Magyar Nemzet, 1965. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-01 / 127. szám
4 A RÁDIÓ MELLETT jó napot, bácsii mentumjátékot hallottunk a Családi körben legutóbbi számában. Mándy Iván Jó napot, bácsi! című darabja egy szociális otthon világába vezeti a hallgatót. Mándy az elesett emberek belső rajzának egyik legkitűnőbb és legsajátosabb hangú mestere, írói tapasztalata és életanyaga szerint e téma feldolgozására aligha találhattak volna nála hivatottabbat. öregei ebben a dokumentumjátékában magukkal hozzák minden tárgyi és lelki motyójukat, nem találják helyüket, mert kiszakadtak szűkebb közösségükből, ösztönös védekezésképpen, konfliktusaik és heterogén együttesük ellenére minden erejükkel létre akarják hozni a maguk emberi közösségét. Megragadóak Mándy motivációi, árnyalásai, ahogy ezek az emberek fel-felderengő foltokban hordozzák magukkal egész életüket, ahogy a túl sok tapasztalástól keserű gyerekekké válnak s ahogy végül ebből a szomorú és védekező infantilizmusból végül is felnőtthöz és emberhez méltó közöségre találnak. Mándy — nagyon "anyagszerűen* — az öregekben felderengő emlékeket, lelki tényeket drámai foltokban adja elő, ily módon hangulatilag is mintegy lefestve a dokumentumjáték külső és belső világát. Varga Géza rendezése átgondolt, atmoszférát teremt, zavart azonban két színészpárnál is a hangok öszszetéveszthetősége, ezt hasznos lett volna elkerülni. A szereplők közül különösen Bulla Elma, Kovács Károly és Peti Sándor egy-egy karakteres alakítása tetszett. Hannibál Múlt héten a Rá-Hannibal diószínház Felkai Ferenc rádiójátékét, a Hannibál-t mutatta be. Sok minden kiderült ebből a darabból, hogy a hódító háború nem vezet jóra, hogy a hódító is múlandó, hogy az ókori Róma hódító hatalom volt és legyőzte Karthágót, de aztán maga is elpusztult, hogy Karthágó nem volt hódító hatalom. Hannibál csak preventív háborúnak tekintette alpesi hadjáratát, de Karthágó is elpusztult és így tovább. Csak sajnos az is kiderül, hogy ebben a darabban nincs drámai konfliktus, hogy Hannibál kiváló hadvezér, de kevésbé kiváló drámai hős, hogy a hallgató képtelen dönteni, kinek van igaza, az íróilag pejoratíve beállított véneknek, akik nem akarnak háborút, vagy az íróilag hőssé emelt Hannibálnak, aki a háború mellett kardoskodik. És kiderül az is, hogy ma már puszta történelmi illusztrációt írni csupán a színpompás tabló kedvéért nem lehet és nem érdemes. Felkai Ferenc, aki nagyon nehéz időkben bizonyította, éppen egy híressé vált történelmi darabjával, menynyire tudja ezt — ezúttal nem követte saját rangos példáját. Mindezen, sajnos, a rendező, Gál István, és a színészek, elsősorban a Hannibált külsőséges eszközökkel alakító Mádi Szabó Gábor, nem segíthettek. Ír , . A nemzet-1 Gyermeknap közi gyermeknapon Vajek Róbert zenés riportműsorát hallgattam. Egy-egy gyerek nyilatkozott terveiről, vágyairól, egy kis hozzáillő zene következett, majd újabb nyilatkozat. Azért használom ezt a kifejezést, mert valóban inkább nyilatkozatok hangzottak el, mint őszinte, spontán vallomások. Valahogy nagyon kisuvickoltak, eminensek voltak ezek a mondatok, vagy legalábbis a mondatok nagy része. Tudom, hogy egy ünnepi műsornak ünnepinek kell lennie, nem valamiféle leleplezés vagy groteszk karakterkép a célja. Mégis, azt hiszem, egy második réteget kellett volna kibontani ezekből a gyerekmondatokból, nem minden szót "direktben" elfogadni, hanem kicsit megpiszkálva a felszínt legalábbis jelezni, hogy ki miért mondja éppen azt, amit mond. És ha egy gyerek máris -nyilatkozik — akkor ezt kellő iróniával és kritikával fogadva jellem- és társadalomképpé tágítani. Igazi érdekessége így lett volna ennek a nagyon is jótanulós összeállításnak. Röviden Végül két zenei Royl°en műsorról röviden. A Kedves lemezeim sorozatban Fényes Szabolcsot hívták meg a mikrofon elé. Élményszerű óra volt: pompás zenedarabokat hallottunk a klasszikusoktól napjainkig, érdekes és elgondolkodtató volt mindaz, amit Fényes Szabolcs zenei élményeiről és vonzalmairól elmondott. De még egy tanulságos élménye volt ennek a műsornak, hogy alkotás és ízlés mennyire összefügg, hogy amit Fényes Szabolcs a maga zenei területén produkál, azért olyan sajátos rangaimért szoros belső szálak kötik a zeneirodalom teljes világához. — Nagyon tetszett Komjáthy György Vasárnapi koktél öszszeállítása: kevés, de tömören és érdekesen informáló szöveg, kiváló, a világ jazz- -és tánczenéjének friss termését széles skálán bemutató felvételek. Görgey Gábor Az Inosztrannaja Lityeratura magyar száma Nagyrészt a magyar irodalmi és művészeti életnek szenteli új számát az Inosztrannaja Lityeratura című szovjet folyóirat, amely havonta mintegy 300 oldalon jelenik meg. A lap Mai magyar próza címszó alatt Mesterházi Lajos, Molnár Zoltán, Szabó István egy-egy elbeszélését közli. Szabolcsi Miklós a szociográfia körül kibontakozott vitáról írt tanulmányt a folyóirat számára. A szerkesztőség átvette Gyurkó László Lenin-tanulmányát, amely a Kortársban jelent meg. I. Szvetlov a mai magyar szobrászatról ad áttekintést. Több magyar könyv ismertetését is közli az Inosztrannaja Lityeratura, közöttük méltatja Váci Mihály, Garai Gábor, Hidas Antal, Fodor József, Szabó István és Illés Béla egyegy kötetét. Tájékoztat a folyóirat Az ember tragédiája új moszkvai kiadásának, elsősorban Leonyid Martinon műfordítói munkájának magyarországi visszhangjáról és ismerteti a Corvina kiadásában megjelent Mérföldkő című kötetet. ▼ JINBU2 5-IG Vásár V árja WsWSBKfeiKEI’ ME ill CIKK a®,so so % 4RNBIDMIHMYM Férfi kockás ing 100, Ft helyett 60,- Ft ▲ SZÍNHÁZAK mai műsora Állami Operaház: A szevillai borbély (L-bérlet 10.) (7) — Erkel Színház: Fidelio (1. bérlet 10.) (7) — Nemzeti Színház: Az ember tragédiája (7) — Katona József Színház: Fanni hagyományai (7) — Madách Színház: Olympia (7) — Madách Kamaraszínház: Mathiász panzió (7) — Vígszínház: Zoo (7) — Thália Színház: Az apáca (fél 8) — József Attila Színház: Kemény kalaposok (7) — Fővárosi Operettszínház: Jó éjt Bessy (7) — Vidám Színpad: Kicsi vagy kocsi? (8) — Kis Színpad: Lehet valamivel kevesebb? (7) — Egyetemi Színpad: Gondolatolvasás, Telepátia (7)— Állami Bábszínház: Misi mókus vándorúton (de. 10) — Kamara Varieté: Pesti lemezek (este 9 és fél 9) — Fővárosi Nagycirkusz: A Szovjet Állami Nagycirkusz vendégjátéka (fél 8) — Zeneakadémia: London Symphony Orchestra (Vez.: Colin Davis) (Tavaszi bérlet F-sorozat (fél 8). . Magar NewT AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT KÖNYVEI ,111111111.1111111,1.Ilim........ ...és így írunk mi Bárány Tamás paródiái Ha van műfaj, ahol alig fe- fenyeget az epigonság veszedelme, akkor ez az irodalmi paródiáé. Egyrészt bátran és elszántan már megírt művek nyomába szegődik, idegen egyéniségek álarcát ölti magára. Másrészt, az irodalmi paródia nem úgy született, mint a hagyományos műfajok többsége, különböző elemek integrációjából, lassan növekedve, az időben fejlődve. Az irodalmi paródia találmány, mintegy a szabadalmi hivatalban bejegyezve is csaknem egyidőben fedezték fel önálló, kötetbe gyűjthető és egyenrangú társként a szokott poétikai kategóriákhoz Franciaországban, Angliában és Magyarországon. A honi szabadalmat Karinthy jegyezte be. Az irodalmi paródia csak a telitalálatokat jegyzi, de azt végleges érvénnyel. Babitsról nem lehet több paródiát írni Ám azt már Karinthy egyik "áldozata« Ady is megjegyezte "A la maniére de« ... című cikkében, hogy az egészséges irodalmak lassan megteremtik a maguk parodistáit , s ebből látszik meg, milyen közügy, milyen fontos maga az irodalom, az író. Ahogy különösebben érdekes tanulmány-szedetet nem lehet közepes irodalomról írni — a paródia is megköveteli a maga hőseit, kiválóságait. Csak a jellegzetes egyéniség mintázható meg. S innen érthető, hogy Karinthy, nemcsak Szabolcskát, hanem Adyt is tollhegyre tűzte. A kiválóság nem véd meg a parodistától. Inkább ingerli. A leginkább az individuális jegy, a megkülönböztető vonás, ami az írót íróvá, sőt jelentékennyé avatja. Karinthy bevallottan az egyéniség túlhabzását gúnyolta. A modort és a pózt. Az ő "irodalmi kritikáit — így nevezte az "így írtok tt-t — a lényegre tapintottak, az egyéniség görcseire és merevségeire, arra, hogy mitől reprezentált egy író kort, réteget, miliőt. Egy mai Karinthy státusa viszont Bárány Tamás kötetének megjelenéséig üres volt. Darvas Szilárd korai kísérletei, Tímár György néhány sikeres publikációja után, kialakult új irodalmunkról ez az első és egyetlen, teljességre törekvő paródia-irodalomtörténet. Ítéletet mondanunk róla tehát ennek az "egyediségnek" a szem előtt tartásával kell. Minden ráolvasott szó eleve önbírálat lehet csupán — mert abban már minden irónia nélkül is törvényszerűséget gyanítunk, ha húsz esztendő lírája, drámája és kultúrélete most hirtelen egy sorozatnyi humoreszkben elénk kerül. Minden irodalornak olyanok a kritikusai, amilyeneket megérdemel. A parodistái detto. Mondanom sem kell ezek után, hogy Bárány Tamás könyve: jó. Érdekes, mint mai irodalmunk, egyenetlen, mint mai irodalmunk. Hűséges tükör tehát, jellemzésében, hangsúlyozom, önmagunkra ismerünk. Bárány először is abból indul ki, hogy irodalmunkat jól ismeri az olvasóközönség. Egyetlen paródiája sem élvezhető úgy, hogy az "eredetiből" sohasem olvastunk egy sort se. Bárány azt is feltételezi, hogy eltorzított neveit mindenki tüstént visszafordítja. Bizonyos benne, elszánt hittel, hogy Lárinthy Ferencből valamennyi olvasója tudja, hogy a ferde név Karinthy Ferencet takarja. Vitává György minden további nélkül visszavezethető Moldovára, Sámfy — Mándyra, Tészi — Vészire. A nevek dolgában tehát magabiztosabb Karinthynál, aki mégiscsak közölte, hogy Tóth Árpádról, vagy Gellért Oszkárról ír-e paródiát. Amikor azonban a »gnoszszá«-hoz, a parodista lábjegyzetéhez, a műhöz odacsatolandó játékhoz ér — aggályos lesz, s javarészt nem formai (vagy irálybeli) tulajdonságokat torzít. A tartalomból indul ki, és az író életpályájából. Az önéletrajzot, amit Karinthy gondosan a főszövegen kívülre helyezett egy ironikus portréba — Bárány, a szabadalom utóda a paródia témájában oldja fel. Ha Karinthy egy formai játékokat élvező kor jegyzője volt — Bárány egy tartalomcentrikus irodalomé, s jó érzékre vall, hogy ezt paródiái felépítésében jelzi, követi, hogy ennek utána enged. Ennek megfelelően keveset is játszik. Nagyon komoly parodista. Olyan, mint egy kritikus, amikor humoreszket ír. A Karinthy-paródiákban, hajdan, visszatükröződött az impresszionista kritika is. Ha már kritikáknak nevezte őket egyszer, bizonyos értelemben, tartotta a rokonságot a műbírálat szolidabb ágával is. Bárány a mi rokonunk, mai recenzenseké. Azt jellemzi egy íróban, amit mi írnánk róla, töröttebb mondatokkal, s hosszabb szakállal. Illés Endréről ő is megemlíti, hogy orvosnak készült — ezt eddig egyetlen "komoly" kritika se mulasztotta el. Hegedűs Gézáról egy történelmi regénye paródiájából azt is megtudjuk, hogy különben szerzőkritikus és kiterjedt munkásságot folytat. Néhol tehát külsőségeket vesz célba. Az első, tettenérhető tulajdonságot füleli le De amikor az író műve mélyebb rétegekbe enged betekintést, remekel. Németh László paródiája pontos,életveszélyesen igaz. Grandpierre Emile: kitűnő. A nagy céltáblákon így tévedhetetlenül eltalálja a legbelsőbb kört. A kis céltábla ennél a belső körnél — relatíve — nagyobb. Ott mindig mellé lő Bárány. Az óriások Achilles sarkával nincs baja. Egy pigmeust viszont kartávolságnyira elhibáz. Élvezetesek és kitűnőek a rádió- és tévé-karcolatok, jelenetek. Jók a film-paródián is. Végül tehát egy „vegyesfelvágott” műfajban Bárány alapjában kikísérletezte magának a paródia szabályait. Új anyagon alkalmazta, mint egy régen nélkülözött szérumot. S ezt az érdemét mindenki elismeri majd az irodalmi életben, aki megbírált, kicsúfolt művészként szerepel. A kimaradottak dühétől kell félteni. Ungvári Tamás Táguló körök Rákos Sándor verskötete "Mérleg" című, különös fölépítésű versében a saját életében tapasztalt fájdalom és öröm egymásba hatolását idézi fel Rákos Sándor, s ebből vonja le — és ki — az általános és dialektikusmérleg*-et.Minél mélyebb és reménytelenebb a sötétség, annál nagyobb a fény ereje!* A sötétség és a fény birkózása — ez az úgynevezett örök téma — mindig igen egyénien szólalt meg Rákosnál, aki megdöbbentő érzékletességgel fejezte ki szívszorongató félelmeit, hogy annál jobban éreztesse — és keltse fel az olvasóban is — a fény iránti vágyakozást. Rákos Sándor immár több mint két évtizedet felölelő, összetéveszthetetlen hangú költészete egyes szakaszaiban a félelem erősebb volt, mint a vágyakozás. De a költő azért soha nem süllyedt el teljesen a szorongás pincebörtönében. Ez a legutóbbi három év — mennyiségileg nem túl sok, de minőségileg jelentős — termését elénk táró kötet azt mutatja, hogy a költő mérleget vont, s immár nemcsak magáról, hanem nemzedékéről, anegyvenévesekéről is. Elveszettnek érzett éveit, többféle kiszolgáltatottságát is szolgálattá alakította át magában és maga körül is a mindig göröngyös úton járó, mindig aggályosan őszinte költő, aki nemcsak azt üdvözli, hogy ugyanakkor, amikor nagyobb tiszteletben tartják a panaszkodás jogát, kevesbedtek a panaszt kiváltó okok. örömét leli abban, hogy az igazi költő jobban kitapogathatja azokat az összefüggéseket, amelyek egy magas színvonalú, nem napi akcidentáliákra vonatkozó, mégis mélyen, igazán politikus optimizmust sugallnak. "A költő lelép földjéről, kilép ege alól, kibújik bőréből, húsából, atomról atomra mindent lebont és atomról atomra mindent újra fölépít — s akkor átlép a szabadság földjére« — írjaA költő kiszolgáltatottsága és szabadsága* című szép próza-versében. A vers egészéből, s Rákos Sándor újabb költészetének félre nem érthető szelleméből az következik, hogy »a költő lelép földjéről* nem azt jelenti, hogy a költőnek most már el kell hagynia a társadalmat, csak akkor lehet szabad. Rákos sajátos jelrendszerében — amelyhez ragaszkodik, mert igazi költő — ez éppen azt jelenti, hogy a költőnek el kell hagynia a magányosságot, hogy elérkezzen a társadalom segítségével elérhető szabadsághoz. Ahhoz az állapothoz, amikor nem papja se magának, se senkinek, de a jó ügy szolgája. Rákos Sándor verseiből hiányzik a "társadalomszó, éppen úgy, mint anép- és a "haza" is. Vannak költők, akiknek alkatához, művéhez Szervesen hozzátartozik, hogy néven nevezzék a kor nagy, éltető fogalmait. Rákosnak »nem állna jól” ez a közvetlen megidézés. Ő a maga módján, saját művészi szuverenitásán belülköteleződön el — mind szorosabban — nép és haza, társadalom és világ táguló köreihez. (Magvető) Antal Gábor Nagy forgalom a „ könyvutcán OJ ! O Jl ” Országszerte nagy forgalom volt szombaton és vasárnap a könyvheti sátraknál. Budapesten különösen a Váci utcaikönyvutcát keresték fel sokan, két nap alatt több mint hatezer könyvet vásároltak. A fővárosi sátrakban és boltokban az elmúlt év forgalmához képest negyven százalékkal több könyvet adtak el. Jó híreket közölnek a vidéki jelentések is. Tatabányán nyolc könyvsátorban az első két napon 40 ezer forintért adtak el könyvet. Szegeden három sátorban néhány óra alatt több mint ezer könyv fogyott el. Tabon vasárnap délelőtt 2200 forint volt a forgalom, Enyingen 2700 forint. Legtöbben a magyar irodalom új műveit keresték. Áprily Lajos, Garai Gábor és Váci Mihály verseskötetei sok helyen hamar elfogytak. Nagy népszerűségnek örvend a könyvhéten Berkesi András Húszévesek című regénye, Goda Gábor könyve, a Magányos utazás, a Körkép 65 című novella-antológia, Illés Endre karcolatgyűjteménye, a Gellérthegyi éjszakák, Németh László új regénye, az Irgalom és Bóka László poszthumusz kötete, az Őszi napló. Élénken érdeklődnek a vásárlók a humoros művek iránt is. Komlós János új kötete, a Csak az első száz év nehéz és Bárány Tamás paródiagyűjteménye, az ... és így írunk mi, már csaknem teljesen elfogyott. A külföldiek közül a Rab Zsuzsa fordításában megjelent orosz lírai antológia, A sárkányölő aratta a legnagyobb sikert, valamint Brecht verseinek most megjelent gyűjteménye. Sokan vették meg Steinbeck és Szimonov új kötetét. Az ismeretterjesztő művek között a Művészeti és a Zenei Lexikon, valamint a Magyar történelem volt a könyvhét első két napjának "Slágere". Kedd, 1965. június 1. NAPLÓ Június 1 Az olaszországi Pesaróban vasárnap este nyílt meg az "új filmművészet" első nemzetközi fesztiválja, amelyen Magyarországot Gál István Sodrásban című filmje képviseli. Vaszary János zürichi kiállításának sikeréről ad hírt a Bildende Kunst, az NDK képzőművészeti szövetségének lapja.9 Dél-alföldi kiállítás nyílt vasárnap Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum képcsarnokában. 32 alföldi képzőművész összesen mintegy 80 munkáját állítják ki. Helyet kaptak a tárlaton a hódmezővásárhelyi majolika gyár fali kerámiaképei is.❖ Ottó Dix professzort, az NDK neves festőművészet tiszteletbeli tagjává választotta a firenzei Accademia di belle Arti, a világ legrégibb képzőművészeti akadémiája, amelyet 1563-ban alapított Medici Cosimo és Michelangelo. 153 A Salon Populiste 23. kiállítását a párizsi Modern Művészetek Múzeumában idén Henry Ramey elnökletével rendezik meg. A tárlatnak minden évben van egy külön szekciója, amelyen a tagok a meghatározott témával foglalkozó műveiket mutatják be. Az idei téma: zene a nép életében.# Afrikai törzsek dalait, meséit jegyzik fel az UNESCO accrai központjának munkatársai. A szervezet tagjai segítenek a szájhagyományon alapuló irodalom rögzítésében, ábécés könyvek készítésében, nyelvtan és szótár kiadásában. Eszperantó nyelvű prospektust is megjelentetnek idén a Szegedi Szabadtéri Játékok rendezői. A kiadványt negyven országba küldi el a Magyar Eszperantó Szövetség szegedi pedagógus csoportja. 40 A berlini Filmspiegel című folyóirat megemlékezik Gázon Gyula 80. születésnapjáról, és cikkében felsorolja a kiváló magyar színész számos filmszerepét. 4* Gertler Endre professzor augusztus 30-tól háromhetes hegedű-mesteriskolát tart Budapesten. Jelentkezni írásban lehet — az előjátszásra szánt művek felsorolásával — a Művelődésügyi Minisztérium művészetoktatási osztályán június 15-ig. A francia nyelv elsőhennáléját szeptember 9—15-e között rendezik meg Namur városában. Ebből az alkalomból pályázatot hirdettek a francia nyelv barátai számára. A díjakat a biennálén adják át, és Lipcse városa nemzetközi grafikai pályázatot hirdetett a népek közötti barátság gondolatának művészi kifejezésére. A beérkezett művekből július 3-tól augusztus 8-ig kiállítást rendeznek, majd több országban mutatják be az anyagot. A legjobb pályaművekből német, angol, francia és orosz nyelvű szöveggel album készül. Le Corbusier tervei szerint építteti meg kongresszusi palotáját Strasbourg városa. A munkát rövidesen elkezdik. A cannes-i fesztivál nagydíjas magyar rövidfilmje NYITÁNY Rendezte és fényképezte: VADÁSZ JÁNOS MÁJUS 30-TÓL: HÍRADÓ JÚNIUS 3-TÓL: A , PUSKIN du., SZIKRA de.. ALKOTMÁNY FILMSZÍNHÁZAKBAN NYÁRI intermezzo című zenés csehszlovák film mellett.