Magyar Nemzet, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-20 / 196. szám
Péntek, 1965. augusztus 20., HÁROM ÚJ TANKÖNYV AZ ESZTÉTIKA MÉRLEGÉN Egy kreáló német neveléselméleti tudós hosszú tanulmányban fejtegeti, hogy az iskolában nemcsak a tanár, a könyv és a falitérkép nevel, hanem az iskola egész légköre is. Amilyen a tantermek, a padok állapota, a szertárak rendje, s amilyen hang és stílus uralkodik az osztályban és a tanári karban, olyan a nevelés hatásfoka is. A német pedagógus tehát az iskola rendjéből, légköréből a nevelés számára vono Is tanulságokat, de mi bízvást állíthatjuk, hogy az iskolai élet formai oldala — ha ezt nem tekintjük fétisnek és öncélnak — az oktatómunka eredményeit is befolyásolja. Amit a korszerűség jelent Ezt a megállapítást persze nemcsak az iskolai élet egészére lehet alkalmazni, hanem az oktatásnak olyan alapvető segédeszközére is, minta tankönyv. Az új tankönyvek, amelyek esztendőről-esztendőre meghatározott és jól átgondolt program szerint jelennek meg, állandóan új és új általános iskolai és gimnáziumi évfolyamokat kapcsolnak be az iskolareform vérkeringésébe. Ennek az iskolareformnak van egy lényeges vonása: a korszerű általános műveltségre való törekvés. De a korszerű műveltség nem csupán a legújabb tudományos és kulturális ismereteknek a fölhalmozásából áll. A modern műveltség fogalmába beletartozik a szépség modern kultusza is. Az otthont teremtő, otthont szépítgető ember úgy lesz igazán korszerű, hogy ízlése, kulturális igénye is korszerűvé válik. És erre az ízlésre, erre a kulturális igényre az iskolának kell elsősorban nevelnie. A tankönyveknek is többek között ez a feladata. Éppen ezért, amikor három új tankönyvhöz most néhány megjegyzést fűzünk, értékeiket is a külső forma felől közelítjük meg, nem becsülve le természetesen a tartalom jelentőségét sem. A három könyv: — Magyar irodalmi olvasókönyv az általános iskolák 7. osztálya számára (szerzők: Aszódi Lászlóné, dr. Horváth Gedeonna, Megyer Szabolcs), Történelem az általános iskolák 6. osztálya számára (írta: a történelemtanárok munkaközössége), Történelem a gimnáziumok I. osztálya számára (szerzők: Gyapay Gábor és Ritoók Zsigmond), már ezt az igényt valósítja meg. Érdemes egyvégtében elolvasni a három könyvet, mint egy három folytatásból álló művet, és akkor kiviláglik, hogy formailag is egységes elgondolás részei. Jól észrevehető bennük az a koncepció, hogy az egyre több vizuális benyomással rendelkező diák a könyvben is részesüljön ezekből az élményekből. Hammurabi törvényei, színes témával Világosan nyomon követhető ez a szándék az első gimnazisták történelem könyvében. Az eredeti idézeteket Hammurabi törvényeiből, a Dalok könyvéből, Plutarkhosztól és Homérosz Iliászából a régebbi tankönyvekben is nagyjából megtalálhattuk. Csakhogy ebben az új tankönyvben Ipu intelmei és az Iliász-részlet gondosan megtervezett esztétikai köntösben, s a figyelmet fölkeltő tipográfia segítségével jelenik meg. Az Iliászból például a hadsereg gyűlésének leírását vastag, színes léma emeli ki a margón, és alatta a szellemes, a mű lényegébe hatoló feladatokat is ugyanilyen színű, vékony téma keretezi. Az összefoglalásokat színes alapra nyomtatták, mintha a szerkesztők külön hangsúlyoznák: itt van a lényeg! Külön érdemes szólni a jól összeválogatott színes műmellékletekről és a nyomdatechnikailag is sikerült egyszínnyomásos illusztrációkról, amelyek ugyancsak a tananyaghoz kötődnek. Rendkívül tetszetős a külseje az általános iskolák 6. osztálya számára készült történelemkönyvnek is, amelyet Győry Miklós illusztrált. A margón, a lap tetején és alján elhelyezett, pontosan a szöveghez illeszkedő rajzok, a szellemes tipográfiai megoldások mind-mind a tartalom, a korszerű, marxista történelmi műveltség felé mutatnak. Szellemesek és az irodalmi műveket hatásosan értelmezik Würtz Ádám illusztrációi a 7. osztályos irodalmi olvasókönyvhöz, bár a kötet tipográfiai munkája kevesebb eredeti ötletről tanúskodik, mint a másik két könyvé. A stitus is nevel Didaktikailag a hetedikes olvasókönyv becsületesen elvégzi azokat a feladatokat, amelyeket szerzői számára a tanterv kijelölt. A kötet négy nagy fejezetből áll. A könyv az élet tükre című fejezet Gorkij és Móricz műveiből közöl szemelvényeket, a Rajtunk török dal, rajtunk német jár című rész a kuruc költészetet ismerteti. Csokonai, Fazekas, Kölcsey és Vörösmarty költészetét a Jelszavaink valának: Haza és haladás című rész mutatja be, és végül Petőfi, Arany és Jókai írásművészetével A néppel tűzön-vízen át című fejezetben ismerkedhetnek meg a diákok. Félreérthetetlen itt a tantervnek az a helyes elgondolása, hogy az általános iskolának nem szükséges precíz irodalomtörténetet adnia, évszámokkal és irodalomtörténeti meghatározásokkal, hanem a magyar irodalom legfontosabb csomópontjai közé gyűjtve mutassa be a műveket és alkotóikat. Külön dicsérendő, hogy az olvasási kedv fölkeltésére a kötet vagy 70 lapnyi irodalmi szemelvényt közöl a függelékben, Mikes Kelementől és Táncsics Mihálytól Csehovig és Dickensig. Többször megbírált hibája volt irodalmi és történelmi tankönyveinknek, hogy elszigetelődtek a művészetektől és úgy magyarázták meg az irodalmat és a történelmet, mintha azok függetlenül fejlődnének a művészetektől. Ezt a hibát ez az olvasókönyv is elköveti. Fazekas Mihály Ludas Mattijánál nem utalni egyik legsikeresebb filmünkre, Kölcsey Kasztjánál pedig Kodály kórusművére, és a Himnusznál nem említeni meg Erkel Ferenc nevét — hiba. Helyenként pongyola a könyv stílusa. Irodalmi olvasókönyvben különösen zavaró a határozott névelő hiánya: "Ötödik osztálytól kezdve megfigyeltük ...« Hibás a vonatkozó névmás egyeztetése a főmondattal ebben a példában: "■olyan feladatokat is végeztünk, amelyben.. ." Kissé zord is ez a stílus. Íme, néhány idézet egyetlen feladat fölszólításai közül: "Cáfoljátok meg ezeket a hibás megállapításokat !«, »Sorakoztassátok fel érveiteket.. .", "Érveléssel igazoljátok megállapításaitokat." Egyéb felszólítások: "Indokoljátok*, »igazoljátok idézetekkel .. .* Nem lehetne ugyanezt egy fokkal barátibb hangon elmondani? Dareiosz jövedelme Az első gimnazista történelemkönyv az ókori perzsa birodalommal kapcsolatban közli, hogy Dareiosz a rendszeres adószedés alapján óriási jövedelmet mondhatott a magáénak, és évenként körülbelül 380 tonna ezüsttel gazdagodott a kincstár. A lap alján így hangzik a feladat: "Számítsuk ki, Dareiosz egy évi jövedelmét ma hány tíztonnás vasúti kocsiban lehetne elszállítani!" A feladat persze nem túlságosan nehéz, de ami a feladat mélyén van, az roppant elgondolkoztató egy gimnazista számára, noha a könyv szerzői egyetlen szóval sem mondják: látjátok, mennyi vagyona volt az időszámításunk előtti VI. évszázadban egy perzsa uralkodónak. És ez a tudatos törekvés az önálló gondolkodásra végigkíséri az egész tankönyvet. Csakis ilyen szellemes, pedagógiailag hasznos és a tudomány szempontjából is hiteles módszerekkel lehet jól megértetni első gimnazistákkal azt, hogy az ókori történelem is a termelőerők fejlődésének, a termelőerőket képviselő osztályok harcának, s a termelőmódok megváltozásának története. A szűzők kiváló pedagógiai érzékkel — és nem utolsósorban gazdag tárgyi ismeretek birtokában — taníttatják meg mindezt a diákokkal. Az ilyen tankönyv példa és tanulság lehet a tanár számára is, hogyan lehet eredményesen, tartalmasan, ugyanakkor szinte játszva és szórakoztatva oktatni és nevelni. Gábor István /Q J Példázat példája Riport, játék, ankét a Televízióban A szocialista tévé-játékfilmesek budapesti találkozóján, néhány héttel ezelőtt, nagy figyelmet keltett a Példázat sorozat ötödik része, amelyet Víg halál címmel mutattak be a szakembereknek. A találkozó részvevői szinte valamennyien a televízióra alkalmas művészi közlési formák kialakításán dolgoznak, bemutatott filmjeik ilyen próbálkozásokat tükröztek. Érdeklődéssel figyeltek tehát minden olyan műsortípust, műfaji kísérletet, amely, úgy vélték, közelebb hoz a megoldáshoz. A televíziót — ezt már bebizonyította a tapasztalat — adottságai minden más művészi ágnál közvetlenebbül az élethez, a valósághoz kötik. Nem véletlen, hogy a tévé megjelenésével kapott új szárnyakat, új ihletést világszerte a riport, a dokumentumfilm. A riport A Víg halál-ból időközben Már késő ... lett. (Isten tudja, miféle titokzatos belső kényszer következménye, hogy az egy címen már megismert, "beharangozott" filmek címét a bemutató előtt megváltoztatják.) A téma felvázolásában és kibontásában a sorozat szerzője, Mesterházi Lajos minden eddiginél következetesebben alkalmazta a riport módszerét. Felakasztotta magát egy alkoholista — így kezdődött a történet — az író a rendőrtiszt alakjába "rejtőzve" fokról fokra, fázisról fázisra nyomozza ki ennek a szerencsétlen, zavaros lelkű embernek sorsát. Hogyan készül a riport? A riporternek, szerkesztőnek, írónak vagy rendezőnek mindig több anyaga van, több adat áll rendelkezésére annál, mint amennyit az olvasóval, a nézővel közöl. A riporthoz sokkal több körülményt kell felderíteni, a lehetőséghez képest több oldalról kell megismerni a riportalanyt és az eseményeket, feltárni minden kapcsolatot, amely a riport hősét vagy tárgyát a társadalomhoz, a külvilághoz köti. Az adatok összegyűjtését az adatok szelekciója követi. A szerző ismeretei, benyomásai rengetegében megkeresi azokat a tényeket, azokat a részleteket, amelyek önmagukban, vagy bizonyos meghatározott szerkezetben a leghatásosabban fejezik ki mondanivalóját, a lényeges összefüggéseket. Ha valaki valóságos riportot készít egy bizonyos alkoholistáról, a tengernyi egyéni, családi és társadalmi összefüggés, esemény között bizonyára több tipikus, másokra is jellemző vonást talál, de aligha találja meg egy ember sorsában az alkoholisták valamennyi tulajdonságát. A játék Mesterházi a Példázatban nem valóságos riportot írt, hanem riportdrámát, riportjátékot. Nem egyetlen konkrét esetből szűrte le művének anyagát. A Már késő... noha Kovács János alkoholista a fő figurája, nem Kovács Jánosról szólt, hanem az alkoholizmusról. Az író választott egy Kovács Jánost, aki megtestesíti ezt a jelenséget, egyéni ízekkel, indulatokkal színezve alakítja »az« alkoholistát. Különböző dramaturgiai indítékú észrevételek bukkantak fel a bemutató után a stúdió ankétjén és később a közönség körében is. Sokan helytelenítették és erőltetettnek vélték például az igazgató magatartását, túlzottnak indulatát. Nem hitték, hogy az igazságtalan igazgatói megrovás elegendő a sofőr végleges elkeserítéséhez, teljes züllésbe taszításához. Ha a játékot Kovács János drámájának tekintjük, találhatunk benne ilyen túlzásokat, de a Már későben ez a gépkocsivezető nem más, mint az oktatási célra készült "beteg ló", ő hordozza — ez a legfontosabb, sőt, lényegében egyetlen funkciója — az alkoholista szinte valamennyi jellemvonását, sorsának tipikus fordulatait. Egy emberrel enynyi a valóságban alig történhet, de ilyen dolgok szoktak történni az alkholistákkal, és a film az alkoholista természetrajzát mutatja be. Az író pontosan követi az alkohol erkölcsi és fizikai pusztításának folyamatát. Manapság, amikor annyi, önmagát drámának valló műről kell megállapítani, hogy illusztráció, jólesik egy tudatosan illusztratív, didaktikus játékban felfedezni a drámai magot és feszültséget. A jó szerkezet, a kitűnő rendezés és színészi játék, s tán elsősorban valóban közérdekű, mindenkiben indulatot, állásfoglalást gerjesztő téma a riport játékot mint művet is az érdeklődés középpontjába állította. Az ankét A játékhoz hozzászóltak nézők és kritikusok, véleményük gyakran a film ürügyén is magához a témához, az alkoholizmushoz kapcsolódott. A játék vitára indított, a televízió ankétja mégis rosszul sikerült, kielégületlenül hagyott. Korcs maradt ez a vita. A megjegyzések éppen úgy szétoszlottak a levegőben, mint a sorozat többi műsorának utólagos ankétja. Ha van elődje, őse a Példázatnak, azt az úgynevezett ankét-műsorokban kell keresni, például a Nyílt tárgyalásban, amelyhez annak idején szintén készítettek Példázat-szerű, ilusztratív történeteket, ennek alapján "tárgyaltak", vitatkoztak, csak éppen hosszabban, nehézkesebb műsorszerkezetben, hol érdekesen, hol unalmasan. A Nyílt tárgyalás formája korlátozta a rendezés és szerkesztés lehetőségeit. A Példázat vitáját azonban filmre rögzítették, volt tehát lehetőség a műsor anyagának alaposabb feldolgozására, az ankét szervezettebb irányítására. Talán, ha a meghívottak körét jobban szűkítik, ha az ankét helyett a riportjáték után valóságos riport készül logikusan felsorakoztatott adatokkal, szerkesztett interjúkkal, egymáshoz kapcsolt nyilatkozatokkal, értékesebb, teljesebb a műsor, öt alkalommal jelentkezett eddig a Példázat. Majdnem mindig új formát, más szerkezetet próbáltak ki. A kísérletek a riport és a játék kombinációjából teremtett, érdekes, televíziós műfaj kialakításához vezettek. A kísérleti periódus hibái ellenére méltán keltett figyelmet a sorozat a külföldi szakemberek körében, hiszen ők — velünk együtt — azokat a formákat, kereteket kutatják, amelyekben érzékletesen és közvetlenül szólhatnak fontos társadalmi kérdésekről és jelenségekről. Vilcsek Anna It legy nyílt az országos fotóművészeti kiállítás Az országos fotóművészeti kiállítást csütörtök délután Dóra János, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának titkára nyitotta meg. A kiállítást a Felszabadulási Kulturális Szemle ünnepségeinek egyik részeként rendezték meg. Védnökei, a Hazafias Népfront, a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Népművelési Intézet, a magyar fotókultúra jelenlegi eredményeit kívánták bemutatni. Ezért a kiállításon csak a legutóbbi időben készült felvételek kaptak helyet. Budapest után a kiállítás anyagát tizennyolc vidéki városban, elsőnek szeptember közepétől Szegeden tekinthetik meg a látogatók. A kiállítás a Budapesti Fotóklub helyiségében (V., Belgrád rakpart 17.) tekinthető meg. Magyar kiállítás Torontóban Augusztus 20-án nyitja meg kapuit Torontóban a Kanadai Nemzeti Kiállítás. Elnevezésével ellentétben Torontóban nemcsak a hazai könnyűipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termékeit sorakoztatják fel, hanem a külföldi cégek is nagy számban széles körű árubemutatóval jelentkeznek. A kereskedelmi köröknek ezen a kanadai találkozóján Magyarország első alkalommal 1963-ban vett részt információs irodával. Az irodát sokan keresték fel és a látogatók főként a magyar könnyűipari cikkek iránt érdeklődtek. Miután tavaly a két ország között kiépültek a diplomáciai és hivatalos kereskedelmi kapcsolatok, a magyar külkereskedelem képviselői úgy határoztak, hogy az idei torontói vásáron már nemcsak tájékoztató irodát nyitnak, hanem kisebb árubemutatót is szerveznek. Torontóban a kanadai üzleti körök és a lakosság legszélesebb rétegeinek érdeklődésére számottartó textíliákat, konfekcióárukat, stílbútorokat, szőnyegeket, porcelánokat, valamint népművészeti és iparművészeti cikkeket mutat be itt az Artex és a Hungarotex Vállalat. A magyar termékek hátterében érdekes megoldásban képek elevenítik meg a mai Magyarország életét. A kiállítás szervezőinek véleménye szerint a magyar árubemutató nagy érdeklődést kelt nemcsak a kanadaiak és a más országokból érkezők, hanem a nagy számban ott élő magyarok körében is. A kiállításon a magyar szakemberek idegenforgalmi tájékoztatást is nyújtanak azoknak, akik Magyarországra szándékoznak látogatni. 11 Szombat délutáni színház nyugdíjasoknak Ötödik éve működik a Gutenberg Művelődési Otthonban a szombat délutáni színház, amely az elmúlt években nagy sikert aratott. A nyomdaipar nyugdíjasain kívül a szociális otthonok lakói is szép számmal vettek részt az eddigi előadásokon. Olcsó helyáraival és előadásainak időpontjával azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa az idősebbek, a nyugdíjasok színházi szórakozását. Irodalmi délutánokat, kabaréműsorokat tartanak ismert művészek, Csala Zsuzsa, Bodor Tibor, Horváth Ferenc, Madaras József fellépésével. Vasadi Balogh Lajos vezényli a művelődési otthon szimfonikus zenekarát. Az egyik szombat délután műsorán magyar nóta és népzenei összeállítás szerepel, Boros Jolán népdalénekes közreműködésével. Az előadásokon a legjobb budapesti amatőr színjátszók szerepelnek: a Landler Jenő Járműjavító, a Hazai Fésűsfonó és a MOM együttesei. Az évadot szeptemberben Verdi-esttel kezdik, Eszenyi Irma, Szabó Miklós, Frigyesi György felléptével. Engels életéről írt regényt Galina Szerebrjakova szovjet írónő. A nemzetközi munkásmozgalom nagy harcosának életregényét az Oktyabr című szovjet irodalmi lap közli rövidesen folytatásokban. James Joyce "Ulysses" című regényét közös amerikai— angol produkcióban megfilmesítik. Dublinben és Gibraltárban készülnek a szabadtéri felvételek. Gottfried Reinhardt rendezésében új film készül Mayerling címmel a már többször feldolgozott témáról. Rudolf trónörököst Marcello Mastroianni fogja alakítani, Ferenc Józsefet pedig Alec Guiness.