Magyar Nemzet, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-01 / 205. szám
2 Ma: koronatanács Athénban Athénből jelenti az MTI. Noha Konstantin görög király a politikai válság megoldása érdekében hajlandó összehívni a koronatanácsot, megfigyelők még távolinak minősítik az immár 7 hete tartó válság rendezésének lehetőségét. Az udvar közleményben jelentette be, hogy mára hívták össze a koronatanács ülését. Papandreu volt miniszterelnök elhatározta, hogy részt vesz a koronatanács ülésén. A görög fővárosból érkező távirati jelentések szerint korántsem hárult el a helyzet alkotmányellenes rendezésének veszélye. A szélsőjobboldali ÉRK (Nemzeti Radikális Unió) vezetői most mindent egy lapra tettek fel, azon fáradoznak, hogy semmiképpen se engedjék a közeljövőben a parlamenti választások megtartását, mivel a népakarat kinyilvánítása egyet jelentene politikai pozícióik jelentős meggyengülésével.A legutóbbi események azonban — Ciimakosz csúfos bukása és a demokratikus jogok védelmében fellépő tömegek akciója — egyértelműen megmutatták, hogy nagymértékben korlátozódott a Papandreu volt miniszterelnököt puccsszerűen eltávolító elemek cselekvési szabadsága— állapítja meg Bragin, a Pravda tudósítója. A Centrum Unió és az EDA — írja a tudósító —, továbbra is megőrizték többségüket a parlamentben és azt követelik a királytól, hogy ne erőszakoljon az országra ismétudvari kormányt«, és írasson ki új általános választásokat. Az EDA, a Görög Egységes Demokratikus Baloldali Párt végrehajtó bizottsága nyilatkozatában ügyvivő kormány kinevezését követeli, amelynek az alkotmány megszabta határidőn belül meg kell rendeznie a választásokat. A nép vissza fogja utasítani az ERE hatalomátvételi kísérletét, bármiféle katonai puccsot vagy diktatórikus berendezkedést — állapítja meg a nyilatkozat. A tartós politikai válság kezdi szétzilálni az ország nemzetgazdaságát. Mint az AP hírügynökség beszámol róla, csökken az üzletkötési kedv, megcsappant az idegenforgalom, emelkednek az árak , súlyos infláció fenyeget. Szabadságharcos sikerek Élénk harci tevékenység Dél-Vietnamban Saigonból jelenti az MTI. A dél-vietnami hazafiak elpusztították a kormánycsapatok egyik helyőrségét kedden a hajnali órákban. Nyugati hírügynökségi jelentések szerint a támadás nem sokkal éjfél után kezdődött meg Saigontól 530 kilométernyire északkeletre fekvő An Hoa ellen. Amikor néhány órával később Da Nangból felderítő gépeket küldtek a helyőrség fölé, a pilóta azt jelentette, hogy An Hoa lángokban áll. A Chu Lai amerikai tengerészgyalogos-támaszponttól 30 kilométernyire délkeletre levő helyőrséget, a VPI szerint, 100 kormánykatona védelmezte. Sorsukról nincs hír, de veszteségük alighanem rendkívül nagy. Amerikai katonák nem voltak velük. A helyőrséget környező vidéket már régóta szilárdan ellenőrzik a dél-vietnami hazafiak, leszámítva Chu Lait, ahonnan kiindulva két héttel ezelőtt az amerikai tengerészgyalogosok — nyugati hírügynökségek szerint — sikeres akciót hajtottak végre ellenük, de mégsem tudták felgöngyölíteni a számukra állandó fenyegetést jelentő partizánerők zömét. Az amerikai főhadiszállás szerint a dél-vietnami kormányerők kedden visszafoglalták a Saigontól 531 kilométernyire északkeletre fekvő An Hoa helyőrséget, amelyet a hajnali órákban rohantak le és gyújtottak fel a partizánok. Újabb amerikai terrorbombázások Egy amerikai katonai szóvivő kedden bejelentette, hogy szombaton és vasárnap a Guam csendes-óceáni szigetről felszálló B—52-es amerikai "légierődök" dél-vietnami terület fölött végrehajtották a tizenharmadik és tizennegyedik szőnyegbombázást. A B— 52-es óriásgépeket — mint tájékozott körök tudatták a UPI tudósítójával — a közeljövőben naponta bevetik majd. Mint emlékezetes, amerikai kongresszusi körökben vegyes érzelmekkel fogadták a B— 52-es gépek felhasználásáról szóló első híreket, mert az óriásbombázók támadásba küldésének tetemes költségeit nem tartották arányosnak az "eredményekkel??. A Pentagon 323 a érvel, hogy a B—52-es gépek minden más típusú repülőnél jobban beválnak a vietnami háborúban, mert kijelölt dzsungelövezeteket, amilyen például a xD?"-jelzésű hadizóna, "alaposabban tudnak elpusztítani". Első ízben július 18-án szálltak fel Guamról a dél-vietnami dzsungelek felé vezényelt amerikai óriásbombázók. Özénél a hősökhöz Az Új-Kína hírügynökség jelentése szerint Nguyen Huu Tho, a DNFF elnökségének elnöke hétfőn a Vietnami Hazafias Front Központi Bizottságához intézett üzenetben üdvözölte az észak-vietnami fegyveres erőket abból az alkalomból, hogy elpusztították az 500. behatoló amerikai gépet is. Kijelentette: az északvietnami fegyveres erők és a nép dicsőséges haditettei csődbe juttatták az amerikai légierőkabszolút fölényéről" szóló dicsekvő propagandát. Az Északon aratott győzelem lelkesíti a dél-vietnami fegyveres erőket és a népet is. A délvietnami nép eltökélt szándéka — hangzik az üzenetben —, hogy végigviszi a harcot akkor is, ha öt, tíz, húsz, vagy akár több évig tart a háború, akkor is, ha az amerikai imperialisták ötszázezer, vagy akár még több katonát küldenek Dél-Vietnamba. A VDK fővárosában hétfőn sajtóértekezletet tartottak. Az összegyűlt újságírók előtt lejátszották azt a magnetofonszalagot, amire előzőleg két lelőtt amerikai gép pilótájának nyilatkozatát vették fel. Robert N. Daughtherey százados és Richard P." "Keim százados elmondották, hogy Észak-Vietnam elleni bombatámadásra vezényelt gépeik thaiföldi támaszpontról szálltak fel. Amerikai harci repülőgépek kedden is folytatták a demokratikus Vietnam terrorbombázását. Saigonban egy szóvivő közölte, hogy a hetedik flotta Independence nevű anyahajójáról felszálló gépek a hajnali óráktól kezdve számos, úgynevezett fegyveres felderítést végeztek Észak- Vietnam fölött, 9 gép pedig bombatámadást is végrehajtott különböző gazdasági célpontok, közlekedési létesítmények és közlekedési eszközök ellen. A keddre virradó éjjel az Oriskang anyahajó gépei hat hullámban támadták Észak- Vietnamot. Saigonból érkező hírek szerint hétfőn a délelőtti órákban a partizánok rajtaütésszerű támadást hajtottak végre egy dél-vietnami katonai gépkocsioszlop ellen a közép-vietnami fennsíkon. Az erről szóló közlemény a kormánykatonák veszteségeit "csekélynek" minősíti. . .A saigoni miniszterelnök fenyegetőzik Nguyen Coa Ky dél-vietnami miniszterelnök keddi nyilatkozatában drákói intézkedéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a diáktüntetések folytatódnak. Mint ismeretes, az elmúlt napokban számos dél-vietnami városban részint kormányellenes, részint a katonai behívások ellen tiltakozó tüntetések zajlottak le. Minthogy igen sok tüntető csoport elsősorban Nguyen Van Thieu államfő távozását követelte, saigoni megfigyelők azt várták, hogy Ky miniszterelnök, akinek az államfővel számos nézeteltérése van, "elnéző" lesz a tüntetőkkel szemben, vagy legalábbis a maga céljaira fordítja a tiltakozó mozgalmat. A kormányfő azonban megvédte Nguyen Van Thient, kijelentve, hogy a politikai döntésekért a dél-vietnami vezetőség közösen felel, s mindennemű "rágalmazókampányt" erőteljes rendszabályokkal torol meg. .Szerda, 1965. szeptember 1. ,___ManlvmrVovizet Carapkin felszólalása a leszerelési értekezleten Adenauer éles hangon bírálja a nyugati szövetségeseket Bonnból jelenti az MT1. Adenauer volt nyugatnémet kancellár az NSZK-ban folyó választási kampány alkalmából hétfőn este éles hangon bírálta a nyugati szövetségeseket. Nagy-Britanniának azt vetette szemére, hogy kivonja az NSZK területéről nukleáris fegyverekkel felszerelt csapatait, pedig azt megelőzően Nyugat-Németország megígérte, hogy 100 millió font sterlinggel hozzájárul az ott állomásozó brit csapatok fenntartásához. Megismételte korábbi támadását a genfi leszerelési értekezleten elhangzott amerikai javaslatok ellen is. Franciaországot illetően azt kifogásolta, hogy gyakran hallgatásba burkolódzik nemzetközi eseményekkel kapcsolatban, pedig Nyugat-Németország szeretné hallani, hogy Franciaországnak ezekről m mi a véleménye. Adenauer támadta Hollandiát is, amely "Európa egyesítésének akadályozója". Genfből jelenti a TASZSZ. A genfi tizennyolc hatalmi bizottság keddi ülésén beszédet mondott Carapkin, a Szovjetunió képviselője. Hangoztatta, hogy a szocialista államok küldöttei konkrét javaslatokat terjesztettek elő, amelyek a nemzetközi feszültség enyhítésére, valamint az atomháború és általában bármely agresszív háború megelőzésére irányulnak. A bizottság munkájában részt vevő semleges államok delegátusainak felszólalásaiból aggodalom csendül ki amiatt, hogy az Egyesült Államok indokínai és a világ más térségeiben végrehajtott agressziója következtében megromlott a nemzetközi légkör — mutatott rá a szovjet diplomata, majd kijelentette: A semleges államok megbízottai elengedhetetlennek minősítik az atomfegyver által felidézett súlyos veszély megszüntetését. Egészen más szellemben fogantak azonban — mondotta Carapkin — a nyugati hatalmak nyilatkozatai. A nyugati küldöttek nemcsak megvitatni nem hajlandók jelenleg az általános és teljes leszerelés kérdéseit, hanem szeretnék végérvényesen eltemetni e probléma elemzését. Ragaszkodnak ahhoz, hogy csupán két részintézkedéseknek vagy két-három nem kielégítő amerikai javaslatnak biztosítsanak elsődlegességet. Emiatt sajnos, kilátástalanná vált a helyzet az általános és teljes leszerelés problémakörében folytatott tárgyalásokon. Az atomfegyverek további elterjedésének állítólagos megakadályozására szolgáló, nemrégiben előterjesztett amerikai javaslatról szólva Carapkin felhívta a figyelmet arra a körülményre, hogy az indítvány megtételével egyidőben Foster amerikai küldött kijelentette: a tervezet nem zárja ki a NATO-atomhaderő megteremtését. Márpedig nyilvánvaló, hogy az úgynevezett NATO-atomhaderő létrehozásával a revansista nyugatnémet tábornokok az atomfegyver birtokába jutnának, más szavakkal mégiscsak sor kerülne az atomfegyverek elterjedésére. Következésképpen — folytatta Carapkin — a szerződéstervezet tanulsága szerint a Nyugat kitart korábbi álláspontja mellett: fő célja az, hogy a NATO-atomhaderő révén nukleáris fegyverekhez juttassa Nyugat-Németországot. — Ez a nyugati álláspont — jelentette ki befejezésül a szovjet nagykövet —, nem képezi és nem is képezheti alapját az atom elterjedése megakadályozását szolgáló egyezménynek. A keddi ülésen Foster amerikai küldött is felszólalt. Újból kijelentette, hogy a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozólag általa előterjesztett szerződés-tervezet nem tiltja a sokoldalú nukleáris haderő megteremtését. Azt bizonygatta, hogy ez a haderő nem jelentené a nukleáris fegyverek elterjedését. Nyugat-Németországnak a NATO nukleáris haderejében való részvételét illetően Foster kijelentette, hogy ez nem tartozik a tizennyolc hatalmi leszerelési bizottságra. De Gaulle fogadta Ball amerikai külügyminiszter-helyettest Párizsból jelenti az MTI. De Gaulle kedden délután fogadta Ball amerikai külügyminiszter-helyettest. A megbeszélésen, amely 1 óra 25 percig tartott, az Egyesült Államok párizsi és Franciaország washingtoni nagykövete is részt vett. Ball az Elysée-palota elhagyásakor kijelentette az újságírók előtt, Johnsontól nem hozott írásos üzenetet de Gaulle-nak. Az amerikai elnök levelében csak azt kérte, hogy de Gaulle fogadja a külügyminiszter-helyettest. A megbeszélés tartalmáról Ball nem volt hajlandó nyilatkozni, és francia részről sem adtak ki tájékoztatást. ki Tanácskozások az ENSZ-közgyűlés előkészítésére New Yorkból jelenti az MTI. Az afrikai országok ENSZ-képviselőinek csoportja hétfői ülésén úgy döntött, hogy hozzájárul az ENSZ-közgyűlés elnöke megválasztásának normális rotációs módjához , azaz a jelöltek földrajz szerinti szabályszerű változásához , és szembehelyezkedett azzal, hogy újból Quaison-Sackey ghánai küldöttet válasszák meg a közgyűlés 20. ülésszakának elnökévé. Quaison-Sackey nem jelöl, tette magát hivatalosan, de, tudtul adta már néhány héttel ezelőtt, hogy hajlandó elfogad- ni megbízatásának megújítódását. Az afrikai országok több-,sége viszont arra az álláspont-ra helyezkedett, ha az elnöki tisztséget ismét egy afrikai ország képviselőjének adnák, azt ne legyen ismét Ghána. Az af-rikaiak állásfoglalása előtt ti latort amerikai országok kijelentették, hogy ragaszkodnak a rotációs rendszerhez és az európaiak is elvi fenntartások kal éltek Quaison-Lackey újra, megválasztásával szemben. Az AFP szerint az ENSZ folyosóin elterjedt, hogy az idén, egy kelet-európai ország kép-? viselője kapja meg a közgyűlés elnöki megbízatását. Ennek kapcsán a francia hírügynök-]ség Koesa Popovics volt jugo, szláv külügyminiszter nevétt említi, de mellette felsorolja még mint esetleges jelöltet,] Sievert Nielsen norvég és Ab-Adul Rahman Pazhwak afgán küldöttet is. Az ENSZ úgynevezett rend-? fenntartó műveleteinek kérdé- sével foglalkozó 33 tagú külön-] bizottság — mint az AP jelenti? — hétfőn jóváhagyta azt a hi-' vatalos nyilatkozatot, amely] szerint vezető ENSZ-tagorszá-? gok megállapodtak abban, hogy nem kérik az alapoko]mány 19. cikkelyének alkal? mazását, azaz a szavazati jog megvonását az ENSZ-nek fize-] tendő hozzájárulással adós országoktól. Abdul Rahman Pazhwak afgán küldött, aki a] nyilatkozat szövegéről tárgya? lásokat folytatott a különbizottság tagjaival, közelebbi részleteket nem volt hajlandó mondani róla, egy újságírónak csak annyit jelentett ki, "megtalálták azt a megoldást, amelyhez a bizottság összes tagjai hozzájárultak??. A közgyűlés 19. ülésszakát befejező rövid üléssorozaton szintén előterjesztik majd a különbizottság munkájának eredményét. Nyolc nappal fll««»»»nál az amerikai acélipari sztrájkot Washingtonból jelenti az MTI. Az amerikai fémipari sztrájkot, amelynek kedden éjfélkor kellett volna megkezdődnie, nyolc nappal elhalasztották. Erről Johnson elnök számolt be rádió- és televízióbeszédében. Közölte, hogy a szakszervezetek és a vállalkozók képviselői megállapodtak a válság elhárítását célzó tárgyalások további nyolcnapos folytatásában. A Fehér Ház akkor szánta rá magát, hogy közbelépjen az ügyben, mikor végleg zsákutcába jutottak a szakszervezetek és a legnagyobb fémipari társaságok megbízottainak tárgyalását A vietnámi nagykövet sajtótájékoztatója A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe, a függetlenség kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából Hoang Luong nagykövet kedden sajtótájékoztatót tartott Ismertette a demokratikus Vietnam két évtized alatt elért eredményeit, s beszámolt hazája népének az amerikai imperialisták ellen, a nemzeti függetlenségért, az ország újraegyesítéséért folytatott harcáról. Kifejtette kormányának a vietnami kérdés békés rendezésével kapcsolatos álláspontját. Megelégedéssel szólt a magyar és a vietnami nép kapcsolatainak sokoldalú fejlődéséről, majd köszönetet mondott a magyar dolgozóknak a vietnami nép szabadságharcához nyújtott testvéri támogatásért. A sajtótájékoztató után a megjelent újságíróknak bemutatták A fiatal katona című filmet, amely a vietnami szabadságharcosok hősi életéről szól. Szeptember 14-én kezdődik a zsinat negyedik ülésszaka Rómából jelenti az MTI. Szeptember 14-én kezdődik a zsinat negyedik ülésszaka. A Vatikán közölte, hogy a pápa akarata folytán ez lesz a zsinat utolsó ülésszaka. Valóban, VI. Pál pápa már hónapok óta beszél arról, hogy be akarja fejezni a zsinatot. Megfigyelők körében nagy figyelmet keltett, ez a bejelentés, mert — mint ismeretes — a zsinat munkája még távol áll a befejezéstől. Egyelőre nem tudni, hogyan akarják egy ülésszak folyamán elvégezni mindazt, amit nem sikerült három év vitái során elintézni. Úgy tűnik, hogy a pápa lényegében meghajlott a Kúria bíborosainak véleménye előtt. Az elmúlt napokban a Kúria bíborosai és a konzervatív csoportok nyílt támadásba mentek át nemcsak Olaszországban. Elég, ha emlékeztetünk a holland egyház, valamint az angol jezsuiták lapja elleni éles támadásra. Az igazi támadás Alfrink bíboros ellen irányul, aki tudvalevőleg az egyház és a zsinat újító csoportjának vezetője, illetve egyik, legfőbb képviselője. Egyes megfigyelők arra a következtetésre jutottak, hogy VI. Pál pápa igyekszik kompromisszumot létrehozni a két szembenálló irányzat között. Annyi bizonyos, ha azt akarják, hogy a zsinat komoly munkát végezzen, akkor a szeptember 14-én kezdődő ülésszaknak — karácsonyi szünettel egybekötve — legalább tavaszig kell tartania. Ha viszont már november végére be akarják fejezni a tanácskozást, ez azt jelenti majd, hogy elnyomják a vitát és megakadályozzék, hogy a zsinat valamit is megújítson. .WV>AAAAAA/W^^^^AAA/V^/V^WWV\AA/\AAAAA/WV\AAAA?\AAA/WW Uj helyzet Dominikában Miközben Ellsworth Bunker, az Amerikai Államok Szervezetének amerikai követe a jólvégzett munka tudatában békésen fogyasztotta vacsoráját hétfő este a fényűző Embajador-szálló teraszán, a dominikai rádió megszakította a műsorát és bejelentette, hogy a katonai junta vezetője, Imbert Barreras tábornok lemondott. Ellsworth Bunker brazíliai és El Salvador-i kollegájával együtt (ők hárman alkották az AÁSZ egyeztető bizottságát a Dominikai Köztársaságban) sietve abbahagyta a vacsoráját és igyekezett jelentést tenni Washingtonnak, hogy új helyzet állott elő Dominikában, az amerikaiak által támogatott reakciós erők vezető nélkül maradtak. Az újabb dominikai változás meglepte a nemzetközi közvéleményt, amelynek figyelmét az utóbbi időben amúgy is a másik nagyszabású amerikai agresszió, a vietnami háború kötötte le. Dominikáról elterelődött a figyelem az utóbbi hetekben; a Biztonsági Tanács foglalkozott ugyan néhányszor — minden eredmény nélkül — az Imbert-junta kegyetlenségeivel és a Caamano ezredes által vezetett alkotmányos erők beadványaival, de általában kialakult az a nézet, hogy a helyzet megnyugodott és a két szembenálló fél kiegyezett egy kompromisszumos megoldásban. Két héttel ezelőtt maga U Thant is hangsúlyozta jelentésében a Biztonsági Tanács előtt, hogy »a feszültség enyhült?? és Hector Garcia Godoy volt külügyminiszter vezetésével hamarosan megalakul az átmeneti kormány, amely hivatva lesz a választásokig konszolidálni a helyzetet. A valóságban azonban nem volt ilyen egyszerű a kép, az amerikaiak által megszállt kis szigetországban csak viszonylagos nyugalom uralkodott, mióta a tengerészgyalogosok partra szálltak a csillagos lobogó alatt. Erre, mint ismeretes, április 29-én került sor, négy nappal azután, hogy a Caamano ezredes által vezetett alkotmányos erők és a nép haragja elsöpörte a Wessing Wessin tábornok, majd Imbert Barreras tábornok irányítása alatt álló katonai juntát. Johnson elnök szokása szerint előbb cselekedett, mint gondolkodott (ezt a New York Times írta május 3-i televíziós beszéde után, amikor az elnök igazolni próbálta az amerikai nép előtt a hadbaszállást), tanácsadói helyett a kémszervezetre, a CNN-ra hallgatott. Kommunista veszélyt, "második Kubát" szimatolt ott, ahol tulajdonképpen csak az alkotmányos rend helyreállításáért fogtak fegyvert a katonai diktatúrából kiábrándult tömegek. Jellemző, hogy Caamano csapataihoz nemcsak a nép legkülönbözőbb rétegeiből csatlakoztak, diákok, kereskedők, köztisztviselők, fiatal katonák, munkások, orvosok, mérnökök, de néhány ott élő amerikai is közösséget vállalt a felkelés célkitűzéseivel. Caamano egyik sajtóembere például egy Bill Bayles nevű amerikai, a Pan American légitársaság volt alkalmazottja (ő fogalmazza és olvassa be angolul az alkotmányos erők közleményeit); ez a Bill Bayles elnökének agresszióját így kommentálta: »Johnson és a Pentagon Kuba-neurózisbban szenvednek. Az amerikai csapatok beavatkozása óta a Dominikai Köztársaságban áldatlan állapotok uralkodtak. A tengerészgyalogosok a főváros, Bántó Domingo egy kis negyedébe szólították vissza az alkotmányos erők körülbelül 40 000 főnyi haderejét, akik ott elsáncolták magukat; közben szabad teret engedtek a hatalomra segített Imbert-juntának, hogy példásan szervezze meg, az amerikaiak kedve szerint a szerencsétlen országot. Imberték azonnal hozzá is láttak: működésüket terror, gyilkosságok sorozata, bosszú és megfélemlítés kísérte. A tábornok hamarosan elnyerte aTrujillo-epigon nevet. Valamikor limonádé-gyáros és kormányzó volt Dominikában Trujillo generalisszimusz idején, de a diktátor valamilyen üzletelési okból bebörtönözte fivérét (Trujillo ugyanis azt vallotta, hogy »Ami itt nem az amerikaiaké, az mind az enyém*), a limonadégyáros