Magyar Nemzet, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-01 / 230. szám
Csütörtök, 1964. október 1 Szovjet—ciprusi katonai segélyegyezményt írtak alá Moszkvában A külpolitikai helyzet A NYUGATI POLITIKAI ÉLET mozgásba lendült, hogy előkészítse az őszi választások után esedékes változásokat. A tervezgetések főként az atlanti koalíciót és a „kis-Európát” érintik. Feltűnést keltett, hogy a Fehér Házban Johnson elnök nagyon szívélyesen és hosszú megbeszélésen fogadta Brassót, a NATO főtitkárát, kifejtette neki elképzeléseit. A most már megválasztása alapján elnökségére készülő Johnson a jelek szerint nagyobb szabású külpolitikai vállalkozásokba akar belevágni, s ezeknek első lépéseként a nyugati front házatáján igyekszik kimozdítani a dolgokat a holtpontról. Utalt rá, hogy az év vége felé hajlandó esetleg tárgyalni az atlanti tömb reformjáról és ennek keretében megfontolhatja de Gaulle-nak a Fehér Házban immár esztendők óta fiókba süllyesztett javaslatait. A Johnson-kijelentések olyannyira feltűnést keltettek, hogy a vezető amerikai hírügynökségek máris szellőztették az elnök előzetes diplomáciai programját. Az AP és az UPI szerint Johnson megválasztása esetén novemberben és decemberben Európába utazik, ahol találkozni kíván a NATO-országok vezetőivel. Pontosabban arra gondol, hogy a NATO-parlament novemberi, vagy a minisztertanács decemberi ülésszakára Párizsba repül. Arról még nincs hír, hogy nyugati csúcsértekezletre törekszik-e, de Washingtonban valószínűnek tartják, hogy személyesen óhajt tárgyalni mindenekelőtt de Gaulle-lal, majd Erharddal és az új angol miniszterelnökkel. Ezt követően — mint az előzetes diplomáciai naptár tudni véli — Johnson Hruscsovval is találkozni óhajt, amennyiben ehhez a párbeszédhez a szovjet kormányfő hozzájárul. A kettős eszmecserének mindenesetre feltétele, hogy előzetesen a NATO-országok vezetőivel cserélhesse ki nézeteit az amerikai elnök, s így 1965-ben létrejöhet a Hruscsov—Johnson találkozó. Mindez természetesen csupán elképzelés, azt sem lehet pontosan megállapítani, mennyi benne a választási meggondolás. Az azonban máris látható, hogy Nyugat-Európa — pontosabban Bonn — gyorsan veszi a kiosztott lapokat és előáll a maga elképzeléseivel is. A holland miniszterelnöknek és külügyminiszternek a szövetségi köztársaság fővárosába való érkezése alkalmából olyan terveket kezdtek szellőztetni, hogy Erhard kancellár újra fel akarja eleveníteni a nyugat-európai politikai egység ügyét. Esetleg elébe menne de Gaulle-nak is, amennyiben átmeneti időre lemondana Anglia bevonásáról a nyugat-európai egységbe, de hosszabb távra a brit bekapcsolódást elkerülhetetlennek tartja. A fő feltételt Erhard abban jelöli meg, hogy a NATO-egység az elsődleges, ezt követheti csupán minden helyi koalíció, beleértve a "kis-Európa" politikai összhangjának kialakítását is. Mint látható, a nyugati tervekben nagy szerep jut deGaulle-nak. Francia részről azonban még nem szólaltak meg sem pro, sem kontra ezekkel az elképzelésekkel kapcsolatban, annál kevésbé, mert hiszen de Gaulle ezekben a napokban latin-amerikai körútjának újabb állomáshelyei felé hajózik, miniszterei időnként közös konferenciákat tartanának, hasonló jelleggel, mint az a francia—nyugatnémet együttműködési szerződés keretében történik; 3. nem hoznának létre egyelőre "szupranacionális" szervet (amit de Gaulle kereken elutasít), az egyetlen közös szerv csak egy olyan, közelebbről még meg nem határozott testület lenne, amely a miniszteri konferenciákat készítené elő; 4. és ezzel párhuzamosan meg kell gyorsítani a Közös Piacon belül a gazdasági integrációt, a belső vámokat lehetőleg 1967-ig teljesen meg kell szüntetni, tisztázni kell a még függőben levő vitás közös piaci problémákat és minél előbb létre kell hozni egy közös piaci valutauniót is. 6. az így megvalósuló nyugateurópai politikai együttműködés semmi esetre sem keresztezheti a NATO-n belüli együttműködést és nem csorbíthatja a NATO egységét. A nyugatnémet kormánysajtó hangsúlyozza: Bonnban remélik, hogy a terv elnyeri mind Párizs, mind Hága tetszését és megvalósulása esetén lépcsőfokként szolgálhat a politikai unió későbbi létrehozásához. Erhard kancellár a Kereszténydemokrata Párt külpolitikai munkaközösségének keddi ülésén ismertette ezzel kapcsolatos elgondolásait és egy kereszténydemokrata szóvivő később kijelentette: a párt külpolitikai szakértői egyhangúlag támogatják a tervet. A szovjet katonai segélynyújtásról nyilatkozott a ciprusi külügyminiszter Pirityi Sándor, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: A NATO-hatalmak katonai attaséinak élénk érdeklődése jellemezte azt a fogadást, amelyet Lefkosz Georgiadesz Ciprus moszkvai nagykövete adott szerdán délután a szovjet fővárosban tartózkodó ciprusi kormányküldöttség tiszteletére. Mint kiderült, az érdeklődés nem volt alaptalan. Kiprianu külügyminiszter, a ciprusi küldöttség vezetője bejelentette, hogy a délutáni órákban aláírták a szovjet katonai segélynyújtásról szóló szerződést. A tárgyalásokról készült közös közleményt pénteken egyidejűen hozzák nyilvánosságra Moszkvában és Nicosiában. — Rendkívül elégedettek vagyunk mind a tárgyalásokkal, mind a konkrét megállapodásokkal — mondotta Kiprianu külügyminiszter az újságírók kérdéseire válaszolva. A segélynyújtási szerződés részleteit nem ismertethetem, de annyi bizonyos, hogy a szovjet katonai segítség elegendő lesz Ciprus függetlenségének és területi sérthetetlenségének megvédésére. Hangsúlyozni kívánom, hogy a szovjet fél semmiféle politikai feltételt nem támasztott. Kiprianu hozzáfűzte, hogy a Szovjetunió teljes támogatásáról biztosította a ciprusi kormányt. Makariosz moszkvai látogatásának kérdése a mostani tárgyalásokon nem vetődött fel — jegyezte meg a ciprusi külügyminiszter. Bonn ismét felveri az „Európa-tervet”4 Erhard kompromisszumot akar kicsikarni a holland vezetőktől Bonnból jelenti az MTI. Victor Makijnen holland miniszterelnök és Joseph Luns külügyminiszter szerdán délben Bonnba érkezett. Erhard kancellár a repülőtéren mondott üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a kormányférfiakkal folytatandó tárgyalásokon elsősorban a nyugateurópai politikai együttműködés problémáiról lesz szó. Bonni kormánykörökben azt remélik, hogy a háromnapos tárgyalásokon sikerül majd megnyerniük a holland kormányt a Bonn által kidolgozott kompromisszumos terv számára, amelyet bonni kormánykörök úgy jellemeznek, mint középutat Párizs és Hága felfogása között. A közös piaci tagállamok közül ugyanis eddig Hollandia szegült a legmerevebben szembe azzal a tervvel, hogy az úgynevezett politikai uniót, vagyis a közös piaci országok politikai »akcióegységbe« való tömörítését, Anglia nélkül hozzák létre és ez a terv éppen az olaszok és belgák által is támogatott holland vétó következtében jutott zsákutcába. A bonni kormány — nem utolsósorban az Adenauer— Strauss-csoport nyomására, valamint azért, hogy ezzel gesztust tegyen a Bonnra duzzogó de Gaulle elnöknek — most olyan javaslatot készül a közös piaci országok elé terjeszteni, hogy a korábban tervezett politikai unió helyett egyelőre csak szerződéses kötelezettségek nélküli ,laza együttműködést* hozzanak létre. A tervet hivatalosan még nem hozták nyilvánosságra, a kiszivárgott értesülések szerint főbb vonásai a következők:* a közös piaci országok egyelőre Anglia nélkül is kezdjék meg a "laza formájú együttműködést*, de közben ►■hagyják nyitva a kaput* Anglia későbbi csatlakozása előtt; 2. ennek az együttműködésnek keretében hat ország kormányfői, külügyminiszterei, hadügyminiszterei és kultusz . Nemzet __ Tizenöt évi fegyházat kapott a varsói hóhér Bonnból jelenti az MTI. Münchenben több hónapos tárgyalás után szerdán hirdettek ítéletet Karl Wolff volt SS-tábornok, Himmler egykori szárnysegéde bűnperében. A bíróság Wolffot 15 évi fegyházra ítélte több mint háromszázezer ember meggyilkolásában való bűnrészesség miatt. Előzően az ügyész életfogytiglani fegyházat, a védő pedig felmentő ítéletet javasolt. Wolff a perben azzal védekezett, hogy nem volt tudomása a haláltáborokról, az SS által végrehajtott tömeggyilkosságokról és hogy ő "jóhiszeműen, idealizmusból" vállalta a szárnysegéd szolgálatot Himmler mellett.. Az ítélet indokolása azonban hangsúlyozza: a tárgyaláson előkerült bizonyítékok meggyőző módon tanúsították, hogy Wolffnak tudomása volt Hitler és Himmler tömeggyilkos terveiről. Himmler beavatta őt legtitkosabb terveibe is és Wolff maga is közreműködött a varsói gettó lakosainak megsemmisítésében. Nagyarányú személycserék a dél-vietnami vezetésben A „fiatal törökök” szorítják Khanh-t Saigonból jelenti a Reuter, az AFP és az AP. Szerdán több fontos személyi változás történt Khanh tábornok, délvietnámi miniszterelnök környezetében és a kormányon belül is. Khiem tábornokot, aki a szeptember 13-i puccskísérletet követően az ország ügyeit intéző tábornoki triumvirátus tagja volt, külföldre küldik diplomáciai megbízatással, hogy — mint a hivatalos közlemény mondja —kifejezze a dél-vietnami kormány háláját bizonyos külföldi kormányok segítségéért". Ugyancsak diplomáciai megbízatást kapott Pham Ngoc Thao ezredes, Khanh sajtótitkára, aki a jövőben Washingtonban teljesít szolgálatot a dél-vietnami nagykövetségen. Távozik Khanh tábornok környezetéből Cao tábornok, a miniszterelnök segédtisztje is, aki a Diemrendszer támogatójának számított korábban. A miniszterelnök közvetlen környezetének több tagján kívül leváltották a kormány két tagját is: Do Man tábornok, miniszterelnök-helyettes, valamint Nguyen Xuan Hong miniszterelnökségi államtitkár szerdán benyújtotta lemondását. A személyi változásokat bejelentő hivatalos közlemény szerint Khanh miniszterelnök -külső nyomástól függetlenül" határozta el magát ezekre a lépésekre. Saigoni diplomáciai körökben azonban általános az a vélemény, hogy a személycseréket a hadsereg "fiatal törököknek" nevezett tiszti csoportja kényszerítette ki. A fiatal tisztek, akik a Khanh-ellenes szeptember 13-i puccskísérlet alkalmával a tábornok mögé álltak, állítólag támogatásuk megvonásával fenyegetőztek, ha Khanh nem teljesíti követelésüket. Egyelőre nem tudni, hogy Khanh belenyugodott-e tekintélyének további csorbításába, s nem készül-e ellenintézkedésekre. Egyes jelentések szerint a most leváltott politikusok nem törődnek bele felmentésükbe, s máris szervezkedést kezdtek a fiatal tisztek befolyásának visszaszorítására. Párizsi vélemények Algéria új olajpolitikája megmozgathatja a nemzetközi petróleumfrontot Párizsból jelenti az MTI. Ben Bellának Arzewben és Laghouat-ban elhangzott beszéde nagy visszhangot keltett Franciaországban. A Le Monde véleménye szerint az algériai államfő alaposan megfontolt nyilatkozatáról van szó, amelyben világosan és határozottan kifejtette országának olaj- és földgázkincseivel kapcsolatos politikáját. A beszéd jelentősége túlnő a francia—algériai párbeszéden — írja a lap, mert az algériai álláspont hatással lesz a többi olajtermelő országra és a nagy olajtársaságok más országokban is szemben találják majd magukat a Ben Bella által felvetett problémákkal. A francia megfigyelők az algériai álláspont lényegét abban látják, hogy az idegen olajtársaságok nem tekinthetik magukat az általuk feltárt olajforrások tulajdonosának, szerepüket arra kell korlátozniuk, hogy tisztességes haszon ellenében közreműködjenek a természeti kincsek kiaknázásában. Ez a felfogás merőben ellentmond a külföldi olajtársaságok és a gyarmati sorból felszabadult olajtermelő országok kialakult viszonyának. A külföldi társaságok lényegében ellenőrzés nélkül aknázzák ki és értékesítik az arab országok természeti kincseit. Az érdekelt francia olajipari körökben egyelőre nem foglaltak állást Ben Bella beszédéről. Az algériai kormány ugyanis ismételten leszögezte: az olajjal kapcsolatos problémákat nem a tőkés részvénytársaságokkal, hanem a francia kormány képviselőivel kívánja megvitatni. A Les Echos, a francia nagytőke lapja rámutat: Ben Bella nyilatkozata szigorú figyelmeztetés, sőt fenyegetés az olajtársaságok címére. A jelenlegi helyzetben azonban csaknem kizártnak látszik, hogy a nagy olajérdekeltségek kockára tehessék Franciaország politikai kapcsolatait a fejlődés útján levő országokkal. Jean de Broglie, az algériai ügyekkel megbízott miniszterelnökségi államtitkár, aki jelen volt az arzewi és a laghouati felavatási ünnepségeken és Algírban eszmecserét folytatott Ben Bellával, kijelentette: az olajtárgyalások most komoly szakaszokba lépnek. Az elkerülhetetlen kompromisszum előtt tisztázni kell a francia és az algériai álláspontot. A»p»to Ely«ée“ Aj Állomások felé Megfelelőnek tartják de Gaulle latin-amerikai körútjának eddigi eredményeit Aricából jelenti az AP, az AFP és a Reuter. De Gaulle latin-amerikai "maratoni" útjának első félideje kedden véget ért. Most, két napig tartó tengeri út követi a Venezuelában, Kolumbiában, Ecuadorban, Peruban és Bolíviában tett látogatást. De Gaulle a tengeren némileg kipihenheti a rendkívül zsúfolt és fárasztó nyolc napot, amely alatt csaknem szakadatlanul követték egymást a fogadások, díszfelvonulások, ünnepi vacsorák, politikai tárgyalások. A tízezer tonnás Colbert francia cirkálón — jogilag francia területen — az államfő megvonhatja körútjának eddigi mérlegét. Hajóútját másrészt arra használja fel, hogy tanulmányozza a francia ügyek dossziéit. A tanulmányozást megkönnyíti, hogy az "úszó Elysée" és Párizs között közvetlen rádióösszeköttetést létesítettek. Ami a dél-amerikai körút első részét illeti, az de Gaulle célkitűzéseinek megfelelően zajlott le. A megfigyelők szerint a látogatás célja: a latinamerikai országok vezetőit és népét emlékeztetni Franciaország létezésére, továbbá arra, hogy Franciaország gazdasági és műszaki támogatásban részesítheti a meglátogatott országokat. Juan Palmero argentin belügyminiszter kedden közölte, hogy a francia államfő látogatása idején 12 0G0 főnyi karhatalmi erőt tartanak állandó készenlétben a rend biztosítására. A rendbontás megakadályozására Buenos Aires és környéke fölött mindenfajta légiközlekedést leállítanak, hogy még az esetleges röpcédulaszórást is meggátolják. Gazdaságivészjelzések Angliában a választások előtt A Daily Mail nagyon aggódik Rácz Dezső Károly, az MTI londoni tudósítója írja: Azt a bizakodó tőzsdehangulatot amelyet egyes tory-lapok vérmes választási jóslatai úgyszólván tervszerűen alakítottak ki, hamar lehűtötte a való helyzet képének kibontakozása, de főleg a brit külkereskedelmi nehézségek súlyosbodása. Különösen megdöbbentően hatott a jobboldali Daily Mail pénzügyi szerkesztőjének cikke, amelyben hangsúlyozza: "Külkereskedelmünk deficitjét hivatalos források is nagyon súlyosnak minősítik, de a deficit nagyobb, szint bármikor a háború óta. Exportunk is súlyos csalódást okozott, importunk túl magas, külföldi beruházásaink és tengeren túli állami kiadásaink pedig rendkívül nagyok. Az elmúlt fél évben külföldi költekezéseink havonként átlag 50 000 000 font sterlinggel haladták meg keresményeinket. Ezt részben aranytartalékainkkal fedeztük, részben pedig rövidlejáratú külföldi tőkékkel, amelyeket az itt fizetett magasabb kamatláb vonzott Londonba. Ez az ideges ,forró tőke azonban ugyanolyan gyorsan távozhat, mint amilyen gyorsan jött. Maudling pénzügyminiszter szerint a helyzet még tűrhető, mert miután az exportmegrendelések növekednek, az exportnak is emelkednie kell. Ezt azonban már tavasz óta mondogatja, de az angol export mégsem emelkedett. Vállalataink külföldi eladásai szűkösek. A világkereskedelem fellendült, de mi nem részesülünk belőle. Végeredményben — állapítja meg a Daily Mail — minden a font sterlingtől függ. A font eddig még szilárd maradt, mert valutavédelmi intézkedéseink elegendőknek bizonyultak. De válságba jutunk, ha roham indul a font sterling ellen és sokáig tart. Amennyiben ez bekövetkezik, ellene — bárki legyen is a pénzügyminiszter — válságrendszabályokat kell majd alkalmazni — írja a Daily Mail. Johnson — Brosió fain fkom Az amerikai elnök hajlamos a NATO reformjára Washingtonból jelenti az AP, a Reuter és az AFP. Johnson elnök kedden a Fehér Házban fogadta Manlio Brosiót, a NATO főtitkárát és eszmecserét folytatott vele katonai szövetséget érintő időszerű kérdésekről, majd ebédet adott tiszteletére. Washingtonban közzétették a pohárköszörűtök szövegét. Az elnök kijelentette, hoigy az Egyesült Államok a jövőben is szilárdan kitart NATO-elkötelezettsége mellett, amely Amerika »külpolitikájának talpköve«. Johnson kifejtette, hogy a NATO mind a két nagy amerikai párt teljes támogatását élvezi. Ezután kijelentette: "A szövetséges védelem egy és oszthatatlan: Amerika biztonsága a szövetség egészének biztonságán múlik, a szövetség pedig ugyanakkor az Egyesült Államok stratégiai erejétől függ." Johnson ezután hangsúlyozta: "Helyénvaló, hogy a NATO-ban létrejöjjenek a felelősség megosztásának új formái." Ezzel a megjegyzéssel kapcsolatban az AFP tájékozott köröket idézve azt írja, hogy Johnson sejtette: hajlandó megvitatni a NATO-szövetségesekkel az Északatlanti Szövetség strukturális reformjainak kérdését. Ilyen igény elsősorban francia részről jelentkezett a NATO-ban. Johnson és Brasio ezután a Fehér Házból a Nebraska állambeli Omahába utazott, ahol Johnson bemutatta vendégének a stratégiai légiparancsnokság központját. Nyugtalanság Pakisztánban Sztrájkok, tömegtüntetések, összecsapások Daccából jelenti az AFP és a Reuter. Az ellenzék felhívására kedden általános sztrájk volt Pakisztán mindkét tartományában, tiltakozásul a kormánynak a diákokat, a dolgozókat, a politikai pártokat és a sajtót sújtó intézkedései ellen. Daccában, Kelet-Pakisztán fővárosában a sztrájk következtében megbénult a forgalom a város és a tartomány többi része között. Az üzletek zárva tartottak, a kormányhivatalokban azonban tovább folyt a munka. Tüntetők támadtak meg két üzletet, amelynek tulajdonosai nem tettek eleget a sztrájkfelhívásnak. Később a rendőrség könnyfakasztó gránátjaitól szétkergetett tömeg útakadályokat emelt, vonatokat állított meg. Az öt ellenzéki párt vezetői kedden este Daccában tömeggyűlésen követelték a demokrácia helyreállítását. Malana Basani, a Nemzeti Néppárt (Avami) vezetője százezres tömeg előtt bélyegezte meg a kormány demokráciaellenes intézkedéseit és azt, hogy kiszolgáltatják az országot az amerikaiaknak. A Dacca környéki textilgyárak munkásai tüntető felvonuláson követelték a sajtószabadság helyreállítását, a politikai foglyok szabadon bocsátását. Hasonló tömegmegmozdulások zajlottak le Karacsiban, Nyugat-Pakisztán legnagyobb városában és Chittagongban.