Magyar Nemzet, 1964. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-06 / 286. szám

Vasárnap, 1964. december 6. .Magyar]N­et - Vörös Csepel a fasizmus el­len (1.) Lobban a­z 1944 vége: Csepel harcainak legemlékezetesebb időszaka. Csepel ellenállt a fasizmusnak. A gyáróriás a nácik és nyi­lasok elleni küzdelem gócpont­ja lett. Színtere a magyar an­tifasiszta ellenállás emlékeze­tes akcióinak, fészke a szabo­tázsnak, jól szervezett fegyve­res akcióknak, amelyek ható­sugara túlterjedt a gyár fa­lain, fellobbantotta a sziget el­lenállását és visszhangra ta­lált szerte Budapesten. Csepel harcosai szervezett kapcsolat­ba kerültek Kőbánya és Kis­pest mozgalmaival, segítették Újpest és Angyalföld akcióit. Vörös Csepel ismét vállalta, hogy vezeti a harcot: a végső küzdelmet a pusztulás ellen és a szabadságért. .,A Stanlista hatért" 1944 szeptemberében légitá­madás érte a Weiss Manfréd Gyárat. S a baloldal akcióba lépett: elpusztították a Magné­zium Gyár teljes magnézium­készletét. Az illegális Szabad Népben megjelent a harcra buzdító közlemény: csepeli Magnézium Gyár munkásai az elmúlt éjszakák egyikén légiriadó alatt felgyúj­tották a gyár magnéziumkész­letét. Tettük, amely egyben a hitlerista hadigépezetnek ko­moly károkat okozott, köve­tendő példaképe a magyar munkásságnak. Elszántan és bátran merték vállalni azt, ami ma már minden magyar munkás kötelessége — szabo­tálni a háborús termelést ott, ahol érik.« A rendőrség nyomozott, a tettesek azonban nem kerültek elő. S Horthy belügyminiszté­riumában elhangzott a végső szó: »Csepel bűnlistája betelt«. Mert Csepel a fasiszta hábo­rú idején is méltó volt múlt­jához. 1941: a háború kitörésének évében a WM-ben, a Posztó­gyárban, a Papírgyárban egy­mást követték a bérmozgal­mak. A csepeli házakon éjsza­káról éjszakára megjelentek a feliratok: »Hozzák haza hon­­védeinket­« 1943: röplapok tömege, *►Bé­két a Szovjetunióval! A szov­jet győzelme a mi győzelmünk is, amely a munkásság szabad Magyarországát teremti meg". Májusban "lelkigyakorlatot" tartottak a csepeli leventék számára, ahol papok és tisz­tek a Szovjetuniót gyalázták. És sorra felálltak a hallgatók: »Nem tudjuk elhinni a hallot­takat". Megtorlásként 25 ifjú­munkást tartóztattak le. Nyáron pedig kirobbant a Martin és a Csőgyár nagy sztrájkja, amelynek híre be­járta akkor a világot. A Cső­gyárat ludovikások, a Martint ejtőernyősök szállták meg. Fa­­czinek Nándor alezredes, a gyárat megszálló katonák pa­rancsnoka kért és fenyegetett. De ötezer munkás három na­pon át nem dolgozott. A rend­őrség a szervezőket kereste, egymást érték a letartóztatá­sok. A gyanúsítottakat a főka­pitányságra, majd a Margit körúti fegyházba hurcolták, megkínozták őket, de senki sem vallott. 1944: szabotázsok, géprongá­lások. S kibontakozott az újabb szervezett mozgalom, dolgozz lassan! Március 19, a náci megszállás után pedig elhang­zott az antifasiszták felhívása: »Ide tűrjetek, védjétek meg Budapestet, védjétek meg az országot... Szervezzetek harci gárdákat!" A Csepel szervezett: robban­tak a transzformátorok, az elektrokemencék, leálltak a szerszámgépek, beszakadtak a martin-kemencék, akadozott a harckocsi- és a repülőgép-al­katrészek gyártása. Majd lángra lobbant a magnézium­raktár. »A bűnlista betelt." A fasisz­ták végső megtorlásra készül­tek. De Csepel újabb harccal válaszolt. Akció a sziklapincékben 1944. október 15-én, Horthy fegyverszüneti proklamációja után a csepeli baloldaliak egy része Drahos Lajos — volt var­sói nagykövetünk, ma nyugdí­jas — vezetésével a budai he­gyekben tartott illegális talál­kozó s a fegyveres harc lehe­tőségeiről tárgyalt. Egy másik csoport, Kalamár Józsefnek, Csepel későbbi tanácselnöké­nek irányításával, aki 1956- ban az ellenforradalom elleni küzdelemben halt mártírha­lált, a munkásotthon elé vo­nult és letépte a falról a Nem­zeti Munkaközpont tábláját. Még 1944 tavaszán szőnyeg­­bombázás érte a horthyligeti repülőgyárat, s a megmaradt gépeket a kőbányai sziklapin­cékben helyezték el. A csepeli antifasiszta mozgalom szálai ide is elértek. Sorra leálltak a daruk, sósavval öntötték le a kábeleket, megrongálták a transzformátorokat, megaka­dályozták a gyári berendezések Nyugatra szállítását. A kőbányai gyárban, a Mag­­lódi úton nemzetközi lágert állítottak fel a nácik, ahol fő­ként szovjet, francia, görög, lengyel, olasz, jugoszláv, cseh­szlovák és román foglyokat őriztek. Szálasi hatalomrajutá­­­­sa után a csepeli ellenállók hírét kapták, hogy a nyilasok vérengzést terveznek a láger­­ rabjai között, a foglyok másik részét pedig Nyugatra akarják szállítani. Azonnal cseleked­tek. A feladatot Gyárfás Kál­mán,­­,apusán György és Ros­ta Gábor vállalta, akik már korábban is kapcsolatot terem­tettek a láger lakóival. Két szovjet fogoly — csak a ke­resztnevük ismert — Leó és Misa, Rosta Gábor mellett dol­gozott a satupadon. A magyar munkás élelmet adott nekik, a foglyok pedig ötágú csillaggal díszített gyűrűt készítettek ne­ki hálából, így kezdődött a ba­rátságuk. őket értesítették ok­tóber 15-én, hogy készüljenek, valami történni fog. 16-ra virradóra Rosta, Gyár­fás és Lapusán hamis papírok­kal felszerelve bement az üzembe a foglyok kiszabadítá­sára. Az akció a vártnál is si­mábban zajlott. 13 foglyot szedtek össze és »kilopták« őket a pincékből. Az őrség semmit sem vett észre. A ki­szabadított rabokat Csepelre kísérték. Egy részüket Viczián Sándornál — ma technológus a Szerszámgépgyárban —, a töb­bieket Drahos Lajosnál, Rosta Gábornál és Klement József­nél rejtették el. A felszabadulás napján vala­­mennyiüket teljes épségben adták át a szovjet hadsereg­nek. Fegyver kell a harchoz Az akciók folytatásához fegyverek kellettek. És Csepel ellenállói néhány nap alatt megszerezték a fegyvereiket. Különböző helyekről, különbö­ző eszközökkel. Viczián Sándor és társai a szigeten levő magyar katonák­tól kaptak fegyvereket civilru­hák ellenében. A katonákat pe­dig segítették, hogy elrejtőzze­nek, vagy hazaszökjenek. Vi­czián Pesterzsébetről géppisz­tolyokat is hozott kerékpáron a váz alatt becsomagolva. A csepeli hídon egy járőr igazol­tatta, de a katonák nem vették észre, hogy a munkás fegyvert szállít. Velikán Jenő, Uc­rich István és Kormos László — a későbbi harcok egyik mártírja — a németektől zsákmányolt puskákat és kézigránátokat. Szigeti János — ma meós a gyárban — és Traub Ferenc — most a csepeli pártbizottság egyik munkatársa — a fegy­verszerzést összekapcsolta más akciókkal is. Röpcédulákat dobtak a csepeli házak posta­ládáiba és több alkalommal el­vágták a német hadsereg te­lefonvezetékeit. Hosszú órák­ra megbénították az összeköt­tetést a náci egységek között. A fegyverek zöme azonban Kőbányáról származott. A kő­bányai gyár légó­raktárában a nyilasok fegyverraktárt ren­deztek be. A barlangüzem lé­­góparancsnoka Süle József — ma rendőralezredes — volt, ő vezette az akciót. Rosta Gábor­nak, Gyárfás Kálmánnak, s a fegyverszerzés többi részvevői­nek gyári és nyilas bélyegzővel ellátott igazolványt állított ki. **Tulajdonosa a gyár őrségének tagja, fegyvert viselhet­. Nyi­las karszalagot kötöttek és lé­­gós egyenruhában karabélyo­kat, pisztolyokat és 500 kézi­gránátot zsákmányoltak, s szállítottak nyíltan Csepelre Rosta, Viczián, Drahos Lajos és néhány más munkás házá­ban valóságos arzenált rendez­tek be. Most már mindenna­possá váltak a robbantások, a kisebb-nagyobb fegyveres tá­madások. S a nyilasok hiába kutatták, honnan származnak a fegyve­rek. De a harc áldozatokat is kö­vetelt. November 23-án letartóztat­tak két ifjúmunkást, Pataki Istvánt és Kreutz Róbertet. Pataki István a WM-gyár idomszer osztályán, Kreutz Ró­bert pedig a gépgyárban dol­gozott. Mindketten részt vettek a fegyveres ellenállás szerve­zésében és a fegyvergyűjtés­ben. Pataki Istvánt a gép mel­lől, Kreutz Róbertet a lakásá­ról vitték el a nyilasok. Mind­kettőjüket Sopronkőhidára hurcolták és halálra ítélték. Innen írta búcsúlevelében Pa­taki István: »Teljesen nyugodt és megbékélt vagyok ... Most is azt mondom, hogy érdemes volt... Kis húgom, gondolj majd az életben arra, hogy volt egy bátyád, aki téged na­gyon szeretett, és aki meghalt egy eszméért, mert érdemes volt meghalni érte­. Mindkettőjüket december 24-én végezték ki. Ugyanazon a napon, amikor meggyilkol­ták Bajcsy-Zsilinszky Endrét és Pesti Barnabást. S azokban a napokban, ami­kor elhurcolták Patakit és Kreutzot Csepelről, a németek és nyilasok a közeledő szovjet csapatok ellen állóharcra ás­ták be magukat. Csepelt pusztulásra ítélték. Majd megszületett a pa­rancs: mindenkinek el kel hagynia Csepelt, a szigetet ki kell üríteni, a sziget frontvonal lesz. De Csepel nemmel válaszolt. Kocsis Tamás sír meghaltak Sopron köh­illán Műszaki szocialista brigádok a Magyar Kábelművekben: A Sinus, József Attila és Bláthy Ottó brigádok A Magyar Kábelművek Bu­dafoki úti központi telepén 1964-ben három műszaki bri­gád­ nyerte el a szocialista címet. Munkájuk eredménye­ként javult a gyártmányok minősége, új technológiai módszereket vezettek be, je­lentős mennyiségű hazai és importanyag megtakarítást ér­tek el. A »Sinus« műszaki szocia­lista brigád a dróthúzó és fémmű­gyáregységben dolgo­zik. Húsz tagja van. Mérnö­kök, technikusok, műszaki rajzolók, idősebbek és fiata­lok. A brigád vezetője Csa­pata János gyárrészlegvezető. Nem sablonos eredmények — Áttekinthető brigádnap­lót vezetünk. A szocialista cím megszerzése érdekében 1963. július 1-én tettünk ja­vaslatot. Azóta elért eredmé­nyeink a brigádnaplóban tük­röződnek. Hogy csak a jelen­tősebb sikereinket említsem, műszaki irányításunk mellett a gyárrészleg elnyerte a szo­cialista üzem címet. Műszaki tervezéssel, új technológiai megoldások alkalmazásával kétmillió forintra tehető ön­költségcsökkentést értünk el. Nyolc esetben fizikai újítók részére műszaki rajzokat ké­szítettünk, megfogalmaztuk azok szöveges részét és elvé­geztük a számításokat. Saját újításunk szintén nyolc volt. — A hengersoron dolgozó fizikai munkások csak beta­nított hengerészek voltak. Szakmai tanfolyamot indítot­tunk részükre, az előadások legnagyobb részét a műszaki brigád tagjai tartják. Az üzemrészben dolgozó műszaki brigád tagjainak kapcsolata a fizikai dolgozókkal rendszeres. A Sinus-brigád minden tagja egy-egy munkabrigádot patro­nál, felelős azok munkájáért, értékeli a brigádnaplókat, se­gíti őket, ha szükséges, szin­te naponta. Példa erre a leg­utóbbi eset is. A dróthúzók nagy mennyiségű alumínium­huzalt gyártottak exportren­delésre. A legyártott huzal­mennyiség egyharmada hó­napokon keresztül selejtes volt. A dróthúzó szakmunká­sok a géphez használható ki­egészítő berendezés készítését javasolták, mondván, így meg­szűnik a selejt. A műszaki-­ brigád három tagja erről tu­­­domást szerzett, segítségükre sietett, s együttesen megalkot­ták a kiegészítő berendezést, azóta megszűnt a selejt, a megtakarítás évente több mil­lió forint.­­ Brigádunk egy év alatt 190 óra társadalmi munkát végzett, kétszer Székesfehér­várott és Inotán tapasztalat­csere látogatáson volt. Huszon­nyolcszor műszaki és kulturá­lis előadásokat tartott. De ezekre az eredményekre már azt mondják, hogy sablono­sak. A gyár mindeneset A József Attila műszaki szocialista brigád tizenkét tagja a központi laboratórium­ban dolgozik. A termelési fe­lelős Szabó Margit. — Brigádunk 1962 júliusá­ban alakult. Mi — úgy mond­ják — a gyár mindenesei va­gyunk. A legkülönbözőbb anyag- és fémvizsgálatokat végezzük, és soron kívül, szinte naponta, a fejlesztési, kísér­leti osztály részére analitikai vizsgálatokat végzünk. Lát­szatra úgy tűnik, nincs is mó­dunk arra, hogy nagy és je­lentős eredményeket érjünk el. Mi a kis eredmények so­kaságával büszkélkedhetünk.­­ A laboratórium két év­vel ezelőtt korszerű színkép­elemző készüléket kapott. Ke­zelése bonyolult volt, két évig használatlanul állt. A szocia­lista brigád elhatározta, hogy a gépet a minőség javítása érdekében kihasználja. Engem­­ bíztak meg a kezelésével. Hó­­­­napokig rendszeresen a Fém­­i­ipari Kutató Intézetbe jártam,­­ az ott működő gép működését I tanulmányoztam, addig itt a­­ többiek végezték el helyettem I a munkát. Ma már elmond­­­­hatjuk: vállalkozásunk siker­rel járt, a színképelemző ké­szülék működik. — A szigeteléshez használt varnish-selyem sokszor selej-I tes volt. A brigád egyik tagja kiment a Magyar Selyem­ipari Vállalathoz, a műselyem hengerlését tanulmányozta,­­ technológiai módosítást javas­s­latt, észrevételét figyelembe vették, azóta ilyen minőségi hibát nem tapasztalunk. Egy másik brigádtagunk a PVC- fólia hegesztésével kapcsolato­s­ban tett javaslatot a gyártó vállalatnál, ahol javaslatára azóta megszűnt a hegesztés­ből eredő hiba. Különböző vizsgálataink alapján bebizo­nyosodott, hogy a raktárak­ban a motorolajak, lakkok tá­rolása nem megfelelő. Új rak­tározási-tárolási rendszert dolgoztunk ki, a minőségvizs­gálatoknál azóta nem tűnik ki a régen még észlelt anyaghi­ba.­­ Brigádunk két tagja részt vett a házi, iparági, sőt az or­szágos minőségi szabványok készítésében. Tizenkettőnk kö­zül heten technikumban ta­nulnak, hárman pedig rend­szeresen látogatják a tudomá­nyos egyesületek előadásait. Azzal is dicsekedhetünk, hogy egyik brigádtagunk tudomá­nyos dolgozatot készített az alumíniumról, amelyet egy né­met szaklap a közeljövőben­­■ közöl majd. Hogy a jó kol­lektív szellemet is bizonyít­­­sam, a minap történt: egyik brigádtagunk végre talált olyan szobabútor berendezést, amelyre régen vágyott. De nem volt pénze. Mi tudtuk ezt, és önként felajánlottuk,­­ hogy tizenegyen kölcsönbe­n összeadjuk részére a pénzt A szobabútor ma már ott­hon van... A Bláthy Ottó műszaki szo­cialista brigád a technológiai főosztályon dolgozik. Tizen­ketten vannak — munkájuk összefügg. Vezetőjük Bozán Andorné. Egymillió felett — A brigád munkaköre; felülvizsgáljuk, úgynevezett boncolásos módszerrel, hogy a gyártmányok anyag normáit betartjuk-e. Egy éve, amikor a szocialista cím elnyerésére vállalást tettünk, elhatároz­tuk, hogy a boncolásos anyag­­vizsgálat alapján megállapít­juk, milyen új technológiai el­járásokkal, új szabványok al­kalmazásával, a gyártmányok minőségének megtartása mel­lett, lehetséges a további anyagcsökkentés. A brigád­naplóba írt adatok bizonyít­ják, hogy 1963-ban 621 ezer forint értékű anyagot takarí­tottunk meg, 1964 első fél­évében pedig 730 ezer forint értékű megtakarítást értünk el. Ebből, s ez jelentős, 47 700 forint importanyag.­­ Brigádunk jelenleg is húsz olyan gyártmányfajta boncolását végzi, ahol lehető­ség van, vagy lehetőség kínnál­­kozik az anyagnorma szigorí­tására. Az új technológiák el­készítése előtt ugyancsak megvizsgáljuk, miként lehetne anyagmegtakarítást is elérni, hogy az így kapott eredmé­nyek alapján a technológusok már az új technológia alkal­mazása idején az új anyag­norma megoldását tegyék le­hetővé. — Nem túlzok, ha azt mon­dom, a mi brigádunk jó kol­lektíva. Nemcsak a munká­ban, a magánéletben is. A bri­gád egyik tagja a közelmúltban megbetegedett. Egyedül él, fel­váltva hazavittük részére az előző héten a gyárban befize­tett ebédet. A másik brigád­tagunk most nősült. Modern vázát vettünk részére, és mert most ez a divat, a Kamara­erdőben lehullott ágakat szed­tünk bele. Négyszer hoztunk különböző ágakat, amíg meg­találtuk a megfelelőt .. . A Magyar Kábel Művek Bu­dafoki úti telepén 1964-ben három műszaki brigád nyerte el a szocialista címet. Rajtuk kívül még kilenc műszaki brigád tevékenykedik azért, hogy a műszaki brigád cím helyett megszerezze a szocia­lista műszaki brigád címet (hbl) Az üzletek ezüstvasárnapi nyitvatartása A fővárosi tanács kereske­delmi osztálya értesíti a vá­sárlókat, hogy a főútvonala­kon, a közlekedési gócpontok­ban, s a külső kerületek ke­reskedelmi központjaiban levő iparcikküzletek, könyvesbol­tok és áruházak december 12-én, szombaton a szokásos időtől este 18 óráig, decem­ber 13-án, ezüstvasárnap pe­dig délelőtt 10 órától este 18 óráig tartanak nyitva. Elítélték a hazatérést megtagadó két sportolót Törő András kenus és Balla Gábor céllövő, a Budapesti Honvéd Sport Egyesület sport­instruktorai a magyar olim­piai sportküldöttség tagjaként részt vettek a Japánban meg­rendezésre került XVIII. nyá­ri olimpiai játékokon. E két sportoló az olimpiai játékok befejezése után nem tért visz­­sza Magyarországra. A fővárosi főügyész vád­emelése folytán a fővárosi bí­róság december 4-én a vád­lottak távollétében megtartott nyilvános tárgyaláson Törfi Andrást és Balla Gábort bű­nösnek mondotta ki hazaté­rés megtagadásának bűntetté­ben. Törő Andrást 1 év és 4 hónapi, Balla Gábort 1 év és 6 hónapi szabadságvesz­tésre ítélte. Mindkét vádlot­tat a közügyek gyakorlásától 3 évi időtartamra eltiltotta. A fővárosi főügyész képvi­selője az ítélet súlyosbítá­sáért, a védelem pedig eny­hítésért jelentett be fellebbe­zést. ­ Az Ótlódsi-féla bűnszövetkezet bűn­lajstroma Tegnap jelentettük, hogy a rendőrség befejezte a nyomo­zást az Ónodi-ü­gyben és rö­videsen a bíróság előtt felel­nek tettükért a bűnösök. Zül­lött, erkölcstelen emberek ezek valamennyien, akik min­den morális érzésüket elvesz­tették: ittak, dorbézoltak és most oda jutottak, ahová va­lók. Persze, bűnlajstromukat ol­vasva, joggal merülhet fel a kérdés: mi tette lehetővé, hogy ilyen hosszú ideig foly­tathatták üzelmeiket? Az, hogy laza volt az ellenőrzés, mert feletteseiknek is részük volt a bűncselekményekben. Jelzések, bejelentések érkez­tek ugyan többször is, a dol­gozók felfigyeltek az egyes vezetők üzelmeire, de a beje­lentések mindig elsikkadtak, a bejelentőket pedig üldözték, elbocsátották, megfenyegették és bűnügyet kreáltak ellenük. Ónodi Lajos, az Éttermi- és Büfé Vállalat igazgatója kor­látlan hatalmú utat játszott. Szépen berendezett budapesti lakása mellett Gödön egy két­szobás, kertes villarészt is szerzett. Nem vásárolt, szer­zett! Ellenszolgáltatásként a vállalat alkalmazásában levő villatulajdonos fizetését jog­talanul felemelte. Az már nem volt probléma, hogy a vil­lában lakott nyolctagú csa­ládnak lakást szerezzen Buda­pesten. A villában garázst építtetett Ónodi a vállalati dolgozók­kal. A villát pazarul beren­dezte, ugyanúgy, mint fővá­rosi lakását, a Büfé Vállalat bútorával. A vállalattól hozat­ta lakására a bútorokat, füg­gönyöket, a szőnyegeket, még az edényeket és az olajkály­hákat is. Nála találták meg azt a szobabútort is, amelyet az ipari kiállításon 22 ezer fo­rintért vásároltak az állami szervek. Lázár Géza, a Belkereske­delmi Minisztérium vendég­látóipari főigazgatóságának volt vezetője nemcsak hogy elnézte ezeket a visszaélése­ket, de ő maga is haszonél­vezője volt a bűnös üzelmek­­nek. Az idén kapott új lakást Óbudán, s ezt Ónodi bútorozta be. A függönyöket, szőnyege­ket a raktárból vitette oda, a lakás faburkolatot a válla­lat dolgozói készítették. Lá­zár más ajándékokat is ka­pott, tavaly például Ónodi egy arany Doxa karórával »lepte« meg. A Budapest Táncpalota és a Kis Royal az Ónodi és tár­sai által elfogyasztott italo­kat nem számlázta. Csak az itt átdorbézolt éjszakák során legalább 120 üveg pezsgőt, 60 üveg vörösbort és más márkás­­ szeszes italt fogyasztottak el. A­­ fizetés helyett a központi­­ italraktár természetben szállí­totta vissza az italokat, amely-­­ nek ellenértékét a központi italraktár sem kapta meg K­ónóditól. Ez a visszaéléseket­­ elkövető igazgatónak kettős hasznot jelentett, mert a mu­latókban felszámítható hiva­talos árat nem fizette meg, s a pótlás is ingyen volt . A központi italraktár mel­lett az EMKE és a Mézes Mackó is hozzájárult ételek-­­­kel és italokkal — természe- t tesen térítés nélkül — Ónodi a visszaélés sorozatához és nagy dorbézolásaihoz. A vál­lalat központjában levő hi­degkonyha is támogatta Onó-­j­dit ingyenes hidegtálakkal és meleg ételekkel. A visszaélé­sek hiányként nem jelentkez­tek, mert minden eszközt fel­használtak a hiány leplezésé­re, még a fogyasztók meg­károsítását is. A központi italraktár kezelője, Kalló András bűnös kapcsolatot ala­kított ki Herczeg Istvánnal, az állami gazdaságok kereske­delmi irodája budafoki pin­cészetének áruforgalmi elő­adójával, aki az állami gaz­daságok borértékesítési ügyeit intézte. Csulák József üzemszerve­zőről csak néhány nyomozati adat: két év alatt kétszázezer forintot költött, Tokióban is járt a feleségével. Opel Re­kord autót vásárolt Ónóditól és 2400 dollárt — szintén Ónó­ditól vett meg. Talán a fize­téséből? Sorolni lehetne tovább, de hosszú ez a lista. A bíróságon majd mindenre fény derül, s megkapják méltó büntetésü­ket a bűnszövetkezet tagjai, akiknek kártevése nemcsak a ténylegesen okozott forint kárral mérhető. Sokkal súlyo­sabb az a kár, amelyet ez a banda rothasztással, korrup­cióval, a vállalat szellemének lezüllesztésével okozott. ■

Next