Magyar Nemzet, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
14 14 éven aluliaknak Nagy örömmel olvastam, hogy végre többet foglalkoznak a 14 éven aluliaknak ■zóló filmekkel. Sok-sok szülő nevében mondhatom: igazán nagy örömet szereznek nekünk és gyermekeinknek. Többször megjutalmazhatnánk gyermekeinket egy-egy szép film megnézésével — ha lenne elegendő nekik való film. Javasolom egyébként, hogy vegyék filmre az ifjúság számára a Háry Jánost, a János vitézt — magam is megnézném ezeket, talán még többször is. Egy fővárosi szülő * A 14 éven aluliaknak szóló filmek problémája engem is hosszú évek óta foglalkozna. Most lapjuk nyilvánossága elé terjesztem javaslatomat abban a reményben, hogy illetékesek is felfigyelnek rá. Javasolom: a főváros néhány központi helyén egy-egy filmszínházban (vagy művelődési otthonok megfelelő helyiségében) létesítsenek a gyermekek számára Mesemozit. Az előcsarnokban cukrászdát, könyvesboltot, fodrászatot, játékszobát is el lehetne helyezni, hogy a várakozási időt is hasznosan tölti lessék a 3—14 éves korú gyermekek. A Mesemoziban főleg mesefilmeket — rajz-, báb- és trükkfilmeket — vetítsenek, folytatólagos 50—55 perces előadásokon. A szüneteket is ki lehetne használni, például játszva-nevető rejtvényversenyekre, tombolára. Jó lenne az is, ha két-három hetenként gyenek-híradófilmek is készülnének. Ha végre ilyen Mesemozik létesülnének, nem kényszerülnének a szülők — mint most, sajnos, gyakran — a kiskorú gyermekeket olyan filmekhez is elvinni, amelyek bizony nem nekik valók. Mert hiszen nincs igazi gyermekmozi egy sem. Vadas Péter, Budapest, XIII., Váci út 4. (A szerkesztőség megjegyzése: A javaslattal egyetértünk. 1919-ben, a Tanácsköztársaság több gyermekmázát létesített Budapesten. Miért ne követhetnénk ebben a tekintetben is a jó hagyományt? Az 50-es villamos vonaláról Évtizedek óta járok az ötvenes villamoson, a kocsik állandóan zsúfoltak és viszonylag ritkán közlekednek. Sok bosszúságot okoz a sorompó is, amiből kettő is akad az útvonalon. Ez a sorompó még a Horthy-rendszer káros hagyatéka. Úgy gondolom, azonban, hogy ezt a rossz hagyatékot nem is olyan nagy költséggel meg lehetne szüntetni. Az úgynevezett lajosmizsei sorompó helyett aluljárót kellene építeni. Ennek megvalósítására mozgósítani lehetne a lakosságot társadalmi munkára, mert hiszen környékünknek igen nagy érdeke fűződik e sorompó eltávolításához. Ilyen megoldás népgazdasági szempontból és a MÁV részére is előnyös lenne. Hollós László, Budapest, Pestlőrinc, Jókai u. : A kedvezőtlen téli időjárás a villamrosközlekedést károsan befolyáslja, forgalmi akadályok keletkeznek, hibássá válnak a járművek. Forgalmi és műszaki dolgozóknknak komoly nehézségekkel kell megküzdeniük. Minden igyekezetünkkel arra törekszünk, hogy a különböző problémák ellenére a közlekedés folyamatosságát valamennyi járat útvonalán biztosítsuk. Az 50-es jelzésű járatot hétköznapi menetrend szerint 3,7 perces csúcsforgalmi sűrűségre állítottuk be, azonban a különböző rendellenességek miatt — beleértve a sorompót is — ez a sűrűség nem minden esetben tartható. Ami a lajosmizsei vasúti sorompóra vonatkozó megállapításokat illeti, azokkal teljes mértékben egyetértünk. Véleményünk szerint nemcsak a villamos-, hanem a közúti járműforgalmat is aluljárón át kellene lebonyolítani. Az ilyen nagy jelentőségű és hatalmas beruházási költséget igénylő létesítmény megvalósításával kapcsolatosan a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a fővárosi tanács vb illetékes intézkedni. Fővárosi Villamosvasút forgalmi főosztály Mikor túlzsúfolt a Műjégpálya A szerkesztőség továbbította nekünk Juhász Vilmosné levelét, amely a Műjégpálya túlzsúfoltsága megszüntetésének kérdésével foglalkozik. Túlzsúfoltság azonban csak akkor mutatkozik, ha az időjárási viszonyok olyanok, hogy a természetes jégpályák az enyheség miatt nem nyithatnak meg, s az iskolák udvarán és a teniszpályákon jégpályákat létesíteni, illetve fenntartani nem lehet. Mert, ha azok megnyithatnak, akkor nekünk sincsen problémánk a zsúfoltságot illetően, mint például napjainkban, amikor is a hidegebb idők beálltával a természetes jégpályákat megnyithatták. Ilyenkor a látogató közönség többszörösét is kényelmesen be tudnék fogadni, mert a korcsolyázó közönség megoszlik, és nem kizárólag a városligeti Műjégpályát látogatja. Mindez azt igazolja, hogy műje pályánkon a ruhatárakat, öltöző-, csatoló- és melegedő helyiségeinket kellene bővíteni és szaporítani, hogy akkor is el tudjuk helyezni a nagyközönséget, ha csupán neunk van korcsolyázási lehetőség. Műjégpálya Pete Vince igazgató A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének székesfehérvári intéző bizottsága legutolsó ülésén, amelyen a párt és a tanács vezetőivel együtt megvitatta az 1964. évi munka tervét, a többi között elhatározta azt is, hogy az idősebb nyugdíjas műszakiak megbecsülése, összefogása és klubéletük biztosítása érdekében létrehozza aNyugdíjas Műszakiak Körét.- Megkapta figyelmemet ez a fogalmazás: -Az idősebb nyugdíjas műszakiak megbecsülése.« Az országban jó néhány olyan idősebb nyugdíjas műszaki értelmiségi él, kiváló szakemberek, tudósok, akiknek munkássága főleg a két világháború közötti időszakra esett, s már esztendők óta nyugdíjasok. Ezek között vannak olyanok is, akik úgy érzik: munkásságukért, amellyel a közjót szolgálták, nagyobb megbecsülést érdemeltek volna a dolgozók társadalmától, mint amilyenben részesülnek, bárha tevékenységük, tudományos működésük nagyobb részét nem a szocializmust építő Magyarország idejében fejtették ki. Elvitathatatlan, hogy a letűnt, régi világban is akadtak kiváló képességű, értékes műszaki értelmiségiek, akiknek munkássága eredményeit mai társadalmunk élvezi, szép számban vannak olyan műszaki értelmiségiek, akik méltán hivatkozhatnak arra, hogy a dolgozók társadalmának megbecsülését kiérdemelték áldozatos munkájukkal. Ezért is érezzük példaadónak a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége székesfehérvári intéző bizottságának kezdeményezését az idősebb nyugdíjas műszakiak megbecsülésére, összefogására és ezt a szép kezdeményezést bizonyára ki kellene terjeszteni minden megyére, sőt nemcsak a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének kellene intézményesen programjává tenni az idősebb nyugdíjas műszakiak megbecsülését, hanem magának a Magyar Tudományos Akadémiának is fel kellene mérnie: hol él az országNagy érdeklődéssel olvastam a Magyar Nemzet csütörtöki számában megjelent s a Velencei-tóról írott »Varjak a jégen« című színes cikket. Egyik helyen a következőket írta a szerző: »... a tó közepén néhány négyzetméternyi területen megmagyarázhatatlan titok folytán szabad víztükör csillog, míg köröskörül mindenütt majd félméter vastag jégpáncél fedi az egész tavat.* Engedjék meg, hogy erre vonatkozóan az olvasó írjon az írónak. A kérdéses helyen, ahol a vastag jégpáncél ki van olvadva, a tófenékről egy forrás feltételezhetően 13—15 C fokú vize tör fel, s ez a télen relatíve magasabb hőfokú víz akadályozza meg kisebb fokon a jég tartós képződését. A Balaton északi partján télen utazva, Örvényes és Akasi között a leghidegebb télen is feltűnik egy soha be nem fagyó, nagyobb félkör alakú rész, amely a vízben, de a part közelében fakadó forrást jelzi. A budapesti Duna-szakaszon 1963 februárjában az alsó öszszekötőhídtól Pünkösdfürdőig mintegy 15 km hosszú folyamrészen sok helyen jelentek meg a jégmezőben vizes foltok, amit a parti és a mederből feltörő hévizek, ún. szökevényforrások olvasztottak ki. Napjainkban a Duna mederfenékről feltörő hévizek munkája a 2-es, vagy 9-es villamoson utazva is könnyen megfigyelhető. Legtöbb jégolvadási folt a Petőfi-hídtól a Lánchídig terjedő részen van, de legérdekesebb a Szabadság-híd mindkét oldala. Itt az északi, vagyis az Erzsébet-híd felé eső részen, közel a híd vonalához, azzal párhuzamosan három vonal, míg a déli részen, közel a Műszaki Egyetem első épületéhez, a hídtól kb. 150 méterre egy vonal húzódik a budai partrésztől majdnem a pesti partig. Ezek az olvadási vonalan, esetleg méltatlan körülmények között, olyan idősebb, nyugdíjas műszaki értelmiségi, tudós, aki joggal elvárhatja, nagyobb megbecsülést érdemelne a dolgozók társadalmától munkásságáért, mint amilyenben része van. Fájdalmasan figyelmeztet erre egyik nagy tudósunk, dr. Pávai-Vajna Ferenc nyugalmazott főgeológus halála, aki a minap szinte tragikus körülmények között vitte sírba nagy tudását, amellyel a közjónak — előrehaladott kora ellenére is — még sokat használhatott volna. A magyar földgáz- és hévízkutatás atyja, akinek nevéhez fűződik Hajdúszoboszló és több más gyógyfürdő forrásának feltárása, életének utolsó hónapjaiban, heteiben, napjaiban is remélte, hogy a személyi kultusz idejében ért méltatlan mellőztetése miatti nehéz helyzete után gondtalanabb öregségben lesz része. A Tolna megyei kis bányászfaluban, Máza községben, a hegyoldalon épített egyszobásverandás házában tengette életét idős feleségével fáradtságos életkörülmények között, pedig úgyszólván az utolsó napjáig megőrzött szellemi frisseségével mennyire szeretett volna még segítséget adni a hazánkban napjainkban mind nagyobb jelentőséghez jutó hévíz- és földgázkutatásnak. De segítséget várt ehhez a társadalomtól is, talán azt, hogy a nehéz téli időben ne kelljen a mázai hegyoldalon laknia. Azt remélte, a világfürdővé vált Hajdúszoboszlóban vagy Debrecenben, amely annyit köszönhet neki, vagy Budapesten, ahol a harmincas években a Tabánban és a Rudasfürdő mellett hat új forrást tárt fel, köztük az ország legrádiumosabb forrását, a Juventust — húzhatja ki a zord telet tavaszig. Aki vagy félszáz gyógyforrást tárt fel, bizonyára megérdemelte volna, ezt az élettől. Olyan idősebb nyugdíjas műszaki volt ő, aki munkásságáért mindenekelőtt megérdemelte volna dolgozó társadalmunk fokozott megbecsülését. Környei Eleknak onnan erednek, hogy a Gellérthegy dolomit kőzetének folytatása a meder alatt a pesti rész felé terjed és a kőzet nagy és hosszú résein hévizek törnek fel s a jégre szinte rávetítik a rések vonalát és alakját. Ezeken kívül sok kisebb-nagyobb olvadási folt mutatja a szökevényforrások helyét. Dr. Keszthelyi Zoltán Helyreigazítás *A Hólé címmel az 1964. január hó 7-i számunkban a November 7. tér 4. számi épület bádogos munkálatainak ügyével foglalkozo tunk. AzElső Bádogos és Sze- relő Ktsz.-től cikkünk megjele- nése után kapott tájékoztatás szerint a Ktsz nem 100 000, - forintért végezte el a munkákat, hanem a különböző falfedések és javítások elkészítéséért 14 613,60 forintot számított fel, az attika csatorna javításáért pedig főként 6,40 Ft-ot. A Ktsz vezetője a lakóval folytatott telefonbeszélgetés során szó szerint azt mondotta,hogy addig ne menjen a sajtóhoz, míg ki nem vizsgálom, hogy valójában mitől van a beázás. A Ktsz vezetője végül közölte szerkesztőségünkkel, hogy helyszíni megállapítása szerint azattika- csatorna több éves, hibája az, hogy nagyobb hófúvás, olvadás más méretezést igényel, végül, hogy január 6-án a Házkezelési Irat.statóságot levélben tájékoztatta s utóbbi a csatorna kicserélését el- rendelte. Ne közlekedjenek [• a járdán ! a Teherkocsi utcában I. Kőbányán, a Teherkocsi utcában divattá lett, hogy a járművek a járdán közlekednek (személyautó, motorkerékpár, kerék- , pár, négykerekű kézikocsi stb.). Az utca egyik oldalán vasútvonal van. Ha az ember kilép a kapun, nagy balesetveszélynek teszi ki magát, hiszen a vonat zajától járdán közlekedő gépjárműveket nem hallani. 6080 kilométeres sebességgel száguldanak a kocsik és ebből már eddig nem egy baleset származott. Kérünk a köztekodórendészettől fokozotibb életvédelmit a Teherkocsi utca lakói és látogatói számára. Dr. Buru János : A diétás éttermekről A Vendéglátó Főigazgatóság teljesen egyetért azzal, hogy több diétás étteremre lenne szükség, mivel állandóan emelkedik a diétás ételeket igénybe vevők száma. Történtek már intézkedések, de a végleges megoldást nagyban hátráltatja az éttermek, konyhák kapacitása. Az utóbbi években a Budapesti Vendéglátóipari Tröszt két olyan éttermet jelölt ki, ahol diétásnővér irányításával állítják össze az étrendet és főzik az ételeket szív, cukor, vese, epe stb. bántalmakban szenvedők részére. Ilyen szolgáltatást nyújt a Lidó Étterem (VI., Népköztársaság útja 11.) és az Európa Étterem (II., Mártírok útja 43-45.). Kímélő ételeket az alábbi éttermek szolgálnak ki: Opera Étterem (VI., Népköztársaság útja 44.), Országház Étterem (V., Kossuth Lajos tér 13—15.), Rózsafa Étterem (II., Kacsa utca 26.), Tejvendéglő (XIII., Marx tér 5.). Továbbá az összes éttermekben az étlapokat úgy kell elkészíteni és az ételeket összeválogatni, hogy a vendégek igényüknek, ízlésüknek megfelelő ételek közül választhassanak. Általában kétféle leves, főzelék, három-négyféle köret, négy-ötféle készétel, két-háromféle frissen sültet és tésztát kell az étlapon szerepeltetni. Az igények kielégítését, valamint megoldását célozza a 31— 1160/1961. Bk. M.—ÁH. sz. miniszteri utasítás is, amely kimondja, hogy azokban az éttermekben, ahol szabad kapacitás és kellő számú étkező jelentkezik, könnyű diétás, valamint diabetikus (cukros) diétát kell előfizetéses menüként kiszolgálni. Belkereskedelmi Minisztérium Vendéglátó Főigazgatósága Gyökössy Gyula osztályvezető Ismeretlen levélíróknak cinke ügyben Hálás köszönetet mondok mindazoknak a kedves Magyar Nemzet olvasóknak, akik az ország különböző részeiből elhalmoztak leveleikkel, melyben rajzaikkal és tanácsadásukkal igyekeztek azonnali segítségemre sietni a cinkék etetésében, de címüket nem közölték. Külön köszönöm annak a kedves gyerekcsoportnak levelét, amely szintén írt és tanácsot adott az etetési probléma megoldásában, sőt közölte, hogy a magot és zsiradékot spórolt pénzükből adják össze és vásárolják meg. (Aláírás: Jó barátok, jószívű srácok.) Ez olyan szép cselekedet, hogy minden iskolás gyerek példát vehet róla. Kutner Lászlóné Az idősebb nyugdíjas műszakiak megbecsüléséért Dr Pávai-Vajna Ferenc halálához A Velencei-tó „titokzatos" fenékforrása Magyar Nemzet .Vasárnap, 1964. január 19. FARSANGI VENDÉGLÁTÁS Farsang idején nemcsak bálok vannak, hanem gyakori az otthoni vendéglátás is. A vendéglátás gondja a háziaszszonyé, aki mindig megfogadja, hogy mindent készen vesz, aztán tömni kezdi a fejét, hogy mit is készítsen vendégeinek. A legdivatosabb a finom MELEG SZENDVICS. összegyűjtöttünk néhány jó receptet, tessék választani, vagy akár — hogy változatosabb legyen a büfé — mindegyiket elkészíteni. Figyelem! TÖLTÖTT KIFLI A kifliket hosszában kettévágjuk és a belét ügyesen kiszedjük. Sonkát vagy párizsit húsdarálón ledarálunk, sóval és törött borssal ízesítjük és annyi tejfellel, hogy krémszerű legyen, jól elkeverjük. A keverékkel megtöltött kifliket szépen öszszeillesztjük és meleg sütőben átsütjük (személyenként 3 kiflit és 6 dkg sonkát számítsunk!). SAJTOS SZENDVICS Zsúrkenyeret vékonyan felszeletelünk. 10 dkg reszelt sajtot 5 dkg vajjal, két evőkanál tejföllel, egy nyers tojás sárgájával, pici sóval és annyi pirospaprikával, hogy a keveréknek szép színe legyen, jól eldolgozunk. Megkenjük a kenyérszeleteket, tepsibe rakjuk és forró sütőben szép pirosra sütjük. SAJTOS STANGLI A kettévágott sós stanglikat megkenjük vajjal, behintjük vastagon reszelt sajttal és meghintjük piros paprikával. Forró sütőben addig sütjük, amíg a sajt megolvad. Forrón tálra szedjük. SONKÁS SZENDVICS (6 személyre számítva.) 40 dkg főtt tarját ledarálunk, elkeverjük 2 dkg liptói túróval, 5 dkg vajjal, 2 dl tejföllel, kevés borssal és sóval. A keveréket felszeleteltsárkenyérre vagy sós stanglira kenjük, a forró sütőben 5—6 percig sütjük. SONKÁS - SAJTOS SZENDVICS (6 személyre.) 20 dkg vesztett sajtot, 15 dkg darált sonkával, két nyers tojás sárgájával, pici sóval jól kikeverjük. Megvajazott zsúrkenyér szeletekre kenjük és forró sütőben átsütjük. A vendéglátáshoz ESTÉLYI KÖTÉNY modelleket is mutatunk. A kötény fémszálas, csíkos fehér nylonból készült (az anyag az alkalmi áruházakban méterenként 35 forintért kapható!). Az első modell »teakötény«. Dísze két szívalakú zseb; az egyikre fémszállal monogrammot is hímezhetünk. A másik kötény eredeti párizsi modell, neve: »kisestélyi ruhakötény«. A kisestélyi ruha fölött viselik. A kötényt a kivágás körül, az alján és a gomboláspánt két oldalán húzott fodor díszíti. A gombolás rejtett, a szalagbefűzés szintén dísz. (f. b.) W//AVWUVVWVVVWWWWVVWvWWVWWAWJ%WJV.VWV/AV vyww/ VÍZSZINTES. (Kétbetűsek: ZL, EH, US, FA.) — 1. Bizet operája. 7. Régies fiókos szekrény. 12. Külföldi népi hangszer. 18. Smetana operája. 19. Híres római grammatikus. 21. Nem győzi szusszal. 23. Leánynév. 24. Madárfogó enyv. 25. Az olasz irodalom óriása. 26. Tompa és Ady névjele. 28. Kémiai anyag. 29. öreg bácsi. 30. Szárnyas. 32. Zenei tempójelzés. 33. Durbin, a filmsztár keresztneve. 35. Hevesi falu. 37. Lopakodik. 38. Egyetemi tanár, filológus, bizantinológus (1880—1940). 39. Apajuh. 41. Fülbe mondani. 43. ... certi denique fines. 44. A maratoni futás berlini olimpikonja. 45. Görög szóösszetételekben: hő. 46. Szimpatikus. 48. Francia város. 50. Az országos bajnok futballcsapat. 51. Dátuma. 52. Becézett női név. 54. Tanítani, oktatni, latinul. 56. Achilles anyja. 58. A franciák legnagyobb filozófusa. 60. Afrikai tó. 62. Tévedésed. 64. Névelővel: egy Veszprém megyei falu lakója. 65. Meghosszabbító. 68. Skálahangok. 70. Kúp, németül. 72. Őrlemény. 73. Polinéziai nép. 74. Víz, franciául. 75. Az egyik égtáj idegen neve. 77. Sőt, még, németül. 79. Tartó. 80. Időpont megjelölése. 81. Egyformák. 82. Bécs. 84. Milhrud, a komponista hallgat rá. 86. Római hadvezér. 87. Erős, szilárd. 88. STG 90. Szegecs. 92. Bársony, németül. 93. A török nyelvészet tudósa, író, legnépszerűbb ZTREJTV könyve a »Naszneddin hodzsa tréfái« volt. 94. Japán aprópénz. 95. Szomszédország valutája. 96. Szórakoztató együttes. 97. Dáciai király. 98. Angol regényíró. 99. Caligula császárnőtestvére. 100. Francia zongoraművésznő, többször vendégünk. 101. Gárdonyialak. (sógor). FÜGGŐLEGES. (Kétbetűsek: ER, KL, HL, DU.) — 2. Indítványoz. 3. Török férfinév. 4. Füst, az író. 5. Spanyol hegység. 6. Eltulajdonít. 7. Számla. 8. Bőségesen árasztó. 9. Idegen női név (MAE). 10. Vajon ott? II. Francia író. 13. és, táviratban. 14. A 92-es sor fordítottja. 15. Tenisz-kupa. 16. Férje. 17. Mozart-operák szövegírója. 18. Athén nagy szónoka. 19. Cigányprímás, nótaszerző. 20. Egészséges, latinul. 22. Thomas Mann műve. 25. Megmerevedik. 27. Nem akadályoz. 31. Szovjet folyó. 32. A művészet, franciául. 33. Verdi operája. 34. Férfinév. 36. Párizsi utca. 38. Francia zeneszerző. 39. Hangverseny 40. Veszélyt jelentenek a tengeren. 42. Régi római hajítófegyver. 45. A magyarban nem használtatok. 46 Szidertt. 47. Tanít. 49. Bajazzo hűtlen neje. 51. Lóbetegség. 52. Latin birtokos névmás. 53. AEI. 55. Egyformák. 57. Zalai falu. 59. Allapot. 61 Rövidebb, angolul. 63. Francia festő, a pillanatnyi látvány megörökítője. 66 Mű 67. Földbe gyökeredzett a lába. 69. Francia művészet. 71. Visszadarál (ékh.) 73. Desztillál. 74. Zuhanj! 76. Liszt-díjas gordonka művésznő. 78. Versed specialitása. 80. Perszeusz anyja. 81. Gábor Andor diplomása. 83. Minden ember, aki jelen van. 85. Közlekedési vonal. 86. Vanádium, urán, bróm. 87. Skálahangok. 89. Afrikai patás. 91. Sakkmatador. 93. Városrész, rövidítése. 94. Hull a könnye. 95. Rostnövény. (Fenyősy Antal) * Beküldendő legalább tíz darab azonos betűvel kezdődő személynév megfejtése, 1964. január 27-ig. Megfejtés a január 5-i számból: Mocskos beszéddel szádat meg ne fertőzd: / tiszta legyen szavad, gondolatod! / Gonoszat ne szólj soha senkiről: / csak szépet és jót, bárki kérdez is! NYERTESEK: Tíz-tíz lottószelvényt nyertek: Frank Arnoldné, Bp., XIV., Május 1 út 35., dr. Kertész Árminné, Bp. VI., Rudas László u. 53., Kopcsa Rozália, Bp., VII., Alsóerdősor u 36., dr. Menczer Ernőné, Bp . XIV., Abonyi u. 8., Oláh Mihályné, Bp., VTII., Auróra u. 28., Béldi Nándor, Tata, Farksa Lajos, Dunaszentbenedek, Nagy Károly Mór, dr. Manczel Jeni, Vác, Kisgyörgy Józsefné, Zalaegerszeg. A nyerteseknek a lottószelvényeket postán elküldjük. 1 18 2 3 4 S 6 8 T—írtiL 13 24 15 16 17 ' 22TMJ 19 21 h 23 24 25 26 28 11L 30 31 32 33 34 35 36 37 38 46 39 40 41 42 43 441“ 47 48 sn 50 J* 1 *1 55 56 57 58 59 60 “ 63 64J“ 66 67 68 *1" ?n 72 1r 74 75 76 77 78 761“ 81 82 83 84 85 36 87 88 89[* ?r 93 94 “ 1 96 971 981 H lóól pót