Magyar Nemzet, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-01 / 281. szám

Hl 5lílV5ll* \illYI7rtt *• i"IC|v ylll 1 iPBllfiPI A népfront számadása Esztendőkkel túlvagyunk már azon, hogy politikai éle­tünk kongresszusai csak ün­nepi kinyilatkoztatásokra te­remtenek alkalmat. A munka számadásainak adnak inkább fórumot, ezért jól felkészülni rájuk hónapok kellenek. A Hazafias Népfront novem­ber utóján hirdette meg ta­vaszi kongresszusát. Csaknem fél esztendőt adott, hogy bi­zottságai számba vegyék az elmúlt évek tanulságait, ta­pasztalatait, s ezek ismereté­ben megszabják az új tenni­valókat. Négy esztendő mun­káját teszik mérlegre, becsü­letes, őszinte lelkiismeretvizs­­gálatot tartanak, hogy mit tet­tek jól és hasznosan, miben követtek el hibát. Egyszerű dolog lenne akár holnap odaállni az ország szí­ne elé és azt mondani, hogy a mi házunk táján, a nép­frontban minden rendben van, a munka jól halad, csak bi­zalmat kérünk hozzá. Szó se róla, az eredmények magukért beszélnek. A bizalmat könnyű szívvel előlegezné bárki, ha figyelemmel kíséri közéletünk­ben a népfront tevékenységét, munkájának jó formáit, ame­lyekkel kedvet csinál az em­bereknek a politizáláshoz. A mozgalom élete azonban sok­kal értékesebb, gazdagabb an­nál, mintsem ilyen könnyen jusson jóváhagyáshoz. Szám­adást szándékozik adni min­denről, valóságos és igaz ké­pet. Tulajdonképpen már a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának pénteki ülése is en­nek adott hangot. Kállai Gyula elnöki beszámolójában, a nép­front szemszögéből vizsgálta belpolitikai életünk alakulását, tekintélyünk növekedését a nemzetközi életben. Óhatatla­nul benne van mindebben a népf­ront bizottsá­gok sokrétű, ezerszínű munkája. Érdekes és mindenképpen elgondolkoztató, hogy politikai életünk egyik vezetője a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa előtt népgazdaságunk, ideo­lógiai és művelődési gond­jaink, külpolitikai helyzetünk olyan izgalmas kérdéseiről szólt, amelyekről a szektás, dogmatikus politika korában óva féltették a népfront-moz­galmat. Tréfásan hangzott, mégis komolyan gondoltak ve­le, hogy a népfront a politikai élet amolyan köszönőembere volt, s akkor dolgozott jól, ha megmaradt a járdaépítésnél, a kútfúrásnál. Milyen szélesre tárult azóta a kapu a népfront­bizottságaink előtt, mennyire számít rájuk a párt az élet minden gondjának megoldá­sában! Érdemes idézni az elnöki re­ferátum következő mondatait: »A Hazafias Népfront felada­tai a szocializmus teljes fel­építésének időszakában tovább növekednek és sokrétűbbé vál­nak. Az eddig végzett munka is kezdi igazolni ezt a megál­lapítást. Következő kongresz­­szusunk feladata lesz annak konkrét megfogalmazása, hogy melyek azok az alapvető fel­adatok, amelyeket a népfront magáénak vállal a szocializ­mus teljes felépítésének idő­szakában, a gazdaság, a kultú­ra fejlesztésében, a tömegek eszmei és politikai nevelésé­ben és milyen módszerekkel tudja még jobban teljesíteni fő feladatát, a szocialista nem­zeti egység erősítését, fejlesz­tésé­t.­ Komoly tennivalók, felelős­ségteljes feladatok. Ezekhez hozzáfogni valóban csak az el­­m­últ évek eredményeinek felemző vizsgálatával lehet. Kongresszus kell hozzá, a szó igazi értelmében olyan tanács­kozás, amely nem az ünnepi m­egnyilatkozások fényében a­kar glóriát fonni a népfront feje köré — mint hajdan —, hanem a munkát kéri számon,­­ tetteket. Mit végzett a nép­front annak érdekében, hogy jó hírünk nőjön a világban, mi­ként segítette, hogy ma már a szocialista társadalom nagy művének építésén munkálko­dunk, hogyan járult hozzá a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséhez, társadalmunk demokratizmusának kiteljese­déséhez, kulturális forradal­munk virágzásához. Az elkövetkező hónapokban minden városban, faluban na­pirendre kerülnek ezek a kér­dések, s őszintén felelni kell rájuk. Nem kell külön jóste­hetség hozzá, hogy előre is megmondja az ember: a felele­tek jó része általában meg­nyugtató lesz, nem a szépítés kedvéért, hanem az igazság is­meretében. Akadnak majd ter­mészetesen gondok is jócskán, problémák is szépszerével, amelyek elől kitérni oktalan­ság lenne, csak a közös ügyet hátráltatnánk vele. Attól kezd­ve, hogy kire bíznak új tiszt­séget, hogyan bírja idővel és képességgel — egészen addig, hogy milyen feladatok illenek a mozgalom keretébe, milyen tennivalókat vállalhat. Az Országos Tanács, helye­sen, bőven adott időt a gon­dolkodásra, a kongresszusi készülődésre. Ez is arról vall, hogy a jövő tavaszi népfront­­kongresszus nem egyszerűé® ünnepszámba megy. Nem azt a működési szabályzat adta előírást kívánják teljesíteni vele, hogy négyévenként min­denképpen össze kell hívni a népfront kongresszusi küldöt­teit. Ha az első tavaszi virá­gok a tanácskozó teremben, a küldöttek ünneplő ruhája a felszólalók pódiumán adnak is majd ünnepi külsőt, teremte­nek is megkapó hangulatot — az igazi értéket a tanácsko­zás tartalma fogja mérni A tavaszi, harmadik kong­resszuson a népfront-mozga­lomnak arról is számot kell majd adnia, hogy méltó volt-e a Márciusi Front, a Történel­mi Emlékbizottság, a Magyar Front, a Magyar Független­ségi Front dicső harcaihoz. Számot adni arról, hogy új, megváltozott helyzetben, meg­tisztult politikai légkörben hogyan folytatja azt a mun­kát, amelyet elődei a fasisz­ták elleni háborúban, később az ország újjáépítésének kor­szakában megkezdtek. Azóta a feladatok is megnőttek, a felelősség is nagyobb. Most a kongresszusi szám­vetést, az eredmények és hi­bák felmérését az a szándék ihleti, hogy a népfront — az ország további felemelkedése érdekében — minden terem­tőerő munkábafogására dol­gozzon ki jó programot. A be­csületes, jó szándékú embe­reknek tegye lehetővé, hogy képességeiket jól gyümmölcsöz­­tetve járulhassanak hozzá a haza szocialista építéséhez.­­A szocialista társadalom felépítése az egész nemzet ügye — mondotta Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszu­sán. — Ez a nemzet jövője, a szocialista társadalomban valósul meg a magyar nem­zet jólétének korábban nem ismert felvirágzása. Annak, hogy a szocialista nemzeti egy­ség mind gyorsabban és ered­ményesebben fejlődjék, egyik letéteményese a Hazafias Népfront-mozgalom: társadal­munk életének ez az élő, ele­ven és számottevő tényezője Bizonyságot kell adni róla a kongresszuson is. A mun­ka összegezése már holnap kezdődik. A városok és fal­vak népfrontbizottságaiban a beköszöntő téli esték gondol­kodásra, vitára, terveket, programot adó tanácskozásra biztatnak. A kongresszus ta­vasszal majd megmutatja, hogy milyen sikerrel. Éry József Hruscsov—Kekkemen találkozó Moszkvában­ ­ A külpolitikai helyzet­­ AZ ÚJ AMERIKAI ELNÖK HIVATALBA LÉPÉSÉT megélénkült diplomáciai mozgás jelzi Nyugaton. Feltűnő, hogy különösen azok a bonni ultra­körök tevékenykednek, amelyek még Kennedy életében is a szélsőséges hideghábo­rús álláspontra igyekeztek visszataszítani az Egyesült Álla­mok politikáját. A Bonner Rundschau szombaton Adenauer volt kancellár nyilatkozatát közölte. Adenauer azt a meg­győződését fejezte ki, hogy Johnson elnöklete alatt a né­met kérdésben és a nyugat-berlini problémát illetően vál­tozatlan marad az amerikai irányvonal. Ehhez hozzáfűzte: "Johnson realisztikus politikus és az a benyomásom, nagyon világosan látja, hogy milyen veszély fenyeget bennünket Keletről." A volt kancellár végül „sürgősen kívánatosnak" mondotta, hogy Párizs és Washington viszonya megjavul­jon. Mintegy ennek kiegészítéseként a nyugatnémet főváros­ban közzétették, hogy Erhard kancellár januárban ismét fel­keresi Párizst. Francia hivatalos körökben a hírt megelé­gedéssel fogadták. A Quay d’Orsay azzal magyarázta a vá­ratlan utazás bejelentését, hogy Erhard első ízben csupán "ünnepi bemutatkozó viziten" járt de Gaulle-nál, a mostani januári tárgyalás pedig munkaértekezlet jellegű lesz, meg­felel a francia—nyugatnémet egyezményben előirányzott, hat­hónaponként esedékes csúcstalálkozóknak. A Párizs—Bonn tengely aktivizálódásával egyidejűen a francia elnök nem sok jelét mutatja annak, hogy sürgősen békejobbot nyújtson Washingtonnak. Párizsban óvatosan megfogalmazott nyilatkozatot adtak ki de Gaulle esedékes washingtoni utazásáról. Csupán annyit közöltek, hogy az elnök "esetleges találkozását Johnsonnal" diplomáciai úton készítik elő. Úgy tudják, hogy a tábornok későbbi időpont­ban Párizsban szeretne eszmecserét folytatni az új amerikai elnökkel és nem túlságosan siet hozzá, amint ezt Erhard és Hume teszi. Meg akarja várni, amíg kialakul Johnson politikája és csak akkor hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha a francia—amerikai ellentétek áthidalására reális lehetősé­gek mutatkoznak. .. » Különben az Adenauer-féle körök legújabb mozgásával kapcsolatban figyelmet érdemel Willy Brandt nyugat-berlini polgármester nyilatkozata. Brandt Washingtonból, Kennedy temetéséről hazatérve egy nagyobbszabású beszédében kije­lentette, hogy a meggyilkolt amerikai elnök már tavaly "figyelmeztetett az amerikai politikának nyugatnémet oldal­ról történő állandó bírálgatására­. Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke né­hány napja nyilatkozatot adott a Stern című nyugatnémet hetilapnak és ebben nyomatékosan megismételte korábbi in­dítványát: a német kérdés megoldására első lépésként te­remtsék meg a két német állam konföderációját. Nyugat- Berlinben az Ulbricht javaslat élénk visszhangot keltett. Sebastian Haffner angol újságírótól az ifjú szocialisták egyik fórumán megkérdezték, hogy véleménye szerint járható-e az az út, amelyről Ulbricht beszélt. Haffner igenlő választ adott és ezt a fórum háromszáz részvevője nagy helyesléssel fo­gadta. Albertz nyugat-berlini polgármester-helyettes az Abend című lapnak adott nyilatkozatában Ulbricht indít­ványát kommentálva, ugyancsak azt mondotta, hogy lehet­séges olyan közös bizottságokat létesíteni, amelyek gyakorl­lati kérdésekkel foglalkoznának és megkönnyítenék a Nyu­gaton és Keleten élő németek érintkezését. A finn államelnök Hruscsov vendégje Moszkvából jelenti a TASZSZ. Urho Kekkonnen, a Finn Köztársaság elnöke szom­baton Nyikita Hruscsov szov­jet kormányfő meghívására nem hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett A leningrádi pályaudvaron Kekkonent Leonyid Brezsnyev, Nyikita Hruscsov és más hi­vatalos személyek fogadták. Kekkonen a Kremlben láto­gatást tett Nyikita Hruscsov­­nál. A szovjet miniszterelnök kedvesen, mosolyogva fogadta Kekkonent. Megemlítette, hogy a Moszkva-környéki erdőbe mennek vadászni, és tréfásan hozzáfűzte: »Kérem, ne sajnál­ja a töltényt«. Ezután arról beszélgettek, hogy mind Finn­országban, mind pedig a Szov­jetunióban, pontosabban Moszkvában, hasonló az időjá­rás. Urho Kekkonen megjegyez­te, hogy a Moszkva-környák tájjellege Finnországéhoz ha­sonlít. A Finn Köztársaság elnöke Hruscsovhoz fordulva megje­gyezte: -Egy éve nem láttam önt, de semmit sem változott-Rekkonen szombaton felke­reste Leon­yed Brezsnyevet, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökét is. Brezsnyev Kreml-beli dolgo­zószobájában fogadta a finn államfőt. Héttagú amerikai elnöki vizsgálóbizottság Adalékok a gyanúsított merénylő politikai múltjához Washingtonból jelenti a Reu­ter, az AP és az ARP. John­son elnök péntek este hét főnyi vizsgáló bizottságot alakított, amelynek feladata­ kideríteni a néhai Kennedy elnök ellen elkövetett merényletnek, va­lamint a gyilkossággal gyanú­sított Lee Harvey O sutárd meggyilkolásának hátterét. Az elnöki vizsgáló bizottság tagjai: Earl Warren, az Egye­sült Államok Legfelső Bíró­ságának elnöke, Richard Rus­­sell szenátor, a szenátus kato­nai bizottságának elnöke, John Sherman Cooper volt indiai nagykövet, Hale Boggs képvi­selő, a képviselőház demok­ratapárti többségének vezető­je, Allen Du­lles, a Központi Hírszerző Szolgálat volt főnö­ke, John McCloy volt, nyugat­­németországi főbiztos, leszere­lési szaktanácsadó , és Ge­­rald Ford képviselő. A bizott­ság megalakításáról a Fehér Ház péntek este közleményt adott ki. "Az elnök utasítja a különbizottságot, bizonyosod­jék meg arról, hogy az igazság, amennyire felderíthető, megis­mertessék. A bizottság tegyen jelentést tapasztalatairól és kö­ vetkeztetéseiről az elnöknek, az amerikai népnek és a vi­lágnak." A bizottsági jelentés elké­szültének határidejét nem tűz­ték ki. Az elnök által kijelölt cso­port megalakításáról a kong­resszus republikánus és de­mokratapárti vezetőivel előm­­zően a Fehér Ház konzultált. A bizottságban mind a köztár­sasági, mind a demokrata párt szerephez jutott. Johnson el­nök a vizsgáló bizottság tag­jaival péntek este megbeszé­lést folytatott. Bates kisasszony, a gépírónő Újabb érdekes adalékok ke­rültek napvilágra az elnök­gyilkossággal gyanúsított Lee Harvey Oswald zavaros poli­tikai múltjáról. Péntek este Miss Pauline Bates gyors- és gépírónő nyilatkozott Dallas­ban a sajtó képviselőinek. Elmondotta, hogy Lee Har­vey Oswald 1962 júniusának elején visszatért az Egyesült Államokba a Szovjetunióból, ahol előzően állampolgársá­gért folyamodott, de azt meg­tagadták tőle. Oswald mindent megtett, hogy azt a benyomást keltse: az amerikai külügymi­nisztérium megbízásából időzött a Szovjetunióban. Visszatérése után, 1962 júniusában, felke­reste­ Miss Pauline Batest, s megállapodtak abban, hogy az utóbbi gyorsírással feljegyzi, majd legépeli Oswald jegyze­teit mega­andó könyvéhez. Miss Bates mindössze három napot dolgozott Oswaldnak, aki ezután abbahagyta vele a munkát és kifizette őt. »Azok a jegyzetek, amelyeket leírtam számára, határozottan kommu­nistaellenesek voltak« — mon­dotta Miss Bates. A gyorsíró­nő beszámolójából kitűnt, hogy Oswald sötét képet igye­kezett festeni a szovjet élet­ről. Oswald nagy titokban ké­szítette el feljegyzéseinek pél­dányait. Minden diktálás után magához vette eredeti kézírá­sos jegyzetét, a legépelt olda­lakat, de még az indigót is. Miért nem vizsgálták meg Oswald gyomrai? Az FBI emberei Dallasban folytatják a nyomozást Os­wald, valamint gyilkosának, Jack Raby-nak ügyében. A nyomozók vizsgálatot tartanak a városnak azokban az részei­ben, ahol feltehetően céllövési gyakorlatokból származó, löve­dékek által átlyuggatott kon­zervdobozokat találtak. E nyo­mokból arra próbálnak követ­keztetni, hogy Oswald — vagy mások — a merénylet elköve­tése előtt "gyakorolták magu­kat­. Azt próbálják felderíte­ni, hogy a megtalált puskago­­­lyók közül volt-e olyan, ame­lyet a Kennedy-merényletre állítólag használt olasz gyárt­mányú puskából lőttek ki. Earl F. Rose orvos, Dallas város halottkémje, aki­ Os­wald holttestét megvizsgálta, pénteken kijelentette, hogy a Ken­nedy-gyilkossággal gyanú­sított személy­ fizikailag egész­ségesnek tűnt. Ugyan semmi elváltozást, ami elmebetegség­­re utalna, nem észlelt. A ha­­lottkémi jelentésre vonatkozó nyilatkozat nem tár fel több vizsgálati eredményt. Ezzel kapcsolatban adott tele­víziós nyilatkozatot pénteken az osztrák fővárosban Franz He­gel, a bécsi rendőrség bűnügyi osztályának vezetője. Kijelen­tette: a dallasi rendőrség szarvashibát követett el, ami­kor rácra vizsgáltatta meg Lee Oswald gyomrának tartalmát A dallasi rendőrség előzően ugyanis azt állította, hogy étett maré dákokat talált a könyv­raktárban, ahonnan Kennedy­­re túzettek. Heger, mint mara­dottá, képtelen megérteni, miért nem­ derítette ki a dal­lasi rendőrség, mit evett Or­wald letartóztatása előtt. *AW itt Bécsben, még a tolvajokat is megvizsgáltat­jak ilyen szempontból~" — mondotta a rendőrtiszt. Ádáz rokonoMiHat­ás Az FBI, az amerikai szövet­ségi nyomozó iroda haladéktal­­an vizsgálatát követeli ,a texasi őrjöngők" egyik csoport­jának ügyében két amerikai képviselő. Grabolcski demok­ratapárti és Conte republiká­nus képviselő pénteken este követelte, az FBI derítse­ ki az úgynevezett »D­allas, Texas amerikai ténymegállapító bi­­zottságnak­« a hátterét. Azon a napon, amelyen Kennedy elnök megérkezett végzetes dallasi kortesútjára, a Dallas Mor­­ning News című helyi lap, fi­zetett hirdetés formájában, egy kolumnás­­szózatot­ intézett Kennedyhez, az említett szer­vezet, valamint elnökének, bi­zonyos Bernard Weissmann­­nak nevében. A két amerikai képviselő, az FBI vizsgálatát követelve, most megállapítot­ta, hogy a közlemény­­ádáz, gonosz és gyalázkodó volt, rosszindulatú szóhasználatával alkalmas lehetett fanatikus elemek fel­izgatására". Mint a sajtó már korábban erről hírt adott, a dallasi lapban megje­lent közlemény durván avatás­­sa Kennedy elnök személyét és politikáját. Bizonyos homályos pontok Percről percre Oswald útja nyomán Az AFP különtudósítójának szenzációs riportja Dallasból jelenti az AFP. Az AFP Dallasba kiküldött kü­­löntudósítója — abból a felte­vésből kiindulva, hogy Oswald gyilkolta meg Kennedy elnö­köt — rekonstruálja a me­rényletet követő első órák ese­ményeit és miután lépésről lé­pésre végigjárta azt az útvona­lat, amelyet Ostvaldnak tulaj­donítanak, arra a következte­tésre jut, hogy újabb homályos pontok bukkantak fel az ügy­­gyel kapcsolatban. Dallas városa — kezdi az AFP különtudósítója —28X38 kilométer nagyságú területen fekszik, de a dráma két fősze­replője — Oswald és Ruby — különösképpen ugyanabban az egész kis kiterjedésű negyed­ben, Oak Cliffben lakott. A gyalog sétálónak nem egészen öt percre van szüksége arra, hogy Oswald egykori otthoná­ból (1124 North­­Beckley) Ruby otthonába (223 South Ewing) al jusson. Lakásától 12 percnyi járás­ra a Ruby otthonához vezető úton találkozott Oswald Tippit rendőrrel és — az ellene emelt vád szerint — lelőtte őt. Ruby otthona felé Annak az útnak, amelyet Oswald a Kennedy ellen elkö­vetett merénylet után megtett, első szakasza világos és egy­szerűen nyomon követhető —- folytatja ezután az AFP kü­­löntudósítója. Kennedy elnök

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék