Magyar Nemzet, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-08 / 81. szám
• Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉ P FR O N T LAPJA m Hruscsov Martonvásáron Beszélgetés másfél órán át. A téma: búza, kukorica, a korszerű mezőgazdálkodás, s a színhelyhez — a Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetéhez — illően mindez a tudományos kutatómunka feladatai közé felépítve. Nyikita Hruscsov kérdez és riposztol: ami jó, azt dicséri, ami jónak hangzik, de a valóságban még sokkalta jobb is lehetne — kritizálja. És udvariasan mentegetőzik hozzá. — Vendégtől ez persze nem tapintatos. De ma Martonvásárra baráti vendég jött. S ez így hasznos. A Magyarországon eltöltött egy hét tapasztalatai nyomán immár természetes is, hogy Hruscsov nem tesz sehol egyszerűen udvariassági látogatásokat, sokkalta inkább tanul, dolgozik, tapasztalatokat gyűjt és tapasztalatokat mond el. Ezt a beszélgetést a Martonvásári Kutató Intézetben hallgatta szinte az egész világsajtó. Hruscsov »szputnyikjainak« századnyi hadserege megtanulhatta, milyen a barátok eszmecseréje, amikor a munka szerepel napirenden. Kezdődik a munkaértekezlet Martonvásár a magyar mezőgazdaság fejlesztésének egyik csúcsintézete. A szovjet vendégeik — Hruscsov és a küldöttség más tagjai — Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi munkásparaszt kormány elnökének, Komócsin Zoltánnak, a Politikai Bizottság tagjának és Németh Károlynak, a Központi Bizottság titkárának társaságában látogattak ide. Háromnegyed tizenegy: az Öreg Brunswiek-kastély parkjába érkezett a gépkocsison A vendéglátók nevében dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront és a Tudományos Akadémia főtitkára, Juhász János, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, Bujdosó Imre, a megyei tanács elnöke és az intézet vezetői üdvözlik Hruscsovot és a vele érkezőket. Hruscsov leül a tanácsteremben, papírt vesz elő. Kezdődik a munkaértekezlet. Dr. Rajki Sándor, a martonvásári intézet igazgatója ad tájékoztatást. Magyarul a magyar vendégeknek. S aztán önmagát fordítja oroszra. Egy órán át beszél az intézet tevékenységéről, eredményeiről, kutatási programjáról. Arról, hogyan vált tizenöt év alatt olyan intézménnyé Martonvásár, amely elsősorban a kenyérgabonakérdés megoldása és a takarmánybázis növelése terén nemcsak Magyarország, de más szocialista országok számára is fontos kutatómunkát végez. Martonvásár igazolja a tételt: a leggyümölcsözőbb akkor a munka, amikor elméleti jellegű alapkutatásokat — különböző kémiai, növénybiológiai és egyéb tanulmányokat — a lehető legszorosabban egybekapcsolva, egymással párhuzamosan végeznek gyakorlati munkákkal: kukoricanemesítéssel, a hibrid kukoricák széles változatának kialakításával, a vegyszeres gyomirtás leggazdaságosabb módszereinek kikísérletezésével és elterjesztésével. Vagy: az intézet kezdeményezte 1957-ben a hazai búzanemesítés intenzív irányú fejlesztését. A nemesítésben jelentősen előrehaladtak és dolgoztak a búza intenzív műtrágyázásának módszerein is. Kísérleteznek lucernával, árpával, takarmánynak kitűnően hasznosítható és vetőmagként előnyösen exportálható a szudáni fűvel. Hibrid szudáni füvet eddig csak az Egyesült Államokban és Magyarországon sikerült előállítani. Az új magyar hibrid az országos fajtakísérletek során hat helyen majdnem 50 százalékkal termett többet, mint az eddigi legjobb magyar szudáni fűfajta. Az új hibrid egy nyáron többször is kaszálható. 1963-ból származnak az adatok: martonvásári hibrideket használtak Magyarország kukoricaterületének 90 százalékán. Ez azt jelenti, hogy nagyarányú termesztésben lényegében már csak martonvásári hibrideket alkalmaznak. Kétfajta, az Mv 48 és az Mv 59-es, címerezés nélkül használható fel, ezekből tavaly már hatezer holdon termeltek. Ez az eljárás növeli a hibridkukorica-vetőmag biológiai értékét, biztosabbá és főként olcsóbbá teszi a termelést, hiszen a címerezés költsége holdanként átlagosan 300 forint. A martonvásári búzakísérletek eredményeként a Be- izosztáta 1. intenzív búzafaj- fát használják a hazai vetésterület több mint felén. — A kísérletek gyakorlati alkalmazásának is bázisa lett az intézet — mondja Rajki Sándor. S ez legalább, olyan nagy érdeme az intézetnek, mint maga a céltudatos, sok irányú kutatómunka. A Bezosztája új „vetélytársa" Ebben nagy része van Martonvásár nemzetközi kapcsolatainak. Kapcsolatban állnak csaknem valamennyi hasonló jellegű szovjet tudományos intézettel is, a különböző tanulmányok, tudományos dokumentumok és nemesítési alapanyagok cseréje rendszeres gyakorlattá vált. A szoros kapcsolatokat jellemzi, hogy az utóbbi néhány esztendőben a martonvásári kutató csaknem valamennyi tudományos munkatársa járt tanulmányúton a Szovjetunióban és sok szovjet kutató dolgozott a dunántúli intézetben is. Az együttműködés különösen hasznos eredménye, hogy a magyar és szovjet kutatók közös munkája nyomán jelentősen előbbre jutottak a búza fagyállóságának fokozásában és különböző kukorica-problémák megoldásában. Lukjanyenko akadémikus nevét említi. A Krasznodári Kutató Intézet nagyhírű helyettes igazgatója, a Bezosztája és Szkoroszpelka búzák nemesítője, állandó kapcsolatot tart Martonvásárral, ő küldte meg ide az általa kinemesített Bezosztája 1, 4, valamint a Szkoroszpelka 3 és 3/b fajtákat. Hruscsov bólint és közbeszól, a gyakran emlegetett szülőfalu, Kalinovka példáját említi. Hogy támadt már új vetélytársa a Bezosztájónak. Próbálják ki — ajánlja — a Mironovka 808-at is. Ez a búzafajta ellenállóbb a hideggel szemben, Kalinovkában a nagy téli hidegek ellenére 43 mázsás hektáronkénti termést adott, míg más búzafajták ilyen körülmények között csak 21 mázsa körül produkáltak. De hozzátette: a melegebb, déli területeken a Bezosztája jobb termést adhat, a Mironovka a hidegebb körzetekben jobb. Ez a két fajta nem vetélytárs, inkább kiegészítik egymást. A következő téma a búza műtrágyázása. A martonvásári kutatók „forradalmi.” javaslata volt, hogy a búza tavaszi fejtrágyázása helyett vezessék be a téli-télvégi fejtrágyázást; ez amellett, hogy termésnövekedést ígér, könynyebbé is teszi a mezőgazdasági »holt időben« a munkaerő- és gépfelhasználást. — Lukjanyenko szintén javasolja a téli fejtrágyázást— jegyzi meg Hruscsov. — Ő egy személyben kitűnő teoretikus és gyakorlati ember. — Hruscsov elvtárs küldje el Martonvásárra a profeszszort. — indítványozza Kádár János. — Majd kiegyezik az itteniekkel, hogyan tudják a legjobbat produkálni. A szovjet miniszterelnök feljegyzései közé bekerül ez a javaslat is. Uzbekisztán és Martonvásár találkozója A folytatás: Martonvásár lucernakisérletei. Az intézetben termesztett lucernamagvak keresettek a világpiacon. — Ez jó. De a martonvásáriak ne nagyon bízzák el magukat — szól közbe nevetve Hruscsov. — Üzbekisztánban sem ülnek ölhetett kézzel a szakemberek, ők is jó hírnevet szereztek maguknak. Most ő javasolja: mindkét fél számára hasznos lenne a tapasztalatcsere, ha találkoznának a martonvásáriak és az üzbekisztániak. Hruscsov ezután felszólalt. Dicsér, de a kukoricatermesztésban elért eredményekkel elégedetlen. S hozzáteszi a példát, miért? Mert Ukrajnában van egy Bajkov nevű öreg gárdista, kolhozista, s az azt vallja, ha nem tud egy hektáron 25 mázsa búzát és 50 mázsa kukoricát — májusi morzsokat — termelni, inkább nem is dolgozik. S mert Bajkov a Szovjetunióban sok van, s hasonló emberek nálunk is mindenütt akadnak, ez további kommentárt nem igényel. Hruscsov tehát másról beszél. Arról, hogy vannak vidékek — mint a Szovjetunióban a Kubány és Krasznodar —, ahol kukoricával nehéz olyan jó termést elérni, mint búzával. Természetes tehát, hogy az ilyen helyeken inkább a búza termelésére kell elsősorban gondot fordítani. Rajki Sándor megjegyzi: nemrég Amerikában járt Garstnál, a híres farmernél. Ő 1500 hold átlagában 87 mázsa kukoricát termelt, aminél a martonvásári gazdaság eredményei még gyengébbek. — Carst nagy mester — állapítja meg azonnal Hruscsov. — A mi intézeteinknek van műtrágyájuk és bőven adnak tudományos magyarázatokat. Garst nem magyaráz, de ad Sz mázsát. S nevetve hozzáteszi. — De ez a kritika csak a mi szovjet tudósainkra vonatkozik ... Egy pillanatig csend van a teremben. A csend a válasz: találó ez a megjegyzés sok magyar kutatóra is. Krilov meséje Hruscsov a mezőgazdasági munka továbbfejlesztésének problémáiról beszél, olyan elgondolásokról, amelyek alapján tökéletesíteni lehet a Szovjetunióban a mezőgazdaság szervezetét és irányítását. Vannak kolhozok és szovhozok, de ez önmagában még nem elég. A következő szükséges lépés a speciális, szakosított termelés kialakítása, hiszen ez gazdaságosabb, tehát a nagyüzem adta lehetőségek legnagyobb mértékű kihasználását teszi lehetővé. A gondolat alátámasztására ismét példákat mond. Ezer kolhoztojás — számol Hruscsov — ma 100—120 rubelbe kerül a Szovjetunióban, a szakosított szovhozokban viszont máris csak 50—54 rubelbe. De még ez is magas. Ugyanez a helyzet a sertéshizlalásnál. A szakosítás folytatásához persze beruházások is kellenek, de ezek két év alatt megtérülnek. Tehát bőven és gyorsan kifizetődik ez a munka. Aztán mintha a mi gondjainkról lenne szó. A szovjet tudományos intézetek nem tartanak elég szoros kapcsolatot ízélettel. Moszkvában székel például a Baromfitenyésztő Intézet, pedig Moszkvában nem termesztenek baromfit, csak esznek — mondja Hruscsov. — Akkor viszont minek van ott az intézet? A moszkvai Tyimirjazev Akadémiátkitelepítik** a fővárosból. A professzorok, ezért levelet küldenek Hruscsovnak: ha vidék, legyen vidék, de nem messzebb, mint 60 kilométerre Moszkvától. Az Egyesült Államokban a mezőgazdasági intézetek mind vidéken vannak — folytatja Hruscsov. — A diákok ott tanulnak és dolgoznak. Nálunk viszont a diák többnyire csak tanul, és a munkás dolgozik. És ha az új szakember kikerült a kolhozba, szovhozba, fél az állattól, nem ismeri a gépet. És ez nincs jól. Ha pedig nincs jól, meg kell változtatni. S hogy megváltoztassunk valamit, ami rossz, ahhoz nem elég megbírálnunk valakit, mert nem jól dolgozik — mondjuk így: nem szégyened magad — és hagyjuk, csináljon továbbra is mindem úgy, mint eddig. Krilov meséjét idézi erről Hruscsov: **Vászka hallgatja a szidást és tovább eszik.** Krilov orosz meseíró és régen meghalt. De ilyen »Vászkák« Magyarországon is voltak — és ma is vannak. A tapasztalatcsere folytatódik A beszélgetés végén a szovjet küldöttségnek ajándékokat adtak át, a martonvásári hibrid kukoricák csöveiből összeállított mintakollekciót és szakkönyveket. Néhány perces séta következett a parkban — százegynéhány, a világ minden tájáról összesereglett újságíró társaságában —, néhány csendes pillanat Beethoven szobra előtt, majd útra készülődnek — Szeretnénk, ha sokszor eljönne még hozzánk — így búcsúzott Hruscsovtól Rajié dr. — Én is azt mondom, a viszontlátásra — nyújtotta a kezét Hruscsov. — Sok sikert. Sok sikert. Hogy legyen újabb, gyakorlati folytatása ennek a szóbeli tapasztalatcserének. Kocsis Tamás Hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából a szocialista országok vezetői üdvözlő táviratokban tolmácsolták jókívánságaikat Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének. Az április 4-ii lapok már közölték a magyar és a szovjet vezetők táviratváltását. Az alábbiakban további táviratokat ismertetünk:A tehetséges és munkaszerető magyar nép történelmileg rövid idő alatt a dicső Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együttműködve, önfeláldozó munkával nagyszerű eredményeket ért el a szocialista gazdaság és kultúra fejlesztésében, az életszínvonal emelésében« — írja táviratában Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Dimitr Ganev, a nemzetgyűlés elnökségének elnöke.A csehszlovák nép — írja táviratában Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke és Józef Lenárt, a csehszlovák kormány elnöke —•" örömmel figyeli a Magyar Népköztársaság népének a szocializmus építésében elért kimagasló eredményeit. Népeinknek a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus eszméire alapozott barátsága gyümölcsöző együttműködésben fejlődik politikai, gazdasági és kulturális téren. Az együttműködés eredményei jelentősen hozzájárulnak országaink sokoldalú szocialista fejlődéséhez és a nemzetközi kommunista mozgalom, a szocialista rendszer egységének megerősítéséhez." Mao Qe-tung, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke, Liu Sao-csi, a Kínai Népköztársaság elnöke, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának elnöke és Csou En-laj, az Államtanács elnöke, a kínai nép nevében küldött üdvözlőtáviratában újabb sikereket kíván a magyar népnek a szocializmus építésében és megállapítja:A kínai és amagyar nép a hosszú forradalmi harc közös ügyében kovácsolta ki mély barátságát. E barátság megőrzése és erősítése népeink közös óhaja**. A Koreai Munkapárt Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Népi Gyűlés Elnöksége, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya és az egész koreai nép nevében Kim Ir Szen és Coj Jen Gon tolmácsolja jókívánságait.*A magyar nép, amely kezébe vette a hatalmat, nagy eredményeket ért el. A koreai nép ugyanúgy örül a testvéri magyar nép szocialista eredményeinek, mint saját eredményeinek és forró üdvözletét küldi a magyar népnek. Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Alekszander Zawadzki, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke és Jozef Cyrankiewicz, a Minisztertanács elnöke az egész lengyel nép nevében legjobb kívánságaikat küldték a magyar népnek. A távirat hangsúlyozza, hogy a lengyel nép felismeréssel és lelkesedéssel figyeli a magyar népnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkásparaszt kormány vezetésével a szocializmus építésében elért nagy sikereit. Ezek a sikerek — hangsúlyozza a távirat — erősítik a szocialista tábor erejét és egységét, s hozzájárulnak a szocializmus és a béke erejének további növekedéséhez az egész világon.*A mongol nép a magyar nép iránt táplált testvéri rokonszenv érzésével nagy figyelemmel kíséri a Magyar Népköztársaság rohamos fejlődését, és a magyar dolgozók nagyszerű sikereit, amelyeket országukban elértek és elérnek a szocializmus építésében. Ezek a nagyszerű sikerek a magyar nép hozzájárulását jelentik az egész szocialista közösség erőinek és hatalmának megsokszorozódásához. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az országaink és népeink közötti testvéri barátság napról napra szélesedik és mélyül — állapítja meg táviratában J. Cedenbal, a Mongol Nép Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Zs. Szambu, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke, Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, Otto Grotewohl, az NDK Minisztertanácsának elnöke táviratában a többi között ezeket írja: -A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói nagyra becsülik a magyar népnek a szocialista ipar fejlesztésére és a szocialista mezőgazdaság erősítésére irányuló azon erőfeszítéseit, amelyeket a magyar nép marxista-leninista pártjának, a Magyar Szocialista Munkáspártnak vezetésével tesz, hogy befejezze hazájában a szocializmus építésének művét. Magyarország munkásosztályának, dolgozó parasztságának, tudományos és kulturális téren tevékenykedő értelmiségének az elmúlt években elért jelentős sikerei eredményeként nagy mértékben megnövekedett a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye. Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság népei között a társadalmi élet minden területén egyre szorosabb testvéri, kapcsolatok fejlődnek.** A román nép nevében Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke és ’ Ion Gheorghe Maurer, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke fejezte ki szívből jövő jókívánságait és új, nagy sikereket kívánt az egész magyar népnek, a Magyar Népköztársaság felvirágoztatása érdekében folytatott munkájához. A távirat hangsúlyozza, hogy a román népözül azoknak a jelentős sikereknek, amelyeket a baráti magyar nép az MSZMP vezetésével a gazdaság, a kultúra és életszínvonal fejlesztésében ér el**. Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke és Pham Van Dong, a VDK Minisztertanácsának elnöke a vietnami nép nevében üdvözölte a magyar népet. »A vietnami nép osztozik a testvéri magyar nép által elért sikerek örömében és azokból hatalmas ösztönzést merít a szocializmus építésének Észak- Vietnamban folyó munkájához és országának békés egyesítéséhez. A vietnami nép őszintén óhajtja, hogy a magyar nép még sok és még nagyobb sikereket érjen el a szocializmus diadalmas építé Üdvözlő táviratok április 4 alkalmából