Magyar Nemzet, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-01 / 27. szám
a batámadások hétfőn csupán az ország déli és partmenti vidékeire korlátozódtak. Amerikai katonai szóvivő szerint Thanh Hoától 12 kilométerre északra vasútvonalakat és raktárakat, a várostól 40 kilométerre észak-északkeletre pedig laktanyákat bombáztak. Az amerikai hadügyminisztérium hétfőn bejelentette, hogy júliustól kezdődően újabb 2229 orvost hívnak be katonai szolgálatra. A Pentagon szerint erre az intézkedésre azért van szükség mert nem jelentkeztek kellő számban önkéntes szolgálatra egészségügyiek, továbbá ily módon próbálják pótolni azokat, akiknek ez év nyarán lejár szolgálati idejük. Az ENSZ New York-i székhelyén hétfőn ebédet adtak Harrison Salisbury, a közelmúltban a VDK-ban járt neves amerikai újságíró tiszteletére. Salisbury az ENSZ-tudósítóknak kifejtette véleményét, amely szerint az Egyesült Államoknak elsődleges lépésként be kell szüntetnie Észak-Vietnam bombázását, ha valamilyen formában béketárgyalásokat kíván folytatni a VÜK kormányával. Salisbury elmondotta, hogy a VÜK ellen intézett bombatámadások csupán azért nem okoztak nagyobb veszteséget a polgári lakosság körében, mert a bombák többsége ritkán lakott településekre hullott, és mert a polgári légelhárítási rendszer az országban rendkívül magas színvonalú. Kétezer lelkész tiltakozik Kedden mintegy kétezer amerikai lelkész és egyházi vezető gyűlt össze Washingtonban, hogy tiltakozzék a kormány vietnami háborúja ellen. A különböző felekezetekhez tartozó lelkészek tiltakozó megmozdulását azAggódó egyházi személyiségek bizottsága nevű szervezet hívta össze, s az amerikai fővárosban az Egyesült Államok minden részéből érkeztek protestáns, katolikus és izraelita egyházi személyiségek, köztük az egyházak ismert vezetői, püspökök, teológiai professzorok. A mintegy kétezer egyházi vezető két napon át tanácskozásokat folytat arról, milyen szerepet töltsenek be az egyházak a vietnami háború befejezéséért folyó küzdelemben. Kedden délben az egyházi vezetők néma tiltakozó őrséget tartottak a washingtoni Fehér Ház előtt, hogy Johnson elnöknek is kifejezésre juttassák véleményüket és sürgessék a háború haladéktalan befejezését, mindenekelőtt a VUK bombázásának megszüntetését Róbert Kennedy „másként látja” Párizsból jelenti az AP. Róbert Kennedy szenátor, aki háromnapos látogatáson Franciaroszágban tartózkodik, kedden több mint egyórás megbeszélést folytatott de Gaulle elnökkel. A megbeszélés középpontjában a vietnami háború problémája állott. A köztársasági elnöki palotából távozó amerikai szenátor újságíróknak elmondta, hogy a francia elnökkel és a külügyminisztérium ázsiai szakértőivel folytatott megbeszélései utánmásként látjaa vietnami háború problémakörét. Kijelentette, hogyFranciaország és de Gaulle tábornok feltétlenül jelentős szerepet fog játszani a délkeletázsiai helyzet rendezésére irányuló mindennemű erőfeszítésben. Kennedy szenátor -tanulságosnak és igen hasznosnak- mondta a francia elnöknél tett látogatását Ar Fii Ion Miniére nslmtéut mmi Mohavi ellenintézkedései t razzaville-ból jelenti a TASZSZ. Mobutu kongói (Kinshasa) elnök a kongói sajtóügynökségnek átlőtt Interjújában az ország gazdasági helyzetével foglalkozott. Az interjút a kinshasai rádió ismertette. Mobutu megjegyezte, hogy a Katangában dolgozó 2600 európai közül ezer mérnök és technikus döntött úgy, hogy elutazik Kongóból. Ez lényegében annyit jelent, hogy az Union Miniére volt belga társaság vezetői szabotázst szerveznek a kongói gazdaság ellen, zsarolnak és kényszert alkalmaznak az európai műszaki személyzettel szemben, hogy elhagyják Katangát. Minthogy az európai műszaki személyzet tömeges távozása megbénítaná az Union Miniére örökébe lépett kongói bányatársaság, a Gecomine tevékenységét, a kongói kormány úgy döntött, hogy ha a technikusok elutaznak, haladéktalanul intézkedéseket foganatosít a Société Générale de Belgique csoporthoz tartozó cégek és társaságok ellen. (Az Union Miniére is a Société Générale de Belgique leányvállalata volt.) Mobutu egyébként felszólította a fiatal műszakiakat, hogy maradjanak az országban. Gondolkozzanak el, mielőtt engednek a nyomásnak, minthogy a jövőjük Kongóban van — jelentette ki Mobutu. A kongói elnök szólt arról is, hogy ha a Sabena belga légitársaság megpróbál légihidat szervezni Kinshasa és Brüsszel között az európai mérnökök és műszakiak elszállítására, akkor a kongói kormány ezt a lépést provokációnak tekintve, a Sabenát is az Union Miniére sorsára fogja juttatni. UngwrNpmvt Fedorenko az ENSZ tájékoztatási szervéről New Yorkból jelenti a TASZSZ. Az ENSZ tájékoztatási tevékenységével foglalkozó tanácskozó csoport ülésén felszólalt Fedorenko, a Szovjetunió állandó ENSZ képviselője. A közgyűlés megbízta ezt a csoportot, hogy az ENSZ tájékoztatási politikájával és programjával kapcsolatban javaslatokat dolgozzon ki U Thant főtitkár számára. Fedorenko elemezte az ENSZ tájékoztatási irodájának tevékenységét és tényekkel bizonyította, hogy a titkárság a tájékoztatási tevékenységben nem eléggé tárgyilagos, és szenvedélymentes, csak ritka esetben teljesíti feladatát: a közvélemény igaz és alapos tájékoztatását. A szovjet küldött elutasította azt a javaslatot, hogy nehézkes és költséges apparátust hozzanak létre. Az átszervezést úgy kell végrehajtani — mondotta Fedorenko —, hogy a meglevő apparátus tárgyilagos és színvonalas tájékoztatásával javítsa munkáját Szaúd-Arábia panaszt emelt A Thantnál New Yorkból jelenti az AP. Dzsamil Barudi, Szaúd-Arábia nagykövete hétfőn este felkereste U Thant ENSZ-főtitkárt hogy előterjessze országa panaszát amiatt hogy az EAK repülőgépei szaúd-arábiai várost bombáztak, illetve egy falu ellen gáztámadást hajtottak végre. A nagykövet felkérte az ENSZ főtitkárát, tegyen intézkedéseket az ilyen támadások megismétlődésének megelőzésére. Szaúd-Arábia nagykövete az újságírók előtt kijelentette, felhívta U Thant főtitkár figyelmét arra a tényre, hogy Szaúd-Arábiatürelme fogytán van, s hogy a helyzet oly mértékben romlott, hogy az már a világ békéjét is veszélyeztetheti. A nagykövet elmondása szerint a múlt hét végén a jemeni határtól mintegy 40 kilométerre fekvő Najran ellen két hullámban intézett támadásoknak 8—10 személy esett áldozatul. A nagykövet arra nézve nem nyilatkozott, hogy U Thant főtitkár milyen választ adott az előterjesztett panaszra, csak annyit jegyzett meg, hogy a főtitkár mélyen meg volt döbbenve. Kanada kártérítést fizet Jugoszláviának Ottawából jelenti a Reuter: Kanada kártérítést fog fizetni Jugoszláviának a károkért, amelyeket a terrorista robbantások ottawai és torontói nagykövetségének, illetve konzulátusainak okoztak — jelentette ki Lester Pearson kanadai miniszterelnök az alsóházban. A kormányfő hozzáfűzte, reméli, hogy a komoly incidensek nem érintik a két ország közötti kapcsolatot. Kanada — mondotta — minden erőfeszítéssel rajta lesz, hogy megállapítsa, kik a felelősek a robbantásokért. Az első jelentések már megérkeztek az Ottawában és Torontóban folytatott nyomozásról — mondotta Pearson. Malik lemondásra akarja bírni Szukarnót Újabb Izbillottatátak Djakartából jelenti a Reuter. Djakartában kedden közzétették Malik külügyminiszter újabb nyilatkozatát. Malik bejelenti: a hét folyamán ismét felkeresi Szukarnót, hogy megtárgyalja vele az elnök politikai jövőjét. A közelmúltban Malik már nyíltan felszólította Szukamnét, hogy távozzék a politikai színtérről. Néhány napja Djakartában hisztérikus kampány folyik, miután jobboldali mohamedán körök bedobták a köztudatba, hogy Szukarno esetleg feloszlatja a baloldalától megfosztott legfőbb törvényhozó szervet, az ideiglenes népi tanácskozó kongresszust, amely a tervek szerint márciusban ül össze, hogy döntsön Szukarno jövőjéről. Ezzel kapcsolatban Malik — kedden nyilvánosságra hozott nyilatkozatában — kijelenti: Szukamo sorsameg van pecsételve, ha erre a lépésre szánja el magát Mint ismeretes, a kongreszszus magyarázatot kért Szukamnétól, hogy miként kerülhetett sor a szeptember 30-a akció néven ismert baloldali államcsíny-kísérletre, amelyben a jobboldal Szukamét közreműködéssel vádolja. Az elnök válasza azonban a jobboldal számára nem volt kielégítő. A Reuter-iroda jelentése szerint letartóztatták Szukarno elnök két további politikai támogatóját , Hartonót, a Szukarno által alapított nacionalista párt egyik vezetőjét, valamint Kartonót, a párt ifjúsági mozgalmának egyik vezéralakját. Visszatérés és megújhodás Egészen sajátos, megindító, felemelő és tanulságos kongresszus volt az olasz emigráció országos értekezlete. A régóta állandósult tömeges kivándorlás és belső vándorlás nemzeti drámája, annak gazdasági okai, nemzetközi vonatkozásai, lelki gyötrelmei találtak ott kifejezést. Egyben fórumot adott a kongresszus a vádlóvá emelkedett népnek és megfellebbezhetetlen ítélettel sújtotta az olasz monopolkapitalista rendszert Ez volt a lényege a forró hangulatú tanácskozásnak, amelyen Rómában január 7—8-án háromezer küldött vett részt 1963-ban Togliatti javasolta az emigránsok nemzeti kongresszusának összehívását, de javaslatát a többi párt és a kormány elvetette. Az azóta eltelt négy év alatt a kivándorlás tovább növekedett, súlyosbodtak az emigránsok családjainak szenvedései. Most a kommunista párt egymaga szervezte a kongresszust és vezetősége csaknem teljes létszámban foglalt helyet a tribünön. Ezzel hangsúlyozta, milyen jelentőséget tulajdonít a tanácskozásnak. Csak a marxistáik látják az emigráció gyökereit, összefüggését az olasz gazdaság strukturális problémáival, krónikus bajaival. Csak marxisták tudnak megoldást mutatni. Az Európa számos országából és a dél-olaszországi kivándorló vidékekről érkezett, a gyűlések százain választott delegátus nagy bizalommal és várakozással fordult a kongreszszus szervezői felé és a nélkülözések, a megaláztatások keserűsége hol panaszosan, hol harciasan tört fel a felszólalók szívéből. A tények kegyetlen igazsága ez. Az olaszgazdasági csoda nem valósította meg a teljes foglalkoztatottságot Sőt, éppen a leglátványosabb gazdasági fellendülés éveiben, 1959 —63-ban, a kivándorlás a legmagasabb szintet érte el: 1 520 617-re emelkedett A Svájcba, Franciaországba, Nyugat-Németországba emigráló olasz proletárok sorsa nem okozott álmatlan éjszakákat sem a kereszténydemokrata, sem a balközép kormány minisztereinek. De Gasperi már 1946-ban azt ajánlotta a munkásoknak, hogy tanuljanak nyelveket és keressenek munkahelyet külországban, majd ha újjáépül az ország, visszatérhetnek. De nyelvismerettel vagy anélkül, menniük kellett. A nyomor korbácsa hajtotta őket. A monopolista kormányok nemzetietlen politikája szabadította meg az olasz kapitalizmust a munkaerő -feleslegtől, sőt kitűnően felhasználta az emigrációban élő munkásoknak a családjuk számára átutalt megtakarításait. Ez az ötszázmillióra rúgó valuta ugyanis megközelíti az importnyersanyagok árát, amelyekre az olasz monopóliumoknak szükségük van. Az észak-olaszországi iparmágnások továbbá előszeretettel alkalmaznak az ínséges délvidéki falvakból felvándorló olcsó munkaerőt A munkabíró férfiak számának csökkenésével csökken a mezőgazdaság termelékenysége, fokozódik a falu elszegényedése. A Kölcsönös Parasztsegély Pénztár felmérése szerint 1 634 365 parasztcsalád közül 463 794-ben nincs egyetlen ötven évesnél fiatalabb férfi; 492 000 családban nincs hatvan évesnél fiatalabb. De a női munkaerő kivándorlása is jelentős. Egyedül Svájcban 250 000 olasz munkásnő dolgozik. A tömeges kivándorlás és a tömeges belső vándorlás — amelyet a cinikus politikusokmegoldásnak tartottak — nem enyhítette Olaszország gazdasági problémáit. A strukturális egyensúlyhiány — észak és dk antagonisztikus fejlődése, amelyet Antonio Gramsci oly mélyrehatóan elemzett és amelynek felszámolását a kommunista párt sohasem vette le programjáról — ma súlyosabb, mint valaha volt. A monopóliumok szemszögéből nézve az északi iparvidék fejlesztése az előnyös, a nemzeten belüli társadalmi feszültségek növekedése -elhanyagolható a kérdés. A kommunista párt az emigráció kongresszusának megszervezésével a nemzet életbevágó problémáját sok oldalról, kérlelhetetlenül világította meg. Hiszen a jelenlegi kormány politikája sem biztat javulással. A kormány programja a Pieraccini-tervvel a kivándorlók számát 1970-ig 300 ezerre, az északra vándorló déli lakosokét 330 ezerre kívánja csökkenteni. A terv egészéből azonban kitűnik, hogy még ez a szánalmas célkitűzés is megvalósíthatatlan. Az előirányzat szerint ugyanis Észak-Olaszország és Dél- Olaszország között a munkaalkalmak megoszlása 1970- ben azonos lesz az 1965. évivel. A tervben a Dél-Itáliának szánt beruházások volumene lehetetlenné teszi az ígért 650 000 mezőgazdaságon kívüli új munkaalkalom megteremtését. Ez a valóságnak megfelelő perspektíva. Az olasz emigráció kérdése azonban nem csupán nemzeti probléma. Érinti a Közös Piac országainak munkaerőhelyzetét, ennél fogva fontos kérdése a nemzetközi munkásmozgalomnak. Ezért is vettek részt a kongresszuson kommunista pártok képviselői is azokból az országokból, amelyekbe az olasz munkás emigráció zöme tódult. A francia, belga, nyugatnémet dolgozók szolidaritása a bevándorló olasz munkásokkal, közös harcuk egyazon kizsákmányoló ellen a leghatékonyabb fegyverük a nemzetközi monopoltőkével szemben. Most, hogy a gazdasági konjunktúra megtorpant Nyugat-Európában, a kivándorló olasz munkás új nehézségek előtt áll. Belgiumban például már nem egy bányát zártak be, s az ottani olasz bányászoknak más munkát kell keresniük, ami újabb belső vándorlásra vagy átképzésre kényszeríti őket. Az emigráns állandó létbizonytalanságban él. A befogadó országban beálló gazdasági romlás elsősorban őt sújtja. Végül, de nem utolsósorban: ilyen méretű kivándorlás aláássa a nép családi életét. Az olasz asszonyok százezrei az évnek tizenegy hónapjában egyedül vannak, egymaguk viselik a gyermekek és öregek gondját. Egy asszony elpanaszolta a kongresszuson, hogy ha mindent összeszámol, házasságának húsz évéből alig öt évig élt együtt férjével. S ha a férj szabadságra hazajön, csak azt látja, hogy a család az ő fáradozásai, nélkülözések árán elért megtakarításai ellenére szűkösen él, hogy asszonya fáradt, öregszik. A hosszú különélés meglazítja kapcsolatukat. Az emigráció nagy nemzeti drámájába sok családi dráma zsúfolódik. Visszatérni! — sóhajtja az emigráns. Visszatérni! De mire jöhetne vissza hazája mai helyzetében? A római kongresszus rámutatott, hogy a másfél millió olasz hazatérésének alapvető feltétele egy új kormánypolitika. Olyan politika, amely struktúrájában alakítja át Itália gazdaságát. Olyan gazdasági tervre van szükség, amely a teljes foglalkoztatottság megvalósítására irányul, agrárreformmal, a félfeudális termelési viszonyok megszüntetésével a mezőgazdaságban, öntözési rendszerek építésével, a délvidék mezőgazdaságának és iparának öszszehangolt és összekapcsolt fejlesztésével. Az iparosítást — mondja a kommunista alternatíva — a nemzeti terület egészére kell kiterjeszteni, nem pedig az észak-olaszországi “pólusokra” koncentrálni, amelyek nem egyebek, mint a maximális monopolprofit pólusai. Az olasz emigráció római kongresszusa békepolitkát követelt, mert csak a béke feltételei közt lehetséges egyáltalán olyan mélyreható gazdasági és társadalmi átalakulások megvalósítása, amelyekkel a kivándorlás nemzeti drámája egyszer és mindenkorra lezárható. A kongresszus a dolgozó nép hadüzenete volt a monopolista kormánynak. A kommunista párt a megszervezője a népakaratnak, amely utat tör a nemzeti mesújhodás felé. Komját Irén 000 (Washington, AP) A Fehér Ház sajtótitkára bejelentette, hogy Johnson elnök e héten — szerdán vagy csütörtökön — televízió sajtóértekezletet tart iflierst, IWT.cikir 1. Közös közlemény Románia és az NSZK diplomáciai kapcsolatának felvételéről Bonnból jelenti a DPA. A DPA jelentése szerint a nyugatnémet fővárosban kedden közleményt adtak ki Corneliu Manescu román külügyminiszter bonni látogatásáról. Mint a közlemény hírül adta, a Német Szövetségi Köztársaság és Románia kormánya megállapodott abban, hogy felveszik a diplomáciai kapcsolatot és nagyköveti szinten diplomáciai képviselőket cserélnek. Manescu — a közlemény szerint — meghívta Willy Brandt nyugatnémet külügyminisztert, hogy tegyen látogatást Bukarestben. Brandt elfogadta a meghívást, az utazás időpontját később állapítják meg. Von Hase, a bonni kormány sajtó- és tájékoztatási hivatalának vezetője közölte, hogy a diplomáciai kapcsolatok kedden 16 órakor lépnek hatályba. A közleményben mindkét fél kifejezi meggyőződését, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételehozzájárul a Német Szövetségi Köztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kölcsönös megértésének fejlesztéséhez mindkét ország érdekében, s ily módon az európai népek békéjét és biztonságát, tartós megértését és békés együttélését, valamint a nemzetközi feszültség enyhülését szolgálja. Wilson Brüsszelben Brüsszelből jelenti az AFP: Wilson angol miniszterelnök és Brown külügyminiszter kedden este Brüsszelbe érkezett, hogy — az olasz és a francia vezetőkkel folytatott megbeszélések után — a belga kormány férfiakkal tárgyaljon Angliának a Közös Piachoz való csatlakozási szándékáról. Londonból jelenti az MTI. A keddi Guardian vezércikkben szólítja fel az angol kormányt, hogy Koszigin szovjet miniszterelnök jövő héten kezdődő londoni látogatásáig vizsgálja felül vietnami politikáját. " Sajnos, azok az ellenvetések, amelyeket az oroszok vetnek fel az Amerikához fűződő kapcsolataik megjavítását illetően, Angliára is vonatkoznak — írja a lap. Szovjet vélemény szerint a vietnami háború mindkét országot terheli. Ha a brit kormány valóban hisz az amerikaiak vietnami politikájának helyességében, akkor még tevékenyebben kellene támogatnia ezt a politikát. Ha azonban úgy véli — s ez bizonyos —, hogy az amerikaiak minden jó szándéka is csupán szerencsétlen eredményeket hoz, akkor meg kell mondania Johnson elnöknek, hogy nagyon sajnálja, de tévedett, és nem támogathatja tovább a háborút Megsebesítették a pekingi szovjet nagykövetség egyik munkatársát Pekingből jelenti a BTA. A pekingi szovjet nagykövetség épülete körül negyedik napja folynak a kínai vörösgárdisták és aforradalmi lázadók provokációi és garázdálkodásai. Hétfőn a vörösgárdisták bedobtak a nagykövetség területére egy vasdorongot, amely megsebesítette a nagykövetség egyik munkatársát. A nagykövetség előtt és az utcákon megállásra kényszerítik a szovjet gépkocsikat és megpróbálják bántalmazni a bennük ülő szovjet állampolgárokat.. Tovább folynak a tüntetések a jugoszláv nagykövetség előtt is. A diplomatákat akadályozzák normális munkájuk elvégzésében. A jugoszláv, vezetők elleni jelszavak mellett új jelszó jelent meg: »Jugoszláv revizionisták, takarodjatok Kínából« Január 27-én közölte az anhuji tartományforradalmi lázadóinak* sajtóorgánuma, hogya forradalmi lázadó szervezetek* elfoglalták a tartományi pártbizottságot és néptanácsot, valamint Hefej tartományi központ városi pártbizottságát és néptanácsát. A tartomány és a város pártos igazgatási vezetőitellenforradalmi revizionistáknak* minősítették, leváltották ésátnevelő* munkára küldték. * Belgrádból jelenti az MTI. A jugoszláv külügyminisztérium képviselője jegyzéket nyújtott át a Kínai Népköztársaság belgrádi ügyvivőjének. A jegyzék élesen tiltakozik a pekingi jugoszláv nagykövetség előtt szervezett provokatív tüntetések és az ott lejátszódott jugoszlávellenes kilengések miatt. Ugyanakkor követeli, hogy a kínai hatóságok biztosítsák a Pekingben tartózkodó jugoszláv állampolgárok életének és a jugoszláv nagykövetség munkájának normális feltételeitl (Prága, MTI) Kedden a prágai Fucik-park kongresszusi palotájában megkezdődött a csehszlovák szakszervezetek VI. kongresszusa. Jelen voltak 41 ország szakszervezeti szövetségeinek küldöttségei és képviselői. A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsát Somoskői Gábor, a SZOT titkára és Suri István, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének titkára képviseli.