Magyar Nemzet, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-01 / 76. szám
4 A televízió műsoráról iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimii Lajos király válik A hagyományok jegyében szerkesztették a televízió húsvéti szórakoztató műsorát: klasszikus operett, régi nagysikerű filmvígjáték és Bródy Sándor királyidüljeinek hajdan népszerű darabja, a Lajos király válik szerepelt az ünnepi programon. A mesteri kézzel szerkesztett egyfelvonásos színmű lélekrajza, a büszke, szerelmes királyné bájos intrikája, a politikai megfontolás, az aszszonyi sértődöttség s a hitvesi érzelem belső csatája, hálás szerep, Ruttkai Éva egyéniségéhez illő. A színésznő nagyrészt ki is használta a lehetőségeket, fenséges volt, szerelmes és ahol lehetett szellemes is. A Lajos király válik ugyanis, amint gyűjtőcíme jelzi, alapjában idill, királyi idill a polgárok számára, akikkel az író összekacsint: lám a király is ember! A királyné is aszszony, szerelmes, házias, ő sem kedveli az anyósát és ha távol van, ki törődik szegény király kosztjával. Ez a szemlélet a maga idejében, Bródy Sándor közönsége előtt, jóleső bálványrombolás volt. De messze van már ez a világ, ez a közönség. A kis színmű egész szituációja ma önmagában jóval komikusabb, mint Bródy világában és színműveiben volt. Ádám Ottó rendezése viszont a darab eredeti hangulatát őrzi, az irónia és a líra aránya a líra javára billen, a játék alaphangja érzelmes. Lehet, ez Bródy. A televízió azonban kegyetlen tükör, valósággal kinagyítja a szövegből — a tv-ben kissé idegenül hangzó archaikus szövegből — s az előadásból a két kor, az író szemlélete és a mai gondolkozás közötti különbséget. Néhány részletet, például a királyné végső imáját Mária jóindulatáért, ma már nem lehet ennyire komolyan venni. A romantikus hevületet a néző ironikus látásmódja váltotta már fel. Ha a rendező bővebben adagolja az iróniát, ha a királykisasszonyok bemutatásának szatirikus stílusában marad végig a játék, ha Ruttkai többet figurázza ki önmagát, a televízióban akkor hitelesebb, maibb ez a darab. A rendezés túlzott mértéktartása tartotta vissza Zenthe Ferenc játékát is, alig engedve a humornak, annál többet a romantikának. Ez a szemlélet késztetett arra a pazarlásra is, hogy Phoebus szerepét Kőműves Sándorra osztották. Kőműves most is kiválóan játszott. Maga az írnok személye e komoly aranyos öregember figurájában azonban a játék romantikus jellegét hangsúlyozta. Üdítő színfoltot jelentett az előadásban a három kisasszony, Szegedi Erika, Csorday Teri és Dobos Ildikó játéka. A vezető operatőr Czabarka György elismerésre méltó munkát végzett. A 66-os szám Klasszikus Offenbach-operett kitűnő előadásban — ez a televízió operettválságának egyik legjobb megoldása. Nem elcsépelt, de vonzó, kitűnő operettomuzsika. Az egyszerű történet Innocent Vincze Ernő és Szécsi Ferenc átdolgozásában bizonyos szemszögből még időszerű is, hiszen egy lottócédula körül forog a bonyodalom. Kitűnően sikerült a zenei felvétel, László Margit gyönyörű kristálytiszta szopránjával, Radnai György áradó baritonjával, Palcsó Sándor férfias tenorjával, Fischer Sándor vezénylete alatt. És az operaiőrhangok« Szécsi Ferenc rendezésében kedvesen közvetlenül játszottak — külön elismerést érdemel Várhelyi Endre, aki "rájátszott" Radnai hangfelvételére. A rendezés mozgalmas előadást teremtett, minden hanghoz megtalálta a megfelelő játékot. Mezei István vezető operatőr pontos, jó képeket készített. Kielégítő megoldásnak bizonyult a magyarázó bevezető játék. Egyetlen kifogás: a természetet utánzó, naturalista díszlet a televízióban elviselhetetlen. Röviden Érdekes sorozat kezdődött szombaton a jazz történetéről. A műsor népszerű ismertető szövegét Pernye András írta és Bodrogi Gyula, aki egyébként koreográfusként is bemutatkozott, adta elő kedvesen, tréfásan, helyenként azonban túlzott hangtorzítással. A szakszerű áttekintéssel szerkesztett színvonalas sorozat igen hasznos. A hét elején újszerű riportot közvetítettek »Jelentkezzenek a károsultak« címmel. A riport két része: jól sűrített összeállítás egy fosztogató banda bírósági tárgyalásáról, majd úgynevezett kerekasztalbeszélgetés az ügyről és tanulságairól. Rendkívül érdekes ez a kezdeményezés. Kár, hogy a beszélgetés túlságosan sokfelé ágazott. A műsorfajtát — egy-egy ügy hátterének vizsgálatát — mindenképpen érdemes folytani. A tv szinkronfelvételeinek "gyöngyszeme" Váradi Hédi hangalakítása a Boszorkányt vettem feleségül című amerikai filmben. A magyar hang sokkal jobb volt, mint az eredeti alakítás. Előkelő környezetbe helyezték a hétfő esti divatbemutatót. A Nemzeti Galéria reprezentatív lépcsőházában jól érvényesültek a szép ruhák, azaz jól érvényesülhettek volna, ha nagyobb összhang uralkodik a kommentátor, a rendező és az operatőrök között. A legtöbb ruha ugyanis csak felvillant, a kommentátor alig tudta követni a pillanatonként változó képet, s ez sokszor nem azt a részletet mutatta — például cipő helyett a manöken fejét —, mint amire a riporter felhívta a nézők figyelmét. Vilcsek Anna Fővárosunk nagy jelentőségű nemzetközi esemény színhelye lesz nyáron. Június 26 és július 3 között Budapesten tartja konferenciáját az International Society for Musical Education nevű UNESCO-szervezet, amely a zenei nevelés kérdéseivel foglalkozik. Máris több száz zenepedagógus és számos ifjúsági együttes jelentette be részvételét a világ minden tájáról. ifóiikai Nemzet A RÁDIÓ MELLETT . . ..!- Néhány héttel Iskolarádió ezelőtt felvett témánkat folytatjuk, a művészi ízléskultúra fejlesztéséről a rádióban, amikor a nemrégiben útjára bocsátott, mindeddig nagyon jól funkcionáló Iskolarádió egyik osztályfőnöki órájáról, a Mi a szép? című adásról szólunk elismeréssel. A műsort a VIII. osztályosoknak állították össze: olyan életkor ez, amikor a gyerekek fogékonysága minőségi változáson kezd átmenni, s a szinte észrevétlen, inkább az ösztönökre apelláló formálás szerepét fokozatosan a tudatosító ízlésnevelésnek kell átvennie. E tudatosító módszer jegyében zajlott le az említett osztályfőnöki óra, nemcsak tanulságosan, hanem érdekes, figyelemébresztő formában is. Először gyerekeket hallottunk: mi mindent társítanak a «szép"-hez. S e kis »montázs"-ból máris kialakult a környező világ, a valóság gazdagsága — minden művészi "szép" forrása. Az osztályfőnöki óra gerince: a művészi szépség felismeréséhez nemcsak ösztönös adottságok, hanem ismeretek is kellenek, s ily módon — példák és ellenpéldák illusztrációi mellett — fokozatosan jutottunk el a választás nagy kérdéséig, hogy mi a hamis és az igaz, mi a művészietlen és a valóban művészi. Kitűnően felépített, okos és meggyőzően szuggesztív, bár egy kissé túl rövidre fogott — 15 perces — adás volt, jó lenne a témát ezen a kereten belül is folytatni. ....................■ ■ i . ■ i. i- . .. ' ■ p. Tisztelgés Bartóknak meghitt és mégis reprezentatív műsor foglalta össze, sűrítette a rádió Bartók-hetét. Ezen a napon, március 25-én lett volna Bartók Béla, minden idők egyik legnagyobb alkotóművésze és egyénisége, 83 éves. Az emlékműsorban magyar költők vallottak, élükön Illyés Gyulával, aki immár nem először foglalta Bartók művészi-emberi arcát tömör és szuggesztív, lényeget felmutató irodalmi formába, versben és prózában. A Bartók ihlette műveket és vallomásokat avatott szerkesztő, Fodor Ilona állította össze. Ezt az "irodalmi találkozót" azonban mintegy hangszerelték a rádió zenei szerkesztői: a hét zenei műsoraiban Bartók művei domináltak. Hétfő délben a III. zongoraversenyt (Farnadi Edittel), este a Zongoraszonátát hallhattuk (Földes Andor interpretálásában). Kedden a Táncszvit, szerdán a Kontrasztok (a híres hármas felvételéről: Szigeti— Goodman—Bartók), hét dal (Rózsa Verával) és a Mikrokozmosz V. (Pásztory Dittával) hangzott el. Csütörtökön Dilié professzor egyedülálló és nagyszerű sorozatának heti adásában a IV. vonósnégyest mutatta be. Vasárnap pedig Fricsay Ferenc magyar nyelven még kiadatlan könyvéből hallhattunk kitűnő, érdekes részleteket. Összefoglalóként tehát csak annyit még: a rádió a nagy mesterhez méltó Bartók-hete gazdag volt, változatos és élményszerű. A kettős ünnep műsorából A Családi körben vasárnapi összeállítása ezúttal nem az utóbbi időben megszokottnagy vállalkozások" jegyében került a hallgatók elé: egyszerűen, üdén, könnyed hangvétellel beszélt a tavasz hangulatáról. Jó színfoltja volt e napnak Sebestyén János kellemes bécsi zenés beszélgetése Róbert Stolz-cal. — Hétfőn a gyerekeknek szólt, de magunk is örömmel hallgattuk Hárs László eredeti megragadó hangulatú és humorú mesejátékét Szerencse és Bölcsesség példázatáról. Különösen Váradi Hédi bravúros szerepváltásait, sokszínűségét, és Szabó Gyula kitűnő karakter humorát élveztük. (Ilyen hitelesen, teljes színészi fegyverzettel kell játszani a gyerekeknek is!) — Érdekes volt Nagy Piroska Húsvéti album című riportervallomása: mit rögzít a magnószalag a valóságból? — Este pedig kiváló színművészünk, Básti Lajos előadóestjét hallgattuk: egy érett színész "curriculum vitae"-je pergett le előttünk, nagy szerepek, versek közvetítő közegében. Görgey Gábor NAPLÓ ! Balettestre készül a Szegedi Nemzeti Színház. Április 10-én Van der Welden: Judit, De Falla: Bűvös szerelem és Csajkovszkij: Romeo és Júlia című balettjeit mutatja be. V Szovjet könyvek címmel április 3-án kiállítás nyílik meg Dunaújvárosban. Fenyő A. Endre festőművész kiállítása április 4-én nyílik meg a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban. # Ybl Miklós kamarakiállítás nyílik meg április 3-án délelőtt a Magyar Építőművészek Szövetségének VIII., Puskin utca 26. szám alatti székházában. A kiállítást dr. Major Máté akadémikus, a szövetség elnöke nyitja meg. Sajtógrafika-kiállítás nyílik meg április 3-án délben a Kulturális Kapcsolatok Intézete Dorottya utca 8. szám alatti kiállítótermében. Megnyitót mond Lengyel Lajos Kossuth-díjas, a Kossuth Nyomda igazgatója. Fúvós fesztivált rendeztek vasárnap Salgótarjánban a Tanácsköztársaság kikiáltásának és hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából. Ez év októberében megjelennek Chaplin emlékiratai. "Szét akarom oszlatni a rólam évekig terjesztett nevetséges legendákat" — mondotta. Chaplin, aki jelenleg egy olyan filmet rendez, amelyben fia, Sidney is játszik. —— Jubileumhoz ért el az idén a velencei nemzetközi filmfesztivál, huszonötödször rendezik meg. Az ünnepi alkalom miatt az idén először nem a Lidón, hanem a Doge-palotában tartják a filmfesztivált. A Pannónia Filmstúdióban most szinkronizálják a Meghalni Madridban című dokumentumfilmet, Frederic Rossif világhírű alkotását, amely a spanyol nép szabadságharcának állít emléket. A filmet április 16-án, a Spanyol Köztársaság kikiáltásának évfordulóján mutatják be. * Elkezdtek Olaszországban a Casanova című filmkomédia forgatását. A filmet Mauro Bolognini rendezi és a címszerepet Marcello Mastroianni alakítja. A felvételeket egész sor európai nagyvárosban készítik és Casanovának minden városban más szépaszszonnyal lesz a kalandja. Az új Casanovaáldozatai": Anouk Aimée, Jeanne Moreau, Claudia Cardinale, Simone Signoret, Gina Jollobrigida, Michele Morgan, Brigitte Bardot, Sophia Lerén. O’Neill Amerikai Elektráját április 7-én mutatja be a Pécsi Nemzeti Színház. SZÍNHÁZAK mai műsora Alami Operaházi Bank ban (Székelyhidy-bérlet 8.) (1) — Erkel Színház: Sámson és Delia (8. bérlet 8.) (7) Nemzeti Színház: Részeg eső (7) — Katona József Színház: Dandin György 17) — Madách Színház: Danton halála (7) — Madách Kamaraszínház: A szerető 17) — Vígszínház: Hátsó ajtó (7) — Thália Színház: Rozsdatemető (7) — Petőfi Színház (Izabella tér): Lopni sem szabad (Székesfehérvár) (7) —■ József Attila Színház: A potyautas (7) — Vidám Színpad: Ez van! (fél 8) — Kis Színpad: Csacsifogat (7) — Fővárosi Operettszínházi Tündérlaki lányok (7) — Állami Bábszínház: Az engedetlen kiskacsa (de. 10) — Jégszínház: Egész évben szerelem (7) — Kamara Varieté: A varieté csillagai (du. 6 és este fél 9) — Fővárosi Nagycirkusz: Nincs előadás — Bartók Gyermekszínház (a Fővárosi Operettszínházban): Hókirálynő (du. 3) — Zeneakadémia: Fetri Endre zongoraestje (Zongorabérlet n. sor.) (fél 8) — Kamaraterem: Szilágyi Erzsébet Női Kamarakórus hangversenye (fél 8). ■Szerda, 1964. április 1 A szocialista képzőművészek emlékkiállítása a Nemzeti Galériában A felszabadulás ünnepének tiszteletére április 11-én, szombaton nyílik meg a Magyar Nemzeti Galériában a szocialista képzőművészek egykori csoportjának kiállítása. A csoport a második világháborút megelőző évtizedben működött és Derkovits halála után mintegy átvette kezéből a pártos művészet zászlaját. Tagjai lelkes fiatal művészek voltak, akik kétely és ingadozás nélkül állították művészetüket a munkásosztály felszabadítása, majd az antifasiszta függetlenségi mozgalom szolgálatába s közülük nem egy a fasizmus áldozata lett. Kifejező formáik nagyjából egybeesők a haladó polgári művészet formáival, de helyük a társadalomban, az ebből fakadó, közérdekű mondanivaló ereje, és saját képességük határozza meg művészi kialakulásukat. A kiállítás bizonyítani fogja, hogy a művészet csak egy jó ügy érdekében szárnyalhat igazán, s hogy a pártosság, modernség egymást feltételező tényezők. Shakespeare-műsorok az Irodalmi Színpadon Az Irodalmi Színpad az évad végéig még néhány érdekes bemutatót tart. Április 11-ét, a Költészet napját a Párbeszéd József Attilával című esten ünnepüki meg. József Attila költeményei mellett a mai magyar líra legszebb művei is megszólalnak. Április 9-én Hová tűntél Rómeó? címmel érdekes összeállítást láthatunk a nyugati irodalom szépségeszmény-kereséséről, s a szerelem eltorzulásairól egyes irodalmi alkotásokban. Májusban folytatják a nagy sikerű paródia-sorozatot, s a ciklus harmadik előadásán így szerkesztünk mi címmel a magyar sajtó görbe tükrét tárják a néző elé. A műsor keretjátékát Fehér Klára írta. Az Irodalmi Színpad két műsorral ünnepli Shakespeare születésének 400. évfordulóját. Az ismeretlen Shakespeare című műsorban, amelyet Székely György szerkesztett és rendezett, a költőnek hazánkban kevésbé ismert, vagy egyáltalán nem játszott darabjaiból mutatnak be jeleneteket. Ennek a műsornak a premierjére április 21-én kerül sor. A másik este Shakespeare-t, a költőt mutatja be. Rövidesen megindul az Irodalmi Színpad irányításával az irodalmi presszó is, amely április végétől, vagy május elejétől a Népköztársaság útján levő Különlegességi Cukrászdában szombat esténként működik majd. Rendelkezés a művészeti főiskolai felvételekről A művelődésügyi miniszter szabályozta a Zeneművészeti, a Színház- és Filmművészeti, továbbá a Képzőművészeti, valamint az Iparművészeti Főiskolára való jelentkezés rendjét. A jelentkezési határidőt főiskolánként külön rendelkezések állapítják meg. A megjelölt határidőn belül előterjesztett és szabályszerűen felsorolt valamennyi felvételi kérelmet el kell bírálni. A jelentkezőt felvételi vizsgára hívják be, amely gyakorlati és elméleti részből áll. Mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgán írásbeli feladat is adható. A tanszak adottságainak megfelelően mindegyik vizsga több részből is állhat. A jelölt a felvételi vizsgát nem folytathatja tovább, ha valamely vizsgarészből elégtelen osztályzatot kapott. A felvételi vizsga tantárgyait, és ezen belül az egyes tárgyköröket, az ott megoldandó feladatokat évenként és tanszakonként a főiskola dolgozza ki és a minisztérium hagyja jóvá. A vizsgakérdéseket az igazgató által megbízott oktatók állítják össze. A felvétel lebonyolítására főtanszakonként vizsgabizottságokat és minden főiskolán felvételi bizottságokat szerveznek. A vizsgabizottság gondoskodik arról, hogy a vizsga közvetlen légkörben folyjék, s a pályázóval tárgyilagosan, alapos körültekintéssel foglalkozzanak. Azt, hogy a jelölt a választott szak elvégzésére és gyakorlására alkalmas-e, egyfelől rátermettségének, tehetségének és felkészültségének, másfelől magatartásának megvizsgálása és értékelése alapján állapítják meg. A felvételi bizottság határozata ellen, annak kézbesítésétől számított nyolc napon belül a Művelődésügyi Minisztériumhoz lehet fellebbezni. A fellebbezést a főiskola igazgatójához kell benyújtani. A döntésről a Művelődésügyi Minisztérium a pályázót — a felvétel elrendelése esetén pedig a főiskolát is — írásban értesíti. Kitüntetés Gereblyés László költőt hatvanadik születésnapja alkalmából kedden a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki.* Kedden az Irodalmi Színpadon ünnepi estet rendeztek a költő tiszteletére. A Magyar Írók Szövetsége nevében Garai Gábor méltatta az író munkásságát, majd neves előadóművészek adtak műsort az író alkotásaiból. V., Bárczy István u. 3—5. VI, Nagymező u. 23.