Magyar Nemzet, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
% A szakemberképzésben elértük a világszínvonalat . Az idei tanévben egyetemeinken és főiskoláinkon új felvételi rendszer alapján válogatták ki az első évfolyamok hallgatóit. Amikor pártunk VIII. kongresszusán elhatároztuk, hogy a közép- és főiskolai felvételeknél megszüntetjük a származás szerinti megkülönböztetést, abból indultunk ki, hogy társadalmunk osztályviszonyai gyökeresen megváltoztak, az emberek megítélésében már nem a szociális származás a perdöntő, hanem a szocializmus iránti hűségük, végzett munkájuk, tehetségük és rátermettségük. Sokan azt hitték, hogy ez a döntés veszélyes, háttérbe szorítja a munkás- és parasztfiatalokat az egyetemeken és főiskolákon. Nos, mit mutatnak a tények? Az idei tanévben nem volt semmiféle előírás, hogy az első évfolyamok hallgatóinak hány százaléka legyen munkás- vagy paraszti származású. Csak azt kértük: olyanokat vegyenek fel, akik a szocialista társadalmi rend hívei és rátermettek a választott szakma elsajátítására. Az idei tanévre az egyetemekre és egyetemi jellegű főiskolák nappali tagozatára mintegy 14 ezer hallgatót vettek fel; 44 százalékuk fizikai ■munkát végző szülők gyermeke. Ez azt igazolja, hogy a munkásosztály és a parasztság gyermekei jórészt leküzdötték azt a műveltségbeli hátrányt, amely az értelmiségi, kispolgári és más foglalkozású szülők gyermekeivel szemben korábban megvolt. — Államunk változatlanul nagy gondot fordít jól felkészült, kommunista szemléletű szakemberek képzésére. Egyetemi és főiskolai oktatásunk gyorsan fejlődik. Az idén folytatjuk a Budapesti Műszaki Egyetem bővítését, tovább építjük a veszprémi egyetemet, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemet, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet, új épületrészekkel gyarapodik a Szegedi József Attila Tudományegyetem. Alig van az országban olyan egyetem vagy főiskola, ahol valamilyen beruházás jellegű építkezést ne folytatnának. Az idén megkezdik a Győri Építőipari Műszaki Egyetem tervezését. A szakemberek képzésében már túlhaladtuk a legtöbb fejlett tőkés országot, elértük a világszínvonalat. Nálunk ezer lakosra 8 egyetemi hallgató jut és ez azt jelenti, hogy hazánk a nemzetközi összehasonlításban az első öt ország között foglal helyet. Erre büszkék vagyunk. Az a tény, hogy mi több szakembert képezünk ki, a termelés területén is annak biztosítékát hordozza magában, hogy a jövőben elérjük és túlhaladjuk a fejlett tőkés országokat. Nem elég azonban a szakembert gondos oktató-nevelő munkával és nagy költséggel kiképezni; ahhoz is érteni kell, hogy azután munkájához megfelelő körülményeket teremtsünk s lehetőséget adjunk, hogy szakmai tudását a termelésben a legeredményesebben gyümölcsöztesse. Az a fölény, amelyet a tőkés országok felett a szakemberképzésben kivívtunk és kivívunk, akkor lesz még nagyobb hatóerő a két rendszer békés gazdasági versenyében, ha a szakembereket a termelésben, a termelés irányításában, a műszaki fejlesztésben, a kutatásban, a kísérletezésben — mindenütt a szakképzettségüknek és rátermettségüknek legjobban megfelelő munkakörben foglalkoztatják, szerelt mesterséges égitestet az űrbe. Ezeket a megállapodásokat úgy tekintjük, mint további kezdeti lépéseket a leszerelés irányába. Hasonlóképp üdvözöljük a XVIII. közgyűlés határozatát, amely az egészséges világkereskedelem útjába álló akadályok elhárításának megtárgyalására nemzetközi konferenciát hívott egybe. Úgy véljük, ez is előmozdítja a népek közötti jobb megértést, segíti a kölcsönös előnyökön alapuló kereskedelmet és ezáltal is csökkenti a háborús veszélyt. — Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy léteznek még olyan befolyásos imperialista érdekkörök és csoportok, amelyeknek nem tetszik a nemzetközi helyzet enyhülése. Ezek a legdurvább provokációktól sem riadnak vissza, hogy a világ hajóját viharos, háborús veszélyekkel terhes tengereken tartsák. Ilyen provokatív merényletnek esett áldozatául az Egyesült Államok fiatal elnöke is. John Kennedy az Egyesült Államok elnöki székében természetesen az amerikai monopoltőke alapvető érdekeit védte, s az Egyesült Államok politikai céljait akarta megvalósítani. De felismerte, hogy a régi módszerekkel és eszközökkel az Egyesült Államok sem folytathatja politikáját, mert egy világháború az Egyesült Államok pusztulását is maga után vonná. Ezért tett bizonyos lépéseket a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldása felé, s ez a békés egymás mellett élés politikájának erősítése irányába hatott. Azok az ultrareakciós jobboldali körök, amelyek meggyilkolását megszervezték, e tettükkel is a nemzetközi helyzet élezésére törekedtek. Céljukat nem sikerült megvalósítaniuk, mert ezt egykönnyen nem teszi lehetővé a mai világhelyzet, amelyben az erőfölény, a béke, a szocialista világrend, a Szovjetunió oldalán van. Véleményünk szerint az Egyesült Államok népének érdekét is az szolgálná, ha az új elnök megfelelő realitással vonná le a következtetéseket a világ mai helyzetéből, amely parancsolólag írja elő a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezését. A béke erőinek gyarapodásában fontos szerepe van síknak, hogy a szocialista Kuba nemzetközi helyezte megszilárdult és tekintélye megnövekedett. Amikor 1882 októberében az amerikai imperialisták által provokált Karib-tengeri válságot a kubai kormány és a nép, együtt a Szovjetunióval és a világ haladó erőivel, a béke javára, a békés egymás mellett élés alapján oldotta meg, voltak, akik azt gondolták, hogy ez visszavonulás, behódolás, sőt mi több, árulás. Nos, az azóta eltelt idő fényesen igazolja, hogy a Karib-tengeri válság megoldása nem visszavonulás, hanem lényegében előretörés volt, ami biztosította a békét, s ugyanakkor megszilárdította Kuba nemzetközi helyzetét is. Fidel Castro elvtárs moszkvai útja újabb bizonysága a fiatal Kubai Köztársaság szilárd belső és külső helyzetének. A forradalmi Kuba a szocializmus erős szigete a nyugati féltekén: függetlensége, népének szabadsága mellett ott áll a hatalmas Szovjetunió és a szocialista világrendszer, ez pedig legyőzhetetlen erő. —* Kuba megítélésében a józanabb szemlélet utat tör a kapitalista világban is. Több tőkés ország fokozni óhajtja kereskedelmi kapcsolatait Kubával. Az Egyesült Államok által kikényszerített gazdasági blokádon Kuba kaput nyitott.. Ez is bizonyítja, hogy az élet realitásai elől nem lehet kitérni. A jövőben minden bizonnyal egyre több tőkés állam tényként veszi tudomásul a szocialista Kuba létét és teremt vele kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokat. Tovább bővültek hazánk kapcsolatai a világ országaival A tavalyihoz viszonyítva növekedett költségvetésünknek az az összege is, amelyet népköztársaságunk külpolitikai feladatainak ellátására fordítunk. Ez az indokolt növekedés abból ered, hogy tovább bővültek hazánk kapcsolatai a világ országaival. Az elmúlt két esztendőben hat újabb országgal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Ma már a világ 60 államával állunk diplomáciai kapcsolatban, csaknem 100 országgal rendszeresen kereskedünk. — Szilárd belső helyzetünk, a békés egymás mellett élés elveit megvalósító aktív külpolitikánk eredményeként hazánk nemzetközi tekintélye az utóbbi esztendőben tovább növekedett. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének XVIII. közgyűlésén nem került napirendre, elhalt az úgynevezett »►magyar kérdés«. Hét éve folytatott töretlen és világos bel- és külpolitikánknak jelentős nemzetközi sikere ez. Elmúlt, s úgy gondoljuk, örökre elmúlt az az idő, amikor a Magyar Népköztársaság nevét a reakciós erők a hidegháborús uszításban a haladással szemben fegyverként használhatták. Hazánk belső viszonyait, külpolitikája, kivívott nemzetközi tekintélye egyre hatékonyabban segítik a béke és haladás erőit világszerte. Figyelemre méltó tény az is, hogy a nyugati országok, közöttük az Északatlanti Szerződés egyes tagállamainak kezdeményezésére az utóbbi hónapokban néhány diplomáciai képviseletünk szintje emelkedett. Külképviseleteinket a magyar—görög, magyar—svájci, magyar—angol, magyar—francia, magyar —belga, magyar—svéd viszonylatban kölcsönösen nagykövetségi szintre emeltük. — Külpolitikánkban változatlanul arra törekszünk, hogy tovább erősítsük annak a test-, véri barátságnak a szálait, amely hazánkat a szocialista világrendszer országaihoz és elsősorban a Szovjetunióhoz fűzik. Dolgozunk azon, hogy még jobb, barátibb viszonyt teremtsünk a Magyar Népköztársaság és a gyarmati rabságból felszabadult független államok között. Korrekt, jó viszonyban akarunk élni a kapitalista társadalmi berendezkedésű államokkal is. Azokkal az országokkal, amelyekkel még rendezetlen ügyeink vannak, hajlandók vagyunk az egyenjogúság és a kölcsönös megértés szellemében tárgyalásokat folytatni. Változatlanul valljuk: a szocialista Magyarország és a semleges Ausztria, mint két szomszédos állam, példát mutathatna a világnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésében, a kölcsönösen előnyös, gyümölcsöző gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatok fejlesztésében. Úgy gondoljuk, hogy ennek elérésére államközi kapcsolatainkat ma már magasabb érintkezési formákkal kell helyettesíteni. Úgy ítéljük meg, elérkezett az idő arra is, hogy további kölcsönös lépések történjenek a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok közötti viszony javítására. Megérett a helyzet arra, hogy a két állam viszonyát zavaró, ma még vitás kérdésekről hivatalos tárgyalások kezdődjenek. Erősbödött a szellem, amely a vitás kérdéseket tárgyalások útján kívánja megoldani . A múlt esztendőben világszerte tovább növekedtek a demokrácia, a nemzeti függetlenség — a béke és a szocializmus erői. Ennek eredményeként valamelyest enyhült a nemzetközi helyzet annak ellenére, hogy a háború megszállottjai, a leghatalmasabb monopolista csoportok továbbra is folytatták hidegháborús tevékenységüket. Javult a nemzetközi helyzet, erősbödött az a szellem, amely a vitás kérdéseket tárgyalások útján kívánja megoldani. E kedvező légkör megteremtésében döntő fontosságú lépés volt a moszkvai részleges atomcsend egyezmény, amelyhez — egész népünk akaratát kifejezve — a Magyar Népköztársaság kormánya is csatlakozott. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének XVIII. közgyűlése nyugodtabb légkörben zajlott le, a viták jórészt konstruktívak voltak. Ennek köszönhető, hogy a három nagyhatalom között elvi megállapodás született, hogy nem küldenek atomfegyverrel fel Magyar Ne«t Egyetértünk a szovjet kormány új javaslataival A napokban a Kínai Népköztársaság és a Francia Köztársaság közös közleményben bejelentették, hogy diplomáciai kapcsolatot létesítenek egymással. A Kínai Népköztársaság megalakulásától kezdve a nemzetközi politikai élet egyik legfontosabb tényezője. Elismerésével a Francia Köztársaság kormánya ésszerű lépést tett. A nemzetközi helyzetnek ez a fontos eseménye mutatja, hogy kezd töredezni az a realitásoktól elszakadt izolációs politika, amelyet a nyugati hatalmak a szocialista országok egy részével, közöttük a világ legnagyobb lélekszámú országával szemben hosszú időn át folytattak, örülünk a testvéri Kínai Népköztársaság nagy sikerének. — Meg vagyunk győződve, hogy közel van a Kínai Népköztársaság jogainak helyreállítása az Egyesült Nemzetek Szervezetében is. Változatlanul valljuk, hogy a világszervezet csonka marad és nem lehet a béke teljes értékű őre mindaddig, amíg nem foglalja el ott megillető helyét a Kínai Népköztársaság. Kállai Gyula a továbbiakban a német kérdésről beszélt: — Walter Ulbricht elvtárs, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, nemrégiben nagy fontosságú javaslatot tett a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának: a két Németország mondjon le az atomfegyverek gyártásáról, beszerzéséről és tiltsa meg, hogy területén ilyeneket állomásoztassanak. A kancellár a javaslatot még csak át sem vette. Világos tehát: Adenauer ment, de a leglényegesebb kérdésben a nyugatnémet kormány továbbra is, a realitásoktól elszakadt politikát folytat, amikor nem akar tudomást venni a szomszédságában levő, biztatóan fejlődő, erős, szuverén államról, a Német Demokratikus Köztársaságról, amelynek nemzetközi pozíciói erősödnek. A Német Demokratikus Köztársaság létéről, erejéről, fejlődéséről tudomást nem venni — politikai vakság jele. . — A német nép és a béke érdekét az szolgálná, ha a Német Szövetségi Köztársaság vezetői nem ezen az úton járnának. Mi arra törekszünk, hogy a Német Szövetségi Köztársasággal is a békés egymás mellett élés alapján alakítsuk kapcsolatainkat. Ennek szellemében kötöttünk megállapodást kereskedelmi kirendeltségek kölcsönös felállításáról és a kereskedelmi forgalom bővítéséről. Ezen az úton haladva látunk lehetőséget kapcsolataink további bővítésére. A békés egymás mellett élés politikájának érvényrejutását szolgálja Hruscsov elvtárs javaslata, amelyet a világ állam- és kormányfőihez intézett a területi és határviszályok békés, fegyveres összetűzéseket kizáró megoldására. — Bár a ma meglevő területi és határviszályok jellege különböző, bár vannak még elnyomott, nemzeti függetlenségüktől megfosztott népek, amelyeknek szent joguk, hogy — ha másként nem megy — fegyverrel vívják ki szabadságukat. Hruscsov elvtárs javaslata alkalmas arra, hogy megszabadítsa a világot a háborús feszültségek sok forrásától és megerősítse a békét. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözölte a Szovjetunió kormányának újabb javaslatait és kifejezte egyetértését azokkal. A javasolt nemzetközi egyezmény egybeesik a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseivel; kormányunk a maga részéről kész minden szükséges lépést megtenni, amellyel elősegítheti az egyezmény megkötését. A nemzetközi helyzet fontos vonása, hogy a gyarmati rendszer felbomlása erőteljes léptekkel halad előre. Nemrégiben újabb független államokat üdvözölhettünk: Kenyat és Zanzibart. A gyarmatosítók természetesen nem szívesen válnak meg a jogtalanul bitorolt birtokaiktól, s katonai erők alkalmazásától sem riadnak vissza, ha arról van szó, hogy volt gyarmataikon fenntartsák uralmukat, vagy legalább befolyásukat Tudniuk kell azonban, hogy a Zanzibari Népköztársaság, vagy más független állam katonai fenyegetése ma már nem vezet eredményre. Mindazok a népek, amelyek képesek kivívni szabadságukat és függetlenségüket, meg is tudják azt védelmezni. Azt is tudniuk kell, hogy a szocialista világrendszer és a világ haladó erői ebben a küzdelemben a nemzeti függetlenségüket kivívott, azt védelmező népek mellett vannak. Ezért is elítéljük az Északatlanti Szövetség tagállamainak Ciprus szigete ellen tervezett katonai intervencióját. Úgy véljük, hogy a ciprusiaknak maguknak külső erők és főként külső fegyveres beavatkozás nélkül kell megoldani problémáikat a nemzeti függetlenség és Ciprus népeinek barátsága javára. A nemzetközi helyzet további enyhülésének jegyében ült össze újabb ülésszakra a tizennyolc hatalmi genfi leszerelési értekezlet. Korábban ez a testület mázsányi papírhegyet termelt, de érdemleges eredményre nem jutott. A szocialista országok részéről a jóakaratban itt sincs hiány, elég csak arra emlékeztetni, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának decemberi ülésszakán egyoldalúan 600 millió rubellal csökkentették az 1964. évi katonai kiadásokat. A Magyar Népköztársaság kormánya — mérlegelve a nemzetközi helyzet alakulását, valamint honvédségünk harci készültségének eddig elért fokát — szintén lehetőnek tartotta, hogy az idei költségvetésben kisebb összeget irányozzon elő honvédelmi kiadásokra, mint amekkorát az ötéves terv kidolgozásakor erre az évre korábban meghatároztunk. Mi azt szeretnénk, ha minél előbb eljönne az az idő, amikor már egy fillért sem kell fegyverre költeni. Gondolom, hogy ezzel az óhajunkkal még parlamentünk katonai képviselői is egyetértenek. Ők is könnyen találnának maguknak helyet a békés termelésben. De ezt ma még nem tehetjük meg. Mindaddig éberen kell őrködnünk fegyveres erőink harckészségén, amíg az imperialista hatalmak részéről háborús veszély fenyeget, amíg a békéért harcoló erőknek nem sikerül kivívniuk az általános és teljes leszerelést. Ha a nyugati hatalmak a szocialista országokéhoz hasonló jó szándékkal küldték el képviselőiket Genfbe, újabb lépésekre van lehetőség az általános és teljes leszerelés útján. Erre kiváló alkalmat nyújtanak azok a javaslatok, amelyeket a Szovjetunió képviselője az értekezlet elé terjesztett. Szombat, 1964. február 1. Dolgozzunk lelkiismeretesen, okosan, szorgalmasan Kállai Gyula beszéde befejező részében kijelentette: — Országunk fejlődése annál biztosabb, minél szilárdabb társadalmunk egysége. Az alapvető politikai célok tekintetében általában egész társadalmunk egységes: megszűnt a belső széthúzás, s minden erőnket az építőmunkára fordíthatjuk. A Hazafias Népfront-mozgalom szerepe és hatóköre nő, s legfőbb feladata most az, hogy országépítő terveink megvalósítására mozgósítsa a dolgozó milliókat, segítsen olyan közszellemet kialakítani, hogy mindenki megértse: népünk jólétének további növeléséhez, hazánk fejlődéséhez, nemzetközi tekintélyeink gyarapodásához, a béke védelméhez azzal járulhat hozzá legjobban, ha lelkiismeretesen, okosan, szorgalmasan dolgozik. Tavasszal összeül a népfront kongresszusa. Bízunk abban, hogy nemcsak pontosan meghatározza a mozgalom további feladatait a népgazdaság, a tudomány, a kultúra és a szocialista közélet további fejlődésében, hanem újabb száz- és százezreket von be a mozgalom értékes tevékenységébe. Ez év végén és a következő esztendő első hónapjaiban történelmi eseményekről emlékezünk. Az idén ősszel lesz 20 éve, hogy megkezdődött a történelmi fordulat, amelynek eredményeként hazánk felszabadult a fasizmus rabsága alól és elindulhatott a demokratikus fejlődés útján. Ha visszatekintünk az elmúlt időszakra, az öröm és büszkeség érzése hat át bennünket. Népünk küzdelme, munkája nem volt hiábavaló! Legyőzve az ellent, a tornyosuló millió akadályt, kijavítva saját hibáinkat, végül is közel értünk a célhoz: a szocialista Magyarország teljes felépítéséhez. Azt hiszem, mindnyájunk gondolatát tolmácsolva mondhatom: hazánk felszabadulásának huszadik évfordulóját ez évi terveink pontos végrehajtásával, a szocialista építőmunkában elért újabb eredményekkel ünnepelhetjük méltóképpen! A költségvetési vita folytatása Kállai Gyula nagy tapssal fogadott beszéde után NAGY RICHÁRD, a budapesti KISZ-bizottság első titkára szólalt fel. Elmondotta: az országgyűlés honvédelmi bizottsága megállapította, hogy az 1964. évi költségvetések helyesen, a fegyveres erők védelmi képességét fejlesztően, s a népgazdaság teherbíró képességének figyelembevételével tervezték meg. A bizottság a népgazdasági érdekek harmonikus figyelembevételét látja abban is, hogy a honvédelmi tárca 1964-ben az összes kiadásoknak csupán 6,8 százalékát javasolja honvédelmi célokra, szemben a tavalyi 7,4 százalékkal. Meggyőződésünk — hangsúlyozta —, hogy a honvédelmi célokra fordítandó anyagi erők összhangban adnak a Varsói Szerződésben foglalt kötelezettségeinkkel, a fegyveres erők védelmi képességének és harckészültségi színvonalának fenntartásával s népgazdaságunk más irányú igényeivel. A honvédelmi bizottság — folytatta — megvitatta és helyesli, hog ez a bevonulási korhatár ezután 18 év lesz. A gyakorlati megvalósítást azonban nagy gonddal és körültekintéssel, fokozatosan kell végrehajtani. DR. SZABÓ PÁL ZOLTÁN Baranya megyei képviselő, a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója szóvá tette, hogy esetenként megfeledkezünk az élővizek tisztaságának védelmére hozott kormányrendeletről. Az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint — fejtegette — 1954 és 1963 között mintegy 45 százalékkal romlott a Duna vizének minősége. Ezután a képviselő megemlítette, hogy Pécs város ivóvizének minősége is kifogásolható. A pécsi vízmű ugyanis az addig használt, úgynevezett tortyogói terület kútjainak jó minőségű vizét átengedte ipari célokra, a háztartások ellátását pedig a Dunából nyert vízzel biztosítja. Ez azonban a leggondosabb tisztítás ellenére is megőrzi kellemetlen ízét, nehezen desztillálható stb. — mondotta a képviselő és javasolta: a tortyogói kutak vizét fordítsák újra a háztartások ellátására, az ipartelepeket pedig más forrásokból lássák el. VARGA GYULA, a Zala megyei pártbizottság első titkára hangoztatta felszólalásában: a költségvetési tervezet számai beszédesen bizonyítják, hogy népgazdaságunk, a párt VIII. kongresszusa által megjelölt úton halad, tervszerűen fejlődik. A többi között nyomatékosan mutatott rá a mezőgazdasági szakmunkásképzés és ezen belül a traktorosképzés fontosságára. A költségvetés az idei évben a korábbiaknál nagyobb összegeket fordít a rádió és televízió műsoridejének növelésére és a műsor összetételének javítására. Javasolta, hogy amennyiben az előirányzat lehetővé teszi, erősítsék meg a kabhegyi televízió-közvetítőállomás adását, hogy a nézők Nyugat- és Dél-Dunántúlon is zavartalanul élvezhessék a műsort. Szünet után Beresztóczy Miklósnak, az országgyűlés alelnökének elnökletével folytatódott a tanácskozás. ELEK LÁSZLÓ Békés megyei képviselő, tanár a művelődésügyi tárca költségvetési tételeivel foglalkozott hozzászólásában. Az oktatási beruházásokra előirányzott összegekből tetemes részt fordítunk a szakközépiskolák hálózatának kiépítésére — mondotta. — A törekvés feltétlenül helyes, de megyei tapasztalataink arra utalnak, hogy helyenként nem elég ésszerűen gazdálkodnak a beruházási