Magyar Nemzet, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-02 / 127. szám
Kedd, 1964. Június ? A Fővárosi Nagycirkuszban bemutató előadás 1964. június 2-án este fél 4-kor A HOLLAND NAGYCIRKUSZ VENDÉGJÁTÉKA A műsorban fellép HARRY BELLI lovagló király tigrise és még 15 világszám Magar Nemzet. Aki hazánkban először írt értekezést a szocializmusról Lukács Móric tanulmányának hatása Madách Imrére a Tragédia londoni és falanszter-jelenetének megírásában A Fejér megyei Ercsi községben, a Hazafias Népfront kezdeményezésére, 1959 őszén a következő szövegű márványtábla került egy földszintes ház falára. E HÁZBAN ÉLT 1813-TÓL 1841-IG EÖTVÖS JÓZSEF, A REFORMKOR NAGY REGÉNYÍRÓJA, ÉS ITT SZŐTTE TERVEIT BARÁTAIVAL: Lukács Móriccal, SzaLAY LÁSZLÓVAL, TREFORT ÁGOSTONNAL ÉS PULSZKY FERENCCEL A TÁRSADALMI HALADÁSBAN ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSBEN ÚJJÁSZÜLETŐ MAGYARORSZÁG MEGTEREMTÉSÉÉRT 1959. SZEPTEMBER 13. ERCSI KÖZSÉG DOLGOZÓI Az emléktábla Eötvös József életművére hívja fel a figyelmet, de nemcsak az ő nevét, hanem néhány barátjáét is megörökíti. Tulajdonképpen még három nevet kellett volna az emléktáblára rávésetni: a Nagyváradról Budapestre hívott szerkesztőét, Csengery Antalét és két vidéki barát nevét: Madách Imréét és Szontágh Pálét, akik minden bizonnyal ugyancsak vendégei voltak az ercsi Eötvös-kúriának. Ma már művelődéstörténetünk néhány nagyon szép lapja tanúskodik arról, milyen erősen élt e szűk baráti körben az új Magyarország megteremtésének vágya. Az ercsi emléktáblára felkerült Lukács Móric neve különösképpen figyelemre méltó: ő volt az első, aki a magyar irodalomban először írta le ezt a szót: »szocializmus”, mégpedig a Magyar Tudós Társaságban (Magyar Tudományos Akadémiában) 1842. december 19-én felolvasott „Néhány szó a szocializmusról” című értekezésében. Tanulmánya később az Athenaeumban is megjelent 1843-ban. Lukács Móric akadémiai ■■ékfoglalója, amely hazánkban az első értekezés volt a szocializmusról — persze a Saint-Simon, Fourier és Owen elképzelte utópisztikus szocializmusról, hiszen Marx és Engels csak hat év múlva, 1848- ban adta ki a Kommunista Kiáltványt, — később forrásmunkája lett Madách Imrének, a Tragédia londoni és falanszteri jelenetének megírásához. Fél évszázaddal ezelőtt, 1911-ben Tolnai Vilmos az Egyetemes Philológiai Közlönyben »Madách londoni és phalanster-jelenetének egyik forrásáról” címmel megjelent tanulmányában ezt kétségtelenül bebizonyította, Lukács Móric értekezésének és a Tragédiának egyes soronkénti öszszehasonlításával. Nem vitás, hogy Madách Imrében Lukács Móric értekezése keltette fel az érdeklődést a szocializmus eszméi iránt. Valószínű, hogy 1842 decemberében Lukács Móric székfoglalói előadásán Madách is jelen volt, hiszen akkoriban szerezte meg Pesten az ügyvédi oklevelet. Lukács Móric értekezésében a többi között ezt írta: "...valljon az ipar és kereskedés igen nagy virágzása csupán jólétnek, s nem nyomoznak s romlásnak is csíráit hordja-e magában? ... a proletariátusnak, s ezt nyomon követő pauperizmusnak rákfenéje ... Európa nyugati státusai jólétének gyökerét rágja. Előre látható, hogy ezekben előbb-utóbb zivatarnak kell kitörni, mellynek első jelei már Anglia gyármunkásainak lázongásában mutatkoznak.« Majd megállapítja: »... Angliában a dolgozó osztály szegénysége a legszembeötlőbb...« Itt találjuk meg magyarázatát annak, hogy a klasszikus kapitalizmus korát, vagyis a maga korában a jelent, miért éppen Angliában, a londoni vásárban mutatja be Madách: mert itt, a Tower mohos falai alatt, ütköznek össze a legerősebben az új kor nagy ellentétei, amelyek a londoni jelenetben, a gyárosok és munkások párbeszédeiben — Ádám maga is munkásként jelenik meg e jelenetben — jutnak kifejezésre.Első gyáros: ...most itt lázonganak, hogy meg nem bírnak élni, a kutyák.* (Madách és Lukács szövege még a közösen használt lázongás szóban is egyezik.) A drámai költményben Madách zseniálisan használta fel Lukács Móric tanulmányának gondolatait, s bár természetesen sem Lukács Móric, sem Madách Imre nem volt szocialista, a költő mégis helyes érzékkel értette meg a kapitalizmus lényegét, amelyben áru lesz minden és nem csupán anyagi vonatkozásban, hanem a kérlelhetetlen versenyben a tőkésnek kiszolgáltatott áru lesz az emberi munkaerő, az ember egész érzelmi és erkölcsi világa. Ne kövessük Lukács Móricot és Madách Imrét néhány sor összehasonlításában. Lukács Móric szerint: -...a concurrentia korlátlan szabadsága ... mellynél fogva a gyártulajdonosok mintegy kényszeritvék, olcsó kiállíthatás végett a munkabért, mennyire csak lehet, lenyomni.-* Madách ezt így fejezi ki, csaknem szóról-szóra, a két gyáros közti beszélgetésben: -Első gyáros: Hiába, a versenyt nem állhatom / Minden az olcsóbb után cseng,/ Áram jóságát kell megvesztegetnem.*Második gyáros: A munka bérét kell csökkenteni.* A londoni vásár, amelyben a kapitalizmus pusztulásra ítélt világát mutatja be, inkább ösztönszerűen, mint tudatosan Madách, azt a világot, amelyet Lukács Móric így jellemzett: .. Harc fog támadni a lakosok külön osztályai közt... halálos harc a mindennapi kenyérért, a megélhetés, a jóllakhatás jogáért* ... egészen a danse macabre képig, híven szolgálja az író eszmevilágát, melyet ki akar fejezni ebben a jelenetben. Ez pedig:harc a mindennapi kenyérért.* így jutott el Madách Imre művében Lukács Móric értekezésének ahhoz a részéhez, amelyben Saint-Simon elméletét fejtette ki költői nyelvén. Lukács Móric szerint:... A saint-simonizmus... új népgazdasági rendszert tervezett... A most fennálló rendszerben Saint-Simon követői két gyökeres hibát látnak, és pedig 1-szer szerintök az emberek henyélő és munkás emberekre szakadnak, ámabba sorozzák a földbirtokosokat és tőkepénzeseket, kik a munkásoktól a lehető legkisebb áron lehető legtöbb munkát és hasznot követelnek. 2-szor a dolgozó osztály szabad concurrentiájában mi ennek kebelében születik, szüntelen háborút támaszt, kölcsönös segedelem helyett, a munkások kénytelenségből egymást nyomván.* A londoni jelenet ezeknek a gondolatoknak szimbolikus szemléltetője a Tragédiában. A szín elején Ádám bizakodva mondja: -Az élet áll most teljesen előttem, s Mi szép, mi buzdító verseny dala... Szabad versenytér nyílt meg a kebelnek, / Rabszolgákkal gúlát ma nem emelnek.* És a szín végén Ádám csüggedten vallja be: »Ismét csalódtam, azt hivém, elég / Ledönteni a múltnak rémeit ...« —Mi verseny ez, hol egyik kardosán / Áll a meretlen ellennek szemében, / Mi függetlenség, száz hol éhezik, / Ha az egyes jármába nem hajol, / Kutyáknak harca ez egy konc felett. / Én tár- Ifsaságot kívánok helyette, / Mely véd, nem büntet, buzdít, nem riaszt, / Közös erővel öszszeműködik, / Minőt a tudomány eszmél magának, / És melynek rendén értelem virraszt — — / Ez el fog jönni, érzem, jól tudom, / Vezess, vezess, Lucifer, e világba./ Így érkezik Madách a jelentből ahhoz a jelenethez, melyben a jövőt akarja érzékeltetni. Lukács Móric szerint: »E két bajon ... gyökeres rendszabállyal kívánnak segíteni. ... A henyélő osztály megszüntetésével, az örökösödési jog eltörlése által... az ekképen úr nélkül maradó birtok a status tulajdona lenne.* A falanszter-jelenetben Madách Imre a Lukács Mórictól kapott kútforrás alapján sokat kölcsönöz Saint-Simon, Proudhon, Fourier, Owen, tehát az utópista szocialisták gondolataiból. E jelenet eszmei tévedései is természetesen az utópista szocialisták tévedéseiből származnak, de ahogy Madách Imre ezeket a gondolatokat kifejtette és művészi egységbe forrasztotta költői szabadsággal, kétségtelenül azt bizonyítja, hogy a Tragédia írásakor eljutott a kapitalizmus bírálatáig és a tévedések ellenére sem állt értetlenül a huszadik század legnagyobb mozgalmát előkészítő eszmékkel szemben. Környei Elek Szabályozzák a Saját Putnokot az országhatár között is A Sajó rendezését Csehszlovák területen már befejezték, a tavaszi olvadáskor lezúduló víztömeg azonban a part mentén települt borsodi falvakat még mindig elöntéssel fenyegeti. Két évvel ezelőtt kezdték meg a folyó magyar szakaszának szabályozását. Az idén tovább folytatják Putnok és az országhatár között. Mintegy nyolc kilométer hoszszú árvízvédelmi töltést építenek. A Sajó felső szakaszának szabályozásával Bánréve, Pogonyipuszta, Hét, Putnok, Sajónémeti és Sajópüspöki környékét védik meg a tavaszi és őszi árvizektől. Úttörő és kisdobos avatás, matinék, vendégek a Vidám Parkban A gyermeknapot ünnepelte az ország Május utolsó vasárnapján országszerte megünnepelték a már hagyományossá vált gyermeknapot. Már kora reggel óriási virágoskerthez volt hasonló az ország. A fővárosban Vajó Péternek, a Magyar Úttörők Szövetsége elnökének a rádióban elhangzott üdvözlő szavai után megindult a gyerekek serege az ünnepség színhelyére. A délelőtti órákban a magyar nők budapesti tanácsának tízezer kis vendége szórakozott a Vidám Parkban. A filmszínházakban rendezett gyermekmatinékon is több ezren kacagtak. Megteltek a parkok és a játszóterek. A gyermeknapon a fővárosban mintegy 20 000 kisdobost avattak. Kerületenként úttörőszemle volt, amelyeken átadták a legjobb pajtásoknak az Úttörő Szövetség budapesti elnökségének emlékszalagját, valamint az őrsöknek az »Expedíció a jövőben című mozgalom vörös csillagát. A gyermeknapom a nevelőotthonokban élő kicsinyeket a patronáló szülők hívták meg és velük együtt vettek részt az ünnepi eseményeken. A nőtanács aktivistái felkeresték a gyermekkórházak kis betegeit, ajándékokkal és műsorral kedveskedtek nekik. Vidéken is a gyermekek színpompás találkozójává tették az idei gyermeknapot az ünnepségek szervezői és védnökei, a KISZ, a nőtanács, a Hazafias Népfront, a szülői munkaközösségek és más társadalmi szervek. Öreg amerikai konzervek okozták az angliai tífuszjárványt tervek okozták, amelyek csak amerikai eredetűek lehettek, mert azokat csak Dél-Amerikában előforduló baktériumok fertőzték meg: ezeket a 13—14 éves konzerveket az angol kormány dobta piacra a marhahús-hiány enyhítésére; a fertőzött konzervek a kormánystratégiai, élelmiszertartalékából származtak, amelyet szükségállapot esetére tárolnak. A Daily Mail vezércikké felteszi a kérdést: Vajon azt hiszi a kormány, hogy a 13— 14 éves húskonzerv még ehető? Szakértők nézete szerint a konzerv legfeljebb 4 évig tartható. A Daily Worker vezércikkében ezeket írja: — Ha elrabolt vagy hamisított bankjegyekről lenne szó, azonnal körözték volna az egész országban a sorozatszámokat. Ugyanilyen gyorsasággal kellene most közzétenni a fertőzött konzerveket készítő, eladó és szállító cégek neveit. Az aberdeeni tífusz járvány, amelynek eddig 209 áldozata fekszik kórházban, más helyeken is jelentkezik. Sajtójelentések szerint a fertőzést minden esetben olyan húsban- KÉSZPÉNZÉRT VÁSÁROLUNK RUHÁZATI CIKKEKET! HASZNÁLTCIKK KTSZ. Felvásárló helyeink: m., Vörösvár út 11. IV., István tér 9. VI., Szív utca 67. VI. , Bajcsy-Zsilinszky út 15 .d. VII. , Majakovszkij utca 73. VIII., Harminckettesek tere 4. (a szobor mellett), vm., Népszinnáz utca 28. Ahol nagyobb tétel ruhaféleségekért házhoz is megyünk. Telefon: 340—709. Szőrmeáruk felvétele, átdolgozása, javítása minden mennyiségben. IX., Üllői út 115,03. Telefon: 340—709. Patyolat-szalon nyílt a Pozsonyi úton Hétfőn reggel a Pozsonyi út 40—42. alatt megnyílt az első Patyolat-szalon, ahol kívánságra fél óra alatt vegyileg tisztítanak ruhákat, 5—10 perc alatt eltüntetik a kelméből a foltot, úgy hogy az ügyfél rádióhallgatás vagy képeslap forgatás közben meg is várhatja, amíg a munka elkészül. Modern Spencer Minor gyártmányú, elektromos fűtésű, angol automata gép áll a tágas helyiség közepén, kilenc kilogramm mennyiségig ebbe helyezik a vegytisztítandó ruhaneműeket és a gépből fél óra alatt teljesen szárazon kerül ki a tökéletesen kitisztított ruhadarab. A vasalást szintén villanygépek végzik a helyszínen. & FÉNYKÉPEZZEN! EX A WERRA REZERMATIC GÉPEK KIÁLLÍTÁSA AZ OFOTÉRT BEMUTATÓTERMÉBEN Budapest, V., Alpári Gyula u. 2. OTP hitellevélre is kapható Ma ül össze a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat IV. országos küldöttgyűlése A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat június 2-án és 3-án rendezi meg IV. országos küldöttgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A tanácskozáson a TIT 22 ezer főnyi tagságának több száz képviselője és számos külföldi szakember vesz részt A TIT által a küldöttgyűlésre meghívott külföldi vendégek közül hétfőn Budapestre érkezett Dimitrij Danyilovics Brezsnyev professzor, a Szovjetunió össz-szövetség Tudományos Ismeretterjesztő Társulatának elnökhelyettese a Lenin Mezőgazdasági Tudományos Akadémia első alelnöke, Boján Balabanov, a Bolgár Hazafias Arcvonal országos titkára, Róbert Horák, a Csehszlovák Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társulat főtitkára és Kurt Libknecht akadémikus, a Német Tudományos Ismeretterjesztő Tásulat elnökségének tagja. 5 Száz világhírű építész tanácskozása Magyarországon Megkezdődött az Építészek Nemzetközi Szövetségének tíznapos értekezlete A Magyar Tudományos Akadémia felolvasó termében hétfőn délelőtt dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter fogadást adott az Építészek Nemzetközi Szövetsége magyarországi tanácskozásán részvevő építészek tiszteletére. A fogadáson megjelenteir Robert Matthew, a szövetség elnöke, Pierre Vago főtitkár, a szövetség végrehajtó bizottságának több tagja és huszonnyolc országból mintegy száz világhírű építész, dr. Reischl Antal, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke. A fogadás után dr. Szendrői Jenő Kossuth-díjas, a szervezőbizottság elnöke, majd Trautmann Rezső építésügyi miniszter mondott beszédet. A Magyar Népköztársaság kormánya nevében az építésügyi miniszter köszönetet mondott azért a megtiszteltetésért, hogy az Építészek Nemzetközi Szövetsége a magyarországi gyárépítések eredményeinek elismeréseként a Magyar Építőművészek Szövetségét bízta meg a III. Ipari Építészeti Szeminárium megrendezésével. A továbbiakban a tanácskozás feladataival foglalkozott és kiemelte: különleges figyelmet érdemes fordítani az ipartelepek jóléti építményeinek és berendezéseinek fejlesztésére. Az építész — mondotta a miniszter — legnagyszerűbb hivatását teljesíti, amikor hajlékot alkot az új ipari technológiának és egyúttal egészséges, korszerű munkafeltételeket teremt az ipar legfontosabb tényezőjének, a dolgozó embernek. A III. Ipari Építészeti Szemináriumot sir Robert Matthew, a nemzetközi szövetség elnöke nyitotta meg. Elmondotta, hogy a magyar építészek világviszonylatban is elismert eredményeket értek el. Így magyar mérnökök, az IPARTERV építészei kapták meg első alkalommal az August Perret-díjat, amelyet az ipari építészetben elért kiváló alkotások jutalmazására alapított a szövetség. A tanácskozás részvevői most személyesen is megtekintik ezeket az alkotásokat. Az ünnepi megnyitó után Pierre Vago, az Építészek Nemzetközi Szövetsége főtitkára üdvözölte a tanácskozás részvevőit. Befejezésül a Magyar Kamarazenekar Tátrai Vilmos hangversenymester vezetésével előadta J. S. Bach, III. Brandenburgi versenyét, Mozart: D-dúr szimfóniáját, Beethoven: C-dúr fúgáját és Weiner Leó: I. Divertimentóját. A tanácskozás ma Tihanyban folytatja munkáját. Az építészek munkabizottságokban tárgyalják meg az időszerű feladatokat. A munkabizottságokat G. Candilis, francia városépítész, K. Kartacsev, a Szovjetunió Építészeti Akadémiájának tagja, dr. W. Henn, a braunschweigi egyetem professzora, M. Pietraszyn, a Lengyel Építésszövetség ipari tagozatának vezetője, G. T. Heery, amerikai építész és P. Waltenspohl svájci egyetemi tanár vezeti. 126 millió forint értékű exporttöbbletet vállaltak a gyárak Ebben az évben a könnyűipar számára külkereskedelmünknek több mint két és fél milliárd forint értékű alapanyagot kell beszereznie, így az anyagtakarékosság az eddiginél is fontosabb cél lett. A magyar könnyűipar készítményeinek jelentős részét exportálja külkereskedelmünk. Az üzemek erre az évre 126 millió forint értékű export-többletet vállaltak.