Magyar Nemzet, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-01 / 205. szám

2 Ma: koronatanács Athénban Athénből jelenti az MTI. Noha Konstantin görög király a politikai válság megoldása érdekében hajlandó összehív­­­ni a koronatanácsot, megfi­gyelők még­ távolinak minősí­tik az immár 7 hete tartó vál­ság rendezésének lehetőségét. Az udvar közleményben je­lentette be, hogy mára hívták össze a koronatanács ülését. Papandreu volt miniszterel­nök elhatározta, hogy részt vesz a koronatanács ülésén. A görög fővárosból érkező távirati jelentések szerint ko­rántsem hárult el a helyzet alkotmány­ellenes rendezésé­nek veszélye. A szélsőjobb­­oldali ÉRK (Nemzeti Radiká­lis Unió) vezetői most min­dent egy lapra tettek fel, azon fáradoznak, hogy sem­miképpen se engedjék a kö­zeljövőben a parlamenti vá­lasztások megtartását, mivel a népakarat kinyilvánítása egyet jelentene politikai po­zícióik jelentős meggyengülé­sével.­­­A legutóbbi események azonban — Ci­imakosz csúfos bukása és a demokratikus jo­gok védelmében fellépő töme­gek akciója — egyértelműen megmutatták, hogy nagymér­tékben korlátozódott a Pa­pandreu volt miniszterelnököt puccsszerűen eltávolító ele­mek cselekvési szabadsága­— állapítja meg Bragin, a Pravda tudósítója. A Centrum Unió és az EDA — írja a tudósító —, tovább­ra is megőrizték többségüket a parlamentben és azt köve­telik a királytól, hogy ne erő­szakoljon az országra ismét­­udvari kormányt«, és íras­son ki új általános választá­sokat. Az EDA, a Görög Egységes Demokratikus Baloldali Párt végrehajtó bizottsága nyi­latkozatában ügyvivő kor­mány kinevezését követeli, amelynek az alkotmány meg­szabta határidőn belül meg kell rendeznie a választásokat. A nép vissza fogja utasítani az ERE hatalomátvételi kísérle­tét, bármiféle katonai puccsot vagy diktatórikus berendezke­dést — állapítja meg a nyilat­kozat. A tartós politikai válság kezdi szétzilálni az ország nemzetgazdaságát. Mint az AP hírügynökség beszámol róla, csökken az üzletkötési kedv, megcsappant az idegen­­forgalom, emelkednek az árak , súlyos infláció fenyeget. Szabadságharcos sikerek Élénk harci tevékenység Dél-Vietnamban Saigonból jelenti az MTI. A dél-vietnami hazafiak elpusz­tították a kormánycsapatok egyik helyőrségét kedden a hajnali órákban. Nyugati hír­ügynökségi jelentések szerint a támadás nem sokkal éjfél után kezdődött meg Saigontól 530 kilométernyire északke­letre fekvő An Hoa ellen. Amikor néhány órával később Da Nangból felderítő gépeket küldtek a helyőrség fölé, a pilóta azt jelentette, hogy An Hoa lángokban áll. A Chu Lai amerikai tenge­részgyalogos-támaszponttól 30 kilométernyire délkeletre le­vő helyőrséget, a VPI szerint, 100 kormánykatona védelmez­te. Sorsukról nincs hír, de veszteségük alighanem rend­kívül nagy. Amerikai katonák nem voltak velük. A helyőrséget környező vi­déket már régóta szilárdan el­lenőrzik a dél-vietnami haza­fiak, leszámítva Chu Lait, ahonnan kiindulva két héttel ezelőtt az amerikai tengerész­­gyalogosok — nyugati hír­­ügynökségek szerint — sike­res akciót hajtottak végre el­lenük, de mégsem tudták fel­göngyölíteni a számukra ál­landó fenyegetést jelentő par­­tizánerők zömét. Az amerikai főhadiszállás szerint a dél-vietnami kor­mányerők kedden visszafoglal­ták a Saigontól 531 kilométer­nyire északkeletre fekvő An Hoa helyőrséget, amelyet a hajnali órákban rohantak le és gyújtottak fel a partizánok. Újabb amerikai terrorbombázások Egy amerikai katonai szóvi­vő kedden bejelentette, hogy szombaton és vasárnap a Guam csendes-óceáni szigetről felszálló B—52-es amerikai "légierődök" dél-vietnami te­rület fölött végrehajtották a tizenharmadik és tizennegye­dik szőnyegbombázást. A B— 52-es óriásgépeket — mint tá­jékozott körök tudatták a UPI tudósítójával — a közeljövő­ben naponta bevetik majd. Mint emlékezetes, amerikai kongresszusi körökben vegyes érzelmekkel fogadták a B— 52-es gépek felhasználásáról szóló első híreket, mert az óriásbombázók támadásba kül­désének tetemes költségeit nem tartották arányosnak az "eredményekkel??. A Pentagon 323 a­ érvel, hogy a B—52-es gépek minden más típusú re­pülőnél jobban beválnak a vietnami háborúban, mert ki­jelölt dzsungelövezeteket, ami­lyen például a xD?"-jelzésű ha­dizóna, "alaposabban tudnak elpusztítani". Első ízben július 18-án szálltak fel Guamról a dél-vietnami dzsungelek felé vezényelt amerikai óriásbom­bázók. Özénél a hősökhöz Az Új-Kína hírügynökség jelentése szerint Nguyen Huu Tho, a DNFF elnökségének el­nöke hétfőn a Vietnami Ha­zafias Front Központi Bizott­ságához intézett üzenetben üd­vözölte az észak-vietnami fegyveres erőket abból az al­kalomból, hogy elpusztították az 500. behatoló amerikai gé­pet is. Kijelentette: az észak­vietnami fegyveres erők és a nép dicsőséges haditettei csőd­be juttatták az amerikai légi­erők­­abszolút fölényéről" szó­ló dicsekvő propagandát. Az Északon aratott győzelem lel­kesíti a dél-vietnami fegyve­res erőket és a népet is. A dél­vietnami nép eltökélt szándé­ka — hangzik az üzenetben —, hogy végigviszi a harcot akkor is, ha öt, tíz, húsz, vagy akár több évig tart a háború, akkor is, ha az amerikai im­perialisták ötszázezer, vagy akár még több katonát külde­nek Dél-Vietnamba. A VDK fővárosában hétfőn sajtóértekezletet tartottak. Az összegyűlt újságírók előtt le­játszották azt a magnetofon­szalagot, amire előzőleg két le­lőtt amerikai gép pilótájának nyilatkozatát vették fel. Robert N. Daughtherey százados és Ri­­­chard P." "Keim százados el­mondották, hogy Észak-Viet­­nam elleni bombatámadásra vezényelt gépeik thaiföldi tá­maszpontról szálltak fel. Amerikai harci repülőgépek kedden is folytatták a demok­ratikus Vietnam terrorbom­bázását. Saigonban egy szóvi­vő közölte, hogy a hetedik flotta Independence nevű anyahajójáról felszálló gépek a hajnali óráktól kezdve szá­mos, úgynevezett fegyveres felderítést végeztek Észak- Vietnam fölött, 9 gép pedig bombatámadást is végrehajtott különböző gazdasági célpon­tok, közlekedési létesítmények és közlekedési eszközök ellen. A keddre virradó éjjel az Oriskang anyahajó gépei hat hullámban támadták Észak- Vietnamot. Saigonból érkező hírek sze­rint hétfőn a délelőtti órákban a partizánok rajtaütésszerű tá­madást hajtottak végre egy dél-vietnami katonai gépkocsi­oszlop ellen a közép-vietnami fennsíkon. Az erről szóló köz­lemény a kormánykatonák veszteségeit "csekélynek" mi­nősíti. . .A saigon­i miniszterelnök fenyegetőzik Nguyen Coa Ky dél-vietna­mi miniszterelnök keddi nyi­latkozatában drákói intézkedé­seket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a diáktüntetések folytatódnak. Mint ismeretes, az elmúlt napokban számos dél-vietnami városban részint kormányellenes, részint a ka­tonai behívások ellen tiltakozó tüntetések zajlottak le. Mint­hogy igen sok tüntető csoport elsősorban Nguyen Van Thieu államfő távozását követelte, saigoni megfigyelők azt várták, hogy Ky miniszterelnök, aki­nek az államfővel számos né­zeteltérése van, "elnéző" lesz a tüntetőkkel szemben, vagy leg­alábbis a maga céljaira fordít­ja a tiltakozó mozgalmat. A kormányfő azonban megvédte Nguyen Van Thient, kijelent­ve, hogy a politikai döntése­kért a dél-vietnami vezetőség közösen felel, s mindennemű "rágalmazókampányt" erőtel­jes rendszabályokkal torol meg. .Szerda, 1965. szeptember 1. ,___ManlvmrVovizet Carapkin felszólalása a leszerelési értekezleten Adenauer éles hangon bírálja a nyugati szövetségeseket Bonnból jelenti az MT1. Adenauer volt nyugatnémet kancellár az NSZK-ban folyó választási kampány alkalmá­ból hétfőn este éles hangon bí­rálta a nyugati szövetségese­ket. Nagy-Britanniának azt vetette szemére, hogy kivon­ja az NSZK területéről nuk­leáris fegyverekkel felszerelt csapatait, pedig azt megelő­zően Nyugat-Németország megígérte, hogy 100 millió font sterlinggel hozzájárul az ott állomásozó brit csapatok fenntartásához. Megismételte korábbi táma­dását a genfi leszerelési érte­kezleten elhangzott amerikai javaslatok ellen is. Franciaországot illetően azt kifogásolta, hogy gyakran hallgatásba burkolódzik nem­­zetközi eseményekkel kapcso­latban, pedig Nyugat-Német­­ország szeretné hallani, hogy Franciaországnak ezekről m mi a véleménye. Adenauer támadta Hollan­diát is, amely "Európa egyesí­tésének akadályozója". Genfből jelenti a TASZSZ. A genfi tizennyolc hatalmi bi­­zottság ked­di ülésén beszédet mondott Carapkin, a Szovjet­unió képviselője. Hangoztatta, hogy a szocia­lista államok küldöttei konk­rét javaslatokat terjesztettek elő, amelyek a nemzetközi fe­szültség enyhítésére, valamint az atomháború és általában bármely agresszív háború megelőzésére irányulnak. A bizottság munkájában részt vevő semleges államok delegátusainak felszólalásai­ból aggodalom csendül ki amiatt, hogy az Egyesült Ál­lamok indokínai és a világ más térségeiben végrehajtott agressziója következtében megromlott a nemzetközi lég­kör — mutatott rá a szovjet diplomata, majd kijelentette: A semleges államok megbí­zottai elengedhetetlennek mi­nősítik az atomfegyver által felidézett súlyos veszély meg­szüntetését. Egészen más szel­lemben fogantak azonban — mondotta Carapkin — a nyu­gati hatalmak nyilatkozatai. A nyugati küldöttek nemcsak megvitatni nem hajlandók je­lenleg az általános és teljes leszerelés kérdéseit, hanem szeretnék végérvényesen elte­metni e probléma elemzését. Ragaszkodnak ahhoz, hogy csupán két részintézkedések­nek vagy két-három nem ki­elégítő amerikai javaslatnak biztosítsanak elsődlegességet. Emiatt sajnos, kilátástalanná vált a helyzet az általános és teljes leszerelés problémakö­rében folytatott tárgyaláso­kon. Az atomfegyverek további elterjedésének állítólagos megakadályozására szolgáló, nemrégiben előterjesztett amerikai javaslatról szólva Carapkin felhívta a figyelmet arra a körülményre, hogy az indítvány megtételével egy­­időben Foster amerikai kül­dött kijelentette: a tervezet nem zárja ki a NATO-atom­­haderő megteremtését. Már­pedig nyilvánvaló, hogy az úgynevezett NATO-atomhad­­erő létrehozásával a revan­­sista nyugatnémet tábornokok az atomfegyver birtokába jut­nának, más szavakkal mégis­csak sor kerülne az atomfegy­verek elterjedésére. Követke­zésképpen — folytatta Carap­kin — a szerződéstervezet ta­nulsága szerint a Nyugat ki­tart korábbi álláspontja mel­lett: fő célja az, hogy a NA­­TO-atomhaderő révén nuk­leáris fegyverekhez juttassa N­yugat-N­émetországot. — Ez a nyugati álláspont — jelentette ki befejezésül a szovjet nagykövet —, nem ké­pezi és nem is képezheti alap­ját az atom elterjedése meg­akadályozását szolgáló egyez­ménynek. A keddi ülésen Foster ame­rikai küldött is felszólalt. Új­ból kijelentette, hogy a nuk­leáris fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó­lag általa előterjesztett szerző­dés-tervezet nem tiltja a sokol­dalú nukleáris haderő megte­remtését. Azt bizonygatta, hogy ez a haderő nem jelen­tené a nukleáris fegyverek el­terjedését. Nyugat-Németországnak a NATO nukleáris haderejében való részvételét illetően Foster kijelentette, hogy ez nem tar­tozik a tizennyolc hatalmi le­szerelési bizottságra. De Gaulle fogadta Ball amerikai külügyminiszter-helyettest Párizsból jelenti az MTI. De Gaulle kedden délután fogadta Ball amerikai külügyminisz­ter-helyettest. A megbeszélé­sen, amely 1 óra 25 percig tar­tott, az Egyesült Államok pá­rizsi és Franciaország wa­shingtoni nagykövete is részt vett. Ball az Elysée-palota el­hagyásakor kijelentette az új­ságírók előtt, Johnsontól nem hozott írásos üzenetet de Gaulle-nak. Az amerikai elnök levelében csak azt kérte, hogy de Gaulle fogadja a külügy­miniszter-helyettest. A megbe­szélés tartalmáról Ball nem volt hajlandó nyilatkozni, és francia részről sem adtak ki tájékoztatást. ki Tanácskozások az E­NSZ-közgyűlés előkészítésére New Yorkból jelenti az MTI. Az afrikai országok ENSZ-képviselőinek csoportja hétfői ülésén úgy döntött, hogy hozzájárul az ENSZ-közgyűlés elnöke megválasztásának nor­mális rotációs módjához , azaz a jelöltek földrajz szerin­ti szabályszerű változásához , és szembehelyezkedett azzal, hogy újból Quaison-Sackey ghánai küldöttet válasszák meg a közgyűlés 20. ülésszaká­nak elnökévé.­­ Quaison-Sackey nem jelöl­, tette magát hivatalosan, de, tudtul adta már néhány héttel­ ezelőtt, hogy hajlandó elfogad-­ ni megbízatásának megújítódá­sát. Az afrikai országok több-,­sége viszont arra az álláspont-­­ra helyezkedett, ha az elnöki­ tisztséget ismét egy afrikai or­­­szág képviselőjének adnák, azt ne legyen ismét Ghána. Az af-­­rikaiak állásfoglalása előtt ti latort­ amerikai országok kije­­­lentették, hogy ragaszkodnak a­ rotációs rendszerhez és az­ európaiak is elvi fenntartások­­ kal éltek Quaison-Lackey újra, megválasztásával szemben. Az­ AFP szerint az ENSZ folyo­­­sóin elterjedt, hogy az idén, egy kelet-európai ország kép-? viselője kapja meg a közgyűlés­ elnöki megbízatását. Ennek­ kapcsán a francia hírügynök-]­ség Koesa Popovics volt jugo­, szláv külügyminiszter nevétt említi, de mellette felsorolja­ még mint esetleges jelöltet,] Sievert Nielsen norvég és Ab-A­dul Rahman Pazhwak afgán­ küldöttet is.­­ Az ENSZ úgynevezett rend-? fenntartó műveleteinek kérdé-­ sével foglalkozó 33 tagú külön-] bizottság — mint az AP jelenti? — hétfőn jóváhagyta azt a hi-' vatalos nyilatkozatot, amely] szerint vezető ENSZ-tagorszá-? gok megállapodtak abban,­ hogy nem kérik az alapoko]­mány 19. cikkelyének alkal­? mazását, azaz a szavazati jog­ megvonását az ENSZ-nek fize-] tendő hozzájárulással adós or­­­szágoktól. Abdul Rahman­ Pazhwak afgán küldött, aki a] nyilatkozat szövegéről tárgya­? lásokat folytatott a különbi­­­zottság tagjaival, közelebbi részleteket nem volt hajlandó mondani róla, egy újságírónak csak annyit jelentett ki, "meg­találták azt a megoldást, amelyhez a bizottság összes tagjai hozzájárultak??. A közgyűlés 19. ülésszakát befejező rövid üléssorozaton szintén előterjesztik majd a különbizottság munkájának eredményét. Nyolc nappal fll«­«»»­»nál­ az amerikai acélipari sztrájkot Washingtonból jelenti az MTI. Az amerikai fémipari sztrájkot, amelynek kedden éj­félkor kellett volna megkez­dődnie, nyolc nappal elhalasz­tották. Erről Johnson elnök számolt be rádió- és televí­­zióbeszédében. Közölte, hogy a szakszervezetek és a vállal­kozók képviselői megállapod­tak a válság elhárítását célzó tárgyalások további nyolcna­pos folytatásában. A Fehér Ház akkor szánta rá magát, hogy közbelépjen az ügyben, mikor végleg zsákut­cába jutottak a szakszerveze­tek és a legnagyobb fémipari társaságok megbízottainak tárgyalását A vietnámi nagykövet sajtótájékoztatója A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe, a függetlenség kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából Hoang Luong nagykövet kedden saj­tótájékoztatót tartott Ismer­tette a demokratikus Vietnam két évtized alatt elért eredmé­nyeit, s beszámolt hazája né­pének az amerikai imperialis­ták ellen, a nemzeti független­ségért, az ország újraegyesíté­séért folytatott harcáról. Ki­fejtette kormányának a viet­nami kérdés békés rendezésé­vel kapcsolatos álláspontját. Megelégedéssel szólt a magyar és a vietnami nép kapcsolatai­nak sokoldalú fejlődéséről, majd köszönetet mondott a magyar dolgozóknak a vietna­mi nép szabadságharcához nyújtott testvéri támogatásért. A sajtótájékoztató után a megjelent újságíróknak bemu­tatták A fiatal katona című fil­met, amely a vietnami szabad­ságharcosok hősi életéről szól. Szeptember 14-én kezdődik a zsinat negyedik ülésszaka Rómából jelenti az MTI. Szeptember 14-én kezdődik a zsinat negyedik ülésszaka. A Vatikán közölte, hogy a pápa akarata folytán ez lesz a zsinat utolsó ülésszaka. Való­ban, VI. Pál pápa már hóna­pok óta beszél arról, hogy be akarja fejezni a zsinatot. Meg­figyelők körében nagy figyel­met keltett, ez a bejelentés, mert — mint ismeretes — a zsinat munkája még távol áll a befejezéstől. Egyelőre nem tudni, hogyan akarják egy ülésszak folyamán elvégezni mindazt, amit nem sikerült három év vitái során elintézni. Úgy tűnik, hogy a pápa lénye­gében meghajlott a Kúria bí­borosainak véleménye előtt. Az elmúlt napokban a Kúria bíborosai és a konzervatív cso­portok nyílt támadásba men­tek át nemcsak Olaszország­ban. Elég, ha emlékeztetünk a holland egyház, valamint az angol jezsuiták lapja elleni éles támadásra. Az igazi táma­dás Alfrink bíboros ellen irá­nyul, aki tudvalevőleg az egy­ház és a zsinat újító csoport­jának vezetője, illetve egyik, legfőbb képviselője. Egyes megfigyelők arra a következtetésre jutottak, hogy VI. Pál pápa igyekszik komp­romisszumot létrehozni a két szembenálló irányzat között. Annyi bizonyos, ha azt akar­ják, hogy a zsinat komoly munkát végezzen, akkor a szeptember 14-én kezdődő ülésszaknak — karácsonyi szü­nettel egybekötve — legalább tavaszig kell tartania. Ha vi­szont már november végére be akarják fejezni a tanácskozást, ez azt jelenti majd, hogy el­nyomják a vitát és megakadá­lyozzék, hogy a zsinat valamit is megújítson. .WV>AAAAAA/W^^^^AAA/V^/V^WWV\AA/\AAAAA/WV\AAAA?\AAA/WW Uj helyzet Dominikában Miközben Ellsworth Bunker, az Amerikai Államok Szerve­zetének amerikai követe a jól­­végzett munka tudatában bé­késen fogyasztotta vacsoráját hétfő este a fényűző Embaja­­dor-szálló teraszán, a domini­kai rádió megszakította a mű­sorát és bejelentette, hogy a katonai junta vezetője, Imbert Barreras tábornok lemondott. Ellsworth Bunker brazíliai és El Salvador-i kollegájával együtt (ők hárman alkották az AÁSZ egyeztető bizottságát a Dominikai Köztársaságban) sietve abbahagyta a vacsorá­ját és igyekezett jelentést ten­ni Washingtonnak, hogy új helyzet állott elő Dominiká­ban, az amerikaiak által támo­gatott reakciós erők vezető nélkül maradtak. Az újabb dominikai változás meglepte a nemzetközi közvé­leményt, amelynek figyelmét az utóbbi időben amúgy is a másik nagyszabású amerikai agresszió, a vietnami háború kötötte le. Dominikáról eltere­­lődött a figyelem az utóbbi hetekben; a Biztonsági Tanács foglalkozott ugyan néhányszor — minden eredmény nélkül — az Imbert-junta kegyetlensé­geivel és a Caamano ezredes által vezetett alkotmányos erők beadványaival, de általá­ban kialakult az a nézet, hogy a helyzet megnyugodott és a két szembenálló fél kiegyezett egy kompromisszumos megol­dásban. Két héttel ezelőtt ma­ga U Thant is hangsúlyozta jelentésében a Biztonsági Ta­nács előtt, hogy »a feszültség enyhült?? és Hector Garcia Godoy volt külügyminiszter vezetésével hamarosan meg­alakul az átmeneti kormány, amely hivatva lesz a választá­sokig konszolidálni a helyze­tet. A valóságban azonban nem volt ilyen egyszerű a kép, az amerikaiak által megszállt kis szigetországban csak viszony­lagos nyugalom uralkod­ott, mióta a tengerészgyalogosok partra szálltak a csillagos lo­bogó alatt. Erre, mint isme­retes, április 29-én került sor, négy nappal azután, hogy a Caamano ezred­es által veze­tett alkotmányos erők és a nép haragja elsöpörte a Wessin­g Wessin tábornok, majd Im­bert Barreras tábornok irányí­tása alatt álló katonai juntát. Johnson elnök szokása szerint előbb cselekedett, mint gon­­dolkodott (ezt a New York Times írta május 3-i televíziós beszéde után, amikor az el­nök igazolni próbálta az ame­rikai nép előtt a hadbaszál­­lást), tanácsadói helyett a kémszervezetre, a CNN-ra hall­gatott. Kommunista veszélyt, "második Kubát" szimatolt ott, ahol tulajdonképpen csak az alkotmányos rend helyre­állításáért fogtak fegyvert a katonai diktatúrából kiábrán­dult tömegek. Jellemző, hogy Caamano csapataihoz nemcsak a nép legkülönbözőbb rétegei­ből csatlakoztak, diákok, ke­reskedők, köztisztviselők, fia­tal katonák, munkások, orvo­sok, mérnökök, de néhány ott élő amerikai is közösséget vál­lalt a felkelés célkitűzéseivel. Caamano egyik sajtóembere például egy Bill Bayles nevű amerikai, a Pan American lé­gitársaság volt alkalmazottja (ő fogalmazza és olvassa be angolul az alkotmányos erők közleményeit); ez a Bill Bayles elnökének agresszióját így kommentálta: »Johnson és a Pentagon Kuba-neurózisbban szenvednek­. Az amerikai csapatok be­avatkozása óta a Dominikai Köztársaságban áldatlan álla­potok uralkodtak. A tenge­részgyalogosok a főváros, Bán­tó Domingo egy kis negyedébe szólították vissza az alkotmá­nyos erők körülbelül 40 000 főnyi haderejét, akik ott el­­sáncolták magukat; közben szabad teret engedtek a ha­talomra segített Imbert-juntá­­nak, hogy példásan szervezze meg, az amerikaiak kedve szerint a szerencsétlen orszá­got. Imberték azonnal hozzá is láttak: működésüket terror, gyilkosságok sorozata, bosszú és megfélemlítés kísérte. A tá­bornok hamarosan elnyerte a­­Trujillo-epigon­ nevet. Vala­mikor limonádé-gyáros és kor­mányzó volt Dominikában Trujillo generalisszimusz ide­jén, de a diktátor valamilyen üzletelési okból bebörtönözte fivérét (Trujillo ugyanis azt vallotta, hogy »Ami itt nem az amerikaiaké, az mind az enyém*), a limonadégyáros

Next