Magyar Nemzet, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-16 / 244. szám
4 Solohov kapta az idei irodalmi Nobel-díjat A Svéd Tudományos Akadémia Nobel-díj bizottsága Mihail Alekszandrovics Solohov szovjet írónak ítélte az 1965. évi irodalmi Nobel-díjat. Solohov az első szocialista-realista író, aki ezt a díjat 1901-ben történt alapítása óta megkapta. Az orosz prózairodalom kiválóságát 89 jelölt közül választotta ki a bizottság. Az esélyesek között emlegették még az ugyancsak orosz Konsztantyin Pausztovszkijt, valamint Miguel Angel Asturias guatemalai írót. A bizottság elnöke, Anders Österling a döntést indokolva hangsúlyozta, hogy Solohov azzal a "művészi erővel és feddhetetlenséggel" érdemelte ki a díjat, amellyel "a Donról szóló eposzában alkotó módon fejezte ki az orosz nép történelmének nagy fontosságú szakaszát". Nem kétséges — mondotta Österling —, hogy a Csendes Don egymagában is méltó lenne a díjra, amelyet talán későn, de még nem túl későn kap meg "korunk egyik legkiválóbb írója".* ■pzerkilencszázhuszonhétben, egy novemberi este Alekszandr Szerafimovics érdemes szovjet író éppen a vacsoraasztal mellett ült a vendégeivel, mikor egy fiatalember érkezését jelentették. A vendégek külföldi írók voltak, a szovjet ország fennállásának tizedik évfordulója alkalmából érkeztek Moszkvába. ►►Engedje be«, mondta a gazda a házvezetőnőnek. Ahogyan a viszszaemlékezésekben olvasom, bátortalan, félszeg fiatalember nyitott be. Hóna alatt félelmetesen nagy kéziratköteget szorongatott. Leültették, vacsorával kínálták meg. ►•Maga kozák", fordult a jövevény Szerafimovics felé, "én is kozák vagyok. Segítsen rajtam." Az írók megrémültek a vaskos kézirattömegtől. Szerafimovics később olvasni kezdte, azután belefeledkezett. Fellármázta az irodalmi életet és bejelentette, hogy új Tolsztoj született. A félszeg fiú a huszonkét éves Mihail Solohov volt, az ijesztő kéziratköteg pedig a Csendes Don első része. Ezzel indult a pálya, amelynek során Solohov művei 465 kiadásban, 27 millió példányban jelentek meg. Az író, akit először szívébe zárt az orosz nép, s rövid idő alatt a nagyvilág, és akit végül, hatvanesztendős korára, megkoszorúztak a Nobeldíjjal is, a Don mellől, kis faluból való. Tolsztoj nyolc esztendeig formálta freskóját, főművét, a Háború és békét, még a nyomdai korrektúrákon is teljes oldalakat írva át. Solohov tizenöt esztendeig írta, csiszolta korunk népi eposzát. Az alkotásnak kegyetlen törvényei vannak. A remekművek születésének pedig olyan szigorúsága, amelyet enyhíteni, amely elől kitérni, úgy látszik, a legnagyobbaknak sem lehet. Ez a huszonhárom gyötrelmes, forró, kegyetlen év az emberiséget két évszázad két legnagyobb alkotásával ajándékozta meg. A Csendes Don, a Hazáért harcoltak, a Feltört ugar s az Emberi sors írójának sajátos és mondanivalójában mélységes emberi sorsa van. Hétéves volt, amikor édesapja törvényesítette és örökbe fogadta, örvénylő mélységből érkezett. A másik sajátos vonása sorsának, hogy a huszadik század egyik első írástudójának édesanyja írástudatlan volt, s csak a szovjet hatalom esztendei alatt tanult meg végül írni, olvasni. A remekmű kis faluban, petróleumlámpa fénye mellett született, a Don-menti kis szülőhelyen írta éjszakánként az ifjú a Csendes Don el nem felejthető lapjait. A szovjet író a nép hűségéről, a nép szeretetéről ritkán szólt, alig emlékezem ilyen nyilatkozat kitüntetés átadására ez év december 10-én, Stockholmban kerül sor. Az irodalmi Nobeldíj összege az idén 282 ezer korona (közel 55 ezer dollár). Mihail Solohov 1905. május 24-én született egy Rosztov környéki kozák sztanyicán. Tizenöt éves korában már géppuskásként a Vörös Hadseregben szolgált. 1922-ben leszerelt, majd Moszkvába került, ahol volt útépítő, kőműves, rakodómunkás. Közben megkezdte irodalmi munkásságát. Még 21 éves sem volt, amikor hozzákezdett legismertebb művének, a Csendes Donnak megírásához. A világhírűvé vált Csendes Donon kívül legismertebb műve a Feltört ugar, amelynek második kötetét néhány évvel ezelőtt fejezte be. Irodalmi munkásságáért Sztálin-, majd Lenin-díjat kapott. Solohov 1939 óta tagja a Szovjet Tudományos Akadémiának és 1936 óta tagja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának. tára. Ő inkább eszerint cselekedett. A népből jött, a nép közt maradt. 1933-ban is szülőfalujában maradt, mikor föl kellett emelnie tiltakozó szavát a meggyőzés híján való termelőszövetkezeti agitációk és törvénysértések ellen. Solohov hű volt. A népen kívül hű volt önmagához is. Egyszer megkérdezték tőle, hogy Gregorij Melehov, a Csendes Don hőse, aki kétszer szolgált a vörösöknél, kétszer a fehéreknél, végül miért nem "javult meg", s miért nem vált kolhozelnökké? Melohov így felelt: "Hőseimet én szültem, én alkottam, én is ölöm meg őket." A Nobel-díjas író idén Magyarországon is járt, először. A magyar kormány vendége volt, Petőfi népével, a szocialista országgal ismerkedett. Egyszer már járt itt ugyan, de rangrejtve s igen nagy titokban. Különös körülmények közt került el először hozzánk. A Csendes Don első részének cirill betűs szovjet kiadását egy magyar író csempészte be hajón Bécsből Budapestre a két világháború közti időkben. A könyv fordításban meg is jelent nálunk. Mikor a vámos megkérdezte, mi van a csomagjában, a magyar író azt felelte: "Semmi." A semmi a huszadik század irodalmának a katedrálisa volt. R. P. SETTVERSENY szombat du, fél 3 órakor ŐSZI NAGY HANDICAP ISucJapesti Se !-telek A HESSENI RÁDIÓ ZENEKARA. DEAN DIXON, DORÁTI ANTAL A MŰVÉSZI PRODUKCIÓ ÉRTÉKE objektív tény. Ezt akkor is — sőt, annál inkább — le kell szögezni, ha gyakorta találkozunk azzal a véleménnyel, hogy a művészi érték ízlés kérdése. Ez utóbbi vélekedés egyébként könnyen cáfolható, ha feltesszük a kérdést: Bach, Mozart, Schubert vagy Bartók jó muzsikát írt-e? Ha valaki erre tagadó választ ad, akkor nem fogunk eltűnődni azon, hogy az illetőnek milyen sajátos ízlése van, hanem minden további nélkül levonjuk a konzekvenciát. Az előadóművészetben az objektivitást gyakran fedik el különféle mellékszempontok, így például nagy hatást kelt a szokatlan hangzásvilág vagy előadói felfogás. Gyakran egyenlőségi jel kerül az újszerű és a jó közé. És mindehhez járul még az a — végeredményben szintúgy művészeten kívüli — mozzanat is, hogy a felemelt helyárral megrendezett hangverseny már önmagában véve is fél siker. A közönség ugyanis így gondolkodik: ha X előadót drágábban adják, mint Y-t, akkor X nyilvánvalóan jobb, különben miért volna drágább? Így azután már előlegezett bizalommal ül le mindenki helyére és várja a nagy élményt. Ez a bizalom eleve elfedi a közönségnek azt a kérdését, hogy "milyen?" a produkció. Az élményváró hangulat a legjobb termőtalaja a zajos sikernek. A Symphonieorchester des Hessischen Rundfunks estje felett már akkor ott vibrált ez a feszült hangulat, amikor még egyetlen hangot sem hallottunk tőlük. Még tovább emelkedett a feszültség, amikor a budapesti közönség előtt jól ismert Dean Dixon lépett a terembe, maga elé engedvén a műsor első számának négy szólistáját. Johann Christian Bach Sinfonia Concertante- ját adtak elő, melyről a műsorfüzet mint újonnan felfedezett kompozícióról emlékezett meg. Kissé üres, maníros rokokó-muzsika ez, benne egy-egy fuvola, oboa, hegedű és cselló áll szemben a teljes zenekarral, itt-ott koncertszerű igénnyel. Nagyszerű csellistát ismertünk meg ez alkalommal és elismeréssel kell adóznunk a fuvolista és az oboista tudásénak. A szólókvartett működését viszont lerontotta a folyvást negyedhanggal lejjebb játszó hegedűs. A második szám Brahms ritkán hallható A-dúr szerenádja volt, ez a sötét színekben játszó, fiatalkori remekmű. Ez alkalommal nem ismertünk rá a lelkes, a muzsikával szívesen és könnyen azonosuló Dean Dixonra. Munkája túlnyomórészt a "taktírozásra" szorítkozott s ezen belül még a lüktetés-határok átívelésére sem fordított gondot. Kedvetlen és száraz, szinte már hihetetlenül unalmas produkcióját csak az menti, hogy a mű előadásában vezető szerepet viselő fúvósgárda egyrészt mindvégig hamisan, másrészt valamiféle formálhatatlan és antimuzikális merevséggel intonált. "A közönség jelentős százaléka a koncerteken gyakran tapasztalható fegyelmezett szendergésbe merült, majd a végén felriadva viharosan tapsolt. A műsor második fele lényegesen jobban sikerült az elsőnél. Boris Blacher Zenekari variációk egy Paganini-témára című alkotását virtuóz módon és — különösen a vonósok — fegyelmezett tisztasággal adták elő. Különösen a két hegedű-szólam játéka érdemel elismerést, amelyet — tekintettel arra, hogy a Brahmsműben nem szerepeltek — csak most ismerhettünk meg teljes létszámban. Különben is, a zenekar vonósrészlege általában véve tisztán és pontosan intonál és világos, helyenként szinte már kissé "glancos" játékával kötötte le figyelmünket. Végezetül Richard Strauss Till Eulenspiegel vidám csínyjei című közismert szimfonikus költeményét hallottuk a hesseni zenekartól. Dixon számos kitűnő részletmegoldását méltányolnunk kellett, ugyanakkor azonban érzésünk szerint a mű címének csupán első felét vette figyelembe, s így az előadásból Till "vidám csínyjei", a mű kópészerű hangja, bursus íz llendülete és sziporkázó humora valamilyen módonkimaradt. DORÁTI ANTAL Erkel Színházbeli estjéről már beszámoltunk olvasóinknak és méltattuk rendkívüli zenekari tudását. A Zeneakadémián csütörtökön újabb három remekműben volt alkalmunk megfigyelni a kitűnő karmestert. Beethoven III. Leonóra-nyitányát ugyanolyan magasrendű mesterségbeli felkészültséggel vezette, mint előbb említett hangversenyét. Nagy ritmikus erő és lendület jellemezte produkcióját és minden egyes hangzó pillanat felett ott lebegett értő, avatott keze. Bartók Concertó-ját — mint ismeretes — ő mutatta be 1946-ban nálunk, ő hozta haza nagy mesterünk utolsó, grandiózus üzeneteinek egyikét. Időközben a Concerto, visszatalálván a hazai talajba, ahonnan vézetett, valósággal kivirágzott előadóművészeink tevékenységében. Gazdagabb és többrétű hangzás- és jelentésudvar támadt körülötte. Szinte természetesnek tarthatjuk ezt, ha meggondoljuk, hogy a maradandó műalkotások éppen azért maradandóak, mivel magukban hordják az állandó újraértelmezés lehetőségét. (Szemben az egyértelmű divat-alkotásokkal.) Doráti produkciójából némiképpen hiányzott ez az "Udvar". Úgy is mondhatnánk, hogy hiányzott a mű harmadik, azaz "mélység-dimenziója", az a nehezen meghatározható költői szépség, mely a zengő anyagot beburkolja, a szögleteket letompítja és ezzel a hallgatót is magába öleli. Doráti maga is egy kissé mindig kívül reked saját produkcióján, mindvégig megtartja vezető szerepét, sohasem feledkezik bele a zene szépségébe. Néha már-már úgy érezzük, mintha az ő élménye nem is elsősorban a muzsikában, hanem mindenekelőtt a vezetés örömében gyökerezne. Mindez persze nem feledtetheti azt a hallatlan zenekari tudást, az anyagnak azt a rendkívüli ismeretét, amelyet a karmesterek többsége elmulaszt megszerezni. Ezt a tudást értékelte a közönség, amikor Brahms II. szimfóniájának előadása után Doráti Antalt meleg ünneplésben részesítette. Pernye András NAPLÓ Október 16 Szovjet filmnapokat rendeznek hazánkban november 4- től 17-ig — a fővárosban november 11—17-e között.November 9-én a Puskin moziban díszelőadáson mutatják be A katona apja című filmet, amelynek rendezője és főszereplője a szovjet filmművész delegáció tagjaként Magyarországra jön.❖ Ezer Picasso — ezzel a jelszóval akarja megnyitni újjáépített termeit a párizsi Grand Palais. "Rekordkiállítást" óhajt rendezni, amelyen Picassónak ezer festményét, rajzát és vázlatát gyűjtik öszsze a világ minden tájáról. ☆ Október 26-án veszik át az angol Beatles-együttes tagjai a londoni Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőtől a »Brit Birodalom Rendjének Tagja» kitüntetést. A párizsi Le Figaro című lap nagy elismeréssel írt kritikájában a Theatre des Champs Elysées-ben tartott Bartók-estről. Az emlékest műsorán, amelyet Ferencsik János vezényelt, Bartók nagyzenekari Concertója és a Kékszakállú herceg vára szerepelt. A lap elismeréssel nyilatkozott Szőnyi Olga és Szalma Ferenc énekéről és játékáról.?. Csajkovszkij életét szovjet— amerikai koprodukcióban viszik filmre, Tomkin orosz származású amerikai rendező vezetésével. A filmen szovjet, amerikai és angol művészek szerepelnek. Két bemutatót tart a Szegedi Nemzeti Színház a jövő héten. Bókay János az Utód című színművének október 22-én lesz a premierje, október 23-án és 24-én pedig Verdi Rigoletto című operáját mutatja be a színház két különböző szereposztásban. Ötezer bérletet adtak el eddig az Irodalmi Színpad műsoraira. Az ötezredik bérletet ünnepélyesen adják át tulajdonosának október 20-án az Egyesült Izzóban. Martti Larni tavaly bemutatott zenés vígjátékát. A negyedik csigolyát szombaton újítja fel a Thália Színház. A darabban Szabó Gyula szerepét Inke László veszi át. Kellér Dezső betegsége miatt az idei szezonban még nem került sor a Thália Színház kabaréelőadásaira., A népszerű író és konferanszié a napokban elhagyja a kórházat és a színház kívánságának megfelelően néhány hét múlva bemutatja új kabaréműsorát, amelyet maga fog konferálni. Gauguin Múzeum nyílt meg Tahitiban, Papeteetől 50 kilométernyire a tengerparton. A múzeumban a festő számos műve, valamint használati tárgyai, könyvei, bútorai, irodalmi alkotásai és a róla szóló művek láthatók. —Magar Nemzet_____ 18*«mb», 1665. októer 16. Kelet-ázsiai selymek, lakkok, porcelánok Kiállítás az újra megnyílt Hopp Ferenc Múzeumban A múzeumi hónap alkalmából hosszú hónapok után, restaurálva, újra megnyílt a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum. Első kiállítása: Kelet-ázsiai selymek, lakkok, porcelánok címmel a Távol-Kelet sajátos művészetével ismerteti meg a látogatókat. A rendezők: Ferenczy László, Cseh Éva és Polonyi Péter, műfajonként és korszakonként csoportosították az anyagot. Az első teremben a textil-emlékek kaptak helyet. A selyem- és brokátszövés Kínából indult ki, innen terjedt át a szomszédos országokba: Vietnamba, Koreába, Japánba, ahol alapvető jellegzetességét megtartva, de a helyi nemzeti művészet hagyományait is magába olvasztva fejlődött tovább, immár önálló útján. Jól leolvashatjuk ezt a fejlődést és elkülönülést a rendezők által szerencsés ötlettel párhuzamba állított brokátokon, selymeken. Jellegzetesen kínai műfaj a selyemre hímzett kép, amelynek több, nagyszerű példáját láthatjuk a kiállításon. Közülük is kiemelkedik a XVIII. század elején készült írástudók találkozása című kompozíció. A porcelángyártás szintén Kínában kezdődött és innen terjedt el a többi országba. Ebben a művészeti ágban nem találkozunk olyan nagy különbségekkel az egyes nemzeti művészetek között, mint a textilművészetben. A korai, XI—XIII. századi zöldmázas (szeladon mázas) porcelánok hasonló formájúak Koreában, Kínában és Vietnamban egyaránt. A hagyományos formákat és a színt csak Koreában egészítették ki az úgynevezett ►►berakott' máz alatti díszítéssel. A többi területen a porcelánanyagot véséssel, vagy benyomott díszekkel látták el. (Boroskanna, Ming-kor.) A porcelán nagy korszaka a XIV—XV. században kezdődött, amikor a műhelyekből kikerültek az első "kék-fehér" darabok. Ekkor már festeni is tudtak a porcelánra, s az állatok, növénymotívumok mellett finom, artisztikus tájképek és jelenetek is megjelentek az edényeken. A kiállításon számos szép darab reprezentálja ezt a korszakot. Közülük is kiemelkedik azonban egy 1630 körül készült, jelenettel díszített váza és egy porcelánból készült XVII. századi pipa. A későbbi korszakokban fokozatosan színesednek a porcelánok, megjelennek a különböző színű mázak és a porcelánfestők palettáján is egyre több szín kapott , helyet Fontos helyet foglal el Kelet-Ázsiában a lakkművészet is, amelyet Kínában háromezer év óta ismernek. Innen került át a lakk Japánba, ahol a VIII. századtól kezdve használják. Az itteni lakkművészet azonban Kínától függetlenül fejlődött tovább és a hagyományos kínai lakkfaragással szemben a lakkfestés vált fő területévé. Vietnamban és Koreában ugyancsak más irányban próbálkoztak a lakk művészei. Gyöngyházberakásos darabjaik formakincse szintén eltér a többi területétől. A XIX. században az európai gyarmatosítás, a hódító háború-sorozat és a nagyipar dömpingje nagyrészt elsorvasztotta ezeket az iparágakat. Régi formáikat, színeiket most a népi Kína, Korea és Vietnam művészei próbálják újra felhasználni átalakult, a mai élethez alkalmazkodó művészetükben. Törekvésük szép sikereket mutat, igazolva felfogásuk helyességét. A kiállítás méltó befejezése ezeknek az új iparművészeti termékeknek bemutatása az utolsó terem tárlaiban. Horváth György Rangosabb mint a premier zajon a színházról, a tájelőadások népművelő hatásáról miért nem esett szó azon a tanácskozáson, amely a kakicsai járás és város művelődési körülményeit tárgyalta? Izgalmas és tartalmas volt a tanácskozás, a megyei és a járási tanács vezetői az oktatás és a népművelés minden gondjával, bajával megismerkedtek, csak a színházzal bántak mostohán. Szót sem ejtettek róla. Pedig a kecskeméti Katona József Színház komoly szerepet vállal Bács-Kiskun megye népművelő feladataiból, sőt, nemcsak a megyééből. A tanácskozásról hazafelé tartva az esti órákban benéztünk a színházba. Lope de Vega: A hős falu című drámája volt műsoron. Egy nappal voltunk azután, hogy a televízió is közvetítette a kecskemétiek játékát. A nézőtér tele volt. A Harmadik felvonás utolsó jeleneténél tartottak. Hamarosan összetalálkoztunk a színház társalgójában a színészekkel. Még mindig az egy nappal előtti televízióközvetítés hatása alatt voltak. Izgatottan beszéltek róla. A telefonokról, a táviratokról, amelyek jóformán még a közvetítés ideje alatt, a közvetlen élménytől biztatva továbbították sietve szinte az ország minden tájáról a gratulációkat, a jókívánságokat. Az egyik percben Budapest jelentkezett, a másikban Nyíregyháza kérte a számot, aztán a messzi Zalából kézbesítettek dísztáviratot. A színészek, a rendező, az igazgató nagyon boldogok ésnagyon büszkék voltak. Milliók előtt játszottak és megérdemelt sikert arattak. A televízió előadásuknak országos rangot adott. S a következő estén, mintegy az örömből részt kérve, a kecskemétiek is színültig megtöltötték a nézőteret ... Méltán megérdemelték volna, hogy a szomszédban, Kalocsán egy sokoldalú művelődési tanácskozáson is beszéljenek róluk, a megye hivatásos népművelőiről! OSZIKOKTÉL AZ ÁRPÁD HÍD ÉTTEREMBEN (XIII., Váci út 132.) DIVATBEMUTATÓ a Ruházati Mintatervező Vállalat rendezésében, október 18 án este 7 órai kezdettel KITŰNŐ KONYHA MINŐSÉGI ITALOK ASZTALRENDELÉS: 202-424 Figyelje jövő heti hirdetéseinket és legyen a vendégünk