Magyar Nemzet, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-09 / 33. szám
14 Személyiség és pszichológia A gazdasági építőmnka folyamán a társadalmi fejlődés gazdasági alapjánakmegteremtésében, a társadalmi fejlődés irányának meghatározásában a legfontosabb tényező az ember. Az ember, aki elképzel, tervez, egyeztet, irányít, végrehajt és amikor kitűzött céljához ér, újabb, még messzebbre tekintő elképzelések alapján kezdi újra gazdasági, társadalmi alkotói munkáját. Az ember, aki maga is fejlődik, változik közben és változnak elképzelései, igényei is. Az, emberrel foglalkozó tudományoknak, különösen pedig a lélektannak hatalmas feladatai vannak az embernek a társadalmi viszonyokhoz való tudatos alkalmazkodása tekintetében. Dr. Bartha Lajos, a Tudományos Akadémia Gyermeklélektani Intézetének igazgatója a nemrégen megtartott pszichológiai nagygyűlésen érdekes előadást tartott erről a problémáról. Azt elemezte, hogy a társadalmi kapcsolatok az embert születése pillanatától végigkísérik életén és ezeken keresztül a pszichológiai hatások döntő módon befolyásolják, milyen emberré válik. Az izgalmas kérdés: mi az, ami egy személyiséget azzá tesz, ami, mennyi az öröklött tényező, és milyen környezeti, társadalmi behatások járultak hozzá egyéniséggé formálódásához? Mi erősítheti, mi zavarhatja meg egy ember töretlen fejlődését? Az embernek már legelső, csecsemőkori kapcsolatai is társadalmi jellegűek. Amint világrajött, alkalmazkodnia kell azokhoz a hatásokhoz, amelyek a szülők, a többi felnőtt, a testvérek részéről érik. Az egészséges lelki alkatú ember a család körében legkisebb korban, megszerezte az úgynevezett érzelmi biztonságot. Ez annak tudata, hogy szeretik, még ha kifogásolnak is valamit rajta, még ha büntetik is. Annak tudata, hogy nincsen egyedül a világban, hogy szülei minden körülmények között mellette állnak, segítik, támogatják. Hogy feltétlenül hozzájuk tartozik. A kisgyermek számára egész életére kiható kapcsolat az, amely anyjához fűzi, maradandóan az otthoni környezetben nyert »magatartási« minták, a szülők, a családtagok egymáshoz való kapcsolatának példája. A csilládban kialakult (bár legtöbbször ki sem mondott), de szüntelenül érzékelhető etikai, érzelmi követelmények mindennél jobban formálják a gyermek jellemét, kihatnak egész egyéniségének harmóniájára, későbbi eszményképeire. Ezek a »magatartási« minták társadalmunk számos rétegében még vajúdóban vannak. A régi, kispolgári hagyományok sokszor már értéküket vesztették, de mint üres formák még élnek tovább. A szocialista társadalomtudomány és lélektan feladata az is, hogy ott, ahol szükség van rá, segítséget adjon az új normák, az érzelmi és szekszuális élet kialakításához szükséges új erkölcsi szemléleti alap létrehozásához. Az ember egyéniségének kialakulására másik döntő fontosságú hely az oktatási intézmények, a legalacsonyabbtól a legmagasabb fokig. A szocialista iskolarendszernek minden szakaszában — tehát a bölcsődétől egészen az egyetemig — az a célja, hogy a gyermek egyéniségének, képességeinek sokoldalú kifejlesztéséhez a legjobb feltételeket biztosítsa. A legelső és a legalsó állomás a bölcsőde. Ezt sem tekinthetjük kizárólag egészségügyi intézménynek, mert — a családtól eltekintve — itt kapja a gyermek az első impulzusokat a társadalomba való beilleszkedésre. Személyiségének fejlődéséhez nagyban hozzájárulnak azok az élmények is, amelyek itt érik. Szólnak-e a gondozónők a gyermekhez. Vagy némán, beszélgetés nélkül, kötelességszerűen teljesítik kötelességüket? Hogyan adagolják a szeretetet, vannak-e kedvenc és elhanyagolt gyerekek? A pszichológiai szempontok még jobban előtérbe kerülnek az óvodában. Az eredményes óvodai nevelés feltétele, hogy a gyermek ismerje azokat a tárgyakat, amelyekkel foglalkozik, hogy a tárgyak jól megfeleljenek a célnak, hogy elfoglaltsága örömet okozzon, hogy jó együttes tevékenységre képes közösség alakuljon ki. Az óvodai nevelőknek fel kell ismerniük a gyermek társadalmi-közösségi szempontból pozitív tulajdonságait és ezeket erősíteniük, míg a negatív tulajdonságait gyengíteniük kell. Lélektani ismeretekkel nem rendelkező óvónő aligha felelhet meg ezeknek az egyáltalában nem könnyű feladatoknak. Az iskolai oktatási, s lélektani igények igen sokrétűek. A gyermek személyiségének körvonalai ekkorra már meglehetősen kialakultak. A gyermek a társadalomnak, illetve az iskolának a pedagógus által közvetített követelményeit akkor fogja könnyen elfogadni, ha a nevelő személyiségét is elfogadja. Sovány eredmény lesz azonban, ha csak formálisan fogadja el és tesz eleget az iskolai követelményeknek; ezek tartalmát is meg kell értenie és érzelmileg magáévá kell tennie. Nevelőnk körében pedig sajnos még nem mindenütt ismerték fel kellően azt a lélektani szempontot: elfogadja-e vajon az iskola a gyermek személyiségét? Milyen helyet, milyen feladatot juttat neki a közösségben, mennyire számol adottságaival, igényeivel? Ellenkező esetben ugyanis a gyermek könnyen elveszti érdeklődését, munkakedvét. Sajnos, pedagógusaink nagy része nem részesült kellő pszichológiai képzésben. Sok olyan nehézség merült fel az oktató munkában, amit a tanulók életkori sajátosságainak, az oktatás pszichológai törvényszerűségeinek, növendékei személyiségének ismeretei nélkül nem győzhet le a pedagógus. Ezenkívül ismerniük kell azt az embereszményt is, amelynek kialakítására törekszenek. A személyiség fejlesztését időnként túlságosan általános célkitűzések szellemében, túlságosan személytelen normák alapján kívánják megvalósítani. A nevelési terv helyes kezdeményezés a tekintetben, hogy az ifjúságban olyan képességeket fejlesszünk ki, amelyek a társadalom szempontjából lényegesek. Sok felmérő és egyeztető munkára van azonban még szükség ahhoz, hogy az iskola egész követelményrendszerét a társadalomban való elhelyezkedés szemszögéből egyeztessék a képességek kifejlesztésének metodikájával. Számos pszichológiai és társadalmi problémát vet fel a pályaválasztás kérdése is. Rendkívül érdekesen veti fel Bartha, hogy az ifjúnál az értelmi, erkölcsi, akarati tényezők részben kitágulnak, amikor az egész társadalomban való elhelyezkedés problémájával kerül szembe, részben beszűkülnek, mert minden tudását, lelkesedését egy bizonyos hivatás szolgálatába kell állítania. A hivatásra nevelést kell tehát betetőznie a helyes pályaválasztásnak. Ezért szükség lenne országos pályaválasztási tanácsadóra; ki kellene terjeszteni a pályaalkalmassági vizsgálatokat is, amelyek az egyén képességeinek egy konkrét pálya követelményeivel való összevetését szolgálják. A munkára való felkészítés szakaszában kellene rendszeresen elvégezni a munkabiztonságra való nevelést. A munkalélektannak ki kellene dolgoznia a szakmai képzés munkalélektani alapjait, meg kellene határoznia a specializálódás egészséges határait. Hatalmas terük van tehát a pszichológiai kutatásoknak. A lélektan művelői egyre jobb feltételek között végzik kutatómunkájukat, a társadalom pedig várja eredményeiket, hogy azokat minél nagyobb mértékben felhasználhassa minden téren, de különösképpen az oktatás és a munka, a termelés terén. " Köves Rózsa Liszt-múzeum Weimarban és Budapesten Az utóbbi évek folyamán jártam a weimari Liszt Ferenc-házban elhelyezett Lisztmúzeumban. Messze földről ellátogatnak ide, hogy néhány órát töltsenek abban a környezetben, ahol korának legkiválóbb zongoravirtuóza, a modern zongorastílus és a programzene megteremtője, nagy hazánkfia hosszú időn át élt és a zenei központ irányítója volt. Az emeletes Lisztház valamennyi szobájában és a zeneteremben a kiállított anyag: kéziratok, partitúrák, levelezések, diplomák, albumok, képek, szobrok és a világ minden táján elért zenei sikereket igazoló műtárgyak gazdag tára nagy műgonddal és ízléssel nyertek elhelyezést. A berendezési tárgyak pedig úgy, ahogyan azok a nagy mester életében álltak. A terjedelmes múzeumi anyag az egész épületet igénybe véve, levegősen, jól áttekinthetően, gondozva található. Weimari tartózkodásomnak külön élménye volt, hogy a zeneteremben eredeti helyén álló, remekbe készült és állandóan karban tartott Bechstein hangversenyzongorán megengedték hogy egy Liszt-művet eljátszszam. Hazatérve, Budapestem is meglátogattam a Liszt Ferenc Múzeumot. A róla elnevezett Zeneakadémia III. emeletének rosszul világított, két aránylag kis szobájában. A terjedelmes anyag összezsúfolva, az épület központi fűtése ellenére is fűtetlen szobákban áll a látogatók rendelkezésére, még azon az egyetlen szerdai napon is, amikor 5—7 óráig megtekinthető. Véleményem szerint ez nem kellő megbecsülése a nagy magyar zeneszerzőnek, de ugyanakkor figyelmetlenség és közöny a látogatóközönség iránt is. Jó lenne, ha a múzeum tekintélyes pesti anyagát Liszt Ferenc emlékét jobban megillető tágasabb helyiségekben helyeznék el, a látogatóknak pedig adjunk legalább annyi világítást és fűtést, amennyi például a Nemzeti Galériában, vagy a Szépművészeti Múzeumban van. Rozványi György, az Országos Műemléki Felügyelőség dolgozója, Budapest Szerény megjegyzés irodalmi ügyben is Nehéz helyzetbe kerül az a , költeményeket hivatásánál fog 'va pedagógus szemmel vizs-gáló olvasó, aki az Új Írás legutóbbi számában fellapozza Weöres Sándor Antik Eterega című költeményét. A vers szerelmi élményt örökít meg, művészi formában és rendkívül érzékletes módon. Anynyira érzékletes módon, hogy_ az olvasó megismerkedik nyil-j vánosság elé már kevésbé tar-íj tozó részletekkel is. Művészit alkotással szemben — a vers? tagadhatatlanul művészi — ? nehéz feltenni a kérdést: mi? szükség volt ezekre a natura- lista részletekre? Főképpen a fiatalság természetszerűen fel-5letlenebb kritikai érzéke miatti! talán helyes lett volna, ha a? szerkesztő és a költő a verset is a mindenki által könnyen? hozzáférhető folyóiratban való? megjelentetése előtt együtte-ísen átvizsgálták volna és te- kintetbe vették volna azt a szempontot is: a szerelmi él? mény teljességéből mely rész-? letek valóak könnyen hozzá-í férhető, nagy példányszámú? folyóiratba, főként a serdület len korú olvasók elé, akik a? versben esetleg nem a művé-t szí, esztétikai értékeket ve? szik . észre, hanem csupán aii nyers erotikát. jl Tisztában vagyok azzal.!! hogy egy egyszerű olvasólevélj nem lehet hivatott arra, hogy? e nehéz kérdésben állást fog-? laljon, mégis, úgy érzem, nyil-5 vánosság elé kívánkozik sze-*, tény észrevételemnek az a?S oldala, hogy az ifjúság ízlésé-? nek, erkölcseinek fejlesztései költő és szerkesztő részéről? önmérsékletet és tapintatot, tesz szükségessé. 15 G. /. ált. isk. tanár, Budapest Miért Hasad a kártya? ■. Egy társadalmi egyesület nevé- ? ben szólalunk föl. Bár bizonyos," hogy sem társadalmi életünkben, sem művelődési politikánkban egyáltalán nem elsőrendű szükséglet a kártya — sőt, következhet akár a tizedik helyen is —, mégis, ha már magánosok vagy egyesületek drága pénzért kártyát vásárolnak, megkövetelhetik, hogy a kártya papíranyaga, mi,' nősége az árhoz viszonyítva is el? sőrendű legyen. A mai kártyákról? azonban ezt nem lehet elmonda- ? ni. Akár úgynevezett römi-kár-? tyáról, akár magyar kártyáról, vagy francia kártyáról van szó, ezeknek papíranyaga annyira rossz, hogy már legtöbbször első kézbevevésre használhatatlanná válnak. Különösen az erősen beharangozott műanyag-kártyákra van sok panasz. Már első keve- ? résnél hasadnak, törnek, tönkre- mennek. Emlékezünk rá, hogy valamikor a jóféle Piatnik-kár- tyák kibírták a háború lövész- árkait s bár a sok forgatásban bepiszkolódtak, szutykosakká váltak, de egy-egy csomag kártyát még a hadifogság évei után is haza tudott hozni a tulajdonos. Nemcsak ereklyeként, hanem használati tárgyként is! A Játékkártyagyár mai kártyagyártmányainak legtöbbjéről ez el nem mondható. S bár a Játékkártyagyár indokolt panaszra kicseréli — minden levélbeli bocsánatkérés nélkül — a kártyákat, úgy véljük azonban, hogy a kártya használhatóságának nem ez az eszményi módja. S kinek jut eszébe mindig, a bosszankodáson kívül, hogy visszaküldje a frissen tönkrement játékkártyákat, valahányszor a csomag öt-hat lapja elhasad, megtörik, szétválik? Vagy, ha valaki hiányosan kapja kézbe a frissen bontott csomagot? Amit a vámon nyertünk, elvesztettük a réven. A kártyák lemoshatók ugyan , de ugyanakkor már el is törtek. A Műszaki Klub igazgatósága A tavaszi divat ez idén Fiában mutatkozott be ezer. Az olasz divatházak manás stílust mutatnak. Aai Sarli-szalonban példás kosztümkabátok szmokiszabásúak, a szoknyák egesek. A legérdekesebb donság, hogy a szoknyák alján, mint a férfi nadrágokon , felhajtó van. Újszerű a ferdén bevágott férfi nadrágzseb is. A kosztümkabátok kivágását könnyű batiszt, sifon, zsabó, vagy nyakkendő díszíti. A kabátot gombok helyett csatok csukják. A tavaszi kabát továbbra is főleg redingot szabású, anyaga legtöbbször gabardin. Eleonóra Garnett — egy másik olasz nagy szalon — kollekcióját a denevér szabású ujjak, a puha nagy gallérok és a sálszerű kendők jellemzik. Az olasz szalonok közül nálunk a legismertebb a LUCIANI név. Rajzunkon bemutatjuk Luciani »Cadet« nevű, fekete-fehér mintás tweed kosztüm modelljét. A rövid, egyenes szabású kabátka gallérját és reverjét fekete bársonytükör borítja. Bársonyból készült a kosztümhöz való blúz is. A kiegészítők: fekete cipő, táska és kesztyű. Rajzunk másik modellje kiskosztüm Lancetti kollekciójából. A banánszínű vékony szövetkosztüm blúzos szabású kabátkája széles, tűzött övre dolgozott. A kiskabát elöl nyitott, és kilátszik alóla a fekete blúz. A kiegészítők megintcsak: fekete kesztyű, cipő és kalap. Figyeljük meg, hogy a kabátok ujja kesztyűhosszúságú. És figyeljük meg azt is, hogy a szoknya mindkét modellnél takarja a térdet. A divat »rémhírei« tehát nem bizonyultak igaznak: sem bokáig, sem térden felül érő szoknyát nem fogunk viselni. Az olasz divattudósítók tavaszi divatbeszámolóikban megírják, hogy »az ingruha folytatja pályafutását: nappal és este is divatos«. HÍRT ADUNK a budapesti tavaszi diivatbemutatókról. A Ruházati Mintatervező Vállalat február 20. és 21-én " a Duna Szállóban mutatja be " nagy kollekcióját. Ezt megelő- '■ zően 17-én sajtóbemutatót rendez saját modellboltjában. a Az Okisz Tervező Labora- tóriuma február 27-én, a Gellért Szállóban tart sajtóbemutatót, majd ugyancsak a Gellértben február 29-től március 3-ig rendezi tavaszi divatbemutató-sorozatát. A Nőiruha Nagykereskedelmi Vállalat tavaszi—nyári didivatbemutatója február 26-án lesz a Fővárosi Tanács díszéitermében. (f. b.) VÍZSZINTES: (Kétbetűsek: TM, RD, TS, II.) — 1. Nagy orosz forradalmi demokrata a múlt században. 1. 1938-ban elhunyt erdélyi költő (keresztneve kezdőbetűjével.) 13. Pompadour marquise, »hivatali« utóda volt. 16. Lendület. 17. Akinek kár volt kikezdenie Ludas Matyival. 18. Az Adriai-tenger öble. 19. Idegen férfinév (egy ékezet — és magyar!) 20. Taszít. 21. Nobel-díjas dán biokémikus. 23. Művészhármas. 24. Ragozott német névelő. 26. Nielsen, a némasztár keresztneve. 28. Francia számnév, kiejtve. 29. Téli játék (a tó jegén). 30. ... magának: elhatározta, hogy megveszi. 31. Operaénekesnőnk (Rózsi). 32. Képrámák. 33. Lopdi 34. Roosevelt egyik keresztneve. 38. Invitálnak. 39 Sváb férfi becenév. 40. Az NDK filmvállalata. 42. Előidézői. 44. Vágány. 46. Helyhatározó. 47. Idegen női név. 48. Dél-amerikai főváros. 49. Sherlock Holmes atyja. 51. Kisipari egyesülés. 53. Félig lankad. 55. »Lollo« hallgat rá. 56. Szerb cár a XIV. században. 57 . . .Grenze, a német—lengyel határvonal német neve. 59. Konzervet bontó. 61. Von dem. 63. ZLU. 64. Zenei rövidítés. 65. Lohengrin kíváncsi asszonya. 66. Női becenév. 67. Alaptalan hírt ereszt világgá. 70. ... talál, aki jól célzott. 72. Szigetcsoport. 73. Operánk 1956-ban elhunyt kiváló baritonja. 74. A feudális kizsákmányoló rendszer ellen felkelt parasztok első nagy vezére. 76. Francia kommunista politikus (személyneve kezdőbetűjével). 77. Megszólítás. 79. Visszavonó. 80. Vidám ének. 82. TNZ. 83. Agy, németül. 84. Névelő és tiltószó. 85. Betűkből áll. 86. Ugye, megmondtam! 87. Az NKD egyik államvezetője. 83. . . . apa és fia utazása: Offenbach operettje (nálunk 101 éve mutatták be). 89. Kedves, szép táj jelzője. 90. Külföldön élő, világhírű magyar karmester. 91. Görög materialista filozófus. FÜGGŐLEGES: (Kétbetűsek: RM, LD, VG, SD, ZT, UD, NR, KT.) — 1. Osztrák zeneszerző és hegedűművész, Mozart és Haydn kortársa. 2. Hegytető. 3. Az egyik oldal. 4. Jól földhöz verte (ellenfelét). 5. Közeledtek. 6. ... Borbála: a krakkói karmelita szüzek kolostorában 21 évig volt élve befalazva. A múlt század egyik botrányos pere volt. Regényesen feldolgozta Torday György. 7. Helység a Közép-afrikai Köztársaságban (BRIA). 8. Rokon hangzók. 9. Legismertebb dala a »Liliomszál, liliomszál«. 10. Harag, latinul. 11. Világhírű tenorista (hogy a futballistáról ne is beszéljünk). 12. Hannibál . . . portás. 13. Vissza neked! 14. Ki nem állhat. 15. Ütés nélküli nyerés az ultiban. 21. Dáriusz az olasz nyelvben. 22. Útbaigazít. 24. Ókori görög matematikus. 25. Dunántúli patak. 27. Török város. 29. Skálahangok. 30. Létrehoz (ékh.) 33. OZR. 34. Felvidítja. 35. Kisipari Szövetkezetek , Országos Szövetsége. 36. Több ókori szürakuszai türannosz. 37. Elektroncső. 39. Tánclépés (ékh.) 40. Hammarskjöld keresztneve. 41. Mutatószó. 42. ORU. 43. Főzött (szalonna). 45. Falatot küldött le torkán. 47. Lakberendezési tárgy. 50. LRL. 51. Megszólítás, erős tájszólással. 52. Fordított skálahang. 54. Kívánok neked szerencsét a lottón. 56. Az USÁ-ban elhunyt zeneszerzőnk. 58. Angol férfinév. 60. Ifjúsági (sportoló). 61. Az elektromos áram felfedezője. 62. Ír-angol költő. 66. Drégely hős védője. 67. Az ókori Egyiptom fővárosa. 68. LKS. 69. Főfolyónk német neve. 71. István, tájszólással. 72. Női énekhang. 73. Falu Szabolcs-Szatmár megyében. 74. Mozart operája. 75. Francia egényíró. 76. Eger hőse. 77. Mikor, amikor, eszperantóul. 78. Lelttáros. 81. Hely határozó. 83. H. úr kedves neje. 35. A Balaton leoldása. (Fenyőey Antal) * Beküldendő legalább tíz darab zonos betűvel kezdődő személynév megfejtése, 1964. február 17-ig Megfejtés a január 26-i szám►61: Disney, Daland, Daguerre Galles, Dalton, Daudet, Darwin, Dallapiccola, Davy, Diaz, Dáró, Dandin György, Dukasz, De Troy duBois, Dareiosz, Durand, Daidalosz, Dalmady, Dirac, Dan Duvivier, Dis, Dudó, Divald Durov, Dugonics, Desdemona, De Foster, Déry, Dorticos, Degré Daumier, Donald, Drakón. NYERTESEK: Tíz-tíz lottószelvényt nyertekAlmási Ildikó, Budapest, XXI. Szebeni út 24. Halla Kálmánné, Budapest, VI., Népköztársaság útja 86. Dr. Papp Árpádné, Budapest, XII., Csanády u. 6/b. Szabó Mária, Budapest, XI., Eszéi u u. 20. Szűcs Judit, Budapest, VH.Palmássy tér 15. Cselyovszky Zolán, Orosháza. Halmos Józsefné Solt. Dr. Lipták Jánosné, Encs. Sümegi István, Kővágóőrs. Szaai Lászlóné, Bácsalmás. A nyerteseknek a lottószelvényeket postán elküldjük. .Vasárnap, 1964. február 9. UGETEVERSENT vasárnap du. 2 órakor