Magyar Nemzet, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-01 / 204. szám

2 vaszságokhoz folyamodtak, hogy befeketítsék az egyez­ményt. Bonn­ nak például több mint egy hétre volt szüksége ahhoz, hogy végre felfogja: ha a Német Szövetségi Köztár­saság kormánya nem hajlan­dó csatlakozni az egyezmény­hez, akkor az egész világ előtt véglegesen lelepleződik, mint a termonukleáris háború híve. A bonni kormány azon­ban csatlakozását mindenféle lehetséges és lehetetlen felté­telekhez kötötte. A reakciós körök az amerikai kongresz­­szusban az időnyerés és a ha­logatás taktikáját választották az egyezmény becikkelyezésé­nél, arra számítva, időt nyer­nek soraik tömörítésére, hogy szembehelyezkedjenek a nem­zetközi helyzet normalizálásá­val. Az atompolitikusok leleplez­ték magukat a népek előtt, mint a termonukleáris háború nyílt védnökei. Elmondhatjuk, hogy ezek az emberek nem­csak országaik határán kívül nem élveznek támogatást, ha­nem elvesztik híveiket saját országaikban is. Felelőtlenül lépnek fel azok a politikusok is, akik arról beszélnek, hogy a termonuk­leáris háború egyáltalán nem szörnyű, mert a kapitalista országok romjain még maga­sabb civilizáció épülne. Ha ezek a vezetők úgy tesznek, mintha közömbösek lennének saját sorsuk iránt, akkor csak saját sorsukról döntsenek és ne játsszanak az emberek milliói­nak sorsával. *Új szakasz kapcsolataink fejlődésében Hruscsov ezután így foly­ta­tta: Kedves elvtársak! Az utób­bi időben a Szovjetunió és Jugoszlávia testvérnépeinek viszonya fejlődésének új sza­kaszába lépett. Erősödnek gaz­dasági, tudományos-műszaki és kulturális kapcsolataink. Az alapvető nemzetközi kér­désekben kormányaink köl­csönös megértést és egyetér­tést tanúsítanak. Önök is, mi is harcolunk a békéért, a bé­kés egymás mellett élésért, az általános és teljes leszere­lésért, a gyarmati rendszer teljes felszámolásáért, a né­met probléma békés rendezé­séért és más kérdésekért. Kor­mányaink ilyen álláspontja a Szovjetunió és Jugoszlávia társadalmi rendszerének, azo­nos szocialista jellegén, orszá­gaink népeinek érdekközössé­gén alapul. A szocializmus és kommunizmus építésének kö­zös feladata az az alap, amely meghatározza külpolitikai irányvonalunkat, ez az a té­nyező, amely meghatározza akcióink irányát és jellegét. Nem lehetnek alapvető ellentéteink Egyetértek azzal, amit Tito elvtárs mondott a szovjet—ju­goszláv kapcsolatokról — foly­tatta Hruscsov. — Sokat be­szélgettünk Tito elvtárssal és a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság más veze­tőivel, s örömmel kell meg­állapítanom, hogy e beszélge­tések során kölcsönös meg­értés és azonos vélemény mu­tatkozott a megvitatott kérdé­sekben mind országaink köl­csönös kapcsolatait, mind a nemzetközi politikát illetően. Ez teljesen természetes. Ne­künk, szovjet kommunisták­nak nem lehetnek alapvető el­lentéteink a jugoszláv kom­munistákkal, mert mindkét ország szocialista ország. Kö­zösek a céljaink, és közösek az érdekeink abban a harcban, amelyet az imperializmus el­len országainkban a szocia­lizmus és a kommunizmus győzelméért folytatunk. Egyes vezetők marxista—le­ninistáknak nevezik magukat, de nem gondoskodnak kellően a termelés fejlesztéséről, a népjólét emeléséről, kijelent­ve, hogy mindez nem szüksé­ges az emberek boldogságához. Olyan papokhoz hasonlóak ezek, akik azt mondogatják, hogy az ember földi szenvedé­seivel váltja meg magának a mennyei királyságot. Mi azonban földi emberek vagyunk, a munka emberei. Mi létrehozzuk mindazt az ér­téket, amire az embernek szüksége van — az anyagi és szellemi értékeket egyaránt. S ezeket itt a Földön akarjuk felhasználni. Egységre kell törekedni Hruscsov rámutatott: a gya­korlati munkában, a szocia­lizmus és a kommunizmus építésében lehetnek különbö­ző nézetek, egyes kérdések megoldásához vezető különbö­ző utak. A legfontosabb azon­ban az, hogy az egységre kell törekedni, türelmet kell tanú­sítani, ha valamely konkrét kérdésben nézeteltérések me­rülnek fel nem szabad egy­mást vádakkal illetni. A szocializmus és a kom­munizmus építése új, nem egy­szerű dolog. Természetesen könnyű elkövetni eközben hi­bákat és baklövéseket. Fon­tos, hogy a­ párt minden te­kintetben elemezze tevékeny­ségét és időben kijavítsa a hi­bákat. Egyes személyiségek, igyekezvén újat mondani a marxizmusról...semmibe veszik az objektív törvényeket, fi­gyelmen kívül hagyják a test­vérpártok tapasztalatát és olyan hibákat követnek el, amelyeket el lehetne kerülni. Pártunk annak a híve, hogy minden kommunista- és munkáspárt alkotó módon al­kalmazza a marxizmus—leni­­nizmust. Mi egyáltalán nem ellenezzük azt, hogy minden egyes párt saját tapasztalatá­ból tanuljon. Próbálkozzanak csak. Meggyőződésünk, hogy eljön az idő, és az élet helyes útra vezeti azokat, akik té­vednek — hangoztatta az SZKP első titkára. Hruscsov beszédét így fe­jezte be: őrizzük és erősítsük mind­azt, ami egyesít bennün­ket. Őrizzük és fejlesszük test­­vérnépeink évszázados barát­ságát! Erősödjék és fejlődjék a Szovjetunió és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság gyümölcsöző együttmű­ködése! Éljen a béke! — Éljen a kommunizmus! Látogatás a Bledből jelenti a TASZSZ: N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke és Jo­­szip Broz Tito, a JSZSZK el­nöke, a JKSZ főtitkára fele­ségeik társaságában szombaton délelőtt sétát tettek a Bled­­tónál. A szovjet kormányfő és a jugoszláv elnök később a Bled-tónál Bledtől 35 kilométernyire egy festői völgyben elterülő Bo­­hujska-tóhoz mentek, ahol megpihentek a Zlatorog tu­rista szállóban, az üdülők szí­vélyesen üdvözölték őket. Rövid pihenő után N. Sz. Hruscsov és Joszip Broz Tito visszatért Bledbe. Délután a két államférfi N. Sz. Hruscsov szállására Brdó­­ba ment. Sokat n­y­árvédi Nagy kárt okoz a Prágából jelenti az MTI. Antonin Novotny köztársasági elnök, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára szomba­ton délelőtt a prágai várban a párt elnökségének és a k­or­mány tagjainak jelenlétében fogadta a felsőfokú katonai tanintézetek idén végzett nö­vendékeit és vázolta előttük a kül- és belpolitikai helyzet legfontosabb problémáit. A Kínai Kommunista Párt politikájával foglalkozva No­votny kifejtette, rendkívül nagy kárt okoz az a pekingi állítás, hogy a nukleáris világ­háború romjain épül majd fel a boldog kommunista társada­lom. A kínai kormánynak ez az álláspontja egy sztróvonatra hozta Kínát a békés egymás pekingi álláspont mellett élés legádázabb ellen­ségeivel. Rendkívül sajnálatos, hogy a kínaiak megbontották a nemzetközi kommunista mozgalom egységét, a nacio­nalizmus és a sovinizmus út­jára léptek. A (Athén, ETA) A görög parlamentben befejezték a Pipinelisz-féle választási tör­vényjavaslat vitáját. A tör­vénytervezetet első olvasás­ban elfogadták. A (Athén, Reuter) Pipine­lisz görög miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy Görögország és Bulgária kö­zött a vitás kérdések megol­dása, a normális diplomáciai és más kapcsolatok helyreál­lítása céljából Szófiában rövi­desen tárgyalások kezdődnek. Magyar Nemzet A Szovjetunió Legfelső Tanácsának l­fllfigyi­el»»»­»ó­ta jóváhagyta a szerződést Gromiko méltatta az atomcsend-egyezményt Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Szövetségi Ta­nácsának és Nemzetiségi Ta­nácsának külügyi bizottságai együttes ülésükön az atom­fegyver-kísérletek részleges el­tiltásáról kötött moszkvai szer­ződés ratifikálása mellett fog­laltak állást. A bizottságok szombat dél­előtti együttes ülésén megje­lent Malinovszkij marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­­nisztre és I. Morohov, a Szov­jet Állami Atomenergia Bi­zottság első elnökhelyettese. A másfél órás vita során a képviselők egyhangúlag meg­állapították, hogy a szerződés az első, rendkívül fontos lépés a nemzetközi feszültség eny­hítés és a leszerelés útján. Andrej Gromiko külügymi­niszter a bizottságok tagjai előtt rámutatott arra, hogy a moszkvai szerződést világszer­te pozitívan ítélik meg. He­lyesen értékelik a szerződés emberbaráti vonatkozásait és politikai jelentőségét is. Gro­miko közölte, hogy eddig a Föld országainak több mint kétharmada írta alá a szerző­dést. A nagyhatalmak közül csupán a Kínai Népköztársa­ság és Franciaország nem ír­ta alá a szerződést. Gromiko hangoztatta, hogy a kínai vezetők nem akarnak számolni a tényekkel és a lo­gikával. "Kötelességünknek tartjuk, hogy a közvélemény előtt továbbra is rávilágítsunk a valóságos helyzetre és rá­mutassunk a Kínai Népköz­­társaság vezetőinek mélysége­sen hibás álláspontjára.­­­Úgy vélem — folytatta Gromiko —, a két bizottság tagjai egyetértenek abban, hogy az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kormány igen helyesen járt el, amikor előterjesztette javaslatát a szerződés megkötésére. A szerződés ratifikálása a Leg­felső Tanács Elnökségének ré­széről nagy jelentőségű lesz a szovjet külpolitika, a béke és a békés együttélés politi­kája szempontjából.­A Gromiko után felszólaló képviselők valamennyien a szerződés ratifikálása mellett foglaltak állást. Újabb csatlakozások Dél-Korea, Nepál, Felső-Volta és Marokkó is aláírta az atomcsend-eg­yezményt Washingtonból jelenti a TASZSZ. A nyugati hírügy­nökségek jelentései szerint újabb országok csatlakoztak a Moszkvában megkötött három­­hatalmi atomcsend-megállapo­­dáshoz. Pénteken az amerikai fővárosban Dél-Korea, Nepál és Felső-Volta képviselője, Londonban pedig Marokkó és Dél Korea képviselője írta alá a szerződést. Ezzel a szerződést Washing­tonban aláírók száma nyolc­vanhatra emelkedett, a londoni okmányon nyolcvannégy or­szág képviselőjének aláírása látható. A San Franciscóban megje­lenő Chronicle című lap kör­kérdést intézett olvasóihoz, megkérdezte véleményüket az atomcsend-szerződésről. A be­érkezett válaszokból kitűnt, hogy a megkérdezettek 87 szá­zaléka a szerződés szenátusi ratifikálása mellett foglalt ál­lást. A New York Times szerint az amerikaiak túlnyomó több­ségének véleményét tükrözi az is, hogy a szenátus külügyi bizottsága nagy többséggel jó­váhagyta a szerződést. A Biztonsági Tanács pénteki ülése Kedden szavaznak a szíriai — izraeli határi­ncidens ügyében New Yorkból jelenti az MTI. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa pénteki ülésén keddre halasztotta a szavazást az iz­raeli—szíriai konfliktus ügyé­ben beterjesztett határozati javaslatról. Az esti ülésen fel­szólalt marokkói küldött bí­rálta azt az amerikai—angol közös határozati javaslatot, amely — mint mondotta — egyoldalúan kívánja elmarasz­talni Szíriát az incidens ügyé­ben. Fedorenko, a Szovjetunió képviselője felszólalásában tá­mogatta a marokkói módosító indítványt. Megállapította, hogy az amerikai—angol hatá­rozati javaslatban tényekkel alá nem támasztott, egyoldalú vádak érik Szíriát, s így a szovjet küldöttség nézete sze­rint a határozati javaslat eb­ben a formájában elfogadha­tatlan. Fedorenko, valamint a ko­rábban felszólalt most ameri­kai delegátus javasolta, hogy halasszák el a szavazást a ha­tározati javaslatról, s így ad­janak alkalmat a többi kül­döttnek a marokkói módosító javaslat tanulmányozására. A szavazás elhalasztásáról szóló indítványt a Biztonsági Ta­nács elfogadta. A szavazásra előreláthatólag a Biztonsági Tanács kedden magyar idő szerint 20 órakor kezdődő ülé­sén kerül sor. U Thant jelentést terjeszt a Biztonsági Tanács elé Kivonják az ENSZ-csapatokat Kongóból New Yorkból jelenti a TASZSZ. U Thant ENSZ-főtit­­kár tájékozott körök közlése szerint a jövő héten terjeszti a Biztonsági Tanács elé a Kon­gói Köztársaság helyzetéről szóló jelentést. Ebben U Thant ismételten megerősíti, hogy december 31-ig az ENSZ ki­vonja csapatait a volt Belga- Kongó területéről. Egyes or­szágok — elsősorban az Egye­sült Államok — azt szeretnék, ha az ENSZ-katonaság fenti időn túl is Kongóban marad­na. Egyenlő jogokat minden polgár számára* Kennedy beszéde a munka ünnepén Washingtonból jelenti a TASZSZ. Kennedy elnök a hagyományokhoz híven nyi­latkozattal fordult az ameri­kai néphez a munka ünnepe alkalmából, amelyet az Egye­sült Államokban minden év­ben szeptember elején tarta­nak meg. A nyilatkozatból kiderült, hogy az Egyesült Államokban a nagyarányú gazdasági akti­vitás ellenére is egyes úgyne­vezett­­régi- gazdasági ágak, hanyatlanak, különböző or­szágrészek pedig­­nem vesz­nek részt az általános felemel­kedésben"­. Az Egyesült Álla­mokban 4 250 000 munkanél­külit tartanak nyilván. Kennedy külön szólt az amerikai fiatalság kedvezőtlen helyzetéről. Beismerte, hogy ma minden negyedik ifi—21 éves korú amerikai nem tanul és nem dolgozik. Az állandó­sult munkanélküliség és a fia­talkorú bűnözés — mondotta az elnök — azt mutatja, hogy­­az amerikai társadalom nem tudta felhasználni a fiatal fér­fiak és nők minden energiá­ját, és képességét a lényegbe­vágó feladatok megoldására, a fontos célok elérésére­. Ami a hírhedt­­amerikai szabadságjogokat­ illeti, az el­nök kijelentette, hogy az Egyesült Államokban el kell érni, hogy minden polgár szá­mára egyenlő jogokat bizto­sítsanak a foglalkoztatás és a művelődés terén, a szavazás­nál és általában a társadalmi tevékenységben. A (Castelgandolfo, Reuter) A pápa szombaton kihallga­táson fogadta az ENSZ római turisztikai értekezletén részt vevő küldötteket. A pápa azt a reményét tolmácsolta, hogy az értekezlet célkitűzéseivel elősegíti a népek közötti ro­­konszenv fokozódását és hoz­zájárul a nemzetközi békéhez. A (Szöul, AP) A dél-koreai Demokrata Köztársasági Párt szombaton Pak Csong Hi dik­tátort jelölte az októberi el­nökválasztásra. .Vasárnap, 1963. szeptember 1. A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe Tizennyolc évvel ezelőtt, 1945. szeptember 2-án alakult meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Ho Si Minh el­nökkel az élén. Megalakulását sok évtizedes harc előzte meg a japán és a francia elnyoma­tás ellen, mígnem 1945-ben végül is a népi hatalom győze­delmeskedett. Ám a francia imperialisták nemsokára visz­­szatértek és újból el akarták foglalni Vietnamot. A vietna­mi nép ellenállása kilenc évig tartott, a Diem Bien Phu-i győzelemmel ért véget, vala­mint a genfi egyezmény alá­írásával. 1954-ben helyreállt a béke, az országot ideiglenesen két részre osztották, észak tel­jesen felszabadulva a szocia­lizmus útján halad azóta, míg dél folytatja hősies harcát az imperializmus ellen. Északon néhány év alatt végbement az a nagy átala­kulási folyamat, amely a ma­gántulajdonon alapuló gazda­sági szerkezetet átvezette ab­ba a rendszerbe, ahol a ter­melőeszközök az egész nép tu­lajdonában vannak, a földbir­tok pedig kollektív tulajdon­ban. A gazdaságilag elmara­dott ország korszerű gazdaság­gal rendelkező országgá lett. Délen a vietnami nép tovább folytatja harcát az amerikai agresszorok és chemista laká­saik ellen, hogy megvédhesse életét, vagyonát és kiharcol­hassa függetlenségét. A Vietnami Demokratikus Köztársaság tizennyolc éves fennállása alatt csak néhány esztendeig tudta minden erejét a népgazdaság építésére össz­pontosítani. De a nehézségek ellenére is biztatóak az ered­mények. Ez lehetővé teszi, hogy a vietnami nép bizalom­mal tekintsen a jövő felé és megvalósítsa országának egye­sítését. A világ haladó erői, köztük a Magyar Népköztársa­ság dolgozói, ebben a remény­ben köszöntik a vietnami né­pet ezen az évfordulón. Magyar államférfiak üdvözlő távirata HO SÍ MINH elvtársnak, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága elnökének a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének PHAM VAN DONG elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének Hanoi Kedves elvtársak! A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a ma­gyar forradalmi munkás-paraszt kormány, az egész magyar nép és a magunk nevében szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek és a testvéri vietnami népnek. A magyar népet őszinte örömmel töltik el azok a si­kerek, amelyeket a vietnami nép a szocializmus építésében elért. E sikerek felbecsülhetetlen értékűek abban a harcban, amely az egész vietnami nép egyesítéséért, szabadságának és függetlenségének biztosításáért és boldogabb jövőjéért folyik A Magyar Népköztársaság egész népe mélységesen együttérez a szabadságszerető hős vietnami néppel és támo­gatja igazságos harcát hazája békés egyesítéséért. Nincs messze a nap, amikor a vietnami nép Dél-Vietnamban véget vet a kegyetlen terroruralomnak, kiűzi az imperialis­tákat és egyesíti hazáját. Nemzeti ünnepük alkalmából további sikereket kívánunk a vietnami dolgozóknak a szocializmus építésének minden területén és abban az állhatatos harcban, amelyet a viet­nami nép szabadságáért és egyesítéséért folytat. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke , Péter János külügyminiszter­­ külügyminiszterének küldött Xuan Thuynak, a Vietnami üdvözlő táviratot az évforduló Demokratikus Köztársaság­a alkalmából. Működik már a „forró drót” A moszkvai Kremlt a wa­shingtoni Fehér Házzal össze­kötő géptávíró- és rádiótávíró­­vonal szombaton reggel ma­gyar idő szerint 9 órakor, egy nappal a kitűzött határidő előtt működésbe lépett. Mint ismeretes, a­­forró drót­ lét­rehozásáról szóló megállapo­dást június 20-án Genfben ír­ták alá a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői. A géptávíró-vonat Moszkvá­ból Helsinkin, Stockholmon, Koppenhágán, Londonon és az Atlanti-óceán alatti kábelen vezet Washingtonba, míg a rá­diótávíró-összeköttetés, amely tartalék arra az esetre, ha az összeköttetés a telex-vonalon megsza­kadna , Tangeren ke­resztül továbbítja az üzenete­ket a két főváros között. Mindkét vonal megszakítás nélkül, állandóan üzemben van. A rejtjelezett táviratokat a Fehér Házban és a Kreml­ben különleges elektronikus berendezéseik fejtik meg. Mindkét oldalon tolmácsok állanak készenlétben, hogy fordítsák az orosz, illetve an­gol nyelvű szöveget. Az amerikai hadügyminisz­térium ma reggel helyezte üzembe a berendezést. Az el­ső próbamondat így hangzott:­­A gyors barna róka átugrot­ta a lusta kutyát.­ Washington hátbadöfésnek tekinti de Gaulle beszédét A francia nagykövet Hussinál Washingtonból jelenti az MTI. Az Egyesült Államok hivatalos köreiben nem haj­landók kommentálni de Gaulle Dél-Vietnammal kap­csolatos kijelentéseit. Franciaország washingtoni nagykövete pénteken délután meglátogatta Bush külügymi­nisztert. Bár a látogatást már korábban kitűzték, az ameri­kai külügyminiszter most fel­tehetően szóbahozta de Gaulle kijelentéseit, és tárgyalt róluk a francia nagykövettel. A hivatalos kommentárok hiánya dacára a magánbeszél­getésekről és az újságcikkek­ből az világlik ki, hogy az Egyesült­­ Államokban rend­kívül naíhv a felháborodás — mint mondják — ,de Gaulle­nak Dél-Vietnam kérdésében történt beavatkozása miattit Washingtonban ezt az Egye­sült Államok újabb hátbadö­­fésének tekintik. Vannak, akik úgy véleked­nek, de Gaulle céljai sokkal messzebbmenők, mint az, hogy ismét döfjön egyet az Egye­sült Államokon. Diplomáciai megfigyelők szerint de Gaulle akciót akar kezdeni, hogy Észak- és Dél-Vietnamot — Laoszhoz hasonlóan — semle­ges államként egyesítsék. Az említett megfigyelők hangoz­tatják, hogy­­az Egyesült Ál­lamok rengeteg pénzt fekte­tett be Dél-Vietnamba, jelentős haderőt küldött oda, tehát nemigen hajlandó feladni ot­tani pozícióit.-

Next