Magyar Nemzet, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-16 / 39. szám
14 Nagymama-konferencia A BUDAPESTI NŐTANÁCS tervbe vette, hogy tavasszal nagymama-konferenciát rendez. A megbeszélésen, amelyen ez először szóba került, a részvevők élénken vitatták, milyen kérdések is kerüljenek napirendre. Fiatalok és öregek egyaránt megegyeztek abban, hogy a nagymamák tevékenysége rendkívül értékes és elősegíti a fiatalok helytállását munkájukban. Elhangzott olyan megjegyzés is: a nagymamák maradiak, nem értik meg, hogy a fiatalok tanulni, művelődni akarnak, rosszul szeretik, túlkényeztetik a gyerekeket. S a két vélemény összege: nehéz velük, de még nehezebb nélkülük. Mint ahogy a fiatalok megítélésekor, az öregek esetében is helytelen lenne mindenkit egy kalap alá venni, és az éppen közvetlen környezetünkben tapasztalt esetek után mindenkit dicsőíteni avagy elmarasztalni. És talán zárjuk ki a szélsőségeket: a »vaskosan hálátlan, gonosz« gyermekeket, akik a végsőkig kizsákmányolják a nagymamákat,, a betevő falatot is irigylik tőlük, és azokat az önző öregasszonyokat (mert akadnak ilyenek is), akik, bár még jó erőben vannak, a kisujjukat sem mozdítják meg, készséges gyermekeikkel tálcán hozatnak mindent maguknak. Inkább azt nézzük, ami a leggyakoribb. A gyermekeikkel együtt vagy külön lakó, de sokat segítő nagymamákat. Figyelemre méltó probléma az is, mitől szűkülhet be egy öregasszony érdeklődése, mi az oka annak, hogy egy korábban művelt, szellemes, sokoldalú emberből — ami néha valóban előfordul — keserű, magába zárkózott, siránkozó idős nő válik. A KÜLÖN LAKÓ NAGYMAMÁK esete az egyszerűbb. Megvan a maguk külön háztartása, birodalma, rádiója, könyvestábla vagy kézirhuriskája, s akármilyen sokat segítenek a fiataloknak — akár úgy, hogy odamennek a nap egy bizonyos órájában, akár úgy, hogy az unokákat látják vendégül, amíg a szülők dolgoznak —, nincsenek olyan mértékben kiszolgáltatva, mint akik együtt laknak a gyerekekkel. Többnyire nem is a nagymama anyagi kiszolgáltatottságával, gyengeségével élnek vissza, hanem egyszerűen azzal, hogy mindenáron meg akarják tartani gyermekeik szeretetét, biztosítani akarják rendszeres közelségüket. Nemrégiben hallottam e£y özvegyasszonyról, aki »nem jött ki« a vejével, és ezért a lakást két kisebbre cserélték. Nem tud azonban lemondani róluk, odajár segíteni. Este reá vár a konyhában a mosatlan edény, míg a család bent a televíziót nézi, és ottani hálóhely híján, a hideg estében kénytelen órahosszat villamosozni. Miért tűri ezt a megaláztatást? Miért vállalja, hogy cselédnél is kevesebbnek tekintsék (ma nehezen képzelhető el olyan hivatásos háztartási alkalmazott, aki rendszeresen a piszkos edénnyel bíbelődik késő este is a konyhán, míg a család a televíziónál szórakozik). A szeretet féltése hajszolja. De ez végletes eset. Rendes körülmények között a külön lakó nagymama naponta néhány órát segít, esetleg kap is érte valamit, ez a felek anyagi helyzetétől és belátásától függ — ő maga azonban önálló ember. AZ EGYÜTT LAKÓ NAGYMAMÁNAK nem kell a barátságtalan estében villamosoznia, nem kell elmennie hazulról ahhoz, hogy gyermekeinek szolgálatokat tehessen. Mindig kéznél van, egészségesen és betegen. Élvezi a jót és a rosszat, öröme van a szülők jó példáján nevelkedő figyelmes unokákban, bosszankodik a vásott gyerekeken, akik a rossz iskolai osztályzatért éppúgy a nagymamán töltik ki bosszújukat, mint apjuk vagy anyjuk az elmaradt prémiumért. A családtagok viselkedésén múlik, hogy az együttélés derűs, békés betetőzése-e egy fáradságos életnek, vagy terhes napok egymásutánjának keserű pergetésévé válik. Egyesek azt mondták, a nagymama gyakran morózus, barátságtalan, irigyli a fiatalokat. Gyermeke (különösen egyetlen gyermeke) házasságával, az unoka megszületésével a nagymama külön világa sokszor megszűnik, vagy legalábbis erősen összezsugorodik. Fiának, lányának, most még kevésbé partnere, mint azelőtt volt. A vendég a fiatalokhoz jön, ő beadhatja a feketét, vagy elkészítheti a süteményt. Ha a vendégek emberségesek, szólnak is hozzá. Ha kevésbé azok, csak elfogyasztják, amit készített. Az unokákkal ugyan ő foglalkozik, de azért mégis — és természetesen — csak a második személy a szemükben. Ha a nagymama értelmesen nevel, magától értetődik, hogy elsősorban a szülők megbecsülését oltja a gyermekekbe. De nehéz nem elmaradni a napi kérdésektől, ha valaki csak otthon és a fűszeresnél mozog, ha a látogatók nem vele cserélik ki nézeteiket, ha a házi munka mellett alig jut rá ideje, hogy egy könyvbe belelapozzon. Olyan esetről is hallottunk, hogy az együtt lakó nagymama tisztes nyugdíját a közös családi kasszába tették, és ha valamire szüksége volt, kérnie kellett. A FELVÁZOLT KÉP bizonyára egy kicsit sötét. Biztos, hogy a nagymama hangulatának érzelmi tartalma is változó: másképpen érzi magát a kizárólagos nagymama-szerepben akkor, ha érdekes foglalkozástól vonult nyugdíjba , és a nagymamaság egybeesett a külső élettől való visszavonulással; más a helyzet, ha kereső foglalkozását csak kényszerből folytatta és megint más, ha mindig a háztartásnak élt és megszokta, hogy szüntelenül lesse a családtagok kívánságait. Valószínű, hogy a tervezett konferencián számtalan új probléma merül majd fel. A három generáció együttélésének sok olyan változata lehetséges, amelyre kívülálló nem is gondolhat. Az alaphelyzet azonban mindenütt azonos. A fiatalok előtt — még akkor is, ha házasságuk első éveiben anyagi problémák adódnak — ott az egész élet, pályájuk, gyermekeik, a művészet, a kultúra élvezete. A nagymama élete — még akkor is, ha messze van még a »töpörödött anyóka« kortól,— lezárult. .Saját részére nincs várni valója. Évtársai, barátai lassan elhalnak, elmaradoznak mellőle. Örömöt már csak családja eredményeiben, helytállásában találhat. A fiatalok kötelessége, hogy mindezért érzelmileg kárpótolják. Bele kell magukat élniük a nagymama helyzetébe, nemcsak azért, mert az élet törvénye, hogy egyszer ők is megöregszenek, hanem azért, mert társadalmunk egyik alapvető elve, a szocialista humanitás ezt követeli tőlük. AZ ORVOSTUDOMÁNY fejlődésével az emberi élet meghosszabbodik. A nők — a statisztikai adatok tanúsága szerint is — tovább élnek, mint a férfiak. Nem közömbös, hogy egy társadalmilag, számbelileg és funkcióját tekintve is nagyon jelentős réteg »életérzését« a derűs öregkor bölcs harmóniája, vagy keserű, acsarkodó magába zárkózottság jellemzi-e. Köves Rózsa TRANZISZTOR Magyar oktatófilm Rendező: Janovics János Operatőr: Borbély János Bemutató: február 2. Magyar Nemzet Nénik, bácsik korszaka Vannak, akik nem bírnak zabadulni sem rögeszmétől sem szokásoktól, sem bizonyos elavult formáktól. Jó egynéhány évvel ezelőtt, amikor az emberek semmiképpe nem tudták egymást hogyan megszólítani, kialakult egy könnyen áthidalható titulus, néni és bácsi. Pedig ez a megszólítás nem minden esetben azért hangzik el, mert gyermek szólít meg felnőttet, hanem sok esetben cinkosan,únyosan, kihangsúlyozva a korkülönbséget. A középkorúérfi ugyanúgy mondja a húszéves kalauznőnek, hogy kalauz néni, kérek egy vonalat , mint a valóban idős asszony a fiatal fiúnak, hogy »kalauz bácsi, ugye szól majd?« Nénit és bácsit mond sok helyen az eladó és a hivatali dolgozó is. Íme egy kirívó példa : Csúcsforgalomban felszáll a 49-es villamosra egy nagyon csinos, igen jól öltözött, de már nem egészen fiatal nő. A kocsi zsúfolt. A kalauz — fiatal, 20—22 éves fiú — felteszi a kérdést: »Kinek adjak még átszállót?« és mielőtt a nő megszólalhatna, feléje fordul: »A néninek milyen jegyet adjak«? — A nő láthatóan zavarba jön, erre nem volt elkészülve, úgy érzi, mindenki őt figyeli. Pillanatnyi habozás után azonban kihúzza magát, és jó hangosan ezt válaszolja: »Nekem, fiacskám, adj egy átszállót!« A kalauz arcán megdöbbenés, majd az utasokból önkénytelenül kirobbanó nevetés hallatára, mint egy hörcsög kiáltja vissza: »De, kérem... hogy beszél velem?« »Csak úgy, ahogy egy néni beszélhet veled, fiacskám«. Molnár Z. A. Bp. XXII. Kossuth L. u. 84. Ki tud róla ? Ernst Wildenbruch német költő (1845—1909) remek költeményét, a »Hexenlied«-et két költő is lefordította magyarra. 1914-ben a Franklin Társulat kiadásában jelent meg »► Wildenbruch: A boszorkány dal és más balladák« címmel, Körös Endre fordítása. De nagyszerűen sikerült fordítással Kosztolányi Dezső is lefordította a verset. Győző A. Andor kiadásában, Benedek Marcell szerkesztésében 1927-ben megjelent Irodalmi Lexikon az 1208. oldalon ismerteti W i Idén britehot és megemlíti, hogy a Hexen-IWlTtl t5s IHfgy * ' WTS rstipci illIWUI is napvilágot látott. Keresem ezt a Kosztolányi -fordítást. Hogy megjelent, az biztos, d© sem a Kosztolányi-gyűjteményekben nem található, sem a Kosztolányi működésével foglalkozó írások nem említik, és nem tudnak róla a Kosztolányi Dezső irodalmi munkásságát méltató írók sem. Hol és mikor jelent meg a Kosztolányi-fordítás? Ki tud róla? Balázs Dezső, Budapest, XI., Fadrusz u. 2. További megjegyzések irodalmi ügyben Február 9-én, e rovatban megjelent levélre, amely Weöres Sándor Antik ekloga a mű versének naturalista kiételeit bírálta, több hozzászólót kaptunk. Néhány olvasónk egyetért a levéllel, mások bírálják azt. Németh Erzsébet egyetemi hallgató a »mai lányok« ne-i] ■ében ír, akik valóban több szabadsággal rendelkeznek, ír mint anyáink vagy nagy- [i anyáink. »Honnan veszi maiának a szerző azt a merészséget, hogy akár kiagyalt, akár átélt idilljét ennyire ílyersen, szemérmetlenül le- írja ... Mi ebben a költemény- íben a művészi? Talán az, h hogy rímekbe szedte ösztönei- ‘Ilek létrejöttét és végrehajtó- é át? Hogy leírja azt, amit más flhallgat, mert nincs róla mit f leszólni!« Egy szombathelyi ■[ orvos olvasónk — élesen meg- fogalmazott — véleménye sze- -rint az Antik ekloga a »műv ’észet eszközeivel visszaélő tomográfia«. Magyar Gyula olvasónk azt írja, hogy Weöres Sándornak a régi tisztelője, nem tartja mag ját prűd erkölcsprédikátornak, s éppen ezért értetlenül áll e ersével szemben. íj V. S. szombathelyi olvasónk íj védelmébe veszi az Antikek- ‘jogát: »Ami művészi, nem leít fet erkölcsrontó... A milói Vénusz, Thorwaldsen Ámor és «' eszücéje, avagy Boticelli Ve- Sms születése másolatához is igen könnyen hozzáférhet a serdületlen ifjúság, és még Jóth Tihamér sem kiáltott rá- juk annak idején vétót«. Bálint András gimnáziumi ta- íjuló így ír: »Megragadott a \ ,v ers művészi formája és kitű- ? lő ábrázolásmódja, egyszóval lágyon tetszett... Abban a íj torban vagyok, amelyben az *mber keresi egy kissé az erő- fi ikát, de el tudom azt válasz- ni ,ani az esztétikától és a mű- jészettől«. is Tihanyi László leveléből: -Elfogadott dolog, hogy egy J. művészi alkotás lehet erotiku- fián is szép. Weöres Sándor-fiák nemcsak erotikus versei .Vannak, ha nagy ritkán erotikus verssel jelentkezik, attól nem lehet megtagadni a nyíl- J. vánosságot az erkölcs nevében. Ismerjük Catullus, Ovidius és Propertius költeményeit, és tudjuk, hogy az antik költők kendőzetlen nyíltsággal verseltek a természetes dolgokról...« VÍZSZINTES: (Kétbetűsek: BI, EK, LC, AL, NR, III.) — 2. Dandin György magyarított neve az egyik fordításban. 3. Államfőnk. II. A Tubuai-szigetek (Polinézia) egyike. 17. BTA. 18. Nyugtalanul , topog. 19. Hírhedt francia terrorszervezet. 21. örökölni, németül. 22. Olyanokat, eszperantóul. 23. Lokáltündér. 24. ... Pál: J. Poole vígjátéka (Pethes Sándor volt a címszereplője a Nemzetiben). 25. Báránybégetés. 26. Spanyol hegység. 27. A futballlabda része. 28. Arany műve. 29. Összezárt (ruhát). 30. Könnyezik. 31. Szabadságharcunk lengyel származású hőse. 32. Francia miniszterelnök a háborúban. 33. Fiat iustitia, ... mundus! 34. Franciás búcsúszó. 35. Római Istennő. 37. Törvény, franciául. 38. Basszusszerep Szabados BélaA bolond című dalművében. 39. Római 556-os. 41. Berg, a kom- , ponista keresztneve. 42. A fáj- . dalom szava. 44. Sámson veszte. 45. Kossuth-díjas költő, műfordító. 45. 1909-ben elhunyt szobrászunk. 47. ZTL. 48. Pedagógus (ékh.) 49. Halhatatlan francia illusztrátor. 50. Bebocsátásért jelző. 52. Folyó, spanyolul. 54. Futár, hírnök. 55. Művészpárok. 57. A »dáridó« szó egyik népi mellékalakja. 59. Német származású híns pozsonyi orvos a XVI. században. 60. Rajz János nagy sikerű filmalakítása. 62. TAE. 63. Angol zeneszerző (egyébként: Írország angol neve). 64. AMellékutca» írója. 65. Tűzszerszám. 66.Régi nemes család, a Sáros vármegyei Kapi váráról nyerték nevüket. 67. Idegen ábécérészlet. 68. ... hal, békaporonty. 69. Nagy perzsa költő. 70. La gázza . . .. Rossini operája (A tolvaj szarka). 71. Főszerep a Turandotban. 72. Német névelő. 73. .Növény- és állattani jelző. 74. ... mags. kukorica. 73. Hevesi község. 76. Emil Reznicek operája. 77. Nagy szovjet filmrendező (egyik személyneve kezdőbetűjével). FÜGGŐLEGES: (Kétbetűsek: GU, SG, AS, DO, KA, TZ.) — 1. AzAmerikai tragédia írója. 2. Korában nagy népszerűségü amerikai filmszínésznő. 3. Egykori jobbágyi teher. 4. Német személyes névmások. 5. ATN. 6. Rendelkezik, parancsol. 7. Kitalálja a megfejtést. 8. A »Hattyúdal című új magyar film írója (keresztneve kezdőbetűjével). 9. Nemes ásvány. 10. Kiváló magyar balett- táncosnő. 11. Körmölni. 12. IOC. 13. Virslijelző (ékh.) 14. Rákóczi hívei(Ádám). 15. Világhírű filmszínésznő. 17. Spanyol kikötőváros. 20. Kertészeti nemesítést végző. 22. ... párod (rólad van szó és a feleségedről). 24. Lengyelország német neve. 25. Forralni, főzni, angolul. 27. Nemes ásvány. 28. TSG. 29. Kortárs költőnk. 31. Felvidító. 32. 1959-ben lett francia miniszterelnök. 33. Gomba, németül. 34. Idegen férfinév. 35. Hivatalnok, tisztviselő, angolul. 36. Iskola, elavult szóval. 38. Egy másik szerep (tenor) Szabados BélaA bolond című dalművében. 39. Idegen férfinév. 40. Bántalmaz. 41. Névelős ételízesítő. 42. Hamis, ravasz alak. 43. Az intrikus az Othellóban. 44. Kiváló francia filmszínésznő. 45. Emelőgéped. 46 Szolmizációs hangok. 48.. Tudomással bírni. 49. ... asszony erkölcse: Zapolska darabja. 50. ... rúg, futballistaige. 51. Egy híres hazaárulási per szenvedő alanya; rehabitációjában Zolának volt nagy szerepe. 53. Orosz férfinév. 54. Fiúk, németül. 53. ... Gray arcképe (Wilde). 56. Tüzet szüntet. 57. Jeles angol költő a XVII. században. 58. Szörnyű hatású gyűjtőharcanyag. 60. Generális Kodály Háry Jánosában. 61. Többfelé terjedő, szétváló. 62. Termőföld. 64. Anim--. 66. Kávé, eszperantóul. 63. Német határozatlan névelő. 69. Skálahangok. 71. KÖK. (Fenyesy Antal) * Beküldendő legalább tíz darab azonos betűvel kezdődő személynév megfejtése, 1964. február 24-ig. Megfejtés a február 2-i számból: Decius Mus, Debussy, D'Artagnan, Dionüszosz, Defoe, Deré, Dungi, Dayka, Doppler, Diogenész. — Don Quijote, Dóczi, Don Pasquale, Dido, Drake, Démétriosz, Domitianus, Duran, Döbrentei. * NYERTESEK: Tíz-tíz lottó-szelvényt nyertek. Náday Istvánné, Bp., XIL, Magyar Jakobinusok tere 4/b. Révész Edit, Bp., Xvi., Sallai Imre u. 15 a. Pallasz Mária, Bp., VI., Csengery u. 69. ifj. Perneczky Sándor, Bp., IX., Üllői út 119. Zámolyi József és Zsófia, Bp., XIV., Cházár András u. 19. Láncz László, Szőllősgyörök. Dr. Pajor Gézáné, Csepreg. Papp Ida, Füzesabony, Pekli Márton, Veszprémvarsány, Szollár Károlyné, Zebegény. A nyerteseknek a lottószelvényeket postán elküldjük. Vasárnap, 1964. február 11. Tavaszi nagytakarítás A meteorológia korai tavaszt jósol, így előbbre kerül a tavaszi nagytakarítás ideje is. Valljuk be, lesz mit takarítani: az idei télen, a »koromfelhő« a lakásokban is megtette a magáét. Szóval hozzákezdhetünk a nagytakarításhoz. Kezdjük a munkát a SZEKRÉNNYEL. Ne sajnáljuk az időt és a fáradságot, mindent szedjünk ki a szekrényből és a beljesét terpentinnel törölgestsük ki. A belül festett szekrényt ultrás vízzel kell kimosni. A FÜGGÖNYT sokan csak akkor mos- sák, vagy cserélik, amikor a fűtés már megszűnik. Pedig a van abban is por, elég! Dob- juk a függönyt a kádba, vagy a teknőbe, és addig csurgas- sunk rá hideg vizet, amíg a víz tiszta lesz. Közben némhányszor jól rázzuk át a függgönyt a hideg vízben, hogy s minden részéből alaposan ki- ázzon a por és a korom, szőnyegtisztító: tálba öntjük és súrolókefével négyzetenként átkeféljük vele a szőnyeget. Utána tiszta, bő vízbe mártogatott, kicsavart ronggyal átdörzsöljük. A vizet többször kell váltogatni. A szőnyeget a földön fektetve szárítjuk meg. A kisebb szőnyeget a konyhában vagy a fürdőszobában tisztítsuk! A nagyobb szőnyeg tisztítását a szobában is elintézhetjük: a szélei körül újságpapírt teszünk alája, és csak a felületét vizezzük. Saját szőnyegtisztító receptünk a következő: Új liter meleg vízben feloldunk egy kanálnyi Ultrapasztát, beleöntünk 2 dl terpentint és 1 dl szalmiákat. Ezzel a keverékkel ugyanúgy dolgozunk, mint az Expresssel vagy a Kohinorral. A PADLÓ gyönyörű tiszta lesz, ha »Alfa« vagy »Kremolin« benzines padlófénnyel felkenjük. Ha túl kormosnak találjuk a padlót, előzőleg mossuk fel jó meleg vízzel, amiben krémultrát oldottunk fel. A kék borítékos krémultra a háztartás általános csodaszere. Mindenre jó! Ajtómosásra éppen úgy, mint kősúroláshoz, vagy kádtisztításhoz. A KONYHA KÖVÉT újjá varázsolja a következő keverék: fél vödör forró vízbe 3 evőkanál ultraport, fél liter szalmiákot és fél liter hidrogént teszünk (a hidrogén a fodrászkellék szaküzletekben kapható!) A keveréket — nyitott ablaknál — seprővel a kőre kenjük. Tejfölszerű hab keletkezik, amelyet fél óra múlva forró vízzel alaposan felmosunk. Ezt a keveréket szokták parkett világosításra is használni. VÉGEZETÜL A SZŐNYEG a rajzon két divatos kőtisztításához . kitűnő • a fénymodell a szorgalmas há»Kohinor« és az »Express« zsasszonynak. (f. b.) — • ni »um — r