Magyar Nemzet, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-01 / 204. szám

Vasárnap, 1963. szeptember 1., Mamar Nemzet ___3 Dobi Istvánnal a Tiszántúl Parasztok a földesi és nádudvari szövetkezeti úton Csaknem 700000 tonna szenet termeltek ki eddig a bányászok a felajánlott egymillió tonna többletből Kitüntetések a bányásznap alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a 13. bányásznap al­kalmából kitüntetéseket ado­mányozott a legjobb eredmé­nyeket elért bányaipari dol­gozóknak. A kitüntetések egy részét Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke szombat dél­előtt adta át a Parlament ku­polacsarnokában. Az ünnepsé­gen jelen volt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Lé­­n­árdi Ferenc nehézipari mi­niszter, és Blaha Béla a bá­nyászszakszervezet főtitkára is. Dobi István üdvözlő beszé­dében hangsúlyozta, hogy bá­­­nyászaink áldozatkész mun­kájukért egész népünk szere­­tetét élvezik. Most, a 13. bá­nyásznapon is elismeréssel szólhatunk azokról az ered­ményekről, amelyek bányá­szaink munkájához fűződnek. A szénbányászat tavaly csak­nem félmillió tonnával ter­melt többet, mint az azt meg­előző évben, 1963 első felében pedig 103,5 százalékra teljesí­tette tervét. A tél során erő­sen megfogyatkozott készletek növelésére népgazdaságunk egymillió tonna terven felüli szén termelését kérte a szén­bányászoktól. A párt és a kormány felhívását megfogad­va a bányászok eddig csak­nem 700 000 tonna szenet ad­tak és meggyőződésem — mondotta —, hogy az év vé­géig bányászaink az egymil­lió tonnából nemcsak a hát­ralevő mennyiséget termelik ki, hanem szükség esetén tar­talékok képzéséhez is hozzá­járulnak. A szénbányászathoz hasonló elismerésre méltó eredmények fűződnek az ás­ván­ybány­ászat, a kőolajbá­nyászat és a bauxitbányászat dolgozóinak munkájához is. A Nehézipari Miniszté­riumban Lévárdi Ferenc ne­hézipari miniszter további bányaipari dolgozóknak adott át kitüntetést. A 13. bányásznap alkalmá­ból Munka Érdemrenddel tüntette ki az Elnöki Tanács Alföldi Lászlót, az Ásvány­bánya és Előkészítő Vállalat igazgatóját, Dunay Sándort, a Pécsi Uránércbánya Vállalat vegyészmérnökét, Márton Gé­zát, a NIM Ipargazdasági és üzemszervezési Intézetének igazgatóját, Patsch Ferencet, az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt Dunántúli Kő­olajfúrási Üzemének főmérnö­két, Soós Józsefet,­ a Borsodi Szénbányászati Tröszt vájá­rát, Tóth G. Lászlót a Nógrá­di Szénbányászati Tröszt f­ron­tcsapa­t- ve­ze­t­ő vájárát és Varga Lajost a Közép-dunán­túli Szénbányászati Tröszt frontmesterét A Szocialista Munkáért Érdemérem kitün­tetést hatvannégyen, a Munka Érdemérem kitüntetést pedig 128-an kapták meg. A Nehézipari Minisztérium szénbányászati főosztálya szombaton jelentette, hogy a szénbányák előzetes számítá­sok szerint 104 százalékra tel­jesítették augusztusi termelési tervüket. Azzal a tudattal ün­nepelhetik tehát a bányász­napot, hogy vállalásuknak megfelelően nagy lépéssel ha­ladtak előre az évi terv egy­millió tonnás túlteljesítése fe­lé. Az augusztusi termeléssel együtt az egymillió tonnás fel­ajánlásból már mintegy 680 ezer tonnát teljesítettek. A szén nagyobb részét hétköz­nap termelték ki, de hétvégi pihenőjüket feláldozva több vasárnapon is dolgoztak. A bányák nemcsak egyszerű mennyiségi eredményekre tö­rekednek, hanem sikeresen nö­velik a lakosság ellátásához szükséges háztartási darabos szén arányát is. Az egymillió tonna szén­többletért indított derekas munkában a feketeszenet ter­melő trösztök járnak az élen Legjobban dolgozott eddig a Mecseki Szénbányászati­­ , Tröszt, továbbá a Középdu-­­ Hajdú megye jobban­­ előretör a szövetkezeti mozga­lomban, a nádudvari Vörös Csillag és a földesi Rákóczi pedig már évek óta az ország legjobb termelőszövetkezetei­nek élén jár. Dobi Istvánt a múltbeli munka és eredmények elis­merésének szándéka vezette Földesre és Nádudvarra, azonban újabb jelentések is ösztönzést adtak a látogatás­ra, leginkább kedvező híreik. A két látogatásból háromna­pos út lett, össze lehetett kapcsolni a csodálatos hajdú­­szoboszlói gyógyvizek mellé emelt új szakszervezeti üdülő világszínvonalon megvalósí­tott kényelmének és fényűzé­sének, korszerű felszerelésé­nek, az ország minden részé­ből idesereglő üdülők örö­meinek megismerésével. U­T­K n 4 ) jobbra-balra (Vdlid­ b­ll nyílik az út a budapest—debreceni fővonal­ból, egyik Földesre, a másik Nádudvarra vezet. A Vörös Csillag a maga 18 000 holdjá­val óriásnak számít a terme­lőszövetkezetek között, de a földesi Rákóczi parasztjai is majdnem hatezer holdon gaz­dálkodnak. Mind a két faluban, mindkét szövetkezetben szem­beötlő a gazdagság, a jólét, az önbizalom, a vállalkozó kedv, a bátorság, a biztonság a ter­melésben, az életben, a holna­pok dolgában, és még valami: könnyed természetesség a népgazdaság iránti kötelessé­gek megbeszélésében, ami me­rőben újszerű jelenség pa­rasztságunknál. De valahogy más a levegő Földesen, más Nádudvaron, olykor szembe­ötlők a különbségek, máskor csak árnyalatiak, mégis arra biztatnak- figyeld jól az em­bereket, a dolgokat, törekedj összehasonlításokat és megkü­lönböztetéseket tenni, mert ez a két szövetkezet egymástól eltérő utakat járt eddig — a cél azonos, az eredmények megnyugtatók. Rendkívül kedvező helyzetben vagy. Do­bi Istvánnál jobb vezetőd nem lehet az eligazodásban, mert egyszerre emberi és számon­­kérő, közvetlen barát és kri­tikus, s mindig a lényegre tör. A két elnök , Földesen Jámbor és Nádudvaron Szabó külön tanulmányt érdemelne, amit egyszer valószínűleg meg is írnak róluk. Most csak annyit, hogy egyéni hatásuk, befolyásuk a szövetkezetre, a szövetkezetek hatása az elnö­kökre néha meghökkentő éle­sen jelentkezik. Természete­sen a nádudvari Vörös Csillag is hat Jámbor Istvánra, a föl­desi Rákóczi pedig Szabóra. Kukoricaerdők­e járunk mind a két határban. Tavaly egyik mintaüze­münkben egyholdas kísérle­ti parcellán sikerült 80 mázsa csöves tengerit termel­ni. Nádudvaron az idén százholdas táblán értek el 80 mázsás átlagot, géppel, öntözéssel, jól megszervezett parasztmunkával — ez volt az egyik friss hír, ami Hajdúból mostanában Budapestre érke­zett és Dobi István érdeklődé­sét is felkeltette. A kukorica megvan, s érdekes módon senki sem kételkedik benne, hogy jövőre ugyanezt meg tudják csinálni 200—500 hol­don, vagy akár még nagyobb területen is. Az egész nádud­vari gazdaság átlagában el­érik a 25—26 mázsás szemes tengeri­ termést, ami hatalmas eredmény. Földesen nincs 80 mázsás tibla, azonban ott is meglesz a 25—26 mázsás átlag, öntö­­zés nélkül, kevesebb vízzel, jobb földön, de kevesebb terv­­szerűséggel, lazábban szerve­zett, de éppen olyan eredmé­nyes paraszt­munkával. Ami­vel nem a lazaságot akarom dicsérni, hanem a paraszt­szorgalom hasznát, értékét próbálom megmutatni. Minél több húst adjunk a népgazdaságnak, egyik leg­fontosabb mezőgazdasági fel­adatunk. Mind a földesi, mind a nádudvari szövetkezet ma­gasan túl fogja teljesíteni hiz­lalá­si terveit. Hallgatod a ve­zetőket és a parasztokat. Meg­figyeled, hogy Nádudvaron száz meg száz embernek mennyire természetes eleme a terv ismerete és a hozzáil­­leszkedés az állattenyésztés legapróbb részletmunkájában is. Földesen pedig az embe­rek csak úgy felszínesen em­legetik, hogy többet adnak az államnak, mint amit várnak tőlük. Lappang benned a gya­nú, hogy sokan még ma is úgy veszik a tervet, ahogyan első években a szövetkezetet vették: itt van nekik ez a jámbor, akit tisztelnek, sze­retnek is, mondta, hogy szö­vetkezetet kellene csinálni, csak éppen egy típust, hogy legyen, adódhatok, hogy egy­szer muszáj lesz a 11., a al­típus, érdemes annak elébe menni. Mentek. Az eredmény lényl£ ugyanaz — az adott kérdés­ben nincs vita Földes és Nád­udvar között: sikerüljön minél jobban a kukorica, ha már si­került, hizlaljunk a közösben és a háztájon minél többet, szállítsunk az államnak, átve­szik, megfizetik, jól keresünk, még meg is dicsérnek érte. Nádudvaron a közös állo­mányra irányul a nagyobb fi­gyelem, a parasztok is szá­molgatják, hogyan hasznosul ott súlyban és tejben a takar­mány kilója, dekája. Földesen inkább a vezetők ismerik eze­ket a hasznossági számadato­kat. A háztáj itt túlméretezett. Játszanak a »kiskert« fogal­mával, huncutul éreztetik ve­led, hogy bizony abba a »nagykert« is belefér. Dobi István vallatja őket, beisme­rik, hogy osztásnál, hordásnál, etetésnél sok takarmány kár­­bavész, ha jaj, még sajnálkoz­nak is, bizony ez ellen tenni kéne valamit, törik is a fejü­ket. No, de az a lényeg, hogy a falu egészében többet hizlal és szállít — jobban keres —, mint a régi világban. Délidőben Dobi István beül az árokpartra a szalonnázó, iszogató lucernagyűjtők közé, komoly és évődik velük, min­denféléről szó esik, még a fa­luban használatos utolsó szé­les gatyáról is beszámolnak, amit egy 85 körüli bácsi időn­ként magára ölt Vékony fia­tal legényről kiderül, hogy Földes egyik híres bikate­nyésztője — otthon. Nádudva­ron bizonyosan az állatte­nyésztésben dolgoztatnak, itt növénytermelő és a háztáji­ban hizlal bikát. A föld értéke­zetben szóba kerül. Földesen jó a minősége általában. Nád­udvaron kezdetben silány volt, azóta állandóan javítják. Tavaly 3000 hold körül ön­töztek, idén ötezret, jövőre újabb kétezer holdat kapcsol­nak be, ami beruházó munká­nak is tekintélyes. Hogy mit adott régen a nádudvari ha­tár és mire képes mostani ál­lapotában, a mai műv­elési módszerekkel, arra érdekesen felel egy brigádvezető: régen ritka öröm volt a 8 mázsa bú­za, most ha húszat kapnak, azt mondják, lehetett volna huszonöt is... Húsz mázsa idén ritkán akadt sok volt a fagykár, 13,5 mázsa a búzaátlag, amit kese­rűséggel emlegetnek. De a ki­fagyott őszi helyett elvetett tavaszi árpa 23 mázsákat ho­zott. Kipróbálták a burgonyát, előbb kis földön, aztán töb­­ben, idén 200 holdról 162 má­zsás termést szedtek fel. Ma­kóról kaptak hagymát és ta­nácsot, hogy vizet ne enged­jenek rá. Ők úgy gondolták, kicsit mégis meglocsolják és 30 holdról 40 vagonnal kop­tak. A földesiek megmutatják szép, öntözött kertészetüket , a végében a gödröt, ahová vagonszám temették a paradi­csomot és paprikát, amit meg­termeltek, de a kereskedelem képtelen volt elszállítani, ahe­lyett, hogy a munkások, a vá­rosi nép asztalára került vol­na, ahová szánták, itt rothad, elföldelve. Figyelmeztetés és tanulság, nehogy jövőre me­gint eső után keressük a kö­pönyeget. Sajnálkozunk a feltárt és haszontalanul elfolyó hévizek miatt — a szomszédban víz­medencét betonoznak, gyógy­fürdőt, strandot építenek a szövetkezeti paraszt építőmes­terek, ha másra nem jó a víz, legyen legalább fürdője a falunak. Telepítettek szőlőt, bíbelődjenek vele az öregeb­bek, legyen szőlő is Földesen. Legyen málnás is 20 holdon, ezt talán a gyerekek kedvéért csinálták. Földes végighaladt a teljes szövetkezeti úton, ballagott, futott, meg-megállt, újra el­indult, ahogyan az idők hoz­ták, de mindig ment. Élen Jámbor, maga is hol lent, hol fent, de mindig előttük, min­dig szövetkezeti szándékkal. Persze, az ilyen élen járásnak nemcsak előnye, hátrányai is vannak, még arra is, aki meg­­szokta, hogy mindig ő vezet, akkor is igaza van, ha téved, ha nincs igaza. A hatalmas gazdaságban lehetnek lazasá­gok, nem ritka a fegyelmet­­lenség, de az tagadhatatlan, hogy a szövetkezet megszilár­dult, a parasztok már el se tudnák képzelni nélküle az életet, könnyen fizetik a 43— 45 forintos munkaegységet, óriási tartalékaik vannak, egy év gazdálkodásából nyikkanás nélkül félre tudnak tenni más­­félmilliót. Az út, amit jártak és járnak, sok részletében vi­tatható, de a gazdasági és po­litikai eredmények tagadha­tatlanok, s ki merné mondani, hogy több fegyelem, több szi­gor , több sikert hozott vol­na? Itt parasztok csinálnak nagyüzemet, kicsit a maguk módján, mindenesetre egyéni módon. Nádudvaron mező­­gazdasági nagyüzem kereté­ben él a falu egész népe, újabb és újabb feladatokat tűznek ki, mindig felfelé, a legmodernebb formák irányá­ban.­­ Idták az öreg Kacsóh /Ilicsim­ Sándor emlékét, nemcsak azért, mert segített lerakni egy modern nagy­üzem alapjait, megtanította ezt a többségében szegény né­pet a fegyelem, a beosztás, a gépek, a talajerő, az öntözés ismeretére és tiszteletére, ha­nem azért is, mert miután csendesen elmúlt közülük, ki­derült: egész élete tapasztala­tát, tudományát, még az em­berekkel való bánás művésze­tét is örökségül hagyta a fia­talabbaknak. Szabó István is hű tanítvá­nyának vallja magát. Nehéz kezdeti évek után politikai és szakmai okossággal sínre tet­ték ezt az óriás­szövetkezetet­, most már olajozottan fut és évről évre nagyobb eredmé­nyekkel. Fegyelem és rend, számítás és céltudatosság jel­lemzi ezt a nádudvari fajta szövetkezeti utat, gyarapodás, jólét a falu életét. S miután ez a nép évek folyamán a maga erejéből épített szállást soka­sodó állatainak, most az or­szág első több milliós szövet­kezeti nagyüzemi gépjavító műhelyét építi, hogy hatalmas gépparkjával is a maga lábán tudjon állni. Felépült a csar­nok, jobbra-balra már dol­goznak a szerszámgépek és kényes műszerek, amelyeket vásároltak és szaporítani fog­nak a szükséglet szerint, daru fog futni a tető­ív alatt, olaj­vezeték hozza a gépek számá­ra a táplálékot a vasúttól a beton tartályokba. Mérnök ve­zeti az üzemet, szakmunkások dolgoznak, a fiatalok nevelé­sére is gondolta­k, tanoncok dolgoznak a mesterek mellett. Bámulod a munkát és ez eredményeket, örülsz, hogy tulajdonképpen a szövetkezeti fejlődésnek mindkét fajtáját követendő tanulságként állít­hatod az ország parasztsága elé. Dernői Kocsis László nántúli, a Várpalotai és a Ta­tabányai Szénbányászati Tröszt. A széntermelés biztató eredményeiben része van a MÁV-nak is, amely ereje megfeszítésével biztosítja a szükséges kocsimennyiséget a széntöbblet elszállításához. A következő időszakban még na­gyobb mértékben szükség van a MÁV segítségére. Szeptember 9 és 10-én államkölcsön sorsolás Több mint 100 millió forint az 1 az 5. és 6. békekölcsönre Az Országos Takarékpénz­tár alig több mint kéthóna­pos szünet után ismét állam­kölcsön húzásra készült fel. Egy hét múlva, szeptember 9-én és 10-én rendezik meg az 1. az 5. és a 6. békekölcsön 1963. második félévi húzását. Az első napon szeptember 9-én az 1. békekölcsönt sor­solják, amelyből 110 000 köt­vényre 20,5 millió forint jut. Szeptember 10-én az 5. béke­kölcsönből 175 000 kötvényre 35,5 millió forintot, a 6. bé­kekölcsönből pedig 227 000 kötvényre 52,9 millió forintot sorsolnak ki. A két nap alatt a három kölcsönből összesen több mint félmillió kötvényre 108,9 millió forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. Tájékoztató a himlő elleni védőoltásokról Újabb himlő-gyanús megbetegedés nem fordult elő Illetékes helyről kapott tá­jékoztatás szerint sem Buda­pesten, sem vidéken újabb himlő-gyanús megbetegedés nem fordult elő. Budapesten a körzeti gyer­mekgyógyászati rendelőkben megkezdték azoknak a védő­oltását, akik erre önként je­lentkeztek. Az érdeklődők tá­jékoztatására a fővárosi ta­nács egészségügyi osztálya közli, hogy a jelentkezők az egyes kerületekben az alábbi helyeken kaphatnak védőol­tást: I. kerület: Mikó utca 12. II. kerület: Henger utca­­, Mar­­czibányi tér 1, Völgy utca 1®, Bol­dogasszony utca 28. II. kerület: Vörösvári út 88, Szentendrei út 197. IV. kerület: Dózsa György út 50. IV 1. védőintézet,­­Jókai utca 1, IV­­2. védőintézet, Fóti út 52. V. kerület: Akadémia utca 8. VI- kerület, vn., Izabella utca*, 42. VII. kerület: Péterfy Sándor ut­ca 10, Madách Imre út 2—6. VIIi. kerület: Kállai Éva utca 20, Trefort utca 3, Heim Pál gyer­mekkórház, Üllői út 86. IX. kerület: Szamuely utca 46, Mester utca 45, Hámosi Kató utca 16—18, Üllői úti lakótelep, Pöt­­­työs utca 11, Illatos utca 2—1. X. kerület: Állomás utca 10. XI. kerület: Fehérvári út 12, Kökörcsin utca 2. XII. kerület: Böszörményi út 42, Diana utca 2. XIII. ke­rület: Madarász utca 14 —16, Sallai Imre utca 48. XIV. kerület: Május 1. út 7, Ke­repesi út 78/c, Erzsébet királyné út 60/b. XV. kerület: Doktor Sándor ut­ca 27, Arany János utca 35, Sződ­­liget utca 32. XVI. kerület: Jókai utca 2, Rá­kosi utca 141. XVII. kerület: Pesti út 36, Kos­suth Lajos utca 77. XVIII. kerület: Steinmetz ka­pitány utca 3, Ady Endre utca 79. XIX. kerület: Ady Endre utca 124. XX. kerület: Széchenyi utca 21, Török Flóris utca 126. Külső Tö­rök Flóris utca 18, Hősök Tere­ 13. (Soroksár.) XXI. kerület: Áruház tér 21—22. Táncsics Mihály utca 30. xxI. kerület: Dózsa György tér 11. (Budafok.) Rózsa Richárd utca II. A felsorolt helyeken vasár­nap 9 órától 12 óráig, a követ­kező napokon pedig fél 7 órá­itól 8 óráig, 12 órától 14 óráig és 18 órától 20 óráig oltják a jelentkezőket. Megkezdődtek a kőszegi várünnepségek Kőszegen szombaton nagy­számú érdeklődő részvételével megkezdődtek a kétnapos vár­ünnepségek. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség képviselője délelőtt ünnepélyesen átadta a város lakóinak az újjáépült Jurisics­­várat, amely ezután Kőszeg és vidék­e kulturális központja lesz. A vár lovagtermében ün­nepi ülést tartott a kőszegi vá­rosi tanács, amelyen megju­talmazták és kitüntették a helyreállításban kiemelkedő munkát végzett tervezőket, fi­zikai dolgozókat, társadalmi munkásokat. A kitüntetéseket Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Vas megye országgyűlési képvise­lője nyújtotta át Az ünnepi tanácsülés után a vár udvarán felavatták Ju­­risics Miklós szobrát, Mikus Sándor Kossuth-díjas szob­rászművész alkotását. Az ava­tó ünnepségen Gonda György megyei tanácselnök mondott beszédet • gr:1:1"!1 - :............:---------zz Javul az idő vasárnapra A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztályán adott tájékoztatás szerint a hét közepén az Atlanti-óceánról érkezett legutóbbi zivatarfront megrekedt a Kárpát-medencé­ben, s ez okozta az augusztus­ban szokatlanul tartós hűvös­séget és az esőzést. A veszteglő front teljesen­­felemésztette­ a hét elején újból bontakozó kánikula maradványait, s a Dunántúlon szombaton már csak 13—15, az Alföld nagy részén 18—20 fokig emelked­tek a maximumok. A Bala­ton vízének hőmérséklete szombaton 18 fokig csökkent A meteorológusok szerint vasárnapra nálunk is javulás­ra számíthatunk: a veszteglő front lassan keletre, a Kár­pátokon túlra húzódik, az or­szág nyugati és középső vidé­kein a felhőzet felszakadozik, több lesz a napsütés. ^iimwniiii«iniwiiiiiii)iiimiiinfiHiffiiniiinHHfliiingrampin[muiinitiswMm!ii!íiiiinmim’!i!iiiinntiH!iimiutmii8ninmm!imHnnimiimiinnif''![i 1 ÉVADNYITÓ ELŐADÁS | szeptember 6-án a­­ KAMARA VARIETÉBEN | „HUMOR ” Fellépnek: | KABOS LÁSZLÓ BODROGI GYULA KARDOS MAGDA LEHOCZKY ZSUZSA CSALA ZSUZSA TOLDI MÁRIA VIDÁM FIUK Hétfőn szünnap­i jegyek kaphatók az üzemi közönségszervezőknél, a színház­­ pénztáránál. Lenin körút 106., tel.: 120—430. a Corvin Áruház sz trafikjában, az Idegenforgalmi Hivatalnál. Közönségszervezők­­ részére: VI., Népköztársaság útja 61., tel.: 225—643, 420—349. ; la ............... ,­*-1—­ .. ui)

Next