Magyar Nemzet, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-01 / 154. szám

2 tendő szinten túl, az átfogóbb és stabilabb távlatok biztosí­tása érdekében. Mindkét fél kifejezte azt a szilárd óhaját, hogy valameny­­nyi cikkelyében megvalósítja az 1965 márciusában megkö­tött szovjet—francia színes televízió egyezményt. A felek figyelembe vették, hogy mind­két fél bizalommal viseltetik az együttesen kiválasztott mű­szaki rendszer iránt, ezenkí­vül tekintetbe vették az em­lített kérdésről folyó nemzet­közi vitát és úgy döntöttek, hogy folytatják az együttmű­ködést e rendszer ipari alkal­mazása érdekében. Nagy figyelmet fordítottak a felek a kulturális, tudomá­nyos és műszaki cserék fej­lesztésére, tekintettel arra, hogy ezek a cserék előmozdít­ják a baráti viszony megszi­lárdulását és ugyanakkor a kölcsönös érdekeknek is hasz­nára válnak. Megelégedéssel mutattak rá azokra az eddig tett intézkedésekre, amelyek elősegítik a kapcsolatok kiala­kítását, a küldöttségek számá­nak növelését, fejlesztik a kö­zös munkát és javítják annak­­ minőségét. Tovább bővítik a kapcsolatokat Mindkét fél elégedett azzal a színvonallal, amelyet a szovjet—francia kulturális vi­szonyban, ezen belül a felső­­oktatásban, az egészségügy, a művészetek, a kiállítás­csere, a sport stb. területén eddig sikerült elérni. Megállapodás született arra vonatkozóan, hogy mindezeken a területe­ken tovább bővítik a kapcso­latokat, így például fokozzák eddigi erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy mindegyik országban tökéletesítsék a má­sik ország nyelvének oktatá­sát. Ami a szovjet—francia tu­dományos kapcsolatokat ille­ti, megállapítást nyert, hogy a szovjet és a francia tudósok és kutatók kapcsolatai sokrétűek és gyümölcsözőek. Mindkét or­szág segíteni fogja e kapcso­latok kölcsönösen előnyös fej­lesztését. A megbeszélések lehetővé tették, hogy megállapítsák: máris­ jó­ eredmények születtek az atomenergia békés felhasz­nálására irányuló szovjet­­francia együttműködésben. Tudomásul vették egymás ter­veit, amelyeknek célja bővíte­ni a jelenlegi közös munka, így például a nagy energiájú részecskék fizikája területén végzett munka alapjait. A két ország külügyminisz­terei egyezményt írtak alá a világűr békés célú tanulmá­nyozása és felhasználása terü­letén, és aláírták a két ország tudományos-műszaki és gaz­dasági együttműködési egyez­ményét. NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke Meghívás Franciaországba A két kormány elhatározta, hogy a Szovjetunió és Fran­ciaország közötti kölcsönös bi­zalom megszilárdítására, az egyetértés és az együttműkö­dés területeinek kibővítésére folytatja a rendszeres konzul­tációt. Ezek a konzultációk kiter­jednek a kölcsönös érdekű európai és egyéb nemzetközi problémákra. A két kormány törekedni fog arra, hogy egy­­behazagolja erőfeszítéseit az európai és az egyetemes béke és biztonság érdekében. E kon­zultációk tárgya lesz emellett a kétoldalú viszony számos kérdése, tekintettel arra, hogy a két félnek közös törekvése fejleszteni a baráti kapcsola­tokat és elmélyíteni az együtt­működést a Szovjetunió és Franciaország között. A legmagasabb szintű köl­csönös kapcsolatok­­megszilár­dítása érdekében a Szovjet­unió és Franciaország úgy ha­tározott, hogy közvetlen hír­közlési von­a­lat létesít a Kreml és az Elysée-palota között, amelyet felhasználhatnak esz­mecserére és üzenetek továb­bítására minden olyan eset­ben, amikor ez szükségesnek bizonyul. De Gaulle tábornok meghív­ta a szovjet vezetőket — Leo­nyid Brezsnyevet,­­ Alekszej Koszigint és Nyikolaj Podgor­­nijt,­­akik­kel tárgyalt, hogy te­gyenek hivatalos látogatást Franciaországban. A meghí­vást a szovjet vezetők a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a szovjet kor­mány nevében köszönettel el­fogadták. De Gaulle­ tábornok a­ Szov­jetunióban tett látogatása és a látogatásával kapcsolatban folytatott megbeszélések alap­vetően hozzájárulnak a Szov­jetunió és Franciaország, a szovjet és a francia nép egyet­értésének fejlesztéséhez. Ily módon a látogatás megszilár­dította az újjászülető bizalom érzését Európában, amelynek még inkább be kell töltenie ha­gyományos szerepét, hogy a ci­vilizáció központja legyen és együttesen munkálkodjék az egyetemes béke és haladás ja­ván. CHARLES DE GAULLE, a Francia Köztársaság elnöke . A szovjet kormány és a francia kormány nagy jelen­tőséget tulajdonít e két egyez­ménynek, amely lehetővé te­szi, hogy fokozzák a két or­szág tudományos és műszaki cseréjét és együttműködését, különösen a vezető ágazatok­ban. Úgyszintén megállapodás született szovjet—francia kon­zuli, egyezmény megkötéséről és arról, hogy ezzel a céllal a közeljövőben tárgyalások kez­dődnek. A Szovjetunió felbocsát egy francia mesterséges holdat Világűr-egyezmény, tudományos és gazdasági együttműködés Moszkvából jelenti a TASZSZ. Az az egyezmény, amelyet Andrej Gromiko szovjet és Maurice Couve de Murville francia külügyminiszter írt alá Moszkvában a világűr­­kutatás területén való együtt­működésről, elvben előirá­nyozza egy francia mestersé­ges Holdnak a Szovjetunió által történő felbocsátását. Megvalósul még az együtt­működés a legmodernebb be­rendezést alkalmazó kozmikus meteorológia területén, a mes­terséges holdak segítségével megvalósuló kozmikus hírköz­lés tanulmányozása területén, tudományos tájékoztatások cseréje, szakemberek, küldött­ségek kölcsönös látogatásai, valamint értekezletek meg­szervezése útján. Az egyezmény tíz évre szól. Mindaddig érvényben marad, amíg az egyik fél fel nem mondja. Ebben az esetben a felmondás bejelentése után két évvel szűnik meg hatá­lya.* A tudományos-műszaki és gazdasági együttműködés egyebek között az alábbi for­mákban valósulhat meg: — Küldöttségek, tudósok, szakembereik továbbképzésé­ben részt vevő személyek köl­csönös látogatásai, műszaki dokumentáció­ és tájékozta­tás csere. — Tudományos-műszaki kol­lokviumok megszervezése. — Olyan tudományos prob­lémák együttes kidolgozása, amelyeknek eredményeit eset­leg bevezetik a termelésben, továbbá technológiai folyama­tok­ kidolgozása. Az egyezmény megvalósítá­sa érdekében közös szovjet— francia bizottságot alakítanak, amely felváltva Moszkvában és Párizsban legalább egy év­ben egyszer összeül. A felek elő fogják segíteni a szervezetek vagy vállalatok együttműködését, egyebek kö­zött avégett, hogy megállapo­dásokat vagy szerződéseket kössenek egymással. Ezek az egyezmények vagy szerződé­sek szükség esetén előirányoz­zák majd: szabadalmak vagy licenszek átengedésének díja­zását, szabadalmak kicserélé­sét, vagy együttes bejelenté­sét; licenszek kiadási feltéte­leinek megállapítását; termé­kek előállításának bevezetését és realizálását Az egyezmény addig marad érvényben, amíg azt az egyik fél fel nem mondja. O (Kairó, MTI) Kairói saj­tójelentések szerint az Egye­sült Államok hatóságai közöl­ték az EAK kormányával, hogy hajlandók neki eladni élelmiszereket 50 millió dollá­ros keretben és készek a vá­sárlások egy részére hitelt is biztosítani. Madar Nemzet Kiküldött munkatársunk telefonjelentése De Gaulle egy szovjet katonai gyakorlaton Moszkva, június 30. Csütörtökön este a csaknem kéthetes szovjet—francia ta­lálkozók és tárgyalások ered­ményeit közös nyilatkozatban rögzítették. Az okmányokat — beleértve a két technikai jel­legű együttműködési megálla­podást is­­ ünnepélyesen ír­ták alá a Kremlben. Moszkvai idő szerint este 7 órakor a Legfelső Tanács Elnöksége és a szovjet kormány búcsúfoga­dást adott de Gaulle elnök és kísérete tiszteletére a Kreml Szent György-termében, majd fél 9-kor hangzott el a televí­zióban és a rádióban a fran­cia elnök tízperces beszéde a Szovjetunió lakosságához. Csütörtök — mint azt előre jeleztük is — igen zsúfolt programot jelentett a francia elnöknek. Délelőtt 10 órakor érkezett meg de Gaulle Mali­­novszkij marsall, honvédelmi miniszter és a szovjet hadse­reg több magas rangú tisztje kíséretében a moszkvai hely­őrséghez tartozó Tamanyi mo­torizált gárdahadosztályhoz. A fővárostól nem messze levő egységnél katonai­­ tisztelet­­adással köszöntötték a tábor­noki egyenruhában levő­ fran­cia államfőt, aki fogadta a díszala­kulat parancsnokának jelentését. De Gaulle, a kíséret tagjai és az ugyancsak meghívott új­ságírók nyomban felsiettek a gyakorlóterep szélén álló épü­leterkélyekre, ahonnan végig­nézhették a legkorszerűbb fegyverekkel felszerelt Tama­nyi gárdahadosztály hadgya­korlatát. A kéthetes, csaknem szaka­datlan hőséget erre a napra sajnálatosan bőrig hatoló zá­poreső szakította meg. A látá­si viszonyokat azonban ez nem zavarta, kitűnően követni le­hetett a hadgyakorlatot. Csu­pán az eredeti tervektől elté­rően, nem szánhattak fel a ra­kétafegyverekkel ellátott va­dászbombázók. A gyakorlat megkezdése előtt, Gyemicsev tábornok , a­ táblákon kiállított térképeken és­ maketten ma­gyarázta meg az­­ elkövetkező látnivalókat. Észak és­ Dél állt egymással szemben; a feltéte­lezés szerint három kilotonnás taktikai atomfegyverrel végre­hajtott támadást kellett visz­­sza­verni. A bevezető magyará­zat után Gyemicsev tábornok engedélyt kért de Gaulle el­nöktől a hadgyakorlat meg­kezdésére; a vendég nevében Beloborodov tábornok adta meg a jelet. Felharsant a kürtszó, majd pillanatokkal később a nuk­leáris támadást jelképező gomba alakú felhő jelent meg a gyakorlóterep közepén. Ezt követően megkezdődött a ra­kétákból kilőtt tüzérségi tűz az ellenség visszaszorítására. Fények villantak fel, észak­ról is, délről is, a röppályát követni lehetett a tüzes pon­tok nyomán. Világosan ki le­hetett venni a célpontokat, így rögtön meg lehetett állapítani, hogy a szovjet rakétafegyve­rek szinte millim­éternyi pon­tossággal találnak. Egy-egy becsapódás nyomán valóság­gal felkiáltott a különböző or­szágokból toborzódott újság­író-különítmény. A tüzérségi előkészítés után megjelentek az ugyancsak rakétafegyve­rekkel felszerelt harckocsik; ezeknek mozgékonysága mély benyomást tett a jelenlevők­re. Különösen a nyugatnémet tudósító­táborban lehetett hallani a megjegyzéseket: fan­tasztikusak, gyorsak. A harc­kocsik gépfegyverei, ágyúi ugyanolyan pontosan találtak, mint korábban a tüzérségi tűz. Kattogtak az újságírók fény­képezőgépei, berregtek a film­felvevők, közben pedig jegyez­ték Gyemicsev tábornok kom­mentáló magyarázatait. A gyakorlat végeztével de Gaulle elnök megköszönte, hogy mindennek szemtanúja lehe­tett, majd a magas rangú szov­jet tisztek kíséretében a Ta­rná­nyi- gárdahadosztály ebéd­vendége volt. A francia elnök a kora dél­utáni órákban megkoszorúzta a Normandie—Nyeman máso­dik világháborús légiezred emléktábláját, a szovjet— francia antifasiszta együttmű­ködés jelképét. Ezt követően vették fel az esti órákban el­hangzott televízió- és rádió­beszédet, 6 órakor pedig az okmányok aláírásával hivata­losan befejeződtek a politikai tárgyalások. Egy óra múltán a­­krem­nbeli fogadás zárta a jú­nius 20-tól 30-ig tartó legma­gasabb szintű szovjet—francia találkozót, amely azokban csu­pán a kezdet, hiszen a két or­szág I­.külügyminisztereinek kell­­kidolgozniuk a rendszeres konzultációk módját.. De Gaulle elnök pénteken délelőtt 11 órakor a Vnukovo II. repülőtérről indul vissza külön Caravelle-jével Párizs­ba. A moszkvai látogatás azon­ban kétségtelenül még hosszú ideig téma lesz a nemzetközi politikában­, hiszen valami újat indított el a keleti—nyu­gati kapcsolatokban és ennek gyakorlati eredményeit nagy érdeklődéssel várja az egész világ. Várkonyi Tibor Fogadás a Kremlben Koszigin és a francia elnök beszéde Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunió Leg­felső Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány csütörtö­kön a Kreml nagypalotájában fogadást adott de Gaulle fran­cia köztársasági elnök tiszte­letére. A francia államfővel együtt megjelent a fogadáson Mau­rice Couve de Murville kül­ügyminiszter, Philippe Baudet nagykövet és több más hiva­talos személyiség. Szovjet részről jelen vo­lt Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és több más szovjet vezető, ott volt Andrej Gromiko külügy­miniszter, Rogyion Malinovsz­­kij marsall honvédelmi mi­niszter. A fogadást a nagypalota György-termében tartották, ahová a szovjet—francia nyi­latkozat és más dokumentu­mok aláírása után a szovjet vezetők társaságában lépett be de Gaulle elnök. A nagyszabású fogadás be­vezető aktusaként a zenekar eljátszotta a francia és a szov­jet himnuszt. A fogadáson 750 szovjet államférfi és közéleti személyiség, valamint több mint 150 külföldi diplomata vett részt. Az újabb amerikai agresszió esztelen lépés A fogadáson Alekszej Koszi­gin szovjet miniszterelnök ki­jelentette: »Az Egyesült Álla­mok kormánya azáltal, hogy kiterjesztette légierőinek tevé­kenységét a VDK újabb kör­zeteire, ismét bebizonyította, hogy egyáltalán nem érdekli a békés rendezés, amelyről oly gyakran beszél." Az újabb esz­telen lépés nem hoz majd az Egyesült Államoknak sikert, ellenkezőleg, még bonyolul­tabbá teszi helyzetét és meg­gyorsítja az agresszor veresé­gét. Koszigin megjegyezte, a Szovjetunió és Franciaország egyetértenek abban, hogy a délkelet-ázsiai helyzet­­egyre súlyosabbá válik.* A Szovjetunió és Franciaor­szág érdekei különösen közel állnak egymáshoz az európai kérdésekben. E Európa biztonsá­ga mindenekelőtt maguknak az európai népeknek az ügye. A szovjet kormányfő azt mondotta, hogy­­a Szovjet­unió cselekedetei meg fognak felelni a szovjet—francia nyi­latkozat szellemének*. Megje­gyezte, hogy »vannak a nem­zetközi politikának olyan nagy kiterjedésű, mondhatni döntő fontosságú területei, amelyeken a mi együttműkö­désünk — véleményünk sze­rint — igen gyümölcsöző lesz, meg fog felelni népeink érde­keinek*. De Gaulle tábornok látoga­tása­­új oldalt nyit a szovjet —francia kapcsolatok történe­tében­. A szovjet emberek úgy üdvözölték a francia elnö­köt, "­mint tekintélyes és reá­lisan gondolkodó államférfit, aki híve a béke és a nemzet­közi biztonság szavatolásá­nak". Alekszej Koszigin végül Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és a maga nevében köszönetet mondott Charles de Gaulle-nak a franciaországi ,p­é­n­t­e­k, 1966. j­ú­li­u­­s 1. meghívásért, ami­­lehetővé te­szi majd a Moszkvában meg­kezdett gyümölcsöző munka folytatását". A hidegháború időszakának véget kell érnie De Gaulle tábornok beszé­dében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban mindenütt ba­ráti megnyilvánulásokat ta­pasztalt. Látogatása nemcsak a két országban keltett nagy figyelmet, és ez­­nem kis fon­tosságú dolog".­­Hisszük — jelentette ki de Gaulle elnök —, hogy a hideg­háború időszakának véget kell érnie, hogy ingatag, megté­vesztő és terméketlen az az egyensúly, amelyet — úgy tű­nik —, a hidegháború idősza­ka tart fenn a világon.* De Gaulle kifejezte azt a hi­tét, hogy az igazi béke megte­remtése az, ami megfelel min­den nép forró óhajának.­­Ép­pen ez a meggyőződés, amely egyformán megvan önöknél és nálunk, határozza meg köze­ledésünket — jelentette ki a francia elnök. A látogatás nemcsak ragyo­gó megnyilvánulása a francia —szovjet barátságnak, hanem a kapcsolatok megszilárdulá­sát is tanúsítja és megnyitja­­az együttműködés új útját.­­Ezért kötöttünk fontos egyez­ményeket.* Charles de Gaulle kijelen­tette, hogy a szovjet vezetők franciaországi látogatásának időpontjában és feltételeiben -nagyon hamar megállapo­dunk és mi ennek igen örü­lünk­. „Szovjetek és franciák —mi kését foghatunk egymftggal“ A francia elnök beszéde­­ a moszkvai televízióban Moszkvából jelenti az MTI. De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök csütörtökön este beszédet mondott a moszk­vai televízióban. A francia el­nököt, aki beszédének utolsó szavait oroszul mondta el, több mint ötvenmillió ember hallgatta meg. A francia elnök a többi kö­zött ezeket mondotta: — Látogatásom az önök or­szágában a mindenkori Fran­ciaország tiszteletadása a min­denkori Oroszországnak. A két nemzet a nagyon távoli idők­től kezdve, amikor megszüle­tett, mindig rendkívüli módon érdeklődött a másik iránt, von­zódott egymáshoz. Franciaor­szágban az oroszok mindig na­gyon népszerűek voltak. Ahogy önökhöz érkeztem, úgy tűnt nekem, hogy az én lépé­semet és az önök fogadását ugyanaz a kölcsönös megbe­csülés és szívélyesség ösztö­nözte, amelyet a századok fo­lyamán sem tudtak megbonta­ni bizonyos múltbeli csaták, a rendszerbeli különbségek, vagy azok, a szembenállások, amelyek újabban keletkeztek a világ megosztottsága miatt. Ellenkezőleg! Az egymás irán­ti , megbecsülés a szerzett ta­pasztalatok és az átélt meg­­­­próbál­tatások arányában nö­vekedett. Ezért töltött el a tört­­énelem mélyéből felém áram­ló érzés, amikor Moszkvában, Novoszibiliszk­ben, Leningrád­­ban, Kijevben, Volgográdban jártam. — Teljesen eltölt az az ér­zés ebben a pillanatban is, mert íme, itt állok mindany­­nyiuk előtt, hogy a francia nép nevében köszöntsem az orosz népet. A közel ötven évvel ez­előtti forradalom által meg­kezdett hatalmas átalakulás után, amely­­ hallatlan áldoza­tokat és erőfeszítéseket köve­telt, az után a szörnyű dráma után, amelyet a húsz évvel ez­előtt megnyert háború jelen­tett önöknek és amelyből az önök által vállalt rész a Szov­jetuniót a hatalom és a dicső­ség legmagasabb fokára emel­te, és végül az oly sok vihart követő újjáépítés után épen, egészségesen látjuk önöket, te­le lendülettel, amint minden területen fejlődést mutatnak fel és azon a ponton vannak, hogy valamelyik honfitársu­kat felküldjék a Holdra. A francia nép a tények ismere­tében értékeli az önök érde­meit és sikereit. A francia nép maga is mélyreható gazdasági, tudományos és műszaki újjá­születést él át. Természetesen önök és mi nem teszünk min­dent egyformán, és az alkal­mazott eszközök is különböz­nek egymástól, összességében nézve azonban, az önök jövő­je és a mienk hasonló és ösz­­szetartozó. Szovjetek és fran­ciák — mi kezet foghatunk egymással. — Ez azt jelenti, hogy a mai világban­, a jelenlegi időszak­ban országainknak sok min­den elsőrangúan fontos dolgot együtt kell végrehajtaniuk. El­sősorban arról van szó, hogy előbbre kell vinni kölcsönös kapcsolataink fejlődését, min­den téren meg kell sokszoroz­ni a tapasztalatcserét. Végül is nyilvánvaló, hogy sokat nyer­hetnek azon, ha segítenek egy­másnak. Arról is szó van, hogy fokozatosan megvalósítsuk egész Európánkban az enyhü­­lést,­­az egyetértést és és együttműködést annak érde­kében, hogy Európa önmaga biztosítsa saját biztonságát annyi háborúskodás, annyi pusztulás és annyi megosztott­ság után. Vagyis arról van szó, hogy cselekedeteink következ­tében egységes és többé meg nem osztható öreg kontinen­sünk visszaszerezze az őt meg­illető vezető szerepet az egye­temes egyensúly, a haladás, a béke érdekében. — Őszintén köszönöm min­den egyes orosz férfinak és asszonynak, aki hallgat és néz engem, azt a csodálatos foga­dást, amelyet a nép és vezetői rendeztek itt nekem. Mind­­annyiuknak, egész országuk­nak a legjobbakat kívánom. Mindannyiukat biztosítom ar­ról, hogy az új Franciaország barátja az új Oroszországnak. — Éljen a Szovjetunió! — Éljen Oroszország és Franciaország barátsága! A peronisták támogatják az argentin államcsínyt Illta mos mindig, házi őrizetben Buenos Airesből jelenti az AFP és a Reuter. Ongania tábornok, a katonai hatalom­­átvétellel uralomra jutott új argentin elnök szerdán kine­vezte kormányának első tag­ját, a gazdasági minisztert, Jorge Nestor Salimey bankár és gyáros személyében. A kor­mány másik négy tagját ké­sőbb jelölik ki. Ill­a elnök kabinetjének nyolc tagja volt, Ongania tábornok még ezt is csökkenteni szándékszik. Az AFP Buenos Aires-i tu­dósításaiból kitűnik, hogy az Argentínában nagy befolyás­sal rendelkező peronista moz­galom két szárnya közül az egyik támogatja, a másik pe­dig egyelőre nem ellenzi a hatalomátvételt. A három és fél millió ar­gentin dolgozót tömörítő ál­talános szakszervezeti szövet­ség (CGT) főtitkára, Francis­co Prado részt vett Ongania tábornok beiktatásán és utá­na kijelentette, hogy a CGT hajlandó együttműködni az új hatóságokkal, ha azok a köz­társaság javán­ munkálkod­nak. Az AFP kommentárja sze­rint a peronisták azért támo­gatják a katonai államcsínyt, mert remélik, hogy az egye­düli politikai erőt alkothat­ják, amely Ongania tábor­nokkal­­ együtt irányíthatja majd az országot. Az állam­csíny vértelen lefolyását az tette lehetővé, hogy Ongania tábornok, aki feloszlatta az alkotmányos intézményeket, óvakodott attól, hogy hason­ló intézkedéseket hozzon a szakszervezetek ellen, azok pedig passzivitásukkal előse­gítették a puccs sikerét. Ilk­a volt elnök, aki mind­eddig nem mondott le hiva­talosan tisztségéről, továbbra is testvérének villájában tar­tózkodik házi őrizetben és elő­reláthatólag hamarosan el­hagyja az országot. Caracasi jelentés szerint Ve­nezuela szerdán megszakítot­ta a diplomáciai kapcsolato­kat Argentínával, mert a ca­racasi kabinet nem is­mer el alkotmányellenesen megala­kult kormányokat.­­ (New York, AP, AFP) U Thant ENSZ-főtitkár szer­dán este tíznapos európai kör­útra indult. Útjának első állo­mása Milánó, ahol az ENSZ fejlesztési program képviselői­nek értekezletén vesz részt. Innen Svájcba, majd Izlandra látogat el. *

Next