Magyar Nemzet, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-18 / 168. szám
14 Csokonai és Dunaalmás A Dunaalmáson felállítani szándékolt Csokonai-szoborral kapcsolatosan Kovalovszky Miklós nagy irodalomtörténeti apparátussal felveti a problémát: "Lilla Dunaalmásra ment férjhez és ott halt meg; de akkor már hogy került volna oda boldogtalan szerelmese, a cserbenhagyott költő?* Kovalovszky valóságos kis tanulmánynak beillő hozzászólásában arra a kis híradásra reflektál — negatív előjellel —, amely szerint a dunaalmási Csokonai-szobor felállításának indoka az lenne, hogy Csokonai gyakran járt a faluban nagy szerelménél, Lillánál. Kovalovszkynak abban teljesen igaz van, hogy erre semmiféle irodalomtörténetileg hiteles adatunk nincsen. Ám lélektanilag nem lehetetlen. De kezdjük elölről. Csokonai 1797-ben, még mint vándorpoéta, Komáromban megismerkedik egy ottani jómódú gabonakereskedő Júlia nevű leányával. Egymásba szeretnek. De kilenchónapi boldog szerelem után, 1798 tavaszán, a költő már arról panaszkodik a »Tihanyi Echóhoz«, hogy "Jaj, Lillám is a tyrann törvénynek, — S a szokásnak meghódolt...« A zseniális kóbor poéta — korát jóval megelőzve — nagyon jól felismerte ennek atyrani törvénynek a társadalomtudományi lényegét. Ez már nem is a feudális kor származási különbségének (hiszen Csokonai nemesi származású volt), hanem a kereskedő-város jellegű Komáromban már korábban jelentkező kapitalizmus vagyoni különbségének egyéni boldogságokat ridegen eltipró kérlelhetetlensége: a gazdag szülők ellenzik lányuk házassági tervét a vagyontalan, állástalan, kóbor poétával s hogy ne is legyen ideje gondolkozni az önállótlan, könnyen befolyásolható teremtésnek, alispáni diszpenzációval sietve férjhez kényszerítik az ő vő-jelöltükhöz, Lévay István gazdag dunaalmási fakereskedőhöz, aki35 éves, hatalmas, erős nagytestű ember volt. Csokonai meghatóan írja búcsúlevelében: -Elmegyek Keszthelyre, te pedig Almásra, s két egymásért teremtett szív ily messze fog egymástól esni mindörökké...* Amindörökké* túlzásnak bizonyult, mert életükben egyszer még minden bizonnyal találkozhattak, még pedig 1802 telén, amikor Csokonai ismételten Komáromban járt. Ezt Kovalovszky is megállapítja, csak éppen a dunaalmási színhelyben kételkedik. Ám — tapasztalatok és konkrét példák alapján — ezt sem kell éppen valószínűtlennek tartanunk, elvégre egy költő mért ne kereshetné fel egykori múzsáját asszonyi otthonában is, ha csak éppen — szinte kölcsönös megállapodás alapján — szakítottak, de össze nem vesztek?! S itt áttevődik a probléma súlypontja arra a kérdésre, hogy hát — akár Komáromban, akár Dunaalmáson — egyáltalán találkoztak-e? — Ennek a lehetőségnek csak egyetlen írásos dokumentuma van, egy kis dedikált könyvecske, amelyről futólag Kovalovszky is megemlékezik. Mi azonban úgy érezzük, hogy ez a kis könyv alaposabb ismertetést érdemel. (És ezt már el is végezte több évtizeddel ezelőtt Szemző PiroskaEgy könyv életrajza* című tanulmányában az akkori Tükör c. folyóirat hasábjain.) A könyvecskének talán egyetlen fennmaradt példányát a Széchenyi Könyvtárban őrzik. Mindössze 6,5x11 cm nagyságú, empire ízlésű, ma már fakult rózsaszínű selyemkötés borítja. Régi jelzése P. O. hung. 485., új száma: RE 111. — Címe:A szépség’ ereje a’ bajnoki szívem«. Csokonai műve: Egy lakodalmasalkalmatosságra írt* rokokó ízlésű, 45 négysoros strófából álló költemény. Mindössze 24 lapnyi terjedelmű, jegyzetekkel együtt. Bennünket ezúttal csak a kézírásos ajánlása érdekel, mely szó szerint így hangzik: „Elfelejthetetlen Angyalom Vedd ezt a’ Könyvet azzal a’ Szívvel, a’ millyennel ajánlom;’ s’ emlékezz meg írójáról, a’ ki miattad síet a’ halálhoz, a’ kit Te hidegebben fogadsz, mint sem érdemelné. Élj vígan! — Csokonai*. — KétszeresV. J.* -V. J.* monogram utal a megajándékozott személyére s egy későbbi külön bejegyzés is — Mátray Gábor könyvtár-őr tollából: — »E’ könyvecskét Lillájának ajándékozá Csokonay*. — Mind e bejegyzések két dolgot igazolnak. Egyrészt, hogy Csokonai a szakítás után is valóban találkozott még egyszer a hajdani Lillával, Lévay Istvánnéval. De másrészt: ez a találkozás éppen nem volt valami szívélyes hangulatú, s egymagában is cáfolja azt az irodalmi mendemondát, mintha valamiféle intimebb folytatása lett volna akár Komáromban, akár a Dunaalmáson. Ám a fentebb említett kis emlékkönyvecskében van még egy másik Mátray-féle bejegyzés is:A Széchényi-országos könyvtárnak szentelé Jókai Mór úr 1859. II. 15-én.« — Vajon hogyan került a kis könyv a Jókaiék birtokába? — Szemző Piroska ezt a rejtélyt is elfogadhatóan megfejtette. Váry Ferencné, Jókai Eszter (Mór testvérnénje) írja visszaemlékezéseiben, hogy 1846-ban édesanyjukat, özv. Jókai Józsefnét baj érte: Komáromból egy napra Madarra rándultak ki névnapra és útközben felborult a hintó s az öreg asszony karját törte. Kimondhatatlan kínokat szenvedett, hazajövet pedig el is ájult Hetényben, úgyhogy kénytelenek voltak a papiaknál megállni és fellocsolni az eszméletlent, amiben nagy buzgalommal segédkezett egy idős anyóka, a papné, Végh Mihályné Vajda Julianna, ő ugyanis első férje halála után másodszor is férjhez ment. Örömmel olvastam dr. Hortobágyi Tibor egyetemi tanárnak azokat a szavait, melyek szerint az alsó- és középfokú biológiai oktatásban a nemzetközi élvonalba kerültünk. Ez a megállapítás a közoktatásunk vezetőit és a "nemzet napszámosait" egyaránt boldog büszkeséggel tölti el és további jó munkára serkenti. De mivel ő maga nem írhatta meg, szóvá teszem, hogy ebben a jelentős eredményünkben dr. Hortobágyi Tibornak maradandó érdemei vannak. Az ő vetéséből is azaz a szocialista közműveltség ügye ma, amikor a Kontra György dr. statisztikai adataival kimutatott eredményeinknek örülünk. Dr. Hortobágyi Tibornak arra a vetésére gondolunk, amelyet már fiatalon, egri tanárképző főiskolai professzorsága kezdetén is végzett. Kétségtelenül nagy része van abban, hogy középfokú tanintézeteink és általános iskoláink tankönyveiből természettudományosan helytálló, materialista szemlélet árad. Szinte ide kívánkozik az ÉLŐVILÁG 7 című általános iskolai tankönyvünkből az a pár sor, amely Hortobágyi cikkének bevezető gondolatát — az asszimiláció lényegét és gazdasági jelentőségét — tanítja alsó fokon. Idézem: »A talajból felszívott ásványi sókból, vízből és természetesen CCL-ből csak a zöld növények képesek protoplazmát készíteni, az állatok nem. Ezért nem élhetnek az állatok növények nélkül. Ez a tanítás valóban korszerű, mert állításai kísérletileg igazolható tényeken nyugszanak, szövege egyértelműen materialista, félreérthetetlenül világos, első olvasásra érthető, meggyőző és megtanulható. Cikkének azzal a részével azonban nem egészen érthetünk egyet, ahol azt olvastuk, hogy a felsőfokú oktatásban a civilizált országok átlaga fölött vagyunk. Ez a megállapítása az orvos-, állatorvos- és a szakbiológus képzésre vonatkozó helytálló, de nem mindenütt van így, ahol a biológiát segédtudományként alkalmazzák. Bizonyítsa ezt a következő idézet. "A növényi és az állati szervezet képes arra, hogy a táplálékkal felvett különböző Bizonyára ő ajándékozta ekkor a szerencsétlenül járt Jókainénak a kedves Csokonaiereklyét... Érdekes adatot jegyzett fel visszaemlékezéseiben az öreg Lilláról id. Szinnyei József is, a magyar írók lexikonának szerkesztője: -Én 1850 tavaszán Komáromban Beöthy Zsigmond sógorom családjánál Lilla házában laktam a Rozália téren, és miként naplómba jegyeztem, május 7-én láttam őt, midőn a házbért jött beszedni; szikár, középtermetűnél magasabb, élénk öreg aszszony volt.* Milyen illúzióromboló jelenet: a háztulajdonos múzsa személyesen jön beszedni a lakbért! Még mindig kísért a "tyrann törvény" átka... De azért Csokonai emlékéhez sem volt hűtelen. Amikor 1855. február 15-én a dunaalmási Lévay-féle házában meghalt és férje segédlelkészét, Farkas Benőt Dunaalmásra küldte a hagyaték átvételére, ez Lilla kis faliszekrényében egyéb emléket nem talált, mint a "Lilla, érzékeny dalok a posthumus kötetét, (amit a költő édesanyja küldött el annak idején ajándékba neki), Domby Márton 1817-ben megjelent Csokonaiéletrajzát és a költő féltve őrzött búcsúlevelét. Végh Mihály a dunaalmási temetőben temettette el hitvesét, sírkövére ezt a szöveget vésette: "Lilla Áldott hamvainak férje Végh Mihály esperes — élt 78 éveket — Meghalt febr. 15. 1855. Béke hamvainak!« — A sírfelirat nem egészen pontos. Az almási sírhant alatt egy elfáradt, törődött öregasszonynak, Végh Mihályné református esperesnének a tetemei nyugosznak. De Lilla nem halt meg. Egy ragyásképű, méla tekintetű, iskolájából kicsapott tógátus diák költészetében örökké él! Kunszery Gyula annyagokból (elemekből) fehérjéket szintetizáljon. Ezzel szemben az emberi szervezet nem tudja szintetizálni fehérjékké a felvett elemi alkotókat.* Az idézett sorok felsőfokú oktatási tananyagból valók, de mint látjuk, az általános iskolaival merőben ellentétes ismereteket terjesztenek. Sok hasonlóan érdekes van benne, de kár volna ezeket mind feleleveníteni, helyettük idézzük a tankönyvpótló jegyzet előszavának néhány részletét. "Ez a tananyag... kísérletet jelent a korszerű, speciális áruismeret-oktatás egyetemi, illetve főiskolai szinten való kialakítására. A tananyag mélysége olyan igényt támaszt, a hallgatókkal szemben, hogy ezekkel az elméleti ismeretekkel, valamint a gyakorlati órákon elsajátítottakkal néhány évi gyakorlat után kereskedelmünk áruszakértői legyenek.* Szerzője ezt is kéri az előszóban: "...akiknek észrevételeik lennének, közöljék azt velem szóban vagy írásban, így a következő kiadásnál megjegyzéseiket figyelembe véve a tananyagot színvonalasabbá tehetem.« Észrevételem a következő: nem kívánjuk, hogy ez a "speciális áruismeret" színvonalasabb legyen biológiai ismeretek dolgában, mint az, amit az általános iskola VII. osztálya tanít. Erre a színvonalra azonban feltétlenül szüksége van, akkor is, ha: "Ez a tankönyvpótló jegyzet a Felsőfokú Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskola áruforgalmi ágazata hallgatói számára készült.* Pejtsik Árpád A titkárnők július 13-án megjelent vezércikkükkel — amely a titkárnőkről szólt — teljes mértékben egyetértünk. Jóleső érzés volt olvasni, hogy férfi tollából elismerik a nődolgozók egy olyan rétegét, amelyről eddig nem sok szó esett. Örülünk a cikknek és annak a megbecsülésnek, mely a cikk hangjából kicsengett a titkárnők felé, akik névtelen munkatársként igyekeznek nehéz feladatukat megoldani. Bajnai Albertné Budapesti Nőtanács titkára Oktatás és ismeretterjesztés a biológiában -Mislar Nemzet. Postabélyeg az árvízkárosultak segélyezésére Dr. Lichtenstein Miksa mohácsi főorvos olvasójuk azt javasolta, hogy a Magyar Postabélyeg kibocsátásával segítse az árvízkárosultakat. A Postavezérigazgatóság közlése szerint az »Árvíz« bélyeg tervezése és nyomdai előállítása már folyamatban van és előreláthatólag augusztus első napjaiban meg is jelenik. A kiadás keretében a posta 10 plusz 5 forintos blokkot és 1 forint plusz 50 filléres bélyeget bocsát ki. Minden blokkból és bélyegből a felár (5 forint, illetve 50 fillér) az árvízkárosultak segélyezésére szolgál. Magyar Filatélia V. Melyik a fő útvonal az Alagútnál? Az Attila út és Alagút utca sarkán lakom. Hónapok óta karambolok sorozata történik itt a kereszteződésnél. Ennek az az oka, hogy a gépkocsivezetők nincsenek tisztában azzal, hogy melyik a fő útvonal. Akkor történnek a karambolok, amikor nincs villanyrendőr. Vasárnap és este őrült sebességgel hajtanak a gépkocsivezetők erre, mert egyenes az út. Egész nap iszonyú fékcsikorgatást hallunk, mert csak az utolsó pillanatban fékeznek. A napokban ismét volt egy karambol. Két autó ütközött össze. Rettenetes ordítozás, csattogás, üvegcsörömpölés volt. Kérjük, hogy sürgősen intézkedjenek az illetékesek! Még mielőtt újabb tragédiák történnének. Laikus vagyok az autóközlekedésben, de talán javaslataimmal segíthetek. Fontos, hogy vasárnap is legyen villanyrendőr. Legyen •••lassan* jelzés mindkét irányból az Alagút utca és az Attila utca kereszteződésénél. (Esetleg tükörjelző.) A KRESZ-szabályokban félreérthetetlenül legyen feltüntetve, hogy melyik a fő irány és ezt jelezzék is. A gyalogos átkelőhelyeket ne pontosan a sarkon jelöljék ki, hanem kb. 4—5 méterrel beljebb. Ha kis ívben fordul be a jármű, előre lássa egymás szándékát a gyalogos és az autós. Sürgős intézkedést kérünk! Rácz Kamilla, Budapest Vasárnap, 1965. július 18. Frottírruha/ neccruha és más divatújdonságok. A frottírruha az egyik tavaszi divatbemutatón jelent meg először és mint a nyaralás egyik örömét konferálták be, mert nemcsak a strandoláshoz való, hanem étkezéshez is hordják. Az első frottírmodellek elöl vagy oldalt gombolásos megoldásban készültek, de a divattervezők tovább fejlesztették a frottírruha divatját. A bal oldali rajzon például párizsi FROTTÍRRUHÁT mutatunk be. A ruha egyenes vonalú, nyakkivágása elöl felhasított, a kivágás körül a minta legélénkebb színével paszpolozták. Frottírból készült a háromszögletű fejkendő is. A francia modell frottír fürdőlepedőből is készülhet. A legújabb párizsi modellek között a legérdekesebb a csuklyával egybeszabott, egyenes vonalú, oldalt felhasított, egyszínű frottírruha, sodrott pamut övvel összefogva. Csinos strandmodell a rózsaszínű frottíring, amely teljesen követi a férfiing vonalát. NECCRUHA a jobb oldali rajz. Az eredeti modell rózsaszínű fonalból, hálóhorgolással készült. Az alsó ruha a fonallal egyező színű puplin. A neccruha széleit az alsó ruha anyagával paszpolozták. A neccruha horgolásmintája: 5 láncszem és 1 kispálca minden 5. alapláncszembe. A következő sorokban is 5 láncszem és 1 kispálca váltakozásával horgoljunk. A horgoláshoz zefír vagy "Honleány" fonalat használjunk. Nemcsak a neccruha divatos, hanem a neccpulóver és a bikini fölé való necc strandkabát is. A neccpulóvert könnyű selyemmel bélelik, a strandkabátot pedig a fürdőruha anyagával paszpolozzák. Nyári divatötlet a necc hajháló is: a ruha, a pulóver vagy a strandkabát anyagából és azzal azonos mintával horgolják. Az idei nyár különlegessége a MADEIRA fürdőruha. Pasztell színekben divatos. Az egybeszabott madeira fürdőruha bikiniszerűen bélelt, vagy bikinit viselnek alája. Mintás karton, vászon és szaténkarton fürdőruhára pedig divatos a madeira szalag díszítés. PESTI divatötlet: a kardigán két ujját felbontják és a felbontott fonalból divatos hálóujjat horgolnak a kardigánnak. Aki szeret horgolni, máris elkezdheti: csillagmintás fehér és ekrü színű bubigallér lesz divatos az őszi könnyű szövetruhára. (f. b.) BEERESZTNIEJTVEINIV VÍZSZINTES. (Kétbetűsek: KI, MZ, OL, TR.) — 1. és 7. Eötvös József költeti végrendelete. (Első és második sor.) — 15. Szöveg nélküli éneklés. 16. Nagy fegyverrel támadó. 18. Háry János apja. 19. A Tristram Shandy írója. 21. Anna becézése. 23. Hegység. 25. Takaró. 27. Operánk volt igazgatója. 28. Halogatna. 30. Mesebeli manó. 32. Időszakok. 34. Olcsó húsé híg. 36. Kíváncsiskodó. 38. Vissza harcias nő. 39. Dunántúli patakok gyűjtőneve. 41. NES. 42. A Duna mellékfolyója. 44. Pénzember. 46. Egyszer, angolul. 49. Megkönnyez. 51. Fém. 53. Flotov operája. 55. Csupán. 57. Helyiség. 59. Nép, szláv nyelven. 61. E körül gyülekeztek Artus király lovagjai. 63. Ázsiai félsziget. 64. Megbosszul. 66. Színművész (Flórián). 68. Mutatószó. 70. Helyhatározó. 72. Ruházati cikk. 76. A darvak vonulási formája. 78. Férfinév. 79. PES. 81. Felfüggesztve tart. 83. Nyugati gót király. 85. A tömeglélektan első tudósa. 87. Visszadugó. 89. Személyemről. 91. Ráerőszakol. 93. Női név. 95. Lengyel város (RYPTN). 97. Nyakvédők. 99. Csodálkozásra késztet. 101. Megterheli. 102. A földre gyűrő. 103. Lengyel folyó. 104. Az 53-as sor egyik szerepe. 105. Timur ... FÜGGŐLEGES. (Kétbetűsek: VA, AG, MS, ÖE, WE, LE.) — 1. Falu a fehérgyarmati járásban. 2. Lárvák. 3. Pontosan a testére igazít. 4. Skálahangok. 5. Testrész. 6. Alaszkai folyó. 8. Téglaépítmény. 9. Vízfolyások. 10. Verőfényben úszó. 11. A szerencsejátékban való részvétel célja. 12. Atmoszféra, rövidítve. 13. ... Madrid. 14. ... Enoch: Tennyson műve. 15. A görög művészet egyik leghíresebb alkotása. 17. Ónnal bevonó. 20. Az újabb építésű házakról általában már hiányoznak ezek az elemek. 22. Egy vietnami országrész régebbi neve. 24. Kettőzve: illóolaj. 26. Továbbiök. 29. Nem fukarkodnak. 31. Római számok. 33. ... ez a zsemle. 35. Kellemes az orrnak. 37. Az állatöv egyik csillagképe. 40. Átölel. 43. Az 5. sz. függőleges belsejében van. 45. Átcsoportosít. 47. Az Eötvös-idézet harmadik sora. 48. A matematika tréfás, rövid diákneve. 50. Nyájat hajt. 52. Erkölcs, idegen nyelven. 54. Régi űrmérték. 55. Félig csepeg. 56. Szalmagyűjtemény. 58. Vajat a csavaron. 60. Fájdalomcsillapító tabletta. 62. Rábukkanok. 65. Afrikai főváros. 67. Fa, németül, magyar névelővel. 69. A magyarságba olvadt lovasnomád török nép. 71. Az Eötvös-idézet negyedik sora. 73.Kerítés. 74. Szó a fejfáról. 75. Zeneszerző. 77. Tengeri állat. 80. Leves, idegen nyelven. 82. Termőföld. 84. Fejér megyei falu. 86. Részemre, tájszólással. 88. Dél-Korea volt diktátora. 90. Tenger, olaszul. 92. Csakis föl! 94. Borg, az egykori úszócsoda keresztneve. 96. NRL. 98. Főzeléknövény. 100. Rövidítés zongorakottákon. (Fenyősy Antal) Beküldendő a rejtvény négy hosszú sorában elrejtett Eötvösidézet megfejtése. 1965. július 26-ig. Megfejtés a július 4-i számból: Aprily Lajos: Ábel füstje. Juhász Ferenc: Virágzó világfa. Váci Mihály: Kelet felől. Somlyó György: Tó fölött, ég alatt. Rákos Sándor: Táguló körök. NYERTESEK: Tíz—tíz lottószelvényt nyertek. Tíz—tíz lottószelvényt nyertek. Horváth István, Bp., XI., Bölcső u. 11. Lux Erika, Bp., II., Fillér u. 11. Stein Lászlóné, Bp., VIII., Köztársaság tér 15. Olgyay Lehel, Bp., VII., Tanács krt. 3/c. Vitálisz Margit, Bp., Péterfy Sándor u. 7. Borbély Pál, Sárbogárd. Barabás Sándor, Balatonszemes. Dr. Csömöri Mária, Kecskemét. Kelemen Mária, Adács. Szeledinszky Mihály, Penc. A nyerteseknek a lottószelvényeket postán elküldjük. Kedves Szülők! Értesítjük Önöket, hogy az ÁLTALÁNOS BŐRÁRUKÉSZÍTŐ KSZ két fiókjában már most megjavíttathatják gyermekeik iskolatáskáit Ha nem várnak az utolsó percig, elkerülik a torlódást Keressék fel az Általános bőrárukészítő ksz fiókjait II. kerület, Mártírok útja 59. Telefon: 358—989 XIII. kerület, Visegrádi utca 5/b. Telefon: 110—781