Magyar Nemzet, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-02 / 258. szám
t személyiségek belső tájékoztatót adtak élvonalbeli újságíróknak és lapszerkesztőknek, s ez alkalommal hevesen támadták Franciaország politikáját. A Paris-Presse felfedi, kik voltak a belső sajtóértekezlet előadói: megnevezi Rush külügyminisztert, Ball és McGeorge Bundy külügyi államtitkárokat. Mindkét francia sajtóorgánum sértődötten reagált a washingtoni kezdeményezésre, arra, hogy Couve de Murville moszkvai tárgyalásaival egyidőben amerikai vezetők de Gaulle-t a NATO felbomlasztásának szándékával vádolják, ellene akarják hangolni a NATO-országokat és a NATO francia híveit. A Le Monde hétfői vezércikke egyebek között leszögezi: "Szokatlan dolog, hogy egy kormány újság- és rádióvezéreket fogad és részletesen bírálja előttük egyik szövetségese politikáját, ellátja őket egy heves kampány témájával. Világos dolog: nem véletlen, hogy ez a hadjárat egybeesik Couve de Murville-nek a szovjet vezetőknél tett látogatásával. Washingtonban nem hagyták figyelmen ki,ül azt sem, hogy ez az utazás még inkább fokozta a Közös Piac tagállamainak aggodalmát, amely a közös piaci tárgyalások június 30-án bekövetkezett megszakadásából származott." Mindezt a lármát és dühöt koncentrált akciónak is fel lehet fogni. Egyesek mindenesetre nyílt választási akciót látnak benne, a francia bel- ügyekbe való sajnálatos beavatkozásnak tekintik a francia elnökválasztások közeledtével ... . Röviden, az amerikaiaknak úgy látszik meggyőződésük, hogy most már felesleges megkísérelni a dolgok elsimítását a francia államelnökkel ... A francia lapok egyébként fenntartással fogadják a de Gaulle-nak tulajdonított kijelentéseket, de emlékeztetnek rá, hogy a francia elnök valóban függetleníteni akarja Franciaországot és Európát az Egyesült Államoktól, s esetleges újbóli megválasztása esetén napirendre tűzheti a NATO gyökeres átalakítását. A Die Welt érten ülése De Gaulle a novemberi IATO-étekezlet bojkottját tervezi Bonni diplomáciai akcióba kezd atomfegyverek érdekében Bonnból jelenti az MTI. A bonni kormány szóvivője az elmúlt héten bejelentette, hogy az új kormány megalakulása után csakhamar széles körű diplomáciai tevékenységet fog kifejteni. Schröder külügyminiszter Párizsba vagy Londonba utazik, ezt követően Erhard kancellárral együtt Washingtonba látogat, von Hassel hadügyminiszter pedig a NATO hadügyminisztereinek november végére tervezett értekezletén fogja előterjeszteni a bonni elképzeléseket "Az Atlanti Közösség atomproblémájának megoldására". Erhard kancellár és Schröder külügyminiszter a legutóbbi hetekben tett nyilatkozataiban ismét kifejezésre juttatta, hogy a kormány továbbra is követeli atomigényeinek kielégítését. Diplomáciai kommentátorok szerint ez a kérdés áll majd Erhard kancellár washingtoni tárgyalásainak középpontjában és Schröder külügyminiszter londoni látogatásának is az a fő célja, hogy az atomkérdésben ingadozó brit kormányt rávegye a bonni elképzelések támogatására. A Die Welt hétfőn ezeket jelenti Washingtonból: „Amerikai körökben egyre inkább erősödik az a felfogás, hogy »a Német Szövetségi Köztársaságot nem szabad másodrangú hatalomként kezelni", márpedig ezt jelentené az, ha "örök időkre megtagadnák az NSZK-tól mind a saját atomfegyverek birtoklását, mind pedig egy NATO atomhaderőben való részvételt.". Az Egyesült Államok továbbra is kitart amellett a gondolat mellett, hogy az NSZK részvételével közös NATO atomhaderőt kell létrehozni. Ezért amerikai felfogás szerint katasztrofális következményekkel járhat Franciaországnak ez az álláspontja, hogy a Német Szövetségi Köztársaságot semmiféle formában nem szabad bevonni a nyugati atomvédelembe. Emiatt aggasztónak tartják , Párizsnak azt a bejelentését, hogy Franciaország nem fog részt venni a NATO hadügyminisztereinek november 29-re kitűzött konferenciáján. Francia vélemény szerint ugyanis Washington ezzel az értekezlettel azt akarja dokumentálni a bonni kormány előtt, hogy az MLF-terv továbbra is időszerű és Washington hajlandó atom-beleszólási jogot biztosítani az NSZK-nak.” Simsrl minisarterelnök-helyettest brmli beszéde Az NSZK a háborús veszély fő forrása Európában lenin-díjat kaptak a legendás erőd hősei Bresztből jelenti a TASZSZ. Hétfőn ünnepi ülésen nyújtották át Bresztben a Lenin-rendet és az Aranycsillag érmet a breszti erőd hős védőinek, akiket a hitleri fasizmus legyőzésének 20. évfordulója alkalmából tüntettek ki. Az ünnepi beszédet Kirill Mazurov, a szovjet Minisztertanács első elnökhelyettese mondta. Mazurov megállapította, hogy az imperializmus erői, élükön az Egyesült Államokkal, az utóbbi időkben felélénkültek. A Német Szövetségi Köztársaság Európában a reakció és a háborús veszély fő központja, az amerikai imperializmus fő szövetségese. A bonni kormány revansista igényeket támaszt, a revansvágyók a nukleáris fegyverek birtoklására törnek. Erről soha sem szabad megfeledkezni — jelentette ki Mazurov. "A szocialista államok hatalmas közössége kellő eszközökkel rendelkezik, hogy megvédje népeinek békés munkáját és a hitleri Németország fölötti győzelem eredményeként létrejött határok sérthetetlenségét — mondotta. Harriman kijelentette : Egyezményileg megakadályozható az atomfegyverek elterjedése Harriman, Johnson elnök utazó nagykövete vasárnap Tucscantban, az arizonai egyetemen rövid beszédben foglalkozott a nemzetközi helyzettel — jelentik nyugati hitügynökségek. Az amerikai politikus megnyilatkozásának leglényegesebb eleme az volt, hogy megállapította, megítélése szerint esély van a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről leütendő egyezményre. Harriman emlékeztetett rá, hogy az idén Moszkvában tárgyalt Koszigin szovjet miniszterelnökkel. A szovjet kormányfő és más szovjet vezetők egyaránt kifejtették, hogy az Egyesült Államoknak, valamint a Szovjetuniónak egyaránt érdeke törekedni ilyen egyezmény megkötésére. Koszigin azonban azt is világosan tudtára adta — ismerte el Harriman —, hogy az ilyen megállapodás mindaddig nem lehetséges, amíg Vietnam földjén háború dúl. A nagykövet kifejtette: ellenzi a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállítását. Az Egyesült Államoknak — szövetségeseivel egyetemben — remélhetőleg az idén is sikerül megakadályoznia, hogy a népi Kína bekerüljön a világszervezetbe. Vasárnap megtartott sajtóértekezletén Goldberg amerikai ENSZ-küldött is a népi Kína ENSZ-tagsága ellen foglalt állást. Megállapítása szerint Kína "harcias", ahelyett, hogy mérsékletet tanúsítana. f’áris.szmn/ikinjm Kedd, 1965. november 2. Magaz Nemmt Az IP tudósítójának véleménye Hosszú háborúra kell berendezkedni Vietnamban amerikai értelmiségiek tömeges tiltakozása Az amerikai légierő két , Skyraider vadászbombázója szombaton parancsot kapott, hogy támogassa az amerikai katonai egységek szárazföldi műveleteit és közben — tévedésből — bombatámadást hajtott végre Be Dúc falu ellen, Bong San közelében, Binh Dinh tartományban —, mondotta vasárnap reggel az amerikaiak saigoni főparancsnokságának szóvivője. A nyugati hírügynökségek jelentéséből kiderül, hogy a támadás teljesen váratlanul érte a harci cselekmények színterétől távolabb fekvő falut és a lakosok közül negyvennyolcan meghaltak és ötvenöten megsebesültek. Az AP értesülése szerint a támadás időpontjában főleg nők és gyermekek tartózkodtak a faluban. Az AEP megjegyzi, hogy az amerikai légierő dél-vietnami bevetései során az idén eddig összesen 19 alkalommal fordult elő "téves bombázás". Saigon Tan San Nhut repülőterén — amely egyaránt bonyolít le katonai és polgári légiforgalmat — vasárnap délben 70 méteres lángok csaptak fel a repülőtér katonai üzemanyag-raktárának egyik nagyméretű benzintartályából. A repülőtér és a dél-vietnami főváros tűzoltósága több százezer liter haboltóanyaggal tudta csak megfékezni a tűzvészt, amely azzal fenyegetett, hogy átterjed a többi benzintartályra és az amerikaiak repülőtéri lőszerraktárára. Az egyik vietnami munkás a lángokban lelte halálát. A repülőteret lezárták, amíg a tűz okának kiderítésére indított nyomozás befejeződik. A dél-vietnami szabadságharcosok az elmúlt héten nagyszerű harci képességeikkel és töretlen támadó szellemükkel meggyőzték az amerikai katonai vezetőket is arról, hogy nem szabad lebecsülni a vietnami nép szabadságharcát — állapítja meg az AP amerikai hírügynökség saigoni tudósítója, majd rámutat: a partizánok az óriási amerikai katonai erők felvonultatásával szemben is változatlan energiával sújtanak le a legváratlanabb pillanatokban, olyan bátran harcolnak, hogy a legelbizakodottabb megfigyelő is kénytelen belátni: az amerikaiaknak igen hosszú háborúra kell berendezkedniük. Az amerikaiak folytatják a Vietnami Demokratikus Köztársaság területén levő célpontok — mint ők mondják —, közlekedési csomópontok, hidak, útvonalak bombázását. A legerősebb bombázások vasárnap Hanoitól nyugatra és északnyugatra voltak. A New York Times vasárnapi számában 54 egyesült államokbeli főiskolai intézmény hatszáz tanára és előadója követelte a vietnami vérontás beszüntetését és a vietnami politika megváltoztatását. Az amerikai tudósok és pedagógusok nyilatkozatukban rámutatnak, hogy a vietnami háború, amely egy évvel ezelőtt polgárháborúnak számított, most olyan háborúvá fajult, amelyet az Egyesült Államok visel a vietnami forradalmi mozgalom ellen. A nyilatkozat szövegezői kijelentik: az amerikai népet aggasztja az a tudat, hogy az embertelen szenvedéseket az ő nevükben okozzák a védtelen vietnami népnél. Követelik a bombázások és a támadások beszüntetését és azt, hogy a vietnami kérdést az 1934-es genfi szerződés szellemében oldják meg. "Minden fenyegetőzés ellenére nyíltan kijelentjük, hogy ellenezzük a kormány helytelen és erkölcstelen vietnami politikáját és kollégáinkat, valamint növendékeinket is arra fogjuk ösztönözni, hogy elítéljék ezt a politikát" — szögezik le nyilatkozatukban az egyetemi tanárok. Sorozatos „kellemetlenségek” érik a Ku-Klux-Klant Miközben az amerikai szenátus a Ku-Klux-Klan tevékenységét vizsgálja, a terrorszervezetet két „kellemetlenség’’ érte. A Tennessee állambeli Memphisben, sajtójelentések szerint, a hatóságok elkobozták a Ku-Klux-Klan „Fehér Lovagjainak’’ titkos okmányait, amelyekből kiderül, hogy a terrorszervezet erőszakos cselekmények elkövetésére készült. Az okmányok az FBI birtokában vannak és rövidesen az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elé kerülnek. A „Fehér Lovagok” szervezetileg külön állnak a Ku-Klux-Klan tömbjétől, ők képezik a szervezet "elit alakulatát. Legnagyobb befolyásuk Mississippi állam déli részén van, az itteni "Fehér Lovagok" öt osztagban tömörültek. Vezetőjük Samuel Bowers "törzsfőnök". New Yorkban egy lakásban holtan találták meg New York állam Ku-Klux-Klan szervezetének egyik "nagy sárkányát", a 28 éves Daniel Burrost. A halálról az ugyancsak a lakásban tartózkodó Roy Frankhouser "nagy sárkány" értesítette a rendőrséget. Frankhouser vallomása szerint Burros öngyilkos lett, pisz- Itolyával agyonlőtte magát. Az utcán elrabolták a marokkói ellenzék vezérét A francia berlini minisztérium nem tud Ben Barka hollétéről Párizsból jelenti az MTI. Párizsban nagy feltűnést keltett Ben Barkának, a marokkói ellenzéki mozgalom egyik vezetőjének titokzatos eltűnése. Ben Barka a múlt hét péntekjén a Champs Elysées egyik kávéházában egy honfitársára várakozott, amikor két férfi lépett hozzá. A francia titkosrendőrség tagjaiként igazolták magukat és felszólították a marokkói politikust, hogy kövesse őket. A kávéház előtt mindhárman autóba szálltak, és azóta Ben Barkát senki sem látta. Az emigráns marokkói politikus eltűnésére a Párizsban tanuló marokkói diákok hívták fel a figyelmet. De Gaulle köztársasági elnökhöz intézett levelükben a nyomozás megindítását és Ben Barka kiszabadítását kérték. Ben Barka barátai szerint két lehetőség áll fenn: vagy a marokkói titkosszolgálat emberei rabolták el honfitársukat, vagy pedig a francia rendőrség vette őrizetbe a marokkói kormány kérésére. A francia belügyminisztérium azonban hivatalosan közölte, nem tud Ben Barka hollétéről. Utasította a határszerveket, akadályozzák meg, hogy a marokkói ellenzéki vezetőt akarata ellenére elhurcolják Franciaország területéről. Ben Barka 45 éves matematika tanár, a Népi Erők Nemzeti Uniójának egyik alapítója. Évekkel ezelőtt hagyta el Marokkót, amikor a királyi kormány letartóztatta az ellenzéki mozgalom több vezetőjét. A Marokkó és Algéria között kitört határkonfliktus idején Ben Barkát távollétében halálra ítélték, mert helytelenítette a királyi kormány politikáját. Ben Barka állandó összeköttetésben állt a marokkói ellenzék vezetőivel. Nemrég érkezett Párizsba Kubából, ahol a "három kontinens" — Latin-Amerika, Ázsia, Afrika — jövő év januárjára Havannába összehívott értekezletének előkészítésében vett részt. (Natchez, UPI) Az alabamai Montgomeryben ismeretlen tettesek megtámadták a négerkérdésben „viszonylag mérsékelt” magatartást tanúsító Flowers állami főügyészt, amikor az egy sportmérkőzés után távozott. A főügyész — bár több fogát kiütötték — úgy döntött, nem emel panaszt a rendőrségen. A Tálaác nem oldódott meg, de Wilson időt nyert Rhodesiában Ghánai kormánynyilatkozat Anglia árulásáról Harold Wilson brit miniszterelnök szombaton a késő esti órákban Nigéria fővárosába, Lagosba érkezett. Megérkezését követően a repülőtéren adott rövid nyilatkozatában kijelentette, távozása után is nyitva marad az ajtó a rhodésiai kérdés rendezése számára. Elmondta, hogy Salisburyben több mint 120 politikai személlyel tárgyalt és tárgyalásai naponta olykor 17 órát vettek igénybe. Nkomóval és Sitholeval, a rhodesiai afrikai többség pártjainak vezetőivel folytatott megbeszéléseiről kijelentette, hogy hasznosak és őszinték voltak. A Reuter rhodesiai jelentése szerint Ian Smith rhodesiai miniszterelnök szombaton beszédében felszólította az ország fehér telepeseit. "Várjanak még egy pár hónapot a tárgyalásos alapokon kikiáltott függetlenség elnyerésére". Hozzáfűzte, hogy a függetlenség alapjainak kidolgozásával foglalkozó királyi bizottság létrehozása a tárgyalásos függetlenség utolsó lehetősége. Smith kijelentette, ha a bizottság nem jut eredményre, Rhodesia kikiáltja függetlenségét. Wilson vasárnap repülőgépen Lagosból Accrába érkezett. A repülőtérről a városba vezető úton összegyűlt tömegek ilyen jelszavakat kiáltoztak ütemesen: "Wilson, ne csalj!" — "Nagy-Britannia elárulja a Nemzetközössséget!" — "Tartóztassák le Smith-t!«. Megérkezése után a miniszterelnök azonnal felkereste Nkrumah ghanai elnököt, hogy tárgyaljon vele a legfontosabb nemzetközi kérdésekről, tájékoztassa őt rhodesiai tárgyalásairól. A ghanai elnökkel folytatott megbeszélése után Wilson rövid sajtóértekezleten "hasznosnak" mondotta a megbeszéléseket és közölte, hogy az alsóházban részletes nyilatkozatot tesz majd a rhodesiai helyzetről. Hangoztatta, hogy kormánya továbbra is "többségi uralmat és az egész nép számára elfogadható berendezkedést" kíván Rhodesiában. Wilson látogatásával kapcsolatban a ghanai kormány nyilatkozatban foglalta össze álláspontját a rhodesiai kérdésben. A nyilatkozat szerint Nkrumah elnök világosan közölte a brit miniszterelnökkel, hogy Ghana az Afrikai Egységszervezet értekezletén hozott határozat alapján ítéli meg a rhodesiai helyzetet, követeli az 1961. évi alkotmány visszavonását, a politikai foglyok szabadon bocsátását és az összes politikai pártok vezetőinek részvételével konferencia megtartását "az egy ember, egy szavazat" alapelvnek megfelelő új alkotmány kidolgozására. A nyilatkozat értelmében a ghánai kormány a Wilson által javasolt királyi bizottság felállítását "■négymillió képviselet nélküli afrikai elárulásának és a kérdés megkerülésére szolgáló fogásnak" minősíti. Az afrikai államok — hangzik a nyilatkozat — minden lépésre készek, hogy megadják a szükséges támogatást a Rhodesiában többségben levő négymillió afrikainak. Vasárnap este magyar idő szerint 9.45 órakor érkezett vissza Londonba Wilson angol miniszterelnök. A londoni repülőtéren erős rendőrkordon őrizte az érkezés helyét. Rögtön érkezése után Wilson nyilatkozott a sajtónak. "A rettenetes csapás, amely a múlt héten még közvetlenül fenyegetett, úgy gondolom, elkerülhetővé vált és idővel még elérkezhetünk a kérdés rendezéséhez" — mondotta. Hangoztatta, nem katonai erőszak útján történő rendezésre gondolt. A királyi bizottság megalakítása, amiben Smithszel megegyezett, lehetővé teszi a szükséges időnyerést a dolgok átgondolására. Közölte, hogy a királyi bizottságot néhány napon belül megalakíthatják és ez a bizottság az év végéig befejezheti konzultációs munkáját. Amikor az újságírók szóbahozták, hogy Salysburyből érkezett jelentések szerint a rhodesiai többségi vezetők, Nkomo és Sithole kereken visszautasították a királyi bizottság létesítésének tervét, Wilson azzal felelt, hogy érthető a két ember "rossz hangulata" a velük szemben alkalmazott szigorú mozgási korlátozások miatt. Wilson hétfőn az alsóházban beszámolt rhodesiai tárgyalásairól. A rhodesiai vezetők beleegyeztek a királyi bizottság felállításába — mondotta, majd megjegyezte: Megoldatlan kérdés maradt még. Megegyezésre kell jutnunk az alkotmányt módosító okmányt illetően, amelyet angol és a rhodesiai jóváhagyás után a bizottság Rhodesia népe elé terjesztene. Hiszem azonban — tette hozzá Wilson —, hogy kellő jóakarattal meg tudunk egyezni. Az nigériai forradalom évfordulója Mitkojan és Koszigin üdvözlő távirata Bumedienhez A Pravda a fiatal állam nehézségeiről Moszkvából jelenti a TASZSZ. Mikojan és Koszigin a forradalom évfordulója alkalmából táviratban köszöntötte Bumedient és az algériai népet. A táviratban egyebek között ez áll: "Az algériai nép önfeláldozó harccal kivívta hazája függetlenségét és nagyban hozzájárult az afrikai népek felszabadulásához. A Szovjetunió és az Algériai Népi és Demokratikus Köztársaság között baráti kapcsolatok alakultak ki és fejlődnek. A szovjet emberek, akik mindig jól megértették az algériai nép törekvéseit a politikai és gazdasági függetlenség megszilárdításáért vívott harcban, továbbra is készek arra, hogy erősítsék és szilárdítsák a szovjet— algériai együttműködést népeink javára, a békéért és minden nép szabadságáért vívott harcban." A Pravda hétfői száma algíri tudósítójának, Progozsinnak cikkét közli abból az alkalomból, hogy 11 évvel ezelőtt indult meg Algéria népének hősies harca nemzeti felszabadulásáért. A cikk egyebek között megállapítja: "A politikai függetlenség kivívásával nem ért véget a forradalom Algériában. A forradalom most újabb, talán még bonyolultabb szakaszba lépett. A gyarmatosítás ellen vívott harc idején a társadalom összes nemzeti erői egy cél érdekében fogtak össze, viszont a háború befejeződésével megindult és egyre fokozódott a társadalmi erők egymástól való elhatárolódása, kezdtek megmutatkozni a gazdasági elmaradottság és a háborús pusztítások okozta nehézségek. Az ellentámondások és nehézségek az utóbbi évek alatt Algériában lezajlott politikai válságokban jutottak kifejezésre. Hozzájárult ehhez az a körülmény, hogy az imperialisták most is igyekeznek fenntartani befolyásukat Algériában és e célból gazdasági nyomáshoz folyamodnak és mindent megtesznek az országon belül mutatkozó politikai ellentétek kihasználására. A felszabadító harc és a nemzeti állam építése körül szerzett tapasztalatok igazolják, hogy az algériai néptömegek tovább akarnak haladni független államuk megszilárdítása, az imperializmus és a gyarmati rendszer elleni harc útján. Ezen az úton még sok nehézséget kell leküzdeniük. A szovjet dolgozók Algéria népének őszinte barátaiként azt kívánják, hogy demokratikus úton küzdjék le e nehézségeket, oly módon, hogy az ország összes hazafias haladó erői összefognak a nemzeti függetlenség megszilárdítása és a társadalmi haladás érdekében" — írja befejezésül a Pravda tudósítója. Hétfőn, az algériai felszabadító harcok kezdetének 11. évfordulóján az ország fővárosában katonai díszszemlét tartottak. Bumedien miniszterelnök az esemény alkalmából rádióbeszédet mondott, amelyben a gazdasági problémák leküzdésével kapcsolatos feladatokról és tervekről beszélt. (Washington, MTI) A washingtoni körzeti bíróságon hétfőn újabb per indult az Egyesült Államok Kommunista Pártja ellen.