Magyar Nemzet, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-01 / 258. szám
2 megszólaltak a partizánok aknavető ütegei. A jelentések szerint a lövedékek a palotától mintegy 45 méternyire csapódtak le. Több ember megsebesült és megrongálódtak az épület előtt várakozó gépkocsik. A palota vendégei között ezúttal nem tört ki pánik, mert úgy gondolták, hogy az ő tiszteletükre leadott díszlövésekről van szó. Amikor kiderült, hogy a palota közelében partizánok éles lövedékei robbantak, Thieu elnök azzal igyekezett megnyugtatni Humphrey amerikai alelnököt és kíséretét, hogy »mi már hozzászoktunk az ilyen támadásokhoz«. A saigoni hatóságok hajtóvadászatot indítottak a támadás végrehajtóinak kézrekerítésére — egyelőre eredmény nélkül. Humphrey alelnök hétfőn és kedden megbeszéléseket folytatott Thieu elnökkel és Ky alelnökkel Jól értesült körök szerint az alelnök a dél-vietnami rendszer vezetőit az Egyesült Államok további támogatásáról biztosította, majd hangoztatta, az Egyesült Államok vezetőit nyugtalansággal tölti el a Dél-Vietnamban és mindenekelőtt a dél-vietnami hadseregben elburjánzott korrupció. A BYT elnökségének okmányai Vietnamról, az európai biztonságról és a Közel-Keletről A Béke-világtanács elnökségének leningrádi ülésszakán két határozatot és egy nyilatkozatot fogadtak el A határozatok a vietnami helyzettel, illetve az európai biztonsággal foglalkoznak, míg a nyilatkozat a közel-keleti viszonyokat elemzi. A vietnami határozat elítélően állapítja meg, hogy az Egyesült Államok kormánya a vietnami agresszió folytatásával, különösen pedig Haiphong és Hanoi bombázásának fokozásával — saját állításait cáfolva — nem a hadműveletek beszüntetésére, hanem a háború kiterjesztésére törekszik. A BVT elnöksége kifejezi azt a véleményét, hogy a vietnami háború elleni küzdelem kedvező körülmények között folyik. Az amerikai fegyveres erők kegyetlenkedése a gyengeség megnyilvánulása és az emberekre éppen ellentétes hatást gyakorol, mint az agresszorok várják. A BVT elnöksége megállapítja, hogy minden országban növekednek a békeerőd és az Egyesült Államokban a vietnami agresszió elleni küzdelem harcos szellemű tömegmozgalommá válik. Az európai határozat szerint az enyhülésre irányuló politikának az európai területi status quo fenntartásából, a jelenlegi európai államhatárok tiszteletben tartásából kell kiindulnia, ide értve a két német állam határát is. Meg "kiéll tiltani a nukleáris fegyverek európai elterjesztését és meg kell kötni az atomsorompó-szerződést. A határozat a továbbiakban rámutat, hogy az Egyesült Államok kormánya nem akar lemondani európai politikai, gazdasági és katonai pozícióiról, és "globális stratégiájában", partnerként is Német Szövetségi Köztársaságra támaszkodik. Komoly veszély támadt Dél- Európában is a görög katonai puccs, továbbá a 6. amerikai flottának a földközi térségben való állandó jelenléte miatt A Béke-világtanács elnöksége szívesen látná egy értekezlet összehívását az európai biztonság és együttműködés ügyében és hajlandó együttműködni Európa összes politikai, társadalmi és békeerőivel e célért. A Közel-Keletről kiadott nyilatkozat hangoztatja: A Béke-világtanács elnöksége ismételten elítéli az izraeli agressziót és kijelenti, hogy a Közel-Kelet és az egész világ békéje és biztonsága, a népek nemzeti függetlensége szempontjából elsőrendű fontosságú kérdés az izraeli fegyveres erők haladéktalan kivonása az 1967 júniusában elfoglalt arab területekről. Ez az első elengedhetetlenül szükséges intézkedés, amelynek a térség igazságos békéjét biztosító politikai rendezésre kell vezetnie. Ha ez a feltétel a legközelebbi jövőben nem teljesül, akkor komoly veszély forog fenn, hogy kiújul a fegyveres konfliktus. (Moszkva, TASZSZ) Ratifikálásra ajánlotta a Legfelső Tanács Elnökségének a szovjet parlament két házának külügyi bizottsága az 1967. szeptember 7-én Budapesten aláírt magyar—szovjet barátsági szerződést (Birmingham, AP) Letartóztatták nyomban a repülőtéren az Alabamába érkezett Martin Luther King lelkészt, aki ötnapos börtönbüntetésének letöltésére érkezett Birminghamba. Azért ítélték öt napra, mert négy éve nem jelent meg egy bírósági idézésre Magyar Nemzet Közel-Kelet Politikai tárgyalások, lövöldözés a Jordán két partján Incidens a Jordán folyó partján, politikai tárgyalások több fővárosban — ezek jelezték a Közel-Kelet legfrissebb eseményeit. A Biztonsági Tanács tíz nem állandó tagjának határozati javaslat szövegező üléséről az szivárgott ki, hogy bizonyos haladás történt, de a vitát kedden folytatták. A Jordán folyónál, a Tiberias-tótól délre fekvő körzetben hétfő este izraeli—jordániai incidens történt. Az izraeli katonai szóvivő keddi bejelentése szerint az egyik izraeli járőr igazoltatás közben tűzharcba bocsátkozott egy fegyveres arab csoporttal, amelynek tagjairól feltételezik, hogy az El Fatah nevű szervezethez tartoznak. A csoport tagjai visszahúzódtak és átmenekültek a Jordán folyó másik, Jordániai oldalára. Eközben — mondotta az izraeli szóvivő — jordániai őrállásokból izraeli területre tüzeltek, hogy fedezzék a csoport átkelését. Az izraeli járőrök — mint a bejelentésből kitűnik —viszonozták a jordániai tüzet, átlőttek jordániai területre. Szovjet katonai küldöttség Szíriában Odd Bull tábornok, az ENSZ közel-keleti megegyelőcsoportjának vezetője hétfőn este többnapos látogatásra Damaszkuszba érkezett. A látogatás közelebbi céljait nem hozták nyilvánosságra. Hétfőn a késő esti órákban szovjet katonai küldöttség érkezett a Szíriai fővárosba. A küldöttség előzően Bagdadban járt. Bush, az Egyesült Államok, és Rifai, Jordánia külügyminisztere hétfőn csaknem egyórás megbeszélést folytatott a közel-keleti helyzetről. A tanácskozáson részt vett Abdul Hamid Saraf, Jordánia washingtoni nagykövete is. A megbeszélés részleteit nem hozták nyilvánosságra, de tájékozott körök feltételezik, hogy szó volt a Jordániának nyújtandó amerikai fegyverszállítmányok felújításáról. Husszein jordániai királyt november 6-ra várják az amerikai fővárosba, Husszein Bonnban, Erhard Tel Avivban A jelenleg Nyugat-Németországban tartózkodó Husszein, megbeszélést folytatott Kiesinger nyugatnémet kancellárral és Willy Brandt külügyminiszterrel. Husszein felkérte az NSZK kormányát, hogy vesse latba befolyását a közel-keleti helyzet békés rendezésére. Ezzel kapcsolatban Bonnban megjegyzik, hogy Husszein kérését nem szabad úgy tekinteni, mintha a jordániai király közvetítésre kérte volna fel az NSZK-t. Hétfőn megérkezett Tel Avivba Ludwig Erhard volt nyugatnémet kancellár. A repülőtéren fogadására megjelent Levi Eskol izraeli miniszterelnök. Erhard tíz napot szándékozik Izraelben tölteni. Izraeli hozzájárulás az arab menekültalaphoz Izrael hivatalosan tájékoztatta Xi Thant ENSZ-főtitkárt, hogy 333 333 dollárral járul hozzá a Palesztinai arab menekültek megsegélyezésére létrehozott ENSZ-alaphoz. Izrael első ízben adományoz pénzösszeget a segélyalapnak. Egyidejűen azonban Abba E bán izraeli külügyminiszter arról tájékoztatta U Thantot, valamint Anglia, Franciaország, Brazília, Dánia és Argentína ENSZ-képviselőit, hogy kormánya szilárdan kitart elhatározása mellett, amely szerint csakis közvetlenül hajlandó tárgyalni az arab államokkal, minden külföldi beavatkozás vagy közvetítés nélkül. Egyiptomi repülőparancsnokok pere Hétfőn Kairóban zárt ajtók mögött megkezdődött a legfelső hadbíróságon az EAK légierejének júniusi pusztulásáért felelős személyek pere — jelentette a kedd kairói sajtó. A bíróság előtt négy vádlott áll: Szidki Mahmud, a légierő volt főparancsnoka, Gamal Afifi, a légierő volt vezérkari főnöke, Abdellamid el Dogeid, a sinai íroit egykori parancsnoka és Ismail Labib, a légvédelem volt parancsnoka. A katonatiszteket szolgálati kötelességeik elmulasztása következtében felelősség terheli jelentős számú egyiptomi repülőgép június 11-i megsemmisüléséért. A vádiratban szerepel a többi között a légierő költségvetése is Hétfőn a vád indítványt olvasták fel, majd a pert november 11-ig elnapolták. Erre azért volt szükség, mert néhány ügyvédet csak vasárnap neveztek ki, s így még nem volt kellő idejük az aktákat tanulmányozni. Közös Piac légtornászai A londoni hintásban jelent meg az itt közölt, karikatúra: a Közös Piac cirkuszi arénája fölött, fényszórók kereszttüzében Johnson hajítja Wilsont a másik hintán lebegő de Gaulle karjaiba. De a kezek nem nyúlnak ki az érkezőért, karba fontán várják, hogy az angol lezuhanjon a mélybe. Ez a tragédiát sejtető legtomasz mutatvány a brit konzervativizmust leghívebben képviselő lap hasábjain több gondolatátvitelt fejez ki. Johnnson Amerikája szívesen venné, ha Nagy-Britanniának sikerülne átlendülnie a másik — nyugat-európai — hintára és ott az angolszász érdekeket képviselné. Franciaország éppen azért nem fogadja Wilsont, mert Johnson hozta mozgásba; a toryk szívesen vennék, ha a mutatvány vége zuhanás lenne. Az ironizálás persze komoly, mint ahogy bármilyen látványos is, semmiképpen sem csak a szenzáció keresése vitte bele Londont abba a botrányba, amelyet a múlt hét végén lord Chalfont állítólagos nyilatkozata kirobbantott. Ha a Közös Piacnak nem kell Anglia, a munkáspárti kormány teljesen földúlja az európai viszonyokat. Katonai kivonulás Nyugat-Németországból, szakítás a NATO-val, kapcsolatkeresés Keletre, végül a Német Demokratikus Köztársaság elismerése — ezekből áll össze a szigetország zsarolása, amennyiben Brüsszelben, a Közös Piac székhelyén sem tekintik, őt eléggé európainak. A részletekbe nem érdemes belemenni, eleget foglalkoztak velük a magyar sajtóban is alaposan idézett nyugati lapok. Legföljebb csak megismételhetnénk a gondolatokat. Egyvalami mégis van, ami alaposabb vizsgálódást igényel. Az új európai helyzet egésze, mint kiindulópontja az angol Közös Piac-tagság francia elvetésének és mint alapja a brit zsarolásnak. Nem lehet nem észrevenni, hogy mindkettő közös törél fakad: kapcsolatkeresés a szocialista országokkal és a német kérdés számukra teljesen új, mondhatni lezárt változatának tudomásulvétele. Az utóbbi időben olyannyira távoli földrészekre , Vietnamra és a Közel-Keletre összpontosult a figyelem, hogy magunk is hajlamosak voltunk elfeledkezni Európáról. Holott lassan és kevésbé dramatikusan sok minden módosult kontinensünkön. Tulajdonképp nem -német kérdésről-, mint olyanról, így idézőjelben már csak Bonnban beszélnek. Ott idegesek, hogy a Kiesinger-kormány idestova egyéves beiktatása óta — most december elsején telik le az esztendő — a világon semmi sem történt, ami közelebb vitte volna a megvalósuláshoz a nyugatnémet célokat. Hacsak az nem, hogy a tavaly megteremtettnagykoalíció lassan meghasonlik, mert ellentétes úton keresi az ellentétes szándékok elérését. A szövetségi köztársaság helyzete a világban és Európában meggyöngült. Kiessinger és Brandt késleltetni talán tudja, de megakadályozni aligha a Hallstein-doktrína lassú kimúlását. Kelethez ez az új bonni kormány sem került közelebb; ebben a tekintetben inkább kudarcokról beszélhetünk, mint eredményekről, noha létrejött a Bukarest— Bonn diplomáciai kapcsolat. A kormányprogram ilyen értelmű megvalósítatlansága máris lappangó válságot teremtett, nem lehet tudni, mikor robban ez ki nyíltabb öszszecsapásokban. A bonni balső gondokat, ha egybevetjük a Közös Piac csatározásaival, a válság még nyilvánvalóbbá válik. Senki előtt nem titok — Párizsban talán a legkevésbé —, hogy Nyugat-Németország szíve szerint Anglia közös piaci fölvételére szavazna, mert eme viszi atlanti hitvallása és kötöttsége az Egyesült Államokhoz. Mégsem teheti, mert tudja hogy ebben az esetben nyíltan szembekerül Franciaországgal és de Gaulle máris . véglegeseknek ára érte el a lengyel—német tatárokat. Egy óvatlan lépés és a francia diplomácia még tovább mehet, , hiszen köztudot, Párizs menynyire elégedetlen Kiesinger "■keleti politikainak impotenciája miatt, mennyire sakkban tartja ezzel bonni partnerét. A másik oldalon az eredmény csaknem ugyanaz. Londonban tudják, hogy politikailag a Közös Piacnak jelenleg a legsebezhetőbb pontja Nyugat-Németország, ezt tükrözik a zsarolás feltételek. Ha Wilson végrehajtaná "ultra de gaulleista-" fenyegetéseit, a legkevésbé a francia tábornoknak okozna gondokat Mit érdekli de Gaule-t, hogy Anglia Nyugat-Németországból kivonja csapatait kivonul a NATO-ból és elismeri a Német Demokratikus Köztársaságot? Győztesen ünnepelhetne, hogy íme eszméi miilyen ragályosak, átkeltek a La Manche-csatornán is. Az angol fenyegetés nem a franciáknak szól, hanem a nyugatnémeteknek, amiért nem álltak ki nyílt sisakkal a brit közös piaci tagság mellett Lord Chalfont bombaként robbant, majd hivatalosan megcáfolt sugalmazott nyilatkozata minden bizonnyal Bonnban lúdböröztette meg a házakat. Nem véletlen az sem, hogy a mai Európában mire és miként reagálnak. Nyugaton éppen eléggé tisztában vannak vele, hogy a szocialista országok számára a régi értelemben vett német kérdés megszűnt, nem okoz semmiféle politikai problémát. Befejezett tény, hogy két Németország van és a Varsói Szerződés tagjainak többoldalú, valamint kétoldalú szerződései nemcsak a lengyel—német határokat garantálják, hanem a két Németországot elválasztó határvonalakat is. Nem őszinte és a nyugatnémet kispolgár nacionalista érzéseit birizgáló egyes nyugati államférfiak nyilvános állásfoglalásaikban néha még célzásokat tesznek az úgynevezett egyesítésre, de maguk is tudják, hogy a két Németország léte befejezett valóság. Budapest egyik illusztris nyugati vendége — egyébként a Közös Piac híve — fejtette ki a minap baráti beszélgetésben, hogy isten óvja a Közös Piacot, de Európát is egy százmilliós Németországtól. És ha a két Németország léte megmásíthatatlan tény, Európa csak önmaga biztonságát erősíti meg, ha ezen az alapon keresi a Kelet és a Nyugat közeledését. Egy politikai szándékot persze nem lehet elszakítani indítékaitól és nagyon jól tudjuk, hogy Angliának nincs elég mozgási szabadsága az amerikaiaktól való függése miatt, állítólagos tervének keresztülvitelére. De így is nagyon jellemző a reagálás hogyanja. Az a brit terv, amit lord Chalfontnak tulajdonítanak, a mai valósággal vet számot, tehát tudomásul veszi az európai helyzetnek az utóbbi esztendőben bekövetkezett változásait Illúziókban ringatózni káros lenne, mert önmagunkat vezetnénk félre. Európában jelen van még a NATO, sőt most, hogy a nyugati szakasz érzékelhető elfordulást mutat az atlantionustól veszélyesen áttolódott, a politikai és katonai súlypont a Földközi-tenger vidékére Erről tanúskodik az amerikai segédlettel a fasizmusba áttolt Görögország és az a terv is, hogy a török—szovjet határvidéken atom-aknamezőt telepítenek. Jugoszláviában az utóbbi hetekben nagy figyelmet fordítanak a mediterrán térség változásaira, fokozottan hívják föl az európai közvéleményt, vessen számot ezzel a jelenséggel. Korai lenne tehát az általános európai enyhülés közelségéről beszélni. De a Közös Piac legújabb angol közjátéka a dolgok mélyén arra mutat, hogy Nyugat-Európában valami változóban van és pedig abban az irányban, ahogyan azt tavaly a Varsói Szerződés bukaresti tanácskozása és a Karlovy Vary-i értekezlet megmutatta. Várkonyi Tibor .Szerda, 1968 november !• Angol parlamenti reform A Munkáspárt korlátozni akarja a Lordok Házának jogkörét . IVeson a „thalfont-fistyről" Londonból jelenti a Reuter és az AP. Erzsébet angol királynő kedden az új parlamenti ülésszak megnyíltával megtartott trónbeszédében reformokat jelentett be. Az alsó- és a felsőház tagjai előtt felolvasott beszédében — amelyet a Wilson-kormány állított össze — közölte, hogy a munkáspárti kormány új törvényjavaslatokat terjeszt be, amelyeknek értelmében jelentékenyen megnyirbálják a Lordok Házának jogkörét és lehetővé teszik, hogy a felsőház amodern parlamenti rendszer keretében, tartson lépést a fejlődéssel. A reform részleteinek kidolgozásába bevonják a konzervatív és liberális párt képviselőit is. Jól tájékozott források szerint a kormány a jövő év közepéig törvénybe akarja iktatni ezeket a reformokat — még a többi párt hozzájárulása nélkül is. Megfigyelők szerint a Munkáspárt véget akar vetni a Lordok Házában hagyományosan kialakult konzervatívpárti többségnek, más szóval biztosítani akarja, hogy a Munkáspárt — amíg hatalmon van — többséggel rendelkezzék a felsőházban. A jelenlegi rendszerben a Lordok Házában körülbelül 900 főrend van az öröklődés jogán, 140 főrend pedig csak életére szólóan tagja a felsőháznak, jogait leszármazottai nem örökölhetik. A Munkáspártnak az a terve, hogy az öröklődés jogán a felsőházba került főrendek hatáskörét korlátozzák, mégpedig úgy, hogy ezek a főrendek maguk közül választanak egy szűkebb körű testületet, az úgynevezett szavazó főrendek« testületét — az utóbbiak aktívan vennének részt a vitákban. — A többi főrendnek a felsőházban csak felszólalási joga maradna meg, szavazati jogát elveszítené. A nem örökölhető felsőházi tagsággal rendelkezők jogai csorbítatlanul megmaradnának. Ezáltal alaposan megváltoznék a konzervatívok és munkáspártiak arányszáma a felsőházban is és a Konzervatív Párt legfeljebb egy választási győzelem után javíthatná meg helyzetét új felső- házi tagok (öröklődés kizárásával) kinevezése útján. A felsőház hatáskörének korlátozása más módon is megnyilvánulna. Ma a Lordok Házának legfőbb ereje abban rejlik, hogy bármilyen törvényjavaslat elfogadását egy évre elhalaszthatják. Az új reformtervek értelmében viszont legfeljebb hat hónapra, vagy még annál is kevesebbre szorítanák le a halasztási jogot. A trónbeszédet követő vitában Heath, az ellenzéki konzervatív párt vezére élesen támadta a kormányt Chalfont külügyi álamminiszternek a múlt héten Lausanne-ban elhangzott kijelentései miatt. Válaszában a miniszterelnök megerősítette azt a korábbi értesülést, hogy Chalfont, az ügy fejleményeként, felajánlotta lemondását, ő (Wilson) azonban a lemondást nem fogadta el. Wilson szerint az emlékezetes -■kötetlen beszélgetésiben Chalfont nem hagyott kétséget aziránt, hogy Anglia, a csatlakozási kérelem elutasítása esetén is, pályázik a közös piaci tagságra. Wilson kifejtette: akárcsak Chalfont, úgy ő maga is leszögezni kívánja, hogy a kormány nem hozott döntést az eddigi irányvonal megváltoztatására — nem is gondolnak erre, még feltételes módban sem. 10 (Madrid, AP) Fogadta kedden Franco spanyol államfő Strauss nyugatnémet pénzügyminisztert. Amnesztia a Szovjetunióban Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnökségi amnesztiarendeletet hozott Az amnesztia azokra terjed ki, akiket két évnél nem hoszszabb időtartamú szabadságvesztésre ítéltek, valamint egyes olyan kategóriájú személyekre, akiket öt évnél nem hosszabb szabadságvesztésre ítéltek. Az amnesztia nem terjed ki azokra, akiket a következőkért ítéltek el: az állam szempontjából különösen veszélyes bűntettek; szándékos emberölés, szándékos súlyos testi sértés; rendőrségi alkalmazottak vagy önkéntes rendőrök elleni erőszakos cselekedet, nemi erőszak; az állami vagy társadalmi tulajdon ismételten, vagy nagymértékbentörtént eltulajdonítása; lőfegyver eltulajdonítása; betöréses lopás és fosztogatás; megvesztegetés; megvesztegetésre szánt összeg elfogadása vagy a megvesztegetésben való közreműködés; megrögzött huligánkodás; kábítószerek készítése vagy terjesztése; kiskorú személyeknek bűncselekménybe való bevonása.