Magyar Nemzet, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-01 / 206. szám
fesstőrtők, 1968. szeptember 1. . l®ar?0iBet_ A VEVŐ ÉRDEKE Nagy horderejű gazdasági intézkedés lép hatályba ma, szeptember 1-én: a kormány 10/1966. (II. 14.) számú rendelete a szállítási szerződésekről, amelyeknek kihatásait egész társadalmunk kedvezően tapasztalhatja az elkövetkező időszakban. A szállítási szerződésben nem fuvarozási feladatokról van szó, hanem azokról a termékekről, cikkekről, amelyeket — a többi között — az iparvállalatok állítanak elő a megrendelőkkel kötött megállapodások alapján. Eddig az 1955- ben kialakított szerződési rendszer szabályozta a gyártók és a megrendelők szállítási kapcsolatait. Ennek alapján a vállalatok döntő feladata a központilag kidolgozott és jóváhagyott tervek teljesítése és túlteljesítése volt A mennyiségi teendők mellett háttérbe szorultak a minőségi feladatok, a tényleges szükségletek kielégítésének ellátása. Az új kormányrendelet alapvető célja a szükségletek kielégítése, a korábbi merev kötöttségek feloldása, a megrendelők — mint a szükségletek hordozójának, közvetítőjének — alárendeltségi viszonyának megszüntetése a gyártó vállalatokkal szemben. A vásárló, a megrendelő kereskedelem örömmel üdvözli a kormányrendeletet, amelynek első pontjában is kidomborodik a fő teendő: »A szállítási szerződések rendeltetése, hogy előmozdítsák azoknak a szükségleteknek kielégítését, amelyek a népgazdasági terv célkitűzéseit megvalósító gazdasági tevékenység során jelentkeznek«. Mindenki helyeslésével találkozik a szállítási szerződések további pontja, amelyben ez áll: »A szállító kötelessége, hogy működési körében a megrendelők szükségletét korszerű, jó minőségű termékkel kellő időben kielégítse. Világosan kitűnik a kormányrendeletből, hogy a szállítási szerződések alapja a szükséglet. Ha ez így van, akkor a fogyasztó, a felhasználó érdeke az elsődleges, ennek folytán a megrendelőt az eddiginél nagyobb jogi védelemben kell részesíteni. Adott esetben ez azt követeli, hogy — ami a teljesítési és felelősségi rendelkezésekben kifejezésre is jut — jogi eszközökkel erősítsék meg a megrendelők pozícióját. Ez azonban nem valami egyoldalú kedvezményt valósít meg. Az új jogszabály ugyanis a gazdaságos növekedés megvalósítása céljából a megrendelői és szállítói érdekek között úgy teremt összhangot, hogy népgazdasági szempontból igyekszik az optimumot megközelíteni. A jogszabály nagyobb teret kíván nyújtani a vállalati kockázatviselésnek, de lehetőséget ad ahhoz is, hogy a jövőben a társadalmi érdek az eddiginél sokkal inkább a vállalati érdek útján érvényesüljön. A napokban jelent meg az Országos Tervhivatal elnökének utasítása a szállítási szerződési kötelezettség alá tartozó termékekről, szolgáltatásokról. Ez az utasítás tartalmazza azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyekre a szállító köteles szerződést kötni. Ide tartoznak a kormány által kijelölt beruházások céljait szolgáló termékek, a haditechnikai célú termékek, továbbá az egyes államközi szerződésekben szereplő árufajták, valamint az állami tartalékokat és egészségügyi ellátást szolgáló cikkek, berendezések. Ezt az utasítást a gyártó vállalatok és partnereik élénk érdeklődéssel várták, hiszen az utasításban nem szereplő termékekre és szolgáltatásokra nem kötelező a szállítási szerződések megkötése. Az élet megy tovább a maga útján és elmondhatjuk: a gyártó vállalatok és a megrendelők közötti kapcsolatok továbbra is még a régi módon zajlanak. Csökkent ugyan a mechanikus szerződéskötések száma, de a vállalati munkában az úgynevezett **naptári ritmus« még érezteti hatását és el kell telnie bizonyos időnek, hogy a szerződéskötési kampányok végleg eltűnjenek és a szállítási szerződések új rendszere teljes egészében kibontakozzék. Érdekes az új rendeletben, hogy szerződéskötési kényszer csak a szállítót terheli. A cél azonban az, hogy a gyártó és a megrendelő között a kereskedelmi módszerek alakuljanak ki, a kereslet és a kínálat jusson érvényre a döntésekben. A szállító súlyos büntetést fizet, ha szerződéskötési kényszer terheli, de a megrendelő felhívása alapján nem tesz ajánlatot vagy nem küld szerződéstervezetet és ennek indokait nem közli. A döntőbizottság ilyen vállalat-, tal szemben — az állam javára — napi ezer forintig terjedhető bírságot szabhat ki." Részletesen foglalkozik a kormányrendelet a szállítási szerződés módosításával és megszűnésével. A megrendelő a teljesítési határidő előtt elállhat a szerződéstől, köteles azonban a felmerült költségeket — ráfordítását — megtéríteni. A döntőbizottságok feladata annak megállapítása: ártatlan-e, vagy vétkes az a vállalat, amely visszalépett a szerződéstől. Ha ártatlan, akkor csak a tényleges ráfordítás összegének megfizetésére kötelezik, ha azonban vétkes a visszalépésben, akkor a szerződésszegés összes jogi és pénzügyi következményeit viselnie kell. A vétkes vállalat köteles megfizetni a költségeken túl a kötbért, az elmaradt hasznot. A büntetőszankciók súlyosbodtak. A kötbért és az egyes illetéket nemrég hozzávetőlegesen kétszeresére emelték. A legmagasabb illeték döntőbizottsági eljárás esetében maximum 100 000 forintig terjedhet. A döntőbizottság »drága« hely lesz ezentúl. Ha a szerződésszegő vállalat önként megfizeti a kötbért, jobban jár, ugyanis, ha 30 napon belül önként fizet, fele összeget kell térítenie. A vállalatok gazdasági, műszaki vezetőinek nagyobb felelősséggel kell végezni feladataikat, nagyobb körültekintéssel és felelősséggel kell működniük a vállalati jogtanácsosoknak és főkönyvelőknek is, ezentúl nem szabad minden »tyúkpert« a döntőbizottságok elé vinni, a bizottságokat kis ügyekkel elhalmozni, csak a valóban fontos ügyekben kell kérni a döntést. Az új szállítási szerződés megalkotása úttörő munka. A minisztériumok, főhatóságok szakemberei, jogászok, közgazdászok mélyrehatóan elemezték a feladatokat, sok segítséget adott a munkához a beérkezett közel ezer észrevétel és javaslat is. Most már a szállítókon és a megrendelőkön a sor, hogy a szeptember 1-én életbe lépő jogszabályt a gyakorlatban jól hasznosítsák. A kormány rendelete nagy segítséget jelent majd a gyártók és a megrendelők közötti kapcsolatok fejlesztéséhez, a rugalmasabb munkavégzéshez. Egyaránt szolgálja a népgazdaság célkitűzéseit és a vevők érdekeit. Az egyik fontos népgazdasági célkitűzés a fizetőképes szükséglet kielégítése. A kereskedelem azt várja a gyártó vállalatoktól, hogy szükségletre termeljék a cikkeket, minél nagyobb választékban, a kívánt menynyiségben és ezzel biztosítsák a Vásárlóerő és az árualapok egyensúlyát. A szállítási szerződés hatékony eszköz lesz az 1968. január 1-én életbe lépő új gazdasági mechanizmus sikeres megvalósításához. Vig István Gáspár Sándor látogatása Szolnokon Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára szerdán Szolnokra látogatott. A megyei pártbizottság székházában Csáki István, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei párt végrehajtó bizottság több tagja, Fodor Mihály, a megyei tanács vb-elnöke, Árvai István, a szakszervezetek megyei tanácsának titkára, valamint Sípos Károly, a városi pártbizottság első titkára, Kapás Rezső, a városi tanács vb-elnöke fogadta. Rövid eszmecsere után Gáspár Sándor néhány megyei és városi vezető társaságában városnéző sétára indult. Felkereste Szolnok új üdülőközpontját, a Tisza-ligetet, megtekintette az úttörővárost, a KISZ-tábort, a közelmúltban létesített nemzetközi kempingtelepet, a strandfürdőt és az új vállalati üdülőket. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Volga típusú szárnyas vízijárművén rövid sétautat lelt a Tiszán. Innét a város egyik nevezetes, új szocialista létesítményéhez, az ezer családnak otthont nyújtó Zagyván túli lakótelepre vitt az útja. Délután a város legnagyobb szocialista üzemét, a Tiszamenti Vegyiműveket kereste fel. Az üzem vezetői tájékoztatást adtak a már felépült és készülőben levő új üzemekről. Gáspár Sándor megtekintette az egyes létesítményeket és baráti beszélgetést folytatott a szocialista brigádok tagjaival. A kora esti órákban aktivista értekezletet tartottak a Ságvári Endre Művelődési Ház színháztermében, ahol Gáspár Sándor tartott tájékoztatót az időszerű belpolitikai és nemzetközi kérdésekről. A békéről,az igazságszolgáltatásról azonos nézetet vallanak a magyar és francia jogászok Elutazott Budapestről szerdán Albert Brunois, a Párizsi Ügyvédi Kamara elnöke, aki egy hetet töltött hazánkban a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségének vendégeként. A francia jogászvilág ilyen magas rangú képviselője most első alkalommal járt Magyarországon. A. Brunois elutazása előtt elmondta: " A békevágy a világon ma sokkalta erősebb, mint valaha, és a természet rendje szerint mindenkinek kötelessége, hogy pártolja az emberiségnek ezt a törekvését. Meggyőződésem : intézményeivel és eszközeivel a jog is hivatott arra, hogy biztonságot teremtsen a világban, megalapozza az emberiség boldog, békés jövőjét. Ennek előfeltételei: a szocialista jólét, az emberek egyenjogúsága és az igazságszolgáltatás feddhetetlensége. Ahhoz, hogy a jog kellőképpen be tudja tölteni szerepét, szükség van a különböző országok jogászainak állandó érintkezésére, találkozóira, véleménycseréjére. Magyarországi látogatásom során örömmel tapasztaltam, hogy a magyar jogászok az élet legfontosabb kérdéseiben és a joggyakorlat tekintetében ugyanúgy gondolkoznak, mint mi, franciák. Az utóbbi években rendszeresen meghívjuk közgyűléseinkre a Magyar Ügyvédi Kamara képviselőit, mégpedig tanácskozási joggal. Az 1966-os őszi közgyűlésünkön arról lesz szó, milyen szerepet tölthetnek, illetve töltenek be a különböző országokban dolgozó ügyvédek a béke biztosításában. Magyar részről dr. Kárpáti Lászlót, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét kértük fel hozzászólásra. A. Brunois Budapestről Beirútba, majd Teheránba utazik, hogy részt vegyen az ügyvédek nemzetközi szövetségének tanácskozásán. Kállai Gyula cikke az Izvesztyijában Az Izvesztyija szerda esti száma közli Kállai Gyulának, a magyar forradalmi munkásparaszt- kormány elnökének cikkét, amely behatóan elemzi a kommunista és munkáspártok 1957. és 1960. évi moszkvai tanácskozásáról kiadott dokumentumokban meghatározott politika megvalósítását, azt, hogy miképpen hatottak ezek a dokumentumok a nemzetközi fejlődésre. A fővárosi tanács végrehajtó bizottságának ülése Helyzetjelentés a budapesti építkezésekről Egyenletes javulás jellemzi a fővárosi tanács felügyelete alá tartozó vállalatok gazdálkodását — állapították meg a végrehajtó bizottság szerdai ülésén. Az első félévi adatok szerint a budapesti ipar 5 százalékkal termelt többet, mint az előző év hasonló időszakában, s az eredményt teljes egészében a termelékenység növelésével érték el. A legutóbbi bérintézkedések hatására a budapesti ipari dolgozók átlagkeresete nagyobb mértékben emelkedett, mint a megelőző években, s kedvezőek az ez évi építkezések mutatói is. A fővárosi lakásépítkezés például ebben az évben jelentős állomáshoz érkezett: befejeződött az első nagy lakótelep építése az Üllői úton, s megkezdte az üzemszerű termelést a budapesti házgyár, amelynek termékeit a kelenföldi lakótelepen használják fel. Befejezés előtt áll a XI. kerületi kenyérgyár építése, az üzembe helyezés november végén várható. A földalatti vasút kelet— nyugati vonala tervszerűen készül. A Fehér út—Deák téri első szakaszból már csak 140 méter alagút építése van hátra. A Szent István tér—Vérmező közötti vonal építése már a Szovjetunióból beszerzett gépesített fúrópajzsokkal történik. Folyamatosan dolgoznak a már megépült állomások és alagutak szigetelési munkáin. A főváros egészségügyi és szociális intézményeinek hálózata egész sor új intézménynyel bővült fél év alatt. Befejeződött az Uzsoki utcai kórházban az emeletráépítés — itt a gyógyintézeti ágyak száma 110-zel növekedett —, s átadták az István kórház G-pavilonját, ahol 48 új ideggyógyászati ágyat helyeztek el. A kelenföldi lakótelepen két 60 személyes bölcsőde épül. A pesterzsébeti gyermekeknek hasonló intézményt rendeznek be a Rézöntő utcában. Új oktatási intézmények épülnek a főváros különböző pontjain. A IX. kerületi Ecseri úton külkereskedelmi főiskolát és szakközépiskolát létesítenek, a XII. kerületi Arany János intézet mellett gyermeklélektani tudományos kutató intézetet szerveznek, a kelenföldi lakótelepen 16 tantermes, a III. kerületi Szépvölgyi úton 8 tantermes általános iskola építéséhez fogtak, Pestlőrinc és a XVI. kerület egy-egy új gyógypedagógiai iskolát kap. A végrehajtó bizottság foglalkozott a Belváros részletes rendezési programjával is. A terv a már korábban elfogadott irányelveknek megfelelően, lényegében megtartja a mai városszerkezetet. Eszerint a Szent István körúttól a József Attila utcáig terjedő körzetekben alakul majd ki a kerület igazgatási központja, a József Attila utca közötti rész idegenforgalmi és kereskedelmi centrum lesz, az ettől délre, a Tolbuhin körútig terjedő körzeteket elsősorban kulturális és felsőoktatási központtá fejlesztik. A terv egyébként a Belváros lakossága számának kisebb mértékű csökkenésével számol. Ezért lakóházakat csak különlegesen indokolt esetben építenek majd, s a felszabaduló területeket inkább a tervezett közintézmények elhelyezésére, zöldterületek és autóparkoló helyek létesítésére használják fel. Ennek szem előtt tartásával nagyobb arányú építkezésre nyílik majd lehetőség a Szabadság tér déli oldalán, a Bazilikától a Múzeum körútig terjedően, a Bajcsy-Zsilinszky út és a Tanács körút mentén, továbbá a Lánchídtól Erzsébethídig terjedő Duna-parton, beleértve a szállodasor kialakítását. Jóváhagyta a végrehajtó bizottság a zuglói lakótelep beruházási programját. A tervek szerint a XIV. kerületi Eörsvezér tér — Füredi tér — Nagy Lajos király út körzetében, 78 épületben 13140 családi otthont emelnek, úgynevezett Larsen—Nielsen-rendszerű építési technológiával. Ennek előkészítésére a Ferencvárosban házgyár építését kezdték meg, amely évente mintegy 1600 zuglói lakáshoz biztosítja majd a szükséges panelelemeket. A telepen több mint 50 000-en laknak majd, minden családi otthon fürdőszobával, beépített szekrényekkel, beépített konyhával készül. Az új településnek négy iskolája, hét-hét óvodája és bölcsődéje lesz, ezenkívül orvosi rendelőt, gyógyszertárat, s megfelelő számú kereskedelmi és szolgáltató egységet rendeznek be. TRABANT SZEMÉLYGÉPKOCSIT, ÉS SOK ÉRTÉKES TÁRGYAT NYERHET A CSSS3 TÁRGYNYEREMÉNY sorsolásán MINDEN 5 kg RONGYÉRT AJÁNDÉKSORSJEGYET KAP FELVILÁGOSÍTÁS AZ ÁTVEVŐHELYEKEN Négyszázmillió forint értékű könnyűipari termék terven felüli exportra A könnyűipari vállalatok többsége az év első felében túlteljesítette első fél évi exporttervét. A számítások szerint a vállalatok éves exporttervüket mintegy 400 millió forinttal teljesítik túl. A többi között 3 200 000 méter pamutszövetet, 750 000 méter lenkenderszövetet, 300 000 négyzetméter műbőrt, 400 000 pár bőrcipőt és ugyanannyi tornacipőt gyártanak terven felül. Jelentős mennyiségű kötöttárut, ruhaipari terméket, bútort és könyvet is készítenek az üzemek a külkereskedelem számára, az eredetileg tervezett mennyiségen kívül. Jelentős import megtakarításra is törekednek a vállalatok. A készletek és a termelés átcsoportosításával, valamint egyéb intézkedésekkel százmillió forint kiadástól mentesítik a népgazdaságot. A belvizek pusztítása ellenére is sikerült megtermelni az ország kenyerét Országos kenyérgabona termesztési tanácskozás Szerdán országos kenyérgabona termesztési tanácskozás volt Pécsett, s ezen Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes elmondotta, hogy tavasszal a kenyérgabona területnek tíz százalékán elpusztította a belvíz a vetéseket, de a nagyobb hozamok révén sikerült megtermelni az ország kenyerét. A felszabadulás előtti 3,8 millió hold helyett 2,3 millió holdon termett meg a szükséges kenyérgabona, bizonyítva a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fölényét a kisüzemi gazdálkodással szemben. A földművelésügyi kormányzat biztosítja annak a feltételét, hogy a harmadik ötéves terv során a szükségletet fedező kenyérgabona mennyiség mellett hazai termésből állandóan öt-hat hónapig tartalék is legyen. Ennek érdekében 1970-ig kétszeresére fokozzák a műtrágyagyártást és másfélszeresére a növényvédőszerek gyártását. A miniszterhelyettes elmondotta: országszerte leginkább a Bezosztája I-es és a Fertődi 293-as fajtákat termelik, s a búza holdanként 12 mázsás termést hozott. A rozstermés csupán 6,6 mázsa volt holdanként. A rozsot termelő gazdaságoknak felül kell vizsgálniuk termelési lehetőségeiket, talajviszonyaikat. A tanácskozáson 500 szakember vett részt A Tiszán megszüntették, a Dráván mérsékelték az árvízvédelmi készültséget Az utóbbi 24 órában meggyorsult a Duna apadása. Ez lehetővé teszi, hogy a következő napokban a folyó délmagyarországi szakaszán megszüntessék az árvízvédelmi készültséget. A Felső-Tiszán kialakult árhullám sem kapott újabb vízutánpótlást az utóbbi napokban, ezért szerda délben a Záhony és Tokaj közötti szakaszon elrendelték a készültség megszüntetését. Rohamosan apad a Túr is, ennek megfelelően szerda esőre első fokra mérsékelték a készültséget. A Dráva alsó szakaszán másodfokról ugyancsak első fokra csökkentették a készültséget és megkezdték a kiáradt víz visszavezetését. Országos esőkkel búcsúzott a hűvös, borús nyár Szeptember második felétől várhatunk „kárpótlást" A Földközi-tenger térségéből szerdán érkezett nagy esőfront méltóképpen búcsúztatta az idei borús és hűvös nyarat: csütörtökön már — a meteorológiai számítások szerint is — ősz lesz. A váltás alkalmából dr. Berkes Zoltán, a távprognózis osztály vezetője tette mérlegre az idei nyarat. A Budapesten mért nyári átlaghőmérséklet a normális 21 fok helyett csak 20,3 fok volt. Harminc fokot elérő, úgynevezett hőségnap az idén csupán 11 volt: júniusban egy, júliusban és augusztusban öt-öt. Pedig a sokévi átlag szerint 20 hőségnap jut minden nyárra. A napfényes órák száma hasonlóan nagy lemaradásról tanúskodik. Ugyanakkor a normálisnál körülbelül 40 százalékkal több csapadék hullott a főváros területén: 180 milliméter helyett 255 milliméter. Az ország egyes tájain az eltérés ennél is sokkal nagyobb. A szeptember is az eső jegyében kezdődik és majd csak péntekre várhatunk északnyugati szél kíséretében kisebb javulást. Valószínű az is, hogy szeptember első két hetében még változékony marad az időjárás, minthogy azonban a tavasz és a nyár egyaránt csapadékos volt, az egyenlítésnek hamarosan el kell következnie. A számítások és az analógiák arra mutatnak, hogy szeptember második felében, vagy október elején tartósabb jó időt kapunk, amely kissé kárpótol majd bennünket a mulasztásokért. Az ilyen előzetes prognózisok azonban — hazánk éghajlatának rendkívül nehéz adottságai miatt — csupán 70 százaléknyi átlaggal szoktak valóra válni. s