Magyar Nemzet, 1966. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-01 / 283. szám

Csütörtök, 1966. december 1. tétben a régebben jogos meg­különböztetés fenntartása. A származás szerinti kategorizá­lás fenntartása különösen az ifjúság soraiban váltott volna ki értetlenséget. Ugyanakkor, amikor a megkülönböztetés eltörlésének szükségességét is­mételten bizonyítjuk, a KISZ központi bizottsága hangsú­lyozza azt a véleményét, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a középiskolákban a fizikai dolgozók gyermekeinek a segítésére, az egyetemi fel­vételeknél pedig a felkészült­ség mellett jobban figyelembe kell venni a többi követel­ményt, különösen az erkölcsi­politikai magatartást is.­­ A másik fontos intézke­dés, amely helyzetünk reális megítélést tükrözi, azt céloz­za, hogy közoktatásunkat job­ban összhangba hozzuk a népgazdaság szükségleteivel hogy minél több, az iparhoz és a mezőgazdasághoz jól értő szakmunkást, technikust, mér­nököt képezzünk ki. Ez első­rendű követelménye népgaz­daságunknak és teljes mér­tékben megfelel az ifjúság ér­dekeinek is. Méhes Lajos hangoztatta: a gazdaságirányítás reformja még inkább lehetővé teszi, hogy az ifjúság megtalálja egyéni boldogulását is.­­ Ahhoz, hogy ezt a célt eredményesen megvalósítsuk, ahhoz, hogy nevelőmunkánk még inkább a valósághoz iga­zodjék, érdemes szemügyre venni az ifjúság egy részének magatartásában mutatkozó nem kívánatos tüneteket is. Ilyen például a közömbösség a társadalmi kérdések iránt, a túlzott kritikai hajlam, a ci­nizmus, az álobjektivitás. Ezek okait kutatva, gyakran hal­lani olyan választ, hogy a ká­ros jelenségek azért­ ütik fel a fejüket, mert az ifjúság nem értékeli eléggé, hogy hon­nan indultunk, milyen nagy utat tettünk meg. Azt is mondják, hogy e tekintetben gyenge a mi nevelőmunkánk. Ami ebből a bírálatból ben­nünket, KISZ vezetőket érint, azt elfogadjuk. De szerintünk bármilyen fontos, mégsem ve­zethet kellő eredményre, ha csak a múlt ismertetésére for­dítjuk erőnket. Ezzel együtt nagyobb energiát kell fordí­tanunk­ arra, hogy a mát és a holnapot tegyük érthetőbbé az ifjúság számára. Szerintünk ez most ifjúsági szövetségünk nevelőmunkájának legfonto­sabb feladata, s e feladat vég­rehajtása közben mutatkoz­nak meg leginkább gyengesé­geink is, amikor a fiatalem­ber az élet ellentmondásaival találkozik, amikor összeveti a valóság tényeit a szocializmus­ról az iskolában kialakított képpel és kérdez tőlünk. Vá­laszaink pedig gyakran vég­letesek. Egyesek bagatellizál­­­ják az élet érdes oldalait, a mai álla­potokat a megvalósult eszményként idealizálják, má­sok viszont a fogyatékossá­gokra úegy adják meg a ma­gyarázatot, mintha a hibák kizárólag az átmeneti korból fakadnának.­­ Amikor az ifjúság választ keres fejlődésünk különböző kérdéseire, amikor kritikusan szemléli egyik vagy másik gazdasági, társadalmi jelensé­get, fel kell is­mernünk, hogy ez az ő társadalmi aktivitásá­nak első megnyilvánulása. Ezt az érdeklődést, kezdődő akti­vitást fojtja el az, aki a prob­lémákat elbagatellizálja, de az is, aki felnagyítja azokat, vagy minden hibát a társadalmi fej­lődés szükségszerű következ­ményeként állít be. Igaz, hogy az ifjúság kritikai állás­foglalása csaknem mindig ma­gában hordozza az egyoldalú­ságot. A tapasztalatok hiányá­ból fakad, hogy kevés konst­ruktív javaslata van és élet­korából eredően türelmetlen, de észrevételei, bírálatai több­nyire valóságos fogyatékossá­gokat ostoroznak. Zömében olyan hibákat tesznek szóvá, amelyek a párttaggyűléseken, sőt, itt a pártkongresszuson is szóba kerülnek. Ezért ezt a kritikai készséget nem vissza­szorítani, hanem fejleszteni kell. Okos szóval és türelem­mel le kell faragni a túlzáso­kat, de azt az energiát, ami a kritikák mögött feszül, fel kell használni a ténylegesen meglevő ellentmondások, fo­gyatékosságok leküzdésére.­­ Csakis a gyakorlati harc­ban, az építő munkában va­ló részvétel fokozásával érhet­jük el, hogy az ifjúság töme­gei nap mint nap érezzék: számítanak rájuk, szerepük van társadalmunk értékeinek fejlesztésében. Csak harcban és munka közben lehet meg­szüntetni az ifjúságnál szük­ségszerűen jelentkező egyol­dalúságot. Csakis a harc, az építőmunka ösztönöz bátor cselekvésre, formál új, szocia­lista erkölcsöt, erősíti ifjúsá­gunk ragaszkodását, hűségét szocialista hazánkhoz. — Az elmúlt hónapokban a ■♦Vádoljuk az imperializmust !*■ politikai akcióban a magyar fiatalok szerte az országban kifejezték harcos szolidaritá­sukat a hősiesen küzdő viet­nami néppel. A forró tiltako­zó gyűlések ezrei, a békeme­netek és őrtüzek, a vietnami őrségek és műszakok egy nagy érzés, egy nemes akarat százfajta megnyilatkozásai voltak. A magyar fiatalok hi­tet tettek amellett, hogy ba­rátainkkal, testvéreinkkel va­gyunk és leszünk a jövőben is örömben, bánatban, mun­kában, harcban egyaránt.­­ Befejezésül engedjék meg, hogy elmondjam: a fia­talok nagy várakozással fi­gyelik pártunk IX. kongresz­­szusának munkáját. Úgy érez­zük, hogy a kongresszus ál­lásfoglalásai, útmutatásai gazdag programot adnak az egész magyar ifjúság, a KISZ számára is. Ifjúsági szövetsé­günk­­mindent elkövet majd, hogy a kongresszus határoza­tainak szellemében nevelje, a határozatok végrehajtására mozgósítsa az ifjú nemzedé­ket, a reakciós körök, hogy Auszt­riában forgassa vissza a tör­ténelem kerekét. Ismeretes, hogy a mögötte álló szemé­lyek nemcsak őt szándékoz­nak Ausztriába hozni. Ez a bábfigura a Duna medence politikai viszonyainak megvál­toztatására irányuló spekulá­cióikat is szolgálja Orszá­gunkban a demokraták, min­denekelőtt a munkások, el vannak szánva, hogy fokozzák ellenállásukat Habsburg Ottó beutazásával szemben.­­ Országunk függetlensé­gét és semlegességét veszély fenyegeti a nyugatnémet re­­vansizmus részéről is. Az a tény, hogy a­­bonni kormány nem­­ hajlandó elismerni a második világháború követ­kezményeit, mélységes aggo­dalommal tölt el bennünket Európa békés fejlődését ille­tően. Az a követelésük, hogy lássák el őket atomfegyver­rel, továbbá az az igényük, hogy őket tekintsék Németor­szág egyedüli képviselőjének, Nyugat-Németországot Európa legnyugtalanítóbb tényezőjé­vé teszik. Annál nagyobb a másik német állam, a követ­kezetes békepolitikát folytató Német Demokratikus Köztár­saság fennállásának jelentő­sége. Ezért követeljük kor­mányunktól e szocializmust építő német munkás-paraszt állam elismerését. Beszéde végén elítélte az amerikai imperialisták viet­nami szennyes háborúját és követelte az 1954-es genfi egyezmény betartását. Mély­séges aggodalmát fejezte ki a kínai vezetők magatartását il­letően és elítélte szovjetellenes kampányukat, amely csak az imperialisták malmára hajtja a vizet. Németh József: Az eddig követett irányvonalat kell megerősíteni A következő felszólaló Né­meth József, a nagykanizsai gépgyár pártszervezetének tit­kára volt. — Gyárunk kommunistái helyeslik a párt eddigi poli­tikáját — mondotta —, mivel az a munkásosztály és az egész dolgozó nép érdekeit szolgálja. Az alapszervezetek vezetőségválasztó taggyűlésein, a gyári küldöttértekezleten párttagságunk ezt erőteljesen kifejezésre juttatta, s egyben az volt a kérése, hogy az ed­dig követett irányvonalat a IX. pártkongresszus is erősít­se meg. A küldött ismertette az üzem termelési eredményeit, majd a kritikai szellem fogya­tékosságait bírálta. — Egyes vezetők — és ez sajnos, nálunk is előfordult — sokszor nem mernek szól­­ni a hanyag, a rossz minősé­gű munka miatt, nem akar­nak úgynevezett rossz fiúk lenni. Az ilyen szemléletet nem lehet megtűrni, ezzel sürgősen szakítanunk kell — állapította meg felszólalása végén. RÓBERT DUBOVSKY: Az osztrák semlegesség az európai biztonság alkotó eleme A következő felszólaló Ro­bert Dubovsky, az Osztrák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja hangsú­lyozta, hogy az osztrák nép széles rétegeiben egyre in­kább erősödik a felismerés: az osztrák semlegesség az euró­pai biztonság lényeges alko­tó eleme, s ennek legfőbb tá­masza a Szovjetunió és a szo­cialista országok. Podgornij elvtárs ausztriai látogatása különösen megerősítette ezt a felismerést. — Nem szabad azonban el­felejteni — mondotta —, hogy demokráciánkat és semleges­ségünket komoly veszélyek fenyegetik. Tíz évvel ezelőtt, amikor Magyarországon az ellenforradalom megkísérelte lerombolni a munkásosztály hatalmát és megszervezni sa­ját véres uralmát, Habsburg Ottó azonnal jelentkezett és mint magyar állampolgár fel­­ajánlkozott az ellenforrada­lomnak. Most, mint osztrák állampolgárt, őt szemelték ki Madar Nemzet ALBERT DE CONINCK: Hasznos és kívánatos a kommunista és munkáspártok konferenciájának összehívása Albert de Coninck, a Belga Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára tolmá­csolta a Belga Kommunista Párt szívből jövő, testvéri üd­vözletét, eredményes munkát kívánt a kongresszusnak és teljes sikert az ország szocia­lista építésében. — A Belga Kommunista Párt néhány nap múlva tartja VIII. kongresszusát — folytat­ta. — Ez a kongresszus új és eléggé sajátos politikai keret­ben zajlik majd. Országunk uralkodó osztálya valóban kül- és belpolitikai kérdések egész sorában jutott zsákutcába. A belga gazdasági élet stagnál és bizonyos munkanélküliség kö­vetkezett be az ország nehéz­ipari vidékein. Az uralkodó osztály bebizonyította, hogy képtelen megfelelő megoldást találni országunk nemzeti kér­déseire. A felszólaló elmondta, hogy a NATO vezérkara székhelyé­nek­­ áthelyezése Belgiumba a lakosság többségének akarata, továbbá a kommunista párt és a szocialista párt közös fellé­pése ellenére történt, olyan időpontban, amikor a lakosság sok rétege új külpolitikát kö­vetel. A dolgozó tömegek bal­ra tolódása még a katolikusok soraiban is érezhető. Ezért a belga kommunisták legsürge­tőbb feladata: egyesíteni a bal­oldalt, az összes demokratikus erőket egy útprogram körül. A továbbiakban a felszólaló rámutatott: — A Belga Kommunista Párt — amely nagyra értékeli a kétoldalú kapcsolatokat — úgy véli: igen hasznos és kí­vánatos lenne, hogy a kommu­nista és munkáspártok egy nemzetközi konferencián együtt vizsgálják meg a nem­zetközi helyzet összes új voná­sait és az abból fakadó felada­tokat. Nem kétséges, hogy a helyzet ilyen vizsgálata, néze­tek kicserélése fontos és hasz­nos. Pártunk úgy véli: nem en­gedhetjük, hogy a kínai veze­tők tovább zsarolják a nemzet­közi kommunista mozgalmat. Amikor az imperializmus több fronton, különböző formákban, más és más eszközökkel tá­mad — mint napjainkban —, akkor úgy hisszük, a kommu­nistáknak tanácskozniuk kell és együtt kell megvizsgálniuk, mik a leghatékonyabb eszkö­zök, amelyekkel visszaverhetik az imperialista támadásokat, meghiúsíthatják azokatt a kí­sérleteket, amelyeknek célja soraink megbontása. TODOR ZSIVKOV: Pártjainkat összefűzik a közös célok és eszmék Ezután nagy taps közben Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára lépett a szónoki emelvényre. — Nagy örömmel veszünk részt a testvéri Magyar Szo­cialista Munkáspárt XX. kong­resszusának munkájában. A Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága, a bolgár kommunisták, valamennyi bol­gár dolgozó legszívélyesebb üd­vözletét tolmácsoljuk Önök­nek, a Magyar Szocialista Munkáspárt hűséges harcosai­nak — kezdte felszólalását To­dor Zsivkov. Ezután elismerés­sel szólt a magyar kommunis­ták múltbeli harcairól, majd hangsúlyozta: a bolgár kom­munisták, a bolgár nép figye­lemmel kíséri azokat az ered­ményeket, amelyeket a magyar nép pártja vezetésével az utób­bi években elért. — Ezek az eredmények — mondotta — örömmel töltenek el minden bolgár kommunis­tát, minden bolgár dolgozót. A testvéri Magyarország sikerei bizonyítják, helyes az a politi­ka, amelyet a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és Központi Bizottsága a magyar nép ki­próbált fiának, a nemzetközi kommunista mozgalom neves harcosának, Kádár János elv­társnak a Vezetésével folytat. Todor Zsivkov ezután ki­emelte: teljes az egyetértés és az egység a Bolgár Kommunis­ta Párt és a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt között a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom elvi kérdéseiben, korunk fő problémáiban, meg­ítélésében. " Pártjainkat összefűzik a közös célok és eszmék, a mar­xizmus—leninizmus, a prole­tár internacionalizmus iránti megingathatatlan hűség — mondotta. — Népeink hű fegy­vertársak a békéért­, a demok­ráciáért, a nemzeti független­ségért és a szocializmusért ví­vott harcban. Felszólalása további részé­ben méltatta a két nép test­véri barátságát, amely az el­nyomók, a kapitalizmus és a fasizmus elleni hősies harc évtizedeiben kovácsolódott. Beszélt a két országnak az utóbbi években bővülő gazda­sági, műszaki-tudományos együttműködéséről, s hangsú­lyozta: a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár nép a szo­cialista nemzetköziség elve alapján tovább kívánja fej­leszteni a két ország együtt­működését, szorosabbra kíván­ja vonni a két párt kapcso­latait. — Csak néhány nappal ez­előtt fejezte be munkáját a Bolgár Kommunista Párt IX. kongresszusa — mondotta ez­után Todor Zsivkov. — A kongresszus az alkotó munka és bírálat szellemében érté­kelte a megtett utat, megha­tározta a párt, az ország bék­és külpolitikájának irányel­veit. A kongresszus a bolgár kommunisták, népünk akara­tát és törekvéseit kifejezve egyhangúlag jóváhagyta a szocializmus további gyors ütemű építésének, az életszín­vonal további emelésének ter­vét. — Kongresszusunk jogos felháborodással ítélte el az imperializmus agresszív tevé­kenységét, az amerikai impe­rialisták bűnös háborúját a hősiesen harcoló vietnami nép ellen. Fenntartás nélkül támogatjuk Vietnamot. Mint eddig, a jövőben is anyagi és erkölcsi támogatást nyúj­tunk a vietnami népnek, hogy igazságos ügyét győzelemre vigye. A vietnami nép harca szabadságáért és nemzeti füg­getlenségéért győzni fog! Ne­künk bolgár kommunistáknak is az a meggyőződésünk, hogy a testvéri szocialista orszá­gok, a nemzetközi kommunis­ta mozgalom egységes fellé­pése szükséges az amerikai imperializmus gyilkos kezé­nek lefogásához — amint ezt az önök kongresszusán is ki­fejtették. — Amikor arról beszélünk. JANNISZ KACURIDESZ: Megőrizzük egységünket a Szovjetunióval A keddi ülés felszólalóinak sorát Jannisz Kacuridesz, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja Politikai Bizottságá­nak tagja zárta. Tolmácsolta a Ciprusi Dol­gozó Nép Haladó Pártja, a ciprusi dolgozó nép üdvözle­tét, majd ezeket mondotta: — Bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy az MSZMP IX. kongresszusának határozatai nagymértékben hozzájárulnak majd a társadalmi, a gazda­sági és a kulturális színvonal további gyors ütemű emelke­déséhez az önök országában. Pártunk és a ciprusi nép szív­ből örül az önök sikereinek, és azokat sajátjának is tekinti. Meggyőződésünk ugyanis, hogy Magyarország eredmé­nyeinek megszilárdítása és to­vábbfejlesztése elősegíti a szo­cialista világrendszer fejlődé­sét, gyengíti az imperializmus erejét és fokozza a népek har­cát az emberiség egyetemes békéjéért, függetlenségéért és nemzeti önrendelkezéséért. A továbbiakban a ciprusi népnek az országa teljes füg­getlenségéért folytatott harcá­ról beszélt. — A ciprusi nép bátor fiainak, a testvéri gö­rög nép támogatásának és az egész békeszerető emberiség szolidaritásának, s nem utolsó­sorban a szocialista világrend­­szer népeinek, elsősorban a Szovjetunió jelentős politikai, gyakorlati segítségének kö­szönhető, hogy Ciprus területe ma nincs a NATO fennható­sága alatt — mondotta. Jannisz Kacuridesz ezután így folytatta: — A szocialista táborban folyó egységbontó tevékeny­ség, amelyért a Kínai Kom­muniista Pártot terheli a fele­lősség, támadásra bátorította az amerikai imperialistákat a Vietnami nép és más népek ellen. A kommunista és mun­káspártok túlnyomó többsége hű maradt ahhoz a nemzetközi fő irányvonalhoz és azokhoz a határozatokhoz, amelyeket az 1957-es és 1960-as történelmi jelentőségű moszkvai tanács­kozáson dolgoztak ki. A Kí­nai Kommunista Párt vezetői azonban megsértik e határo­zatokat. Rágalmakat szórnak a Szovjetunióra, nem működ­nek együtt a szocialista orszá­gokkal a vietnami nép segíté­sében, s ezzel az imperializ­musnak tesznek szolgálatot. A kommunista mozgalom vala­mennyi tagjára az a történel­mi feladat hárul, hogy visz­­szaverje és visszautasítsa ezt a politikát. Egy biztos út van csak: az, hogy a legtapasztal­tabb párttal, a bölcs Lenin pártjával együtt és kollektív módon alkalmazzuk a marxiz­mus—leninizmus elveit. Amíg megőrizzük egységünket a Szovjetunióval, addig a nem­zetközi munkásmozgalom, a béke, a szabadság, a szocializ­mus és a kommunizmus ügye legyőzhetetlen. — A Ciprusi Nép Haladó Pártjának az a véleménye, hogy a kommunista és mun­káspártok nemzetközi tanács­kozásának összehívása szük­séges és hasznos, mert azon kollektív módon vitathatják meg a nemzetközi problémá­kat, és ezzel tovább szilárdít­ják és erősítik a kommunista és munkáspártok egységét. Jannisz Kacuridesz felszóla­lása után az elnöklő Brutyó János a keddi tanácskozást bezárta. s hogy a vietnami népnek együttes segítséget kell nyúj­tanunk, hogy a világ forra­dalmi erőinek tömörülniük kell, nem hallgathatjuk el, hogy a­ Kínai Kommunista Párt vezetői nem hajlandók egységesen fellépni az Egye­sült Államok vietnami agresz­­sziója ellen. Ha az eseménye­ket józanul értékeljük, vilá­gossá válik, hogy a kínai ve­zetőknek ez az álláspontja ellentétes a szocializmus és a béke érdekeivel, a népek sza­badságáért és függetlenségéért vívott harccal. Ez az állás­pont objektíve az imperializ­must, a világreakciót szol­gálja.­­ A kínai vezetők eltérése a marxizmus—leninizmus el­veitől, a nemzetközi kommu­nista mozgalom korábban ki­dolgozott irányvonalától, frak­­ciós, bomlasztó tevékenysége és antiszocialista, lényegében nacionalista és kalandor irányvonala komoly gondot és aggodalmat kelt a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galomban. Komoly gondot és aggodalmat okoz sorainkban az általuk kezdeményezett szovjetellenes kampány, a Szovjetunió és lenini pártja elleni rágalmak és támadások.­­ A Bolgár Kommunista Párt nagy vezére, a­­nemzet­közi kommunista mozgalom ismert harcosa, és kiváló in­ternacionalistája, Georgi Di­mitrov, örökül hagyta ránk, hogy drága kincsként védjük barátságunkat és egységün­ket, együttműködésünket a Szovjetunió Kommunista Párt­jával. Ma még nagyobb erő­vel hangzanak szavai, ame­lyek szerint a szocializmus iránti hűség próbaköve a Szovjetunióhoz, Lenin pártjá­hoz, a munkásosztály érdekei­hez fűződő viszony. — Valóban, népeink és az egész emberiség nagy szeren­cséje, hogy a szovjetek nagy országa, amely az egész vi­lágnak utat­ mutatott a szocia­lizmus és a kommunizmus felé, óriási gazdasági és kato­nai erővel rendelkezik és a nemzetközi haladás élén jár. Az" emberiség ■ szerencséje, hogy a Szovjetunió méltókép­pen eleget téve internaciona­lista kötelességének, élén áll az agresszió, az imperializmus és a kolonializmus elleni, a békéért, a szabadságért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért folyó harcnak. A Szovjetunió Kommunista Pártjának és kipróbált veze­tőinek lenini politikája, tak­tikája és türelme, a soraink egységének helyreállítására tett erőfeszítései és kezdemé­nyezései méltán vívták ki a testvérpártok elismerését és támogatását. — A kommunistáik tudatá­ban vannak a felelősségnek, amellyel a népeknek és a jövő nemzedékének tartoznak, s a jövőben is határozottan fellépnek a szocialista világ­­rendszer, a nemzetközi kom­munista­­mozgalom és az egész antiimperialista front tömörí­téséért. — Marx, Engels és Lenin a kommunisták nagy seregé­nek összefogásában és egysé­gében látták a forradalmi harc sikerének, a szocializ­mus és a kommunizmus dia­dalának zálogát Az egység mozgalmunk lényegéből faka­dó történelmi szükségszerű­ség. — A szocialista világrend­­szerhez tartozó országok, az összes testvéri kommunista és munkáspártok, az egész antiimperialista tábor közös erőfeszítései megoldhatják ko­runk alapvető feladatát: az emberiség megmentését a há­ború lángjától, a nukleáris katasztrófa veszélyének elhá­rítását a világ e feje felől, a szocializmus és a kommuniz­mus győzelmének biztosítását.­­ A megoldásra váró fel­adatok nagysága és bonyolult­sága, azok a nehéz körülmé­nyek, amelyek közepette dol­gozunk, az imperialista ag­resszió erősödése és különö­sen a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni nyílt tá­madás egységet és összefogást, egyetértést és közös fellépést követel, jobban, mint bármi­kor.­­ Mindezt szem előtt tart­va, a Bolgár Kommunista Párt IX. kongresszusán pár­tunk és a legtöbb testvérpárt kifejezte azt a véleményét, hogy mind jobban érlelődnek egy nemzetközi kommunista tanácskozás összehívásának feltételei, ahol kollektívan, ba­ráti légkörben megvitatnánk az élet által­­ felvetett új problémákat.­­ A testvérpártok közötti kapcsolatok és együttműködés minden kipróbált formáját fel kell használni, hogy még job­ban hasznára legyünk népeink­nek, a kommunizmus ügyének. "Ez elősegíti egységünket, ba­rátságunkat és harcunkat. — Biztosítom önöket — ked­ves elvtársak —, hogy a Bol­gár Kommunista Párt tovább­ra is munkálkodni fog a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom soraiban jelent­kező nézeteltérések kiküszö­bölésén, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom erőinek és tekintélyének meg­erősítésén. Ez legszentebb in­ternacionalista kötelességünk. A kongresszus részvevői hosszan tartó, lelkes tapssal fogadták Todor Zsivkov fel­szólalását.

Next