Magyar Nemzet, 1965. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-03 / 285. szám

Péntek, 1963. december 3. Magyar Nemzet. A Balaton-fejlesztés új feladatai Siófok, Széplak, Fonyód időszerű téma télen a Bala­ton? A legnagyobb mértékben. A következő szezonra való fel­készülés ideje ez, a soron kö­vetkező feladatok kitűzése és végrehajtásának előkészítése ilyenkor történik meg. Így ért­hető, hogy miért novemberben vizsgálta végig a tó két part­ját a Balaton fejlesztését irá­nyító műszaki gárda; a külön­böző főhatóságok vezető Be­osztásban levő tagjai, egyetemi tanárok, idegenforgalmi szak­emberek — a Balatoni Intéző Bizottság keretében működő tervtanács tagjai — miért épp most tárgyalták meg a hely­színen a tóvidék továbbépíté­sének legsürgetőbb kérdéseit. A Balaton-vidék regionális fejlesztési tervének egy jelen­tős része, másfél milliárdos be­ruházás révén, az utóbbi évek­ben megvalósult. Az elsődlege­sen kiemelt területeken — mindenekelőtt Siófokon, Ti­hanyban és Füreden — meré­szen nagyvonalú létesítmények egész sorával varázsolták kor­szerűvé a magyar tenger mel­lékét. Most aztán olyan szaka­szába érkezett ez a munka, amikor egyfelől területileg to­vább lehet lépni, másfelől meg kell vizsgálni, hogy a régebben készült terveken mit szükséges módosítani, élethez­ igazítani. A legérdekesebb s épp a fejlődés gyors tempójából fa­kadó probléma az üdülőtelepek és anyaközségeik között elmé­lyült színvonalbeli különbség. Miközben a tóparti települések üdülőterületei az utóbbi évek­ben korszerű külsőt öltöttek, az ősi faluközpontok visszama­radtak századeleji állapotuk­ban. Ez az ellentét különös nyomatékkal jelentkezik a déli part fő helyén, Siófokon, s egyre inkább a további fejlő­dés komoly akadályává válik. A FŐ GOND: SIÓFOK A siófoki új szállodasor kör­nyéke ma már valóságos ten­gerparti látványt nyújt, egy világfürdő képét mutatja, ugyanakkor a község belterü­­­­lete elhanyagolt, rendezetlen, falusias és öreg. Ez a kirívó ellentét nemcsak esztétikailag bántó, de az üdülőközponti szerepkör betöltését is olyan mértékben akadályozza, hogy tovább már nem tartható fenn. A Balatoni Intéző Bizottság tervtanácsának, a helyi, a já­rási és a megyei közigazgatás vezetőinek épp ezért egyik fő gondja Siófok belterületének olyan szintű rendezése, hogy városképi kifejlesztésében hoz­záidomuljon a modern üdülő­­területhez. Siófok központja a legna­gyobb mértékben korszerűtlen. Elöregedett, avult földszintes házakkal van telezsúfolva; az egészségtelen épületekben megengedhetetlen lakásviszo­nyok között élnek a helybeliek s nyári nyaralóvendégeik, a szolgáltató ipar telepei a köz­pontban helyezkednek el, a kereskedelem viszont olyan fejletlen, hogy a külföldi ven­dég, ha valami igényesebb hol­mit akar vásárolni, kénytelen Székesfehérvárra, esetleg még tovább, Budapestre utazni. Az üdülőterületéhez méltat­lanná vált Siófok egész köz­pontját át kell építeni, hogy alkalmas legyen kiemelkedő idegenforgalmi szerepének be­töltésére. A főtér jelentős ré­szét szanálni fogják, hogy a le­bontott öreg házak helyén ki­alakulhasson a korszerű lakó- és kereskedelmi központ. A vasútvonal és a 7-es műút köz­ti egész terület újjárendezés alá kerül, s a nagyarányú sza­nálási munka a vasútállomás melletti területen már meg is kezdődött. A lebontott ósdi épületek helyén levegős szép park kialakítása folyik. Az új központ megteremtésével fo­kozatosan kiköltöztetik a bel­területről az ipartelepeket, s koncentráltan helyezik el a központon kívül. Ez a munka is megindult már. SZANÁLÁS ÉS KÖZLEKEDÉS A főutca központi részének szanálása már csak azért is el­kerülhetetlen, mert egyedül e réven válik lehetővé Siófok nyomasztó közlekedési problé­máinak megoldása. A déli part legnépszerűbb üdülőhelyén a múlt szezonban csak külföldi félszázezer fordult meg, s je­lentős részük autóval érkezett, emellett a somogyi oldal egész járműforgalma is átáramlik a községen. Ez az átkelési sza­kasz pedig teljesen korszerűt­len, szűk, kanyargós, állandó dugók, eltömődések akadályoz­zák a gépjárművek folyamatos haladását. A szanálás következtében a 7-es út siófoki része lényegesen kiszélesedik, veszélyes ívei ki­­egyenesednek, átbocsátási ké­pessége megnövekszik. Ugyan­akkor megoldódik a Balaton­­parti üdülőtelep és a 7-es út közti forgalom különösen ége­tő kérdése is. Jelenleg vasúti sorompókon át lehet csak meg­közelíteni a tópartot, a hajó­állomást, az egész új, nagy üdülőtelepet. A strandokra vagy a parti szállodákhoz igyekvő kocsik a nap minden szakában hosszú sorokban áll­nak a leeresztett sorompók előtt, s jó ideig tartó ácsor­­gásukkal a főútvonal forgal­mát is megbénítják. A szaná­lás révén lehetővé válik, hogy a Sió vasúti hídja alatt, igen egyszerű és olcsó módon, két­szintes megoldással küszöböl­jék ki a vasúti pálya kereszte­zését. A BIB ilyen vonatkozá­sú javaslatát a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium kivi­telezésre már el is fogadta. Siófok központjának korsze­rűsítése ilyenformán komplex módon járul majd hozzá az egész üdülőhely arculatának megváltoztatásához. A nagyvo­nalú terveket teljes mértékben magáévá tette a Somogy me­gyei, a Siófok járási, valamint a községi tanács, és jelentős erőkkel járul hozzá megvaló­sításukhoz. AZ EZÜSTPART BEÉPÍTÉSE A Siófokhoz tartozó Széplá­kon más jellegű problémákat vetettek fel az utóbbi évek nagyarányú fejlesztési munká­latai. Itt, az úgynevezett Ezüst­parton — ahol legutóbb az új­ságírók nemzetközi üdülője épült fel —, egy igen szép és nagyértékű parti terület beépí­tésre való előkészítése, feltölté­se, közművesítése folyik. Mint­egy 900 méter hosszú és 150 méter széles sávot hódítottak vissza a Balatontól, s magától értetődő, hogy a jelentős erő­feszítéssel és komoly, befekte­téssel előkészített területet csak nagy üdülőházak létesíté­se révén lehet gazdaságosan hasznosítani. Ezért született a munkálatok kezdetén olyan döntés, hogy e parti sávon csak hatemeletes, legalább 300 férőhelyes üdülőket szabad építeni. Ez az egyébként tökéletesen helyes álláspont időközben mégis akadálya lett a széplaki beépítés nagyobb arányú meg­indulásának. Kiderült, hogy az egyes üzemek, közületek nem bírnak el olyan arányú beruházást, amilyet egy hat­emeletes épület létrehozása je­lent. Széplák esetében tehát az volt a Balatoni Intéző Bi­zottság műszaki kollektívájá­nak a feladata, hogy a terü­let rendezési tervét hozzáiga­zítsa a realitáshoz, és annak elfogadását javasolja a já­rási és megyei tanácsnak. Hi­szen ott áll a nagyvonalúan előkészített parti terület, igény is volna rá, mégsem indul meg az építkezés; a különböző vál­lalatok inkább a Balaton más részén ütnek össze maguk­nak külön-külön kis üdülő­ket, vagy szaporítják a part menti apró faházak seregét, fittyet hányva minden tiltó rendelkezésre. A BIB tervtanácsának véle­ménye szerint a helyzetnek megfelelő engedményeket kell tenni Széplakon; száz férő­helynél nem kisebb vállalati üdülők építéséhez a terület egy részén hozzá lehet járul­ni. Az Ezüstpart terv szerinti benépesítése ez esetben sem csökkenne; a sűrűbb beépí­tés biztosítaná az előírt üdülő­létszámot. A könnyítések lé­nyegesen gyorsítani fogják Széplak fejlődését, a nemzet­közi újságíró-üdülő szomszéd­ságában az egész Balaton-part egyik legszebben kialakított szakasza születhet meg né­hány év alatt. A DÉLI PART HÉVIZE A somogyi Balaton-part nyugati felének Fonyód a központi települése. A Dunán­túl délkeleti sarkából és a Duna—Tisza köze alsó részé­ből ide irányul az üdülőforga­lom. Ugyanakkor nagy szerep vár rá az egész déli tópart zsúfoltságának az enyhítésé­ben. Ennek az évről évre sú­lyosabb problémának az a fő­oka, hogy a somogyi oldalt elárasztó tömegek a Siófok— Boglár közti partszakaszt szállják meg, a Boglár és Be­­rény közti terület viszont alig van kihasználva. E résznek Fonyód a központja, de ide sem lehet nagyobb üdülőtöme­geket irányítani, mert a ven­déglátó-hálózat még kiépítet­len. Fonyód kapott ugyan már vízvezetéket, csatornázása is elkészült, van szép új strand­ja is, de egyetlen, kis befoga­­dóképeségű étterme még a je­lenlegi forgalmat sem bírja el. Szállodája nincs, újabb üdülőtömegek ideirányításá­­ról tehát egyelőre szó sem le­het. A Balaton környéki regioná­lis terv végrehajtása során még nem került sor Fonyód gyorsabb ütemű, kiemelt jel­legű fejlesztésére, a BIB terv­tanácsa azonban szükséges­nek tartja, hogy ez a munka most már mielőbb megkez­dődjék. A legsürgősebb fel­adat Fonyód üdülőközpontjá­nak kiépítése. E munka tanul­mányterve készen van, végre­hajtása a harmadik ötéves terv időszakában meg kell hogy történjen. Egyidejűleg kerül sor Bélatelep szélesebb arányú fejlesztésére is. Fonyód értékét és jelentő­ségét nagymértékben fokoz­za, hogy a közeli Csisztapusz­­tán 50 fokos kénes forró víz tör fel, amely megfelelő kiépí­tés után a déli part Hévize lehet majd. Egyébként tavasz­­szal Fonyód belterületén is mélyítenek egy fúrást; az itt feltárásra kerülő termálvíz segítségével télen-nyáron üzemelő fürdőhely alakulhat ki a déli part e mindmáig igen mostohán kezelt szakaszán. Fonyód kérdésének napi­rendre tűzésével a déli part egyik nyomasztó problémája, a zsúfoltság, a telítettség került előtérbe, a közeli megoldás le­hetőségének biztató kilátásá­val. Antalffy Gyula Könnyűipari vállalatok érték­es kezdeményezései a fizetési mérleg javítására A Könnyűipari Miniszté­riumban elkészültek azok a terveik, amelyek hathatósan hozzájárulnak a külkereske­delem export árualapjának növeléséhez, illetve az import anyagok csökkentéséhez. A fi­zetési mérleg javítását előse­gítő beruházásokra a vállala­tok 70 javaslatot nyújtottak be és ebből 35-öt fogadtak el megvalósításra. A beruházások értéke 417 millió költséget tesz ki, az ösz­­szeg nagyobb részét gépek be­szerzésére fordítják. A Bőripari Vállalat p­écsi üzemében rostműbőr gyártá­sára rendezkednek be. Az új üzem létesítése 70 millióba kerül, itt dolgozzák majd fel a bőripari hulladékokat. A nagy mennyiségű rostműbőr­rel csökkenteni kívánják az importot. Az eddigi számítások sze­rint a fizetős mérleg javítá­sát elősegítő beruházások ré­vén hatmillió dollár és hét­millió rubel többlet exportot tudnak majd lebonyolítani. Befejezés előtt a boldogkői vár helyreállítása A Hernád- völgyének egyik legépebben maradt történelmi nevezetessége, a boldogkői vár helyreállítása befejezéshez kö­zeledik. A XIV. században épült vár alsó részéből a tör­meléket kihordták, a falrésze­ket és a kaputornyot helyreál­lították. Jelenleg az úgyneve­zett palota-szárnyban dolgoz­nak. A földszinten raktárat, míg az emeleti részen két, egyenként csaknem 15 méter hosszú és 8 méter széles ter­met alakítottak ki. A tervek szerint ebben a részben turis­ta szállást rendeznek be. ’ -íras - ''­­, ' « A TAPASZTALATOK ÖSSZESSÉGE határozza meg a Német Demokratikus Köztársaság irodagépipara magas színvonalú termelési programját Az OPTIMATIC által gyártott, általánosan ismert iroda­gépek kitűnően beváltak a gazdaság, ipar és kereskedelem területein. Minden munkás, a legegyszerűbb számolási művelettől a bonyolult könyvelési folyamatokig, gazda­ságosan, gépi úton végeznek el ISMERKEDJEN MEG AZ OPTIMATIC GYÁRTÁSI PROGRAMJÁVAL Sok évi tapasztalat és a legújabb műszaki felismerések biztosítják a Német Demokra­tikus Köztársaság irodagépeinek teljesítő­képességét és minőségét BURGMASCHINEN-EXPORT GmbH BERLIN 108 BERLIN, FRIEDRICHSTRASSE 61. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Kiállító a Budapesti Nemzetközi Vásáron Az FVV a 67 -esről Az Erzsébet-híd megnyitása­kor a 67-es villamosjárat út­vonalát meg kellett rövidíteni a Keleti pályaudvarig. Ez az intézkedés a rákospalotai, pest­újhelyi és zuglói lakosok ré­szére sérelmes volt, számos panaszlevelet kaptunk, sőt eb­ben az ügyben a Magyar Nem­zetben is jelentek meg cikkek. A panaszok megszüntetése ér­dekében felettes hatóságaink engedélyével október 20-tól a 67-es járat vonalát meghosz­­szabbítottuk Budára, a Szarvas téri új végállomásig. A 67-es járatnak a Rákóczi útra, il­letve az Erzsébet-hídon át Budára való áthozásával egy­idejűleg szükség volt a 19-, 44- és 60-as járatok kocsipark­jának átrendezésére is, szem előtt tartva e vonalak külső szakaszain a férőhely igénybe­vétel mérvét, amit utasszámlá­lással állapítottunk meg. Az utasáramlás eltolódása miatt jelenleg felülvizsgálat alatt vannak a Rákóczi úti járatok és az adatok értékelése, illetve a­ felettes szervek jóváhagyása után a szükséges módosításo­kat a járatok sűrűségét ille­tően a lehetőség határain belül végrehajtjuk. Igaz az, hogy a 67-es a Kossuth Lajos utcában és az Erzsébet-hídon a Szarvas tér felé kihasználatlanul közleke­dik, ezzel szemben az Erzsébet királyné úton 100 százalékon felüli az igénybevétel, vagy pl. a Rákóczi úton délután a Keleti pályaudvar felé utas­lemaradás van. A javasolt 68/A jelzésű járat létesítésére lehetőség nincs, a Keleti pálya­udvarnál nem létesítünk újabb végállomást. A hurokvágány átalakítása közérdekből tör­tént. Ide korábban négy, jelen­leg a 60/a járattal — amit rit­kítani fogunk — öt viszonylat közlekedik; minthogy jelenleg még pályamunkák folynak, a forgalom kissé akadozik, de a terület rendezése után a torló­dások meg fognak szűnni. Fővárosi Villamosvasút Forgalmi osztály Kondri Pál főosztályvezető Händel vagy Hendl? Hosszú idő óta bosszankod­va tapasztalhatjuk, hogy hang­lemez- és könyvüzletekben, társaságban, mi több, a rádió­ban és­ a televízióban is Georg Friedrich Händel vezetéknevét tévesen »Hendl«-nek ejtik, ab­ban a tévhitben, hogy a Hän­del egyszótagú, ezért második szótagjának e-betűje néma. Händel nevének ez a rossz kiejtése egyike a legbántóbb, legbosszantóbb helytelenségek­nek. A Händel szó második szótagjának e-betűje, a rövid, nyílt ‚e*, amelynek ejtését a német nyelv megköveteli. En­nélfogva ne­v engedhető meg, hogy az ut£na következő -1* váljék szótagalkotó hanggá, mint például az osztrák köz­nyelvben hallható. A német hangtan egyik igen fontos sza­bálya szerint ugyanis mással­hangzó még kivételesen sem lehet szótagalkotó hang. A németben igen gyakori az egy­szótagú (egy magánhangzójú) Hendl név is. (Pl. Walter Hendl zongoraművész neve, amelyet meg kellene külön­böztetnünk a 2 szótagú Hän­­deltől.) Gondoljuk meg, hogy milyen hiányos és furcsa len­ne Telemann, Weber, Men­delssohn, Wagner, Schubert, Bruckner és Mahler, Furt­­wängler, vagy Kleiber neve, ha a nevükből levő hangsúly­talan »e«-t nem ejtenek. Saj­nos Beethoven utolsó szótag­jának­­e*-jét is sokan elnye­lik, pedig ezt,­az e-hangot is ejteni kell. "És hogyan ejte­nénk a festő Dürer nevét az e-hang kimondása nélkül? Vi­gyázzunk tehát, hogy mit ejt­sünk és mit hagyjunk el. dr. Kelemen Tibor, Budapest 5 Taxi-ügy a betegek érdekében Fővárosunkban sok helyen van az utcákon olyan nemzet­közi jelzésű tábla, ami tilos parkírozást jelent. Néhol ez alá külön táblára írták fel: ''•Megállni tilos.* Az utóbbi rendelkezés ügyé­ben fordulok az illetékes ha­tóságokhoz. Orvos vagyok, számomra a beteg érdeke min­dennél fontosabb. A fenti ren­delkezés következtében igen gyakran fordul elő, hogy sú­lyos, igen nehezen járó bete­gek (pl. szívbetegek, idegbé­nultak, ízületi merevségben szenvedők stb.) fontos dolguk elintézése miatt taxit rendel­nek. Utána derül ki, hogy a taxi a városban igen sok he­lyen nem állha­t meg, még ar­ra az egy-két percre sem, amíg a beteg be-, vagy kiszáll a kocsiból. Miután fővárosunkban­­la­kóépületekben fontos hivata­lok vannak (adóhivatal, rend­őrhatóságok stb.) a betegek sokszor nem tudják elintézni ügyes-bajos dolgaikat, a taxi­megállási tilalom miatt. De nem tudják felkeresni orvosu­kat sem, ha ez történetesen a tilos­ utcarészen lakik. Ezt saját tapasztalatomból tudom. A hozzám igyekvő beteg kény­telen lemondani a tanácské­­résről. Az emberi jóindulat és a mindnyájunkra kötelező em­beri segítőkészség nevében fel­lebbezek a felettes hatóságok­hoz, változtassanak ezen a rendelkezésen. Megértem azt, hogy a közlekedés miatt bizo­nyos helyeken parkírozni ti­los, azt is, hogy a megállás ezeken a helyeken nem tart­hat tovább 1-2 percnél. De azt már nem tudom megérte­ni, miért ne lehetne a: ‘Meg­állni tilos* tábla alá odaírni azt, amit az Engels téri autó­busz-pályaudvaron — igen he­lyesen — kiírtak:­­Kivéve a taxit*. Ezzel sok keservesen kínlódó­­embertársunkon egy csapással segítenénk, ami pe­dig a magasabb humánum szempontjából nem lebecsü­lendő. Egyébként, úgy hal­lom, számos külföldi ország­ban a taxinak mindenütt, még az egyébként­­tilos- helyeken is szabad a be- és kiszállás tartamára megállni. Még a táblákon, felíráso­kon sem kellene változtatni. Egyszerűen el kellene a meg­felelő hatóságoknak rendelni, hogy a megállási tilalom — a be- és kiszállás egy-két per­ces tartamára taxikra nem vonatkozik. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy egyes utasok várakoztassák a taxit a tilos helyeken, mert ez már­­parkírozás­ volna — ez pe­dig nem engedélyezhető a for­galmi szempontok miatt. Lehoczky Tibor dr., egyetemi tanár, kórházi főorvos Bp., VI. Népköztársaság útja 2.

Next