Magyar Nemzet, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-18 / 168. szám

14 Csokonai és Dunaalmás A Dunaalmáson felállítani szándékolt Csokonai-szobor­­ral kapcsolatosan Kovalovszky Miklós nagy irodalomtörténeti apparátussal felveti a problé­mát: "Lilla Dunaalmásra ment férjhez és ott halt meg; de akkor már hogy került volna oda boldogtalan szerel­mese, a cserbenhagyott köl­tő?* Kovalovszky valóságos kis tanulmánynak beillő hoz­zászólásában arra a kis hír­adásra reflektál — negatív előjellel —, amely szerint a dunaalmási Csokonai-szobor felállításának indoka az lenne, hogy Csokonai gyakran járt a faluban nagy szerelménél, Lil­lánál. Kovalovszkynak abban teljesen igaz van, hogy erre semmiféle irodalomtörténeti­­leg hiteles adatunk nincsen. Ám lélektanilag nem lehetet­len. De kezdjük elölről. Csokonai 1797-ben, még mint vándor­poéta, Komáromban megis­merkedik egy ottani jómódú gabonakereskedő Júlia nevű leányával. Egymásba szeret­nek. De kilenchónapi boldog szerelem után, 1798 tavaszán, a költő már arról panaszko­dik a »Tihanyi Echóhoz«, hogy "Jaj, Lillám is a tyrann tör­vénynek, — S a szokásnak meghódolt...« A zseniális kóbor poéta — korát jóval megelőzve — na­gyon jól felismerte ennek a­­tyrani törvénynek­ a társa­dalomtudományi lényegét. Ez már nem is a feudális kor származási különbségének (hi­szen Csokonai nemesi szárma­zású volt), hanem a kereske­dő-város jellegű Komáromban már korábban jelentkező ka­pitalizmus vagyoni különbsé­gének egyéni boldogságokat ridegen eltipró kérlelhetetlen­­sége: a gazdag szülők ellen­zik lányuk házassági tervét a vagyontalan, állástalan, kóbor poétával s hogy ne is legyen ideje gondolkozni az önállót­­lan, könnyen befolyásolható teremtésnek, alispáni diszpen­­zációval sietve férjhez kény­szerítik az ő vő-jelöltükhöz, Lévay István gazdag dunaal­mási fakereskedőhöz, aki­­35 éves, hatalmas, erős nagytestű ember volt­. Csokonai megha­tóan írja búcsúlevelében: -El­megyek Keszthelyre, te pedig Almásra, s két egymásért te­remtett szív ily messze fog egymástól esni mindörökké...* A­­mindörökké* túlzásnak bi­zonyult, mert életükben egy­szer még minden bizonnyal találkozhattak, még pedig 1802 telén, amikor Csokonai ismé­telten Komáromban járt. Ezt Kovalovszky is megállapítja, csak éppen a dunaalmási színhelyben kételkedik. Ám — tapasztalatok és konkrét pél­dák alapján — ezt sem kell éppen valószínűtlennek tarta­nunk, elvégre egy költő mért ne kereshetné fel egykori mú­zsáját asszonyi otthonában is, ha csak éppen — szinte köl­csönös megállapodás alapján — szakítottak, de össze nem vesztek?! S itt áttevődik a probléma súlypontja arra a kérdésre, hogy hát — akár Komárom­ban, akár Dunaalmáson — egyáltalán találkoztak-e? — Ennek a lehetőségnek csak egyetlen írásos dokumentuma van, egy kis dedikált köny­vecske, amelyről futólag Ko­valovszky is megemlékezik. Mi azonban úgy érezzük, hogy ez a kis könyv alaposabb ismer­tetést érdemel. (És ezt már el is végezte több évtizeddel ez­előtt Szemző Piroska­­Egy könyv életrajza* című tanul­mányában az akkori Tükör c. folyóirat hasábjain.) A könyvecskének talán egyetlen fennmaradt példá­nyát a Széchenyi Könyvtár­ban őrzik. Mindössze 6,5x11 cm nagyságú, empire ízlésű, ma már fakult rózsaszínű se­lyemkötés borítja. Régi jelzé­se P. O. hung. 485., új száma: RE 111. — Címe:­­A szépség’ ereje a’ bajnoki szívem­«. Cso­konai műve: Egy lakodalmas­­alkalmatosságra írt* rokokó ízlésű, 45 négysoros strófából álló költemény. Mindössze 24 lapnyi terjedelmű, jegyzetek­kel együtt. Bennünket ezúttal csak a kézírásos ajánlása ér­dekel, mely szó szerint így hangzik: „­Elfelejthetetlen An­gyalom Vedd ezt a’ Könyvet azzal a’ Szívvel, a’ millyennel ajánlom;’ s’ emlékezz meg író­járól, a’ ki miattad síet a’ ha­lálhoz, a’ kit Te hidegebben fogadsz, mint sem érdemelné. Élj vígan! — Csokonai*. — Kétszeres­­V. J.* -V. J.* mo­nogram utal a megajándéko­zott személyére s egy későbbi külön bejegyzés is — Mátray Gábor könyvtár-őr tollából: — »E’ könyvecskét Lillájának ajándékozá Csokonay*. — Mind e bejegyzések két dol­got igazolnak. Egyrészt, hogy Csokonai a szakítás után is valóban találkozott még egy­szer a hajdani Lillával, Lé­vay Istvánnéval. De másrészt: ez a találkozás éppen nem volt valami szívélyes hangu­latú, s egymagában is cáfolja azt az irodalmi mendemon­dát, mintha valamiféle inti­­mebb folytatása lett volna akár Komáromban, akár a Dunaalmáson. Ám a fentebb említett kis emlékkönyvecskében van még egy másik Mátray-féle bejegy­zés is:­­A Széchényi-országos könyvtárnak szentelé Jókai Mór úr 1859. II. 15-én.« — Vajon hogyan került a kis könyv a Jókaiék birtokába? — Szemző Piroska ezt a rej­télyt is elfogadhatóan meg­fejtette. Váry Ferencné, Jókai Eszter (Mór testvérnénje) írja visszaemlékezéseiben, hogy 1846-ban édesanyjukat, özv. Jókai Józsefnét baj érte: Ko­máromból egy napra Madarra rándultak ki névnapra és út­közben felborult a hintó s az öreg asszony karját törte. Ki­mondhatatlan kínokat szenve­dett, hazajövet pedig el is ájult Hetényben, úgyhogy kénytelenek voltak a papiak­nál megállni és fellocsolni az eszméletlent, amiben nagy buzgalommal segédkezett egy idős anyóka, a papné, Végh Mihályné Vajda Julianna, ő ugyanis első férje halála után másodszor is férjhez ment. Örömmel olvastam dr. Hor­tobágyi Tibor egyetemi tanár­nak azokat a szavait, melyek szerint az alsó- és középfokú biológiai oktatásban a nem­zetközi élvonalba kerültünk. Ez a megállapítás a közokta­tásunk vezetőit és a "nemzet napszámosait" egyaránt bol­dog büszkeséggel tölti el és további jó munkára serkenti. De mivel ő maga nem írhat­ta meg, szóvá teszem, hogy ebben a jelentős eredmé­nyünkben dr. Hortobágyi Ti­bornak maradandó érdemei vannak. Az ő vetéséből is azaz a szocialista közművelt­ség ügye ma, amikor a Kont­ra György dr. statisztikai adataival kimutatott eredmé­nyeinknek örülünk. Dr. Horto­bágyi Tibornak arra a vetésé­re gondolunk, amelyet már fia­talon, egri tanárképző főisko­lai professzorsága kezdetén is végzett. Kétségtelenül nagy része van abban, hogy közép­fokú tanintézeteink és általá­nos iskoláink tankönyveiből természettudományosan helyt­álló, materialista szemlélet árad. Szinte ide kívánkozik az ÉLŐVILÁG 7 című általá­nos iskolai tankönyvünkből az a pár sor, amely Hortobágyi cikkének bevezető gondolatát — az asszimiláció lényegét és gazdasági jelentőségét — ta­nítja alsó fokon. Idézem: »A talajból felszí­vott ásványi sókból, vízből és természetesen CCL-ből csak a zöld növények képesek proto­plazmát készíteni, az állatok nem. Ezért nem élhetnek az állatok növények nélkül. Ez a tanítás valóban kor­szerű, mert állításai kísérle­tileg igazolható tényeken nyugszanak, szövege egyértel­műen materialista, félreérthe­tetlenül világos, első olvasás­ra érthető, meggyőző és meg­tanulható. Cikkének azzal a részével azonban nem egészen érthe­tünk egyet, ahol azt olvastuk, hogy a felsőfokú oktatásban a civilizált országok átlaga fö­lött vagyunk. Ez a megállapí­tása az orvos-, állatorvos- és a szakbiológus képzésre vo­natkozó helytálló, de nem mindenütt van így, ahol a bio­lógiát segédtudományként al­kalmazzák. Bizonyítsa ezt a következő idézet. "A növényi és az állati szer­vezet képes arra, hogy a táp­lálékkal felvett különböző Bizonyára ő ajándékozta ek­kor a szerencsétlenül járt Jó­­kainénak a kedves Csokonai­­ereklyét... Érdekes adatot jegyzett fel visszaemlékezéseiben az öreg Lilláról id. Szinnyei József is, a magyar írók lexikonának szerkesztője: -Én 1850 tava­szán Komáromban Beöthy Zsigmond sógorom családjánál Lilla házában laktam a Rozá­lia téren, és miként naplómba jegyeztem, május 7-én láttam őt, midőn a házbért jött be­szedni; szikár, középtermetű­nél magasabb, élénk öreg asz­­szony volt.* Milyen illúzió­romboló jelenet: a háztulaj­donos múzsa személyesen jön beszedni a lakbért! Még min­dig kísért a "tyrann törvény" átka... De azért Csokonai emlékéhez sem volt hűtelen. Amikor 1855. február 15-én a dunaalmási Lévay-féle házá­ban meghalt és férje segéd­lelkészét, Farkas Benőt Duna­almásra küldte a hagyaték át­vételére, ez Lilla kis faliszek­rényében egyéb emléket nem talált, mint a "­Lilla, érzé­keny dalok a posthumus köte­tét, (amit a költő édesanyja küldött el annak idején aján­dékba neki), Domby Márton 1817-ben megjelent Csokonai­­életrajzát és a költő féltve őr­zött búcsúlevelét. Végh Mihály a dunaalmási temetőben temettette el hitve­sét,­ sírkövére ezt a szöveget vésette: "Lilla Áldott hamvai­nak férje Végh Mihály espe­res — élt 78 éveket — Meg­halt febr. 15. 1855. Béke ham­vainak!« — A sírfelirat nem egészen pontos. Az almási sír­hant alatt egy elfáradt, törő­dött öregasszonynak, Végh Mihályné református esperes­­nének a tetemei nyugosznak. De Lilla nem halt meg. Egy ragyásképű, méla tekintetű, iskolájából kicsapott tógátus diák költészetében örökké él! Kunszery Gyula annyagokból (elemekből) fehér­jéket szintetizáljon. Ezzel szemben az emberi szervezet nem tudja szintetizálni fehér­jékké a felvett elemi alko­tókat.* Az idézett sorok felső­fokú oktatási tananyagból va­lók, de mint látjuk, az álta­lános iskolaival merőben el­lentétes ismereteket terjeszte­nek. Sok hasonlóan érdekes van benne, de kár volna ezeket mind feleleveníteni, helyettük idézzük a tankönyvpótló jegy­zet előszavának néhány rész­letét. "Ez a tananyag... kísérletet jelent a korszerű, speciális áruismeret-oktatás egyetemi, illetve főiskolai szinten való kialakítására. A tananyag mélysége olyan igényt támaszt, a hallgatókkal szemben, hogy ezekkel az elméleti ismeretek­kel, valamint a gyakorlati órá­kon elsajátítottakkal néhány évi gyakorlat után kereskedel­münk áruszakértői legyenek.* Szerzője ez­t is kéri az elő­szóban: "...akiknek ész­revételeik lennének, közöljék azt velem szóban vagy írás­ban, így a következő kiadás­nál megjegyzéseiket figyelem­be véve a tananyagot színvo­nalasabbá tehetem.« Észrevételem a következő: nem kívánjuk, hogy ez a "spe­ciális áruismeret" színvonala­sabb legyen biológiai ismere­tek dolgában, mint az, amit az általános iskola VII. osztálya tanít. Erre a színvonalra azonban feltétlenül szüksége van, akkor is, ha: "Ez a tankönyvpótló jegy­zet a Felsőfokú Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskola áruforgalmi ágazata hallgatói számára készült.* Pejtsik Árpád A titkárnők július 13-án megjelent ve­zércikkükkel — amely a tit­kárnőkről szólt — teljes mér­tékben egyetértünk. Jóleső ér­zés volt olvasni, hogy férfi tollából elismerik a nődolgo­zók egy olyan rétegét, amely­ről eddig nem sok szó esett. Örülünk a cikknek és an­nak a megbecsülésnek, mely a cikk hangjából kicsengett a titkárnők felé, akik névte­len munkatársként igyekeznek nehéz feladatukat megoldani. Bajnai Albertné Budapesti Nőtanács titkára Oktatás és ismeretterjesztés a biológiában -Mis­lar Nemzet. Postabélyeg az árvízkárosultak segélyezésére Dr. Lichtenstein Miksa mo­hácsi főorvos olvasójuk azt ja­vasolta, hogy a Magyar Posta­bélyeg kibocsátásával segítse az árvízkárosultakat. A Postavezérigazgatóság közlése szerint az »­Árvíz« bé­lyeg tervezése és nyomdai elő­állítása már folyamatban van és előreláthatólag augusztus első napjaiban meg is jelenik. A kiadás keretében a posta 10 plusz 5 forintos blokkot és 1 forint plusz 50 filléres bélye­get bocsát ki. Minden blokkból és bélyegből a felár (5 forint, illetve 50 fillér) az árvízkáro­sultak segélyezésére szolgál. Magyar Filatélia V. Melyik a fő útvonal az Alagútnál? Az Attila út és Alagút utca sar­kán lakom. Hónapok óta karam­bolok sorozata történik itt a ke­reszteződésnél. Ennek az az oka, hogy a gépkocsivezetők nincsenek tisztában azzal, hogy melyik a fő útvonal. Akkor történnek a ka­rambolok, amikor nincs villany­­rendőr. Vasárnap és este­ őrült se­bességgel hajtanak a gépkocsive­zetők erre, mert egyenes az út. Egész nap iszonyú fékcsikorgatást hallunk, mert csak az utolsó pilla­natban fékeznek. A napokban is­mét volt egy karambol. Két autó ütközött össze. Rettenetes ordíto­­zás, csattogás, üvegcsörömpölés volt. Kérjük, hogy sürgősen intéz­kedjenek az illetékesek! Még mi­előtt újabb tragédiák történnének. Laikus vagyok az autóközleke­désben, de talán javaslataimmal segíthetek. Fontos, hogy vasárnap is legyen villanyrendőr. Legyen •••lassan* jelzés mindkét irányból az Alagút utca és az Attila utca kereszteződésénél. (Esetleg tükör­jelző.) A KRESZ-szabályokban fél­reérthetetlenül legyen feltüntetve, hogy melyik a fő irány és ezt je­lezzék is. A gyalogos átkelőhelye­ket ne pontosan a sarkon jelöljék ki, hanem kb. 4—5 méterrel bel­jebb. Ha kis ívben fordul be a jár­mű, előre lássa egymás szándékát a gyalogos és az autós. Sürgős in­tézkedést kérünk! Rácz Kamilla, Budapest Vasárnap, 1965. július 18. Frottírruha/ neccruha és más divatújdonságok. A frottírruha az egyik ta­vaszi divatbemutatón jelent meg először és mint a nyara­lás egyik örömét konferálták be, mert nemcsak a strando­láshoz való, hanem étkezéshez is hordják. Az első frottírmo­­dellek elöl vagy oldalt gombo­­lásos megoldásban készültek, de a divattervezők tovább fej­lesztették a frottírruha divat­ját. A bal oldali rajzon például párizsi FROTTÍRRUHÁT mutatunk be. A ruha egyenes vonalú, nyakkivágása elöl felhasított, a kivágás kö­rül a minta legélénkebb színé­vel paszpolozták. Frottírból készült a háromszögletű fej­kendő is. A francia modell frottír fürdőlepedőből is ké­szülhet.­­ A legújabb párizsi modellek között a legérdekesebb a csuk­lyával egybeszabott, egyenes vonalú, oldalt felhasított, egy­színű frottírruha, sodrott pa­mut övvel összefogva. Csinos strandmodell a rózsaszínű frot­tíring, amely teljesen követi a férfiing vonalát. NECCRUHA a jobb oldali rajz. Az eredeti modell rózsaszínű fo­nalból, hálóhorgolással ké­szült. Az alsó ruha a fonallal egyező színű puplin. A necc­ruha széleit az alsó ruha anya­gával paszpolozták. A necc­ruha horgolásmintája: 5 lánc­szem és 1 kispálca minden 5. alapláncszembe. A következő sorokban is 5 láncszem és 1 kis­pálca váltakozásával horgol­junk. A horgoláshoz zefír vagy "Honleány" fonalat hasz­náljunk. Nemcsak a neccruha divatos, hanem a neccpulóver és a bikini fölé való necc strandkabát is. A neccpuló­­vert könnyű selyemmel béle­lik, a strandkabátot pedig a fürdőruha anyagával paszpo­­lozzák. Nyári divatötlet a necc hajháló is: a ruha, a pulóver vagy a strandkabát anyagából és azzal azonos mintával hor­golják. Az idei nyár különleges­sége a MADEIRA fürdőruha. Pasztell szí­nekben divatos. Az egybesza­bott madeira fürdőruha bikini­­szerűen bélelt, vagy bikinit vi­selnek alája. Mintás karton, vászon és szaténkarton fürdő­ruhára pedig divatos a ma­deira szalag díszítés. PESTI divatötlet: a kardigán két ujját felbontják és a fel­bontott fonalból divatos háló­­ujjat horgolnak a kardigánnak. Aki szeret horgolni, máris elkezdheti: csillagmintás fe­hér és ekrü színű bubigallér lesz divatos az őszi könnyű szövetruhára. (f. b.) BEERESZTN­IE­JTVEINIV VÍZSZINTES. (Kétbetűsek: KI, MZ, OL, TR.) — 1. és 7. Eötvös Jó­zsef költeti végrendelete. (Első és második sor.) — 15. Szöveg nélküli éneklés. 16. Nagy fegyverrel táma­dó. 18. Háry János apja. 19. A Tristram Shandy írója. 21. Anna becézése. 23. Hegység. 25. Takaró. 27. Operánk volt igazgatója. 28. Ha­logatna. 30. Mesebeli manó. 32. Időszakok. 34. Olcsó húsé híg. 36. Kíváncsiskodó. 38. Vissza­ harcias nő. 39. Dunántúli patakok gyűjtő­neve. 41. NES. 42. A Duna mellék­folyója. 44. Pénzember. 46. Egy­szer, angolul. 49. Megkönnyez. 51. Fém. 53. Flotov operája. 55. Csu­pán. 57. Helyiség. 59. Nép, szláv nyelven. 61. E körül gyülekeztek Artus király lovagjai. 63. Ázsiai félsziget. 64. Megbosszul. 66. Szín­művész (Flórián). 68. Mutatószó. 70. Helyhatározó. 72. Ruházati cikk. 76. A darvak vonulási formája. 78. Férfinév. 79. PES. 81. Felfüggeszt­ve tart. 83. Nyugati gót király. 85. A tömeglélektan első tudósa. 87. Visszadugó. 89. Személyemről. 91. Ráerőszakol. 93. Női név. 95. Len­gyel város (RYPTN). 97. Nyakvé­dők. 99. Csodálkozásra késztet. 101. Megterheli. 102. A földre gyűrő. 103. Lengyel folyó. 104. Az 53-as sor egyik szerepe. 105. Timur ... FÜGGŐLEGES. (Kétbetűsek: VA, AG, MS, ÖE, WE, LE.) — 1. Falu a fehérgyarmati járásban. 2. Lár­vák. 3. Pontosan a testére igazít. 4. Skálahangok. 5. Testrész. 6. Alaszkai folyó. 8. Téglaépítmény. 9. Vízfolyások. 10. Verőfényben úszó. 11. A szerencsejátékban való részvétel célja. 12. Atmoszféra, rö­vidítve. 13. ... Madrid. 14. ... Enoch: Tennyson műve. 15. A gö­rög művészet egyik leghíresebb alkotása. 17. Ónnal bevonó. 20. Az újabb építésű házakról általában már hiányoznak ezek az elemek. 22. Egy vietnami országrész régeb­bi neve. 24. Kettőzve: illóolaj. 26. Továbbiök. 29. Nem fukarkodnak.­ 31. Római számok. 33. ... ez a zsemle. 35. Kellemes az orrnak. 37. Az állatöv egyik csillagképe. 40. Átölel. 43. Az 5. sz. függőleges belsejében van. 45. Átcsoportosít. 47. Az Eötvös-idézet harmadik so­ra. 48. A matematika tréfás, rövid diákneve. 50. Nyájat hajt. 52. Er­kölcs, idegen nyelven. 54. Régi űr­­mérték. 55. Félig csepeg. 56. Szal­magyűjtemény. 58. Vajat a csava­ron. 60. Fájdalomcsillapító tablet­ta. 62. Rábukkanok. 65. Afrikai fő­város. 67. Fa, németül, magyar névelővel. 69. A magyarságba ol­vadt lovasnomád török nép. 71. Az Eötvös-idézet negyedik sora. 73.­­Kerítés. 74. Szó a fejfáról. 75. Ze­neszerző. 77. Tengeri állat. 80. Le­ves, idegen nyelven. 82. Termő­föld. 84. Fejér megyei falu. 86. Ré­szemre, tájszólással. 88. Dél-Korea volt diktátora. 90. Tenger, olaszul. 92. Csakis föl! 94. Borg, az egy­kori úszócsoda keresztneve. 96. NRL. 98. Főzeléknövény. 100. Rövi­dítés zongorakottákon. (Fenyősy Antal) Beküldendő a rejtvény négy hosszú sorában elrejtett Eötvös­­idézet megfejtése. 1965. július 26-ig. Megfejtés a július 4-i számból: Aprily Lajos: Ábel füstje. Juhász Ferenc: Virágzó világfa. Váci Mi­hály: Kelet felől. Somlyó György: Tó fölött, ég alatt. Rákos Sándor: Táguló körök. NYERTESEK: Tíz—tíz lottószelvényt nyertek. Tíz—tíz lottószelvényt nyertek. Horváth István, Bp., XI., Bölcső u. 11. Lux Erika, Bp., II., Fillér u. 11. Stein Lászlóné, Bp., VIII., Köztársaság tér 15. Olgyay Lehel, Bp., VII., Tanács krt. 3/c. Vitálisz Margit, Bp., Péterfy Sándor u. 7. Borbély Pál, Sárbogárd. Barabás Sándor, Balatonszemes. Dr. Csö­möri Mária, Kecskemét. Kelemen Mária, Adács. Szeledinszky Mi­hály, Penc. A nyerteseknek a lottószelvénye­ket postán elküldjük. K­edves Szülők! Értesítjük Önöket, hogy az ÁLTALÁNOS BŐRÁRU­KÉSZÍTŐ KSZ két fiókjában már most megjavíttathatják gyermekeik iskolatáskáit Ha nem várnak az utolsó percig, elkerülik a torlódást Keressék fel az Általános bőrárukészítő ksz fiókjait II. kerület, Mártírok útja 59. Telefon: 358—989 XIII. kerület, Visegrádi utca 5/b. Telefon: 110—781

Next