Magyar Nemzet, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-01 / 180. szám

Vasárnap, 1965. augusztus 1. * Hatalom és erkölcs Az utóbbi időben főleg az irodalomban, előtérbe került az erkölcsi kérdések, a külön­féle morális viszonyok vizsgá­lata. Ha a jelenség alapvető okát keresnénk, azt kellene mondani, hogy ez együttjár a tömegek politikai aktivizáló­dásával. Pontosabban azzal, hogy mennél több ember vesz részt közvetlenül az állami, társadalmi feladatok megol­dásában, annál szélesebb kör­ben gyűrűznek egyes cseleke­detek erkölcsi vonatkozásai­ról alkotott vélemények hul­lámai. Másrészt a szocialista erkölcstan kidolgozatlansága is kétségtelenül szerepet ját­szik ebben. Mindez együtt indítja íróinkat arra, hogy a valóság nyomán megpróbálják felszínre hozni a társadalom bonyolult rétegmozgásaiból a cselekedetek és magatartási indítékok etikai normáit. A szocialista erkölcstannak ugyanis elemeznie kellene azt a folyamatot, amelynek so­rán a társadalmi együttélés valóságos szükségletei erköl­csi követelményekké transz­­formálódnak, szokásokban, hagyományokban realizálód­nak. Mivel ez a kutatás még a kezdet nehézségeivel küzd, az így keletkező vacuumot — legalábbis időlegesen — az irodalom igyekszik betölteni. A múlt tanulságainak alap­ján és a személyi kultusz korszakát követően nagyon is természetes, hogy különösen szenvedélyes vizsgálatok kö­zéppontjába került a politikai hatalom erkölcsösségének vagy erkölcstelenségének problémája. Némelyek felhe­­vülten szinte már Shelley »Mab királynő«-jének híres megállapítását mormolják: »A hatalom pusztító dögvész, ami megfertőz mindent, ami­hez hozzáér.« Mások jellem­zőnek, sőt egyenesen figyel­meztetőnek tartják, hogy már Dante a hazugok és kétszí­­nűek között helyezte el a po­litika hatalmasainak nagy ré­szét, akik — úgymond — »sa­ját személyük meghamisítói«. Ez persze nem visz­i köze­lebb a kérdés megoldásához. A hatalom és az erkölcs, az egyén és a társadalom szem­­beállítása természetesen oly régi, mint maga a társada­lom. A filozófia története egyetlen valamirevaló bölcse­lőt sem mutat fel, aki meg ne próbálkozott volna az el­lentmondás feloldásával. Arisztotelész már a hatalom három jó és három rossz for­máját különböztette meg, és jónak azokat a formákat mi­nősítette, amelyek kizárják a hatalom önző kihasználásá­nak lehetőségét, és ahol a ha­talom az egész társadalmat szolgálja. Hobbes „Leviathan“-ja kor­látlan hatalmú állam, az álta­la megállapított rend a jog egyedüli mértéke és forrása. De még ő is lehetségesnek tartja az alattvalók önfenn­tartási ösztönének lázadásban való megnyilvánulását. A kérdéssel összefüggésben hadd emlékeztessek Montes­­quieu egyik mondására: •Azokban az államokban, amelyek legjobban becsülik a szabadságot, akadnak olyan törvények, amelyek az egyén­nel szemben megsértik a sza­badságot, hogy mindenki szá­mára megóvják.« Vagyis már a korábbi kor­szakok filozófusai is felismer­ték, hogy a hatalom és az er­kölcs nem egymást kizáró fo­galmak, mint ahogy a rene­szánsz uralkodói, Machiavelli, vagy akár Cavour hirdették, hanem egyrészt a hatalom gyakorlásának módjától, más­részt az egyén és a társada­lom viszonyától függ a hata­lom erkölcsössége vagy er­kölcstelensége. Felismerték azt is, hogy a teremtő politikai gondolat legfőbb vonása a kö­vetkezetesség a politika fő vo­nalaiban, az az elvi szilárd­ság, amely egységesen, szinte egymásból bontakoztatja ki a cselekvéseket, s ezeket mint­egy végső célhoz mért logikai fonalra fűzi. Mindez azonban nem vilá­gítja meg a kérdés lényegét. A hatalom erkölcsi tartalma és humanizmusa ugyanis az adott társadalom gazdasági vi­szonyaiban gyökerezik. Az emberek kizsákmányolásán alapuló társadalmi rendszerek a politikai hatalmat szükség­szerűen a kizsákmányolás ilyen vagy amolyan módjá­nak fenntartására használják fel, ezért is ütközik össze lép­­ten-nyomon az úgynevezett "közérdeke az egyéni érdek­kel. Természetesen mélysége­sen igaz, hogy a szocializmus­ban mindinkább létrejön az egyéni érdek és a közérdek egysége. Ugyanakkor a való­ságot vizsgálva, azt is látni kell, hogy a szocializmusban is felmerülnek összeütközések az egyéni és társadalmi cél­kitűzések között. Mennyiben esetlegesek és mennyiben tör­­vényszerűek ezek az összeüt­közések? Jellegzetes ketősség mutat­kozik e területen. Akik elvon­tan, a társadalmi fejlődés me­netéből kiragadva vizsgálják a hatalom és az erkölcs vi­szonyát, az összeütközéseket általában törvényszerűnek tartják. Akik viszont közvet­len ok-o­kozati összefüggést látnak, azok esetlegesnek, a szubjektív tényezők következ­ményének — mint a nevelő­munka hiányosságai, a bur­­zsoá szemlélet behatolása stb. — minősítik az összeütközé­seket. Ilyen formában — legalább­is ilyen leegyszerűsített for­mában — egyik nézet sem léphet fel az általános érvény igényével. Nem igaz az, hogy a politikában csak a kisebbik bűn választásának lehetősége áll fenn, de helytelen az is, hogy a gazdasági-társadalmi alap megvltozása automati­kusan erkölcsössé teszi a ha­talmat. Ha a szocializmust meg lehetne teremteni felül­ről jövő rendeletekkel, akkor az utóbbi nézetnek talán igaza lehetne. De a szocializmus szellemétől távol áll a hivata­los, bürokratikus gépiesség, az eleven, alkotó szocializmus maguknak a néptömegeknek az alkotása. A hatalom erköl­csössége a szocializmusban nem a priori kategória, hanem két hét! — a magyar könyv­kiadás új csúcseredménye. Ennyi idő alatt készült el az » Árvíz 1965« című dokumen­tum-gyűjtemény a Kossuth Kiadó kezdeményezésére és gondozásában. A nagy vállalkozás gyümöl­csét nem mindennapi társa­dalmi összefogás érlelte be: a kárt szenvedett családok meg­segítéséhez szaktudásuk latba vetésével, munkájuk gyors és pontos egybehangolásával já­rultak hozzá a Franklin, az Egyetemi, az Offset, a Kos­suth, a Zrínyi és az Athe­­naeum Nyomda, valamint a Képzőművészeti Alap kivitele­ző vállalatának dolgozói. A könyvet teljes egészében ön­kéntes munkával, díjazás nél­kül készítették, s az összbevé­telt — csaknem félmillió fo­rintot — az árvízkárosultak javára ajánlották fel. Az •Ár­víz 1965-k — gondolatától kivi­telezéséig — írók, költők, saj­tótudósítók, képzőművészek, fotóriporterek, retusőrök, nyomdászok, könyv-propagan­disták áldozatvállalását, segít­ségét testesíti meg. •Százhúsz napon át folyt a küzdelem a dunai árvíz ellen. Rendkívüli erőfeszítéssel, nagy anyagi és műszaki erők össz­pontosításával sikerült elérni, hogy a fő védvonalakon töltés­­szakadás nem következett be. Emberek tízezrei álltak őrt és küzdöttek a gátakon éjt nappallá téve. Nem azért, mintha ebből bármi előnyük is származott volna — sőt, sok­szor az életük is veszélyben volt —, hanem azért, mert úgy érezték: ez kötelességük. Ezt kívánja tőlük a közösség, ezt várják tőlük dolgozó társaik. Tudták, nincsenek egyedül. Bíztak az összefogás erejében, s mindvégig bátran támasz­kodhattak is arra. E küzdelmes napok jól pél­dázzák: az ember parányi és gyenge egymagában, de le­győzhetetlen és óriás lesz, ha nemes célok fűtik s balján és jobbján is ott érzi embertár­sai segítő kezét. Az összefo­gásban roppant nagy erő rej­lik, különösen, ha azzal szak­mai értelem, korszerű techni­ka és nagyfokú szervezettség párosul, mint ezekben a hetek­ben ... Az, ami a gátakon történt, s az a társadalmi mozgalom, amely az árvízkárosultak meg­a valóságos jelenségeknek alávetett folyamat. Ez a fo­lyamat az alulról jövő ellenőr­zés formái és módjai mind hatékonyabb kibontakozásá­nak irányában halad. Az MSZMP ideológiai irányelvei­ről a­­Béke és Szocializmusá­ban írott cikkében Szirmai István hangsúlyozza, hogy ezek a formák és módok, vagyis­­az egyes intézmények, a parlament, a tanácsok stb. sok szempontból korszerűsítés­re szorulnak. Az eddiginél pontosabban kell meghatároz­ni ezen intézmények helyét, bővíteni szerepét, hatáskörét és ki kell dolgozni az ehhez kapcsolódó alapelveket is. A mai Magyarország eseté­ben tehát a kérdés nem a törvények jó vagy rossz volta és alapvetően nem is a végre­hajtás helyes vagy helytelen módja. A kérdés a társadalmi önigazgatás formáinak szünte­len fejlesztése, a közvetlen és képviseleti demokrácia vív­mányainak minél teljesebb al­kalmazása. A cél: az egész nép bevonása a politikai hata­lom gyakorlásába. A feladat itt olyan körülmények megte­remtése, amelyek közepette minden állampolgár részt ve­het mind az állam törvényei­nek megvitatásában, mind képviselőinek megválasztásá­ban, mind pedig az állami törvények végrehajtásában. A szocialista gazdasági-társadal­mi alap megteremti ehhez a lehetőséget, a valóra váltás azonban az egész nép felada­ta. Csak a tényleges döntési joggal rendelkező és élni tudó tömegek számára válnak a közügyek a szó legtisztább ér­telmében egyéni üggyé, ma­gánüggyé. Az új társadalom­ban véglegesen ekkor szűnik meg a hatalom és az erkölcs ellentmondása, öszeütközésé­­nek lehetősége. Pethő Tibor segítésére kibontakozott, mai életünknek is tükre. Ebből a nagyszerű helytállásból, össze­fogásból erőt meríthetünk a helyreállítási munkában, s a jövőben az országépítő munka napjaiban is* — egyebek kö­zött ezeket írja a könyv elő­szavában Fehér Lajos, a kor­mány elnökhelyettese, az ár­vízvédelmi kormánybizottság elnöke. Diósdi László, Bertalan Ist­ván, Sípos Gyula, Keszthelyi Zoltán, Lantos László, Tímár Máté, Egri Viktor, Németh László, Barát Endre, Barkovits István, Galabárdi Zoltán, Cso­­hány Gabriella, Moldován Ta­más, Szentiványi Kálmán, Ruffy Péter, Fehér Klára, Oravecz Paula, Bánavölgyi Miklós, Bencze László, Bara­bás Tibor, László Miklós, Sza­bó Pál, Ilkei Csaba, Dobozy Imre, Szilvási Lajos, Baktai Ferenc, Bodrogi Sándor, Sza­bó László, Zalka Miklós, Sze­­berényi Lehel és Garai Gábor tollából sorakoztatták fel a nagy­­természetháborúban­ tanúsított rengeteg erőfeszí­tést, szívós küzdelmet megörö­kítő tárcákat, riportokat, ver­seket. Dégen Imre árvízvédel­mi kormánybiztos összefoglaló jelentésével zárul a könyv, amelyet hatvan fényképfelvé­telből álló képes krónika tesz szemléletessé. Hétfőn megkezdik a Kossuth Kiadó politikai könyveket ter­jesztő aktivistái az •Árvíz 1965“ árusítását Budapesten és vidéken, városokban, falvak­ban, gyárakban, hivatalokban, intézményeknél egyaránt. ÁRVÍZ 1965 Két hét alatt elkészült a század „természetháborújának“ krónikája _ Magyar­ Nemzet ­Újabb cikkeket vontak be az OTP-hitelakcióba Az OTP-hitelakció augusz­tus 1-től bővül. Az eddigi cikkeken kívül hétfőtől Ho­rizont tévé­készülék, 102-es típusú mosógép, 806-os típusú centrifuga és 250 köbcenti­méteres motorkerékpár is kapható OTP-hitellevélre. Az említett cikkek közül különö­sen figyelemre méltó a mo­sógép, amit a háziasszonyok kívánságára ezúttal első íz­ben vontak be az OTP-hitel­akcióba. A felsoroltakon kí­vül továbbra is kapható hi­tellevélre mindaz, amit eddig részletre lehetett vásárolni. Dobi István üdvttziff távirata Dahomey Köztársaság elnökéhez Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke, a Dahomey Köz­társaság nemzeti ünnepe al­kalmából táviratban fejezte ki jókívánságait Sourou-Miean Apithynek, a Dahomey Köz­társaság elnökének. Augusztus 20—21: kétnapos munkaszünet A Minisztertanács általános érvényű határozata értelmé­ben a vasárnapi pihenőna­pot minden olyan esetben át kell helyezni, amikor a va­sárnapot egy nap választja el egy másik munkaszüneti nap­tól. Eszerint az idei alkot­mány ünnepét követő vasár­napi pihenőnapot is szombat­ra hozzák előre, tehát augusz­tus 20-a és 21-e kettős mun­kaszüneti nap. Augusztus 19-én, csütörtökön a szombati munkarend szerint kell dol­gozni, augusztus 22-e, vasár­nap pedig rendes munkanap. Magyar kemping-delegáció utazott a hollandiai nemzetközi nagytáborba A Magyar Kemping Klub delegációja dr. Zákonyi Fe­renccel, a Veszprém megyei tanács Idegenforgalmi Hiva­talának vezetőjével az élen szombat délelőtt elutazott a hollandiai Wassenaarba, a Nemzetközi Kemping Szövet­ség nagytáborába. A magyar szövetség a szocialista orszá­gok közül elsőként vesz részt mint tag a nemzetközi szö­vetség munkájában. A világ 22 országának öt­ezer turistája között a 20 tagú magyar delegáció a wasse­­naari nagytáborban már sza­vazati joggal vesz részt azon a tárgyaláson, amelyen meg­vitatják a jövőre Balatonfü­­reden megtartandó nagytábor megszervezésének kérdéseit. A magyar kemping-delegá­ció a hazai ipar legjobb tá­bori berendezéseivel felsze­relve utazott a nemzetközi találkozóra. Erősebbek, fejlettebbek a hatévesek, mint régen Megkezdődött az általános iskolák első osztályába kerülő gyermekek kötelező orvosi vizsgálata. A fővárosban ed­dig 13 ezer kisfiút, kisleányt vizsgáltak meg a gyermekor­vosok. A gyermekek jól fej­lettek, erősebbek, nagyobb növésűek, mint a korábbi években iskolába került tár­saik voltak, átlagsúlyuk is magasabb. Az apróságoknak körülbelül hat százaléka azonban beszéd­hibában szenved. A gyerme­kek azért beszélnek helytele­nül, mert a felnőttek, többnyi­re a szülők nem ejtik helye­sen, értelmesen a szavakat. A rokonok mégis dicsérik az „aranyosan selypítő” gyereket. A kicsinyek között viszonylag soknak rossz a foga a túlzott édességfogyasztástól. Eltemették dr. Szabó Pál Zoltánt A pécsi központi temetőben nagy részvéttel temették el dr. Szabó Pál Zoltánt, a Magyar Tudományos Akadémia Du­nántúli Tudományos Intézeté­nek néhai igazgatóját, Bara­nya országgyűlési képviselő­jét. A Dunántúli Tudományos Intézet részéről dr. Bab­­es András kandidátus, az Akadé­mia nevében dr. Pécsi Már­ton, az MTA levelező tagja, a Pécsi Tanárképző Főiskola részéről dr. Kotta Ferenc, a Magyar Földrajzi Társaság nevében dr. Radó Sándor méltatta az elhunyt munkás­ságát. A Baranya megyei országgyűlési képviselőtár­sak és a választók részé­ről Dobos József, a Kom­ló 3-as akna üzemvezetője bú­csúztatta a kiváló tudóst és mindig segítőkész közéleti férfiút. Sírján a párt és az állami szervek, tudományos intézmények sora helyezte el a részvét és megemlékezés koszorúit. Ülést tartott az Agromas igazgató tanácsa A zöldség-, szőlő- és gyü­mölcstermesztési gépek fej­lesztésének és gyártásának koordinálására, valamint ér­tékesítésének elősegítésére létrehozott Agromas Magyar —Bolgár Társaság igazgató ta­nácsa július 30—31-én Bu­dapesten tartotta második ülését. Az igazgató­tanács határoza­tokat hozott a két fél illeté­kes szerveitől szükséges adat­szolgáltatás rendjére, a ker­tészeti kultúrák gépesítési helyzetének tanulmányozásá­ra, a gépgyártás és az ezzel kapcsolatos kutatómunka ál­lásának felmérésére és az együttműködés további mód­szereinek kidolgozására. Az AgAamas igazgató taná­csának ülése a kölcsönös egyetértés és a szocialista nemzetközi munkamegosztás formáinak továbbfejlesztésére irányuló törekvés szellemében zajlott le. Hét végi jelentés a gabonabetakarításról A kényszerű munkaszüne­tek s a szokatlanul nehéz munkakörülmények ellenére mind az állami, mind a szö­vetkezeti gazdaságokban szá­mottevően előrehaladt a ga­bonabetakarítás. Bács me­gyében az állami és szövet­kezeti gazdaságok a hét vé­géig kereken kétszázezer holdról vágták le a kenyér- és takarmánygabonát. Szol­nok megyében a hét végéig száznegyvenezer holdról ta­karították be a kalászosokat, Csongrád megyében pedig százhuszonháromezer holdról. Békés megyében különösen kiemelkedő volt a szombati teljesítmény, amikor is kere­ken tizenkétezer holdról taka­rították be a termést. A Dunántúlon Somogy me­gyében a legelőrehaladottabb a munka: száztizenkétezer holdról, a vetésterület 70 szá­zalékáról vágták rendre s csé­pelték el a termést. Győr- Sopron megyében­ az elmúlt héten csaknem tizenhatezer holdon döntötték rendre a kalászosokat, s ezzel túlju­­tottak az aratás felén. Borsod megyében szombatig hatvan­ezer holdról takarították be a terményt, ami a vetésterü­let harminchat százalékának felel meg. Esős, borús, szeles vasárnap várható A hét végére Európa nagy részét elborították az Atlanti­óceán északi vidékeiről szár­mazó hűvös légtömegek: a Madrid—Milánó—Szolnok— Dnyepropetrovszk vonaltól északra fekvő területeken ál­talában 6—7 fokkal hűvösebb az idő a szokásosnál és a zi­vatarfrontokat széles sávban átfutó esők követik. Hazánkban szombaton a Du­nántúlon és az északi ország­részeken általában felhős volt az idő, az északnyugati tá­jakról újabb esőket jeleztek a megfigyelők. Rendkívül nagy hőmérsékleti különbsé­gek alakultak ki az ország északnyugati és délkeleti tá­jai között: míg Szombathelyen 14 fokot mutattak a hőmé­rők, Baja és Békéscsaba tér­ségében 29—30 fokig melege­dett fel a talaj közeli levegő. A nagy hőmérsékleti eltérés oka egyrészt az Alföld nagy részén még tartó napsütés, másrészt pedig a Kárpát-medencén szombaton áthaladt újabb zi­vatarfront. A Balaton feletti levegő szombat délben­­21, a víz 23 fokos volt. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán közölték, hogy a következő napokban lényeges javulást nem várhatunk az időjárás­ban, mivel az északnyugati hűvös légtömegek beáramlása tovább tart. Vasárnapra délen is növekszik a felhőzet, csök­ken a felmelegedés. Többfelé lesznek átvonuló esők, ziva­tarok. Mérsékelt, változó irá­nyú, később megélénkülő szél­re kell számítanunk. Ipari televízió mutatja be a brnói vásár magyar technikai újdonságait A magyar külkereskedelem idei egyik legnagyobb szabású kiállítását Brnóban, a szep­tember 12-én megnyíló techni­kai vásáron rendezi. Erre a nemzetközi találkozóra 11 ma­gyar külkereskedelmi vállalat küldi el exportcikkeinek min­tapéldányait. Brnóban a Mogürt autó­buszt, dömpert, speciális tej- és üzemanyag-szállító­ kocsit, a Nikex a többi között bányagé­peket, a Technoimpex szer­számgépeket, mezőgazdasági gépeket mutat be. A magyar vasúti járművek között meg­található majd a kiállításon a Diesel elektromos mozdony és vasúti személykocsi is. A híradástechnikai kiállítás egyik érdekessége lesz, hogy üzemeink legfrissebb techni­kai újdonságait ipari televí­ziós kamera hozza közel a né­zősereghez. A szakértőknek ez megkönnyíti majd, hogy beha­tóbban tanulmányozzák a gé­pek működését, szerkesztését. 3 Budapest első félévi statisztikája Elkészült Budapest idei első félévi statisztikája, amely a legtöbb vonatkozásban örven­detes fejlődést mutat. A buda­pesti szocialista építőipar ez év első felében 6211 millió forint­­ tékű építkezést bonyolított , 4 százalékkal többet, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. Az első fél évben 168 új létesítményt adtak át rendel­tetésének, 22 százalékkal töb­bet, mint tavaly ilyenkor. Érdekesen alakult Budapest élelmiszer-fogyasztása. Az el­múlt hat hónapban 30 649 ton­na tőkehúst, 13 297 tonna zsi­radékot, 25 310 tonna cukrot és édesipari terméket, 44 529 ton­na zöldséget, 16 942 tonna ha­zai gyümölcsöt fogyasztott Bu­dapest lakossága. A zsiradék, a cukor, a zöldség és gyü­mölcs fogyasztás néhány szá­zalékkal több, mint tavaly volt. A piacokon emelkedett a baromfi, tojás, zöldség és gyü­mölcs felhozatal, de valamivel kevesebb volt a burgonya és a tejtermékek felhozatala. A tavalyi első fél évvel szemben a méteráru eladás 5, a férfikonfekció 12, a női kon­fekció 17, a kész gyermekruha eladás 6, a cipőeladás 11 szá­zalékkal emelkedett. Konfek­cionált alsó ruházatot 141,5 millió forintért adtak el, 2 szá­zalékkal kevesebbet, mint ta­valy, kész ágyneműt pedig 44,9 millió forintért, ami 18 százalékkal kevesebb a tava­lyi eladásnál. A Vízművek az első fél év­ben 114,7 millió köbméter vi­zet, termelt, 6 százalékkal ke­vesebbet, mint tavaly, a Gáz­művek termelése 211,1 millió köbméter volt, 6 százalékkal több, mint az elmúlt évben. A villamosvasúton az első fél év­ben 428,3 millió utas közleke­dett, 1 százalékkal kevesebb a tavalyinál, az autóbuszt vi­szont 4 százalékkal többen, 241,3 millió utas vette igény­be. A színházak az első fél év­ben 2934 előadást tartottak, a látogatók száma 1 869 000 volt. A csökkenés 3 százalék. A mo­zikat 15 880 000 néző látogatta, körülbelül ugyanannyi, mint tavaly. A második negyedév­ben azonban 5 százalékos emelkedés mutatkozott. A bu­dapesti rádióelőfizetők száma a fél év végén 632 000 volt, ami nem jelent változást, ellenben a televízió-előfizetők 264 ez­res tábora 24 százalékkal több, mint tavaly az év közepén.­ ­ G. J.

Next