Magyar Nemzet, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-02 / 181. szám
2 Johnson megkísérelte megemelni Wilson nemzetközi hitelét A tört sajtó dühösen támadja az amerikai elnököt Londonból jelenti az MTI. Wilson miniszterelnök washingtoni látogatásának eredményét angol politikai körökben a legnagyobb gyanakvással fogadták. A konzervatív sajtó bőszülten támadja Johnsont, amiért Churchillhez hasonlította Wilsont és egekig magasztalta a munkáspárti kormányfő "államférfiúi nagyságát". Nyíltan azzal vádolják az amerikai elnököt, hogy beavatkozik az angol belügyekbe és a "legolcsóbb megoldást" választja, amikor Wilson feldicsérésével próbálja helyreállítani Anglia külföldi hitelezőinek bizalmát a font sterling iránt Worthsome, a Sunday Telegraph szerkesztője washingtoni különtudósításában ezt írja: “az a tény, hogy Johnson elnök egyenesen Winston Churchillhez hasonlította Wilsont riasztó bizonyítéka annak, hogy az amerikai kormány milyen komoran ítéli meg az angol gazdasági és politikai helyzetet. A londoni amerikai nagykövet tanácsa alapján Johnson úgy döntött, hogy Wilsonnak meg kell adni minden lehető bátorítást. Az már azonban a pánikkal határos, hogy az amerikai elnök ömlengő dicséreteivel halmozta el a brit kormányfőt". " Angol megfigyelők szerint Washingtont "roppant kellemesen lepte meg Wilson bátorsága" a drákói deflációs inintézkedések és az általános bérfagyasztás elrendelésével. Különösen azt “Csodálják", hogy Wilson inkább vállalta a törvényerejű bérfagyasztásban rejlő óriási politikai kockázatokat, minthogy engedjen a katonai kiadások radikális lefaragására irányuló hazai követeléseknek. A Times washigtoni tudósítója hétfői jelentésében megállapítja: az elnök látványos "bizalmi demonstrációjával" ellentétben az amerikai kormánykörök erősen kétlik, hogy Wilsonnak sikerül-e meggyógyítania az "angolkórt", a szigetország vészes pénzügyi gyengeségét. Angol hírmagyarázók rámutatnak: nem volt véletlen, hogy a brit kormány a múlt pénteken, a Wilson—Johnson találkozó napján tette közzé Fehér Könyvét a bérfagyasztásról, amelynek a legrosszabb balsejtelmeket is meghaladó szigorúsága általános lázongást váltott ki a szakszervezeti mozgalomban. Wilson ezzel bizonyította az amerikai elnöknek, hogy el van szánva a legnépszerűtlenebb intézkedésekre is, hogy a "brit katonai kötelezettségek" feladása nélkül szilárdítsa meg a font sterlinget — állapítja meg az Observer szemleírója. Brown gazdasági diktátor felhatalmazása a brit parlament előtt Londonból jelenti az MTI. Tíz nap van még hátra az angol alsóház nyári szünetéig, s a Wilson-kormány ez idő alatt mindenáron keresztül akarja erőszakolni az ostromállapotgazdálkodás törvényeit. A Sun hasonlata szerint a kormány úgy akar végiggázolni a parlamenti ügyrend akadályain, mint harckocsi a zsúfolt autóparkoló helyen. A gazdasági kényszerintézkedésekkel foglalkozó 25-tagú parlamenti bizottságban Frank Cousins, a nemrég lemondott technikai miniszter vezeti a szakszervezeti ellenzék nonstop-támadásait a bérbefagyasztó törvények ellen. Cousins egy igen fontos záradékot és 23 egyéb módosító javaslatot terjesztett elő, de a konzervatív képviselők is sok ellenindítvánnyal élnek. Mint a Times írja, az ellenzék vezetői minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy az összes parlamenti vitalehetőséget felhasználják és így akadályozzák meg George Brown gazdasági csúcsminiszter diktátori hatalmának megszavazását. A kormány sietségének másik oka az, hogy a csomagterv gyors törvénybe iktatása esetén Wilson könnyűszerrel elintézhetné az októberi munkáspárti kongresszuson várható nagy ellenállást, hiszen addigra már egy “megszokott", két hónapja működő és immár megváltoztathatatlan gazdasági, komplexum ellen kellene hadakozniuk a nagy szakszervezeteknek. Wilson , "gazhengerekek", győzelmét mindamellett csaknem bizonyosra veszik a hétfői londoni lapok, tekintettel a kormány nagy alsóházi többségére, de egybehangzóan azt jósolják, hogy “rendkívül éles, késhegyre menő parlamenti vitára számíthatunk ezen a héten". Folytatódik az amerikai légiforgalom sztrájkja A szakszervezetek elvetették a Johnson közvetítésével született megállapodást Lagosból jelenti a Reuter és a UPI. Jakubu Gowon alezredes, a nigériai hadsereg magas rangú tisztje, aki a hadsereg Lázadó egységeinek nevében tárgyalt a katonai kormány képviselőivel, hétfőn a nigériai rádióban bejelentette, hogy átvette a hatalmat az országban., Hangoztatta,,hogy hatalomrajutása a legfelső katonai tanács többségének hozzájárulásával történt. Megerősítette, hogy Ironsi tábornok nigériai államfőt a lázadók elfogták és hollétéről — valamint az ugyancsak foglyul ejtett Faguiyi nyugatnigériai kormányzóról — nem tudnak. Gowon alezredes hausza törzsbeli, mint a hadseregnek azok a tagjai, akik múlt hét pénteken fellázadtak Ironsi kormánya ellen. Gowon hangoztatta, hogy"az egységes kormány nem állta ki az idő próbáját". Gowon 12 évet töltött a nigériai hadsereg szolgálatában. Tanulmányait Nigériában, Ghanaban és a sandhursti angol katonai főiskolán végezte . Hétfőn reggel még lövöldözés folyt Lagos térségében, s hír szerint a lázadók egy híd két oldalán foglalták el állásaikat. Ez a híd köti össze Lagost a szárazfölddel. A lázadó csapatokat az északi hausza törzsből származó tisztek vezetik, akik azért keltek fel Ironsi tábornok katonai rendszere ellen, mert attól tartanak, hogy a januári államcsínytvégrehajtó déli ibo és joruba törzs tagjai végképp kezükbe kerítik az államhatalmat. A legnépesebb nigériai törzs, a hausza törzs a korábbi kormányzat idején kivételes helyzetben volt és kiváltságait félti az ország egyesítésére törekvő katonai vezetőktől. , Jól értesült források szerint a Lázadók szabad választásokat követelnek, és sürgetik a januárban megdöntött polgári kormányzat visszaállítását. Az amerikai repülőgépszerelők szakszervezetének 35 ezer tagja vasárnap 3:1 arányban elvetette azt a megállapodást, amelyet a szakszervezet vezetősége pénteken a Fehér Házban, Johnson elnök nyomására kötött az öt legnagyobb amerikai légiforgalmi társaság képviselőivel. Így tovább folytatódik az amerikai polgári légiforgalom 60 százalékára kiterjedő sztrájk, amely az említett vállalatoknak naponta mintegy 8 millió dollárjába kerül (naponta 150 ezer utas kénytelen más közlekedési eszközt választani). Politikai megfigyelők szerint a megállapodás elvetése a szakszervezeti tagság részéről, súlyos csapás Johnson elnök tekintélyére. Most történt meg ugyanis első ízben, mióta Johnson személyesen avatkozik munkaügyi vitákba, hogy az elnöki közbelépéssel kényszerített megállapodást elvetik. Néhány órával a pénteki megállapodás létrejötte után Johnson elnök sietett bejelenteni az amerikai televízióban, hogy sikerült felszámolnia a repülőgépszerelők sztrájkját. Az érdekelt dolgozók azonban, akik követelték, hogy munkabérüket legalább olyan arányban növeljék, ahogyan a létfenntartási költségek emelkednek, vasárnapi szavazásukkal elvetették a szakszervezet vezetősége által aláírt megállapodást, amely csak részben teszi lehetővé a követelések teljesítését. Számolni lehet azzal, hogy Johnson nem nyugszik bele a vasárnapi kudarcba. Lister Hill alabamai demokratapárti szenátor, a szenátus munkaügyi bizottságának elnöke máris bejelentette, a pártjához tartozó szenátorok megbeszélést tartanak, amelynek célja olyan törvényjavaslat kidolgozása, amellyel kényszeríteni lehetne a sztrájkotókat a munka felvételére. Külpolitikai hírek (Moszkva, TASZSZ) Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, aki a múlt héten hivatalos látogatást tett Japánban, vasárnap, a kora délutáni órákban hazaérkezett a szovjet fővárosba. (Moszkva, TASZSZ) Vasárnap megünnepelték a Szovjetunióban a haditengerészet napját. O (Varsó, PAP) Július 31-ével Lengyelországban felemelték a dohányáruk és néhány halfajta kereskedelmi árát. Viszont leszállították az olvasztott zsír, a televíziókészülékek és néhány hűtőszekrénytípus árát. O (Moszkva, TASZSZ) Kamaradzs, az indiai Nemzeti Kongresszus Párt elnöke, aki az Interparlamentáris Unió szovjet tagozatának vendégeként tett hivatalos látogatást a Szovjetunióban, vasárnap Moszkvából Berlinbe utazott. (New York, AP) U Thant főtitkár tervezetet nyújt be az ENSZ-közgyűlés szeptember 20-án kezdődő ülésszakán a genfi ENSZ-székház bővítéséről. (Baku, TASZSZ) Abdel Rahman Al Razzaz iraki miniszterelnök hétfőn, országjáró útja során Leningrádból Bakuba érkezett. Madar Nemzet Év nem indul a szeptember 11-i választásokon Az év végéig 400 000 főre emelik a dél-vietnami amerikai haderő létszámát Az MTI hanoi tudósítója szerint az amerikaiak változatlanul folytatják vegyi- és gázháborújukat Dél-Vietnamban. Egyedül Közép-Vietnamban 4000 hektár rizsvetést és több tízezer gyümölcsfát pusztítottak el. A repülőgépekről szórt vegyianyaggal megfertőzött növényzettől és víztől százezrével döglöttek meg a tyúkok és kacsák és rengeteg ember is megbetegedett. Hoa Dong és Go Dong járások 20 falujában három nap alatt összesen ötezer ember lázasodon be, vért hánytak, fogínyük és testük tele lett kiütésekkel. A fertőzöttek közül száz gyengébb szervezetű — főleg gyerekek és nők — meghalt, köztük egy nyolctagú és egy tizennégy tagú család. A nyolc hajtóműves, B— 52-es típusú amerikai óriásbombázók vasárnap délelőtt újból támadták a 17. szélességi fokon húzódó demilitarizált övezetet. A vietnami háború történetében először, egy nappal előbb, szombaton hajtottak végre szőnyegbombázást a B— 52-esek ezen a 1—3,2 kilométer széles sávon, amelynek sérthetetlenségét az 1954-es genfi egyezmény írta elő. A demilitarizált övezet ellen folyó támadások miatt aggodalmát nyilvánította, hétfőn a nemzetközi ellenőrző bizottság is. A bizottság szóvivője hangsúlyozta, a bizottság minden szükséges lépést meg fog tenni a demilitarizált övezet védelmét előirányzó genfi egyezmény tiszteletben tartása végett. Jelenleg Vietnamban 280 000 amerikai katona tartózkodik, de az év végére számuk 400 000 lesz és jövőre még ennél is nagyobb. Augusztusban és szeptemberben további nagyarányú behívások várhatók, ez szintén olyan tényező, ami az amerikai haderők létszámának szüntelen, nagyarányú növekedéséről tanúskodik. Ky tábornok, dél-vietnami miniszterelnök hétfőn megnyitotta a kétnapos “választási szemináriumot", amely a szeptember 11-re kitűzött választások előkészítésére szolgál. A szemináriumon mintegy százötven személy — tisztnövendékek, egyetemi hallgatók és tartományi tisztviselők — vesznek részt. Ky a választási hadjárat tulajdonképpeni megnyitásával kapcsolatban nyilatkozott a nyugati újságírók egy csoportjának. A Washington Post, idézve az interjúból, kiemeli Kynek azt a kijelentését, hogy nem fog jelöltként fellépni a közeli elnökválasztásokon. A légierőhöz szeretne visszatérni — mondotta Ky —, hogy így “a fronton lehessek és nem a hátországban". A lázadók átvették a hatalmat Algériában A Mobulu-rezsim kiegyezett a fellázadt zsoldosokkal? Csőmbe készül a hazatérésre Kisanganiban, ahol a közelmúltban kormányellenes zendülés robbant ki, az élet lassan visszatér a rendes kerékvágásba. A jelenleg ott tartózkodó Mulamba miniszterelnök valamelyes haladást ért el a probléma megoldása terén. A zendülők továbbrais kezükben tartják a város központját, a kongói nemzeti hadsereg alakulatai pedig a Kongó- folyó jobb partját ellenőrzik. A kisangani eseményeket elemző rádiókommentátor rámutat: kommentárjában a kongói rádió kifejtette: »a véres lázadást a hadseregben kirobbant belviszály okozta, amelyet viszont a nemzetközi pénzoligarchia támogatását élvező külföldiek provokáltak ki". Kinshasai AFP-jelentés utal arra, hogy a kongói hatóságok magatartása megváltozott a zsoldosokkal szemben. A Kisanganiban néhány nappal ezelőtt letartóztatott zsoldosokat Kinshasába szállításuk után szabadon bocsátották. A kinshasai rádió pedig szombaton és vasárnap több ízben hangsúlyozta, hogy a zsoldosok hűek a kormányhoz. “Hazámnak szüksége van rám" — hangoztatta Csembe volt kongói miniszterelnök az Il Tempo című olasz lapnak adott nyilatkozatában. “Naponta kapok leveleket Kongóból, amelyekben felszólítanak, honosítsak meg az országban olyan demokráciát, amilyenhez Kongó népe 15 hónapos kormányzásom alatt hozzászokott" — kérkedett nyilatkozatában Csembe, majd hozzátette: “nincs jogom csalódásban hagyni ezeket az embereket. Ezért nem bújok ki a felelősség alól és visszatérek Kongóba, hogy ott elfoglaljam az engem megillető helyet." Megalakult az új Szudánt kormány Khartoumból jelenti a Reuter A szerdán kormányalakítással megbízott Sayed Sadík el Mehdi szudáni miniszterelnök — a reakciós UMM párt elnöke — vasárnap este bejelentette, hogy sikerült megalakítania az új koalíciós kormányt. Az új kabinet megalakítására azért került sor, mert múlt szerdán az alkotmányozó gyűlés nagy többséggel leszavazta Ahmed Mahgoub kormányát Az új miniszterelnök, Sayed Sadik, a modern Szudán m"galapítójának, Mahdinak*származottja, négy napieménytelenül kíséreltem az új kormány megalakítását, mert a koalíciós partner Nemzeti Unió Párt ragaszkodott ahhoz, hogy a pártot korábban képviselő miniszterek továbbra is bennmaradjanak a kormányban. _____Reed. »M. ragaszt** 7. Amióta hufp mögött van MIÉRT MARAD EL AZ ARAB CSÚCSTALÁLKOZÓ? A negyedik arab csúcstalálkozó, amelyet szeptember 5-re hívtak össze Algírba, valószínűleg elmarad. Nasszer elnök egy héttel ezelőtt a forradalom 14. évfordulóján, bejelentette, hogy az Egyesült Arab Köztársaság nem vehet részt egy ilyen értekezleten, amíg néhány arab országot a reakciós erők képviselik. Azóta több arab ország csatlakozott ehhez az állásponthoz: Szíria, Irak és Jemen s a legfrissebb jelentések szerint Libanon és Marokkó. Nasszer beszédében rámutatott, hogy a kolonializmus erőivel összejátszó reakciós vezetők a korábbi csúcsértekezleteket a haladó arab országok ellen használták ki. Az egyiptomi elnök ezért a csúcstalálkozó meghatározatlan időre való elhalasztását kérte. Az algériai álláspont még nem ismeretes, Kuwait és Libanon viszont kompromiszszumos megoldást keres. így merült fel az a javaslat, hogy ha mást nem, a csúcsértekezlet előkészítésére összehívott külügyminiszteri tanácskozást tartsák meg szeptember másodikán Algírban. A nyilatkozatok alapján olyan következtetésre jutna az arab világ kérdéseiben kevésbé járatos ember, hogy a haladást az arab egység falán a haladó országok siettették. Az igazság viszont az, hogy Fejszál király, Szaúd-Arábia uralkodója már hónapok óta a legkülönbözőbb eszközökkel próbálja kettészakítani az arab világot. Amikor az úgynevezett iszlám paktum terve csődöt mondott, akkor felvetette egy “iszlám csúcs" öszszehívását Mekkába. Johnson elnökkel folytatott megbeszélései után Fejszál újabb jelszót vetett be. Amikor néhány héttel ezelőtt hazaérkezett Washingtonból, a szaúd-arábiai propaganda gépezet az “iszlám gondolat” és az “iszlám kezdeményezés" jelszavát kezdte terjeszteni. A Neue Zürcher Zeitung magyarázata szerint Fejszál király az ideológiai frontra helyezi át politikája megvalósítását. Az iszlám “szolidaritási mozgalmat” olyan formában igyekszik fejleszteni, hogy az ne sértse Amerika és Izrael kapcsolatát. A Zürcher Zeitung még arról is tud, hogy döntöttek az “iszlám csúcs” megtartásának időpontjáról. “Fejszál király New Yorkban úgy határozott, hogy az iszlám államfőik mekkai értekezletét jövő év tavaszán tartják meg." Ennek az iszlám mozgalomnak az éle kétségkívül az arab országok haladó erői ellen irányul. Fejszál paktumától, amelyhez — a tervek szerint — nem arab “iszlám államok* is csatlakozhatnának, mint például Irán és Törökország, nem kell tartania az imperializmus régi és új képviselőinek a Közel-Keleten. A dolgozó mohamedán tömegek vallásos érzelmeivel való kufárkodás, a szocialista gondolat elterjedésének megakadályozása, a szocializmus felé orientálódó arab országok egységének megbontása — ez tehát a célja ennek a politikának. Nasszer elnököt is ez a felismerés vezette a csúcsértekezlet problémájának értékelése során. A frontok kirajzolódtak. Az amerikai támogatást élvező reakciós rezsimekkel szembekerülve, az önállóságuk megtartásáért küzdő arab országok a szocialista világhoz fordultak segítségért. A minden áron való és látszat szerinti arab egység politikájának folytatása helyett, előtérbe került az antiimperialista állásponton levő arab országok tartós egységének biztosítása. Persze vannak arab országok, amelyek szeretnének — legalábbis látszólag-semlegesek maradni. Nem valami kényelmes dolog az Egyesült Államok nyílt szövetségesének lenni, különösen akkor, ha Amerikának egy másik szövetségese, a vietnami háborúra emlékeztető napalmbombás légitámadást intéz egy arab állam öntözési berendezései ellen. Méghozzá nem is nagyon titkolt amerikai sugalmazásra. Frank Liscoe amerikai külügyminiszter-helyettes “véletlenül” éppen Tel Avivban volt a Szíria ellen, végrehajtott izraeli légitámadás idején. Ráadásul a támadást megelőzően nagyobb fegyverszállítmány érkezett Izraelbe az Egyesült Államokból. Jordánia, noha maga is szorgalmazója a neokolonialisták által kiagyalt iszlám akció különböző válfajainak, a Biztonsági Tanácsban, amely éppen ezekben a napokban tárgyalja Szíria panaszát — kénytelen volt elítélni az izraeli agressziót. És ezt éppen az a jordán kormány tette, amely maga is csapatokat vonultatott fel a szíriai határon, a februári fordulatot követően. A szíriai változások, s főleg az a tény, hogy az új vezetés mind bel-, mind külpolitikai téren haladó irányzatot vett fel, Jordánia fővárosában, Ammanban is aggodalmakat okozott a jobboldali beállítottságú kormánykörökben. Ők attól tartottak, hogy Jordániába is átterjed a népi politikát követő irányzat. Az izraeli támadás viszont leplezetlen fenyegetés volt. Lényegében zsarolás is: Szíria hagyjon fel a Jordán folyó vizének felhasználására irányuló munkálatokkal, ne folytassa radikális programját az ország szocialista irányba mutató felépítésére. Úgy számították, hogy hiába fordul majd Szíria segítségért a szocialista országokhoz, elsősorban a Szovjetunióhoz. A Szovjetunió nem határos Szíriával, a szomszédos országok pedig nem fognak kiállni mellette. Már a jordán állásfoglalás is mutatja, mennyire téves volt ez a kalkuláció. Ám ha Jordánia csak taktikai okokból állt ki Szíria mellett a Biztonsági Tanácsban, Fecarenko, a szovjet küldött félreérthetetlenül leszögezte, hogy a Szovjetunió nem marad közömbös ezekkel a békeborítási kísérletekkel szemben. Ezek az agressziós cselekmények — mondotta — az imperialista politika felélénkülését tükrözik a Közel-Keleten. Éppen ezért agresszorként kell megbélyegezni az ilyen cselekmények elkövetőit. Hasonlóképpen nyilatkozott az iraki küldött is. Az Egyesült Arab Köztársaságban, amely nem tagja a Biztonsági Tanácsnak, az ország vezetői bejelentették, hogy fokozzák az együttműködést Szíriával és ily módon növelik a fenyegetett ország védelmi erejét. Ami hazánkat illeti, éppen a napokban adták át Szíriában a Legújabb magyar segítséggel készült iparegységet, egy betonaljgyárat. Szíria nincs egyedül. Erről megbizonyosodhattak az agresszió elkövetői és sugalmazói egyaránt. A szíriai ügy alkalom volt arra, hogy a haladó és reakciós országok felmérhessék az erőviszonyokat. A polarizáció folyamata még inkább előtérbe került. Jordánia ugyan a nyilvánosság előtt megingott egy számára kényes helyzetben, de nem szabad lebecsülni az ellenség erejét, taktikai lehetőségeit. Zuajen szíriai miniszterelnök kedden egy damaszkuszi munkásgyűlésen éppen erre mutatott rá, amikor leszögezte, hogy még hosszú és nehéz harc áll országa, az egész arab világ haladó erői előtt. “Az útnak még csak az elején tartunk. Harcot folytatunk az imperializmus és ugyanakkor az elmaradottság ellen, a szocialista társadalom felépítéséért. Znajen példákat hozott fel arra, hogyan igyekszik gátolni az imperializmus az elmaradott országok fejlődését. Nem csúcstalálkozókon, hanem a politikai és gazdasági haladásért fajvó szívós küzdelmek során dől el majd az egyes arab országokban, hogy melyik út vezet a nép igazi érdekeit szolgáló egység felé. Meg lehet azonban már ma valósítani azoknak az országoknak az összefogását, amelyek közös nevezőre jutottak a valóságos nemzeti függetlenség és a társadalmi felemelkedés kérdésében. Forgács Marcell