Magyar Nemzet, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-14 / 86. szám

k­ ész-diákok ballagása Sármelléken Tizenegyezren tanulnak a kihelyezett technikumokban Érettségi vizsga volt Sár­melléken. A művelődési ház udvarán várakoztak a sötétru­hás érettségizők. Valameny­­nyien a szövetkezet tagjai. Egyiknek-másiknak a dér már megülte a haját. Reggel óta valóságos búcsújárás volt a fa­luból a művelődési házhoz. Jöttek a feleségek, a férjek, az apák, a gyerekek, a brigádtár­sak és a szomszédok. Némelyik arcán nagyobb volt az izgalom, mint a vizsgázó öreg diákokén. Egy retoros is megállt a kapu előtt, onnan kiáltott be: — Sikerült, Jóska? A kérdezett csak boldogan Int és magyarázza a többiek­nek, hogy milyen kérdést ka­pott. Egy gyerek kerékpárra pattan és vit­­­a hírt a szö­vetkezet irodájára és az utcá­jukba: »Átment már a Kál­mán Gábor, a Kárász Ibolya és a Matyi József is.« Nagy ünnep a faluban, hogy a keszthelyi Nagyváthy János Technikum kihelyezett osztá­lya vizsgázik. S hogy jól vizs­gázik. Mert ahogy azt a vég­zősöket üdvözlő Slamovits Zol­tán, az MSZMP megyei kikül­dötte mondotta: "Ez újabb ran­got jelent Sármelléknek." A község nevét már eddig is jól ismerték az országban. Közös gazdaságukat, szorgalmukat példaként emlegetik minden­felé. Kultúrgárdájukkal is ál­landóan sikereket aratnak. Most pedig az országban első­nek itt érettségiznek, szereznek képesítést a Hazafias Népfront által kezdeményezett és szer­vezett kihelyezett technikumi osztály tanulói. A termelésbe vitték az iskolát Négy évvel ezelőtt, 1959 vé­gén itt és Kővágóörsön kezdte el két osztály a tanulást. Ezek voltak az úttörők. Sok kétely, meg nem értés kísérte akkor még ezt a kezdeményezést. "Meg lehet-e valósítani ilyen formában a falvakban közép­iskolai szinten az oktatást?" "Nem ad-e ez a forma nagy lehetőséget a könnyű bizonyít­vány­­szerzésre?" — kérdezték sokan. A népfrontosok.. azon­ban nem tettek le a tervükről. A "Szaktudással a többterme­lésért" elnevezésű akció­bi­zottság tagjai harcoltak, vitáz­tak mindaddig, amíg polgárjo­got nem nyert ez az oktatási forma, amellyel valósággal a "termelésbe vitték az iskolát". S íme az eredmény: jelenleg az országban 11 300 hallgatója van a kihelyezett techniku­moknak. A többségük mező­­gazdasági, de van közöttük kertészeti és gépészeti is. Ezen­kívül néhány felsőfokú tech­nikum is létesített a népfront segítségével kihelyezett osztá­lyokat.­­ A tananyag és a gyakor­lat összekapcsolása szempont­jából igen nagy előnyökkel rendelkezik ez az iskola. Amit a hallgatók ma tanulnak elmé­letileg, holnap már a gyakor­latban alkalmazhatják — mondja Lébényi Sándor, a keszthelyi technikum igazga­tója. Most már tényekkel lehet cáfolni: nem volt igazuk azok­nak, akik ettől az iskolatípus­tól a színvonalat féltették. Ezen az érettségin is az bizo­nyosodott be: a nappali tago­zatosokhoz képest alig valami­vel gyengébb a kihelyezett osztályok tanulóinak elméleti felkészültsége. A tanultak gya­korlati alkalmazásában viszont messze felülmúlják a nappali tagozatú fiatalokat. A termelő­­szövetkezeteknek pedig ma el­sősorban ilyen szakemberekre van szükségük. A négy év ta­pasztalataiból fontos következ­tetésként lehet levonni: pilla­natnyilag a termelőszövetkeze­ti brigád- és munkacsapat-ve­zetők képzésének legjobb for­mája az ilyen kihelyezett osz­tály. A tanulás haszna A művelődési ház társalko­dójában a sarokban ül, az osz­tály legjobb tanulója, Kenner Lajos. 43 éves. Már levizsgá­zott és a sok izgalom után most fáradtan néz maga elé. — Jó néhány éjszakám, va­sárnapom ráment — mondja. — Mert nappal dolgozni kel­lett, gyűjteni a munkaegysé­get. Két családom van. A ne­hézségek láttán eleinte többen földhöz csapták a könyvet és abbahagyták a tanulást. Ami­kor engem is ilyen gondola­tok kísértettek, összeszorítot­tam a fogam, csak azért is. Ér­demes volt. Egészen másképp látom már magam körül a vi­lágot. Eddig gyalogmunkás volt és mellette méhészkedett is. Most Lukács Béla, a termelőszövet­kezet elnöke, növényvédelmi felelősnek szeretné kijelölni. Nagyon érzi a hiányát egy ilyen embernek az ötezer hol­das gazdaság. Egy másik érettségiző lép­ a szobába, Matyi József. Brigád­vezető a termelőszövetkezet­ben. — A mi szövetkezetünkben az egy főre jutó jövedelem ta­valy 20 000 forint volt. Rám 120 család irányítása tartozik. Jó vagy rossz intézkedésemen múlik gyakran, hogy sok ezer forint nyeresége, illetve vesz­tesége lesz-e a közösnek. Ez nagy felelősség. Engem ez késztetett a tanulásra. Lucz Alojziára a mestersé­ges borjúnevelést bízzák majd. A végzettek közül bíznak meg majd valakit az öntözés irá­nyításával és a magtárosi ten­nivalókkal is. Többen még nem tudják, hol és mennyire veszik hasznát a tanultaknak. Szavaikból azonban kiérződik: nemcsak a szakmai rész érdek­li őket. A négy év alatt rájöt­tek arra: a tudás nagy élveze­tet jelent, lelki gazdagságot. »Amióta tanulok, sokkal töb­bet járok a könyvtárba is. Rá­jöttem a jó regények ízére« — mondta az egyik hallgató. S rájöttek többen a tudás ízé­re is. Mert Gyulavics Lajos és Kisvarga Lajosné például azt tervezi, hogy tovább tanul fő­iskolán. A jó példa követőkre talál A sármelléki kihelyezett osz­tály vizsgája, eredménye biz­tatásul szolgálhat a nyomdo­kukba járó 11 300 falusi ember­nek, hogy érdemes áldozatokat hozni, érdemes a napi nehéz munka után is nekigyürközni a tanulásnak. Példájuk jó ha­tását különösen Sármellék kör­nyékén lehet jól lemérni. — Zalaszántó, Zalavár, Hé­víz után most Reziben és Vár­völgyön is kérik a népfrontot, hogy szervezzen kihelyezett osztályokat. Reziben már har­mincnyolcan jelentkeztek is — mondja Hajdú János, a nép­front járási titkára. A népfront megtesz mindent annak érdekében, hogy telje­süljön ennek a két falunak a kérése. Az is bizonyos, hogy a keszthelyi Nagyváthy Techni­kum tanárai sem mondanak nemet. Többségüket példaként lehet felhozni arra, hogy mi is a hivatásszeretet. Hetente több száz kilométert utaznak hideg­ben,­esőben. A télen két na­pig az egyik Sümeg melletti községbe zárta be őket a nagy hóvihar. Van olyan faluban is kihelyezett osztályuk, amelyet rossz közlekedése miatt más­fél nap alatt tudnak megjárni. Rengeteg türelmet, jó szót igé­nyel tőlük, amíg a munkában elfáradt emberekkel megértet­nek egy-egy nehezebb példát, míg visszaadják újra a tanulá­si kedvet azoknak, akik meg­torpannak, megijednek a ne­hézségektől. A sármelléki technikumi osztály növendékei este ban­ketten ünnepelték meg a sike­res érettségit. A zenekar rá­zendített: »Ballag már a vén diák..." És a deres fejű, cser­zett bőrű emberek szemébe furcsa csillogás költözött. Ki­csit megilletődve ült az aszta­loknál a tanári kar is, Várhe­gyi József, Bakonyvári Márkus meg a többiek. Köztük volt Fodor József, a Hazafias Nép­front Veszprém megyei bizott­ságának a munkatársa is. Egyik kezdeményezője, lelkes szervezője ennek az országossá vált mozgalomnak. Az indulás­kor is itt volt és bábáskodott a sármelléki kihelyezett tech­nikum mellett. Hallgatja a végzősök énekét és néha, ösz­­szemosolyog a szomszédaival. Ezt mondja a tekintete: Érde­mes volt! Valóra váltak a ki­helyezett technikumhoz fűzött remények. Megállták a helyü­ket, jól vizsgáztak az osztály tanulói. Az öreg diákok pohárköszön­­tőiből pedig ez csendült ki: jól vizsgázott segítőkészségből a népfrontmozgalom, a tanári kar és a termelőszövetkezet is. Keserű Ernő Kedd, 19 61. április II.. MaówNenizef A magyar gépek sikere a Sao Pauló-i ipari kiállításon A március 20-án megnyílt Sao Paulói önálló magyar ipari kiállítás szerda este zár­ta kapuit. Most érkezett haza repülőgépen Kristóf László, a Magyar Kereskedelmi Kama­ra kiállítási főosztályának ve­zetője, aki tevékeny részt vett a nagy sikerű kiállítás előké­szítésében. A Magyar Nemzet munkatársa érdeklődött nála a majdnem három hétig tar­tott kiállítás részleteiről és személyes élményeiről. — Ez volt az első önálló magyar ipari kiállítás Sao Paulóban és idézhetem a láto­gatók tízezreinek egyöntetű megállapítását: ez volt ed­dig a legszebb, legjobban sikerült kiállítás, amelyet külföldi or­szág Sao Paulóban rendezett — kezdte nyilatkozatát Kris­tóf László. A kiállítás az ötmilliós bra­zil metropolis egyik legszebb helyén, az Ibirapuera-parkban levő modern üvegpavilonban, mintegy 4600 négyzetméternyi területen került rendezésre. Külön kell említeni Gergely István Munkácsy-díjas terve­ző sikerét, akinek elgondolása szerint rendezték be és deko­rálták a kiállítást. A mérték­tartó, modern, levegős elren­dezés általános tetszést ara­tott. A kiállítás mottója: »Tölt­sön két órát Magyarországon« a város minden pontján fel­hívta a közönség figyelmét a kiállítás látogatására. A kiállításon elsősorban ma­gyar szerszámgépek, műsze­rek, orvosi berendezések, röntgenkészülékek, telefonköz­pontok, paradicsompürét gyár­tó gépek, baromfifeldolgozó és vízkutató berendezések, gyógy­szerek, híradástechnikai cik­kek szerepeltek. Már a kiállí­tás első három napja alatt megvásároltak több szerszám­gépet, röntgenkészülékeket, ajánlatot kaptunk telefonbe­rendezés megvásárlására és a paradicsompürét gyártó gép­re is akadt vevő. Nagy érdeklődéssel szemlél­ték a vendégek a magyar éle­tet, a magyar tájakat ábrá­zoló művészi kivitelű, nagy­méretű fotókat. A magyar ta­lálmányok kiállításánál nagy tömegek nézték Edisonnak Puskás Tivadarhoz írt levelét, illetve annak facsimiléjét. Ér­deklődést váltottak ki a magyar —brazil sport, kulturális és gazdasági kapcsolatokat szem­léltető dokumentumok. A kiál­lítás keretében berendezett magyar könyvtár és olvasó­terem is sok látogatót vonzott. Tamás Lászlóné kalocsai nép­művész megkapó színekben pompázó pingálásait ezrek csodálták. Külön lapra tartozik a ma­gyar étterem sikere. Sao Pau­lóban élő magyar szakácsok főzték a bablevest, a bogrács­­gulyást, a töltött káposztát, a halászlevet, a túrós csuszát és záróráig mindig tömve volt az étterem. Április 1-ig hatvanezer láto­gatója volt a magyar kiállí­tásnak. Április 5-én, vasárnap zárásig a látogatók száma jó­val meghaladta a százezret, ami rekordszámba megy egy külföldi ipari kiállításnál. A Brazíliában élő magyarok nagy számban tekintették meg a kiállítást, sokan voltak, akik többször is. Élénken érdek­lődtek a kinn élő magyarok, mi történik Magyarországon. A magyar kiállításon két vastag vendégkönyv telt meg elismerő szavakkal és százak és ezrek álltak sorba, hogy legalább aláírásukkal lássák el a díszes emlékkönyvet. A bejegyzésekből kicsendült az az őszinte rokonszenv, ame­lyet a látogatók Magyarország iránt éreztek. G. J. MSZMP-delegáció utazott Ausztriába Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága meg­hívására hétfőn öttagú párt­munkás küldöttség utazott Ausztriába. A delegációt Cse­­terki Lajos, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottságának póttagja, a Köz­ponti Bizottság titkára vezeti. A küldöttséget Nemes De­zső, az MSZMP Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkárai és Pója Frigyes, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője búcsúz­tatta. Dobi István fogadta első kenyai nagykövetünket Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke hétfőn fogadta Katona Jánost, hazánk Ke­nyába kinevezett első rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövő­ben utazik állomáshelyére. I­­DK-kü­ldött­ség Budapesten A magyar­ NDK gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság 3. üléssza­kára német delegáció érke­zett Budapestre. A küldöttsé­get Hermann Grosse, az NDK állami tervbizottságának el­nökhelyettese vezeti. A dunai halászati vegyes bizottság ülésszaka Április 8—11 között Buka­restben tartotta VI. ülésszakát a dunai halászati egyezmény alkalmazásával foglalkozó ve­gyes bizottság. Az ülésszakon részt vettek az egyezményt aláírt országok — Bulgária, Jugoszlávia, Magyarország, Románia és a Szovjetunió — küldöttségei. Az ülésszakon elemezték a szerződő felek 1963—64. évi tevékenységét, a haltermelés növelésének módszereit, a tu­dományos kutatások nyomán a haltenyésztésben elért ered­ményeket. Shakespeare-ünnepségek a Szovjetunióban A Szovjetunióban is meg­­ünneplik Shakespeare születé­sének 1 400. évfordulóját. Hét­főn is M Moszkvában Iván Anyi­­sztmot­, a jubileumi bizottság elnöke ismertette az előké­születeket. Shakespeare ösz­­szes isinveinek három új ki­adását készítik idén elő: egy orosz, egy grúz és egy észt nyelvű kiadást. A Világiro­dalmi­­ Intézet már kiadott egy köteteit, amely Shakespeare­­ről szóló cikkeket tartalmaz, s mos­t készíti elő az intézet a Shakespeare-ülésszakán el­hangzó beszámolók kötetét. Több mint száz szovjet szín­­házban játszanak Shakes­­peare-színműveket, vagy ké­szülnek bemutatásukra. A központi televízió — az elkövetkező 2—3 hónapban —, mintegy 20 egész estét betöl­tő aditist közvetít az évfordu­ló alkalmából. A Szovjetunió—Nagy-Bri­­tannia Társaság szovjet kép­zőművészek Shakespeare-il­­lusztrációiból készít kiállítást. A tervek szerint a kiállítást Stratfordban is bemutatják. Magyarul beszélő franda dokumentumaim a spanyol nép hősi harcáról Bemutató: vidéken április 16 Budapesten április 30 5 A hétfői földrengés középpontja 190 kilométerre volt Belgrádtól nyugatra Kisebb anyagi károk a Dunántúlon Az MTI belgrádi tudósítójá­nak jelentése szerint reggel fél tízkor Belgrádot és Jugoszlá­via több északi városát erős földlökések rázták meg. A ju­goszláv fővárosban tízezren rohantak ki a lakóházakból és a hivatalokból az utcára, mert a közelmúltban történt szkop­jei tragédiára emlékeztek. Az epicentrum Mindenki igyekezett a szabad­ban menedéket keresni, a pil­lanatnyi pánik azonban hama­rosan elmúlt, mert a Szerb Földrengésjelző Intézet ada­tai ismertté váltak, és ez meg­­nyugtatólag hatott az embe­rekre. A földlökések erőssége 4-es volt, és a rengés nem folytatódott. A geofizikusok adatai szerint Belgrádon kívül Zágrábban, Szarajevóban, és több boszniai és horvátorszá­gi városkában és faluban érez­ték a földlökéseket. A föld­rengés epicentruma a Derven­­ta—Slavonski Brod—Banja Luka háromszögön belül, a ju­goszláv fővárostól 190 kilomé­ternyire a Vucsijak hegység alatt volt. A földrengés epi­centrumában a lökések erős­sége 8 fokot, Derventán 7 fo­kot ért el. Bácstopolyán ugyancsak 8-as erősségű föld­rengést észleltek. Slavonski Broddal megszakadt a tele­fonösszeköttetés. A rádió kö­zölte, hogy a városban har­mincan megsebesültek. A jugoszláv belügyminisz­térium közlése szerint a föld­rengésnél általában akkor se­­be­sültek meg emberek, amikor a pillanatnyi pánik hangula­tában lakásukból az utcákra és a terekre rohantak. Egyébként a szerbiai, boszniai és hor­vátországi városokban jelentő­sebb anyagi kár keletkezett, mert rengeteg ablaküveg betört. A jugoszláv geofizikusok szerint, ha újabb földlökések­re kerülne sor, azok már gyen­gébbek lesznek és csupán azt jelzik majd, hogy a föld fo­kozatosan megnyugszik. A magyarországi hatások Hétfő délelőtt fél 10 tájban az országban több helyen­ ki­sebb erősségű földmozgásokat észleltek. Elsősorban a Du­nántúlról jelentettek földren­gést. Pécsett a város lankás részein egy erős és egy eny­hébb földlökés volt. Egyes he­lyeken a lakóházakból, az iro­dákból az utcára tódultak az emberek, a magasabb épüle­tek és gyárkémények, vala­mint az aknatornyok kileng­tek. A Pécsi Bőrgyár erőművé­nek és a Pécsi Fűtőháznak a kéménye leomlott. A Pécsi Nemzeti Színház falai meg­rongálódtak, homlokzatán a díszítések meglazultak, s eze­ket a tűzoltók eltávolították. Pécsett néhány életveszélyes­sé vált lakásból a lakókat ideiglenesen kitelepítették. A bányák aknatornyainak szállí­tógépeit rövid időre leállítot­ták, a kezelőszemélyzet el­hagyta az erősen kilengő tor­nyokat. Pécsen kívül Komlóról, Mo­hácsról, Siklósról, Sásdról, Dunaszekcsőről és Kaposvár­ról jelentettek földlökéseket. Több épület megrongálódott, épületfalak megrepedeztek, egyes tetőszerkezetekben ká­rok keletkeztek. Az eddigi becslések szerint a károk se­hol sem jelentősek. Észleltek földmozgást az Al­földön is, a többi között Sze­geden, Kecskeméten, Baján, Kiskörösön, Kiskunmajsán, Kiskunfélegyházán. Ezeken a helyeken néhány épületről le­omlott a vakolat. Hétfőn kora délelőtt Buda­pest több pontján földlökése­ket észleltek. Különösen a pesti oldalon érezték az em­berek a földlökés hatását­.A la­kásokban néhány pillanatig csillárok lendültek meg, asz­talon virágvázák mozdultak meg, másutt csak éppen a vá­zákban levő virág hajolt el, mintha erősebb léghuzat moz­gatta volna meg. A beérkezett jelentések sze­rint a földmozgások következ­tében emberéletben kár nem esett, sérülés sem történt se­hol. Budapesten hármas, Pécsett hatos erősség A hétfő reggeli földrengés­ről a szakemberek néhány óra alatt aránylag kevés adatból is meglehetősen megbízható képet tudtak összeállítani. Amint Bisztricsányi Ede, az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem Geofizikai Intézeté­nek tudományos főmunkatár­sa elmondotta, a budapesti műszerek jelzései alapján arra a következtetésre jutottak, hogy, a rengés középpontja — epi­centruma — mintegy 300 ki­lométernyire lehetett, valószí­nűleg Jugoszláviában. Ké­sőbb a jelentések közölték, hogy a földrengés körülbelül feleúton Belgrád és Zágráb között, a Száva mentén pat­tant ki. Ez arra vall, hogy a megállapíthatatlan idők alatt a földkéregben felgyűlt fe­szültségek a szilárd kőzetek ellenállását annak a törésvo­nalnak a mentén győzték le, amelyet a felszínen a Száva medre jelez. A földrengést­ e kőzetnek hirtelen elszakadása és elmozdulása váltotta ki. A szeizmográfok jelzései szerint ez a mostani földren­gés kipattanásának helyén — szerencsére viszonylag gyéren lakott területen —, körülbelül olyan erősségű lehetett, mint a szkopjei volt, tehát valami­vel erősebb az 1956-os duna­­haraszti földrengésnél. A tu­domány már régen megállapí­totta, hogy déli szomszédunk — akárcsak az egész Balkán és a Földközi-tenger térsége —, az úgynevezett földrengé­­ses övezetek közé tartozik. Ez a zóna azonban hazánk terü­letére már nem nyúlik át. Ná­lunk közepes méretű földren­gések is évszázadonként átlag mindössze öt alkalommal kö­vetkeznek be. A mostaninak is csupán a "szele" ért bennünket. Az epi­centrumában körülbelül 8-as fokozatú rengés Pécsett mint­egy 6-os fokozatú volt, Ka­posvárott már csak 5 és 6 kö­zötti, a főváros térségében pe­dig csak a 3-as fokozatot érte el. r-Ti". ■■■■■ ■ ■ ra Jön a langyos eső — további meleggel Vasárnap hazánkban sok­felé 20 fokig is emelkedett a hőmérő higanya. Hétfőn sok­felé beborult az ég, de a hő­mérséklet alig csökkent. Bu­dapesten például délben 17 fokot mértek. A felhősödés oka, mint meteorológus infor­mátorunk mondotta: Közép-Európa fölé páradús atlanti­­óceáni levegő áramlik. A zá­poresős idő hétfőn már a Pá­rizs—Koppenhága—Berlin vo­nalig érkezett el, előrelátha­tóan keddre hazánkba is be­tör. A meleg levegővel párhu­zamosan érkező hidegfrontnak most csak a nevében szerepel a »hideg« szó. Nappal továbbra is 15—20 fok közötti meleget várha­tunk, de sűrűn fog esni lan­gyos eső. /WWW/WWWWWWWWWWWVNAA/SAAAAei is KÖSSÖN SZERZŐDÉST 5 .! FIZETŐVENDÉGSZOBA KIADÁSÁRA! / Ajánlja fel nélkülözhető, jól berendezett,­­ külön bejáratú szobáját a Fővárosi Idegen-­f­ég­forgalmi Hivatal vendégeinek elhelyezésére. > ]i Jelentkezés és felvilágosítás \ S személyesen a hivatal információs szolgála- c­sa­tánál, Bp., V., Roosevelt tér 5., vagy telelő- 5­o­non a 382—061 számon.­­ WWWWWS/WWWWWWWWWWWWNAi­W

Next