Magyar Nemzet, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
hogy a költségvetés az országgyűlés korábbi ülésein elhangzott javaslatok nagy részét figyelembe veszi. DR. KOVÁCS MAGDOLNA Szabolcs-Szatmár megyei képviselő, tanár, a költségvetéskulturális előirányzataival foglalkozott. A művelődésügyi kiadásokra szánt összegek felfelé ívelésében — mondotta —, annak az alapelvnek a következetes alkalmazása érvényesül, hogy a fejlett szocialista társadalom, a virágzó szocialista népgazdaság teljes kiépítéséhez a tömegek magasszintű általános és szakmai műveltsége szükséges. A mezőgazdaságban dolgozó emberekhez két oktatási forma áll a legközelebb: a dolgozók általános iskolájában szerezhetik meg az alapműveltséget, a mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamokon pedig szakismereteiket gyarapíthatják, illetve korszerűsíthetik. Szabolcs-Szatmár megyében mindkét oktatási formába évről évre többen kapcsolódnak be a termelőszövetkezeti tagság köréből. DR. TÖRŐ IMRE egyetemi tanár, budapesti képviselő, felszólalása az egészségügyi tárca költségvetéséhez kapcsolódott. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi években hazánkban jelentősen javultak a közegészségügyi viszonyok. Egyes betegségek úgyszólván teljesen eltűntek, a csecsemőhalandóság és a tbc-s megbetegedések csökkentésében nemzetközileg is kiemelkedő eredményt értünk el. Gyermekbénulásos megbetegedés az elmúlt évben egyetlen egy fordult elő. Influenzajárvány nem volt, így most fokozottabban előtérbe kerülhet a vérhas és a fertőző májgyulladás, illetve a keringési és daganatos betegségek elleni küzdelem. Közegészségügyünk fejlődésének egyik legfontosabb tényezője, hogy mind általánosabbá válik benne a megelőzés szemlélete és gyakorlata. A társadalmi-gazdasági viszonyok általános fejlődésével együtt növekednek az igények az egészségügyi ellátás iránt is. Újabb követelményeket támaszt az átlagos életkor meghosszabbodása, a biológiai tudományok haladása pedig az orvosi ellátás korszerűsítését is szükségessé teszi. Javasolta, hogy egyes költségvetési szerveknek biztosítsanak az eddiginél nagyobb önállóságot, mert ha nem kell túlzott mértékben ragaszkodniuk bizonyos költségvetési sémákhoz, célszerűbben, eredményesebben gazdálkodhatnak. Amint a mezőgazdaságban most a műszaki technika, a gépesítés kerül előtérbe, úgy az orvostudományban is mind nagyobb a korszerű műszerek jelentősége, s nem is csak a tudományos kutatásban, hanem a diagnosztizálásban és a gyógyításban is. Ezeknek a nagy teljesítményű, korszerű műszertípusoknak a száma egyre gyarapszik, de mivel igen költségesek, a kis országok képtelenek valamennyit beszerezni. Ezért helyes lenne, ha a szocialista országok olyan közös kutatóintézeteket állítanának fel, amelyeket együttes erővel, a világszínvonalnak megfelelően láthatnának el műszerekkel, s ahol közös kutatásokat és káderképzést folytathatnának. SÜMEGI JÁNOS Nógrád megyei képviselő, tszelnök a nagyobb pusztulásnak kitett és nehezebben művelhető lejtős területek helyzetével foglalkozott. — Megyénkben az idén 19 millió forint értékű beruházást terveznek talajvédelemre, talajjavításra. Ez csak egy része a mind gyorsabb ütemben megvalósuló programnak. A falvak népe tavaly ősszel 20 000 katasztrális holdon úgynevezett rétegvonalas szántással művelte a földet, ez jól szolgálja a lejtős területek védelmét. Ezenkívül olyan vetésszerkezet kialakítására törekednek, amely megakadályozza, csökkenti a talajeróziót, és olyan ekét, kormánylemezt alakítottak ki, amely megkönnyíti a művelést. Olyan szakiskolát, lehetőleg felsőbbfokú technikumot kellene életrehívni, amelynek végzős növendékei a talajvédelem, a talajjavítás szakembereiként foglalnák el helyüket a tsz-ekben és más, érdekelt szerveknél. Régen azt mondták, hogy könyvből nem lehet megtanulni gazdálkodni, ma hozzátehetjük, de könyv nélkül sem. Mezőgazdaságunk nagy feladatainak megoldásához éppen ezért szívesen látjuk, elvárjuk a tudomány művelőinek, az ipar munkásainak, a társadalom minden rétegének támogatását. A tudósok tanítsanak bennünket, a munkások adjanak jobb, korszerűbb gépeket mert csak így válthatjuk valóra céljainkat. KÖNYI GYULA budapesti képviselő, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára iparunk néhány problémájára hívta fel a figyelmet. — A műszaki fejlesztés iparunk továbbfejlődésének legfontosabb kérdése. Ettől függ hogyan alakul külkereskedelmünk, fizetési mérlege és hogy sikerül-e valóra váltani céljainkat népünk életszínvonalának emelésében. Beszámolt arról, hogy a XIII. kerületben 1962-ben 52, 1963-ban pedig56 elavult gyártmány előállítását szüntették meg. Szóvátette, hogy az új gyártmányoknak hosszú az átfutási ideje, a gyártásfejlesztés lassabban halad, mint a gyártmányfejlesztés. Gazdasági életünk gyakorlatában éppen ezért jobban kifejezésre kell juttatni, hogy a gyártmány- és a gyártásfejlesztés a műszaki haladás két, lényegében egyenrangú oldala, s ha tovább akarunk lépni, mindkettővel szervezettebben és rendszeresebben kell foglalkozni. KÁNTOR lajosné, Borsod megye képviselője, tanító, a Bodrogköz fejlődését, problémáit ismertette az országgyűléssel. Sürgette a vízellátás megjavítását. A Bodrogköz 75 000 holdnyi területén jelenleg 56 közkút van, ezeknek a fele azonban egyáltalában nem használható, s így gyakorlatilag 1200 lakosra jut egy kút. Javasolta, hogy mielőtt újabb kutak fúrásához kezdenek — ugyanis az idei tervben is szerepel többnek a létesítése — végezzenek alapos kutatófúrásokat és hidrogén A munkaerőgazdálkodás tartalékai A Tervhivatal elnöke ezután a munkaerőgazdálkodás néhány kérdésével foglalkozott. Rámutatott, hogy a jelentkező munkaerőhiány a fejlődés természetes, törvényszerű velejárója. A munkaerőhiány pótlásának legkézenfekvőbb módja az, hogy a még fellelhető tartalékokat vonjuk be az iparba. Az ország több vidékén, ahol az ipar még fejletlen, bőségesek a munkaerőforrások, de az olyan iparilag fejlett városokban is, ahol kevés a férfi munkaerő, női munkaerő még nagy számban bevonható a termelésbe. A vidéki munkaerőtartalékok leggyorsabb »mozgósítási« lehetősége, hogy a már működő vidéki üzemek termelését — a fővárosi üzemek termelésének rovására — felfuttatjuk. Kézenfekvő módja ennek a géppark jobb kihasználásán kívül a két, vagy egyes esetekben három műszakra való átállás. Az újonnan alakult országos nagyvállalatok keretében különösen gyorsan és operatív módon lehet a termelést átcsoportosítani a vidéki üzemegységekhez. A másik módszer a vidéki ipartelepítés és ezen belül a fővárosi üzemek egy részének vidékre telepítése. Az 1964-es terv — számolva e folyamat gyorsításával — ilyen telepítésekre külön beruházási összeget biztosított. Ipari üzemeinkben különösen a nehéz testi munkát igénylő rakodásoknál, anyagmozgatásnál jelentkezik a munkaerőhiány. Indokolt, hogy a jövőben ezeket a munkákat fokozottan gépesítsük. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal és a Pénzügyminisztériummal most olyan új beruházási forma kialakításán dolgozzunk, amely ennek a feladatnak a megoldását elősegíti. Olyan központi beruházási alap létesítését tervezzük, amelyből a rakodó, anyagmozgató munkák gépesítésének leghatékonyabb formájára javaslatot tevő üzemeknek — ha igénylik — évközben folyamatosan hitelt folyósíthatunk. Többletberuházások a mezőgazdaságnak Dr. Ajtai Miklós ezután mezőgazdaságunk elmúlt évi eredményeiről és idei feladatairól beszélt. Kiemelte: a párt és a kormány különös súlyt helyezett arra, hogy új szocialista mezőgazdaságunk A vita LAKATOS ANDRÁS Somogy megyei képviselő, mezőgazdasági mérnök volt a következő felszólaló. A szőlő- és gyümölcstelepítések járulékos beruházásainak fontosságára hívta fel figyelmet. Hangoztatta, hogyezek a beruházások a termelés és a jövedelmezőség, valamint a fogyasztás szempontjából egyaránt nélkülözhetetlenek. A szőlő- és gyümölcstermesztő üzemek mind erőteljesebben igénylik a feldolgozó- és tárolóteret. JAKAB SÁNDOR, Nógrád megye képviselője, a megyei pártbizottság első titkára felszólalása első részében a munkaerő problémáról szólt. Irányító szerveink módszerei között még mindig találkozhatunk azzal, hogy ha a terv emelését írják elő, nagyobb létszámot is adnak hozzá, de azzal nem számoltak, hogy ennek betöltésére sincsen munkaerő. 1960-ban arra kérték a gazdasági vezetőket: vizsgálják meg alaposan a műszaki fejlesztés lehetőségeit, tárják fel a rejtett tartalékokat, mert ezeknek a sora szinte végtelen, a létszámnövelés lehetőségei viszont igencsak végesek. A műszaki fejlesztésben viszont az üzemek széles társadalmi bázisra támaszkodnak. Már a harmadik negyedévben megkezdik a műszakiakkal, a munkásokkal a tanácskozást arról, hogy melyek legyenek a következő évi fejlődés legfontosabb eszközei, s a több száz ember javaslatainak legjobbjait szervesen beépítik az évi tervbe. A közelmúltban előtérbe helyezték az üzem- és munkaszervezési feladatokat is: a megye minden üzemében megalakult az üzemgazdasági csoport, amely szervezési, létszám- és anyaggazdálkodási kérdésekkel foglalkozik. Az utóbbi időszak tapasztalatai arra is utalnak már, hogy a műszaki fejlesztés bizonyos idő múlva munkaerőfelesleget eredményez. Az automatizálás és a gyártási sorrend tökéletesítése előbbutóbb felszabadítja majd a jelenlegi munkaerő egy részét. Ezután arról beszélt, hogy a jelenleg fő problémát jelentő munkaerőhiány megoldásában nagy tartalékot jelentenek a nők, akik egy sor iparágban kiválóan megállják a helyüket. A dolgozó nők problémáinak megoldása érdekében gondoskodni kell a megfelelő járulékos intézményekről. BERTALAN ISTVÁN budapesti képviselő, főmérnök, az Országos Papíripari Vállalat tapasztalatai alapján az ipari átszervezés hatásáról, eredményeiről beszélt. Az átalakítás óta jobban, hatásosabban érvényesül a népgazdasági érdek,és egyre ritkábban találkozhatunk azzal a helytelen szemlélettel, amely egy-egy részleg, esetleg üzem pillanatnyi előnyeiért, hajlandóságot mutat az országos célok háttérbe szorítására Sajnálatos azonban, hogy még mindig felesleges terhek hátráltatják a gazdasági vezetőket. Egyszerűbbé kell tenni az adatszolgáltatás jelenlegi rendszerét, s kevesebb, de tartalmasabb, jobban előkészített értekezletet kell tartani. ESZE GÁBOR Szabolcs-Szatmár megyei képviselő, tsz-elnökhelyettes az öntözés és a gyümölcstermesztés problémáival foglalkozott. Hangoztatta, hogy az állandó, nagy termések előfeltétele, a megfelelő nedvesség biztosításához megyéjében az évi csapadékmennyiség nem elegendő. Ezért a nedvesség megőrzését elősegítő agrotechnika mellett is csak öntözéssel küzdhetnek hatékonyan az aszály ellen. Az öntözött terület az utóbbi években jelentősen nőtt. A termésátlagok növelése és a termelőszövetkezetek belterjesebb gazdálkodása azonban még nagyobb arányú fejlesztést igényel. Ennek figyelembevételével 1964-ben további 11 850 katasztrális holddal növelik az öntözött terület nagyságát. Szabolcs-Szatmár megyében 1963-ban 18 600 vagon almát termeltek és ebből a kereskedelem az év végéig 15 724 vagont vett át. Ennek a mennyiségnek 50—60 százaléka volt elsőosztályú áru. Korszerűbb gazdálkodással azonban a termés magasabb százaléka lehetne exportképes. Az országgyűlés szombaton folytatja az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitáját. ——........ .................... Múlt &77 MODERN HEVERŐHŰZ MODERN FALVÉPOT 121,- Ft-ért OTTHON ÁRUHÁZ BPJVRAK(XZI-UHWG. Myltva:9-től este 8-ig,szombaton 10-től 5-ig ITU lógiai vizsgálatokat, mert a használhatatlan kutak építésével már eddig is jelentős öszszegek vesztek kárba. Ha pedig a talajrétegekben egyáltalán nem találnak egészséges ivóvizet, meg kellene kezdeni, legalábbis a nagyobb községekben, a törpevízművek építését, és derítés útján a Tiszából biztosítani ivóvizet a Bodrogköz lakossága részére. A szünet után az elnöki széket Pólyák János foglalta el. A vita dr. Ajtai Miklósnak, az Országos Tervhivatal elnökének felszólalásával folytatódott. Dr. Ajtai Miklós felszólalása — Az 1964-es terv a nemzeti jövedelem termelésében és elosztásában egyaránt az ötéves terv fejlődési irányának egyértelmű folytatása, a termelés struktúrájának átalakítása az eredeti célok szerint folytatódik — kezdte, majd kiemelte, hogy a terv az ipari exportnak a termelés emelkedésénél nagyobb, 8 százalékos növekedését irányozza elő. A fokozott export feladatok velejárója, hogy azoknak az iparágaknak a termelése nő leggyorsabban, amelyek jellegzetes és versenyképes exporttermékeinket adják. Jellegzetes példája ennek komoly nemzetközi hírnevet kivívott gyógyszeriparunk. Az egyébként is gyors ütemben fejlődő vegyiparon belül egyre nő a gyógyszeripar súlya. Míg 1960-ban a gyógyszeripar a vegyipar termelésének 17 százaléka volt, 1963-ban elérte a 25 százalékos részarányt, és 1964-es tervünk a részarány további növelését irányozza elő. A műszaki fejlesztés jelentőségéről szólva aláhúzta: " A fő kérdés az, hogy lényegesen lerövidítsük, gyorsítsuk egy-egy új gyártmány útját a kutatás kezdetétől a sorozatgyártásig. Tapasztalataink azt mutatják: ennek fő eszköze, hogy a rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőket rugalmasan összpontosítsuk, átcsoportosítsuk az aktuális, siker reményével kecsegtető fejlesztési feladatokra. Ez természetesen azt is feltételezi, hogy csökkentsük gyártmányaink számát, szűkítsük iparunk gyártmányprofilját, jobban használjuk ki azokat a munkamegosztási lehetőségeket, amelyekre a nemzetközi szocialista együttműködés módot nyújt, anyagi alapjai gyorsan növekedjenek, megteremtődjék a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisa. Ennek a gazdaságpolitikai elhatározásnak következtében a mezőgazdaság beruházásai lényegesen meghaladják az ötéves terv eredeti előirányzatait. A többletberuházások forrását az biztosította, hogy összes beruházásunk volumenét sikerült a tervezettnél gyorsabban növelnünk. Az 1964 éves tervet is figyelembe véve, négy év alatt a tervezett 142 milliárd forint helyett 158 milliárdot ruházunk be, tehát 16 milliárddal többet, mint terveztük. Ennek a többletnek kereken a felét fordítottuk a mezőgazdasági és az élelmiszeripari beruházások emelésére, ami valóban ugrásszerű növelésnek tekinthető. A megnövelt beruházási összegek mindenekelőtt a mezőgazdaság gépellátottságát fokozzák. — Ez évi tervünk — folytatta —, mint ismeretes, a bérből és fizetésből élők reáljövedelmének emelését 3 százalékkal irányozza elő. Hasonló mértékben nő — a termelés növekedésével összefüggésben — a parasztság reáljövedelme is. Az előző évek — részben még csak becsült — növekedését is tekintetbe véve ez azt jelenti, hogy 1960—1964-ben a reáljövedelem ötéves tervünk előirányzataival összhangban emelkedik. — A fenti személyes rendeltetésű jövedelmek mellett a különböző, úgynevezett közvetett juttatások — az ingyenes és kedvezményes társadalmi juttatások, az egészségügyi, kulturális és szociális ellátásra fordított költségek — egy főre jutó összege négy év alatt lényegesen gyorsabban növekedett, mint a reáljövedelem. Különösen jelentős az ingyenes és kedvezményes juttatások növekedése a termelőszövetkezeti dolgozóknál. Végül hangsúlyozta: tervünk és költségvetésünk 1964- ben is biztosítja ötéves tervtörvényünk realizálását, a szocialista építés ügyének újabb sikerét, gazdaságpolitikánk gyakorlat igazolta útján. A fejlődés több tekintetben újszerű és nem könnyű feladatokat állít elénk, megköveteli az ésszerű, de szigorúbb takarékosságot a gazdálkodás és a termelés minden területén. _Se«mi»at, 1964. február 1. Az Indiai Köztársaság elnökének távirata Dobi Istvánhoz Dr. S. Radhakrishnan, a Indiai Köztársaság elnöke, táviratban fejezte ki köszönetét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének, az indiai nemzeti ünnep alkalmából küldött jókívánságokért. Hogy feövenséti szintre emelték a magyar—svéd diplomáciai kapcsolokat A Magyar Népköztársaság és a Svéd Királyság kormányai közös megegyezéssel elhatározták, hogy stockholmi, illetőleg budapesti követségeiket nagykövetségi rangra emelik. ______ Véget ért a marxizmus - leninizmus oktatóinak tudományos ülésszaka A Marx Károly Közgazdságtudományi Egyetemen pénteken véget ért a felsőoktatási intézmények marxizmus- leninizmus oktatóinak I. országos konferenciája. A háromnapos tudományos ülésszakon több mint 600 egyetemi és főiskolai oktató vett részt, köztük a baráti országokból érkezett vendégek, egyetemi tanárok és akadémikusok is. Az ülésszak részvevői három szekcióban tanulmányozták — az elhangzott referátumok alapján — a marxistaleninista filozófia néhány központi, új problémákat felvető kérdését. Megnyílt a mezőgazdasági könyvhónap Pénteken délután a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban rendezték a mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitóját A megjelenteket dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb elnökhelyettese üdvözölte, majd dr. Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes mondott megnyitó beszédet. Kiemelte azt az országos jelentőségű szabolcsi kezdeményezést, hogy az idei könyvhónap idején valamenynyi arra alkalmas tsz-ben üzemi szakkönyvtárat hoznak létre. Az ünnepi beszéd után a József Attila Művelődési Házban dr. Simó Jenő, a Művelődésügyi Minisztérium kiadói főigazgatóságának vezetője megnyitotta a negyedik mezőgazdasági könyvkiállítást. Meghall dr. Rudnay Gyula Január 31-én, 55 éves korában, súlyos betegségben meghalt dr. Rudnay Gyula, a Magyar Nemzeti Galéria nyilvántartási csoportjának vezetője, a Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum jogtanácsosa. Fia volt Rudnay Gyula mesternek, képzőművészetünk egyik kimagasló alakjának. Több évtizedes múzeumig szolgálata alatt kallódó műkincseink felkutatása, védelme volt elsősorban feladata, amelyet köztiszteletet kiváltó módon, nagy lelkesedéssel végzett. Múzeumügyünk tevékeny, hasznos munkatársát vesztette el halálával. Temetéséről később történik intézkedés. DESODOR