Magyar Nemzet, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-01 / 284. szám

2 hogy az akció mögött a tábornokok állanának. Ugyancsak igyekeznek hivatalosan megcáfolni azt az általánosan elterjedt véleményt, hogy Johnson McNamara megkérdezése nélkül tette volna meg javaslatát a Világbanknak. Edward Kennedy szenátor azonban az amerikai törvényhozásban kijelentette: szükségesnek tartja a teljes tájékoztatást McNamara távozásának körülményeiről. A Kennedy családot szoros kapcsolat fűzi McNamarához, aki John F. Kennedy jelöltjeként került az amerikai kabinetbe, s a kapcsolatok azt követően is fennmaradtak, hogy McNamara a Kennedyekkel szemben nyíltan ellenséges Johnson kormányában is folytatta működését. A New York Times ezzel kapcsolatban utal arra, hogy a hadügyminiszter lemondásával a Kennedy-csoport egyik utolsó kapcsolata szűnik meg a Fehér Házzal. Harcok a kambodzsai határvidéken Újabb partizánakciók Dak To környékén Csütörtökre virradóra kiújultak a harcok a kambodzsai határvidék mellett fekvő dél-vietnami katonai körzetparancsnokság és a hozzá tartozó amerikai-dél-vietnami táborrendszer körül. A partizánok újabb akciót indítottak a Dak To körüli hegyekben. Bo Dupnál és Bu Docnál, a kambodzsai határtól öt kilométerre fekvő helységeknél a szerdai csaták után — annak ellenére, hogy a hadvezetőség jelentős amerikai és dél-vietnami erősítéseket küldött ki — csütörtökre virradóan a partizánok ismét tűz alá vették az amerikai különleges erők táborát és a kormánycsapatok szálláshelyét; 122 milliméteres ütegekből és mozsárágyúkból támadták a bázisokat, tankelhárító rakétákat lőttek ki rájuk és gépfegyverezték őket. Dakótól mintegy 6 kilométerre a partizánok támadást indítottak egy 400 főnyi dél-vietnami ejtőernyős alakulat ellen. A mintegy hat óráig tartó csata után a szabadságharcosok visszavonultak a környező erdőségekbe. A VNA hírügynökség összefoglaló jelentést közölt a Dák To körüli harcokról. November 3-a és 22-e között a DNFF fegyveres erői 2800 amerikait és 700 egyéb ellenséges katonát tettek harcképtelenné. A partizánok megsemmisítettek 32 repülőgépet, megrongáltak két repülőteret és egyéb károkat is okoztak az ellenfélnek. Az AFP hírügynökség amerikai hírszerző jelentéseket idéz, amelyek a DNFF ellenőrzése alatt álló területekről szolgáltatnak közvetett értesüléseket. Ezen értesülések szerint a DNFF ellenőrzése alatt álló területeken a lakosság erkölcsi hangulata rendkívül magas szintű, még soha enynyire nem voltak biztosak a végső győzelemben. A VDK ellen támadó amerikai repülőgépek szerdán az ország déli részét, valamint Haighong környékét bombázták. A dél-vietnami belügyminiszter nem fogadta el Nguyen Ngoc Loannak, az országos rendőrség parancsnokának lemondását — jelenti az AFP, hozzáfűzve, hogy ezzel úgy tűnik, sikerült elkerülni a mindössze egyhónapos saigoni kormány első válságát Peking nem tart igényt az ENSZ-tagságra Pekingből jelenti a CTK. A Renmin Ribaóban cikk jelent meg, s azt állítja, hogy »a kínai népnek nem érdeke belépni az ENSZ-be, amely az Egyesült Államok és a Szovjetunió politikai tőzsdéje. Kína boldogul az ENSZ flatkül***. Ezt bizonyítják az utóbbi időben elért nagy nemzetközi sikerei — különösen a kulturális forradalom hatása.* A Renmin Ribao dühödten támadja a Szovjetuniót és azt állítja, hogy a szovjet delegátusok az ENSZ-ben a kérdést leegyszerűsítve,két Kína-elvamerikai politikát támogatják. Makarioszt .Ciprnson béke Imi* Békés megoldás körvonalai a válságban Cyrus Vance utazó amerikai nagykövet Nicosiában kétórás tárgyalást folytatott Makariosz ciprusi elnökkel. Jól tájékozott források szerint a török—görög megegyezés feltételeinek elfogadása vagy elutasítása helyett Makariosz és kormánya kifogáásokkal élt, amelyeket részletesen meg is indokolt. E kifogások lényege arra a török követelésre vonatkozik, hogy oszlassák fel Cipruson a nemzeti gárdát. Makariosz viszont ragaszlkodik ehhez a fegyveres erőhöz, mert benne lát oltalmat egy esetleges török invázióval szemben. Ezen túlmenően Makariosz csak abban az esetben hajlandó hozzájárulni a szigeten tartózkodó görög csapatok kivonásához, ha Törökország szavatolja, hogy sohasem támadja meg Ciprust. Ankarában viszont az 1960-as megállapodások értel- mében ragaszkodnak a be- í avatkozás jogához arra az esetre, ha a ciprusi török ki- sebbséget veszély fenyegeti. Vance tárgyalásai végül is valószínűleg eredményesen zárultak, mert Makariosz érsek csütörtökön reggel újság-íróknak kijelentette, hogy Cipruson béke lesz és nem hisz a törökök inváziójában. A nagykövet viszont csak annyit mondott, hogy tárgyalásai is konstruktívak és tájékozódó jellegűek. Voltak. ) Visszatért Brüsszelbe Manílo Brosio NATO-főtitkár is. Elutazása előtt az athéni re- épülőtéren megállapította, hogy a konfliktus veszélye elmúlt. José Rosz-Bennett, U Thant ? ENSZ-főtitkár megbízottja re-pülőgépen New Yorkba utazott. Megbízható athéni körökben ? úgy hírlik, hogy a diplomáciai fáradozások nyomán létrejött megegyezés tervezetét már meg is küldték New Yorkba. Az AFP ankarai tudósításé Irán közli, hogy a török minisztertanácsot ismét össze- hívták. Ugyancsak az AFP jelenti New Yorkból, hogy december 15-én vagy 16-án ül össze a Biztonsági Tanács és dönt a ciprusi ENSZ-erők megbízatásának hathónapos meghosszabbításáról. (Az ENSZ-csapatok megbízatása december 26-án jár le.) Maga Nemzet Az EAK elismerte a Dél-jemeni Népi Köztársaságot El-Sabi az új államelnök Kairóból jelenti az MTI. Az EAK november 30-án 0 órakor elismerte a Dél-jemeni Népi Köztársaságot. Mivel az elis-merés az új arab állam megszületése pillanatában történt, az EAK kormánya az első, amely ezzel a gesztussal kifejezi rokonszenvét a dél-arábiai köztársaság iránt. Az egyiptomi külügyminisztérium nyilatkozata hangsúlyozza, hogy az EAK sikert kíván a 14. arab államnak és kifejezi reményét, hogy népe javára, a haladás útján győzelmeket arat majd, hozzájárulva az arab nemzet felemelkedéséhez. Rahtan Mohamed El-Sabit, a Nemzeti Felszabadítási Front (NLF) vezetőjét, a Dél-jemeni Népi Köztársaság függetlenségének első napján, az új állam elnökévé választották — jelentette csütörtök délután gyorshírben a Reuter-iroda. El-Sabi a nap folyamán tért vissza Génfből, ahol az NLF-küldöttség élén függetlenségi tárgyalásokat folytatott a brit kormány képviselőivel. Az NLF főparancsnokságának ezzel kapcsolatos határozatát Adenban, több ezer főnyi tömeg tapsától kísérve olvasták fel. El-Sabi államelnöki megbízatása két évre szól. Az adeni nagygyűlésen részt vettek a diplomáciai testület képviselői is. Újabban Jordánia, Tunézia és a Kínai Népköztársaság ismerte el a Dél-jemeni Népi Köztársaságot, bejelentvén, hogy hajlandók felvenni vele a diplomáciai kapcsolatot. Csak Szíria nem vesz részt a rabati arab csúcstalálkozón Csak Szíria nem vesz részt az arab államfők ötödik találkozóján, amelyet a rabati Hilton Szállóban december 9-én kezdenek meg. Szaúd-Arábia sem adott ugyan még választ az Arab Ligának a csúcsértekezleten való részvételéről, de kairói nagykövete kijelentette, hogy hazája nem ellenzi az államfői konferenciát, ha azon az arab államok többsége részt vesz. Szaúd-Arábia egyébként Tunézia véleményéhez csatlakozva helyesebbnek tartaná a csúcstalálkozó elhalasztását mindaddig, amíg U Thant megbízottja befejezi közelkeleti megbeszéléseit. A kairói Al Ahram csütörtöki számában közölte, hogy Hasszán El-Feki külügyi államtitkárt nevezték ki londoni nagykövetté. A két ország december 12-én újítja fel a diplomáciai kapcsolatot. A Russell-bíróságg befejezte a tanúk kihallgatását Roskildeből jelenti az MTI. A dániai Roskilde városkában ülésező társadalmi törvényszék csütörtökön befejezte az Egyesült Államok Vietnamban elkövetett háborús bűntettekről valló tanúk kihallgatását. Az ülésszak utolsó napján jelentkezett vallomástételre dr. Erich Wulff nyugatnémet orvosprofesszor, a dél-vietnami Hoé Város kórházának volt igazgatója, a saigoni egyetem orvostudományi karának egykori tanára. A kiváló orvosdoktor egy nyugatnémet egészségügyi csoport tagjaként 1961-től 1967. november 20-ig dolgozott Vietnamban. Nagy feltűnést keltő beszédben bélyegezte meg a washingtoni kormány délkelet-ázsiai irtóháborúját.Az Egyesült Államok vietnami hadviselése egész egyszerűen népirtás* — jelentette ki Wulff. Peter Weiss, a hazánkban is ismert drámaíró, a bíróság tagja megkérdezte: állítható-e, hogy az amerikai katonaság nemcsak a partizánok, hanem a falusi lakosság ellen is háborút visel. — Egyértelműen állíthatom — mondotta Wulff doktor —, hogy amit az amerikaiak cselekszenek, az népirtás. Ezt bizonyítja több olyan katonai okmány, amelyek tanúsága szerint a Dél-Vietnamban szolgálatot teljesítő amerikai fegyveres erők tagjainak megengedték, hogymindenre tüzet nyissanak, ami mozog". Zsoldosok alkonya Érdekes felvételeket közvetített a minap a televízió Afrikából, az afrikai kontinens egyik meglehetősen eldugott szegletéből, amely azonban az elmúlt napokban a nemzetközi érdeklődés előterébe került. Kongó és Rwanda határán még mindig ott vesztegelnek a Bukavuból kikergetett zsoldosok és az a néhány száz katangai csendőr, aki velük együtt menekült el Kongóból. A filmfelvétel, amelynek egyes részleteit a televízió is közvetítette, szokványos jelenetet mutat be, mégis van valami egészen szokatlan és nagyjelentőségű benne. A kép arról szól, hogyan fegyverzik le és motozzák meg a fehér zsoldosokat a néger katonák. Ilyen képet már nagyon sokat láttunk, csak éppen mindig fordított szereposztásban. Eddig még soha sem került sor arra, hogy fehér katonákat, a gyarmati rendszer zsoldosait néger katonák lefegyverezzenek. Ez a filmfelvétel önmagában nem túlságosan nagy jelentőségű eseményről számol be, mégis fontos epizódja annak a fordulatnak, ami Afrika népeinek életében és lehet mondani, az egész emberiség történetében bekövetkezett. Nemcsak a gyarmati rendszer teljes felszámolásáról, vagy legalábbis e folyamat egyik döntő állomásáról van szó, hanem az afrikai népek önállóságának fejlettségéről és arról, hogy ezek a népek eltökélten szembeszállnak minden beavatkozási kísérlettel és saját sorsukat akarják élni. A bukavui epizódnak, amely még mindig nem zárult le egészen, az a jelentősége, hogy élesen és látványos formában állítja szembe az afrikai országok önállósági törekvéseit a visszavonuló gyarmati rendszerrel. Azok a zsoldosok, akik Schramme őrnagy vezetésével puccsot hajtottak végre ezen a kis területen és kézbe kaparintották Bukavu városát, mely egyébként e környék egyik legjobban ellátott civilizációs központja, nyilvánvalóan külföldi utasításra jártak el, s nem nehéz kitalálni, hogy milyen külföldi utasításra. Kongó függetlensége óta állandóan küzdelmet folytat azzal a belga nagyipari érdekeltséggel, amelynek bányái Katangában vannak, s amely zsoldjába fogadta Csembe volt kongói elnököt is. De nem ezek az összefüggések a lényegesek és főleg nem az, hogy a Brüszszelben elkészített tervbe a véletlen beleszólt. A dolognak az a lényege, hogy nem sikerült Kongóban újabb gyarmatosító kalandot végrehajtani és a zsoldoshadsereg, amelyről egyes nyugati lapok kezdetben dicshimnuszokat zengtek (alig kétszáz főnyi fehér hadsereg elindult, hogy elfoglalja Afrika egyik legnagyobb, s feltétlenül egyik leggazdagabb országát), kénytelen volt hanyatt-homlok menekülni a kongói reguláris hadsereg alakulatai elől, jóllehet felmentésükre egy másik zsoldoshadsereg is betört Kongóba Angolából, a portugál gyarmatosítóknak erről a hadi bázisáról. Bob Denard, aki Schramme felmentésére sietett, ugyanolyan gyorsan kénytelen volt hátat fordítani ennek a kalandos vállalkozásnak, mint zsoldostársa. A zsoldosok tehát visszavonultak és magukkal hurcolták azokat a katangai csendőröket is (családtagjaikkal együtt), akik bíztak az ígéretekben. Csombe tekintélyében és a fehér ember fölényében. Ezek a szerencsétlenek ma is ott zsúfolódnak a rwandai határon, de valószínűleg rövidesen visszatérhetnek hazájukba. Mobutu ugyanis úgy rendelkezett, hogy a kongói állampolgárok minden bántódás nélkül visszatérhetnek hazájukba, viszont a fehér zsoldosoknak el kell hagyniuk nemcsak Kongó területét és a szomszédos országokat, hanem egész Afrikát. A zsoldosok vezéreikkel együtt alá is írtak ilyen értelmű kötelezettséget, de persze, azt már a legnaivabb afrikai is megtanulta, hogy mit ér egy ilyen papiros, amin gyarmati katonák aláírása szerepel. Az elgondolás az, hogy a zsoldosokat visszatelepítik abba az európai országba, ahonnan eljöttek és aztán boldoguljon velük a belga vagy a portugál, vagy akár a francia hatóság. De a dolog mégsem ilyen egyszerű. A Rwanda határán megrekedt társaság ügyét kézbe vette az Afrikai Egységszervezet, jeléül annak, hogy nem pusztán kongói ügynek tekintik a bukavui epizódot, hanem — mint ahogy bevezetőben már rámutattunk — egész Afrika ügyének, lényegileg a gyarmati helyzet végérvényes megszüntetésével kapcsolatos kérdésnek. Diallo Telli, az Afrikai Egységszervezet főtitkára, aki személyesen vett részt ennek az ügynek a lebonyolításában, röviddel ezelőtt nagyon érdekes nyilatkozatot tett arról, hogy mielőtt a zsoldosok eltávoznak, alapos vizsgálatot kell tartani arról, hogy milyen közönséges bűncselekmények terhelik ezeknek a condottieriknek a lelkét, valamint arról, hogy tulajdonképpen kik fegyverezték fel és finanszírozták ezt a vállalkozást. „Nem szabad elveszíteni a fejünket — mondotta Diallo Telli —, most soha vissza nem térő alkalmunk van, hogy pontos információkat szerezzünk azokról a forrásokról, amelyekből az ilyen kalandorvállalkozások és azoknak részvevői táplálkoznak.* Érdekessége a dolognak, hogy az Afrikai Egységszervezet javaslata szerint nemzetközi bíróságnak kell megvizsgálnia a zsoldosok ügyét, mégpedig az említett két szempont alapján. Fel kell deríteni továbbá azt is, hogy kik finanszírozzák és irányítják ezeket a kalandor vállalkozásokat, jóllehet általában mindenki tudja, hogy például Kongóban milyen európai tőkeérdekeltség igyekszik visszaszerezni a döntő részben már elveszített pozíciókat. Figyelemre méltó részlete ennek az eseménynek még az is, hogy kiderült: nincs többé olyan hatalmuk a legbefolyásosabb monopolista köröknek sem, amelyeknek nagy pénzügyi érdekeik fűződnek a gyarmati kizsákmányolás fenntartásához, hogy megvédjék zsoldosaikat Vége annak az időnek Afrikában, amikor néhány száz jól felfegyverzett légionistával, vagy valamelyik gyarmati hatalom reguláris csapataival egész országrészeket lehetett leigázni. Az igaz, hogy a zsoldosi mesterség némi veszélyekkel járt az utóbbi években, de viszont nagyon jól jövedelmezett. Egy zsoldos katona 450— 1400 dollárig kapott havi fizetést ami nem kis pénz, főleg az afrikai városokban, ahol ezt a tekintélyes jövedelmet még egyéni akciókkal is meg lehetett tetézni. Ha figyelembe vesszük, hogy egy amerikai főiskolai tanárnak 5-600 dollár havi fizetése van és ezek a zsoldosok a világon semmihez sem értettek, csupán a géppisztoly kezeléséhez, el kell ismernünk: a gyarmatosítók nem fizetnek rosszul. A katangai csendőrök többsége valószínűleg rövidesen visszatér hazájába (az Afrikai Egységszervezet főtitkára kijelentette: személyesen garantálja az amnesztiát minden visszatérő katangai részére), aki pedig nem akar visszatérni, azt hajlandó az egységszervezethez tartozó országok bármelyike befogadni. Természetesen ez nem vonatkozik a fehér zsoldosokra, akiket ha lezárult a vizsgálat, vissza fognak küldeni oda, ahonnan jöttek és ezzel minden bizonnyal lezárul a gyarmati korszak történetének egyik fontos epizódja. Padi Ferenc Hitel Angliának Párizsból jelenti a Reutert Párizsban hivatalosan bejelentették, hogy a tőkés világ vezető gazdasági hatalmait magában foglaló, úgynevezett ■►tízek csoportja* támogatja a nemzetközi valutaalapot az Angliának nyújtandó 1,4 milliárd dolláros hitel folyósításában. Atízek csoportja mintegy 500 millió dollárral járul hozzá a hitelhez, a nemzetközi valutaalap 400 millió dollár értékű aranyat ad el főként az európai Közös Piac országainak, míg a fennmaradó 500 millió dollárt saját valutatartalékaiból folyósítja az Anglia által kért hitel előteremtéséhez. .Péntek, 1967. december . A Pravda megemlékezése Münnich Ferencről Valamennyi csütörtökön megjelent szovjet lap közli az MSZMP Központi Bizottságához és a Magyar Népköztársaság kormányához Münnich Ferenc halála alkalmából intézett táviratot. A Pravda meleg hangú méltatásban emlékezik meg Münnich Ferencről, a lánglelkű forradalmárról, a kommunizmus eszméjének bátor harcosáról. A cikk hangsúlyozza: a magyar dolgozók mély gyászában teljes szívvel osztoznak a szovjet emberek, akik jól ismerték Münnich Ferencet, a Szovjetunió igaz barátját, akinek egész élete összeforrott a marxizmus—leninizmus eszméinek, a Nagy Október eszméinek győzelméért vívott harccal. Münnich Ferenc mozgalmas, harcos életpályájának megrajzolása után a Pravda rámutat: a magyar nép dicső fia életének igazságát a Nagy Október eszméiben, a nép boldogságáért vívott harcban találta meg. Münnich Ferenc nagy barátja volt a szovjetek országának, amelyet második hazájaként tartott számon. A Szovjetunióért tett nagy szolgálatai elismeréseként több ízben szovjet érdemrendekkel tüntették ki. Legutóbb október 50. évfordulója ünnepi napjaiban Lenin-rendre érdemesítették. Ez a kitüntetés nemcsak nekem szól — mondotta akkor Münnich Ferenc —, hanem mindazoknak, akik részesei voltak Októbernek, akik mindig hitték, hogy Lenin eszmei győzelemre visznek bennünket, akik bátran védelmezték és most is védelmezik ezeket az eszméket az ellenség és a szakadárok merényleteitől. Münnich Ferenc ezen szavaiban — húzza alá a Pravda — a meggyőződéses internacionalista, a lánglelkű forradalmár, a kommunista eszmék, a nép boldogsága tevékeny harcosának hangja szólal meg. Ilyennek marad meg a szovjet emberek emlékezetében. Részvéttáviratok dr. Münnich Ferenc elhunyta alkalmából Dr. MünnichFerenc elhunyta alkalmából táviratban fejezte ki mély részvétét a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság kormányának és az elhunyt hozzátartozóinak a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága nevében Walter Ulbricht első titkár, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága és a Mongol Népköztársaság kormánya; Phung Manh Cung, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője; Johanni Koplenig, az osztrák munkásmozgalom ismert személyisége. A szovjet harcostársak nevében I. Konyev, a Szovjetunió marsallja, M. Kazakov és P. Batov hadseregtábornok, a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen állomásozó szovjet katonai egységek parancsnoksága nevében K. Provalov vezérezredes és a parancsnokság több magas rangú tisztje. A külpolitika hívei (Kairó, AFP) Szájed Nafal, az Arab Liga főtitkárhelyettese, csütörtökön bejelentette, hogy az arab országok külügyminiszterei december 9-én Rabatban összeülnek. (Moszkva, MTI) Koszigin szovjet kormányfő csütörtökön a Kremlben fogadta Torsten Nilsson svéd külügyminisztert és Gromiko szovjet külügyminiszter részvételével megbeszélést folytatott vele. Ő (New York, TASZSZ) Francisco Ocamano ezredes, a Dominikai Köztársaság Nagy-Britanniában akkreditált katonai attaséja, aki az 1965-ös dominikai események egyik főszereplője volt, titokzatos körülmények között eltűnt.O (Genf, MTI) Csütörtökön újabb ülést tartott a tizenhéthatalmi genfi leszerelési értekezlet A csütörtöki ülés részvevői elhatározták, hogy két hét múlva, december 14-én, másfél hónapra elhalasztják a tanácskozás munkáját. (London, MTI) Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki részt vett Nagy-Britannia Kommunista Pártjának XXX. kongresszusán, csütörtökön hazautazott Budapestre. Ugyanezzel a repülőgéppel utazott el Londonból Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes és Házi Vencel nagykövet, a Külügyminisztérium osztályvezetője.