Magyar Nemzet, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-01 / 206. szám
4 Csalódás nélkülS zatirikus hetilapunk legújabb száma egy oldalt szán a ma kezdődő iskolaévnek. Az egyik rajzon az első elemisták tanító bácsija a katedrán ül, és egy kisfiú azt mondja neki: Kovács Pisti vagyok! Remélem, nem fogunk csalódni egymásban! A tréfa és a szatirikus rajz, mint anyáma más esetben, most is kifejez valami lényeges igazságot. Azt, hogy Kovács Pisti szeretné csalódások nélkül megkezdeni a tanulást. Az ügyetlen, rossz pedagógiai érzékű szülő az első tanév előtt azzal rémisztgeti gyermekét, majd az iskolában minden másképp lesz, mint itthon, mindennap a sarokba állsz! De azok a szülők, akik megértik, hogy az iskola a nap jelentékeny részében kiegészíti vagy pótolja az otthont, a hatéves gyerekeket inkább azokra az örömökre készítik elő, amelyek az iskolában várnak rájuk. Persze közben minden apa és anya titokban buzgón fohászkodik, hogy az iskola ne cáfolja meg ígéreteit, és valóban az otthont, a meleg emberi szót, az igazságot és a vidám élet szép perceit nyújtsa. Azért fohászkodik tehát, hogy gyermekét az első osztályban ne érje sem csalódás, sem kudarc. Valljuk meg, néhány alkalommal érheti azért csalódás a gyerekeket, főleg azokban az osztályokban, amelyeknél nagy az átmenet a korábbi osztályhoz vagy iskolatípushoz képest. Hosszú ideig gond volt például az általános iskola első osztálya, amelyben a bukások túlságosan nagy aránya indokolatlannak látszott. Különféle rendelkezések és kísérletek az óvoda és az iskola közti átmenet csökkentésére enyhítettek valamit a gondokon. Az újabb probléma az ötödik osztályban bukkan elő, amikor a megszokott tanítónőt minden órán más és más tanár váltja fel, és ezzel párhuzamosan a pedagógiai módszerek is mások, mint az alsó tagozatban. A művelődésügyi miniszter legújabb utasítása és módszertani levele talán ezen a gondon i£ a fenjénki éshozzásegíti a gyerekeket ahhoz, hogy ne érje őket itt sem túl nagy csalódás. A VÁLTOZÁSOK következő nagy lépcsője a középiskola első osztálya, ahol ismét újak a tanárok, a tantárgyak, és mások a normák is. Vizsgálatok szerint az általános iskola nyolcadik és a középiskola első osztályának érdemjegyei között némely iskolatípusban nagy az eltérés. Ez gyakran okoz csalódást nemcsak a gyerekeknek, hanem szüleiknek is, akik az általános iskola szolid biztatását és jóindulatú osztályozását mármér elegendőnek érzik az egyetemi felvételhez is. Több szigorúság és szókimondás az általános iskola felsőbb osztályaiban bizonyára elejét vehetné a hiú remények későbbi szertefoszlásának. Persze, legyünk igazságosak, a tanító és a tanár is joggal mondhatja Kovács Pistikének: remélem, nem fogunk csalódni egymásban. Mert nemcsak a gyermek vár valamit az iskolától, hanem az iskola és a pedagógus is a gyermektől, és rajta keresztül a szülőktől. Azt várja például, hogy a szülő harcostársként tekintsen az iskolára, s ne számítógéppel a kezében szorozzon és osszon, hogy gyermeke feleleteinek átlagából az érdemjegyet kikalkulálja, hanem kérdezze meg inkább a tanárt. Hátha elbújt a feleletek között egy elégtelen, amit a nebuló valahogy kifelejtett az otthoni beszámolókból. A pedagógus ezenkívül is sok mindent vár még a szülőktől, és ő is szeretné, ha nem érné csalódás. Elvárja például, hogy osztozzanak a gondjaiban. A demográfiai hullám ebben az évben az általános iskola nyolcadik osztályában tetőződik, és eléri — az előző év 162 000-es és a még korábbi esztendő 158 000-es korosztályánál nagyobb — 183 000-es rekordlétszámot. Nyilvánvalóan nem csekély felelősséget ró a pedagógusokra, hogy igazságosan válaszszák ki a szülőkkel együttműködve azokat, akik továbbtanulhatnak. A szülői háztól azt is reméli a pedagógus, hogy segít neki a hátrányok csökkentésében vagy megszüntetésében. Az utóbbi években nagyon indokoltan előtérbe került a hátrányos helyzetű diákoknak, ezen belül külön a fizikai dolgozók gyermekeinek a tanulása. A vidéki és a pesti tanácsok egymás után tűzik napirendre ezt a kérdést, és éppen a napokban a VII. kerületi tanács ülése tárgyalt erről. De nemcsak az oktatóknak kellene vitázniuk, hanem a szülőknek is. Mert nagyon gyakori az olyan hátrány, amely nem törvényszerű. Senki sem kényszeríti például a szülőket arra, hogy rendezetlen családi életet éljenek, gyermekeik nevelését elhanyagolják. Íme, a Pedagógiai Szemle legújabb számában tanulmányt olvashatunk, amelynek szerzője, Tóth László főiskolai adjunktus, elvált szülők száz gyermekét vizsgálta meg, többek között tanulmányi szempontból. A száz gyermek tanulmányi átlaga 2,93 volt, az együttélő szülők tanulóié 3,41. Sokat mond az a megállapítás is, hogy a százból minden harmadik, negyedik gyermek részt vesz erkölcsileg erősen kifogásolható cselekményekben. Ezt bizony a pedagógust is csalódás éri, aki több támogatást, együttérzést kíván a szülőktől. Ne feledkezzünk el arról, hogy az induló új gazdasági mechanizmus sem akar csalódni az iskolában. Hiszen a gazdasági reform a szakemberek utánpótlását az iskolától várja. Az állam az új gazdasági mechanizmus alapján és a most közzétett elvek nyomán szeretné az iskolai beruházások hozamát, hatásfokát növelni. És lehet is. Ha például a szakközépiskolákat a ma már tudományosan kiszámítható szükségletek szerint létesítjük, akkor ez a beruházás ésszerűbb, a gazdasági mechanizmus céljait szolgálja. És ha a tagozatokat, amelyeknek az átlagosnál tehetségesebb diákok szintjéhez kell igazodniuk, nem véletlen elhatározásból hozzuk létre, akkor jobban térül meg az az összeg is, amelyet némely középiskolában drága számítógépekbe, mérőműszerekbe, nyelvi laboratóriumokba fektetnek. Joggal mondhatjuk, hogy az iskolareform, amely az idén már a gimnáziumok felsőbb osztályaihoz ér el, előkészítette a gazdasági reformot is. Mert az iskolareform, amely célul tűzte ki a korszerű általános műveltséget, az iskolának az élethez való közelítését, a tervszerű munkaoktatást, előkészítette a talajt ama korszerű elvek számára is, amelyek most, a gazdasági életben kezdenek munkálni. De az iskolareform, amint eddig is sokszor bebizonyosodott, nem merev dogmák gyűjteménye, hanem okos alapelvek összessége, amelyeket az élet változásaihoz, többek között az új gazdasági mechanizmushoz lehet igazítani. Ez vonatkozik a középiskolai létszámok meghatározására, a továbbtanulás és a pályaválasztás tudományos irányítására, és az új iskolák alapítására. Az új tanév, amely az egész országban ma kezdődik el, remélhetőleg a kölcsönös bizalom jegyében indul. Hisszük, hogy nem csalatkozik az iskolába vetett reményében Kovács Pisti, amikor átlépi az első osztály küszöbét, nem csalódik a százezer pedagógus a gyermekekben és szüleikben, és nem éri csalódás társadalmi életünket sem, amely változatlanul sokat vár az iskolától, a tanuló ifjúságtól. Gábor István Véget ért a történelemtanítási konferencia A Tudományos Akadémián rendezett háromnapos országos történelemtanítási konferencia csütörtökön befejezte munkáját. Nagy érdeklődés kísérte Szabolcs Ottó előadását történelemtanításunk módszertani kérdéseiről. Unger Mátyás a történelem-tankönyvek írásának elméleti és gyakorlati problémáit fejtette ki. A konferencia utolsó napján a történelem-folyóiratok iskolai felhasználásáról széles körű vita alakult ki, amelyet Pamlényi Ervin foglalt össze és értékelt. Magn Nm zrt Bulgária, színes fotókban A Rodope-hegység, a Duna és a Fekete-tenger határolta gyönyörű föld tájairól, szokásairól, embereiről gyakran láthatunk vonzó és eredeti fotókat a Bolgár Kultúra — Népköztársaság úti helyiségének — kirakataiban. Vidám, színes ernyők, motelek, campingek, autószerviz, pompás fövénypart, toronyszálló, étterem és bár színesíti Arkutino, Balcsik, Kavacite, Primorszko, Szozopol képeit. Aki most megtekinti a Rákóczi úti Fényes Adolf teremben megnyílt Bolgár Tájak című fotókiállítás csupa színes fölvételét, az nyomban ráébred, hogy a vendégszerető bolgárok értenek az idegenforgalom kiépítéséhez és emellett kiválóan fényképeznek. Sajnáljuk, hogy a Bolgár Tájak képei alatt nem látni a fotósok nevét, hiszen a tárlat, mint fotókollekció is figyelemre méltó. A boroveci tél hava és köde, egy falumúzeumnak is beillő, török korabeli étkező, egy viadukt Tamovóból, egy minaret Balcsikból, fehér, száradó ruhák egy vén szozopoli faház körnjében, a madaras óriás-lovas domborműve a VIII. századból, ama korból, midőn a bolgárok megtelepedtek ezen a tájon ... íme a tárlat néhány témája, amely híven szemlélteti, hogy a színes fotókon a régmúlt átível a tegnapba és a tegnap a holnapba, sőt, a holnaputánba. Hiszen a toronyszállók akár a holnaputánból érkeznének elénk. E kiállítás oly gazdag összhangban tárja elénk a harmonikus színekben pompázó képeket, mint amilyen megejtő a természet ötvöződése az emberkéz alkotta tájjal Rila és Rodope hegyekben, vagy a Fekete-tenger bolgár »riviéráján«. A sok kiváló képből azonban az a néző, aki még sosem járt Bulgáriában, igen keveset ért. Néhány tömör szöveges tábla ügyesen eligazíthatta volna a látogatókat, akik így alig értik meg a képaláírásokat. A meglepően szép színek, a gyönyörű tájak és az általában jó fotóanyag az említett hiányosságok ellenére is örömöt szerez a fotóművészet és a testvéri bolgár nép minden barátjának. Lelkes István SZÍNHÁZAK MAI MŰSORA Vidám Színpad: Nyugalom, a helyzet változatlan! (fél 8) — Kis Színpad: Bolond vasárnap (7) — Kisstadion: Holiday on Ice (amerikai jégrevü) (fél 9). MŰVÉSZ MOZI: SIVATAGI 13-AK MIHAIL ROMM EMLÉKEZETES SZOVJET FILMJÉNEK FELÚJÍTÁSA VÖRÖS CSILLAG MOZI: A MÚMIA KÖZBESZÓL MAGYAR BŰNÜGYI FILMKOMÉDIA Rendezte: OLÁH GÁBOR ÉSZT GRAFIKA kiállítása Szolnokon A közvetlen kapcsolatok hasznát, eredményességét dicséri az a nagyon sikeres grafikai és iparművészeti kiállítás, amelyet a szolnoki Damjanich János Múzeumban láthatunk s amelynek anyagát a testvérváros Tallinn küldött az ott már bemutatott szolnoki művészetért cserébe. Ez a kiállítás hírt ad az ország életéről, szép, középkori városcentrumról, monumentális, új építkezésekről, erdőkről, vizekről — ez utóbbiakban rendkívül gazdag és fő termelési ágai ezekhez kapcsoltak. De megismerjük az embereket is, legendásan vagy hétköznapjaikban, humorral telve, vagy tragikusan. Ami pedig ez ismereteket maradandóvá teszi, az éppen a művészet szuggesztivitása által, a formálás sokfélesége, a grafikai eljárások változatossága által, igazán tehetséges művészek ábrázoló- és közlőképes lapjain keresztül. Különösen figyelemre méltó ebben a művészetben, hogy a legkorszerűbb formákban is megőrizte a népi díszítő elemeket. Ez annál kézenfekvőbb, mivel számos illusztráció készült a Kalevipoeg című nemzeti eposzokhoz, valamint népmesékhez és mondákhoz. Ezekben a legkitűnőbb Tolle Vive, aki linómetszeteiben és maratott, tónusgazdag karcaiban a mese közvetlenségét az előadás bájával társítja. Eelma Harald az ősi Taldinnt rekonstruálta, egy, a megjelenésében is középkorinak ható, szép metszetben. Színes linóiban bővérű humorral ábrázolja a nagyzoló halászokat. Eönneleid három sűrű szövetű kőrajzában a halászasszonyok és földművelő férfiak heroizmusát komponálta kitűnő grafikává. Kaljo Richard eredeti megoldású aktja mellett hű a mesterségbeli hagyományokhoz. Kurt Aleks érett tudással adja elő mondanivalóját; legszebb darabja az Ősz című színes kőrajz, amelyen a bőség, a beérés és a hervadás egymást követve és fedve jelenik meg a különösen finom aranyokiker-szürke színegyüttesben. Lareter Heldur a legerősebb tehetségek közül való; linómetszeteinek kompozícós rendje, a fekete-fehér foltelosztás aránya monumentális és drámai. Szigorúan figyelő önarcképe, valamint a Hajók és férfiak című metszetének tartalmi intenzitása kiemeli társai közül. Palm Jilmi: Mahtrai férfiak című linója már-már a fametszet árnyaltságát mutatja, ugyanakkor a nagy felületek törvénye is érvényesül. Felkelő parasztjai Dózsa népének északi fivérei. Tihemets Évi színes karcai, illetve maratásai művileg és tartalmilag is jelentős alkotások. Tóm Ilmar mindössze két lappal szerepel, de ezek emlékezetes darabok, különösen a Halász kezei című pompás metszete. Weeber Renaldo szép munkáiból megkülönböztetett figyelmet érdemel a Férfi zsebrevágott kézzel című rézkarc, valamint aKikötő- ciklusból a Fenékhal, ami, mint egy vidám történet, vezeti a nézőt a halak, a hálók, a halászok nehéz, de humort sem nélkülöző világába igen árnyalatos, gazdagon munkált kompozícióban. Néhány név és mű felsorolása nem adhat megközelítő képet sem e kiállítás értékeiről. De kiegészíthetjük azzal — ami persze önmagában nem kvalitás —, hogy a művészek többsége még nincs negyven éves és a művek zömének keletkezése mindössze 1960-ig megy vissza, vagyis friss művészek friss munkáiból állt össze ez a szép anyag. Ha még hozzávesszük, hogy a sokszorosító eljárások tulajdonképpen a művészet demokratizálását,, jelentik, vagyis,hogy a 25—50 példányban forgalomba került nívós lapok olcsó pénzen hozzáférhetők a kisebb jövedelmű emberek számára, akkor sokszoros dicséret az észt grafikusoknak. Az iparművészeti részben bőrdomborításokat és metszéseket látunk, valamint batikolt textilt. A népművészet legszebb, állandó elemei díszítik a könyvfedeleket és dobozkákat. Életfa, kehely, madárka, fenyő — épp úgy mint nálunk, vagy bárhol Kelet-Európában. Tehát a természetben élő ember mindennapos kerete roppant nemes és anyagszerű átköltésben. Találunk azért olyat is, ami a stilizálás által nagyon is messze került az eredeti ösztönzést nyújtó természeti motívumtól, de hát díszítő művészetről van szó, amelyen belül minden lehetséges és megengedett. Az észt művészek mindegyike nagy tehetségről, alapos képzettségről s a magas művi minőségen belül igen fontos mondanivalóról vall. Ezt a minden ízében értékes és érdekes kiállítást érdemes volna a fővárosban is bemutatni. Oelmacher Anna Palii JUri: Mahtrai férfiak Eltemették Stella Adorjánt írót, újságírót, népszerű humoristát, vígjáték- és kabarészerzőt, műfordítót kísértek utolsó útjára csütörtökön délután a Rákoskeresztúri köztemetőben: eltemették Stella Adorjánt. Pályatársak, barátok, tisztelők népes serege vett részt a gyászszertartáson. A sírnál Tabi László búcsúzott el Stella Adorjántól a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége és a Ludas Matyi szerkesztősége nevében. — Finom tollú, méltán népszerű, teremtő, alkotó írótárs távozott a tollforgatók közül mondta. — Fél évszázadon át barátok százainak, olvasók százezreinek megbecsülését, szeretetét élvezte. Tiszta, ugyanolyan önzetlen volt ez a szeretet, mint amelyet Stella hintett szét, szórt két kézzel környezetében. Igaz humanistaként, feddhetetlen jellemként, nagynevű kortársként, jókedvű és derűt árasztó barátként, íróként emlékezünk rá — mindaddig, amíg a humor, a vidámság is lendítő ereje, éltető eleme lesz az emberi létnek. A firenzei városháza múzeumának híres szekrényajtajain 53 térkép látható, köztük az a XVI. századi térkép is, amely Somogy megyét ábrázolja a legfontosabb középkori várakkal. Dr. Kanyar József, a kaposvári Állami Levéltár igazgatója levélben felkérte a firenzei múzeumot, hogy a somogyi térképről készíttessen felvételt és juttassa el hozzájuk. A múzeum eleget tett a kérésnek, és a másolat megérkezett Kaposvárra. Film készül Szerafimovics világhírű regényéből, a Vasáradat-ból. A filmet Jefim Dzigan rendezi. Főszerepét Nyikolaj Alekszejev játssza. —Péntek, 1986. nseptember NAPLÓ Szeptember 1 Az elmúlt évek legsikeresebb szovjet filmjeit december 31-ig sorozatban mutatja be a FOMO a Gorkij filmszínházban, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére. Az előadások kétfajta bérlettel látogathatók, a szelvények a sorozatból kiválasztott bármely öt film előadására érvényesek. Bemutatják a többi között a Patyomkin páncélost, a Jégmezők lovagját, a Gorkij-trilógiát, az Emberi sorsot és a Hamletet.* Megajándékozták a Nemzeti Múzeumban A Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig című kiállítás ötvenezredik látogatóját. Kiss Lajos gyomai ipari tanuló dr. Dávid Katalintól, a kiállítás főrendezőjétől gazdagon díszített domborművű ötvösmunrkát kapott: a Galgócon talált honfoglaláskori tarsolylemez ezüstből készített másolatát. Hazaérkeztek Montrealból a Zeneművészeti Főiskola énektanár- és karvezetőképző tanszakának hallgatói. A zeneakadémisták Szőnyi Erzsébet főiskolai tanár vezetésével a Kodály-módszert szemléltető bemutató tanítást tartottak a világkiállítás nemzetközi zenepavilonjában. Detre Loránd festőművész képeinek kiállítása ma délután 4 órakor nyílik meg a Kulturális Kapcsolatok Intézetének Dorottya utcai kiállítótermében.• A Horvátországi Művészek Szövetsége szlavóniai szervezetének kiállítása szeptember 2-án, szombaton délután fél hatkor nyílik meg Pécsett, a Technika Háza nagytermében. A Nemzeti Galériában rendezett és nagy sikert aratott Buday György kiállítás szeptember 3-án este 7 óráig tekinthető meg utoljára, ki A nemrégiben megnyílt zebegényi Szőnyi-emlékmúzeummal az ország kiállítási intézményeinek száma 145-re emelkedett, s a múzeumlátogatók száma tavaly több mint hatmillió volt. Az érdeklődőik számára az ősztől új kiadvány lát napvilágot, a Múzeumi magazin. Első, negyvenoldalas száma a múzeumi hónap idején, október 10-én, s attól kezdve negyedévenként jelenik meg. Olaszországi turnéra indul december második felében a Nemzeti Színház társulatának egy része, és a Csörgősipka előadásával részt vesz a szicíliai Pirandello-fesztiválon. TÖLTSÖN NÉHÁNY NAPOT ŐSSZEL A FESTŐI SZÉPSÉGŰ LENGYEL TATRÁBAN! 4 NAPOS UTAZÁS VONATTAL ÉS LENGYEL AUTÓBUSSZAL ZAKOPANÉBA KIRÁNDULÁS A GUBALOWKA HEGYRE ÉS AZ 1988 MÉTER MAGAS KASPROWY WIERCHRE RÉSZVÉTELI DÍJ: 730,5 FORINT JELENTKEZÉS ÉS FELVILÁGOSÍTÁS BUDAPESTEN ÉS VIDÉKEN, VALAMENNYI IBUSZ UTAZÁSI IRODÁBAN