Magyar Nemzet, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-01 / 229. szám

2 Hruscsov beszélgetése mezőgazdasági kérdésekről Novaja Kaovkából jelenti a TASZSZ. A szovjet Miniszter­tanács elnöke mellett működő sajtócsoport részletes közle­ményt adott ki arról a beszél­getésről, amelyet Hruscsov folytatott a dél-ukraj­nai me­zőgazdasági szakembereikkel, tudósokkal, kolhoz- és szov­­hoz-megbí­zottakkal. A beszélgetés során Hrus­csov rámutatott arra, meny­nyire nagy fontosságúak a szovjet gabonatermelés erőtel­jes növelését célzó párt­ntéz­­kedések. ►*Az idei kedvezőtlen időjá­rási viszonyok miatt nehéz helyzetbe kerültünk és kény­telenek voltunk levonni a szükséges következtetéseket­ — mondotta Hruscsov —, majd sürgette, hogy harcos módon kell nekifogni a terméshozam növelésének, olyan intézkedé­seket kell tenni, amelyek »biz­tosítanak bennünket minden esetlegességgel szemben«. A c egekkel nem barátságból folyósítják Az Egyesült Államok befagyasztja az Indonéziának szánt segélyt Djakartából jelenti az MTI. Az Antara jelentése szerint a dél-szumátrai Djambiban tíz­ezer önkéntes vár arra, hogy behajózzák Észak-Borneo felé. Az­­ önkéntesek csatlakozni akarnak az Észak-Borneóban küzdő szabadságharcosokhoz. A Reuter-iroda, jól értesült forrásokra hivatkozva, közli: az angol érdekeltségű Ócean Insurance Company biztosító társaság szervezett indonéz dolgozói úgy határoztak: szembeszállnak az indonéz kormánynak azzal a rendele­tével, hogy vissza kell adni a vállalatot angol tulajdono­sainak. A Warta Bhakti című indo­néz lap — mint a TASZSZ jelenti — legújabb számában megállapítja: — Az amerikai kormány úgy döntött, hogy befagyaszt­ja az Indonéziának szánt se­gélyt. Ezzel arra akarja rá­venni Indonéziát, hogy ismer­je el a Malaysia Államszö­vetséget. Ez durva politikai zsarolás. Az indonéz nép most ismét meggyőződhet róla, mi is az amerikai segélyek lénye­ge. Mindenki számára vilá­gos, hogy az amerikaiak a gazdasági segélyt feltételekhez kötik, és semmiesetre sem ba­rátságból folyósítják. Kennedy beszédet mondott a nemzetközi valutaalap közgyűlésén Washingtonból jelenti az MTI. Hétfőn az amerikai fő­városban megnyílt a nemzet­közi valutaalap s a Világ­bank küldötteinek idei érte­kezlete. A nagyszabású ta­nácskozáson 700 küldött és ta­nácsadó vesz részt, közöttük a tagországok pénzügyi vagy gazdaságügyi miniszterei. . A hétfői megnyitó ülésen George Woods, a Világbank elnöke körvonalazta a Világ­bank tevékenységének­­libe­ralizálását­ célzó javaslatait. Woods megnyitó szavai után Kennedy, az Egyesült Államok elnöke mondott beszédet. Megismételte­ ígéretét, hogy mindent megtesz a dollár ér­tékének megőrzéséért és az arany jelenlegi árának stabi­lizálásáért. Két letartóztatás a birminghami templomrobbantás ügyében Birminghamből jelenti az MTI. Az alabamai kormány­zói hivatal hétfőn hajnalban bejelentette, hogy­­ két fehér embert letartóztattak, s vizs­gálat folyik ellenük a szep­tember 15-én végrehajtott bir­minghami templomrobbantás ügyében. Mint ismeretes, a fe­hér fajüldözők dinamitos me­rényletének akkor négy néger iskoláslány esett áldozatul, s a robbantást követő tünteté­sek során még két néger fia­tal vesztette életét. ­jisto bsvéde Havannában­ Zárógyűrűt akarnak vonni Kuba körül Havannából jelenti a TASZSZ. A kubai forradalom védelmére indult mozgalom harmadik évfordulója alkal­mából szombaton Havannában a Forradalom téren nagygyű­lést rendeztek, amelyen Fidel Castro, a kubai szocialista for­radalmi egységpárt országos vezetőségének első titkára, Kuba miniszterelnöke, nagy beszédet mondott időszerű bel- és külpolitikai kérdések­ről. Castro a többi között a kö­vetkezőket mondotta: az im­perialisták megkísérlik, hogy minél nagyobb nyomást gya­koroljanak ránk. Zárógyűrűt akarnak venni Kuba körül és szigorítani akarják a bloká­dot. Ez a politika az­­utóbbi hónapokban fokozódott. Nem nézhetjük nyugodtan, hogy miközben más helyeken eny­hül a felszültség, számunkra fokozódik. Mi nem kívánjuk a feszültség fokozódását, örü­lünk, ha nem fokozódik, ha­nem enyhül. De nem lehetünk békeállapotban az imperializ­mussal, amely egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz elnyomá­sunk érdekéb­en. Dominikában megszüntették az ostromállapotot Bosch volt államelnököt egy szigetre száműzték Santo Domingóból jelenti az MTI. Dominikában vasár­nap megszüntették az ostrom­állapotot és a kijárási tilal­mat, amelyet az ultrajobbol­dali katonatiszti csoport a szerdán végrehajtott állam­csíny után elrendelt. Az in­tézkedés feloldását a három­­főnyi polgári »ideiglenes kor­mány« tette közzé. Bosch, a megbuktatott do­minikai köztársasági elnök washingtoni hírek szerint a francia fennhatóság alatt álló Guadeloupe-sziget felé tart a dominikai haditengerészet egyik hajóján. A most hata­lomra jutott dominikai ve­zetőség feltételezhetően itt je­lölte ki száműzetési helyét, tartva attól, hogy más latin­amerikai országban politikai tevékenységet folytathatna. Tito sajtóértekezlete Santiagóban A jugoszláv elnök Chiléből Bolíviába alázott Santiagóból jelenti az MTI. Tito jugoszláv elnök chilei lá­togatása alkalmából sajtóérte­kezletet tartott Santiagóban. Tito a többi között kijelen­tette, hogy a nukleáris kísér­leti robbantások teljes betil­tását békés tárgyalások útján meg lehet valósítani. Rámuta­tott, hogy az el nem kötele­zett országok szerepe jelen­tős, de hozzátette, hogy »az el nem kötelezett« kifejezés ma már túlhaladott: a világ országainak nagy többsége e tekintetben azonos nézeteket vall. A békés egymás mellett élés lehetőségéről szólva a jugosz­láv d­re­k megállapította, hogy ez az egyedüli alternatíva, ha a világ népei el akarják ke­rülni a háborút. A békés egy­más mellett élés azonban csak az államok közötti kap­csolatokra vonatkozik. Soha­sem mondottuk, hogy az egyes országokon belül a tőkések és a munkások között is meg kell lennie a békés egymás mel­lett élésnek — hangsúlyozta.­­ • A dél-amerikai körúton tar­tózkodó Tito jugoszláv elnök és felesége vasárnap hivata­los látogatás céljából megér­kezett Bolíviába. Tito elnök és kísérete öt napot tölt Bolíviában. ____Nemzet____ Gomul­ka és Ulbricht beszéde német—lengyel barátsági gyűlés Varsóban Varsóból jelenti az MTI. Hétfőn a varsói kultúrpalotá­ban háromezer ember részvé­telével német—lengyel barát­sági gyűlést tartottak, amelyen beszédet mondott Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, és Wal­­ter Ulbricht, a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bi­zottságának első titkára. Wladyslaw Gomulka beve­zetőben méltatta a népi Len­gyelország és az NDK lakos­ságának testvéri egybeforrott­ságit, s megállapította, hogy az NDK küldöttségének len­gyelországi látogatása még jobban megszilárdította a két ország baráti kapcsolatait. Mél­tatta a békés együttélés politi­káját, amely az egyetlen lehet­séges út a mai helyzetben. Ezzel összefüggésben bírálta a nyugatnémet militarista és revansista erőket, amelyek a hidegháború folytatását kíván­ják. Bőven foglalkozott Gomulka az NDK és Lengyelország egy­re szorosabbá váló gazdasági együttműködésével is és rámu­tatott, hogy a Szovjetunió után az NDK a második he­lyet foglalja el Lengyelország külkereskedelmében. Beszédének végén a lengyel vezető a szocialista tábor és a nemzetközi kommunista moz­galom egységének megszilárdí­tásáról beszélt, sajnálkozással állapította meg, hogy a kínai vezetőkkel támadt viszályko­dás — különösen a moszkvai szerződés aláírása óta — igen nagy méreteket és szokatlan formákat öltött, írtind­ennek pedig csak a szocialista tábor ellenségei örvendenek. Gomul­ka nyomatékosan síkraszállt az SZKP állásfoglalása mel­lett és felszólította a kínai vezetőket, hagyják abba a ká­ros vitatkozást. Walter Ulbricht beszédének elején köszönetet mondott a Lengyelországban élvezett me­leg fogadtatásért és méltatta hazájának és Lengyelország­nak mély barátságát, s együtt­működését. Rámutatott az ér­dekek közösségére, amely vi­lágosan megmutatkozik az időszerű nemzetközi kérdések­hez való viszonyban. Mindkét ország aláírta a moszkvai atomcsend-megállapodást, mindkét ország fontosnak tartja a NATO-államok és a Varsói Szerződés tagállamai­nak megnemtámadási egyez­ményét, amelynek megkötése kedvezően befolyásolná a Ra­­packi-terv megvalósulását, az európai atomfegyvermentes övezet megteremtését. Mindez megkönnyítené a németországi helyzet enyhülését, a két né­met állam közeledését, a né­met békeszerződés megkötését és Nyugat-Berlin kérdésének békés rendezését is. .A Profumo-ügy nem szerepel a napirenden Megnyílt a Munkáspárt évi értekezlete Köves Tibor, az MTI tudósí­tója jelenti: Hétfőn Scarbo­roughban megnyílt az angol Munkáspárt évi konferenciája, amelyen körülbelül 1300 küld­­dött vesz részt. D. H. Davies, a konferencia elnöke megnyitó beszédében az »egymást követő katasztró­fák és a példátlan hanyatlás« időszakának nevezte a konzer­vatív párt uralmának 12 esz­tendejét, s meggyőződését fe­jezte ki, hogy a 13-ik év el­hozza a tory-kormányzás végső bukását. Ezután Frank Cousins, a szállítómunkások ,­ igen befo­lyásos szakszervezetének fő­titkára és Green, a vasutas szakszervezet főtitkára szólalt fel. Mindketten élesen támad­ták a konzervatív kormányt, elsősorban az angol vas­utak racionalizálásáról szóló Beeching-tervet.­­A munkások tízezrei kerülnének az utcára s a szállítás problémái válto­zatlanul megoldatlanok marad­nának — mondta Cousins. Harold Wilson, aki ezúttal először lép a Munkáspárt vezé­reként a legfőbb pártfórum emelvényére, Nagy-Britannia »korszerűsítésének és újjá­születésének programját« fogja a küldöttek elé terjeszteni. A vitatémák közül figyelemre méltóan hiányzik a Denning­­jelentés és a Profumo-ügy. A Munkáspárt választási stra­tégái úgy döntöttek, hogy a »szennyes kiteregetését« a lá­zongó, önmagukkal meghason­­lott torykra hagyják. Napirenden kívül azonban a konferencia megnyitásának előestéjén rendezett nagy­gyűlésen Harold Wilson maró gúnnyal beszélt arról, hogy a konzervatív pártvezetők Mac­­millan elejtésére készülnek: egy bűnbak feláldozásával próbálják megbékíteni a fel­háborodott közvéleményt.­­A miniszterelnöknek valóban tá­voznia kell — de nem egyedül, hanem egész kormányával együtt« — hangoztatta Wilson. Megkezdődött a vatikáni zainat második ülésszaka VI. Pál pápa az egyház megreformálását és a béke megteremtését tűzte ki célul Vatikánvárosból jelenti az MTI. Vasárnap délelőtt a Szent Péter bazilikában több mint 2400 katolikus főpap és a többi keresztény egyházak 63 megfigyelőjének jelenlété­ben ünnepélyes külsőségek között megkezdődött a vati­káni zsinat második ülésszaka. VI. Pál pápa hangsúlyozta, hogy a zsinat feladata az egyház megreformálása, a ke­resztény egység újjáteremté­­se, továbbá az, hogy folytassa az egyház párbeszédét a mai világgal. A zsinat célja job­ban megismerni magát az egy­házat is és elmélyültebb meg­határozást adni róla, összefüg­gésben a kor adottságaival — mondotta. A keresztény egyházak kü­lönállásáról szólva kijelentet­te, hogy a katolikus egyház barátságos magatartást tanú­sít és nem polemizálni óhajt velük, hanem az egység útját keresni, s ebben türelmesen jár el. A nem-keresztény egy­házakkal kapcsolatban hang­súlyozta, hogy tanításukban — bár nem ért egyet velük — sok becsülni valót talál. Az államférfiakhoz fordulva VI. Pál pápa kijelentette: "igaz­ságosabban és szeretetben együttműködve megteremthe­tik a békét, ez olyannyira vá­gyott, legdrágább kincset". A vatikáni zsinat második ülésszaka a vasárnapi ünne­pélyes megnyitó után hétfőn megkezdte érdemi munk­áját. Első napirendi pontként a püspökök a katolikus egyház szervezeti felépítésével foglal­koznak. A (Párizs, MTI) Gagarin, a világ első űrhajósa hétfőn délelőtt látogatást tett az UNESCO végrehajtó­ tanácsá­ban. Ülést tartott a KGST közgazdasági állandó bizottsága A KGST közgazdasági ál­landó bizottsága szeptember 25—29-ig Moszkvában ülése­zett. Az ülésen részt vett Bul­gária, Lengyelország, Cseh­szlovákia, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, és a Szovjetunió küldöttsége. Megfigyelőként jelen volt a Kínai Népköztársaság, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kép­viselője. A bizottság megtárgyalta a KGST-államok kommunista és munkáspártjai Központi Bizottságai első titkárainak és kormányfőinek júliusi érte­kezletén, valamint a tanács 18. ülésszakán elfogadott ha­tározatokból fakadó feladato­kat. Megvitatta, miképpen le­het összehasonlítani a munka­termelékenység színvonalát és a beruházások gazdasági ha­tékonyságát az egyes országok között. Áttekintette az előze­tes tervet a KGST-tagálla­­mok gazdasági együttműkö­désének fontosabb problémáira vonatkozó tudományos kutató­munkák összehangolására. A bizottság ülése a baráti egy­ség és teljes egyetértés szelle­mében zajlott le. l?es fer, 19.S. októ ker 1. A KÍNAI NÉP ÜNNEPE A második világháborút kö­vető korszak máig is kétségte­lenül legnagyobb jelentőségű eseménye volt a kínai népi forradalom 1949-es októberi győzelme. Ezzel az eseménnyel lényegében kezdetét vette az egykori gyarmatvilág felszaba­dulási folyamata, a kínai pél­da nyomán Ázsia, Afrika és Latin-Amerika elnyomott né­pei megkezdték nemzeti moz­galmaik megszervezését. A Kínai Népköztársaság 1949. október elsejei kikiáltása után a taitalmas birodalom belső életében lényeges válto­zások történtek. A szocializ­mus építése százmilliókat moz­gósított teremtő munkára és ez a népóriás rövid idő alatt bámulatra méltó eredménye­ket ért el. A kínai nép áldo­zatkész munkával kiemelte a munkásokat és a parasztokat a múlt nyomorából, összeha­sonlíthatatlanul magasabb élet­­színvonalat biztosított a gyar­mati korszak elmaradottságá­hoz képest. A szocialista tár­sadalmi rend olyan változáso­­kat hozott, amelyek méltán keltettek érdeklődést a többi ázsiai, de az afrikai és latin­­amerik­ai országokban is. Éppen a kínai társadalmi forradalom eddigi sikerei és nagy eredményei miatt saj­nálatos, hogy az ország vezetői szakítottak saját múltjukkal, ráléptek a kalandorpolitika útjára és szembekerültek az egész nemzetközi munkásmoz­galommal. A kínai vezetők je­lenlegi irányvonala csak arra alkalmas, hogy elszigeteljék országukat a békés együttélés térhódításának korszakában, hiszen a történelmi áramlato­kat visszafordítani nem tud­ják. Remélhető, hogy a tények logikája azonban végül is fe­lülkerekedik, a kínai vezetők leszámolnak téves nézeteikkel és a Kínai Népköztársaság is­mét elfoglalhatja méltó helyét a szocialista országok közös­ségében. Magyar államférfiak üdvözlő távirata kínai államférfiakhoz MAO CE-TUNG elvtársnak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökének, LIU SAO-CSI elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének, CSU-TE elvtársnak, a Kínai Népköztársaság országos népi gyűlés állandó bizottsága elnökének, CSOU EN-LAJ elvtársnak,­­ a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének, Peking A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 11. évfordulója al­kalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép ne­vében üdvözletünket, jókívánságainkat küldjük önöknek és a nagy kínai népnek. A kínai forradalom győzelme, a népi hatalom létrejötte megnyitotta a kínai nép előtt a felemelkedés útját, a szocialista társadalom felépítéséhez vezető utat. A szocialista építés ügye, az imperializmus elleni általános küzdelem érdeke összefűzi országainkat, népeinket. Őszintén óhajtjuk, hogy kapcsolataink a népeink közötti barátság útján, a marxizmus-leninizmus elvei alapján, a proletár internacionalizmus szellemében fej­lődjenek. Nagy nemzeti ünnepük alkalmából sikereket kívánunk a testvéri kínai népnek. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­öke, KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke . Az évforduló alkalmából Péter János külügyminiszter Csen Ji kínai külügyminiszter­hez intézett üdvözlő táviratot. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége a Kínai Országos Szakszervezeti Szö­vetség, a KISZ központi bi­zottsága pedig a Kínai Kom­munista Ifjúsági Szövetség központi bizottságát üdvözölte táviratban. Kínai fényképkiállítás és ünnepség Moszkvában Hétfőn délután a Szovjet­unió Művészeti Akadémiájá­nak kiállítótermében ünnepé­lyesen megnyitották a Kínai Népköztársaság fényképkiál­lítását. A megnyitón beszédet mondott Kuznyecov, a szov­jet művelődésügyi miniszter első helyettese, és Pan Ce-li, a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövete. A be­szédekben hangoztatták, hogy a kiállítást az 1963. évi szov­jet—kínai kulturális együtt­működési munkaterv értelmé­ben rendezték meg, s nemso­kára Pekingben szovjet fény­képkiállítás nyílik. Hétfőn, a Kínai Népköz­­társaság megalakulása 14. évfordulójának előestéjén a szakszervezetek házának osz­lopcsarnokában szovjet—kínai barátsági gyűlést tartottak. A gyűlésen egyebek között fel­szólalt Leonyid Szolovjov, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának titkára, Pan Ce-li kínai nagykövet és Liu Csi-csien, a Kínai— Szovjet Baráti Társaság kül­döttségének vezetője. Bertrand Russell két békealapítványa Penrhyndeudraethből (Wa­les) jelenti az MTI. Bertrand Russell, a világhírű angol filo­zófus és békeharcos vasárnap észak-walesi otthonában beje­lentette, hogy két új alapít­vánnyal kívánja segíteni a bé­ke ügyét. Az első, a »Bertrand Russell Békealapítvány«, célja az, hogy átfogó nemzetközi ellen­állást alakítson ki a nukleá­ris háború fenyegetésével szemben. Az alapítványt hét igazgató irányítja, élükön Russell-lal és feleségével. A másik, az »Atlanti Béke­­alapítvány« célja kutatásokat folytatni a leszerelés, a béke kérdéseiről tanulmány­ozni azokat az intézkedéseket, ame­lyek alkalmasak a háborús fe­nyegetés csökkentésére. Az Atlanti Békealapítvány Lon­donban lapot fog megjelentet­ni angolul és más nyelveken. Russell nyilatkozatában kö­zölte, hogy az alapítványokat támogatja U Thant ENSZ-fő­­titkár, Pablo Casals, a világ­hírű gordonkaművész, Erzsé­bet angol királynő, Nehru in­diai miniszterelnök, Dani­e Dolci olasz író, Albert Schweitzer, a Nobel-békedíjas humanista és még sokan má­sok.

Next