Magyar Nemzet, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-01 / 180. szám
Vasárnap, 1965. augusztus 1. * Hatalom és erkölcs Az utóbbi időben főleg az irodalomban, előtérbe került az erkölcsi kérdések, a különféle morális viszonyok vizsgálata. Ha a jelenség alapvető okát keresnénk, azt kellene mondani, hogy ez együttjár a tömegek politikai aktivizálódásával. Pontosabban azzal, hogy mennél több ember vesz részt közvetlenül az állami, társadalmi feladatok megoldásában, annál szélesebb körben gyűrűznek egyes cselekedetek erkölcsi vonatkozásairól alkotott vélemények hullámai. Másrészt a szocialista erkölcstan kidolgozatlansága is kétségtelenül szerepet játszik ebben. Mindez együtt indítja íróinkat arra, hogy a valóság nyomán megpróbálják felszínre hozni a társadalom bonyolult rétegmozgásaiból a cselekedetek és magatartási indítékok etikai normáit. A szocialista erkölcstannak ugyanis elemeznie kellene azt a folyamatot, amelynek során a társadalmi együttélés valóságos szükségletei erkölcsi követelményekké transzformálódnak, szokásokban, hagyományokban realizálódnak. Mivel ez a kutatás még a kezdet nehézségeivel küzd, az így keletkező vacuumot — legalábbis időlegesen — az irodalom igyekszik betölteni. A múlt tanulságainak alapján és a személyi kultusz korszakát követően nagyon is természetes, hogy különösen szenvedélyes vizsgálatok középpontjába került a politikai hatalom erkölcsösségének vagy erkölcstelenségének problémája. Némelyek felhevülten szinte már Shelley »Mab királynő«-jének híres megállapítását mormolják: »A hatalom pusztító dögvész, ami megfertőz mindent, amihez hozzáér.« Mások jellemzőnek, sőt egyenesen figyelmeztetőnek tartják, hogy már Dante a hazugok és kétszínűek között helyezte el a politika hatalmasainak nagy részét, akik — úgymond — »saját személyük meghamisítói«. Ez persze nem viszi közelebb a kérdés megoldásához. A hatalom és az erkölcs, az egyén és a társadalom szembeállítása természetesen oly régi, mint maga a társadalom. A filozófia története egyetlen valamirevaló bölcselőt sem mutat fel, aki meg ne próbálkozott volna az ellentmondás feloldásával. Arisztotelész már a hatalom három jó és három rossz formáját különböztette meg, és jónak azokat a formákat minősítette, amelyek kizárják a hatalom önző kihasználásának lehetőségét, és ahol a hatalom az egész társadalmat szolgálja. Hobbes „Leviathan“-ja korlátlan hatalmú állam, az általa megállapított rend a jog egyedüli mértéke és forrása. De még ő is lehetségesnek tartja az alattvalók önfenntartási ösztönének lázadásban való megnyilvánulását. A kérdéssel összefüggésben hadd emlékeztessek Montesquieu egyik mondására: •Azokban az államokban, amelyek legjobban becsülik a szabadságot, akadnak olyan törvények, amelyek az egyénnel szemben megsértik a szabadságot, hogy mindenki számára megóvják.« Vagyis már a korábbi korszakok filozófusai is felismerték, hogy a hatalom és az erkölcs nem egymást kizáró fogalmak, mint ahogy a reneszánsz uralkodói, Machiavelli, vagy akár Cavour hirdették, hanem egyrészt a hatalom gyakorlásának módjától, másrészt az egyén és a társadalom viszonyától függ a hatalom erkölcsössége vagy erkölcstelensége. Felismerték azt is, hogy a teremtő politikai gondolat legfőbb vonása a következetesség a politika fő vonalaiban, az az elvi szilárdság, amely egységesen, szinte egymásból bontakoztatja ki a cselekvéseket, s ezeket mintegy végső célhoz mért logikai fonalra fűzi. Mindez azonban nem világítja meg a kérdés lényegét. A hatalom erkölcsi tartalma és humanizmusa ugyanis az adott társadalom gazdasági viszonyaiban gyökerezik. Az emberek kizsákmányolásán alapuló társadalmi rendszerek a politikai hatalmat szükségszerűen a kizsákmányolás ilyen vagy amolyan módjának fenntartására használják fel, ezért is ütközik össze lépten-nyomon az úgynevezett "közérdeke az egyéni érdekkel. Természetesen mélységesen igaz, hogy a szocializmusban mindinkább létrejön az egyéni érdek és a közérdek egysége. Ugyanakkor a valóságot vizsgálva, azt is látni kell, hogy a szocializmusban is felmerülnek összeütközések az egyéni és társadalmi célkitűzések között. Mennyiben esetlegesek és mennyiben törvényszerűek ezek az összeütközések? Jellegzetes ketősség mutatkozik e területen. Akik elvontan, a társadalmi fejlődés menetéből kiragadva vizsgálják a hatalom és az erkölcs viszonyát, az összeütközéseket általában törvényszerűnek tartják. Akik viszont közvetlen ok-okozati összefüggést látnak, azok esetlegesnek, a szubjektív tényezők következményének — mint a nevelőmunka hiányosságai, a burzsoá szemlélet behatolása stb. — minősítik az összeütközéseket. Ilyen formában — legalábbis ilyen leegyszerűsített formában — egyik nézet sem léphet fel az általános érvény igényével. Nem igaz az, hogy a politikában csak a kisebbik bűn választásának lehetősége áll fenn, de helytelen az is, hogy a gazdasági-társadalmi alap megvltozása automatikusan erkölcsössé teszi a hatalmat. Ha a szocializmust meg lehetne teremteni felülről jövő rendeletekkel, akkor az utóbbi nézetnek talán igaza lehetne. De a szocializmus szellemétől távol áll a hivatalos, bürokratikus gépiesség, az eleven, alkotó szocializmus maguknak a néptömegeknek az alkotása. A hatalom erkölcsössége a szocializmusban nem a priori kategória, hanem két hét! — a magyar könyvkiadás új csúcseredménye. Ennyi idő alatt készült el az » Árvíz 1965« című dokumentum-gyűjtemény a Kossuth Kiadó kezdeményezésére és gondozásában. A nagy vállalkozás gyümölcsét nem mindennapi társadalmi összefogás érlelte be: a kárt szenvedett családok megsegítéséhez szaktudásuk latba vetésével, munkájuk gyors és pontos egybehangolásával járultak hozzá a Franklin, az Egyetemi, az Offset, a Kossuth, a Zrínyi és az Athenaeum Nyomda, valamint a Képzőművészeti Alap kivitelező vállalatának dolgozói. A könyvet teljes egészében önkéntes munkával, díjazás nélkül készítették, s az összbevételt — csaknem félmillió forintot — az árvízkárosultak javára ajánlották fel. Az •Árvíz 1965-k — gondolatától kivitelezéséig — írók, költők, sajtótudósítók, képzőművészek, fotóriporterek, retusőrök, nyomdászok, könyv-propagandisták áldozatvállalását, segítségét testesíti meg. •Százhúsz napon át folyt a küzdelem a dunai árvíz ellen. Rendkívüli erőfeszítéssel, nagy anyagi és műszaki erők összpontosításával sikerült elérni, hogy a fő védvonalakon töltésszakadás nem következett be. Emberek tízezrei álltak őrt és küzdöttek a gátakon éjt nappallá téve. Nem azért, mintha ebből bármi előnyük is származott volna — sőt, sokszor az életük is veszélyben volt —, hanem azért, mert úgy érezték: ez kötelességük. Ezt kívánja tőlük a közösség, ezt várják tőlük dolgozó társaik. Tudták, nincsenek egyedül. Bíztak az összefogás erejében, s mindvégig bátran támaszkodhattak is arra. E küzdelmes napok jól példázzák: az ember parányi és gyenge egymagában, de legyőzhetetlen és óriás lesz, ha nemes célok fűtik s balján és jobbján is ott érzi embertársai segítő kezét. Az összefogásban roppant nagy erő rejlik, különösen, ha azzal szakmai értelem, korszerű technika és nagyfokú szervezettség párosul, mint ezekben a hetekben ... Az, ami a gátakon történt, s az a társadalmi mozgalom, amely az árvízkárosultak mega valóságos jelenségeknek alávetett folyamat. Ez a folyamat az alulról jövő ellenőrzés formái és módjai mind hatékonyabb kibontakozásának irányában halad. Az MSZMP ideológiai irányelveiről aBéke és Szocializmusában írott cikkében Szirmai István hangsúlyozza, hogy ezek a formák és módok, vagyisaz egyes intézmények, a parlament, a tanácsok stb. sok szempontból korszerűsítésre szorulnak. Az eddiginél pontosabban kell meghatározni ezen intézmények helyét, bővíteni szerepét, hatáskörét és ki kell dolgozni az ehhez kapcsolódó alapelveket is. A mai Magyarország esetében tehát a kérdés nem a törvények jó vagy rossz volta és alapvetően nem is a végrehajtás helyes vagy helytelen módja. A kérdés a társadalmi önigazgatás formáinak szüntelen fejlesztése, a közvetlen és képviseleti demokrácia vívmányainak minél teljesebb alkalmazása. A cél: az egész nép bevonása a politikai hatalom gyakorlásába. A feladat itt olyan körülmények megteremtése, amelyek közepette minden állampolgár részt vehet mind az állam törvényeinek megvitatásában, mind képviselőinek megválasztásában, mind pedig az állami törvények végrehajtásában. A szocialista gazdasági-társadalmi alap megteremti ehhez a lehetőséget, a valóra váltás azonban az egész nép feladata. Csak a tényleges döntési joggal rendelkező és élni tudó tömegek számára válnak a közügyek a szó legtisztább értelmében egyéni üggyé, magánüggyé. Az új társadalomban véglegesen ekkor szűnik meg a hatalom és az erkölcs ellentmondása, öszeütközésének lehetősége. Pethő Tibor segítésére kibontakozott, mai életünknek is tükre. Ebből a nagyszerű helytállásból, összefogásból erőt meríthetünk a helyreállítási munkában, s a jövőben az országépítő munka napjaiban is* — egyebek között ezeket írja a könyv előszavában Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese, az árvízvédelmi kormánybizottság elnöke. Diósdi László, Bertalan István, Sípos Gyula, Keszthelyi Zoltán, Lantos László, Tímár Máté, Egri Viktor, Németh László, Barát Endre, Barkovits István, Galabárdi Zoltán, Csohány Gabriella, Moldován Tamás, Szentiványi Kálmán, Ruffy Péter, Fehér Klára, Oravecz Paula, Bánavölgyi Miklós, Bencze László, Barabás Tibor, László Miklós, Szabó Pál, Ilkei Csaba, Dobozy Imre, Szilvási Lajos, Baktai Ferenc, Bodrogi Sándor, Szabó László, Zalka Miklós, Szeberényi Lehel és Garai Gábor tollából sorakoztatták fel a nagytermészetháborúban tanúsított rengeteg erőfeszítést, szívós küzdelmet megörökítő tárcákat, riportokat, verseket. Dégen Imre árvízvédelmi kormánybiztos összefoglaló jelentésével zárul a könyv, amelyet hatvan fényképfelvételből álló képes krónika tesz szemléletessé. Hétfőn megkezdik a Kossuth Kiadó politikai könyveket terjesztő aktivistái az •Árvíz 1965“ árusítását Budapesten és vidéken, városokban, falvakban, gyárakban, hivatalokban, intézményeknél egyaránt. ÁRVÍZ 1965 Két hét alatt elkészült a század „természetháborújának“ krónikája _ Magyar Nemzet Újabb cikkeket vontak be az OTP-hitelakcióba Az OTP-hitelakció augusztus 1-től bővül. Az eddigi cikkeken kívül hétfőtől Horizont tévékészülék, 102-es típusú mosógép, 806-os típusú centrifuga és 250 köbcentiméteres motorkerékpár is kapható OTP-hitellevélre. Az említett cikkek közül különösen figyelemre méltó a mosógép, amit a háziasszonyok kívánságára ezúttal első ízben vontak be az OTP-hitelakcióba. A felsoroltakon kívül továbbra is kapható hitellevélre mindaz, amit eddig részletre lehetett vásárolni. Dobi István üdvttziff távirata Dahomey Köztársaság elnökéhez Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, a Dahomey Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban fejezte ki jókívánságait Sourou-Miean Apithynek, a Dahomey Köztársaság elnökének. Augusztus 20—21: kétnapos munkaszünet A Minisztertanács általános érvényű határozata értelmében a vasárnapi pihenőnapot minden olyan esetben át kell helyezni, amikor a vasárnapot egy nap választja el egy másik munkaszüneti naptól. Eszerint az idei alkotmány ünnepét követő vasárnapi pihenőnapot is szombatra hozzák előre, tehát augusztus 20-a és 21-e kettős munkaszüneti nap. Augusztus 19-én, csütörtökön a szombati munkarend szerint kell dolgozni, augusztus 22-e, vasárnap pedig rendes munkanap. Magyar kemping-delegáció utazott a hollandiai nemzetközi nagytáborba A Magyar Kemping Klub delegációja dr. Zákonyi Ferenccel, a Veszprém megyei tanács Idegenforgalmi Hivatalának vezetőjével az élen szombat délelőtt elutazott a hollandiai Wassenaarba, a Nemzetközi Kemping Szövetség nagytáborába. A magyar szövetség a szocialista országok közül elsőként vesz részt mint tag a nemzetközi szövetség munkájában. A világ 22 országának ötezer turistája között a 20 tagú magyar delegáció a wassenaari nagytáborban már szavazati joggal vesz részt azon a tárgyaláson, amelyen megvitatják a jövőre Balatonfüreden megtartandó nagytábor megszervezésének kérdéseit. A magyar kemping-delegáció a hazai ipar legjobb tábori berendezéseivel felszerelve utazott a nemzetközi találkozóra. Erősebbek, fejlettebbek a hatévesek, mint régen Megkezdődött az általános iskolák első osztályába kerülő gyermekek kötelező orvosi vizsgálata. A fővárosban eddig 13 ezer kisfiút, kisleányt vizsgáltak meg a gyermekorvosok. A gyermekek jól fejlettek, erősebbek, nagyobb növésűek, mint a korábbi években iskolába került társaik voltak, átlagsúlyuk is magasabb. Az apróságoknak körülbelül hat százaléka azonban beszédhibában szenved. A gyermekek azért beszélnek helytelenül, mert a felnőttek, többnyire a szülők nem ejtik helyesen, értelmesen a szavakat. A rokonok mégis dicsérik az „aranyosan selypítő” gyereket. A kicsinyek között viszonylag soknak rossz a foga a túlzott édességfogyasztástól. Eltemették dr. Szabó Pál Zoltánt A pécsi központi temetőben nagy részvéttel temették el dr. Szabó Pál Zoltánt, a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének néhai igazgatóját, Baranya országgyűlési képviselőjét. A Dunántúli Tudományos Intézet részéről dr. Babes András kandidátus, az Akadémia nevében dr. Pécsi Márton, az MTA levelező tagja, a Pécsi Tanárképző Főiskola részéről dr. Kotta Ferenc, a Magyar Földrajzi Társaság nevében dr. Radó Sándor méltatta az elhunyt munkásságát. A Baranya megyei országgyűlési képviselőtársak és a választók részéről Dobos József, a Komló 3-as akna üzemvezetője búcsúztatta a kiváló tudóst és mindig segítőkész közéleti férfiút. Sírján a párt és az állami szervek, tudományos intézmények sora helyezte el a részvét és megemlékezés koszorúit. Ülést tartott az Agromas igazgató tanácsa A zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztési gépek fejlesztésének és gyártásának koordinálására, valamint értékesítésének elősegítésére létrehozott Agromas Magyar —Bolgár Társaság igazgató tanácsa július 30—31-én Budapesten tartotta második ülését. Az igazgatótanács határozatokat hozott a két fél illetékes szerveitől szükséges adatszolgáltatás rendjére, a kertészeti kultúrák gépesítési helyzetének tanulmányozására, a gépgyártás és az ezzel kapcsolatos kutatómunka állásának felmérésére és az együttműködés további módszereinek kidolgozására. Az AgAamas igazgató tanácsának ülése a kölcsönös egyetértés és a szocialista nemzetközi munkamegosztás formáinak továbbfejlesztésére irányuló törekvés szellemében zajlott le. Hét végi jelentés a gabonabetakarításról A kényszerű munkaszünetek s a szokatlanul nehéz munkakörülmények ellenére mind az állami, mind a szövetkezeti gazdaságokban számottevően előrehaladt a gabonabetakarítás. Bács megyében az állami és szövetkezeti gazdaságok a hét végéig kereken kétszázezer holdról vágták le a kenyér- és takarmánygabonát. Szolnok megyében a hét végéig száznegyvenezer holdról takarították be a kalászosokat, Csongrád megyében pedig százhuszonháromezer holdról. Békés megyében különösen kiemelkedő volt a szombati teljesítmény, amikor is kereken tizenkétezer holdról takarították be a termést. A Dunántúlon Somogy megyében a legelőrehaladottabb a munka: száztizenkétezer holdról, a vetésterület 70 százalékáról vágták rendre s csépelték el a termést. Győr- Sopron megyében az elmúlt héten csaknem tizenhatezer holdon döntötték rendre a kalászosokat, s ezzel túljutottak az aratás felén. Borsod megyében szombatig hatvanezer holdról takarították be a terményt, ami a vetésterület harminchat százalékának felel meg. Esős, borús, szeles vasárnap várható A hét végére Európa nagy részét elborították az Atlantióceán északi vidékeiről származó hűvös légtömegek: a Madrid—Milánó—Szolnok— Dnyepropetrovszk vonaltól északra fekvő területeken általában 6—7 fokkal hűvösebb az idő a szokásosnál és a zivatarfrontokat széles sávban átfutó esők követik. Hazánkban szombaton a Dunántúlon és az északi országrészeken általában felhős volt az idő, az északnyugati tájakról újabb esőket jeleztek a megfigyelők. Rendkívül nagy hőmérsékleti különbségek alakultak ki az ország északnyugati és délkeleti tájai között: míg Szombathelyen 14 fokot mutattak a hőmérők, Baja és Békéscsaba térségében 29—30 fokig melegedett fel a talaj közeli levegő. A nagy hőmérsékleti eltérés oka egyrészt az Alföld nagy részén még tartó napsütés, másrészt pedig a Kárpát-medencén szombaton áthaladt újabb zivatarfront. A Balaton feletti levegő szombat délben21, a víz 23 fokos volt. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán közölték, hogy a következő napokban lényeges javulást nem várhatunk az időjárásban, mivel az északnyugati hűvös légtömegek beáramlása tovább tart. Vasárnapra délen is növekszik a felhőzet, csökken a felmelegedés. Többfelé lesznek átvonuló esők, zivatarok. Mérsékelt, változó irányú, később megélénkülő szélre kell számítanunk. Ipari televízió mutatja be a brnói vásár magyar technikai újdonságait A magyar külkereskedelem idei egyik legnagyobb szabású kiállítását Brnóban, a szeptember 12-én megnyíló technikai vásáron rendezi. Erre a nemzetközi találkozóra 11 magyar külkereskedelmi vállalat küldi el exportcikkeinek mintapéldányait. Brnóban a Mogürt autóbuszt, dömpert, speciális tej- és üzemanyag-szállító kocsit, a Nikex a többi között bányagépeket, a Technoimpex szerszámgépeket, mezőgazdasági gépeket mutat be. A magyar vasúti járművek között megtalálható majd a kiállításon a Diesel elektromos mozdony és vasúti személykocsi is. A híradástechnikai kiállítás egyik érdekessége lesz, hogy üzemeink legfrissebb technikai újdonságait ipari televíziós kamera hozza közel a nézősereghez. A szakértőknek ez megkönnyíti majd, hogy behatóbban tanulmányozzák a gépek működését, szerkesztését. 3 Budapest első félévi statisztikája Elkészült Budapest idei első félévi statisztikája, amely a legtöbb vonatkozásban örvendetes fejlődést mutat. A budapesti szocialista építőipar ez év első felében 6211 millió forint tékű építkezést bonyolított , 4 százalékkal többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Az első fél évben 168 új létesítményt adtak át rendeltetésének, 22 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Érdekesen alakult Budapest élelmiszer-fogyasztása. Az elmúlt hat hónapban 30 649 tonna tőkehúst, 13 297 tonna zsiradékot, 25 310 tonna cukrot és édesipari terméket, 44 529 tonna zöldséget, 16 942 tonna hazai gyümölcsöt fogyasztott Budapest lakossága. A zsiradék, a cukor, a zöldség és gyümölcs fogyasztás néhány százalékkal több, mint tavaly volt. A piacokon emelkedett a baromfi, tojás, zöldség és gyümölcs felhozatal, de valamivel kevesebb volt a burgonya és a tejtermékek felhozatala. A tavalyi első fél évvel szemben a méteráru eladás 5, a férfikonfekció 12, a női konfekció 17, a kész gyermekruha eladás 6, a cipőeladás 11 százalékkal emelkedett. Konfekcionált alsó ruházatot 141,5 millió forintért adtak el, 2 százalékkal kevesebbet, mint tavaly, kész ágyneműt pedig 44,9 millió forintért, ami 18 százalékkal kevesebb a tavalyi eladásnál. A Vízművek az első fél évben 114,7 millió köbméter vizet, termelt, 6 százalékkal kevesebbet, mint tavaly, a Gázművek termelése 211,1 millió köbméter volt, 6 százalékkal több, mint az elmúlt évben. A villamosvasúton az első fél évben 428,3 millió utas közlekedett, 1 százalékkal kevesebb a tavalyinál, az autóbuszt viszont 4 százalékkal többen, 241,3 millió utas vette igénybe. A színházak az első fél évben 2934 előadást tartottak, a látogatók száma 1 869 000 volt. A csökkenés 3 százalék. A mozikat 15 880 000 néző látogatta, körülbelül ugyanannyi, mint tavaly. A második negyedévben azonban 5 százalékos emelkedés mutatkozott. A budapesti rádióelőfizetők száma a fél év végén 632 000 volt, ami nem jelent változást, ellenben a televízió-előfizetők 264 ezres tábora 24 százalékkal több, mint tavaly az év közepén. G. J.