Magyar Nemzet, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-01 / 256. szám

2 Hruscsov a laoszi nagykövetség Tillásreggelijén Moszkvából jelenti a TASZSZ. Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök és felesége csütörtökön részt vett azon a villásreggelin, amelyet Khampan Panya, a laoszi királyság moszkvai nagykövete adott Souvahna Phouma herceg, a laoszi koalíciós kormány miniszterelnöke és felesége tiszteletére. A villásreggeli alkalmával Souvanna Phouma és Nyikita Hruscsov baráti pohárköszöntőt mondott. Souvanna Phouma, a laoszi koalíciós kormány miniszterelnöke csütörtökön látogatást tett a moszkvai Lomohoszovegyetem tanárainál és diákjainál. V. Divtmic felszólalása a szovjet szakszervezetek kongreszusán A hétéves tervet túl fogják teljesíteni Moszkvából jelenti a TASZSZ: aszovjet szakszervezetek 13. kongresszusának csütörtök délutáni ülésén felszólalt V. Dimsic, a szovjet minisztertanács elnökhelyettese, a Szovjetunió Népgazdasági Tanácsának elnöke. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniónak a gazdasági fejlődésben elért sikerei alapján állíthatjuk: a hétéves tervet túl fogják teljesíteni. A csütörtök délutáni ülésen több üdvözlő beszéd is elhangzott: az algériai dolgozók általános szövetségének titkára, az összindiai szakszervezeti kongresszus főtitkára, az Egyesült Államok nyugati partvidékén dolgozó , kikötő- és raktári munkások szakszervezetének alelnöke, a kongói általános szakszervezeti szövetség főtitkára, a gurricai dolgozók országos szövetségének küldötte és az uruguayi dolgozók szakszervezeti központjának képviselője tolmácsolta hazája szervezett dolgozóinak üdvözletét. Sülyinsiot nyilatkoznta a szovjet ■egélyproarumrAI Több, mint 3 milliád rubel hitel Ázsiának és Afrikának Sugár András, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Szemjon Szkacskov miniszter, a szovjet kormány külföldi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó állami bizottságának elnöke Moszkvában sajtóértekezleten számolt be a fejlődő ázsiai és afrikai független államoknak nyújtott szovjet segélyről és hitelről, az együttműködés erdményeiről. Elmondotta, hogy a Szovjetunió eddig több mint hárommilliárd rubel összegű hosszúlejáratú hitelt nyújtott a bizottsággal kapcsolatot tartó húsz országnak. (Ez a szám nem tartalmazza azt a jelentős segítséget, amelyet a Szovjet-unió a szocialista országoknak, továbbá néhány latinamerikai államnak nyújt.) A miniszter elmondotta, hogy a mai napig 480 nagyüzem, nagyszámú egészségvédelmi, tudományos és kulturális létesítmény épült fel szovjet segélyből és hitelből az ázsiai és afrikai országokban. Max Reimainn 65 éves Berlinből jelenti az MTI. Max Reimann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Október 31-én töltötte be 60. életévét. • Ebből az alkalomból a Német " scortsmanista" Párt Központi Bizottsága, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa , és az NDK Londonból jelenti az MTI. Fellángoltak az Anglia és az Egyesült Államok között régóta parázsló ellentétek az amerikaiak által űzött „agyvelőlopás" miatt. Tudniillik amerikai cégek — és állami szervek is — Angliában vagy számos tömegszervezetének elnöksége üdvözlő levelet intézett a nagy német hazafihoz. Az SZKP Központi Bizottsága , szívélyesen „ üdvözölte idroxi Rehnmannt" a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát 65. születésnapja alkalmából, költséggel kiképzett és égetően szükséges tudósokat és műszaki szaktekintélyeket mammutfizetésekkel (gyakran az angliai fizetések háromszorosával) és ragyogó kutatási lehetőségekkel az Egyesült Államokba csábítják. incol—amprikus ellentétek az „agyyflomofin” miatt Amerikába csábítják az angol tudósokat Az új nyugatnémet kancellár múlt hét pénteken tartott programbeszéde külpolitikai síkon nem hozott meglepetéseiket. Az új kormány programja látszólag töretlen folytatása az utolsó esztendők adenaueri politikájának, amelynek a NATO-n belül és felül kötött francia—nyugatnémet együttműködési szerződés adott sajátos rajzolatot. Erhard ezen talán csak annyit módosított, hogy különösen kiemelte az Egyesült Államokkal való jó viszony jelentőségét és hangoztatta, hogy"az új kormány tovább akarja folytatni a nyugat-európai integráció művét, amely .Súlyos válságba jutott, s véleménye szerint a francia szerződést is ennek szolgálatába kell állítani. Ugyanakkor hozzátette azonban, hogy a Franciaországgal való baráti kapcsolatok megerősítése mellett ápolni kívánja az Angliával való jó viszonyt is. A jobbig-balra gazdagon, osztogatott bókók egy felkészült üzletember megjelenését sejtetik a politikaipiacon", aki sem szándékait, sem esélyeit nem akarja túl korán kijátszani. • Ám gazdasági vonatkozásokban már találhatunk új elemeket a programtervezetben Adenauer makacs vonalvezetésével szemben — mégpedig a legfontosabb területen, az Európai Gazdasági Közösség sorsát illetően. Közismert volt ugyan Erhard álláspontja Anglia közös piaci tagságát illetően, elképzeléseit azonban nem tudta érvényesíteniAdenauerkormányában. S most nem történt kevesebb, mint az, hogy magánvéleményét, ha óvatos formában is, kormányprogrammá tette. •Bár pillanatnyilag nem látszik lehetségesnek folytatni azokat a tárgyalásokat — n.undotta —, amelyek Angliának a Közös Piachoz való csatlakozására irányulnak, a kormány nem mond le erről a célról, s továbbra is keresni fogja az utakat és módokat, hogy élénkebbé tegye a kapcsolatokat a Közös Piacon kívül álló országokkal. Ezzel összefüggésben hangoztatta, hogy a Közös Piac nem elzárkózó, hanem nyílt gazdaságpolitikát folytasson, a Közös Piacnak nem szabad önmagával megelégedett piaccá fajulnia, ez ellentmond a római szerződés szellemének. Kijelentette, hogy a sorra kerülő gazdasági tárgyalásokon erélyesen támogatja kormánya Kennedy elnök javaslatát, amely a Közös Piac és az Egyesült Államok közötti vámtarifákkölcsönös csökkentésére irányul. S amidőn a kancellár egyértelműen állást foglalt az európai egység mellett, világosan kifejtette," hogy a hat nyugat-európai állam jelenlegi integrációja nem a végső cél. Erhard tehát a kancellári székben is inkább az angolszász álláspontot támogatja de Gaulle merev, elzárkózó gazdaságpolitikájával szemben, bár gazdasági programját is oly óvatosan fogalmazta, hogy csak árnyalati változást jelent abban a kettős játékban, amelyet Bonn Washington és Párizs között eddig folytatott. Tévedés lenne persze e választás mögött valamiféle érzelmi tényezőt keresni. Csak míg Adenauernak elsősorban politikai ambíciói voltak — és ebben de Gaulle-ban méltó társra talált —, addig Erhard, a közgazdaságtudomány professzora, másfél évtizedes gazdasági miniszteri gyakorlattal a háta mögött nyilván a Schaumburg-palotában is megtartja eddigi munkastílusát, amelyben az eseményeket, a terveket, a célkitűzéseket elsősorban azok gazdasági kihatásai szerint ítéli meg. Akkor tehát, amikor a nyugat-európai integráció kiszélesítését tűzi zászlajára, emögött a nyugatnémet gazdasági érdekeket kell keresnünk, melyeket nem is túlságosan nehéz megtalálni. A nyugatnémet gazdaságot egyre jobban korlátozzák a jelenlegi integráció zárt keretei. Az utóbbi esztendőben történt lelassulás a nyugateurópai országok gazdaságában — amely alól a bonni állam sem kivétel —, egyenesen arra kényszeríti, hogy a Közös Piac vámfalain kívül keressen új megrendelőket, vevőket. Az Európai Gazdasági Közösség jelenlegi formájában Franciaországnak nyújtotta a legtöbbet, amit az 1958 előtti krónikusan rossz francia gazdasági helyzet bizonyít. A drágán termelő francia gazdaságnak szinte minden szektorban biztos elhelyezési lehetőséget nyújt a Közös Piac. De Gaulle, aki a jelenlegi hat állam politikai egyesítésével valamiféle modern frank birodalom létesítésén fáradozik, jól tudja, hogy Anglia belépése a Közös Piacba nemcsak politikai elképzeléseit hiúsítaná meg, hanem az integráción belül olyan konkurrenciát teremtene Franciaországnak — talán elsősorban a brit nemzetközösségi területekről importált olcsóbb élelmiszerekkel —, amelynek következményei francia szempontból egyelőre fel sem mérhetők. Nyugat-Németország számára viszont egyenesen kívánatos az integráció kibővítése. Az év elején Erhard kijelentette: •Nem valami rögeszme, ha ápolni akarjuk az EFTA-országokkal (Anglia és a Szabad Kereskedelmi Társulás hat európai állama) való kereskedelmi kapcsolatokat, ez a nyugatnémet gazdasági élet elsőrendű létérdeke. Kifejtette: a bonni állam gazdasági egyensúlyát komoly veszélyek fenyegetnék, ha éles verseny törne ki a Közös Piac és az angol vezetés alatt álló EFTA- országok között. 1962-ben például az EFTA-országokkal lebonyolított kereskedelem nélkül a nyugatnémet kereskedelmi mérleg jelentős deficittel zárult volna. Ezért bojkottálta Erhard januárban a Közös Piac brüsszeli tárgyalásait, amelynek során a franciák megakadályozták Anglia belépését az Európai Gazdasági Közösségbe. Erhard akkor Adenauer akarata ellenére tette ezt. Kérdéses, kibírja-e a Közös Piac, ha a hivatalos nyugatnémet gazdaságpolitika kerül ellentétbe egy későbbi időpontban a franciákkal. Vagy az integráció Franciaország nélkül is elképzelhető? Egyébként bármiféle gazdasági feszültség, vámháború a Közös Piac és az Egyesült Államok között — amelynek azonnali lehetőségére mutat a véglegesen be nem fejezett "csirkeháború" — mindenekelőtt Nyugat-Németország tengeren túli exportját sújtja, mint a legnagyobb exportőrt ebben a relációban a hat ország között! Gazdasági szempontból különös figyelmet érdemel a jelenlegi időszakban Erhard programbeszédének az a része, amelyben a kancellár kitért a szocialista országokkal való viszony kérdésére, kijelentve: »A kormány nagy figyelmet szentel majd az NSZK és a kelet-európai államok közötti viszony további megjavításának. Hajlandó minden kelet-európai országgal lépésről lépésre megvizsgálni, hogyan lehetne mindkét részen megszüntetni az előítéleteket és kihúzni a talajt a fennálló gondok és aggodalmak alól... Egy ilyen folyamat során a kormány kész arra is, hogy lehetőségei és keretei között kiszélesítse a gazdasági csereforgalmat ezekkel az országokkal.. . Ez a bejelentés sem hat ugyan a meglepetés erejével, mert az utóbbi években megindult az érdeklődés Nyugaton a szocialista világpiac iránt. Különösen Anglia és Nyugat- Németország versengett az első helyért a szocialista országokkal való kereskedelemben. Köztudomású, hogy Adenauer nagy ellenzője volt a szocialista országokkal való kereskedelemnek. Az Adenauerkormány utolsó minisztertanácsi határozata a NATO-tanácsot mozgósította a kelet- nyugati kereskedelemmel szemben. S alighogy elhangzott az új kancellár programbeszéde, máris fellépett a CDU Adenauer-frakciója Erhard ellen, követelve, hogy az Adenauer-határozat szerint járjon el. Ez azonban aligha fogja Erhardot visszakozásra bírni, hiszen a jelenlegi nemzetközi helyzet olyan lehetőségeket tartogat, amelyek keretében kezdetét veheti egy erősebb versengés a tőkés világban a szocialista országokkal való kereskedelemért, amely bevallottan súlyos gondoktól fosztaná meg a legnagyobb nyugati országokat. S ebben a versenyben Nyugat-Németország láthatólag nem akar lemaradni. Erhard gazdasági programja, ha nem is jelent a közeljövőben várható lényegesebb változást a nyugati frontokon, olyan szándékokat villantott fel, amelyek — úgy látszik — a tények reálisabb megítélésén alapulnak, mint elődjénél. Pozsgai József Új vonások a nyugatnémet gazdaságpolitikában fiatal Nemzet. Fidel Castro rádió és televízió beszéde Az amerikaiak univerzánsokat akartak Kubába küldeni Havannából jelenti a TASZSZ. Fidel Castro kubai miniszterelnök szerdán beszédet mondott, amelyet a rádió és a televízió közvetítésével több millió kubai hallgatott meg. Beszédében Castro leleplezte az amerikai hatóságok képmutató politikáját. Az Egyesült Államok vezetői ugyanis szóban felajánlják ■ segítségüket az elemi csapás sújtotta Kubának, a valóságban viszont megpróbálják fegyverek és diverzánsok ecsempészésére felhasználni a Kuba számára oly súlyos pillanatot. Október 21-én este például — mondotta a miniszterelnök — a kubai fegyveres erők kalózhajót észleltek az ország partjainál, amely csónakok segítségével fegyvert és ellenforradalmárokat szállított a szigetre. Cáfolhatatlan bizonyítékokkal rendelkezünk arra vonatkozóan — jelentette ki —, hogy az Egyesült Államok központi hírszerző erlnöksége küldte a kalózhajót Kuba partjaihoz. Castro részletes adatokkal szolgált a hajóról. Fidel Castro foglalkozott a kubai gazdaság, ezen belül a mezőgazdaság konkrét problémáival is. Eredménytelen angol—francia tárgyalások Londonból jelenti az MTI. Légmentesen zárt ajtók mögött folyt le és minden gyakorlati eredmény nélkül végződött az angol—francia gazdasági bizottság kétnapos londoni ülése. Ez volt az első tanácskozás a Közös Piac-tárgyalások meghiúsulása óta. Központilag sugalmazott kommentárok mégis hasznosnak minősítik, mert »megtisztította a légkört, szívélyes hangon folyt és kissé felmelegítette a viszonyt a két állam között«. A megelégedés valószínű oka: a franciákat ezúttal szokatlanul magas rangú küldöttség képviselte, a megbeszélések kiterjedtek a két országot érintő kérdéseken kívül általános gazdasági ügyekre is és a franciák ezúttal először mutattak hajlandóságot az agrárpolitika tövises kérdésének megvitatására Angliával, kétoldalú alapon. A Nyugat-európai Unió katonai bizottságának ülése Párizsból jelenti az MTI. A Nyugat-európai Unió katonai bizottsága Párizsban tartott zárt ülésén megtárgyalta a tervezett parlamenti ülés elé kerülő katonai jellegű javaslatokat. Az ülésen Lemnitzer tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka is részt vett. A bizottság javaslatot fogadott el, amelyben helyesli a moszkvai atomcsend-egyezmény megkötését, de ugyanakkor kifogásolja, hogy a megállapodás előkészítésében részt vett két nyugati nagyhatalom az egyezmény tervét nem vitatta meg a NATO-val és a Nyugat-európai Unióval. A katonai bizottság egy másik határozatában állást foglalt a multilaterális NATO- atomerő mellett. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a NATO-nak a»közép-európai fronton« alkalmazott stratégiája esetlegaz atomfegyverek elhamarkodott használatához vezethet és ezért azt javasolja, hogy a NATO-tagállamok ezen a szakaszon elsősorban hagyományos fegyveres erőiket növeljék. Schröder élesen bírálta de Gaulle politikáját Az Expresa feltűnő értesülése Párizsból jelenti az MTI. Az Express című nagy francia politikai hetilap jelentése szerint Schröder bonni külügyminiszter a CDU külügyi bizottságának legutóbbi zárt ülésén rendkívül élesen bírálta de Gaulle politikáját. A de gaulleista politika — mondotta — teljesen lehetetlenné teszi a nemzetek fölötti európai egység eszméjét és egyre inkább azt a benyomást kelti, hogy a tábornok az európai államok egyesítésében a francia hegemónia eszközét keresi. Schröder ezután hozzáfűzte: a tábornok legutóbbi beszéde után felmerül a kérdés, vajon nem kell-e felülvizsgálni a francia—német viszony kérdését. Az Express szerint Schröder kétségbe vonta a francia köztársasági elnökneka Szovjetunióval szemben tanúsított szilárdságát és kijelentette, ne feledjük el, hogy de Gaulle volt az első nyugati államférfiú, aki elismerte az Odera —Neisse határt. Péntek, 1963. november 1 Fokozódnak a nézeteltérések a zsinaton Luigi Caputo, az MTI római tudósítója írja: A legutóbbi napok szavazásai azt mutatják, hogy a pápa közvetlen beavatkozása és a zsinat legfelsőbb szerveinek tanácskozása nem tudta megakadályozni a zsinaton szembenálló két áramlat konfliktusának mélyülését. Bizonyos kísérlet történt az ellentétek csökkentésére Szűz Mária kultuszának kérdésében. Az újítók 1114 szavazatával a konzervatívok 1074 szavazatával szemben úgy döntöttek, hogy beolvasztják a Szűz Mária-kérdést az egyházról szóló tervezetbe. A harc igen éles volt és meghiúsultak a közvetítő kísérletek. Szerdán újabb ö£ szavazásra került sor a püspöki kar hatalmát illetően. A megszavazott pontokat úgy fogalmazták meg, hogy azok elismerték a pápa elsőbbségét és fennhatóságát a püspökökkel szemben. Ezzel arra törekedtek, hogy kielégítsék a konzervatív csoportot és egységes szavazatot érjenek el. Az történt azonban, hogy csupán egy szavazásnál volt az ellenszavazatok száma száz alatt, a többieknél 100 és 150 között mozgott. Ezek a szavazások tehát azt mutatják, hogy halványultak a kompromisszum esélyei és számítani lehet arra, hogy az újító főpapok a közeljövőben újabb kezdeményezéseket tesznek majd. Manolisz2 Glnotz himédi Az ED4 békeprogramja a görög választás előtt Athénből jelenti a TASZSZ. Athénben kedden az Egységes Demokratikus Baloldali Párt hatalmas tömeggyűlést szervezett, amelyen Manolisz Glezosz, a párt végrehajtó bizottságának tagja is beszédet mondott. Megállapította, hogy bár a demokrácia erői növekednek, továbbra is fennáll a küszöbönálló választások meghamisításának veszélye. Glezosz éberségre szólította fel ezzel kapcsolatban a görög demokratákat és rámutatott, hogy a belpolitikai helyzet kiélezését és a hidegháború felszítását célzó jelszavakkal fellépő Nemzeti Radikális Unióval szemben az SD-párt a békéért, a leszerelésért, a balkáni atomfegyvermentes övezetért, a kommunista párt legalizálásáért, az amnesztiáért és a dolgozók életkörülményeinek javításáért harcol. 14nlpolitikai hírek A (Moszkva, TASZSZ) Bandaranaike asszony, ceyloni miniszterelnök csütörtökön különrepülőgépen elutazott a Szovjetunióból. A (Conakry, TASZSZ) A guineai fővárosban megnyílt az Afro-ázsiai Szolidaritási Alap 4. ülésszaka. A (Ottawa, MTI) Lester Pearson kisebbségi kormánya Kanadában szerdán megszerezte a szavazattöbbséget a képviselőház bizalmi szavazásán. A (Bonn, MTI) Erhard kancellár csütörtökön délben fogadta Stikker NATO-főtitkárt, akivel a NATO-val kapcsolatos időszerű kérdésekről tárgyalt. A (Frunze, TASZSZ) Kirgízia szerdán ünnepelte annak a napnak századik évfordulóját, amikor önként csatlakozott Oroszországhoz. A (Bogotá, TASZSZ) Bogotában megtartotta 29. plénumát a Kolumbiai Kommunista Párt Központi Bizottsága. Megtalálták a Toplitz-tó áldozatának holttestét Bécsből jelenti az MTI. Az osztrák hatóságok szigorú felügyelete alatt a Toplitz-tónál folyó kutatások szerdán délután hozták az első eredményt A csaknem 70 méteres mélységbe lebocsátott tv-kamera segítségével megtalálták egy 19 éves müncheni könnyűbúvár holttestét. A szerencsétlen fiatalembert két Nyugat-Németországban élő egykori náci tisztségviselő bérelte fel, az ő megbízásukból merült le néhány héttel ezelőtt a tóba, hogy az ott elrejtett SS-dokumentumok és értékek után kutasson. Ő volt egyébként a hírhedtté vált tóban 1945 óta folytatott •magánkutatások* tizennyolcadik halálos áldozata. Osztrák sajtóvélemények szerint ez a nagy feltűnést keltett szerencsétlenség indította az osztrák hatóságokat végre is arra, hogy megfelelő technikai berendezések segítségével, állami felügyelet alatt kíséreljék megoldani aToplitz-tó rejtélyét■.