Magyar Nemzet, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-01 / 77. szám

93 T*wS*i.­mez ájrrma­­. Magyar Nem­zet_____________________________________________________ Meghalt Mali­no­vszkij marsall Moszkvából jelenti az MTI. A TASZSZ jelentette, hogy Rogyion Malinovszkij marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere meghalt. * Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa mély gyásszal jelentette, hogy meghalt Rogyion Malinovszkij marsall, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere. A halál március 31-én kö­vetkezett be hosszú és súlyos betegség után. Malinovszkij marsall 69 éves volt. A gyászjelentés elmondta, hogy Rogyion Malinovszkij az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte, a Szov­jetunió kétszeres hőse, ki­emelkedő államférfi, kiváló szovjet hadvezér volt, a szov­jet fegyveres erők aktív ki­építői közé tartozott. Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége és a Szov­jetunió Minisztertanácsa úgy határozott, hogy Rogyion Ma­­linovszkijt Moszkvában, a Vö­rös téren, a Kreml falánál te­messék el. A temetés megszervezésére kormánybizottság alakult Ko­sziginnek, a Minisztertanács elnökének vezetésével. A bi­zottság közölte, hogy Mali­novszkij koporsóját a szovjet hadsereg székházában ravata­lozzák fel és az elhunyttól áp­rilis 1-én, moszkvai idő sze­rint, 14.20 óráig lehet kegye­­letes búcsút venni. Gyászjelentést adott ki a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztériuma, valamint,a szov­jet hadsereg és hadiflotta po­litikai főosztálya is. A gyász­­jelentés rámutat arra, hogy Malinovszkij marsallban a szovjet fegyveres erők kiemel­kedő államférfit, kiváló had­vezért veszítettek el, aki a Nagy Honvédő Háború sok di­csőséget szerzett hőse, a szov­jet fegyveres erők aktív kiépí­­tőinek egyike volt. * "Egymagam ülök a szobá­ban. Tíz óra felé jár az idő, léptek hangzanak a folyosón, felcsapódik az ajtó, s a portás máris tessékeli be a vendégeket. Odavagyok a cso­dálkozástól, ami nem sokáig tart, mert egyikük megszólal magyarul, üdvözöl, kezet nyújt, bemutatkozik, s a belépetteken végigmutatva, így folytatja: A Szovjetunió 2. ukrán hadsereg­csoport parancsnoki vezérkara, majd megkezdi a vendégek egyenkénti bemutatását. Ro­gyion Malinovszkij, a 2. ukrán hadseregcsoport parancsnoka, a Szovjetunió marsallja. A meglepetéstől majdhogy léleg­­zeni sem tudok, csak a kezem emelem kézfogásra. Megrázza vagy háromszor, szúrós szemé­vel szemembe néz, arcára ba­rátságos mosoly ül. Amint ke­zem rázza, bal karját vállam­ra teszi. Kérdezi: mi vagyok én itt? Szolga” — válaszolom, ,J£zután nem lesz szolga Ma­gyarországon” — mondja mo­solyogva és azt ismétli, nyet, nyet... Szemefénye túlragyog­ta valamennyi kitüntetését*­ — mondja a zirci kolostor néhai inasa, a fenti találkozás el­beszélője. Valóban túlragyogta. Szeme ragyogása az embert mutatta benne, aki mindenkor szem előtt tartotta kedvelt jelmon­datát: »Az első dolog, amit egy parancsnoknak tudnia kell, hogy mit érez és mit gondol a katonája.« Kommunista volt, eszméiért mindig szigorúan kiálló, ren­díthetetlen harcos. Életútja, üstökösként felfelé ívelő pá­lyafutása is ezt példázza. 1898-ban született Ogyesszá­­ban. Szegény sorsú gyermek volt, már 12 éves korában dol­goznia kellett, előbb földmun­kás, majd kifutófiú volt. Ti­zenötévesen — mikor mások legszebb gyermekéveiket élték — ő már harcolt. Az első vi­lágháború nevelte katonává, s bolsevikké is. 1917 novembe­rében, a forradalom kitörte­kor 19 éves fejjel egy század katonai bizottságának elnöke. Elfogják, az ellenforradalmá­­rok börtönébe kerül, de meg­szökik. Franciaországba emig­rál, s a fél világot megkerülve Szibérián keresztül tér vissza újra hazájába és a Vörös Had­seregbe. Előbb oktatótiszt, majd ezredparancsnok. 1926-­­ ban felveszik a pártba. Az SZKP küldi a, Frunze katonai akadémiára is, amelyet 1930- ban végez el. Vezérkari tiszt lesz. 1941, a fasiszták támadá­sa, a beszarábiai hadtest pa­rancsnokaként éli. A túlerő bekeríti, de hadvezéri zsenijét a sokszoros túlerő sem győz­heti le. Kitör és biztonságba helyezi katonáit. Sztálingrád­nál is ott van. Hadtestével részt vesz Paulus bekerítésé­ben, 1943-ban a délnyugati arcvonal parancsnoka. "Fiai­val" együtt felszabadítja a Donyec-medencét és Dél- Ukrajnát. 1944-ben a II. ukrán front parancsnokaként ő irá­nyította a német fasiszta csa­patok kiverését Romániából és Magyarországról. Beírta ne­vét hazánk történetébe is. Ötször tüntették ki Lenin­­renddel és elnyerte a Szovjet­unió Hőse címet is. 1956-tól az SZKP Központi Bizottságá­nak tagja, s ugyanez év már­ciusában nevezik ki a Szovjet­unió szárazföldi haderőinek parancsnokává és a honvédel­mi miniszter első helyettesé­vé 1957 októberétől, Zsukov marsall halálától mostanáig honvédelmi miniszter. Többször járt Magyarorszá­gon az utóbbi években is, így 1965 áprilisában, hazánk fel­szabadításának 20. évfordulója alkalmából. Kormányunk a Magyar Népköztársaság Ér­demrendjével tüntette ki. Utoljára tavaly áprilisban tar­tózkodott magyar földön, szov­jet katonai küldöttség élén, s az év júniusában a Magyar Nemzetnek írt cikkében olvas­hatjuk a következő sorokat: "A szovjet fegyveres erők és a varsói egyezmény országai­nak hadseregei közt igazi test­véri kapcsolatok alakultak ki. A varsói egyezmény megteste­síti a testvéri szocialista orszá­gok tántoríthatatlan egységét, amelyet a szocialista interna­cionalizmus forrasztott egybe. A jövőben is az a feladatunk, hogy megerősítsük a hadsere­geink közötti barátságot és az együttműködést, tökéletesít­sük a szocialista országok kol­lektív védelmét.* Sorai azt mondják el, ame­lyért békét vigyázó katona­ként egész életében küzdött Aláírták a magyar—bolgár együttműködési bizottság hetedik ülésszakának jegyzőkönyvét Pénteken a Parlament dele­­gációs termében Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Tano Colov, a Bolgár Minisztertanács elnökhelyette­se aláírta a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizottság hetedik ülésszakának jegyző­könyvét. Az aláírásnál jelen voltak a két kormányküldött­ség tagjai, továbbá Vaszil Bogdánon, Bulgária budapesti nagykövete. Az együttműködési bizottság március 28-tól 31-ig Budapes­ten tartotta ülését. Megvizs­gálta az elmúlt ülésszak óta végzett munka eredményeit, és a két ország közötti árucsere­­forgalom előirányzatainak tel­jesítését. Megállapította, hogy a két ország gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködése sikeresen fejlődött. A gépiparban, a vegyipar­ban és a népgazdaság egyéb ágazataiban kialakult terme­lési kooperáció és szakosítás alapján állandóan növekszik országaink között az árucsere­forgalom. A két ország közöt­ti gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés haté­kony továbbfejlesztése érde­kében megvitatták és előirá­nyozták új együttműködési formák alkalmazását A bizottság megvizsgálta az Intranszmas és az Agromas magyar—bolgár társaságok te­vékenységét, és megállapítot­ta, hogy azok szervezetileg megerősödtek, sikeresen ol­dották meg a két ország által rájuk bízott feladatokat. Az Agromas kidolgozta egyes zöldség-, gyümölcs- és szőlő­félék egységes termesztési technológiáit és tipizált gép­rendszereit. Az Intranszmas számo­s, magas színvonalon műszaki ter­vet alakított ki magyar és bolgár üzemek bel­ső anyagmozgatásának gépe­sítésére. A tervek egy részét fővállalkozói minőségében meg is valósította. A bizottság határozatot ho­zott az említett magyar—bol­gár társaságok tevékenységé­nek további fejlesztésére, és az ezekkel kapcsolatos intéz­kedésekre. Az ülésszak munkája a köl­csönös megértés és őszinte ba­rátság szellemében folyt le. Elutazott a bolgár kormányküldöttség A bolgár kormányküldött­ség pénteken elutazott ha­zánkból. A delegáció búcsúzta­tására a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével megjelentek a magyar kor­mányküldöttség tagjai. Ott volt Vaszil Bogdánov, a Bol­gár Népköztársaság budapesti nagykövete is. Tano Colov, a Miniszterta­nács elnökhelyettese elutazása előtt az MTI munkatársának adott nyilatkozatában hangsú­lyozta: a magyar—bolgár együttműködés különösen Ká­dár János és Todor Zsivkov elvtársak 1964. évi budapesti találkozása óta vált szorossá, s azóta nagymértékben nőtt a két ország kereskedelmi for­galma. Az 1966—70-es évekre szóló hosszú lejáratú szerző­dés az árucsere-forgalom 70 százalékos növekedését irá­nyozza elő, de előreláthatóan ezt a tervünket túl is tudjuk teljesíteni. 1967-ben az árufor­galmi jegyzőkönyvek szerint a tavalyinál 30 százalékkal na­gyobb lesz az árucsere, s ez fe­lülmúlja a tervezett szintet.­­ Az együttműködési bi­zottság most befejeződött 7. ülésszaka is kapcsolataink gyorsuló fejlődését igazolja. Gazdasági együttműködésünk­nek továbbra is fontos vonása a szakosítás, a kooperáció.­­ A tanácskozásokon fel­merült az együttműködés újabb formájának, a közös be­ruházásoknak a terve. Úgy gondolom, hogy mindenekelőtt a vegyiparban létesíthetne Magyarország és Bulgária kö­zösen üzemeket, s ezek nem­csak a két ország szükségleteit elégíthetnék ki, hanem más piacokon is értékesíthetnék áruikat. Erről még nem tör­tént döntés, de a kérdésben folytatódik az eszmecsere. Más jellegű közös vállalkozások te­vékenysége egyébként viszony­lag rövid idő alatt igen jó eredményre vezetett. Az In­­transzmas magyar—bolgár társaság például már kezdet­től nyereséggel dolgozik, s megrendelői részére egyetlen év alatt 258 gépesítési tervet készített. Hasonlóan sikeres az Agromas közös vállalat tevé­kenysége. Azt tervezzük, hogy e vállalat keretében a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés gépeinek előállítására közös tudományos és tervező intéze­tet hozunk létre. — Országaink kétoldalú együttműködésén túl jelentős­nek tartom a többi KGST-or­­szághoz fűződő, s egyre mé­lyülő kapcsolatainkat. Ezernyi példa igazolja, hogy a szocia­lista országok nem nélkülöz­hetik e szoros együttműködést, mert fejlődésüket csak egy­más kölcsönös segítésével gyorsíthatják meg. Elkészült a könnyűipar legnagyobb beruházásának programja Elkészült a harmadik ötéves terv egyik legnagyobb köny­­nyűipari létesítményének, a Győri Pamutszövő- és Műbőr­­gyár bővítésének beruházási programja, amely 570 millió forintos beruházással Európa egyik legkorszerűbb műbőr­gyártó üzemét alakítja ki a gyár területén. Az új műbőr­gyártó üzemhez mintegy 25 ezer négyzetméter alapterüle­tű csarnok épül Hősi emlékművet avatnak a Vérmezőn A Budapest felszabadítá­sáért harcolt budai önkéntes gyalogezred emlékművét áp­rilis negyedikén avatják föl a Vérmezőn. Szabó Iván Mun­­kácsy-díjas szobrász és Jur­­csik Károly építész emlékmű­ve egy hatalmas, milliószoro­sára fölnagyított repeszdara­­bot mintáz, amelynek két ol­dalán dombormű látható: el­esett katona a szabadság gé­niuszának fénysugarában, s egy gránátdobó harcos. A két kompozíció mintegy nyolc­nyolc négyzetméteres. Az em­lékmű húsz méter széles ta­lapzaton áll, fenyőkkel, fák­kal, cserjékkel övezett pázsi­­tos parkrészen. MSZBT-küldöttség utazott a Szovjetunióba A Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökségének meghí­vására Magyarország felszaba­dulásának 22. évfordulója al­kalmából pénteken Moszkvába utazott a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság háromtagú kül­döttsége. A küldöttséget Frank Ferenc, az MSZMP Békés me­gyei bizottságának első titkára vezeti. A delegációt a Ferihe­gyi repülőtéren Kiss László, az MSZBT titkára búcsúztatta. Ott voltak a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének képvi­selői. Újságíró-küldöttség utazott a Szovjetunióba A magyar és a szovjet új­ságíró szövetség egyezménye értelmében pénteken öttagú magyar újságíró küldöttség utazott a Szovjetunióba, Alpá­ri Pálnak, az Ország-Világ fő­­szerkesztőjének vezetésével. A delegáció búcsúztatásánál jelen volt a Ferihegyi repülő­téren Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára, továbbá az MSZMP KB ágit. prop. osztá­lyának képviselői. Ott volt A. M. Karpacsov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének sajtóattaséja. Értekezlet az új gazdasági mechanizmus jogi kérdéseiről Az új gazdasági mechaniz­mus főbb jogi kérdéseiről pén­teken jogász-értekezlet tanács­kozott a Közalkalmazottak Szakszervezetének székházá­ban. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Az értekezletet dr. Korom Mihály igazságügyminiszter nyitotta meg. Hangsúlyozta az új gazdasági mechanizmus­sal kapcsolatos jogi szabályo­zás jelentőségét, a fejlődést elősegítő hatását. Felhívta a figyelmet azokra a jogi fel­adatokra, amelyeket a gazda­sági reform végrehajtása so­rán meg kell valósítani. Ezután megkezdődött a vita a politikai és közgazdasági el­gondolások legjobb jogi meg­oldásairól. Megyei honismereti tanácskozás Kiskunfélegyházán Csütörtökön és pénteken megyei honismereti tanácsko­zást rendeztek Kiskunfélegy­házán. Bács megye 70 honis­mereti szakkörvezetője, kró­nikaírója, valamint három szomszédos megye — Pest, Szolnok és Csongrád — kép­viselői vettek részt a kétna­pos értekezleten. A mozgalom több országos szervezőjét és vezetőjét is meghívták. Tanul­mányozták a kiskunsági hon­ismereti klubok és szakkörök munkáját, a krónikaírás ered­ményeit és megvitatták a helytörténészek előtt álló fel­adatokat. Foglalkoztak a leg­­újabbkori magyar történelem kutatásának problémáival is. A tanácskozás jelentősen hoz­zájárul a munkásmozgalom dokumentumainak eredmé­nyes összegyűjtéséhez. Ez a munka felszabadulásunk 22., s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 50. évfordulója tiszteletére kez­dődött meg Bács megyében és az ország más vidékein. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A Minisztertanács javas­lata alapján Varga Györgyöt visszahívta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöki tisztségéből, s dr. Dabrónaki Gyulát, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnökévé megválasztotta. Az Elnöki Tanács honosí­tási, visszahonosítási és a ma­gyar állampolgársági kötelék­ből való elbocsátási ügyekben döntött, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Dr. Dobrónaki Gyula, a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke pénteken dél­ben Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Fehér Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és Kiss Károly, az Elnöki Ta­nács titkára.* A Minisztertanács dr. Dob­rónaki Gyulát, az élelmezés­­ügyi miniszter első helyette­sét — munkásságának elis­merése mellett — tisztségéből felmentette. Kállai Gyula Debrecenben átvette képviselői megbízólevelét Debrecen megyei jogú város országgyűlési képviselői , Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, dr. Szilágyi Gábor, a debreceni városi pártbizottság első tit­kára, Halász Gyula, a Magyar Gördülőcsapágy Művek mű­vezetője, Gál Andrásné, a Köt­­szövő Vállalat igazgatója és Korponai Lajos, a Járműjavító Vállalat szocialista brigádve­zetője — a debreceni megyei jogú városi tanács pénteki ala­kuló ülésén átvették megbízó­­levelüket. Az ünnepi eseményen az elnökségben helyet foglalt Karakas László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hajdú-Bihar megyei pártbi­zottság első titkára. Hajdú János, a város legidő­sebb tanácstagja — mint kor­elnök — köszöntötte Debrecen országgyűlési képviselőit és ta­nácstagjait, majd a választó­­kerületek elnökei nyújtották át a képviselőknek a megbízó­­leveleket. Balogh Mihály, a debreceni 4. számú választókerület elnö­ke a város lakosságának jó­kívánságait tolmácsolva nyúj­totta át Kállai Gyulának a parlamenti képviseletről szóló hivatalos dokumentumot. Ez­után a többi debreceni ország­­gyűlési képviselő is átvette megbízólevelét, majd a város üzemeinek dolgozói baráti sza­vakkal kívántak nekik jó munkát Gál Andrásné mondott elő­ször köszönetet az üdvözlése­kért, majd Kállai Gyula kö­szönte meg a jó kívánságokat, s azt a bizalmat amelyet Deb­recen város választópolgárai március 19-én kifejezésre jut­tattak. Elismeréssel szólott an­nak a több ezer aktivistának a munkájáról, fáradozásáról, akiknek nagy szerepe volt a választások sikeres lebonyolí­tásában. Kérte Debrecen város lakosait, a következő eszten­dőkben is dolgozzanak lelkiis­meretesen nagy céljaink ma­radéktalan megvalósításáért, hazánk felvirágoztatásáért. Az ülésen megválasztották Debrecen megyei jogú város tanácsának 15 tagú végrehajtó bizottságát,­ amelynek elnöke ismét dr. Ács István lett. Negyven választókerületben tűztek ki pótválasztást A március 19-én leadott sza­vazatok összeszámlálása után az illetékes választási elnöksé­gek 40 választókerületben pót­választást tűztek ki, összesen 37 községi, egy járási és két járási jogú városi tanácsi vá­lasztókerületben ugyanis a je­löltek nem kapták meg a meg­választásukhoz szükséges szá­mú szavazatot. Törvényeink értelmében azokban a válasz­tókerületekben, ahol a választó­jogosultaknak kevesebb, mint a fele járul az urnákhoz, vagy a jelölt, illetve a jelöltek közül egyik sem kap az érvényes szavazatok 50 százalékánál több szavazatot, pótválasztás­ra kerül sor. A pótválasztást, amelyet mindenütt a jelölőgyűlések előztek meg, az első választás­tól számított 15 napon belül kell megtartani. Néhány vá­lasztókerületben már március 26-án, illetve 27-én az urnák elé járultak a választójogosul­tak és döntöttek a betöltésre váró mandátumok sorsáról. A jelentések arról számolnak be, hogy a jelöltek ezúttal vala­mennyi helyen megkapták a szükséges többséget. Akadt köztük olyan, aki az érvényes szavazatok mindegyikét el­nyerte, de volt olyan választó­­kerület is, ahol másodszor is erősen megoszlottak a vélemé­nyek, s az első helyen szereplő jelöltet m­inimális többséggel választották meg. Több mint 30 választókerü­letben április 3-án, illetve 4-én tartják meg a pótválasztást , vasárnap ezúttal ugyanis mun­kanap, ezért kerül sor néhány helyen arra,­­hogy túllépjék a 15 napos határidőt. A most le­zajlott jelölőgyűlések részve­vőinek akaratából helyenként ugyanazoknak a neve szerepel a szavazólapokon, mint már­cius 19-én, de ahol szükséges­nek tartották, új jelöltet állí­tottak a választók. A szavazó­­helyiségek a pótválasztás nap­ján is reggel 7 órakor nyitják meg kapuikat. A pótválasztások előkészíté­sére és lebonyolítására ugyan­azok a rendelkezések az irány­adók, amelyek az új választó­­jogi törvény értelmében leg­utóbb is meghatározták a vá­lasztási szervek tennivalóit, a választójogosultak jogait és kötelességeit. Megyei tanácsok alakuló ülése Pénteken több megyei ta­nács tartotta meg alakuló ülé­sét és választott végrehajtó bizottságot. Bács-Kis­kun me­gyében dr. Varga Jenőt, Heves megyében Bíró Józsefet, Pest megyében Varga Ferencet, Tolna megyében Szabópál An­talt választották meg vb-el­­nöknek. Pécs megyei jogú város ta­nácsa is pénteken tartotta ala­kuló ülését. A városi tanács vb-elnökévé Horváth Lajost választották. Úszó záróövekkel próbálják eltorlaszolni az olajinváziót Londonból jelenti az MTI. A délnyugat-angliai partok mentén úszó záróövekkel ve­szik körül a nagyobb kikötő­ket és fürdőhelyeket, hogy ily módon védjék azokat az olaj­szennyeződés ellen. A Torrey Canyon tankhajó roncsainak bombázását csütörtökön befe­jezték, miután a zátonyok környékén már nem észleltek nagyobb mennyiségben feltö­rő olajat. Becslések szerint összesen 90—100 000 tonna kő­olaj úszik hatalmas foltokban a brit partok közelében, s a továbbiakban már a szelek és tengeráramlatok játékától függ, hogy hol és mikor csa­pódik partra. A helyenként több kilomé­ter hosszú úszó védőzárakkal az az elképzelés, hogy a gát­nál felgyülemlő sűrű nyers­olajat porszívószerű csápok­kal leszivattyúzzák és tartá­lyokba gyűjtik. A partvédő munkálatok költségei már meghaladják az egymillió font sterlinget. Az olajszennyező­dés elhárítása becslések sze­rint tízmilliókra rúg majd, nem számítva a halászatnak és az üdültető iparágaknak okozott kiszámíthatatlan nagy­ságrendű károkat.

Next