Magyar Nemzet, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-01 / 102. szám
BÉKÉT A VILÁGNAK! Megkezdődtek A MÁJUS 1-I ÜNNEPSÉGEK Kétszázezer budapesti lakost várnak a felvonulásra A május 1-i ünnepségek sorozata pénteken országszerte megkezdődött az általános és középiskolákban. A nemzetközi munkásosztály ünnepén sok helyen műsorral és korabeli dokumentumokból, fényképekből összeállított kiállításokon elevenítették fel a régi május elsejék emlékét. Ma színes, gazdag program várja a főváros dolgozóit. Előreláthatólag több mint kétszázezer budapesti lakos vesz részt a május 1-i seregszemlén. Reggel tíz órakor Somogyi Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT elnökének üdvözlő szavai után kezdődik a felvonulás. Tízezer úttörő és KISZ-tag színes menete érkezik elsőként a térre. Őket követik az üzemek, vállalatok és intézmények dolgozói. A kerületek menetoszlopai élén a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával kitüntetett üzemek küldöttei haladnak. A seregszemle befejezéseként spólók érkeznek a tribünök elé, élükön az olimpikonok. A seregszemle után és az azt követő vasárnapon a színházak, mozik és szabadtéri színpadok rendezvényein kívül hetven üzemi és kerületi művelődési ház változatos műsorral szórakoztatja majd a főváros ünneplő közönségét. Az Országos Rendező Iroda Budapesten és vidéken tizenhét műsort rendez, a többi között május 1-én este a Kisstadionban. Délelőtt valamennyi kerületi művelődési házban filmvetítést rendeznek a gyermekek részére. A hűvösvölgyi Nagyréten, a Népligetben, több kerületben ismét megtartják a hagyományos tavaszi majálisokat A Dózsa Sportstadionban nagyszabású rendezvényen mintegy ötezer általános és középiskolás, ipari tanuló és sportoló díszbemutatót rendez. A művészeti együttesek is részt vesznek az ünnepségek programjában. A Vasas Központi Művészegyüttese ma délután a népligeti szabadtéri színpadon, este pedig a csepeli sportcsarnokban mutatja be a közelmúltban szovjetunióbeli vendégszereplésükön nagy sikert aratott műsorát. A Duna Művészegyüttes a Bartók Színpadon lép fel, vasárnap pedig a hagyományos BM kulturális és sportnapok keretében az újpesti Dallos Ida Művelődési Házban szerepel. A kettős ünnepen 250 együttes és számos hivatásos művész szórakoztatja változatos műsorokkal a főváros lakosságát. egy bizonyos szemléleti változás is, amelynek az egész világhelyzetre nézve káros következményei lehetnek, ha nem sikerül vészhez téríteni" az amerikai politika tervezőit. Kennedyék szembe mertek nézni azzal a ténnyel, hogy bár Amerika a világ kevésszámú óriásainak egyike, mégsem a világ közepe, s a dolgok nem egészen úgy alakulnak, ahogyan Washingtonban szeretnék. S megértették azt is, hogy az erőviszonyok változása, a világ arculatának átrajzolódása nem holmi titokzatos, "kommunista felforgatás" eredménye, hanem objektív társadalmi törvények gyakorlati következménye. A jelenlegi amerikai politika ezzel szemben visszatérést jelent egy korábbi szemlélethez, amely a mccarthysta időszakban volt uralkodó, s minden kellemetlenség végső okát valamiféle mitikus kommunista összeesküvésben vélte felfedezni. Johnson vietnami politikáját elméletileg a hetekkel ezelőtt közreadott Fehér Könyv támasztja alá, s ennek kiindulópontja, hogy Dél-Vietna albán azért került a permanens válságba az Amerika-barát rezsim, mert észak-vietnami ügynökök ott felforgató tevékenységet folytatnak. Renkívül egyszerűen meg lehet cáfolni ezt az érvelést: azt még Washington sem állítja, hogy Észak-Vietnam több tízezer főnyi reguláris hadsereget állomásoztat és évi több százmillió dollár segélyt pumpál a déli országrészbe, viszont az amerikaiak ezt teszik. S ha mégsem képesek zöldágra vergődni, akkor ennek csakis az lehet a magyarázata, hogy hibás a kiindulópontjuk. »Az amerikaiak továbbra is úgy vélik, hogy Észak-Vietnam beavatkozása és nem a Saigon ellen irányuló belső forradalom az oka a dél-vietnami háborúnak — írja a zürichi Die Tat v washintoni tudósítója, majd így folytatja: a helyzet alapos ismerői szerint azonban Washington hibás feltételezésből indul ki és olyasmit vall, ami nem felel meg a tényeknek. Érdemes volna alaposan kielemezni annak a sajátságos ellentmondásnak a forrását, hogy egy olyan társadalom, amely üzleti alapon szerveződött és így vérében van a leghidegebb józanság, miért nem képes megszabadulni a politikában a szinte már fanatizmusba csapó irracionalizmustól,hogy Kennedy ilyenfajta próbálkozása milyen tragikusan végződött, arra még ma is borzongva emlékezik az emberiség). Nyilvánvalóan nem elegendő az a magyarázat, hogy bevonult a vadnyugati felfogás az amerikai politikába, s ma gyakorlatilag félművelt, gátlástalan, erőszakos Rabbitok kerekedtek felül. Az ő előtérbe kerülésük szorosan összefügg azokkal a lelki megrázkódásokkal és csalódásokkal, amelyeket a világhelyzet alakulása az amerikaiak millióiban okozott. A szocializmus diadalmenete, a függetlenségi háborúk győzelmei és a négerforradalom kirobbanása hatására elbizonytalanodó Amerika a természetfölötti magyarázatokhoz « menekül, belső tehetetlensége víziókban fejeződik ki. Vietnamban ráadásul megalázó katonai vereség is fenyegeti az Egyesült Államokat, mégpedig — mint ők mondják — a mezítlábas, szedett-vedett guerillák részéről, ami önmagában is elegendő ok, hogy egy nagyhatalom elveszítse józan ítélőképességét. Az amerikai lapok katonai tanulmányait olvasva az embernek az a benyomása, hogy a washingtoni stratégák véleménye szerint a dél-vietnami szabadságharc mostanában jutott el odáig, hogy átfejlődjék harmadik, végső fázisába, amikor az addig elszigetelt guerilla-egységek reguláris hadsereggé szerveződnek és megindítják a végső rohamot. A dél-vietnami függetlenségi háború minőségi átalakulását próbálta Washington egy nagyon kétségbeesett és hallatlanul kockázatos akcióval megakadályozni, de most már nagyon sokan látják, amit néhány hete még csak Walter Lipmann hajtogatott: meggondolatlan hadonászással nem lehet kijutni a vietnami kátyúból. "Több ismeretlen tényezőt rejtegető veszélyes játéknak" nevezte az amerikaiak vietnami háborúját a kölni rádió minapi kommentárjában. S ha a többismeretlenes egyenletek agytornának megfelelnek a matematikában, semmi esetre sem szórakoztattak a diplomáciában. Washington felelőtlensége érthetően óriási visszatetszést kelt világszerte, s a szocialista országoktól kezdve az el nem kötelezetteken keresztül egészen az Egyesült Államok jó néhány szövetségeséig terjed az a front, amely minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik rádöbbenteni Amerikát a vietnami kaland valóságos kockázatára. S ezek az impulzusok amelyeket tömegakciók erősítenek fel, nem hatástalanok. Johnson elnök egy ideje "feltétel nélküli tárgyalásokat" emleget — ámbár nem feltételek nélkül — és gazdasági segélypolitikát is kilátásba helyezett Délkelet-Ázsia számára. Nagyon találóan jegyezte meg ezzel kapcsolatban Edgar Faure de Gaulle elnök nemhivatalos utazó nagykövete Tokióban, hogy »a bot és mézesmadzag taktikáját lehet alkalmazni szamarakkal szemben, de az embereket nem lehet úgy kezelni, mint az állatokat". Ezt előbb-utóbb meg kell érteniük az amerikai vezetőknek is. Zala Tamás KIVÁLÓ TERMELŐSZÖVETKEZETI GAZDASÁGOK A Minisztertanács az 1964. évre meghirdetett országos termelési versenyben elért kimagasló eredményeikért vándorzászlóval ésKiváló termelőszövetkezeti gazdaságcímmel tüntette ki. A 4500 szárítóegységnél nagyobb területen gazdálkodó termelőszövetkezetek közül: 1. zagyvarékasi Béke, 2. jászboldogházi Aranykalász, 3. nádudvari Vörös Csillag, 4. szentesi Árpád, 5. tszaföldvári Lenin termelőszövetkezeteket. A 3000—4500 szántóegység közötti területen gazdálkodó termelőszövetkezetek közül: 1. barcsi Vörös Csillag, 2. székesfehérvári Szabad Élet, 3. hartai Új Élet, 4. nagybánhegyesi Zalka Máté, 5. orosházi Új Élet termelőszövetkezeteket. Az 1500—3000 szárítóegység közötti területen gazdálkodó termelőszövetkezetek közül: 1. zalavári Új Idők, 2. kétsopronnyi Dózsa, 3. bajai Lenin, 4. szőnyi Szabadság, 5. mözsi Új Élet termelői szövetkezeteket. Az 1500 szárítóegység alatti területen gazdálkodó termelőszövetkezetek közül: 1. ambrózfalvi Dimitrov, 2. vassurányi Magyar—Szovjet Barátság, 3. gyülevészi Rákóczi, 4. nyíregyházi Ságvári, 5. szörényi Zrínyi termelőszövetkezeteket. A városi és városok körüli túlnyomóan kertészkedéssel foglalkozó termelőszövetkezetek közül: 1. budapesti XXI. ker. Duna, 2. abasári Rákóczi, 3. számos bécsi Dózsa termelőszövetkezeteket. A Minisztertanács az 1964. évi országos termelési versenyben elért figyelemre méltó gazdasági eredményeikért negyvenöt termelőszövetkezetnek elismerő oklevelet adományozott. Érdekes javaslatok a Ferencváros közlekedésének javítására Érdekes vita folyt a IX. kerületi tanács végrehajtó bizottságában a Ferencváros közlekedési problémánál. Hogy a lakosságot mennyire érdekli és közelről érinti a közúti közlekedés, azt bizonyítja az a tény is, hogy a ferencvárosi tanácstagi beszámolók alkalmával a felszólalások zöme közlekedési kérdésekkel foglalkozik. A kerületet érintő HÉV-vonalon ebben az évben üzembe helyezik az M IX-es korszerű járműveket Megkezdik a csepeli gyorsvasút vágányhálózatának korszerűsítését. A ráckevei vonalon közlekedő vonatok menetideje 15 perccel, a sebesvonatoké 8 perccel csökken. Az elhangzottak alapján javasolják a 24-es villamosjárat sűrítését, vagy a 25-ös meghosszabbítását a Közvágóhíd végállomásáig, esetleg a Hámán Kató utca—Soroksári út torkolatáig. Javasolják a 20-as vonal meghosszabbítását az Orczy térig, a 63-as villamos közlekedtetését a Határ útig, a 13-as és az 51-es járatok sűrítését az Üllői úti lakótelep kiszolgálására. Az Üllői úti lakótelep lakosságának emelkedése szükségessé teszi a 39-es, »J«jelzésű járatok sűrítését, az autóbusz végállomás mielőbbi megépítését. Helyesnek tartanák a 6-os autóbusz végállomás idehelyezését. Selye János professzor előadást tart az Akadémián Selye János, a montreali egyetem magyar származású professzora — akinek magyarul nemrég több kiadásban megjelent könyve, az Életünk és a stress nagy sikert aratott — május 4-én, kedd délután 4 órakor a Magyar Tudományos Akadémia orvosi tudományok osztályának rendezésében előadást tart "Pluricausalis betegségek" címmel az Akadémia dísztermében. Szakasits Árpád a vietnami néppel Olvasom a hírt. Az AFP jelenti: ». ..szerdán tizenhárom hullámban támadták amerikai és dél-vietnami repülőgépek a 17. földrajzi szélességi foktól északra fekvő vietnami területet. Eddig még nem került sor egyetlen napon sem ennyi támadásra." Az Amerikai Egyesült Államok tehát fokozza a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen indított agresszióját. Olvasom a hírt, és önkéntelenül arra gondolok, hogy a rideg, tényközlő szövegen alig kellene változtatni valamit, s akár 15 esztendővel ezelőtt is megjelenhetett volna. Talán nemcsak bennem, hanem másokban is felvetődött már ez a párhuzam: a 15 év előtti koreai és jelenlegi vietnami agresszió között csak a földrajzi szélességi és hosszúsági fokok tesznek különbséget, az imperialisták célja ugyanaz, egy kettészakított nép teljes leigázása. Mintha ma történt volna, úgy emlékszem rá, amikor 1950 márciusában megjelent a stockholmi békefelhívás. A világmozgalommá szerveződő békeerők az atomfegyver feltétlen betiltásának követelésére aláírásgyűjtési kampányt indítottak. A jó szándékú, békeszerető embereket hívták harcba a hidegháborús politikával, az amerikai imperializmus 1947-ben kezdett világuralmi törekvéseivel szemben. S emlékezzünk rá: 500 millió felnőtt ember, a világ felnőtt lakosságának egyharmada írta alá a stockholmi békefelhívást. Azt hiszem, nem szükséges különösképpen hangsúlyoznom, hogy ennek az 500 millió aláírásnak, a világ szinte minden részén szervezett különféle tiltakozó megmozdulásoknak, tüntetéseknek, sztrájkoknak milyen szerepük volt a koreai háború továbbterjedésének, az atomháború kitörésének megakadályozásában. A világközvélemény határozott, meg nem alkuvó akarata, a nagy néptömegek békemozgalma, elsősorban pedig a szocialista tábor megnövekedett ereje volt az a gát, amelyen megtört az imperializmus háborús törekvése a hidegháborús politika legsötétebb időszakában. Most, 15 évvel később ismét felhívás indult el Stockholmból. Április 24-én a Béke-világtanács rendkívüli elnökségi ülést rendezett ebben a szép északi városban. Mélységesen elítélte azokat a bűnös akciókat, amelyekkel az amerikai csapatok Vietnamban az emberiség békéjét, biztonságát veszélyeztetik, s felhívta a világ valamennyi békemozgalmát és szervezetét: május 23 és 30 között rendezzék meg a harcoló vietnami néppel vállalt szolidaritás hetét. A magyar békemozgalom nem rendez külön szolidaritási hetet. Úgy véltük, szükségtelen lenne, hiszen egy olyan békekampány kezdetének küszöbén állunk, amely magába foglalja a vietnami néppel való szolidaritás kinyilvánítását is. Július 10—17 között a Békevilágtanács kezdeményezésére Helsinkiben béke-világkongresszust rendeznek. Az Országos Béketanács a kongresszus előkészítésére május 9-től, a második világháború befejezése 20. évfordulójának napjától a kongresszusig az egész országra kiterjedő békekampányt szervez, amelynek ez a jelszava: »A békéért, a nemzeti függetlenségért és a leszerelésért." Ebben a kampányban kiemelkedő hely jut a hős vietnami néppel való szolidaritás kifejezésének. Bizonyára nemcsak az én tapasztalatom, hogy a világ népei — s köztük a magyar nép is — rendkívül nagy figyelmet szentel a világpolitika zajló eseményeinek. A háborús veszélyben élő és a béke biztonságát óhajtó emberiség olyan érzékenyen reagál a világ bármely pontján fellépő feszült helyzetre, mint a szeizmográf akár a készülő földrengésekre is. A hasonlat bizonyára elkoptatott, de azt szerettem volna vele érzékeltetni, hogy még szó sem volt a Vietnami Demokratikus Köztársaságot ért s azóta állandósult imperialista agresszióról, amikor — az elmúlt esztendő nyarán — a világközvélemény és benne a magyar nép már felemelte tiltakozó szavát az amerikaiak dél-vietnami irtóhadjárata ellen. Népünk a Vietnammal kapcsolatos genfi megállapodás aláírásának 10. évfordulójára emlékezve nagygyűléseken tiltakozott a dél-vietnami népet sújtó gyilkos terror ellen. Kiállítás mutatta be a dél-vietnami hazafiak hősi és elszánt küzdelmét, az Országos Béketanács pedig táviratban fordult U Thanthoz, az ENSZ főtitkárához, követelve a genfi szerződésben foglaltak érvényre juttatását. A sok-sok esemény közül is kiemelkedően él emlékezetünkben a Láng Gépgyár hatalmas szerelőcsarnokában rendezett nagygyűlés, amely népünk nevében elítélte a dél-vietnami agressziót s együttérzéséről biztosította a Nemzeti Felszabadítási Front soraiban harcoló dél-vietnami hazafiakat. A magyar nép tiltakozása viharos erővel csapott fel, amikor az imperialista agreszszorok megkezdték a Vietnami Demokratikus Köztársaság területének bombázását. Az elmúlt hónapok során a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a nőtanácsok, a KISZ és más tömegszervezetek által szervezett gyűléseken, csoportos beszélgetéseken a magyar nép minden társadalmi rétege hallatta szavát a vietnami helyzettel kapcsolatban. Az egyöntetű felháborodást tükrözik a levelek és táviratok ezrei, amelyek mind a mai napig az Országos Béketanácshoz érkeztek: 13 600 tiltakozó táviratot, s 6800 tiltakozó levelet (mintegy 200 000 aláírással) tart számon eddig az Országos Béketanács. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy az Országos Szolidaritási Bizottság kezdeményezésére indított akció során kiadott bélyegeket szinte már mindet megvásárolták, sőt egyes helyekről újabb bélyegmennyiséget igényeltek, érzékelhetjük igazán, hogy a magyar nép nemcsak tiltakozik, nemcsak erkölcsileg támogatja a vietnami népet, hanem anyagilag is. S mind több és több azoknak a száma, akik szolidaritásukat a legmeggyőzőbben mutatják meg, s az Országos Béketanácshoz küldött levelükben önkéntesnek jelentkeznek, hogy fegyverrel a kézben is támogassák a vietnami nép igazságos harcát az imperialista agresszorokkal szemben. Egy rövid cikkben nincs mód arra, hogy a jelentkezőket akár felsoroljuk is. Egy levelet azonban mégis idéznék. Lőrik Ernő írja: »Szívemben mélységes megvetés, gyűlölet és harci vágy ég az agresszorok ellen. Úgy érzem, nem elég ezt csak tiltakozással kifejezni, hanem fegyverrel is válaszolni kell. Amint lehetőség nyílik arra, hogy ilyen segítséget is nyújtsunk a vietnami népnek, kérem, tegyék lehetővé, hogy segítségére lehessek barátainknak. Szeretem a családomat, de még jobban a békét. Elhatározásom szilárd és komoly." A levél stílusa nem irodalmi, s a többieké sem. De az olvasót megragadja és lenyűgözi a belőlük áradó hősi elszántság, a meggyőződés és mélységes hit abban, hogy a vietnami nép a szolidaritás nemzetközi méretű erejével győzni fog az agresszióval szemben. Ma május 1-ét ünnepeljük, s szabadságunk 20. esztendejében. Emelkedett érzésekkel ünnepelünk lobogó zászlóink s a jelszavakat kiáltó transzparensek alatt. S a jelszavak között ezt olvassuk: »Forró testvéri üdvözlet a hazájuk szabadságáért harcoló és függetlenségüket védelmező népnek! — Forró testvéri üdvözlet az amerikai agresszorok ellen harcoló vietnami népnek" E jelszavak szerint élünk és cselekszünk. A nép, a forradalmi munkás-paraszt kormány, a Magyar Szocialista Munkáspárt, s a társadalmi és tömegszervezetek e jelszavak szellemében emelték fel tiltakozó szavukat a Vietnami Demokratikus Köztársaságot sújtó agresszióval szemben, s támogatják a vietnami népet. Hitünk és meggyőződésünk, hogy a magyar nép tiltakozása és elhatározása a világ jó szándékú és békét akaró embermillióinak a különféle békemozgalmaknak és szervezeteknek tiltakozásához csatlakozva — hozzá fog járulni a vietnami agresszió megszüntetéséhez, a világ békéjének biztosításához most is, mint 15 esztendővel ezelőtt, s meghátrálásra készteti az agresszort, az amerikai imperializmust. Nem mondok újat, de hangsúlyozni szeretném, hogy a tiltakozáson túl akkor tehetünk legtöbbet nemcsak Vietnamért, hanem a békéért is, ha odaadó, áldozatkész munkával erősítjük hazánkat. Gondoljunk erre is a vidám ünnepi hangulatban. AZ IBUSZ ÜDÜLŐSZOLGÁLATA ELKÖLTÖZIK az V., Vörösmarty tér 5. szám alól az V., PETŐFI TÉR 3. SZ. ALATTI ÚJ IRODÁJÁBA! Nyitás: MÁJUS 4-ÉN (Május 3-án az üdülőszolgálat nem fogad feleket) csak inspekciót tart. Nyitvatartási idő: naponta 8.30-tól 16 óráig, szombaton 8.30-tól 12.30 óráig. BELFÖLDI SZOBAFOGLALÁSOK SZÁLLODÁBAN ÉS MAGÁNHÁZAKNÁL!