Magyar Nemzet, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-22 / 68. szám
4 A RÁDIÓ MELLETT ) Ősz és tavasz között a héten, Füst Milány lírai portréjának méltatásakor, a rádió versalkalmairól beszéltem, szembeállítva a finom műsortölteléknek, elegáns szünetjelnek beiktatott verses adásokat a költészet szuverén, önmagáért való, nem alkalomszerű megszólaltatásával. A líra méltóságát megőrző és ápoló adások felsorolásából nem maradhat ki a Miért szép című sorozat sem, melynek még-megszakadó, de az utóbbi időben megnyugtató folyamatosságot jelző útját hosszú éveken át figyelemmel kísértük e Rovatban. Ez a sorozat, bármilyen napi műsorszerkesztői praktikumtól függetlenül, még tovább megy a líra kultuszának hangsúlyozásában: a vers élményén kívül analízist is ad, kibontja, könynyen járhatóvá teszi az utat a vers mélyebb megértéséhez, rétegeihez. Ennek az »idegenvezetői« módszernek a jelentőségét, különösen a Rádió hatalmas közönsége előtt, nem is szükséges bizonygatni. De a vállalkozás értéke még inkább megnő, ha meggondoljuk, mennyire hiányzik kritikai életünkből az általánosságokon túllépő verselemzés, konkrét analízis, hiszen mintha teljesen kiveszőben volna irodalmáraink eszköztárából. Ezért megnyugtató minden olyan jel, mely arra mutat: vannak kritikusok, akik számot is tudnak adni, a vers anyagát boncolgatva, az általános élmény elemeiről. Bebizonyítva, hogy a költő nem az irodalom követhetetlen asztronautája, akire a megszállottaknak kijáró vegyes tisztelettel tekintünk, hanem az életműnek és a versnek rendje, kinyomozható eredete és építőéive van. S ezzel már el is mondtam, mi fogott meg Lengyel Balázs legutóbbi, élvezetes és elmélyült előadásában Babits Mihály Ősz és tavasz között című verséről, mely Babits utolsó, megrendítő megszólalásainak egyike, a magyar líra legnagyobb teljesítményei közül való. Lengyel Balázs úgy teszi mikroszkóp alá Babits strófáit, hogy ettől a részletezéstől az egész válik még monumentálisabbá; úgy elemez, hogy a szintézist segíti, úgy bontja fel, hogy egyúttal kiteljesíti az élményt. Olvasom, hogy a Miért szép-sorozat elemzései könyv alakban összegyűjtve megjelennek, míg Lengyel Balázs elemzését hallgatom és felidézem a sorozatban hallott társait, az eddig legsikerültebb adásokat, még inkább örülök a közeli könyveseménynek. Érték lesz, önmagában is. De értékét tovább emeld, hogy tán példát és utat mutat majd egy elhaló kritikai módszer feltámasztására. Költőről írsz, kritikus? Akkor most hagyjuk az általános megállapításokat: emeljünk ki egy verset. Beszélj róla. Hic Rhodus, hic salta! A verset Ascher Oszkár mondta el, hangfelvételről. Ismertem a felvételt. Nagyszerű, letisztult, üres hatások és sallangok nélküli versmondás ez, olyan mélységekben edzett, gazdag és végső egyszerűség, amilyen Babits verse. És ez a visszafojtott izzású, betegségtől megtörtén is szuggesztív erejű hang most, a nagy versmondó halála után, még tisztább fényeket, megrendítő rezonanciákat kapott, bár színvonalas teljes napi műsoron belül miféle arányelosztás, értékrend alakuljon ki. Nyilvánvaló, hogy bármennyire változatos a rádióhallgatók különböző rétegeinek életritmusa, a csúcsidő mégiscsak a késő délutáni és esti órákra tolódik. Ha nem így volna, mért sugároznák például a Rádiószínház bemutatóit az esti órákban? (Más kérdés, hogy ezeket az adásokat gyakran megismétlik délelőtt is. De az ismétlés. Az ismétlés elégíti ki a sajátos, a bemutató pedig az általános igényeket. Természetesen egész nap jó műsort kell adni — pontosabban kellene! —, de a legegyenletesebben jó napi programon belül mindig meg fog maradni bizonyos műsor-hierarchia. S a rádióhallgatók többsége, még a tévé előretörése mellett is, a hagyományos csúcsidőben várja a Rádió reprezentatív adásait Megismétlem tehát néhány hét előtti dohogásomat. Ugyanis az a bizonyos összeállítás a Pécsi Balettról annak idején, mint kiderült, el sem hangzott, viharszünet miatt. A februári viharszünet a természet legnagyobb ritkaságai közé tartozik. Én a műsorszerkesztők helyében égi jelnek tekintettem volna, ők azonban felvilágosultabb emberek, mint én, és dacolva a természettel, ismét műsorra tűzték az összeállítást múlt szombaton, ugyanabban az időben, déli egy órakor. Nem is tudtam meghallgatni. Azt sem tudom, elhangzott-e végül. Ha netán közbejött volna valami, ne csodálkozzanak. Én szóltam. Az Olthatatlan szerelem című műsor az én esetemben, úgy látszik, szó szerint értendő. Olthatatlan és reménytelen* Görgey Gábor ------------------------------------ Ne! Olthatatlan szerelem hány hete bosszankodva jegyeztem meg, hogy a Pécsi Balettról készült műsort lehetetlen időben, déli egy órakor sugározták és nem tudtam meghallgatni, holott a jelek szerint reprezentatív összeállításnak ígérkezett. A Rádióújság kitűnő szerkesztője vitába szállt ezzel (pontosabban: a többi között ezzel) a kifogással, mivel szerinte nincs egyetlen csúcsidő. A több műszakos munkás, a nyugdíjas, a háziasszony, a szabadfoglalkozású stb. számára a délelőtt és a dél is lehet csúcsidő. (Ebben a koncepcióban adáskezdettől zárásig tartana a csúcsidő. Rendben van. De akkor mért nem ilyen a műsor egész nap?) Való igaz, hogy a nap minden szakában kell a jó műsor. Mégis, tagadhatatlan, hogy létezik bizonyos műsor-hierarchia, melynek éppen az a legkényesebb és legbonyolultabb kérdése, a minél optimálisabb Megismétlik a gyémántvasárnapot Az Iparművészeti Múzeum Drágakövek, ékszerek című kiállítását jövő vasárnap, március 27-én megismétlik. Az első gyémántvasárnapon mintegy háromezren tekintették meg a kiállítást, közöttük vidékiek, iskolai csoportok és külföldiek is. A tárlat esti bezárásakor még sok százan álltak sort a bejárat előtt, ezért kell a gyémántvasárnapot egy hét múlva megismételni. _ MagarTranzet__ A Nemzeti Színház tervpályázatának lengyel győztesei A budapesti Nemzeti Színház terveire kiírt nemzetközi versenypályázaton a bíráló bizottság a második díjat — ex aequo — két lengyel mérnök, Jan Boguslawski és Bohdan Gnieciewski pályaművének ítélte (az első díjat nem adták ki). A tervezésben közreműködött Maria Leszarynska festőművésznő, a színpadtechnológia tervezésében Wilhelm Staszewski mérnök, az egészségügyi berendezések tervezésében Jerzy Siwinski mérnök, végül Kazimierz Chojnowski mérnök, akusztikus. Lengyel építőművészek az utóbbi hat esztendőben harminc nemzetközi tervpályázaton vettek részt, közülük kilencet megnyertek, összesen huszonkét díjat és húsz elismerő oklevelet nyertek. Számottevő siker például a Tunisz belvárosának átépítésére hirdetett pályázat második díja, az újvidéki Nemzeti Színház tervét jutalmazó első és harmadik, a moszkvai kísérleti lakótelep második díja, a madridi Nemzeti Operaház, a velencei Tronchetto-sziget beépítésének és a dublini egyetem tervezésének első díja, a Hollywood családi ház negyedére kiírt pályázat harmadik, valamint San Francisco egyik főterének átépítésére meghirdetett pályázat második díja A Nemzeti Színház tervpályázatának meghirdetése után Boguslawski és Gnieciewski Budapestre utazott, hogy a helyszínen tanulmányozza a környezeti adottságokat. A két lengyel mérnököt már régóta foglalkoztatja a kulturális épületek és a színházak tervezése. 1948-ban a Visztula jobb partján , ahol nagyrészt épségben maradtak a Külső-Ferencváros hangulatát idéző öreg házak, a szürke bérkaszárnyák között fölépült Praha mozi az akkori években igen eredeti és modern koncepciót képviselt. Ezt a mozit Boguslawski és Gniewiewski tervezte. Ettől kezdve a kulturális épületek tervezése úgyszólván a szenvedélyükké vált. A tervezésben leginkább a probléma összetettsége érdekli őket: az urbanisztikától kezdve a formák és tömegek egyszerű, funkcionáli... mégis mélyen átélt és meggyőző érzelmi kifejezésekkel, emocionális tartalommal telített megkomponálásán át egészen a legapróbb belsőépítészeti részletekig. Élénken foglalkoztatja mindkettőjüket a képzőművészet: a festmények, szobrok, pannók beillesztése az építészeti tervbe. Minden munkájuk szoros és eredményes együttműködést bizonyít a képzőművészekkel. Boguslawski és Gnieciewski érdeklődése azonban más területre is kiterjed: vendéglátóipari létesítményeket és pavilonokat terveznek, rajztábláikon alakult ki Varsó egyik főutcájának, az Aleje Jerozolimskiének terve, s számos fővárosi lakónegyed tervrajza. Mindketten előadnak a Varsói Műszaki Egyetemen, ahol mérnöki diplomájukat is szerezték. Boguslawski ezenkívül a háború folyamán teljesen elpusztított varsói Királyi Vár újjáépítésének tervezője is. Berna Bakowska Egy szocialista ötvösművész útja a Magyar Tanácsköztársaságtól a náci Máltától kora Magyar Nemzetben megjelentHevesy Iván munkássága a munkásmozgalomban-x című írásra válaszolt a cikkben említett egyik híres MIMOSZ-tanár, Dudovits Emil ötvösművész özvegye és közölte, hogy férje is a többi mártír művész sorsára jutott. 1944-ben a németek Németországba hurcolták, ahol nyomtalanul eltűnt. Dudovits Emilnek az Iparművészeti Iskola elvégzése után Budapesten a Bálvány utcában volt műterme és iskolája, s a Partizán Szövetségben tartott találkozón a Munkások Irodalmi és Művészeti Szövetségének tagjai nagy elismeréssel és szeretettel emlékeztek meg volt tanárukról, az ötvös-szak vezetőjéről, akinek sorsáról semmi közelebbit nem tudtak, mert Budapestről eltűnt a Tanácsköztársaság bukása utáni időkben. Előbb Bécsbe ment, majd Párizsba, ahol nemcsak megélhetést talált és hírt szerzett a magyar ötvösségnek, de előadásokat tartott az Académie des Beaux-Arts növendékeinek is, mint meghívott tanár. Mikor Sándor jugoszláv királyt franciaországi látogatása alkalmával meggyilkolták, ezt ott magyar akciónak tartották s ebből a becsületes magyaroknak rengeteg kellemetlenségük származott. A párizsi Képzőművészeti Főiskola tanárai például úgy tettek, mintha nem is ismernék magyar tanártársukat, Dudovits Emilt, nem fogtak vele kezet többé. Dudovits ekkor 1934-ben hazajött feleségével együtt, aki a pesti Zeneművészeti Főiskolát végezte és zongoraművésznő volt, de annyira megszerette az ötvösművészetet, hogy férjével együtt dolgozott. Pesten újra sikeresen folytatta működését és művei olyan exportcikkek lettek, amelyeket külföldön mindig szívesen vásároltak és amelyek becsületet szereztek a magyar ötvösművészetnek 1944-ig, míg el nem hurcolták őt is. M. Abonyi Arany Fischer Annie vasárnap este a párizsi Théatre de Champs Elysées-ben hangversenyt adott. Franciaország egyik legkiválóbb zenekarának kíséretével, Alain Lombard karnagy vezénylésével Beethoven 5. zongoraversenyét játszotta nagy sikerrel. Valkó Márton nagykövet hétfőn koktélt adott Fischer Annie tiszteletére. A Párttörténeti Intézet már évek óta gyűjti a munkásmozgalom és a szocialista munkáskultúra emlékeit, így az 1919-ben dolgozó művészek munkásságára vonatkozó adatokat, amelyekhez néha más földrészekre került emberektől kapunk felvilágosításokat, vagy egy-egy hozzátartozó közlése egészíti ki — legtöbbször nagyon tragikus tartalommal — a már eddig tudottakat. Így történt ez most is, mi NYÁRI ÜDÜLÉSEKET SZERVEZ AZ IBUSZ JUGOSZLÁVIÁBAN AZ ADRIAI-TENGER PARTJÁN! AZ UTAZÁSOK VONATTAL ÉS AUTÓBUSSZAL TÖRTÉNNEK ÜDÜLÉS OPATIJÁBAN! 5, 8, 9 és 11 napos társasutazások, júniustól augusztusig, 1620,— Ft-tól 3480,— Ft-ig. Opatija az Isztriai félsziget világhírű üdülőközpontja, elegáns fürdőhely, gazdag szórakozási és pihenési lehetőségekkel, több kilométeren át húzódó tengerparti stranddal. ÜDÜLÉS LOVRANBAN 1 8 és 11 napos társasutazások júniustól augusztusig. 2050,— Ft-tól 3280,— Ft-ig. Lovran bűbájos üdülővároska egy régi halasztani helyén épült, romantikus utcácskákkal és házakkal, fürdőzésre kitűnő tengerparttal. ÜDÜLÉS CRIKVENICÁBAN 1 6, 9 és 11 napos társasutazások júniustól augusztusig. 1650,— Ft-tól 3260,— Ft-ig. Crikvenica a Kramer-öböl egyik természeti szépségekben bővelkedő fürdőhelye, ahol a tengervíz nagyon kellemesen langyos és sekély. ÜDÜLÉS ZADARBAN! 10 napos társasutazások júniustól augusztusig. 2700,— Ft-tól 3200,— Ft-ig. ÜDÜLÉS PORECSBEN! 8, 9 és 12 napos társasutazások júniustól augusztusig. 2230,— Ft-tól 3820,— Ft-ig. Porecs az Adriai-tengerpart csodálatos gyöngyiszeme, látogatói Kék Lagúnának nevezik. Nagyon szép maga a városka, de különösen a táj és a tenger nyújt itt ragyogó látványt. ÜDÜLÉS SPLITBEN! 11 napos utazás repülőgéppel és autóbusszal — 4200— Ft. Split az Adriai-tenger kóvirága, ahol a modern világ csodálatos összhangban áll a régmúlt idők építészetével és művészetével. ÜDÜLÉS SUPETARBAN! 11 nap egy modern bungalow-telepen, utazás repülőgéppel, autóbusszal és hajóval, júniusban és szeptemberben 3200,— Ft., júliusban és augusztusban 3850,— Ft. Supetar bűbájos városka az Adriai-tenger egyik szigetén — Bracon. Élénk üdülőélet és mégis csendes, pihenésre alkalmas táj jellemzi. JELENTKEZNI LEHET BUDAPESTEN A I., Mártírok útja 67. vv., (Újpest), Bajcsy-Zsilinszky u. 13. V., Bajcsy-Zsilinszky út 18. VI., Dalszínház utca 1. X., (Kőbánya), Kőrös Csorna utca 3. XI., Bartók Béla út 9. XIX., (Kispest), Vöröshadsereg útja 151. XXI., (Csepel), Rákóczi u. 87. sz. alatti ÉS VALAMENNYI VIDÉKI IBUSZ UTAZÁSI IRODÁBAN ■Kedd, 1968. március 1I. Kádár György grafikai kiállítása a Dürer-teremben Jelentékeny képzőművészeti esemény több szempontból is a háromtucatnyi nagy grafikai lap kiállítása Kádár György alkotó munkásságának múlt évi terméséből a Bajcsy- Zsilinszky úti Dürer-teremben. Egy művészi kísérletről ad számot a kiállítás anyaga, s ha e monumentális hatású grafikai gyűjteményt a technika oldaláról közelítjük meg, a monotípia lehetőségeinek, eszközeinek újszerű alkalmazásával, a felületek bársonyos, textíliaszerű megmunkálásával találkozunk. Kádár György legújabb műveiben mégsem ez a lényeges; többről van itt szó, mint egy sajátos grafikai eljárás hatásfokozatainak kipuhatolásáról, megegyéniesítéséről. Kísérletes hozzájárulások a korszerű képzőművészeti nyelvezet kialakításához. A korszerű szemlélet, a korszerű látási kultúra képi megfogalmazásának törekvése a szándék, mely rendkívül időszerű, s amelynek hiányában aligha lehetséges egész képzőművészetünk kimozdítása jelen helyzetéből. Sokoldalú, nemzetközileg is elismert grafikus-gárdánk sokat tett már ezen a téren, s túljutott az újfajta képi jelbeszéd ábécéjének lefektetésén. Kádár György több irányú művészi tevékenységével együtt, kezdettől fogva, jeles művelője a grafikának is. Már korai műveiben a formakultúra, a romák tisztelete jellemezte. Ez az eredendő tulajdonsága, művészi alkatának legjellemzőbb vonása óvta meg külsőséges illusztratív eszközök, szürrealista hókuszpókuszok, a formalista esztétizálás használatától. Ha visszaidézzük grafikai munkásságának régebbi korszakait, most egy művész belső fejlődésének, emberi érettségének logikus következetességével, következményeivel nézhetünk szembe. Formaérzékének biztonsága elmélyült, megtisztult minden sallangtól, esetlegességtől. Művészi látása, tekintete reflektorként kutatja át a formákat, körüljárja, mögéjük néz, s a lényegest fedezi föl. Mégsem öncélú, nikotex formák kompozícióinak alapelemei, a lényeges sűrítése által felfokozott életritmus lüktet bennük. Témái a vérbő valóság földjéről sarjadnak, szervesen nőnek ki a valóságból s helyezkednek el a fehér síkra transzponált művészi alakzatokban. A formák elrendezésével, a vonalak ritmusaival, a szerkezet megbonthatatlan egységével teremti meg mondanivalójának, művészi látomásának tolmácsát. Kádár György fugaszerű kompozíciói újfajta esztétikával új minőségű szépségeket fednek fel és tudatosítanak. Síkra terített formáit fejlett architektonikus érzékkel építi-köti zárt szerkezetekbe s ha vonalat vesz a kezébe, ha a vonallal játszik — mint néhány szőnyegtervében — fehér-fekete íveléseivel is valami újszerű rendre törekszik. Egyetlen műve sem teszi a kiagyaltság hatását, művészi alapállása a megfontolt lelkiismeretesség. Grafikáinak emberközeliségét minden bizonnyal azzal éri el, hogy a tudatosság és az emóciók emberséges egyensúlya táplálja, itatja át munkáit. Az utat is megmutatja, melyen eljutott a modern építészet hangjával oly rokon képi kifejezésekig Kádár György új grafikáinak kiállítása. A szorosan vagy lazábban összefűzött konstrukciók széles regiszteren, sokféle változatban jelennek meg, mint egy kísérletsorozat állomásai. Lehetetlen még nem érezni bennük az állandóság, a maradandóság igényét, a valóságból megfigyelések, meditációk, kitapintások és számtalan műgyakorlat révén leszűrt és megtalált igazságok békés rendjét. Amit a művész a valóság elemeiből elfogadott, magáévá tett, átélt, azt az egyéni alakítás hitelével újból összerakta, felépítette, megszervezte. Kádár György kiállításáról a férfias erő biztonságát, a művészi megbízhatóságot, a szabad és mégis bizonyos önként megszabott határok között tartott alakító képzelet emlékét, viszi magával a látogató s nem utolsósorban a művészi kísérletezés pozitív előjelű élményét- Dutka Mária NAI’LÓ Március 22 25 tagú művészegyüttes — az Operaház és az Operettszínház művészeinek, valamint táncdalénekesek részvételével — kéthónapos turnéra indul a nyáron a Szovjetunióba. A társulat művészeti vezetője Rácz György. A műsor Keszler György, az ORI igazgatójának irányítása mellett készül. oo Prágai színházi hetet tartanak Münchenben március végén. Vendégszerepei a Fekete Színház, a prágai Nemzeti Színház — Karél és Josef Capek zenés komédiáját adják elő A rovarok életéről címmel —, és a Szemafor Színház, a Nyolcadik Henrik és hat felesége című darabbal. * Raina Kabaivanszka, a New York-i Metropolitan és a szófiai operaház tagja májusban két alkalommal ismét vendégszerepel Budapesten: 4-én a Manon Lescaut címszerepét énekli az Operaházban, 7-én Desdemona szerepében lép föl az Erkel Színházban. Májusban vendégszerepel első ízben Budapesten Felicia Weathers fiatal néger énekesnő. 12-én az Aida, 15-én a Pillangókisasszony címszerepét énekli az Erkel Színházban. Nagy Gyula festőművészt szülővárosában, Várpalotán, ma délután kísérik utolsó útjára. Gyászbeszédet mond Tamás Ervin festőművész. Nagy Gyula negyvennégy esztendős volt; művészetének témaköre a termelő munka és a természet. Esztendeje a budapesti Fényes Adolf Teremben rendezett önálló kiállítást. A képzőművészszövetség észak-dunántúli szervezetének alapítója és vezetőségi tagja volt. Kaszás István Viktor festőművész kiállítását március 26-án délután nyitja meg a Vízművek Művelődési Otthonában (V., Károlyi u. 12.) Dávid Katalin művészettörténész. Kovács Dénes hegedűművész két koncerten szerepelt Bukarestben. Szombaton és vasárnap a George Enescu filharmonikus zenekar kíséretében Mozart C-dúr hegedűversenyét, játszotta nagy sikerrel. Mindkét hangversenyt Jvojin Zdravkovics jugoszláv karmester vezényelte. Kazal László meggyógyult és átvette szerepeit a Kis Színpadon, a Nem élünk kolostorban és a Hippolyt, a lakáj című vígjátékban, és Heltai Jenő Néma leventéjével tíz napig vendégszerepelt Jugoszláviában a Déryné Színház egyik együttese. Hét helységben — így Újkanizsán, Újvidéken, Topolyán és Zenán — tíz előadást tartottak. Vendégjátékukat a jugoszláviai sajtó elismerően méltatta. A társulat a látogatás végeztével hazaérkezett. SZÍNHÁZAK MAI MŰSORA Állami Operaház: A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin (L. béri. 7.) (7) — Erkel Színház: Otello (Verdi ciki. A—B. sor. 6.) (7) — Nemzeti Színház: Marat halála (1. sor. .A. béri. 7.) H) — Katona József Színház: Későn (7) — Madách Színház: Hamlet (7) — Madách Kamara Színház: Az élet királya (7) — Vígszínház: A fizikusok (7) — Ódry Színpad: Az orvos dilemmája (7) — Thália Színház: A falu rossza (7) — József Attila Színház: Párizs bolondja (7. bér. 4.) (7) — Fővárosi Operettszínház: Nagymama (7) — Bartók Gyermekszínház (a Főv. Operettszínházban): Az o’.m.ro ikon (du. 3) — Vidám Színpad: Mi ebből a tanulság? (fél 8) — Kis Színpad: Leszállás Párizsban (7) — Egyetemi Színpad: Klaus Börner zongoraestje (Beethoven zongoraszonátái, II. sor.) (fél 8) — Kamara Varieté: Nem nálunk történt (du. 6 és fél 9) — Fővárosi Nagycirkusz: Búcsúzik a cirkusz (7) — Állami Bábszínház: Fehérlófia (de. 10), Ezüstfurulya (du. 3) — Zeneakadémia: Négy évszázad muzsikája, 8.) (fél 8): Bárány Klára zongoraestje (Kisterem, fél 8)