Magyar Nemzet, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-01 / 26. szám

I rikai katona is elpusztult. A harcok pénteken robbantak ki, amikor , egy rendőrszázad, amely Tra Bongtól 8 kilo­méternyire keletre tevékeny­kedett, a felszabadító erők csapdájába került és szétbom­­lot­t,, majd megsemmisült. A közép-vietnami fennsíkon az első amerikai légi gyors­­hadosztály alakulatai folytat­ják a "Vagány- fedőnevű "irts—rombolj" hadműveletet. Az amerikaiak 282 embert megöltek, 77-et, mint hadifog­­lyot, 229-et, mint gyanúsítot­tat, elhurcoltak. Hétfőn hajnalban Chuong Thien tartományban, ahol dél­vietnami kormánycsapatok folytatnak hadműveletet, a szabadságharcosok ellentáma­dást nyitottak, Saigontól mind­össze 25 kilométernyire pedig a felszabadító erők aknavetők­kel lőni kezdtek egy amerikai üteget, és — a Reuter-iroda jelentése szerint — több heli­koptert elpusztítottak. A tü­zelés csaknem fél órán át tar­tott. Johnson bejelentése Washingtonból jelenti az MTI. Johnson elnök hétfőn rá­dió- és televízióbeszédben je­lentette be a VDR elleni légi­támadások felújítását. Johnson közölte, hogy az amerikai kor­mány egyúttal kéri a Bizton­sági Tanács azonnali összehí­vását is a vietnami kérdés megtárgyalására. Az elnök beszédében azt mondotta, hogy az elmúlt 37 napban az USA határozott bé­kekezdeményezéseket tett. Johnson azt állította, hogy az amerikai kormány magatartá­sát­­­a világ nagy részében megértéssel és támogatással fogadták, a VDK kormánya azonban elutasította a kezde­ményezéseket*. Az elnök szerint az amerikai kormány "tiszteletben tartotta azoknak véleményét, akik a bombázások szüneteltetését kérték*, de a katonai helyzet — katonai tanácsadóinak vé­leménye szerint — megköve­teli a légitámadások felújítá­sát Az elnök kijelentette, hogy a bombázások további szüne­teltetése "dél-vietnami és ame­rikai életekbe kerülne". Az elnök szerint az ameri­kai légitámadások kezdettől fogva csupán katonai célpon­tok ellen irányultak, de kije­lentette: "Akik az agressziót irányítják, nem számíthatnak kíméletre*. Johnson beszélt arról, hogy az úgynevezett amerikai "bé­­keoffenzívát" folytatni fogják. Közölte: utasította Goldberg ENSZ megbízottat, hogy hala­déktalanul kérje az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának összehívá­sát. Goldberg a tanács elé fog­ja terjeszteni az USA által ja­vasolt határozat-tervezetet, amely Johnson szerint meg­felel VI. Pál pápa legutóbbi javaslatainak. A Biztonsági Tanács összehívása Goldberg, az Egyesült Álla­mok állandó ENSZ-képviselője Johnson elnök utasítására kér­te a Biztonsági Tanács azon­nali összehívását a vietnami kérdés megtárgyalására. Roger Seydoux francia kül­dött, a tanács februári soros elnöke a Biztonsági Tanács tagjaival folytatott tanácsko­zás után dönt az összehívás időpontjáról. Az AFP ENSZ- körökből úgy értesült, hogy a Biztonsági Tanács New York-i idő szerint még a hétfő esti órákban (magyar idő szerint kedden hajnalban), vagy leg­később kedden reggel összeül. 11 Thant véleménye New Yorkból jelenti az AP. Nem sokkal azután, hogy Goldberg, az Egyesült Álla­mok ENSZ-képviselője a Biz­tonsági­­ Tanács összehívását­­,érte. U Thant ENSZ-főtitkár szóvivője ismertette a főtitkár véleményeit a VDK amerikai bombázásának felújításáról Az ENSZ főtitkára úgy véli, hogy a bombázások felújítása minden valószínűség szerint akadályozni fogja a konfliktus békés rendezésére irányuló diplomáciai erőfeszítéseket — mondotta a szóvivő­ a VDK elleni légitámadásokat. Rush 25 perces sajtókonfe­renciáján összefoglalta az úgy­nevezett "békeof­fenzíva" ese­ményeit és azt mondotta, hogy ez "nem volt ultimátum, ha­nem inkább békefelhívás*. "L­ehet, hogy Hanoi nem értet­te meg: az USA kész­ teljesí­teni kötelezettségeit" — jelen­tette ki a külügyminiszter, ar­ra utalva, hogy a bomba­tám­a­a­dások felújítását amerikai részről az elhatározottság ta­nújelének szánják. Bush el­ismerte, hogy maga is a ka­tonai akciók kiterjesztése mel­lett foglalt állást. Azzal kapcsolatban, hogy az USA a Biztonsági Tanács ösz­­szehívását kérte, a külügymi­niszter azt mondotta, hogy az amerikai kormány korábban nem akart általános vitát a vietnami kérdésről, mert ez — úgymond —­ megnehezítette volna a különböző diplomáciai kísérleteket. A külügyminiszter nem volt hajlandó válaszolni arra a kér­désre, hogy a légitámadások felújítása egyben azok kiszé­lesítésével jár-e. Elutasította azt az álláspontot, amelyet Morse szenátor és mások kép­viselnek, s amely szerint a kormány eltitkolta a közvéle­mény elől a vietnami háború fontos motívumait. Morse szenátor egyébként Johnson beszédét követően ki­jelentette, hogy az USA elké­sett, amikor az ENSZ közre­működését kéri. "Ak­kor kel­lett volna az ENSZ-hez fordul­nunk, m­ielőtt elhatároztuk az egyoldalú katonai beavatko­zást« — hangoztatta a szená­tor. Angol kormánynyilatkozat Londonból jelenti az AP. A brit külügyminisztérium hétfőn este nyilvánosságra hozta Nagy-Britannia kormá­nyának nyilatkozatát a VDK amerikai bombázásának felújí­tásáról. A brit kormány a nyilatko­zatban kijelenti, hogy "meg­érti és támogatja* az Egyesült Államok elhatározását. Állás­pontját a többi között azzal próbálja indokolni, hogy Ho Si Minh, a VDK elnöke "el­fogadhatatlan feltételeket* tá­masztott a béketárgyalásokkal kapcsolatban. London szerint ilyen "elfogadhatatlan felté­tel* az a követelés, hogy az amerikaiak a Dél-vietnami Felszabadítási Front képvise­lőit ismerjék el a dél-vietnami nép jogos képviselőjeként Ez az elismerés — hangoztatja a brit kormánynyilatkozat — annyit jelentene, hogy az Egyesült Államok cserben hagyná dél-vietnami szövetsé­gesét még a tárgyalások meg­kezdése előtt*. A nyilatkozat egyébként az angol kormány "sajnálkozását* fejezi ki az amerikai *béke­­offenzíva* eredménytelensége miatt, s már eleve a VDK-ra igyekszik hárítani a felelőssé­get a további diplomáciai erő­feszítések esetleges kudarcáért. N\krumah a VDK-ba utazik A­ccrából jelenti a CTK. Nkrumah ghamai elnök elfo­gadta Ho Si Minh elnöknek a Vietnami Demokratikus Köztársaságba hivatalos láto­gatásra szóló meghívását. Mint az accrai elnöki irodán közölték, Nkrumah hamarosan a Vietnami Demokratikus Köztársaságba látogat. Hitelt érdemlő forrásokból származó értesülések szerint a meghívásra azzal kapcsolatban került sor, hogy Nkrumah el­nök a múlt évben szorgal­mazta a közvetítői szerepet Vietnam és az Egyesült Álla­mok között. Rusk sajtóértekezlete Washingtonból jelenti az MTI. R­usk külügyminiszter hétfői sajtókonferenciáján, amely egy­­ órával követte Johnson beszédét, a VDK-t és a Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabad­ítási Frontot igyekezett felelőssé tenni azért, hogy az amerikai kormány felújította O (Berlin, AP) Vasárnap Heinrich Kühke nyugatnémet elnök villája kigyulladt. A rendőrség jelentése szerint a kár mintegy ötezer dollárra tehető. O (Algír, Reuter) Vasárnap este az algériai diákvezetők összeültek, hogy eldöntsék: miképpen tiltakozzanak az FLN határozata ellen, amely szombaton betiltotta az orszá­gos diákszervezet algíri bizott­ságát. A Reuter értesülése sze­rint a vasárnap esti tanácsko­zás eredményeként a szövet­ség vezetői felhívták az algíri diákokat, kezdjenek hétfőn háromnapos sztrájkot. 10 (Párizs, AFP) Abha Eban izraeli és Couve de Murville francia külügyminiszter fél­órás megbeszélést folytatott Párizsban a két országot érte­el-------■ QCQQScnMHvt __ V­alt­ri Simt/Ot _ Biszku Béla felszólalása az ORP kongresszusán í­jra Longo a Kölik­ár Rómából jelenti az MTI. Biszku Béla,­az MSZMP Poli­tikai Bizottságának a tagja, szombaton felszólalt az Olasz KP kongresszusán. Beszédé­ben többek között ezeket mon­dotta: Engedjék meg, hogy még köszönjem megtisztelő meghí­vásukat e fontos tanácskozá­sukra és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága megbízásából tolmácsol­jam olasz ■ testvérpártunknak pártunk, a magyar munkás­osztály és az egész magyar nép szívből jövő baráti üdvözletét. Az olasz kommunisták bátor küzdelme sok fontos tanulság­gal szolgál az egész kommu­nista mozgalom, a magyar kommunisták számára is.­­ Az utóbbi időben az impe­rializmus, különösen az ameri­kai imperialisták agresszivitá­sa fokozódott és ennek követ­keztében kiéleződött, súlyosbo­dott a nemzetközi helyzet, a világ különböző részein az im­perialista hatalmak durván beleavatkoznak más népek belügyeibe. Támogatják a nyu­gatnémet militarista, revan­­sista erőket, amelyek nyíltan nukleáris fegyvereket követel­nek maguknak, veszélyeztetik Európa és az egész világ biz­tonságát. Az amerikai impe­rializmus szennyes háborút folytat a vietnami nép ellen és terveket sző a háború to­vábbi kiterjesztésére. Mint önök, mi is teljes mértékben szolidárisak vagyunk az ame­rikai agresszió ellen küzdő vietnami néppel, és minden tá­mogatást megadunk az impe­rialista betolakodók elleni igazságos harcukhoz. Internacionalista feladatunk­nak tartjuk, hogy hozzájárul­junk a nemzetközi kommunis­ta mozgalom osztagainak ak­cióegységéhez és szorosan együttműködjünk valamennyi haladó és imperialistaellenes erővel. Meg vagyunk győződ­ve, hogy a nemzetközi kom­munista- és munkásmozgalom, amely történelme során már sok nehézséget leküzdött, újra teljesen egységes lesz. Nem az egységbontókat, hanem az egy­ség híveit igazolja a történe­lem. Az Olasz Kommunista Párt XI. kongresszusa hétfőn tar­totta záróülését. Az olasz pártkongresszus hétfői záróülésén megválasz­tották a 151 tagú új Központi Bizottságot és az 51 tagú Köz­ponti Ellenőrző Bizottságot. A Központi Bizottság és a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság együttes ülésén Luigi Kongót újra az Olasz Kommunista Párt főtitkárává választotta. A Központi Ellenőrző Bizottság elnökévé ismét Scoccimarrót választották meg. A kongresszus a tézisterve­zeten és Luigi Longo beszá­molóján, valamint a záróhatá­rozaton kívül elfogadta a ta­nácskozások során létrehozott Politikai Bizottság jelentését is. A jelentés első része elítéli az amerikai imperialisták viet­nami agresszióját és javasol­ja, hogy a tézisek végső meg­fogalmazásában, amely a párt új vezető szerveire hárul majd, különös figyelmet szentelje­nek VI. Pál pápa békekezde­ményezéseinek és a vatikáni zsinat ilyen irányú döntései­nek, továbbá azoknak a meg­állapításoknak, amelyek Luigi Longo beszámolójában hang­zottak el a katolikusok és a kommunisták viszonyáról. A jelentés indítványozza, hogy a tézis­tervezeteket bővítsék a Dél-Olaszországra, a mezőgaz­dasági kérdésekre és a nők helyzetére vonatkozó részek­ben. A kongresszus legvitatottabb kérdéseivel kapcsolatban a bi­zottság állást foglalt a vegyes gazdasági fejlődési modell el­utasítása mellett és a párt harcának középpontjába a fog­lalkoztatottságért vívott csatát helyezte. Az új demokratikus többségért folytatott harcról szólva a jelentés leszögezi, hogy a középbal megbukott és az új többségnek az összes de­mokratikus munkáserők, az összes baloldali erők együtt­működéséből kell kiindulnia a társadalmi megújulás prog­ramjának alapján. Végül a je­lentés megerősíti azt a kom­munista javaslatot, hogy te­remtsék meg a munkásosztály egységes pártját a szocializ­must valló összes erők részvé­telével. Alexandru Birladeanu átutazott Budapesten Alexandru Birladeanu, a Ro­mán Szocialista Köztársaság minisztertanácsának első el­nökhelyettese hétfőn, úton London felé átutazott Buda­pesten. Fogadtatására a Keleti pályaudvaron megjelent Fehér Lajos, a Minisztertanács elnök­­helyettese, Erdélyi Károly kül­ügyminiszter-helyettes, és a Külügyminisztérium több ve­zető beosztású munkatársa, valamint Mihail Rosianu, a Román Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete. Az átutazó román vendég tiszteletére Fehér Lajos ebé­det adott. Hú­szeres az M­SZKP Berlinből jelenti a TASZSZ. A Német Szocialista Egység­párt megalakulásának 20. év­fordulója alkalmából Her­mánál Máté­, a párt Politikai Bizottságának tagja cikket írt a vasárnapi Neues Deutsch­­landban. Matere aláhúzza: a két munkáspárt — a kommunista és a szociáldemokrata párt — egyesülése Németország ke­leti részében kimagasló ese­mény volt a német munkás­­mozgalom történetében. Az NSZEP jelentőse­n erősödött, amikor más demokratikus pártokkal szövetségben közö­sen fáradoztak a demokratikus antifasiszta rend megteremté­sében, a szocializmus építésén, valamint azon, hogy ártalmat­lanná tegyék a német nemzet­tel szemben ellenséges eleme­ket. Hermann Matere végezetül megjegyzi: Bonn rendkívül agresszív és revansvágyó poli­tikája következtében most kü­lönösen időszerű és figyelemre méltó Walter Ulbrichtnak az az ismert javaslata, hogy a né­met kérdést a két német állam közötti tárgyalások útján ren­dezzék. Indira Gandhi beszéde m­egalakult mi Indiai—Pakisztáni Baráti las­sasaa Új Delhiből jelenti az MTI. Indira Gandhi asszony, India miniszterelnöke vasárnap be­szédet mondott Delhiben a mártírok napján. Ezt a napot minden évben megünneplik Indiában, megemlékezve Ma­­hatma Gandhiról és más har­cosokról, akik életüket adták hazájuk szabadságáért.) Beszédében Indira Gandhi többek között kijelentette: a taskenti nyilatkozat első lépés az India és Pakisztán közti vi­tás kérdések békés rendezésé­nek útján. A nyilatkozat te­remtette helyzetet minden esz­közzel fenntartani és támogat­ni kell. Megemlékezve az indiai népnek függetlensége során elért eredményekről, a minisz­terelnök a nemzeti egység to­vábbi erősítésére, a szegény­ség, a betegségek és a műve­­letlenség elleni harcra, az ipa­ri és mezőgazdasági termelés fokozására, az­ erős nemzetgaz­daság megteremtésére hívott M. Atrahatma Gandhinak és az indiai függetlenségért éle­tüket áldozó összes harcosok­nak állítandó legszebb emlék­mű a szegénység és elmara­dottság felszámolása lesz ha­zánkban*" — mondotta. India továbbra is azt az utat követi, amelyet nagy vezetői, Mahat­­ma Gandhi, Dzsavaharlal Nehru és Lal Bahadur Sasztri jelöltek ki — mondotta befe­jezésül Indira Gandhi. Delhiben megalakult az In­diai—Pakisztáni Baráti Társa­ság. M. Cs. Khanna közmun­ka- és lakásügyi miniszter, a társaság alakuló ülésén felszó­lalva kijelentette: az egész vi­lág népei elismerik, hogy a háború nem lehet vitás kérdé­sek megoldásának eszköze. Ebből a szempontból keld szemlélni a taskenti nyilatko­zatot­­ is — mondotta, majd kifejezte reményét, hogy a társaság tevékenysége az In­dia és Pakisztán népei közti barátság megerősítésének ügyét fogja szolgálni ­­ tt 196­6. február . kompromisszum a Közös Piac kü­lügm­iniszteri értekezletén Luxemburgból jelenti az MTI. Luxemburgban vasárnap hajnali egy órakor véget ért a Közös Piac külügyminiszterei­nek értekezlete. Nem tudtak megegyezni a legfontosabb kérdésben, vagyis abban, hogy a Közös Piac minisztertanácsa egyhangúan vagy szótöbbség­gel hozza-e határozatait. Ezért kompromisszum jött létre Franciaország és az öt társ­ország között. A rövid közös nyilatkozat kimondja, hogy ha olyan kér­dés merül fel, amelyben "egy vagy több ország nagyon fon­tos érdekeiről­” van szó, a partnerek azon lesznek, hogy­­ésszerű határidőn belül– kö­zös álláspontra jussanak. Ha nem tudnak megegyezni, ak­kor a franciák szerint a békél­tetési határidő után is foly­tatni kell a tárgyalást, a töb­biek szerint viszont a többség akaratának kell érvényesülnie. A nyilatkozat is leszögezi, hogy ezt az ellenétet nem sike­rült felszámolni. A francia kormány tehát fenntartotta vétójogát, de is­mét elfoglalja helyét Brüsszel­ben. A Közös Piac hét hónap­ja elakadt szekere ezzel újra elindul, a bizonytalan kompro­misszum azonban nem zárja ki egy újabb válság lehetőségét. Az elkövetkező hónapokban ugyanis több fontos probléma vár megoldásra. Ezek közül a mezőgazdasági Közös Piac életbe léptetése áll az első he­lyen, az NSZK azonban egy­idejűleg napirendre akarja tűzni a Nyugat-Európa és Amerika közötti vámcsökken­tés, az úgynevezett Kennedy­­menet kérdését. Az amerikaiak megerősítik Lühke mási múltját Berlinből jelenti az MTI. Az NDK fővárosába érkezett hí­rek szerint az Egyesült Álla­mok bonni nagykövetségének kérdésére az amerikai hadügy­minisztérium katonai archívu­mának vezetősége megerősí­tette, hogy Heinrich Lühke nyugatnémet köztársasági el­nök ellen francia és csehszlo­vák antifasiszták vallomása alapján 1945-ben a CIC ame­rikai elhárító szolgálat körö­zést adott ki. Ezenkívül Sherrod East, az Egyesült Államokbeli Ale­xandriában működő nemzeti archívum és hírszolgálat fő­­tisztviselője megerősítette, hogy a fasiszta Németország­ból zsákmányolt akták között olyan dokumentumok is van­nak, amelyek a hitlerista Né­metország felfegyverzésével kapcsolatban bühke aláírását viselik. Dushuen nem vállalja a CDU elnöki tisztét Bonnból jelenti az MTI. Is­mét nyílttá vált az a kérdés, hogy ki lesz Adenauer utóda a CDU elnöki székében. Ade­nauer — mint ismeretes — még tavaly decemberben egy interjú során közölte, nem kí­vánja magát ismét elnökké je­löltetni a CDU március végén Bonnban tartandó kongresszu­sán. Adenauer nem nevezte meg, kit kíván utódául, de fél­reérthetetlenül kifejezésre jut­tatta, hogy ellenezné, ha Erhard kancellárt akarnák utódaként a CDU elnökévé vá­lasztani. Ezek után CDU vezető­­körökben olyan hallgatólagos megállapodás alakult ki, hogy Dufhuest, a párt eddigi ügy­vezető elnökét választják majd meg márciusban Adenauer utódaként a párt elnökévé. Dufhues személye ugyanis a párt különböző áramlatai szá­mára egyaránt elfogadhatónak látszott és Dufhues megválasz­tásával elkerülhetőnek tartot­ták, hogy nyílt hatalmi harc robbanjon ki Adenauer örö­kéért. Hétfőn délelőtt azonban Bonnban meglepetésszerűen közölték, hogy Dufques Ade­­nauerhez intézett levelében kifejezetten lemondott arról, hogy az elnöki tisztre jelöl­jék. Ezzel ismét nyílttá vált a kérdés, hogy kit választanak majd meg márciusban a CDU elnökévé. Csak annyi bizonyos — hangoztatják a politikai megfigyelők —, hogy a CDU vezetőségén­ belül — a komp­romisszumos jelölt visszalépé­se után — ismét kiújul majd a hatalmi harc, amelynek kime­netele döntő kihatással lesz majd Erhard kancellárságának időtartamára is. Ben Bellát meglátogatta az édesanyja Az AFP és az AP algériai tudósítói úgy értesültek Ben Bella családjához közelálló körökből, hogy a volt köztár­sasági elnök szombaton talál­kozott édesanyjával. Ben Bella édesanyját az al­gériai biztonsági erők egyik gépkocsija szállította a talál­kozóra, amelynek helyét nem nevezték meg. A volt köztár­sasági elnök első ízben talál­kozott édesanyjával, a múlt év június 19-én lezajlott ál­lamcsíny óta Újabb leleplezés a Ben Barka ügyben Súlyos vádak Lemarchand francia kormánypárti képviselő ellen Párizsból jelenti az MTI. Az Express e heti számában újabb leleplező cikket közöl a Ben Barka üggyel kapcsolatban. Egy bizonyos­­Foyer ezredes­, a francia kémelhárítás volt tisztje súlyos vádakat emel be marchand ügyvéd, kormány­­párti parlamenti képviselő el­len. Foyer egyik vezetője volt annak a titkos különítmény­nek, amelyet 1961-ben Algé­riában vetettek be, hogy az OAS harci modorához alkal­mazkodva ugyancsak plasztik­bombákkal, merényletekkel igyekezzék megtörni az ultra terrorista szervezetet. A titkos különítmény tagjait, az úgyne­vezett szakállasokat Lemar­­chand toborozta és ő irányítot­ta a szervezetet is, de később, amikor emberei zsoldjukat­ kö­vetelték és kényelmetlenek lettek számára, sorra eltetette őket láb alól. Amikor Lemarchand neve felmerült a Ben Barka ügy­ben, "Foyer ezredes" figyel­meztette a titkosszolgálat ve­zetőit a parlamenti képviselő viselt dolgaira és kihallgatásra jelentkezett a Ben Barka ügy vizsgálóbírójánál is, vallomá­sát azonban nem vették jegy­zőkönyvbe. A volt kémelhárí­tó tiszt az Expressben megje­lent írásában hangsúlyozza, azért fedte fel Lemarchand, múltját, mert attól tart, hogy az alvilági körökben kiterjedt kapcsolattal rendelkező ügy­védképviselő őt is fel akarja tüntetni­. Külpolitikai hírek­ ­ (Kairó, MTI) Beahima marokkói külügyminiszter, aki azért érkezett Kairóba, hogy megmagyarázza a marokkói álláspontot a Ben Barka-ügy­ben, vasárnap két ízben is megbeszélést folytatott Mah­­mud Riaddal, az EAK külügy­miniszterével a Shephard’s Ho­telben. Nasszer elnök hétfőn fogadta Benhimát.­­Õ (Bukarest, Agerpres) Ion Gheorghe Maurer, a Román Kommunista Párt Végrehajtó Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság állandó elnök­ségének tagja, a Román Mi­nisztertanács elnöke. Belgrád­itól hazaérkezett Bukarestbe. Õ (Helsinki, MTI) Helsinki­ben harmadik napja ülésezik a Finn Kommunista Párt XIV. kongresszusa. A hétfő délelőtti ülésen a Központi Bizottság beszámolójáról és a következő évek gazdasági és szociális re­formjainak programjáról folyt a vita.­­ (Róma­, AP) Jacquayine Kennedy, John Kennedy, a tragikusan elhunyt amerikai elnök özvegye, hétfőn kihall­gatáson megjelent VI. Pál pápánál.­­ (Stockholm, AFP) A svéd parlamenti képviselők egy csoportja az 1966-os Béke Nobel-díjra U Thant ENSZ- főtitkárt javasolta.

Next