Magyar Nemzet, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-01 / 204. szám

Kedd, 1964. szeptember 1. .Ma®arNmt. Százezer látogatója volt vasárnap a mezőgazdasági kiállításnak Az időjárás is kedvezett a mezőgazdasági kiállítás első vasárnapjának­: a derült, nap­sütéses időben a fővárosból és az országnak szinte minden részéből mintegy 100 000-en érkeztek. Vonattal, autóbusszal egy­aránt sok nagyobb vidéki cso­port jött vasárnap a kiállí­tásra, a csurgóci járásból pél­dául hatszázhatvanan, a mar­cali járásból négyszázötvenen, főként, tsz-tagos. Különösen so­kan voltak a gyöngyösi já­rásból, Markazról, Visznekről, Visontáról és Gyöngyöspatá­­ról, összesen ezerötszázan. Termelőszövetkezetük fő üzem­ágának megfelelően elsősor­ban a kertészeti pavilonok gazdag anyagát tanulmányoz­ták. Először saját termékeiket nézték meg nem kis büszke­séggel: a markaziak saszla szőlője ugyanis aranyérmet, a gyöngyöspataiaké pedig nagy­díjat nyert. A kertészeti bemutató egyéb­ként is az egyik leglátogatot­tabb pavilon volt. Nemcsak a termelők és a szakemberek, hanem a háziasszonyok, a "fo­gyasztók" is nagy tetszéssel nézték egyebek között a Sző­lészeti Kutató Intézet nagydí­jat nyert "­Pannónia kincse" szőlőjét és a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Inté­zet paradicsomát, ami a bécsi nemzetközi kertészeti kiállítás után Budapesten is aranyér­met kapott. A kiállítás reprezentatív ét­termének, a Mátyás pincének a halspecialitásaiból 1500 ada­got fogyasztottak. A dunaköm­­lődi Halász-csárdában 10 má­zsa hal került a terített asz­talokra, s a Badacsony étte­rem slágerét, a bográcsgulyást ezren ízlelték meg. Az ételek leüblítésére, a nagy meleg enyhítésére jóval több mint­­100 hektoliter sör és sok ezer pohár bor szolgált. Hétfőn a kiállítás jelentős eseménye volt Szirmai Jenő­nek, a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökének a SZO­­,­VOSZ pavilonban megrende­zett sajtótájékoztatója, ame­lyen a falvak iparcikkellátá­­sának, a zöl­dség-gyü­m­ölcs­lés vásár­lásnák és a földmű­­vesszö­vetkezetek szolgáltató tevékenységének legfontosabb kérdéseiről adott áttekintést. A falvak ellátásával kapcso­latban hangsúlyozta, a falusi és a városi lakosság igényei lényegében kiegyenlítődtek. Ma már nincsenek úgyneve­zett­ falusi cikkek. A falvakat ellátó földművesszövetkezeti kereskedelem legfontosabb fel­adata, hogy ezeket a megvál­tozott és gyorsan növekvő igé­nyeket mind kulturáltabb ke­retek között, s mind hiány­­zatlanabbul elégítse ki. A zöldség-gyümölcstermelés és értékesítés sokat vitatott problémáiról szólva kiemelte, hogy a termésük egészére szerződő gazdaságoktól a ter­més mennyiségétől, illetve az értékesítési lehetőségektől füg­getlenül eddig is, a jövőben is, az összes fogyasztásra alkal­mas árut átveszik. Azok a ter­melőszövetkezetek, amelyek előnyösebb szabadpiaci érté­kesítésre számítva a termé­süknek csak egy részét kötik le, csak abban az esetben szá­míthatnak a szerződésben meghatározott mennyiségűnél több áru átvételére, ha az népgazdaságáig valóban érté­kesíthető, s megfelelő minő­ségű. A felvásárló kereskede­lem a fogyasztók érdekeinek a védelmében, messzemenően ragaszkodik ahhoz is, hogy a minőségi szabványokat minde­nütt és minden esetben betart­sák. A zöldség-gyümölcs árakkal kapcsolatban azt emelte ki, hogy az 1963. szinte példátla­nul bőtermésű esztendőben ki­alakult rendkívül alacsony árakhoz viszonyítva, az idén valamivel drágábban vásárol­hatnak a háziasszonyok. Két­ségtelen visszont, hogy a meg­előző normálisabb termésű év­hez viszonyítva, szinte az ösz­­szes zöldség-gyümölcsfélék ára alacsonyabb. A következő idő­szak nagy cikkeiből — szőlőből, almából, hagymából, gyökérfé­lékből — a pillanatnyi kilátá­sok szerint jónak és közepes­nek ígérkezik az ellátás. Az időjárás azonban egyik napról a másikra megváltoztathatja ezeket a "jóslásokat". A tájékoztató befejeztével a sajtó képviselői megtekintették a földművesszövetkezetek te­vékenységét dokumentáló ki­állítást és a bemutatott mo­dern zöldség-gyümölcsüzletet, a jövő szakbolt-típusát, amelyből a következő években néhány létesül majd a főváros­ban. Hétfőn a kiállításon megkez­dődött a Szovjetunió, Bulgária, Románia, az NDK és Magyar­­ország állategészségügyi mű­szereinek bírálata. A részvevő országok állatorvosokból és műszergyártási szakemberek­ből álló küldöttségei a bírálat befejeztével a KGST illetékes állandó bizottságainak tesznek javaslatot az állategészségügyi műszergyártás nemzetközi sza­kosítására. A kerületi népfrontbizottságok őszi programja A kerületi népfrontbizottsá­gok munkaprogramjának tanú­sága szerint fő­városszerte ese­ményekben gazdagnak ígérkez­nek a következő hetek, hóna­pok. A tervek híven tükrözik egy-egy városrész sajátos arcu­latát, a lakosság érdeklődési körét. A XIII. kerületben életre hív­­ják az angyalföldiek fórumát, amelyen a lakosság és az illeté­kes vezetők részvételével töb­bek között olyan közérdekű kérdéseket vitatnak majd meg, mint a városfejlesztés, a keres­kedelem helyzete, az orvosok és a betegeik kapcsolata, a kisipa­rosok javító-szolgáltató tevé­kenysége és az ifjúságvédelem. Megalakítják az irodalom és a képzőművészet barátainak körét, s az összejöveteleken egyebek között megemlékez­nek Bálint Györgyről, Mada­rász Emilről és Radnóti Mik­lósról. Ezenkívül a felszabadu­lás 20. évfordulója előkészíté­sének jegyében felidézik az ak­kori idők több jelentős esemé­nyének történetét. Csepelen, a népfront klubjá­ban az orvosi tudomány új eredményei, a magyar iroda­lom jelesei, a természettudo­mány legfrissebb vívmányai és aktuális politikai kérdések kö­zött kalauzolják majd az ér­deklődőket. Kispesten szeptembertől minden hónapban egy alka­lommal vendégül látják a munkásmozgalom veteránjait, s az összejöveteleken, ismeret­­terjesztő előadások és különbö­ző műsorok bemutatói színesí­tik a programot. Az irodalom­barátok körének összejövete­leire neves íróvendégeket hív­nak. A kerületi tanáccsal, a Nőtanáccsal és a Vöröskereszt­tel együtt pedig előadássoroza­tot hirdetnek a család- és gyer­mekvédelemről, valamint a ke­rület lakosságát érintő eg­ész­­ségügyi kérdésekről. Megszűnt a sarkvidéki hideg rohama, lassan ismét melegszik az idő Hétfőn bezártak a hideg vizű strandok Augusztus utolsó vasárnap­ját kellemetlen incidens za­varta meg időjárásunkban, a hónap végi szép napok kániku­lai melegét váratlanul betört sarkvidéki eredetű hideg leve­gő söpörte el. Szombaton or­szágszerte még 30—31 fokot mértek. Aki csak tehette, fel­készült a nagy víkendre, ebben azonban kevés öröme volt, különösen a Balatonra özönlő vendégeknek, mert va­sárnap kora délelőttől kezdve viharos szél szárnyán érkezett a hideg levegő. Budapesten még sokan strandoltak vasárnap a mind­inkább erősödő szél elle­nére is, mert derűs, meleg napra virradtunk. A Palatí­nus strandon még délben is sorban álltak a jegyekért az emberek, s mintegy tizen­nyolcezren töltötték itt vasár­napjukat. Rekord látogatott­ságról számolt be a Széchenyi fürdő és a Dagály strand ve­zetősége is. Vasárnap alkonyatra a Du­nántúlról Budapestre is elérke­zett a szélvihar, s hirtelen hűlt le a levegő. Hétfőn hajnalban ország­szerte már csak 10— 1­ fokot mértek, Budapesten pedig, ahol délben mindössze 14 fokig emelkedett a hőmérő higanya, 10 órától kezdve majdnem négy óra hosszat esett az eső, csendesen, kitartóan, szinte ősziesen. A Meteorológiai Intézet köz­lése szerint a fővárosra és kör­nyékére hullott eső folytatása volt a dunántúli záporoknak, egyelőre azonban még nem kell tartanunk az ősz beköszöntésé­től. Közép-Európa felett meg­lassult a sarkvidéki levegő mozgása, a szél megállt ha­zánkban is, s a Dunántúlon már délben, Budapesten pedig alkonyat felé ismét kisütött a nap. Az elkövetkező 36 órában még várhatunk szórványos eső­ket, de a nappali felmelegedés már fokozódik. A meleg vizű strandokon te­hát ismét megélénkülhet az élet, hétfőn, menetrend sze­rint, csupán a peremvárosi , hi­deg vizű strandok zártak be. Anyagvizsgáló kongresszus és kiállítás Budapesten Kedden, szeptember 1-én nyílik meg a Gépipari Tudo­mányos Egyesület négynapos nemzetközi anyagvizsgáló kongresszusa, melyen a hazai szakembereken kívül 14 or­szágból, mintegy 160 vendég vesz részt. A kongresszuson 65 előadás hangzik el. Ebből az alkalomból a ber­lini finommechanikai és op­tikai külkereskedelmi vállalat, a Budapesti Nemzetközi Vá­sár 25. pavilonjában szeptem­ber 1-től 10-ig kiállítást ren­dez, amelyen bemutatják az NDK anyagvizsgáló gépipará­nak legkorszerűbb gyártmá­nyait. Hétfőn délelőtt a pavilon­ban rendezett sajtótájékozta­tón ismertették a német szak­emberek a kiállítás értékes anyagát. Nyolc gyár termékei képviselik négy iparág mo­dern műszereit. Anyagvizsgá­ló, lengéstechnikai, meteoroló­giai és geodéziai készülékek legújabb típusaival ismerked­hetnek meg a magyar szak­emberek. A kiállított műsze­rek között több újdonságot nálunk mutatnak be először külföldön. Bemutatják az idei tavaszi Lipcsei Vásáron aranyéremmel kitüntetett hú­zó-nyomó gépet és a lengő­asztalt, amely elektronikus berendezések, autó- és repülő­technikai konstrukciók vizsgá­latára szolgál. A kiállítás központjában mutatják be a fémvizsgáló készülékeket, a félautoma­tikus szilárdság-vizsgáló gé­pet, a papír-, textil-, gumi­­és műanyagiparban h­asznála­­tos vizsgáló műszereket. A ki­állítás az anyagvizsgáló tech­nika valamennyi érdekelt kö­rével, üzemek, intézmények, egyetemek szakembereivel kí­vánja megismertetni a leg­újabb konstrukciójú műszere­ket és áttekintést nyújt az NDK iparának e téren történt jelentős fejlődéséről. A KGST programja alapján az anyag­­vizsgáló műszerek egy cso­portját Magyarország fogja gyártani és a két ország kö­zött ezen a téren kooperáció jön majd létre. Kádár János fogadta K. P. S. Menont, India volt budapesti nagykövetét Kádár János, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke hétfőn fogadta K. P. S. Menont, aki 1953-tól 1959-ig az Indiai Köztársaság követeként 1959-től 1961-ig pedig nagykövetként műkö­dött hazánkban. K. P. S. Me­non feleségével néhány napos látogatásra érkezett Budapest­re.Mód Péter, a külügymi­niszter első helyettese ebé­den látta vendégül K. P. S. Menont és feleségét, este pe­dig S. V. Patel indiai nagy­követ adott fogadást tisztele­tükre. Megérkezett a Kínai Népköztársaság új nagykövete Han Ke-hua, a Kínai Nép­­köztársaság új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete hétfőn megérkezett Budapestre. Fogadására a Keleti pálya­udvaron megjelent Gergely Miklós, a Külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője, a Budapesten akkreditált dip­lomáciai képviseletek több ve­zetője, valamint Tsung Ke­lwen, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Elutazott Budapestről Salah Dessouki kairói kormányzó Az Egyesült Arab Köztár­saság fővárosának küldöttsége, amely Salah Dessoukinak, Kairó kormányzójának veze­tésével több napot töltött ha­zánkban, hétfőn elutazott Bu­dapestről. A vendégek búcsúz­tatásánál jelen volt Sarlós István, a fővárosi tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke, Bondor József és Kovács Pál, a végrehajtó bizottság elnök­helyettesei, valamint a Külügy­minisztérium képviselői. Ott volt Mohammed Ibrahim, az Egyesült Arab Köztársaság budapesti nagykövete és Rács Pál, hazánk kairói nagykövete. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Deniss Dil­é professzor­nak, a Magyar Tudományos Akadémia Bartók-archívuma tudományos osztályvezetőjének a Bartók-kutatásban elért je­lentős eredményeiért a Munka Érdemrend arany fokozata ki­tüntetést adományozta. A ki­tüntetést Kiss Károly, az El­nöki Tanács titkára nyújtotta át. Jelen volt a kitüntetés át­adásánál Ligeti Lajos akadé­mikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Gosztonyi János, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetője, Szabolcsi Bence akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé­mia Bartók-archívumának igazgatója és Barna Andrásné, a Művelődésügyi Minisztérium zenei osztályának vezetője. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa dr. Bereczky Endre Kos­­suth-díjas egyetemi tanárnak kiemelkedő tudományos és ok­tatói munkássága elismeréséül, nyugdíjba vonulása alkalmá­ból, a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke nyújtotta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára és dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhe­lyettes. Megkezdődött a harmadik mikológiai vándorgyűlés Keszthelyen Vasárnap megnyitották Keszthelyen a III. országos mi­kológiai vándorgyűlést, ame­lyet az Erdészeti Főigazgató­ság és a keszthelyi agrártudo­mányi főiskola támogatásával az országos gombaszakoktatá­si bizottság, az országos erdé­é­szeti egyesület mikológiai szak­osztálya, valamint a keszthelyi erdőgazdaság rendezett. Dr. Bélák Sándor, a keszthe­lyi agrártudományi főiskola rektora üdvözölte a megjelen­teket, majd dr. Balassa Gyula miniszterhelyettes, az Erdésze­ti Főigazgatóság vezetője mél­tatta a mikológiai tudományok jelentőségét. A tanácskozás öt témakörben szekcióüléseken kedden folytatódik. Kétezer tudás, hétszáz megfigyelő Megnyílt a harmadik genfi atomenergia-értekezlet Hruscsov és Johnson üzenete Hétfőn Genfben, a Nemze­tek Palotájában megnyílt az atomenergia békés felhasználá­sával foglalkozó harmadik nemzetközi értekezlet. A nagy­szabású konferencián a világ csaknem minden országából kétezer tudós és műszaki szak­ember, továbbá körülbelül 700 megfigyelő vesz részt. Az értekezletet Ludwig von Moos, a Svájci Államszövetség elnöke nyitotta meg majd U Thant ENSZ-főtitkár emel­kedett szólásra. Sürgette, hogy a világ ipari nemzetei nyújtsa­nak segítséget a gazdaságilag fejletlen országok békés atom­energia-tudományának fejlesz­téséhez. A hétfői napon beszédet mondott Vaszilij Jemeljanov szovjet akadémikus, továbbá Sigvard Eklund, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezér­­igazgatója. Az értekezlet elnöke, Jemel­janov professzor bevezető be­szédében az atomenergia békés célú gyakorlati alkalmazásáról szólott. Rámutatott, hogy a legközelebbi megoldásra váró feladat a hőenergiának közvet­lenül atomenergiává történő átalakítása. Hangsúlyozta, hogy a hasadóanyagok katonai cél­zatú gyártásának csökkentésé­ről szóló szovjet—amerikai— angol kormánydöntés nagyobb távlatokat nyit a hasadóanya­gok békés felhasználására irá­nyuló kutatómunkának. Fog­­lalkozott a professzor a tudósok nemzetközi együttműködésé­vel, s ezzel kapcsolatban hang­súlyozta a béke szükségességét, méltatta a moszkvai részleges atomcsend-egyezmény jelentő­ségét. Az értekezlet részvevői üd­vözletet kaptak a szovjet, az angol, az amerikai, a francia, az indiai, a kanadai állam-, il­letve kormányfőtől. Hruscsov üzenetében kifejez­te azt a véleményét, hogy ez az értekezlet elő fogja segíteni a nemzetközi műszaki együttmű­ködést, amelyre annál is in­kább szükség van, mert bővül az atomenergia felhasználásá­nak köre. A szovjet kormány­fő ezzel összefüggésben idézte a Lenin atomjégtörő példáját, szólott a villamosenergia-ter­­melésről, a tengervíz sótalaní­­tásáról és az atomenergia más alkalmazási területeiről. Emlí­tést tett arról a hatalmas mun­káról, amelyet a Szovjetunió­ban fejtenek ki az atomener­gia békés felhasználására és hangsúlyozta: szükség van az általános és teljes leszerelés problémájának megoldására és arra, hogy ne történjék sem­milyen lépés, amely az atom­fegyver elterjedését mozdítaná elő. Johnson amerikai elnök a genfi atomértekezlethez inté­zett üzenetében az Egyesült Államoknak az atomenergia békés felhasználása terén folytatott kutatásairól írt. Az elnök hangsúlyozza, hogy az amerikai kormány 1,6 mil­liárd dollárt fordított 15 év alatt az olcsó, gazdaságilag versenyképes villamos energiát fejlesztő atomreaktorok ki­­fejlesztésére. A magánipar ezenkívül még félmilliárd dol­lárt költött ilyen kutatásokra. Az üzenetben Johnson kije­lenti, hogy a kormány és a magánvállalatok készek az e téren kidolgozott új techno­lógiát más országok megse­gítésére használni, hogy ki­elégíthessék energiaszükségle­tüket. Növekszik a vasút feladata f Az őszi forgalom tennivalóiról tárgyalt a vasutasok szakszervezetének központi vezetősége Eredményes fél év után is­mét nagy feladat, az őszi for­galom lebonyolítása előtt áll a MÁV. Az ezzel kapcsolatos tennivalókat beszélték meg hétfőn a vasutasok szakszer­vezete központi vezetőségének ülésén. A tanácskozáson Lind­­ner József MÁV vezérigazga­tó-helyettes értékelte a vasút eddigi munkáját és ismertette a következő három hónap ten­nivalóit A MÁV az idén fél év alatt 198,6 millió utast és 53,3 millió tonna árut szállí­tott, jóval többet az előírt­nál. Júliusi és augusztusi fel­adataikat is túlteljesítették a vasutasok. Ennek ellenére egyebek között az építőipar­nak jelentős mennyiségű kő, tégla és cement szállításával maradtak adósok, s elmarad­tak mintegy 200 millió forint értékű beruházással,­ felújítás­sal. A következő három hónap­ban, szeptemberben, október­ben és novemberben, a térv­ szerint 30 millió tonna áru el­szállítása vár a MÁV- ra, ami azt jelenti, hogy havonta 1,2 millió tonnával többet kell fu­varozni, mint eddig. A nagy áruszállítási felada­tokkal együtt javítani kell a személyvonatok közlekedését, hiszen a lakosság elsősorban a pontosságon, vagy a késésen méri le a vasút munkáját.­­Az év végéig hét szilícium egyen­­irányítós mozdonyt kap a MÁV. Az idei évre tervezett 220 személykocsiból eddig még csak nyolcvan érkezett, s még mintegy kilencvenet kap a MÁV. Húsz egyenként kétezer lóerős szovjet Diesel­­mozdony szállítása is csak no­vemberben kezdődik, s a ter­vezett 50 hatszáz lóerős Die­sel-mozdony zöme is még hát­ra van. A teherkocsipark sem a terv szerint bővül. Az évi beszerzés 4280, s ebből várha­tóan csak 3000 állhat munká­ba ebben az évben. A vezérigazgató-helyettes ez­után az őszi forgalom sikeres lebonyolításának lehetőségeit ismertette. A statisztika ada­tai szerint a mozdonyok átla­gosan 12 és fél órát veszte­gelnek a fűtőházakban. Sok kárt okoz, hogy jelenleg is mintegy 5000 teherkocsi áll kihasználatlanul, javításon. Sokat segíthetnek a MÁV ne­héz helyzetén maguk a fuva­roztatók is. A legnagyobb üze­mekben, Dunaújvárosban, Diósgyőrött és Ózdon például — az átlagos 13 és fél órás kocsitartózkodással szemben — 35—40 órát vesztegelnek a vagonok. Budapesten rendezik a VII. Európai Peptidszimpoziont A Magyar Tudományos Aka­démia szeptember 3—8. között Budapesten rendezi meg az európai peptidkémikusok hete­dik nemzetközi szimpozionját. A találkozón tizenhárom euró­pai ország legkiemelkedőbb kutatóhelyeit csaknem száz részvevő képviseli, s az Aka­démia székházában négy napon át folyó zártkörű tudományos tanácskozáson 38 előadás hang­zik majd el az elmúlt eszten­dőben elért kísérleti eredmé­nyekről. A peptidkémia a szerves ké­miának fiatal, jelentős terüle­te. A peptidkutatások célja a fehérjék és a hasonló szerke­zetű, de kisebb molekulasúlyú vegyületek, a peptidek kémiai szintézise. A magyarországi kutatómunka eredményeinek elismerését jelzi, hogy a szo­cialista országok közötti tudo­mányos együttműködésben ezen a téren a Magyar Tudo­mányos Akadémia koordinálja a kutatómunkát. A tanácskozá­son a magyar peptidkémikusok is beszámolnak majd munká­jukról. Emlékkiállítás Békéscsabán A szlovák nemzeti felkelés huszadik évfordulója alkalmá­ból Békéscsabán a Balassi mű­velődési otthonban emlékkiál­lítás nyílt. A kiállításon dr. Szakmári Gyula, a Békés me­gyei népszorttbizottság elnöke és Rudolf Chlubna alezredes, a budapesti csehszlovák nagykö­vetség katonai attaséja mon­dott beszédet. Jelen volt a megnyitón Josef Nemecek, nagykövetségi tanácsos is. %

Next