Magyar Nemzet, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-01 / 205. szám

Steerc Ta, 1965. szeptember 1.) 500 millió forint tervtúlteljesítés várható a nehéziparban az év végén Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter beszámolója a fél év eredményeiről és a második fél év feladatairól Kedd délelőtt a Nehézipari Minisztériumban nagyaktívan ismertette dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter, a Köz­ponti Bizottság 1964. december 10-i határozata tükrében a minisztérium vállalatainak féléves eredményeit, az elma­radásokat és a második fél év legfontosabb feladatait. A ta­valyi első fél évhez viszo­nyítva 7 százalékkal emelke­dett a termelés. A miniszter megállapította, hogy a vállalatok, gyárak első félévi munkája eredményes volt. Ezt több adattal illuszt­rálta. A tárca területén a ter­melés volumene hét százalék­kal emelkedett. Terven felül 125 millió forint értékben több terméket adtak át a kül­kereskedelemnek. A jelentős termelésnövelést 93 százalék­ban termelékenység emelésé­vel sikerült megvalósítani. A gyárak, vállalatok az engedé­lyezett munkás, alkalmazotti létszámot sem vették igénybe, sőt jelentős megtakarítást mutattak ki, hiszen négyezer­rel kevesebb a létszám a ter­vezettnél. A Központi Bizottság hatá­rozatában fontos helyen sze­replő takarékossági célkitűzé­seket is eredményesen való­sították meg, az iparvállala­tok a tervezett üzemi nyere­ségnél 200 millió forinttal többet értek el. A beruházások Foglalkozott a miniszter a beruházási feladatokkal is. El­mondotta, hogy a tervezett 9,8 milliárd forinttal szemben az első fél év végéig 3,4 milliárd forintot ruháztak be és nyo­matékosan hangsúlyozta, hogy a beruházási ütemet gyorsí­tani kell, a 34,5 százalékos felhasználás nem megnyug­tató. A minisztérium irányítása alá tartozó iparágak, a kő­olajipar kivételével, teljesítet­ték első félévi termelési elő­irányzatukat. A kőolajipar el­maradása 22 ezer tonna. Meg­említette, hogy a szénkészlet növekedett, s ezért a felső szervek hozzájárulásával a termelésben átcsoportosításo­kat, csökkentéseket kellett megvalósítani. Javult a szén átlagos fűtőértéke. A Borsodi, Tatabányai, Közép-dunántúli és Dorogi Szénbányászati Trösztöt dicséretben részesí­tette, mert terven felül jó mi­nőségű szenet szállítottak a lakosságnak. A villamos háztartási cik­kek növekedésével a lakosság az elmúlt fél évben 14,2 szá­zalékkal több villamos ener­giát használt fel. Növekedett az egy főre eső villamosener­­gia-felhasználás. Az elmúlt év első hat hónapjában 180 kilowatt óra volt a felhasz­nálás, az idei első fél évben 206 kilowatt óra. Emelkedett az export A vegyipar jelentős felada­tokat oldott meg az első fél évben. A minisztérium 48 ter­mék terven felüli gyártására adott engedélyt, ebből 13 nö­velte népgazdaságunk többlet exportját, tíz termék pedig importcsökkentési célokat szolgált. A Magyar Alumí­niumipari Tröszt például timföldből 2373 tonnát, alu­míniumból 309 tonnát expor­tált terven felül. A minisztérium vállalatai a fizetési mérleg javításához je­lentősen hozzájárultak, a fel­ajánlott többlet export értéke tőkés vonatkozásban 18 millió, demokratikus vonatkozásban pedig 11 millió deviza forint. A miniszter részletesen is­mertette a vállalatok, trösz­tök teljesítményeit, feladatait, elmaradásait. Az Országos Gumiipari Vállalat például túlteljesítette 7600 darabbal teher-, illetve személygépkocsi köpeny gyártási tervét, a mennyiségi fejlődést azonban nem követi a minőség javu­lása. Nem emelkedik például a gumiabroncsok futásteljesít­ménye. A vállalat nem mérte fel a szegedi telepítés lehe­tőségeit és ezért a heveder-, hajtószíj és műszaki lemezek termelése tekintetében elma­radt. Dr. Lévárdi Ferenc elemez­te a második fél­év feladatait és elmondotta, hogy 500 m­il­­lió forint tervtúlteljesítés vár­ható a nehéziparban az év vé­géig. Emelkedett a használaton kívüli gépállomány Foglalkozott a feladatokkal, a tőkés fizetési mérleg növe­lésének teendőivel, a termelés és a szükséglet összhangjának fokozottabb megteremtésével, a munka- és üzemszervezés fejlett módszereinek alkalma­zásával és a beruházási terv végrehajtásával. Hangsúlyozta, hogy a válla­latoknál, a gyárakban és a készletező vállalatoknál indo­kolatlan az árukészletek nö­vekedése. A gyárakban és a vállalatoknál mintegy 50 mil­lió, a készletező vállalatoknál pedig 150 millió forint értékű a készlet. Elmondotta azt is, hogy a használaton kívüli gé­pek állománya öt év alatt 146 millió forintról 652 millió fo­rintra emelkedett. Ez is azt mutatja, hogy a beruházók nem elég átgondoltan foglal­koznak feladataikkal. A létszámnövekedés­­ sok vállalatnál indokolatlan. Pél­dául a Mecseki Szénbányá­szati Trösztnél 204 alkalma­zottal növekedett a létszám, Dorogon 37-tel, a Magyar Alumíniumipari Trösztnél a jóváhagyott létszám 77, de 101-et foglalkoztatnak. A Vegyipari Trösztnél 13-mal többet, a Gyógyszeripari Trösztnél pedig hattal több alkalmazottat foglalkoztattak. Kötbér, bírság címén a vál­lalatok az elmúlt évben 80 millió forintot fizettek ki és ennek következménye érezhe­tő volt az idei első fél évben is. A miniszter befejezésül az erőmű építésekkel és korsze­rűsítésekkel foglalkozott. A Dunamenti Hőerőműnél, a Pé­csi Hőerőműnél, a Bánhidai Erőműnél különböző nehézsé­gek mutatkoznak és ezek ve­szélyeztetik az egységek ha­táridőre történő átadását. Több helyen szerelési torlódá­sok, szállítási elmaradások vannak, de nem hibátlan az építőipar munkája sem. Dr. Lévárdi Ferenc nehéz­ipari miniszter beszámolóját vita követte. A vállalatok, gyárak igazgatói, főmérnökei hozzászólásokkal egészítették ki a beszámolót. ekkor bosszút esküdött és né­hány társával együtt tevéke­nyen közreműködött Trujillo szitává lövésében (1961 máju­sában). A diktátort azért tet­ték el láb alól, hogy ők ülje­nek a helyébe. Mindenesetre tehetségesebb tanítványoknak bizonyultak; az alkotmányo­san megválasztott Juan Bosch elnököt sikerült ugyan elűz­niük hathónapos kormányzása után (1963-ban) az országból, de — mint köztudomású — ez év április végén 24 óra alatt elsöpörte őket a népharag. Az Imbert-junta újabb ke­gyetlenkedései másodszor is felháborították a világ — és fő­ként a latin-amerikai­­ köz­véleményt, olyannyira, hogy Washington revideálni iparko­dott elhamarkodott politikáját. Az agresszió álcázására az Amerikai Államok Szervezeté­nek zászlaja alá rendelte Do­minikában állomásozó, mint­egy 20 000 állig felfegyverzett tengerészgyalogosát, s az AÁSZ égisze alatt tárgyaláso­kat kezdett a két szembenálló fél között a dominikai helyzet "békés rendezésére**. Ezeket a tárgyalásokat a már említett Ellsworth Bunker nevű ame­rikai diplomata vezette az Em­­bajador luxushotelből, miután több elődje (Thomas C. Mann, Tapley Bennett jr., Bartlow Martin, sőt, McGeorge Bundy is­ kudarcot vallott Dominiká­ban. A melléje delegált két AÁSZ-diplomata, Brazília és El Salvador képviselője csak fejbólogató szerepet töltött be a tárgyalásokon; mást nem is tehettek, mert az Imbert-junta megakadályozott minden vizs­gálatot. A kegyetlenkedések kivizsgálására alakult AÁSZ- bizottság sem végezhette sza­badon a munkáját, bár így is sikerült bizonyítékokat szerez­nie a tömeggyilkosságokról. A junta csapatai többször is iparkodtak betörni az alkot­mányos erők sáncai közé, a fegyverszüneti megállapodás ellenére gyakran aknavetőkkel és ágyúkkal lőtték a város­részt, s a megtorlás elől az amerikaiak védelme alá he­lyezték magukat. Mindez sür­gette Washingtont, hogy vala­milyen módon konszolidálja a dominikai helyzetet. Az alkotmányos erők ost­romlott helyzetükben kénysze­rítve voltak a tárgyalásra; jó­formán fegyvertelenül, nagy nélkülözések közepette nem vehették fel a győzelem remé­nyében a harcot a modern fegyverekkel rendelkező ag­­resszor kiűzésére. Caamano ezredes hajlandó volt bele­egyezni egy átmeneti jellegű, semleges kormány megalakí­tásába (így merült fel Godoy neve), azzal a kikötéssel, ha az Imbert-junta vérengző tisztjeit elbocsátják a hadseregből. Im­­berték Godoy személyét elfo­gadták, de a második feltételt elutasították. Ez a magatartás tulajdonképpen újabb manő­ver volt; április utolsó napjai­ban bebizonyosodott, hogy a tábornokok mögött tulajdon­képpen senki sem áll, legfel­jebb az a "hatvan család**, aki a Dominikai Köztársaság gaz­dasági életét a kezében tartja (és vagyonát iparkodott jó elő­re külföldre menteni). A ke­­gyetlenkedő tisztek elbocsátá­sa ellen azért tiltakoztak, hogy megakadályozzák a Godoy­­kormány megalakulását, s az alkotmányosság helyreállításá­nak a kísérletét is. Hamarosan kiderült, hogy az AÁSZ egyez­tető bizottságának Imbert tá­bornokkal több baja van, mint az úgynevezett "lázadókkal**. (Nem egyedülálló jelenség az Egyesült Államok politikájá­ban!) Körülbelül egy héttel ez­előtt hírek érkeztek arról, hogy az amerikaiak sajátos eszköz­höz nyúltak, hogy "szövetsége­süket** jobb belátásra kénysze­rítsék. A jól bevált gyakorlat szerint kezdték szűkebben osztogatni a dollárt, augusztus közepétől nem folyósították a fizetése­ket. Az Imbert-junta "államá­ban** ugyanis a partra szállástól kezdve az amerikai kincstár folyósította a "hadsereg** és a tisztviselők fizetését. A junta fegyveresei és alkalmazottai dollárban kapták a járandósá­gukat, pontosan minden 1-én és 15-én. Augusztus közepén ez megszűnt. Imbert tábornok egyszeribe nemcsak az ameri­kaiakkal, de a maga pénzt kö-­­­vetelő híveivel is szemben ta-­­­lálta magát. A többi között —, ahogyan az eseményeket meg­ lehet ítélni — ez az oka an-­ nak, hogy a dominikai rádió­ hétfő este megszakította adá-­­sát és bejelentette Imbert tá­,­bornok lemondását.­­ A tábornok lemondása min-' denesetre új helyzetet terem-­ tett, de hogy a válságot egy­ diktátor-epigon bukása megöli, hozta volna, nagyon is kétsé­, ges. Nemzetközi megfigyelők­­ véleménye szerint a Domini­­­kai Köztársaságban csak akkor [ lesz rend és indulhat meg az] ország a békés fejlődés útján,, ha az alkotmányos rendet ma m­a­radék nélkül helyreállítják és­­ az amerikai katonák elvonul-­ nak. Vámos Imre [ — MagyarNencifit___________________________­___ COOPER és CONRAD műszaki tájékoztatója az űrutazásról Mihojan távirata Johnsonhos Anasztasz Mikojan, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait John­son elnöknek abból az alka­lomból, hogy Cooper és Conrad amerikai űrhajósok a Ge­­mini–5 fedélzetén sikeresen befejezték űrrepülésüket. Gordon Cooper és Charles Conrad, a Gemini—5 hősei hét­főn délután a Cape Kennedy rakétakísérleti telepen műszaki tájékoztatást adtak űrutazá­sukról. Tapasztalataikat mag­netofonszalagra is rögzítették. A tudományos tanácskozás még 9 napig tart. Dr. Berry, az űrhajósok or­vosa elmondta, hogy Cooper és Conrad rövid idő alatt vissza­nyert valamit az űrutazás so­rán elszenvedett tetemes test­súlycsökkenésből. Pulzusszá­muk és vérnyomásuk ismét normális. A Gemini—5 űrhajót kedden reggel szállítják Cape Ken­­nedybe, ahol a tudósok és műszaki szakértők alapos vizs­gálatnak vetik alá. Százezer mezőgazdasági szakmunkás A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa mellett mű­ködő mezőgazdasági szakis­mereti bizottság, a Földműve­lésügyi Minisztérium szakok­tatási és kísérletügyi főigaz­gatósága és a debreceni Ag­rártudományi Főiskola • ked­den Debrecenben egész napos tanácskozást tartott a mező­­gazdasági szakköri mozgalom helyzetéről, öt megye — He­ves, Szabolcs-Szatmár, Bor­­sod-Abaúj-Zemplén, Szolnok és Hajdú-Bihar — legjobb szak­köreinek vezetői, a mezőgaz­dasági nagyüzemek szakem­berei és a társadalmi szervek képviselői jelentek meg a ta­nácskozáson. Bencsik István egyetemi ta­nár, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa elnökségének tagja tartott előadást a mező­­gazdasági szakkörök helyze­téről és továbbfejlesztéséről. Elmondotta, hogy az utóbbi években jelentős fejlődést ér­tek el a mezőgazdasági szak­ismeretek terjesztésében. Ez a feladat társadalmi üggyé vált. 1960-ban a szakmunkás-bizo­nyítvánnyal rendelkezők szá­ma nem érte el a kétezret, 1965-ben már megközelítőleg százezer mezőgazdasági szak­munkás dolgozott az üzemek­ben. A termelőszövetkezeti üzemi szakköri mozgalom is jó utakon halad. A szakköri mozgalom továbbfejlesztése a Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett működő me­zőgazdasági szakismereti bi­zottság egyik feladata. E munka hatékonyabbá tételére ezekben a hetekben ország­szerte öt tájértekezletet tar­tanak. Az elsőt Debrecenben rendezték. Ismertette a Hajdú- Bihar megyei eredményeket. A tanácskozás a részvevő szakemberek hozzászólásaival ért véget. ­ Kiállítás [ Vietnam nemzeti ünnepe ] alkalmából ] Vietnam nemzeti ünnepe, a [függetlenség kikiáltásának 20. [évfordulója alkalmából »Húsz­­éve független a Vietnami De­­­mokratikus Köztársaság*! cím­mel kiállítás nyílt a pester­­­zsébeti Vasas Művelődési , Házban. Megnyitó beszédet­­ Hoang Luong, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ma­­­gyarországi nagykövete mon­­­dott.­­ Az ünnepi beszédet köve­tően a megnyitó nagyszámú közönsége megtekintette a kiállítást, amelyen több mint 50 fotó és több térkép szem­lélteti a vietnami népnek az imperialista agresszorok ellen vívott hősi küzdelmeit. Szá­mos művészi kivitelű szalma­fonás, lakkstárgy, csont- és fa­faragás ad ízelítőt Vietnam népi művészetéből. A bemu­tató után dokumentumfilme­ket vetítettek a honvédő har­cokról. Átadta megbízólevelét az új angol nagykövet Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke kedden fogadta sir Alexander Francis­ Morley rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, Nagy-Britannia és Észak-Íror­­szág Egyesült Királyság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Kiss Károly, az El­nöki Tanács titkára, Mihályfi Ernő, az Elnöki Tanács tagja, Péter János külügyminiszter, Kovács Imre vezérőrnagy és Csaba Ferenc, a Külügymi­nisztérium protokoll osztályá­nak helyettes vezetője. A nagykövet megbízólevele átadásakor mondott beszédé­ben a többi között hangoztat­ta: " Elődöm budapesti szolgá­latának ideje alatt országaink kapcsolatai fejlődtek. Évről évre bővült a kereskedelmi és kulturális csere, a két ország miniszterei között értékes ta­lálkozások jöttek létre, s or­szágainkból mind többen lá­togatnak el egymáshoz. Péter János miniszter úr legutóbbi londoni látogatását kormá­nyom és Magyarország számos hazámbeli barátja­­ nagyra ér­tékelte. Úgy tudom, hogy Mi­­chael Stewart külügyminisz­ter úr nagy örömmel tekint magyarországi látogatása elé, amelyre a magyar kormány meghívása alapján kerül sor.­­ Teljesen világos előt­tünk: közös érdekünk, hogy kapcsolataink ily módon to­vább fejlődjenek. Biztosítani kívánom önt, erőmtől telhe­tően mindent megteszek, hogy hozzájáruljak ehhez a fejlő­déshez és tovább erősítsem a kormányaink és népeink kö­zötti bizalmat és megértést. Meggyőződésem, hogy ebben a munkámban számíthatok a Magyar Népköztársaság kor­mánya tagjainak támogatásá­ra és együttműködésére. Dobi István válaszbeszédé­ben hangsúlyozta: — A Magyar Népköztársa­ság külpolitikáját az a törek­vés vezérli, hogy megőrizze a békét és erősítse a népek kö­zötti barátságot. Meggyőződé­sünk, hogy a Magyar Népköz­­társaság és az Egyesült Ki­rályság kapcsolatainak bővü­lése ezeket a nagy célokat szolgálja. Mindez népeink és országaink közös érdeke. En­nek megfelelően az utóbbi években kapcsolataink való­ban kedvezően fejlődtek nem­csak gazdasági és kulturális, hanem politikai téren is.­­ Ebben a vonatkozásban mi is fontos állomásként ér­tékeljük a Magyar Népköztár­saság külügyminiszterének a közelmúltban Londonban tett hivatalos látogatását. Az Egye­sült Királyság külügyminisz­terének várható budapesti lá­togatása és itteni tárgyalása további hasznos hozzájárulást jelenthet a világbékét veszé­lyeztető problémák megoldási módozatainak felkutatásához.­­ Jóleső érzéssel hallgat­tam szavait nemes törekvésé­ről, hogy hozzá kíván járul­ni az országaink közötti kap­csolatok ápolásához, a kormá­nyaink és népeink közötti bi­zalom és megértés erősítésé­hez. Biztosíthatom önt, hogy a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsától, kormányától és tőlem minden támogatást megkap magas megbízatása teljesítéséhez. Sir Alexander Francis­ Mor­ley nagykövet ezután bemutat­ta az Elnöki Tanács elnökének a kíséretében megjelent H. M. Carloss nagykövetségi elsőtit­­kárt, Archibald Rae Connock ezredes, katonai attasét, R. J. H. Uprichard ezredes, légügyi attasét, F. R. Bruce kulturális attasét, F. E. B. Ide nagykö­vetségi elsőtitkárt, és C. B. Dowds kisasszony nagykövet­ségi másodtitkárt. Az Elnöki Tanács elnöke ezután szívé­lyesen elbeszélgetett a nagy­követtel. Sir Alexander Francis­ Mor­ley nagykövet megbízólevelé­nek átadása után a Hősök te­rén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Felkészültek az iskolák a tanévkezdésre A tanévkezdésre szerte az országban befejeződtek a tata­rozások, és sok iskolában fris­sen meszelt tantermek, nevelői szobák és szertárak várják a diákokat és nevelőiket. Sza­bolcs-Szatmár megye iskolái­ban 215 fiatal pedagógus kez­di meg munkáját, és az új tan­évben már egyetlen képesítés nélküli nevelőt sem alkalmaz­nak. A Komárom megyei is­kolák felújítására az idén 25 millió forintot költöttek. A ta­tabánya-újvárosi gimnázium építését jelentős társadalmi munkával segítette a lakosság: az összefogás eredményeként 13 új tanteremben kezdődhet meg az oktatás. Községfejlesz­tési alapból és társadalmi munkával készült el a Bara­nya megyei Bogádmindszen­­ten, Vajszón és Magyarszéken egy-egy új általános iskola. Befejeződtek a tatarozások Borsod megye 444 általános és 23 középiskolájában is. A me­gyében javul a fiatal pedagó­gus-házaspárok lakáshelyzete: a tanács a Művelődésügyi Mi­nisztérium támogatásával ed­dig 20 lakást vásárolt számuk­ra. A művelődésügyi miniszter a múlt évben átmeneti jelle­gű rendelkezést adott ki a nyugdíjas pedagógusok foglal­koztatásáról. Az utasítás az új tanévben érvényben marad. A rendelkezés szerint a Művelő­désügyi Minisztérium felügye­lete alá tartozó iskolákban foglalkoztatott szakképzett nyugdíjas pedagógusok korlá­tozás nélkül megkapják nyug­díjukat, ha a díjazás az óvó­nőknél nem haladja meg ha­vonként a 720, tanítóknál a 800, főiskolát végzett tanárok­nál a 900, egyetemi végzettsé­gű tanároknál a 950 forintot. Ez a humánus rendelkezés nemcsak néhány viszonylag alacsony nyugdíjú pedagógus számára jelent pénzkeresetet, hanem megoldja az új tanév­ben is egyes vidéki és Pest környéki iskolákban a szak­­rendszerű oktatás gondját. A tanévnyitással együtt megélénkül az élet az úttörő­mozgalomban is: a következő hetekben valamennyi általános iskolában megtartják az első csapatvezetőségi üléseket, majd újjáalakítják az őrsöket, rajokat, és megválasztják a gyermekközösségek tisztségvi­selőit. Megtalálták a svájci gleccsercsuszamlás 12 túlélőjét A szomorú mérleg: 91 eltűnt, hat halott Gyorshírben jelentik a hír­ügynökségek, hogy kedd dél­után megtalálták a svájci gleccser­csuszam­lás 12 túlélő­jét. A katasztrófa legújabb mérlege eszerint a következő­képpen alakul: 91 eltűnt, há­rom azonosított és három fel­­ismerhetetlen halott. Az el­tűntek között 59 olasz állam­polgár. Szakértők szerint két hónapba is beletelik, amíg az utolsó holttestet felszínre hozzák. A mentési munkálatokat kedd délután a nagy hideg, a rossz idő, köd és eső miatt nagy elővigyázatossággal foly­tatták. Alpinista mentőpilóták szétrobbantották az Allalin­­gleccsernek azt a részét, amely újabb csuszamlással fe­nyegette a környéket. A ve­szélyes vállalkozásban részt vett Herman­n Geiger mentő­pilóta is, aki különleges, sítal­pakra szerelt repülőgépe se­gítségével 19 év alatt 3182 tu­ristát mentett már meg. Gei­ger, aki ma 52 éves, életmen­tő akciói révén svájci nemzeti hős lett. A mattmarki vízierőmű, amelynek építőit sújtotta a hétfői szerencsétlenség, öt éve épül, s az eddigi költsé­gek 12 millió dollárt tettek ki. A duzzasztógát néhány hét múlva készült volna el, s ma­ga az erőmű jövőre kezdett volna áramot szolgáltatni.

Next