Magyar Nemzet, 1966. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
2 Az új alkotmány megfogalmazása — A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei azt is tartalmazzák, hogy hazánkban 1949 óta végbement változásokat időszerű új alkotmányban is megfogalmazni. — Jelenlegi alkotmányunk a dolgozó nép nagy vívmánya volt, amely az alaptörvény erejével szentesítette a legfontosabbat, a dolgozó nép hatalmát. Az azóta eltelt 17 év alatt megszüntettük a kizsákmányolást, forradalmi változások történtek a tulajdonviszonyokban és társadalmunk osztályszerkezetében, tovább fejlődött államrendünk és társadalmi szervezetünk, leraktuk a szocializmus alapjait, s a szocializmus teljes felépítésének szakaszába léptünk. Mindezek indokolják, hogy módosítsuk alaptörvényünket. Az új alkotmány kidolgozása csak széles körű előkészítéssel oldható meg, amelybe be kell kapcsolnunk a tudomány és a gyakorlat legjobb szakemberei mellett a dolgozó tömegeket is. — Új alkotmányunk, amely rögzíti majd a társadalom fejlődésében elért eredményeinket , meghatározza fejlődésünk további útját, minden bizonnyal újabb hatalmas erőt kölcsönöz dolgozó népünknek, s meggyorsítja a szocializmus teljes felépítéséért folyó munkát. — Az új alkotmány kidolgozásának szervezése és vezetése a tavasszal megválasztásra kerülő új országgyűlés megtisztelő feladata lesz. — Mint Központi Bizottságunk beszámolója kifejtette, a magyar külpolitika — a belpolitikához hasonlóan — elvi alapokon nyugszik. E politika lényege az, hogy szövetségben vagyunk a világ minden népével, amely az elnyomás ellen, a szabadságért, a társadalmi haladásért küzd. — Három kontinensen a 14 szocialista ország, a szocialista világrendszer a nemzetközi élet fejlődésének döntő tényezője lett, s az egész emberiség számára a szabadság, a boldogabb élet, a felemelkedés útját mutatja — mondotta Kállai Gyula, majd áttekintést adott a gyarmati sorból felszabadult országokról. Ezután áttért a békés egymás mellett élés elvének megvalósításáért folytatott harcra. A békés egymás mellett élés megvalósításának útjában a legnagyobb akadályt az imperialisták agresszív cselekedetei és elsősorban az Egyesült Államok vietnami agreszsziója jelenti. Meggyőződésünk, hogy ez a bűnös támadás nem éri el célját, mert a hős vietnami nép legyőzhetetlen. A többi szocialista országgal együtt mi is támogatjuk vietnami testvéreink igazságos harcát és minden nemzetközi fórumon fellépünk azért, hogy a vietnami kérdés az agresszió megszüntetésével és a genfi egyezmények betartásával, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front öt, illetve a Vietnami Demokratikus Köztársaság négy pontból álló javaslatai alapján, békés úton kerüljön rendezésre. A jelenlegi helyzet ellentmondásosságát mutatja, hogy a békés egymás mellett élés elvei az agresszió ellenére is utat törnek a nemzetközi életben. Európa számos tőkés országának vezető köreiben terjed az a felismerés, hogy a nemzetközi feszültséget nem a különböző társadalmi rendszerű országok léte, hanem az Egyesült Államok agresszív politikája és az általa legjobban támogatott Német Szövetségi Köztársaság revansista törekvései okozzák. Ezzel egyidejűleg a kommunista veszélyről szóló imperialista propagandaszólamok is egyre kevesebb hitelre találnak. Több nyugateurópai tőkés ország javítja kapcsolatait a szocialista országokkal és gazdasági, kereskedelmi és kulturális együttműködésre törekszik velük. Közismert, hogy Franciaország és több más NATO-ország is — a realitások józan mérlegelése alapján — felismerte a szocialista országokkal létesülő kapcsolatok nagy jelentőségét és az együttműködés további lehetőségét keresi. Jlagyar Nemzet Az európai biztonság megteremtése reális cél . Kormányunk, értékelve az európai politikai életben az utóbbi években végbement folyamatokat, reális célnak látja az európai biztonság megszilárdítását. Ez az egész világ békéjét szolgálná. Támogatunk minden javaslatot és akciót, amely előmozdítja az európai biztonság megerősítését és segíti megoldani ennek alapvető problémáját, a német kérdés rendezését, a két Németország létezésének elismerése alapján. Úgy véljük, érlelődnek a feltételei annak is, hogy földrészünk békéje és biztonsága érdekében összeüljön az európai államok képviselőinek konferenciája. — Az utóbbi két-három évben a vezető tőkés államokkal — kezdeményezésükre —, nagykövetségi szintre emeltük diplomáciai kapcsolatainkat. — Kormányunk a jövőben is készséggel foglalkozik minden olyan javaslattal és kezdeményezéssel, amely elősegítheti a közeledést és a jó viszony megteremtését a különböző társadalmi rendszerű államok között, de ugyanakkor változatlan erővel küzdünk az imperialisták agressziója ellen — bárhol és bármilyen formában nyilvánul is meg! — Indokolt, hogy egyetlen kapitalista szomszédunkkal, Ausztriával fennálló viszonyunkról külön is szóljak. Kormányunk kezdettől fogva nagy fontosságot tulajdonított az osztrák államszerződésnek és semlegességi nyilatkozatnak. — A semleges Ausztria a két társadalmi rendszer határmezsgyéjén az európai biztonság fontos tényezője lehet. Ha következetesen, kitart az 1955. évi államszerződésben kötelezettségszerűen vállalt semlegessége mellett, értékes szolgálatokat tesz mind a saját, mind pedig Európa biztonságának. Meggyőződésünk, hogy Ausztria és a szocialista országok közötti kapcsolatok fejlesztése erősíti az osztrák semlegességet. Úgy véljük, hogy kölcsönös erőfeszítésekkel, a békés egymás mellett élés elvei alapján tovább lehet és kell lépni a jószomszédi viszony fejlesztésének útján. — Kormányunk nagy fontosságot tulajdonít a nemzetközi kérdések megoldásában az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Most, miután a szocialista országok, a gyarmatirabságból felszabadult új államok és békepolitikát követő más országok száma és szerepe a világszervezetben megnövekedett és állandóan tovább nő, reális lehetőség nyílt arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete a nagy nemzetközi kérdéseket a béke javára oldja meg. Ezért támogatjuk a világszervezetet és küzdünk érte, hogy a béke és a biztonság hatékony fóruma legyen. Ehhez mindenekelőtt érvényesíteni kell a világszervezet egyetemességének elvét és a szervezetnek még következetesebben az alapokmányában lefektetett magasztos célkitűzések megvalósításán kell tevékenykednie. A Központi Bizottság beszámolójában előterjesztett tervek és javaslatok megvalósítása a szocialista Magyarország teljes felépítésének napját közelíti hozzánk. A kongresszus határozati javaslata nagy és nemes célokat tűz ki. Munkásosztályunk, dolgozó népünk kész ezek megvalósítására! Nem kétséges, hogy közös munkánk nyomán újabb nagy eredmények születnek a szocialista haza, a nép javára — fejezte be beszédét Kállai Gyula. Stubnyán István: A magyar alumíniumipar előkelő nemzetközi helye Ezután Stubnyán István bányamérnök szólalt fel. Méltatta a szovjet—magyar timföld—alumíniumegyezmény jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy ez a szerződés kölcsönösen előnyös a két félnek. — A magyar alumíniumipar fejlesztése szempontjából 1962 november 15-e, az egyezmény aláírásának napja fordulópontot jelent — mondotta. — A szovjet—magyar timföld—alumíniumegyezmény olyan fejlesztési lehetőségeket nyújtott az iparágnak, amelyet saját villamos energiánkra alapozva nem lehetett volna megvalósítani. Ez az egyezmény lehetővé teszi, hogy iparágunk továbbra is megtartsa nemzetközi viszonylatban elfoglalt előkelő helyét. A Fejér megyei küldött felszólalásának második részében üdvözölte a kongresszus határozati javaslatának azt a megállapítását, hogy az energiahordozók felhasználásában a kőolaj és a földgáz javára szerkezeti változást kell végrehajtani. Hangsúlyozta azonban, hogy további körültekintő munkát igényel annak eldöntése, milyen mértékben szabad és kell a jó minőségű barnaszén termelését csökkenteni. Mindenesetre olyan aknatelepítési ütemre van szükség, illetve más munkahelyek létesítésére, amelyek biztosítják a bányászok folyamatos foglalkoztatását. Csáki István. Az agrárpolitikai intézkedések az egész társadalom javát szolgálták fődést eredményezett. Tavaly már Szolnok megye üzemei adták a népgazdaság egész háztartási hűtőgéptermelését, a kénsav háromnegyed részét, a szuperfoszfát 45,7 százalékát, a konyhabútor 23,9 százalékát és a bőrcipő 19,5 százalékát. Hangsúlyozta, hogy a megye mezőgazdasági árutermelése a második ötéves terv időszakában 22 százalékkal emelkedett. A továbbiakban arról szólt, hogy a viszontagságos időjárás rendkívül megnehezítette a mezőgazdasági munkát. Az idén például százezer "katasztrális hold földet borított belvíz és ez jelentős károkat is okozott. A nehézségek, gondok ellenére a termelőszövetkezetek közös vagyona öt év alatt 93 százalékkal nőtt a megyében, s jelenleg már meghaladja a 4,5 milliárd forintot. A szövetkezeti gazdastársa Csáki István, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára a megye fejlődéséről számolt be. Elmondotta, hogy a Központi Bizottságnak a vidék iparosításáról hozott határozata jelentős fel QUALITON ÚJDONSÁGOK BARTÓK:SZONÁTA KÉT ZONGORÁRA ÉS ÜTŐHANGSZEREKRE Contrast — Suite, Op. 14 Antal I., Tusa E., Szűcs M., Kovács B. MODERN JAZZ IV—V. A magyar jazz nagy seregszemléje, 13 magyar együttes közreműködésével. Két lemezen, kazettában, illusztrált kísérőfüzettel ságok megerősödtek, a parasztság megtalálta a tsz-ekben számítását, jobban él mint egyéni gazdálkodó korában és boldogulását is, jövőjét is a szövetkezetben látja. A falu népe mélységesen bízik a pártban — mondotta. A tervezett mezőgazdasági intézkedésekről szólva elmondta: — Úgy látjuk, hogy az agrárpolitikai intézkedésekkel egész társadalmunk erősödik, előre lép. Lehet, hogy lesznek, akik ezeket az intézkedéseket kizárólagos paraszti üggyé akarják lekicsinyíteni. Az ilyen nézetekkel szemben jogosan állíthatjuk: mindazok az intézkedések, amelyekkel talán előbbre visszük a szocializmus ügyét, a munkásérdekeket, a munkásosztály, tehát egész társadalmunk javát szolgálják, forint segély mellett otthon maradhatnak. Ez az intézkedés főleg a többgyermekes és viszonylag alacsony keresetű családoknak ad nagy segítséget. Nagy Imréné a továbbiakban arról beszélt, hogy járásuk a határszélen, fekszik, s a határ közelsége, a vidék természeti szépsége, a sok-sok rokoni kapcsolat az elmúlt években jelentősen növelte az idegenforgalmat. — Ez a tény azt a követelményt állítja pártszervezeteink elé, hogy növeljék a szocialista hazafiság, a nemzeti büszkeség érzését mindenkiben, legyünk büszkék azokra az eredményekre, amelyeket két kezünk munkájával értünk el. Nagy Imréné: A gyermekes anyák gondjainak enyhítése A következő felszólaló Nagy Imréné szakszervezeti titkár bevezetőben a Szentgotthárdi Selyemszövőgyár termelési eredményeiről számolt be. — Örömmel hallottam a Központi Bizottság beszámolójában — folytatta — a munkaidő csökkentésének tervét, bár nem tudom, hogy a heti 44 órás munkaidőt a munkanapok számának, vagy a napi munkaidőnek a csökkentésével valósítják meg? Szerintem az segítene a legjobban, ha kezdetben legalább minden második szombat szabad lenne. Ez elsősorban a dolgozó nők munkáját könnyítené. Üdvözölte a Központi Bizottságnak azt a javaslatát is, amely szerint a kisgyermekes anyák az eddigi 5 hónapos fizetett szülési szabadságon felül, további két évig havi 600 Csütörtök, 1966. december 1. Jelentések a kongresszusi versenyről Szünet után a kongresszus Pach Zsigmond Pál elnökletével folytatta munkáját. Az elnök bejelentette, hogy a tanácskozás második napján újabb 347 levél és távirat érkezett a kongresszus titkárságára. Kommunisták és pártonkívüliek, üzemek, termelőszövetkezetek és intézmények dolgozói, szocialista brigádjai — közöttük a Tatabányai Szénbányászati Tröszt 35, a Diósgyőri Gépgyár 800 szocialista és munkabrigádja — jelentették, hogy a kongresszusi munkaversenyben eredményesen teljesítették vállalásaikat. Külföldről eddig 45 üdvözlet érkezett, közöttük több üzem és intézmény dolgozóitól. Táviratban köszöntötte a kongresszust Japán Kommunista Pártja, az Argentin Kommunista Párt, a Guatemalai Munkapárt, az Ecuadori Kommunista Párt, a Martinique-i Kommunista Párt és Libanon Kommunista Pártja. FOCK JENŐ: A gazdasági mechanizmus reformja a gazdasági élet fejődését biztosítja Az elnöki bejelentés után Bock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese lépett a szónoki emelvényre. A Központi Bizottság beszámolója és a kongresszusi okmányok, joggal állapítják meg, hogy pártunk gazdaságpolitikája helyesnek bizonyult. A Központi Bizottság referátuma az elért eredmények mellett őszintén szólt a munkánkban meglevő hiányosságokról és gazdasági problémáinkról. Ezek jelentős része az alkalmazott gazdasági mechanizmusból fakad. Fock Jenő ezután a Központi Bizottság 1964 decemberi határozatának indítékairól és hatásáról szólott. A határozat ráirányította a figyelmet arra, hogy nagyobb mértékben szerezzünk érvényt a szükségletre való termelés elvének. Két év alatt a felhalmozódott — az adott helyen feleslegesnek minősülő — készletek jó részét hasznosítottuk, a termelés ütemét és összetételét úgy irányoztuk elő, hogy az összhangban legyen az értékesíthetőséggel, a fogyasztással, a szükségletekkel. A határozat nyomán az utóbbi időben nagyobb figyelmet fordítunk a külkereskedelmi forgalom egyenlegének alakulására, a már megtett intézkedéseink nyomán pozitív irányú tendencia alakult ki. Ennek állandósítása és erősítése továbbra is elsőrendű feladatunk. Harmadik ötéves tervünk lelkesítő célokat, nagy feladatokat tartalmaz. Teljesítése minden területen javuló munkát igényel és feltételez. Mégis gyakori az a felvetés, hogy az ipari termelésnek az utóbbi években kialakult, és az ötéves tervben előirányzott ütemét gyorsítsuk. A gazdasági növekedés mainál magasabb ütemének elérését továbbra is fontos célnak tartjuk, a legutóbbi három év tapasztalatai szerint azonban a termelés jelenlegi üteme biztosítja a népgazdaság arányos fejlődését, a gazdaságosságnak és a külkereskedelmi egyensúly megszilárdításának megfelelő fejlesztését. A termelés növekedési ütemének gyorsításához a bővülő piaci igényeknek megfelelőbb termékeket kell előállítani. Ez nagymértékben függ a termelés műszaki színvonalától. A tudományos intézetekben, tanszékeken dolgozó tudósok, kutatók, a termelésben közvetlenül részt vevő mérnökök népgazdaságunk sok területén eredményesen munkálkodtak a műszaki színvonal emelésén. A világban végbemenő technikai forradalom, a növekvő új szükségletek, a piacokon mindjobban élesedő verseny egyre inkább azt parancsolja, hogy a következő években nagyobb figyelmet és növekvő anyagi erőket fordítsunk a műszaki fejlesztésre és azokra a tudományágakra, amelyek hazánk termelőerőinek gyorsabb fejlődését biztosítják. Meggyőződésünk, hogy a műszakiak és a közgazdászok szorosabb és célirányosabb együttműködése is hozzá fog járulni a termelés gyorsabb növeléséhez, a munka magasabb színvonalú megszervezéséhez, a műszaki színvonal emeléséhez. A termelés hatékonyságát fokozza, egyben a népgazdaság gyorsabb fejlesztésének is egyik előfeltétele, hogy a termelőerők területén végbemenő forradalmi mozgás irányának megfelelően tovább javítsuk a termelés szerkezetét. Az anyag- és energiabázis fejlesztésében, mint világszerte, nálunk is előtérbe nyomul a gazdaságosabb szénhidrogének, a kőolaj és földgáz fokozott felhasználása. Arra törekszünk, hogy arányuk fűtőanyag-felhasználásunkban 25 százalékról 37—38 százalékra emelkedjék. Már most kell gondolnunk a távolabbi jövőre és ezért időszerűvé vált az atomenergia felhasználásával is számolni. Megkezdjük egy 800 mW kapacitású atomerőmű műszaki előkészítését. Mint előző ötéves tervünkben, továbbra is kiemelkedő jelentőségű a vegyipar fejlesztése, korszerűsítése. A kémia a mezőgazdaság területén is egyre fontosabb szerephez jut. Támaszkodva az országon belüli és a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeire, a harmadik ötéves terv időszakában meggyorsítjuk a gépipar technikai fejlődését. A korszerű gépipar kialakítását ebben az időszakban elősegíti, hogy a gépipari termelést megalapozó előgyártó — tehát alkatrész-, részegység- és szerelvénygyártó — ágazatok gyorsabb ütemű fejlesztését és ezen ágazatokban a korszerű tömeggyártási eljárásokat vezetjük be. — ötéves tervünk legnagyobb gépipari programja a közúti járműgyártás fejlesztése. Ennek keretében, mint közismert, 1970-ben már — széles körű nemzetközi kooperációban — 7000 autóbuszt gyártunk, egy részét már új, 200 lóerős motorral. — A népgazdaság hatékonysága fokozásának elengedhetetlen feltétele mezőgazdasági adottságaink teljesebb kihasználása. A mezőgazdasági munka az ötéves terv előirányzatainak végrehajtása nyomán egyre inkább ipari jellegűvé válik. — Gazdasági életünk fejlődésének elsőrendű feltétele, hogy külkereskedelmünket tovább bővítsük és gazdaságosabbá tegyük. Továbbra is előnyben részesítjük azokat a beruházásokat, melyek az export növelésére, az import csökkentésére hatnak. Gazdaságunk mai fejlettsége mellett a technikai fejlődés meggyorsítására a külkereskedelem növekvő feladata, hogy elősegítse a nemzetközi munkamegosztást, a termelés specializációját és kooperációját. Ilyen együttműködést alakítottak ki részben minisztériumok, részben vállalatok közti szerződés formájában a Szovjetunióval és Lengyelországgal az autóiparban, több más iparágban a Német Demokratikus Köztársasággal, Csehszlovákiával és Bulgáriával és egyes kérdésekben tőkés országokkal is. Mind szocialista, mind tőkés viszonylatban elő kívánjuk segíteni a további kooperációt. A teljes foglalkoztatottság feltételei adottak . A Központi Bizottság 1964 . decemberi határozata nyomán, a párt vezetésével, tudósok és gyakorlati szakemberek másfél éves munkával kritikailag átvizsgálták az egész gazdasági mechanizmust, s javaslatot készítettek annak átfogó reformjára Központi Bizottságunk a javaslatot megtárgyalta, elfogadta és utasítást adott a koncepció részletes kidolgozására. Azzal a meggyőződéssel határoztunk így, hogy a reform hozzájárul a szocialista termelés viszonyok teljesebbé tételéhez, a szocialista demokrácia kibontakoztatásához, hazánk szocialista építé ,sének meggyorsításához. — A gazdasági mechanizmus reformjáról folytatott tanácskozásokon gyakran elhangzik olyan aggodalom, hogy az új mechanizmus tömeges munkanélküliséget hoz magával. Ez az aggodalom részben abból adódik, hogy az emberek maguk is látják, hogy nem egy vállalatnál sok olyan embert foglalkoztatnak, akikre ott most sincs szükség és a nagyobb nyereségre való törekvés az új mechanizmusban várhatóan gátolni fogja új munkaerők felvételét. Véleményünk szerint a vállalatoknál valóban sok nélkülözhető dolgozó van, akiket másutt produktívabban lehetne foglalkoztatni. A vezet