Magyar Nemzet, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-31 / 204. szám
.—________________________________________________MMrtflRZPI__________ A RÁDIÓ MELLETT I Prága és a két Capek A pénteki Pódium Prágába vezette hallgatóit. A választás kétségtelenül jó, hiszen Prága nemcsak az aranyváros, hanem valóságos aranybánya is a látogatónak. Minden városnegyed, minden utca és ház történelmet regél, szépségét és érintetlenségét talán csak múltat őrző szellemi izgalma, érdekessége, múlja fölül. Így hát nemcsak a látogató, hanem a rádiós számára is kimeríthetetlen anyag, bőséges kaland a portyázás, a rádió-mozaik készítői nem panaszkodhatnak, hogy nincs mit feldolgozniuk. Aligha van olyan műsor, amit ne lehetne kitölteni a sokféle kínálkozó zsákmánnya". Az összeállítás valóban kitűnő is volt, érdekes és változatos, Husz János és a dzsessz-dolabok, Mozart és a zsebszínházak, az aranycsinálók és a zenei fesztiválok vibrálóan izgalmas, ódon és modern városában bolyongtunk. Ehhez a kínálkozó gazdagsághoz képest kicsit szűkre méretezettnek is találtuk az összeállítást, hiszen a műsor második fele csak anynyiban volt prágai, hogy — a Rádióújság jellemzése szerint — a kétvérbeli prágai” írótestvér, Karél és Josef Capek színdarabjával ismertette meg a hallgatót. És bár ez korántsem rossz fordulat, bizonyos értelemben mégiscsak műsorváltozás az ígért prágai portyában. A Capekdarab bemutatójának más formában is lehetett volna helyet keríteni. Mindenesetre jó, hogy — ha vázlatosan ás — megismerhettük ezt a színművet A weimari színház expresszionista ihletésében keletkezett darab — A rovarok életéből — szokatlan és érdekes alkotás. Sajátos metafora-rendszerében a lepkék, a zsákmányosok és a hangyák élete a kor társadalmának egy-egy beteges számptómáját jelképezi, az élveteg felelőtlenséget, a görcsös harácsolást és az értelmetlen háborút. Hatásos és megdöbbentő darab, szimbólumrendszere ha kissé általános is, sohasem ködös, de célratörő, határozott Sajnos, eléggé alkalmatlan rádióadaptációra, inkább csak felvillanó képtöredékeket, dialóg torzókat kaptunk — nem a fordító és adaptáló Hosszú Ferenc hibájából, hanem a darab természete miatt. így is jó, hogy megismerhettük és talán valamelyik színház felfigyel a műre. A gondos és karakteres rendezés Török Tamás munkája, a szereplők közül elsősorban Váradi Hédi, Mezei Mária, Gáti József, Mensáros László és Basilides Zoltán alakítását kell kiemelnünk. ~r. !7"! 7 | Ez a kitű-Mozifüzet | nően sikerült, hangulatos műsor vasárnap délután hangzott el: ritkán hallani ilyen egységes, kerek, érdekesen és jól komponált összeállítást. Az alaphangot Málndy Iván ütötte meg, atmoszférateremtő, lírai, mégis markáns figurákat, helyzeteket idéző emlékezéseivel és remekbe ötvözött kis novellájával , a mozi bűvöletéről. A műsort vezető Czigány György pedig rövid riportokat készített, egy régi mozizongoristával a némafilm korából, Donát Jenővel, aki több évtizede elkötelezte magát a filmnek, idős és fiatal mozi-rajongókkal, egy prágai családdal Budapest valamelyik mozi-előcsarnokában, Marina Vlady-val, Fényes Szabolccsal, annyi sikeres filmzene komponistájával és így tovább. Babits Mihály versét is hallottuk Bánki Zsuzsa előadásában, és mindehhez, természetesen, sok filmet idéző zenét. A színvonalas, érdekes műsort Lázár Eszter szerkesztette. r ., 11 Ritkán Szól a csengő hallgatóm a gyermekműsorokat — valahányszor mégis kinyitom a készüléket, legtöbbször kellemes meglepetés ér, így történt vasárnap reggel is. A Szól a csengő című vidám gyermekműsort — Csetényi Anikó írta — őszinte gyönyörűséggel hallgattam: üde volt, ötletes és igazán, felszabadultan játékos. Az iskolai évnyitóra összegyűlt gyerekek felelevenítik nyári emlékeiket, kalandjaikat — ennyi a keret s ez még nem több aktuális és kézenfekvő konvenciónál. De az epizódok valóban a gyerekélet hamisítatlan báját és vidámságát idézték fel, csattanó® történetekkel, sok ügyesen elkapott karakterképpel. Jobb volt, mint egynémely felnőtt kabaré. Görgey Gábor ISKOLAI TORNAFELSZERELÉST a fővárosi Sportboltokból Lányka tornamez 32,— Ft-tól 42,— Ft-ig Tornacipő , 28,— Ft-tól 63,— Ft-ig Kosárcipő 110,— Ft-ért Tornászpapucs 22,— Ft-ért Fiú tornanadrág 15,— Ft-ért Atlétatrikó 12,— Ft-ért mi Újabb magyar siker Arezzóban A római Petrarca Színházban megtartott díjkiosztó ünnepséggel — amelyen jelen volt Bucciarelli Ducci, az olasz képviselőház elnöke is — vasárnap befejeződött a 13. arezzói nemzetközi zenei verseny. Magyarország a verseny történetében páratlan sikert aratott; az öt kórusszám közül háromban kivívta az első helyet. A tekintélyes eredményt a veszprémi kórus érte el, amely a női és a vegyeskórusok kategóriájában megszerzett első díjakon kívül elnyerte a folklórkórusok első díját is, két-két Kodály- és Bartók-dal előadásával. Kétszáznegyven jelentkező a budapesti zenei versenyekre Húsz ország 240 fiatal művésze vesz részt a szeptember 11-én kezdődő 8. budapesti nemzetközi zenei versenyeken. Várakozáson felüli a jelentkezők száma az ária- és dalversenyre, amelyen a szakemberek véleménye szerint rendkívül nehezek a feltételek. Erre a versenyre összesen 58 művész jelentkezett. A versenyzők teljesítményeit öt bizottság bírálja el: mind a fúvósok, mind pedig az énekesek versenyének zsűrijében neves hazai és külföldi művészek, zenepedagógusok vesznek részt. MAGYARUL RESZÉLŐ SZÉLESVÁSZNÚ LENGYEL FILM Csak iS éven felülieknek! * Bemutató: SZEPTEMBER 2 HÁRY JÁNOS KALANDOZÁSAI NAGYABONYTÓL BURGVÁRIG Hogyan születet a világhírű daljáték? A napokban azon az autóbuszon utaztam Székesfehérvárról Csákvárra, amelyen a Fejér megyei népi együttes tagjai mentek a községbe vendégszerepelni. Vidám leányok és fiatalemberek — többségükben székesfehérvári üzemi munkások — ültek körülöttem az autóbuszban. Egyszerre az egyik leány azt mondta a társainak: — Gyerekek, a jövő héten nézzük meg közösen a Háry János filmet. Nem állhattam meg, hogy meg ne kérdezzem az egyik mellettem ülő fiatalembertől: tudja-e, hogy ki írta a Háry János daljáték szövegkönyvét, amelyből a film készült. Nem tudták se az egyik, se a másik szövegíró nevét. — Paulini Béla nevét ismerik-e? — kérdeztem, de a név nem volt ismerős előttük. — Pedig Csákváron született — jegyeztem meg —, abban a faluban, ahová most mennek, hogy népi együttesükkel fellépjenek. Ő volt a Háry János daljáték szövegírója. A világsikerű mű kezdeményezője. Persze, hogy a Háry János daljátékból világsikerű mű lett, az Kodály Zoltán művészetének köszönhető. De, hogy egyáltalában Kodály Zoltán megírta a Háry János zenéjét, abban a legfőbb érdeme Paulini Bélának van: az ő ötlete volt, hogy a nagyotmondó szekszárdi fazekas figuráját, Garay János jóízű elbeszélő költeményének obsitosát a színpadon életrekeltsék. A mesélő kedvéről híres Paulini Béla épkézláb szövegkönyvet adott Kodály Zoltánnak, míg Harsányi Zsoltnak az a feladat jutott, hogy rutinos színpadi érzékével a szövegkönyvet még inkább használhatóvá tegye és a mese történetéhez simuló hangulatos verseket megírja. Mégis, ha mostanában leírják a szövegkönyv íróinak nevét, előbb Harsányi Zsoltét említik, és csak azután Paulini Béláét. Pedig az igazság az, hogy éppen fordítva kellene, mint ahogy 1926-ban, a daljáték operaházi bemutatójának évében, kiadott szövegkönyv címoldalán is így olvasható: Háry János kalandozásai Nagyabonytól a Burgvárig. Írták Faulini Béla és Harsányi Zsolt. Kodály Zoltán kottáival és eredeti népi dalokkal, Paulini Béla rajzaival. Kodály Zoltánnak szerencséje volt a Háry János szövegkönyvével, amely alkalmas volt arra, hogy zenei elképzelését megvalósítsa egy nagy népi daljáték megteremtéséhez. Idézzünk csak néhány sort Molnár Antalnak, a kiváló zenekritikusnak abból a beszámolójából, amelyet a Háry János operaházi bemutatójáról írt: »... A Háry János írói nem a maguk életére jellemző mesedarabot írtak, nem a •Paulini és Harsányi »Háry”-ját írták meg, (ahogy például Garay a maga egyéni »Háry«-ját teremtette az elbeszélő költeményben), hanem beleélték magukat a magyar paraszt költői gondolkozásába, és azt vetítették ki elénk drámai alakjában. A daljáték területén az ilyfajta megoldás teljesen új, (minálunk drámában Móricz Zsigmond hozta a legelső hasonló megoldást, aSári bíró*-ban, később a KiPacsirtaszó«-ban — ellentétben Gárdonyival, kinek színpadi parasztjai »úri« gondolkozással elstilizált figurák), új, mert anépszínmű* nevű daljáték romantikus megoldása volt, melyben nem a nép lelke szólalt meg, hanem a népet anyagként felhasználó költőé. Ezért mondhatjuk, hogy a •Háry János«-sal született meg a legelső népi daljáték, így fog elkönyveltetni századokra a történelemben és tankönyvekben.* Molnár Antal e sorai, amelyeket csaknem negyven évvel ezelőtt írt a Háry János szövegkönyvéről, megértette velünk azt is, hogy ez a daljáték — Kodály Zoltán zseniális zenéjével, amelyben megmutatta, hogy a magyar paraszt zenéje megfelelő kézben az emberiségnek éppen olyan közkincsévé válhat, mint amilyenné a nyugati népzenék a nyugati klasszikusok felhasználásában váltak — miért tudott olyan frissen beszélni a magyar nép öröméről és bánatáról a külföldinek is, akár Moszkvában, vagy az észt egyetemi városban, Tartuban adták elő forró sikerrel, akár a romantikus ősi német egyetemi város, Heidelberg színházának együttese vitte sikerre. Igen, a Háry János daljáték igazi világsikere még csak kibontakozóban van. Igaza lesz Molnár Antalnak abban is, hogy a Háry Jánossal született meg a legelső népi daljáték,ez így fog elkönyveltetni századokra.*„ Nemrégen Dorogon jártam, ahol egy szerény lakásban beszélgetés közben sok szó esett néhai Paulini Béláról. A daljáték szövegírójának hetvennyolcéves testvéröccse, dr. Paulini Géza nyugalmazott tatabányai kórházigazgató főorvos idézte fel az emlékét. Amikor Béla megírta a Háry János meséjének színpadi változatát, néhány maga válogatta népdallal együtt először Hevesi Sándorhoz vitte. Itt azonban nem volt szerencséje, a Nemzeti Színház nem fogadta el. Ekkor megkérte Kodály Zoltánt, hogy daljátékban dolgozza fel. Kodálynak megtetszett a gondolat és hozzálátott a munkához. Eleinte nagyon lassan haladt a munka. Harsányi Zsolttal azért társult Béla, mert Harsányi nevét akkor már jól ismerték a színházi világban, ő pedig még ismeretlen embernek számított. A szövegkönyv azonban nem sokat változott, csak a verseket költötte hozzá Harsányi Zsolt. Beszélgetésünk közben mind gyakrabban került szóba szülőfaluja, a Fejér megyei Csákvár. Idős Paulini Béla, a Paulini-testvérek atyja, itt volt a grófi uradalomban gazdatiszt, kilencvenötéves korában halt meg, 1945-ben. Népét szerető, csendes szavú ember volt, megmaradt igaz, becsületes embernek, gazdatiszti állásában is, akárcsak Vörösmarty édesapja. Paulini Béla a nép sok tekintetben romantikus szeretetét a szülői házból hozta magával, és ezt megőrizte akkor is, amikor Pesten a nagykörúti kávéházakban, főleg a New York és a Balaton-kávéházban, az írók és művészek bohém társaságában töltötte idejének jórészét. Eredetileg gépészmérnöknek készült, a Műegyetem hallgatója volt, de közben újságíró lett Év közben sokat tartózkodott szülőfalujában, és Budapesten is megmaradt a falusi* embernek. Szívesen foglalkozott népdalokkal és népviselettel, meglehetősen nagy néprajzi és népzenei ismeretet sajátított el falujárásai közben. Így lett aztán ő a Gyöngyösbokréta nevű mozgalom — a Horthy-korszak István-napi külföldi idegenforgalmi vonzóerejének szánt látványos népi revü — megalapítója. Vállalkozásuk sok hazai és külföldi sikerre tekintett vissza, s bár Paulini Béla tehetségével igyekezett helyes elgondolást képviselni, — hiszen kezdetben Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lajtha László, Györffy István vigyáztak a mozgalom művészeti" tisztaságára — később mégis nem kis mértékben eltávolodott az eredeti céltól. Csákvár községben éppen esztendeje nyílott meg a helytörténeti múzeum, amelyet egy lelkes idős pedagógusnak fáradhatatlan szorgalmazására hozott létre a Fejér megyei múzeumok igazgatósága. Kovács László Pál, az egykori csákvári református iskola rektora — már nagyapja is tanító volt ebben a faluban — több évtizedes pedagógiai működése idejében, a falu lakosságának segítségével nagy szenvedéllyel gyűjtötte össze a községre vonatkozó történelmi és művelődéstörténeti emlékanyagot. Mint helytörténész, most már arra is büszke a kis emlékmúzeum gondnoka, hogy Csákvár egyik neves szülötte, Paulini Béla, akinek emlékét a múzeumban több fénykép és egy csoportkép is őrzi. A csoportképen Paulini Béla a falu földműves színjátszói körében látható, akik az ő betanításában 1929-ben előadták a Háry János daljátékot Csákváron, majd Budapesten és több vidéki városban is szerepelt az együttes. A csoportképen látható szereplők legtöbbje ma is él, persze egy kissé megöregedtem Így Katona József, aki a „Krucifix generálist” alakította, Böle Jánosné, aki egykor a szép örzse volt, Benedek Júlia, a "Császárné* és még néhányan. Csákvár idős lakói, de a fiatalok is, számon tartják, hogy a Háry János daljáték "innen szárnyalt a világban. Paulini Béla írt több kötetre való gyermekmesét is. Ezeket a mesekönyveket érezte mindig a legjobb műveinek. Meséiből a Móra Ferenc Könyvkiadó 1958-ban adott ki gyűjteményes válogatást. Ehhez a gyermeki, mesemondó kedvéhez volt hű akkor is, amikor megírta a Háry János daljáték szövegkönyvét, a magyar nép kedves mesebeli figurájáról. Környei Elek SZÍNHÁZAK MAI MŰSORA Vidám Színpad: Kicsi vagy kocsi? (fél 9) — Kis Színpad: Lehet valamivel kevesebb? (7) — Fővárosi Nagycirkusz: Randevú a cirkuszban (fél 9). VÁSÁROLJON TELEVÍZIÓT OTP hitellevélre a Calvin téri áruházban HORIZONT televízió 6100,- Ft (30% előleg) KÉKES televízió 5200,- Ft (30% előleg) CARMEN televízió 4200,- Ft (500,- Ft előleg) .Kedd, téfóra: augusztus 31. Nagy sikerrel mutatták be a Húsz órát Velencében A velencei filmfesztiválon vasárnap délután versenyen kívül bemutatták Fábri Zoltán Húsz óra című filmjét, igen nagy siker mellett. A filmbemutatót sajtófogadás előzte meg, amelyen az olasz és a nemzetközi sajtó sok ismert képviselője jelent meg. A konferencián Fábri Zoltán válaszolt az újságírók kérdéseire. A filmbemutatót követően dr. Hetényi István, római nagykövetségünk ideiglenes ügyvivője adott fogadást a bemutató alkalmából Velencébe érkezett magyar küldöttség tiszteletére. A Louvre-ból temetik Le Corbusier Charles Le Corbusier, a tragikus körülmények között elhunyt nagy építőművész gyászünnepségét szerda este fél 10 órakor rendezik meg Párizsban, a Louvre udvarán. A kormány nevében André Malraye, kulturális ügyekkel megbízott államminiszter búcsúzik a franciák nagy halottjától. Le Corbusier-nek nem rendeznek egyházi temetést, mert egyik felekezethez sem tartozott. Holttestét a marseille-i krematóriumban elhamvasztják, és hamvait halála színhelyén, Roquebrune Cap-Martin-ban helyezik nyugalomra. NAPLÓ Augusztus 31 Nagy sikerrel tartották meg Szombathelyen vasárnap a hagyományos Savaria-karnevál, amelyre körülbelül 10 000 hazai és külföldi vendég érkezett. A város utcáin 4000 jelmezes vonult fel és a település kétezeréves múltját bemutató karnevált több mint harmincezren tekintették meg. Az ünnepség narrátora Sinkovits Imre és Gombos Katalin volt. A Madách Színházban hétfő délelőtt tartották az évadnyitó társulati ülést, amelyen Ruttkai Ottó, a színház igazgatója bemutatta a társulat új tagjait, Béres Ilonát és Linka Györgyöt. Hétfőn Ádám Ottó főrendező már próbát tartott Brecht Koldusoperájából, Pártos Géza pedig Jókai Mór A bolondok grófja című regényének dramatizálásából rendezett olvasópróbát a Kamaraszínházban. A A nemzetközi szerzői jog megreformálása céljából Stockholmban kongresszus ülésezik, mintegy húsz ország képviselőinek részvételével. A szövetség, amelynek Victor Hugó volt az első elnöke, főképpen a film és a televízió szerzői joga terén uralkodó visszásságokat óhajtja eloszlatni. -4-Külföldi vendégszerepléséről tért haza Mező László gordonkaművész, az 1963. évi nemzetközi gordonkaverseny győztese. Bayreuthban az ifjúsági fesztivál nyitókoncertjén Szűcs Lóránt zongoraművésszel együtt Sztravinszkij Olasz szvitjét adta elő. A fiatal művész szeptember 7-én New Yorkba utazik, ahol Fordösztöndíjasként tíz hónapig tanul a Juilliard Schoolban. Sir Laurence Olivier, aki most fejezte be Othello-filmjének forgatását, torokfertőzésben megbetegedett. Bár állapota nem súlyos, félő, hogy gyógyulása hosszabb időt vesz igénybe, pedig néhány hét múlva az Angol Nemzeti Színház társulatának élén vendégszereplésre a Szovjetunióba kell utaznia. A vendégjátékra a brit—szovjet kulturális csereegyezmény keretében kerül sor. Kazincbarcika egyik terén felavatták Munkácsy Mihály bronzszobrát, amelyet Pátzay Pál Kossuth-díjas művész készített. A vasárnap délelőtti avató ünnepségen a teret Munkácsy Mihályról nevezték el. * Móricz Zsigmond tiszacsécsei szülőházában emlékmúzeumot létesítenek, amely előreláthatólag jövőre nyílik meg. A székesfehérvári István Király Múzeumban vasárnap délelőtt megnyílt Korniss Dezső festőművész kiállítása.