Magyar Nemzet, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-01 / 152. szám

íserda, 18S4. Jtílfns I.« Tízezer új szállodai férőhely a harmadik ötéves tervben A legsürgetőbb idegenforgalmi feladatokról tanácskoztak a szakemberek Kedden az Országos Ide­genforgalmi Hivatal rendezé­sében országos idegenforgalmi konferenciát tartottak a Tech­nika Házában. A konferencián megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter, a minisztériumok és az országos főhatóságok képvise­lői, a megyei tanácsok végre­hajtó bizottságainak elnökei, az országos idegenforgalmi szakemberek. A konferenciát dr. Csanádi György közleke­dés- és postaügyi miniszter nyitotta meg. Dr. Vitéz András, az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal ve­zetője elmondotta, hogy a leg­felsőbb államvezetés önálló népgazdasági ággá nyilvání­totta az idegenforgalmat. A Minisztertanács létrehozta­­ a Minisztertanács alá rendelt főhatósági jogkörrel, országos irányító szervként — az Or­szágos Idegenforgalmi Hiva­talt és intézkedett a tárcaközi véleményező testület, az Or­szágos Idegenforgalmi Tanács újjáalakításáról. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal irá­nyítja a tájegységi intéző bi­zottságokat és az IBUSZ-t, s feladatkörébe tartozik a taná­csok idegenforgalmi hivatalai­nak szakfelügyelete. Szakmai szempontból irányítja a külön­böző intézmények idegenfor­galmi tevékenységét. A konferencián a magyar szálloda- és vendéglátóipar helyzetéről és feladatairól Lá­zár Géza, a Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátóipari főigazgatóságának vezetője el­mondotta, hogy az utolsó hét év alatt a külföldi idegenfor­galom több mint kétszeresé­re növekedett, ezzel szemben a szállodai férőhelyek szám­a még 20 százalékkal sem emel­kedett. Hiányoznak az autó­csárdák, nincs elég kisvendég­lő, cukrászda, bisztró, s ehhez hasonló jellegű vendéglátó üzem. Ősszel hozzálátnak a siófoki üdülőtelepen a 12 szintes torony­szálló építésé­hez. Remélhetőleg még ebben az esztendőben befejezik a soproni turistaszálló építését. A Gazdasági Bizottság hatá­rozata értelmében a harma­dik ötéves terv végéig 7500— 10 000 új szállodai férőhelyet kell teremteni. A fejlesztés két ütemben történik. A ter­vezett 10 030 szállodai férő­helyből a Balaton környékén 4810, Budapesten 4740 és a Duna-kanyarban 430 épül meg. Az első ütemben Budapesten a Margitszigeten, a Szilágyi Erzsébet fasorban, a Tabán­ban, a Balaton mellett Keszt­helyen, Balatonfüreden és Ba­latonalmádiban, a második ütemben Budapesten a Vár­ban, a Duna-parton, a Rózsa­dombon, az Árpád-hídfőnél, a Balatonnál Balatonalmádiban, Hévízen, Balatonlellén, Fonyó­don és Balatonföldváron ter­veznek szállodát építeni. Lázár Géza előadása után Schiffer Pál, az IBUSZ vezér­­igazgatója és dr. Zákonyi Fe­renc, a Veszprém megyei ide­genforgalmi hivatal vezetője elemezte a szálloda- és ven­déglátóipar fejlesztésével kap­csolatos­­ problémákat. A szocialista országok vasúti együttműködési tanácskozása Moszkvában Június 22-től 27-ig Moszk­vában megtartották a szocia­lista országok vasúti együtt­működési szervezete minisz­teri konferenciájának IX. ülésszakát. A tanácskozáson részt vettek Bulgária, Cseh­szlovákia, a Kínai Népköztár­saság, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság, Lengyel­­ország, Magyarország, Mongó­lia, az NDK, Románia, a Szov­jetunió és a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság vasúti-, autó- és közúti-közlekedési küldöttségei. Az ülésszakon, amelyen Borisz Bescsev szovjet közle­kedésügyi miniszter elnökölt, egy sor fontos kérdést tár­gyalt meg a tagországok gaz­dasági és műszaki együttmű­ködésének elmélyítésével és megjavításával kapcsolatban. Tárgyaltak a romlandó áruk szállításának meggyorsításáról, a vasutak villamosításának, valamint kibernetikai beren­dezések vasúti közlekedésben való alkalmazásának kérdé­seiről. Megvitatták a tagorszá­gok 1965—1970 közötti távlati együttműködési tervét a tudo­mányos kutatási, tervezési és szerkesztési feladatok megol­dásában. A napirenden szerep­lő kérdésekről határozatokat fogadtak el. Kombájnosok versenye az ország kenyeréért A hétfőn bekövetkezett le­hűlés kedvez az aratásnak. Egyrészt az érést lassítja: ke­vesebb lesz a hirtelen túlérett gabona, kevesebb a pergési veszteség, másrészt a tarlókon dolgozók könnyebben bírják a gyorsiramú, nehéz munkát, s jobb eredményeket hoz az aratási verseny. Az állami gazdaságok ha­gyományos aratási vetélkedő­jének első értékelését kedden­ tartották meg. Eszerint a szov­jet kombájnok csoportjában eddig hatan haladták túl az ezermázsás teljesítményt. Az első Bánfi János, a Derekegy­­házi Állami Gazdaság kom­­bájnosa, aki 1124 mázsa gabo­nát adott át a szállító brigá­doknak. A kisebb teljesítmé­nyű kombájnok kezelői közül Elek Ferenc, a Bácsalmási Ál­lami Gazdaság dolgozója jár az élen 403 mázsás teljesít­ményével. Zenei bemutatók, szovjet és amerikai előadások az ISME mai ülésein Kedd reggel a kecskeméti általános iskolások zenei min­­tatanítá­sával folytatta munká­ját a zenei nevelés konferen­ciája, majd megkezdődtek a munkaközösségi ülések. A hi­vatásos zenészképzés tárgykö­rében Irantsz és Levina pro­fesszorok a tanulók zenei gon­dolkodá­sának fejlesztéséről, valamint a mai zene és a pe­dagógiai célzatú zeneművek kapcsol­táról tartottak elő­adást. Jacques Chailley, a Sorbonne zentudományi inté­zetének igazgatója a zenetu­domány és a pedagógia kap­csolatának néhány problémá­ját ismertette. A dé előtti plenáris ülésen Klaus Unshagen (NSZK) vetí­tett késekkel illusztrált elő­adásban ismertette a modern zenekari muzsika betanításának néhány pedagógia módszerét, majd Thomas Hilbish profesz­­szor "Új kórusmuzsika az amerikai iskolákban" címmel tartott előadást. Délután a Bartók Béla zene­­művészeti szakiskola kórusa és hangszeres szólistái, vala­mint a győri zeneművészeti szakiskola női kara adott hangversenyt. A délutáni ple­náris ülésen Wilhelm Keller (Ausztria) és Peter Maxwell Davis (Anglia) tartott előadást a zenei improvizációról, illet­ve a zenei alkotókészség fej­lesztéséről. Este a Zeneakadémián a­­Bodza Szména­ bolgár gyer­mekkar, valamint a princetoni főiskola kórusa adott hang­versenyt. Madar Nemzet Dobi István üdvözlő táviratai Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke, táviratban kö­szöntötte dr. Kuvame Nkru­­maht, a Ghánai Köztársaság elnökét, Aden Abdullah Os­­mant, a Szomáli Köztársaság elnökét, IV. Mwambutsa ki­rályt, a Burundi Királyság uralkodóját és Grégoire Kayi­­banda rwandai köztársasági elnököt országaik nemzeti ün­nepe alkalmából. Elutazott hazánkból a szovjet pártmunkás-küldöttség Kedden elutazott Budapest­ről a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának pártmunkás­küldöttsége, amely V. I. Pol­­jakovnak, az SZKP KB tit­kárának vezetésével 10 napot töltött hazánkban, tanulmá­nyozta a magyar mezőgazda­ságot. A küldöttség megláto­gatott több termelőszövetke­zetet, állami gazdaságot és tudományos intézetet. Megbe­szélést folytatott a Baranya megyei pártbizottságon és a püspökladányi járási pártbi­zottságon. A küldöttséget fogadta Ká­dár János, az MSZMP KB első titkára, valamint Németh Károly, az MSZMP KB titká­ra. ílt rendelet jelent meg a lakóházak átadásának megszigorításáról és a hibák kijavításáról Az Országos­ Tervhivatal el­nöke, a pénzügyminiszter és az építésügyi miniszter a Köz­ponti Döntőbizottság elnöké­vel egyetértésben új rendele­tet adott ki, a lakóházak, il­letve lakások átadás-átvételé­nek megszigorításáról, a hibák bejelentési eljárásának egysé­gesítéséről és a javítások meg­gyorsításáról. A lakóépületek átvételéről 1961-ben kiadott rendelkezést most azzal bővítették, hogy az építtető — a korábbi szabály­tól eltérően — csak akkor kö­teles átvenni a lakóházat, hogy ha már befejeződtek a szerződésben meghatározott munkák. Fontos feltétel azon­ban, hogy az átvételnél már ne maradjanak olyan hibák és hiányok az épületen, amelyek a lakóház rendeltetésszerű használatát akadályozzák és javításuk vagy pótlásuk 30 napnál tovább tartana. A ren­delet hangsúlyozza, hogy a ki­vitelezőnek haladéktalanul, te­hát még az átadás-átvétel idején meg kell kezdeni a jegyzőkönyvben felvett és el­ismert hibák kijavítását, a hiányok pótlását. Ezeket a munkákat köteles 30 napon belül elvégezni, s legfeljebb télen vállalhat hosszabb ha­táridőt, abban az esetben, ha a hideg akadályozza a mun­kát. Az új rendelet részletesen intézkedik a lakóházak rejtett hibáinak bejelentéséről. A régi rendelkezéstől eltérően most már az épület kezelőjének kö­telessége, hogy jelentse a hi­bát az építtetőnek, de maga a lakó is figyelmeztetheti a hibára a ház kezelőjét, vagy közvetlenül az építtetőt. Ha a hiba az épület, vagy a lakás rendeltetésszerű használatát gátolja, akkor az építtetőnek öt napon belül értesíteni kell a kivitelezőt. Ezután közö­s helyszíni vizsgálat alapján jegyzőkönyvben kell kijelölni a gyors javítás határidejét, sőt kötbért kell megállapítani, amellyel a kivitelezőt sújtják, ha késik a javítással. Az új lakóházak szavatos­sági ideje mint ismeretes egy év. A rejtett hibákért tehát csak a jótállás lejártáig fele­lős a kivitelező. Ezért az új rendelet előírja, hogy az át­adást követő 11. hónapban utófelülvizsgálati eljáráson kell ellenőrizni a lakóházat. Az új rendelet július 1-én lép érvénybe. Lebontják és újra felépítik Visontát, a külszíni lignitbánya miatt áttelepülő falut A koráról híres Visonta község pontosan a középpont­jában van ann­ak a mátraal­jai területnek, amelyen az idén hozzáfognak a magyar bányászat egyik legnagyobb vállalkozásához, a Visonta I. elnevezésű hatalmas külszíni lignitbánya megnyitásához. A község termé­szetesen nem maradhat az öt kilométer hosszúra, két és fél kilométer szélesre tervez­ett hatalmas­­gödörben", ahonnan nálunk még sohasem látott több száz tonnás gépóriások távolítják majd el a felső földréteget, vájják az a­lat a 15—45 mé­ter mélyen rejtőző lignitet. Visonta községet tehát — amint azt már korábban el­határozták — tüzes bortermő szőlőskertjeinek egy részével együtt át kell telepíteni. Most, hogy nemrég jóváhagy­ták a bánya, valamint a mel­lé épülő Gyöng­yösi Hőerőmű beruházási programját, felső szervek intézkedtek az átte­lepítés lebonyolításáról is, és előirányozták a­z átköltözte­tés, a lakosság legteljesebb kártalanításánál, költségeit. A falu áttelepítésére, a mezőgazdasági és vízügyi kártalanításra 299 millió fo­rintot fordítanak majd. Ké­sőbb, amikor a bánya máso­dik szakaszát, Visonta II-t is megnyitják, 51 millió forint­tal toldják meg az áttelepíté­si, kártalanító­­i költségeket. A kormány tehát a Nehéz­ipari Minisztéri­um és a Föld­művelésügyi Minisztérium, valamint a Heves megyei ta­nács gondosan mérlegelt elő­terjesztésére összesen 350 millió forint költséggel mesz­­szemenően gon­doskodik róla, hogy az átköltöző lakosság jobb körülmények közé kerül­jön, mint volt, s a termelőszö­vetkezetek zavartalanul foly­tathassák munkájukat. Visonta község lebontására csak 1972-ben kerül majd sor, 1970-re azonban már áll­nia kell az új községnek, hogy jusson idő a beköltö­zésre. Az új Visontát a Hal­­maj és Ugra községek közötti nagy kiterjedésű területen épí­tik fel. Azoknak, akik indo­koltan a városba töreksze­nek, Gyöngyös keleti szélén kialakuló városrészben építe­nek lakásokat, összesen 430 családi otthont emelnek a fa­luban és a városban. Az új Visonta természetesen szebb és modernebb lesz, mint a régi. Közművekkel is ellát­ják, lakásai tehát értékeseb­bek lesznek a régieknél. Az új község rendezési tervének elkészítéséhez már az idén hozzáfog a Városépítési Ter­vező Vállalat. Az áttelepítés terveit, menetrendjét a me­gyei tanács dolgozza ki. A tanács bonyolítja majd le az átköltöztetést is. A bányaművelés előreha­ladtával kivágásra kerülő szőlők és egyéb mezőgazdasá­gi területek helyett az érintett hat termelőszövetkezet kez­detben állami gazdaságok földjéből kapja meg a kár­pótlást. Később, körülbelül 8 év múlva, amilyen ütemben a lignitet kitermelik, helyére megkezdik visszatölteni azt a földet, amelyet a szén fölül eltávolítanak. A kimerülő bá­nyarész gödrét tehát majd­nem teljesen betömik, és fo­kozatosan visszaadják műve­lésre a termelőszövetkezetek­nek. Nagy hasznára lesz a mezőgazdaságnak az is, hogy az erőmű nyolcmillió köbmé­teres tározó tavának vizéből öntözni lehet majd a környe­ző földeket. Egy berepült­­pilóta élete szovjet Szimen * Bemutató: július 2. Külkereskedelmünk tizenegy nemzetközi vásáron Tizenegy nemzetközi vá­sáron vesz részt még ebben az évben a magyar külkeres­kedelem. A magyar kiállítási program legközelebbi állomá­sa a törökországi Izmir lesz. Részt vesz külkereskedelmünk Európa két legjelentősebb nemzetközi élelmiszeripari szak­kiállításán, a londoni Food Fairen és a müncheni Ikofan is. A többi között a zágrábi nemzetközi vásárra, Lipcsébe, Brnóba, az őszi bé­csi vásárra, a helsinki nem­zetközi vásárra és Szaloniki­­be visszük el különféle áruin­kat. Véget ért az egy hónapig tartó kánikula Egy nap alatt 15 fokkal csökkent a hőség Keddre virradóra hazánk­ban és Európa nagy részén megtört a júniusi kánikula uralma, amely Magyarorszá­gon több mint egy hónapig tartott. A nyárias időjárás május 25-én köszöntött be ha­zánkba, 20—23 fokos hőmér­séklettel. Néhány nappal utóbb a hőmérő higanya az ország legtöbb részén megkö­zelítette a 30 fokot. A Balaton vizének hőmérséklete is nap­ról napra emelkedett és jú­nius első napjaiban már 20 fok fölötti volt. Június eleje száraz, meleg napokkal telt el, majd Medárd napját köve­tően, a páradús légtömegek az atlanti-óceáni friss léghullá­mokkal ütközve, zivatarokat hoztak, de közben tartott a kánikula. A Meteorológiai Intézet már hétfő esti prognózisában kö­zölte, hogy közeledik a har­madik atlanti-óceáni hűvös hullám s ez keddre virradóra át is tört a Kárpátokon. Ked­den már csak a Földközi-ten­­ger partvidékén és a Szovjet­unió európai tájainak legkele­tibb pontjain uralkodott 30 fok feletti meleg. A kontinens nagy részén hűvös, esős időjá­rás váltotta fel a kánikulát. Hazánkban a hétfői nagy meleget, amely már-már ful­­lasztó volt, a heves szélroham­mal hellyel-közzel zápo­rokkal, zivatarokkal érke­zett atlanti hullám tizenöt fokkal csökkentette. Budapes­ten kedden száraz, szeles, napsütéses idő uralkodott s a déli hőmérséklet mindössze 16 fok volt. A Dunántúlon is és a Tiszántúl több helyen jelen­tős mennyiségű eső esett a zivatarok idején. Zala és Vas megye mezői 30 milliméter körüli bőséges esőt kaptak, 40 —45 milliméteres csapadékot jelentett Galyatető, Berettyó­újfalu, Zalalövő, Sáp, míg Za­laegerszegen 53 milliméter, a Jósvafő környéki Szin község határában 89 milliméter eső esett. Ez utóbbi helyen felhő­­szakadás volt. A Balaton vi­zének melege a vasárnapi 25 fokról 21-re hűlt le. Időjáráskutatóink prognózi­sa nem biztat gyors változás­sal. Számíthatunk felhősödés­­re, futóesőkre, a viharos északnyugati szél azonban kissé mérséklődik, s a nap­pali hőmérséklet 17—22 fok közötti, kellemes meleg lesz. Szerdán valószínűleg megér­kezik hazánkba a negyedik atlanti-óceáni hullám, ciklonos jelleggel, azaz először az itte­ninél néhány fokkal mele­gebb, majd ismét hűvösebb légtömegeket sodor a Kárpát­medencébe. Jégverés kétszázezer holdon Milyen viharkárokat térít meg a biztosító A csapadékos időjárás ked­vez a mezőgazdaságnak, de gyakori jégveréssel jár együtt. Június végéig a termelőszö­vetkezetek mintegy 200 ezer kát. holdról jelentettek be jégkárt az Állami Biztosító­hoz. Ebből 90 ezer kát, hold a kalászos, 100 ezer hold a kapás és 10 ezer hold a szőlő és gyümölcsös. A jégverés mintegy 700 község határá­ban okozott kisebb-nagyobb károkat. A nagy területen keletke­zett károkat az Állami Biz­tosító szakemberei csak folya­matosan tudják felmérni. A legfontosabb, hogy a kárbecs­lés ne hátráltassa az aratást, ezért a biztosító kárszakértői először a gabonafélék jégká­rait mérik fel. De nem is volna sem célszerű, sem ész­szerű a jégverés után a vég­leges kárt azonnal megálla­pítani, mert hiszen a beta­karításig eltelő időben, az időjárástól függően, a jég­vert növények állapota ro­molhat vagy javulhat. Károkat okozott a zivata­rokkal együttjáró villámcsa­pás és a szélvihar is. A biz­tosító azokat a viharkárokat téríti meg, amelyeket másod­percenként 15 m-nél nagyobb sebességű szél okoz az épüle­tekben, berendezési és fel­­szerelési tárgyakban. A biz­tosítás nem terjed ki a lá­bon álló, vagy learatott, lesze­dett termésben keletkezett viharkárokra. A biztosító megtéríti a becsapódó villá­mok rombolásaiból és tüzei­­ből keletkezett károkat is. Újabb védelmi állásokba vonultak a balinkai bányászok A Középdunántúli Szénbá­nyászati Tröszt balinkai üze­mében második hónapja tart a küzdelem a bányavidék ed­digi legnagyobb és legmaka­csabb vízbetörésével. Az utób­bi hetekben a föld mélyén fa­kadó víz mennyisége már nem növekedett, de újabb problé­ma okozott gondot. Túlságo­san sok hordalék, apró szem­csés homok érkezett a vízzel, s a kvarcos anyag tönkretette, elkoptatta a szivattyúberende­zéseket, a vízemelők állandó cseréje pedig nehézségekbe ütközött. Ezért a bányászok feladták azt a szivattyúáteme­lő állomást, amely közvetlenül fogadta a betörésnél érkező vi­zet és körülbelül 600 méterre vonultak vissza. Két új víz­­emelő gépcsoportot állítottak fel. Az egyik szivattyúállomás percenként harminc, a másik pedig ugyanennyi idő alatt 40 köbméter víz kiemelésére ké­pes. A bánya déli mezejében, ahol egy héttel ezelőtt, a kele­ti mezőben előállott bizonyta­lan helyzet miatt szüneteltet­ték a termelést, újra munká­hoz láttak, fejtésre készítenek elő újabb területeket.

Next