Magyar Nemzet, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-01 / 51. szám

I ján, lehetővé válik az egész világot érdeklő fő kérdések és fejlődési folyamatok értékelé­se. Ezek a tanácskozások jelle­güket, céljukat, illetve tárgyu­kat tekintve különbözőek le­hetnek, a körülményektől, a nemzetközi helyzettől és az ál­talános harci helyzettől füg­gően. Véleményünk az: legyen az eljövendő nemzetközi tanács­kozás központi kérdése a há­ború és béke, valamint az egy­ség kialakítása az imperializ­mus elleni harcban. A napi­rend fő kérdése a világbéke megőrzése, továbbá azoknak az erőknek egyesítése legyen, amelyek a világbéke megőrzé­sén fáradoznak. Nagy figyelmet kell szentel­ni a vietnami kérdésnek, va­lamint a nemzeti felszabadító mozgalmaknak, az újonnan alakult államoknak nyújtandó segítségnek, továbbá a neoko­­lonializmus meggátlásának, a békés egymás mellett élés kér­désének és egy harmadik vi­lágháború elhárításának, köztük a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségét is, meg­nyerjük a világ­konferen­cián való részvételnek. Min­den egyes kommunista párt függetlenül és önállóan, saját országának viszonyai alapján dönt politikájáról. A kommu­nista pártok önállóságát sem­miképpen sem csorbítja ösz­­szeforrottságuk az antiimpe­­rialista harcban. A béke érde­kében tett közös erőfeszítések összehangolása, az agresszív cselekményekkel szembeni egységes fellépés csak erősít­heti a mozgalmunk iránti bi­zalmat és a kommunista pár­tokon messze túlmenően is mozgósíthatja a béke és a haladás erőit. Ausztria Kom­munista Pártja így értelmezi az önállóság és az internacio­nalizmus közötti összefüggést a kommunista politikában. Az európai béke legfőbb veszélyeztetője Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hangsúlyozta, hogy a Német Szocialista Egységpárt követ­kezetesen síkraszáll a kommu­nista világmozgalom egysé­géért és összeforrottságáért. A bonni kormánynak az ameri­kai imperializmus globális stratégiájához kapcsolódó ter­jeszkedési és revansista politi­kája, a neonácizmus térhódí­tása Nyugat-Németországban jelenti a fő veszélyt az euró­pai béke szempontjából. A for­radalmi erők harcának új problémái megkövetelik a nemzetközi kommunista moz­galom közös stratégiáját és az akciók összehangolását az an­­tiimperialista harcban. Erich Honecker kifejezte a Német Szocialista Egységpárt meg­bonthatatlan szolidaritását a bátor vietnami néppel. A Né­met Szocialista Egységpárt ja­vasolja, hogy 1968 novemberé­ben Moszkvába hívják össze a kommunista és munkáspár­tok nemzetközi tanácskozását, ez alábbi fő tém­ával?­»A'-tíiófu­­­munista mozgalmái és'ktörő$z­­’L'ées forradalmi erők egységé­nek megszilárdítása az impe­rializmus elleni harcban.­ A világkonferencia előkészítésé­re bizottságot kell alakítani az összes testvérpártok képvise­lőiből. Az egység­parancsoló szükségessége E. Papaioannou, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjá­nak főtitkára kiemelte: Ennek az értekezletnek sürgős felhí­vást kell közrebocsátania az egység, Vietnam megmentése és az amerikai imperializmus leverése érdekében. Egységre van szükségünk, Vietnam ér­dekében. Egységre van szüksé­günk az izraeli agresszorok­­nak az arab országokból való elűzésére és a közel-keleti bé­ke biztosítására. Egységre van szükségünk az ellenforradalom megállítására és arra, hogy a diktatúra helyébe demokrá­cia lépjen Görögországban, Spanyolországban, Portugáliá­ban és más országokban. Egy­ségre van szükségünk a nem­zeti felszabadítás, a béke és a szocializmus érdekében. Ez a parancsoló szükségesség ho­zott ide bennünket. A legna­gyobb ajándék, amiről az im­perializmus valaha is álmod­hat: széthúzás a szocialista táborban, a kommunista és munkáspártok soraiban. Fosz­­szuk m­eg a­z imperializmust ettől az ajándéktól. Önállóság és összeforrottság Erwin Scharf, Ausztria Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára azt mondotta, hogy az Egyesült Államok vietnami agresszió­jának eszkalációja különöskép­pen aláhúzza a kommunista pártok világkonferenciájának rendkívüli időszerűségét és sürgősségét. Mint kommunis­táknak, erkölcsi kötelességünk hogy politikánkban az impe­rializmussal szembeni egysé­get tekintsük elsődlegesnek Tekintettel erre a főkérdésre, a véleménykülönbségek nem eshetnek döntően latba. Ah­hoz, hogy az egység maximu­mát elérjük, arra kell töre­kedni, hogy minden pártot. Szélesebb antiimperialista tanácskozást a pártok értekezlete után Iradi Eskandary, az Iráni Néppárt Politikai Bizottságá­nak tagja, miután kifejezte köszönetét a Magyar Szocia­­­lista Munkáspártnak a konfe­rencia előkészítéséért és meg­szervezéséért, emlékeztetett a Néppárt állásfoglalására. Ez az állásfoglalás a jelen nem­zetközi helyzetben a kommu­nista mozgalom számára élet­bevágóan fontosnak tartja a nemzetközi tanácskozás össze­hívását. A Szónok ezután kifejtette azokat a külső és belső oko­kat, amelyek szükségessé te­szik egy új konferencia össze­hívását a felvetődött problé­mák kollektív tanulmányozá­sára és a közös cselekvésnek megfelelő következtetések le­vonására. A konferencia napi­rendje a következő legyen: »A nemzetközi kommunista mozgalom jelenlegi és azon­nali feladatai az imperializmus növekvő agressziójával szem­ben és a béke megőrzésére Véleménye szerint a pártok konferenciáját egy szélesebb antiimperialista tanácskozás­nak kell követnie. A konfe­rencia előkészítése céljából a párt egyetért egy bizottság megteremtésével, amelyben minden párt részt vesz. A szó­nok szerint a bizottságnak az is feladata lenne, hogy meg­keresse a kommunista pártok kapcsolatai szabályozásának új rendszerét, egy olyan szervet, amely biztosítaná a nemzet­közi kapcsolatokat, a rend­szeres tanácskozásokat és a kölcsönös tájékoztatást a pár­tok közötti Úgy véli, hogy a nemzetközi konferencia legkésőbb ez év végéig, Moszkvában üljön össze. Növelni kell a haladó arab országok védelmét Khaled Bagdad, Szíria Kom­munista Pártjának főtitkára szerint ez a konzultatív talál­kozó nagy és fontos lépés a nemzetközi kommunista moz­galom egységének útján. Nem­csak a kommunisták, hanem minden haladó ember úgy ér­zi, hogy ez szükséges a nem­zetközi imperializmus és fő ereje, az amerikai imperializ­mus elleni sikeres harchoz, a hős vietnami nép harcának tá­mogatására és az arab orszá­gok elleni imperialista izraeli agresszió következményeinek felszámolása érdekében. Erre van szükség minden agressziós cselekmény és imperialista terjeszkedés meghiúsítása ér­dekében is. Ezután hangsúlyozta: a ha­ladó arab országok védelmi erejét minden eszközzel növel­ni kell, bármilyen fokot érnek is el a közel-keleti válság fej­leményei. Leleplezte a nem­zetközi cionizmust, mint az amerikai imperializmus érde­keit szolgáló mozgalmat. A ha­ladásról és internacionaliz­musról szólva azt mondotta: a kommunisták azok, akik egyidőben hazafiak és inter­nacionalisták. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió képezi minden nemzetközi forradal­mi tevékenység fő bázisát, és kijelentette, hogy egyetért a kommunista és munkáspártok konferenciájának összehívásá­val még ebben az évben. Azt mondotta, ha lehetséges, en­nek legjobb helye a Szovjet­unió fővárosa. Majd kijelen­tette: az imperializmus és reakció ellenségesen tekint e konzultatív találkozó összehí­vására, ugyanakkor minden haladó, imperialistaellenes erő sikert kíván neki. __MagyarNit _ Péntek, 1968. március 1. Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kijelentette: Úgy véljük, hogy pártjaink je­lenlegi legfontosabb feladata kommunista mozgalmunk egy­ségének erősítése minden nép közös ellensége, az imperializ­mus — elsősorban az amerikai imperializmus — elleni harc­ban. Az amerikai imperializ­mus agresszív politikája a legsúlyosabban fenyegeti a né­pek függetlenségét és a békét. Mivel közös tevékenységünk egy fontos állomásáról van szó, úgy gondoljuk, hogy vala­mennyi pártnak kötelessége hozzájárulni a konferencia si­keréhez szükséges erőfeszíté­sekhez. Az előkészítés során felvetődő kérdéseket a kölcsö­nös megértés szellemében kell megoldani. Ily módon fog megnyilvánulni az elvtársias­­ság, a demokrácia és a haté­konyság szelleme, ennek kell a konferenciát jellemeznie már az előkészítés időszaká­ban, amely már meg is kez­dődött. A találkozón összegyűlt hat­vanhét kommunista és mun­káspárt képviselői ezután el­fogadták a vietnami népnek küldött szolidaritási üzenetet. A találkozó csütörtökön foly­tatta munkáját. „Tettekben virginskáimló adelóegys­éget”­ Jack Woddis sajtóértekezlete Jack Woddis, Nagy-Britan­­nia Kommunista Pártja Vég­rehajtó Bizottságának és Poli­tikai Bizottságának tagja csü­törtökön ellátogatott a Magyar Sajtó Házába és nemzetközi sajtókonferencián válaszolt az újságírók kérdéseire. Egyebek között hangsúlyozta: megítélé­se szerint nincs komoly aka­dálya annak, hogy az év végé­re összehívják a kommunista és munkáspártok világértekez­letét. A konferencia időpont­jával, napirendjével, céljával kapcsolatban vannak ugyan bizonyos véleménykülönbsé­gek, ezek azonban érdemlege­sen nem gátolják a tanácsko­zás megtartását. A továbbiakban nyomatéko­san aláhúzta, hogy a budapes­ti konzultatív találkozót a leg­teljesebb demokratizmus jel­lemzi. A kommunista és mun­káspártok mindegyike maga döntötte el, hogy elfogadja-e a Budapestre szóló meghívá­sát, s a jelenlevő delegációk mindegyike korlátozás nélkül adhat hangot nézeteinek, ál­láspontjának. Egyik delegáció sem próbálja véleményét rá­kényszeríteni a többiekre. A demokratizmus jegyében ka­pott helyet minden küldöttség képviselője a titkárságban, ahol valamennyiüknek egyen­lő értékű és jogú szavazatuk van. Nagy-Britannia Kommu­nista Pártja annak a híve, hogy — mint a végrehajtó bizottság ezt már az idén ja­nuárban nyilatkozatában is ki­fejtette — Moszkva lenne a legalkalmasabb a világérte­kezlet megtartására, s az idő­pontot még erre az esztendőre tűzzék ki — fejtegette, s nagy derültség közepette hozzátette: azt sem elleneznék, hogy Wa­shingtonban találkozzanak a világ kommunista és munkás­pártjainak vezetői, ha az Egye­sült Államok kormánya sza­vatolja az értekezlet zavarta­lan lebonyolítását és a rész­vevők személyi biztonságát. Kapcsolat öt világrész szerkesztőségeivel Az újságírók főhadiszállásán Ritkán látott apparátussal vonult fel a kommunista és munkáspártok budapesti kon­zultatív találkozójára a világ­sajtó. öt világrész 17 hírügy­nöksége, 28 rádió- és televízió­társasága, valamint 102 lapja küldte el tudósítóit, kommen­tátorait a magyar fővárosba, hogy hírt adjanak a nemzet­közi élet e kiemelkedő esemé­nyéről. Összesen 203 újságíró ad napról napra helyszíni be­számolót. Közülük 109-en a kapitalista, 94-en pedig a szo­cialista országok olvasóit tájé­koztatják. A legnépesebb újságírócso­port Csehszlovákiából érkezett hazánkba; 26-an képviselik a prágai, a pozsonyi és az egyéb lapokat, illetve hírközlő szer­veket. Megkülönböztetett fi­gyelmet tanúsít a találkozó iránt a japán sajtó. A felkelő nap országába hatan küldenek tudósításokat, s — mint ennek többször is tanújelét adták — nagy örömükre szolgál, ha európai időszámítás szerint a késő esti órákban kapják meg a közleményeket, mert így megelőzhetik kollégáikat. A külföldi újságírók csoportjá­ban ezenkívül egyebek között megtalálhatjuk a legnagyobb nyugati hírügynökségek, a UPI, a Reuter, a DPA, az AFP, az AP, s az olyan nagy lapokat, mint a New York Times, a Washington Post, a Newsweek, az Observer, a Frankfurter Allgemeine Zei­tung, a Die Welt, a Der Spie­gel, a Le Monde, a Figaro, az Il Messaggero, az Avanti, a Neue Zürcher Zeitung, a Die Presse munkatársait. Jól pél­dázza a konzultatív találkozó súlyát és tekintélyét, hogy még Spanyolországból is három új­ságírót delegáltak az esemény­re. A Magyar Sajtó Házában, a külföldi tudósítók főhadiszál­lásán a szó szoros értelmében bábeli a nyelvzavar, a házi­gazdák mindent megtettek azért, hogy megfelelő munka­­körülményeket teremtsenek a vendégeknek, önálló tv-stú­­diót, telex- és telefonközpontot állítottak fel, dolgozószobákat rendeztek be, ahol írógépek állnak az újságírók rendelke­zésére. Mindenki számára hoz­záférhetővé tették a világpoli­tika különböző eseményeiről, valamint a kommunista és munkáspártok képviselőinek tanácskozásáról szóló legfris­sebb jelentéseket. Gazdag anyagot állítottak össze a Magyar Népköztársa­ság belpolitikai, kulturális, gazdasági életének különböző dokumentumaiból. Ezzel egy­idejűleg több alkalommal ne­ves szakemberek és közéleti személyiségek részvételével tá­jékoztatókat rendeznek egy­­egy kérdésről. Csütörtökön né­metül Csikós Nagy Béla, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke, franciául pedig Avar Zsuzsa, a Konjunktúra- és Piackutató Intézet igazgatóhe­lyettese tartott előadást az új gazdasági mechanizmusról. Ezt követően Köpeczi Béla akadé­miai levelező tag francia, Bol­dizsár Iván író angol és Rényi Péter újságíró német nyelven ismerteti hazánk kulturális életét. A sajtóközpontban rendsze­resen vendégül látják majd a konzultatív találkozó különbö­ző delegációinak tagjait, akik nyilvános sajtókonferencián válaszolnak az újságírók kér­déseire. Az alkalmi telex- és telefon­­központ csaknem 900 beszélgetést bonyolított le hétfő reggeltől szerda estig. A Magyar Sajtó Házát tíz köz­vetlen vonal köti össze a bu­dapesti nemzetközi távbeszélő központtal, s ezeken keresztül öt-tíz perc alatt kapnak kap­csolást Londonnal, Párizzsal, Rómával és a többi világvá­rossal. Ezenkívül 18 telexgé­pet állítottak fel a tudósítások továbbítására. Közülük hár­mat az AP, a UPI és az AFP bérel állandó jelleggel, a töb­bin az egyéb szerkesztőségek munkatársainak kívánságait teljesítik. A telexközpontból közvetlen tárcsázással léphet­nek érintkezésbe lapjaikkal, hírügynökségeikkel az újság­írók, s még annyit sem kell várakozniuk, mintha Budapes­ten telefonálnának valahová. Még Tokiót is két-három perc alatt megkapják. A televíziótársaságok kom­mentátorai a nap bármely sza­kában »egyenesben« közvetít­hetik beszámolóikat, illetve azokat a beszélgetéseket, ame­lyeket a konzultatív találko­zón részt vevő delegációk tag­jaival folytatnak. 12 előadásra már sor is került. A magyar televízió ezenkívül híradófel­vételekkel is segíti a külföl­diek munkáját. Az NBC News megbízásából színes filmen örökítik meg a különböző ese­ményeket. A konzultatív talál­kozó megnyitójáról szóló be­számolót egyébként mind az Intervízió, mind az Eurovízió közvetítette. támadás Khe Sanh ellen ? Heves összecsapások a dél-vietnami hadszíntereken Szerdán este Saigon utcáin röplapok jelentek meg, ame­lyek újabb nagyszabású táma­dást helyeztek kilátásba a dél­vietnami főváros stratégiai célpontjai ellen. A szabadság­­harcosok aknavetőkkel és ra­kétákkal támadták Bien Hoa térségét, valamint a Thu Duc-i katonai akadémiát. Folytató­dott a partizánok támadása a Mekong folyó deltavidékén is, ahol tűz alá vették a Can Tho-i amerikai támaszpontot. A Dong Ha-i haditengerészeti támaszpont környékén a par­tizánok nagy erőket vontak össze. Ez a támaszpont bizto­sítja Con Thien és Khe Sanh védelmét. Az AFP jelentette, hogy a partizánok támadást intéztek a Cua Viet folyón haladó két amerikai szállítmány ellen. Az AFP ebből azt a következte­tést vonja le, hogy a szabad­ságharcosok megkísérlik el­vágni a Dong Ha­i támaszpont utánpótlási vonalát. A partizánoknak egyébként már sikerült elvágniuk a Hiét és a Dong Hát összekötő útvo­nalat. Erre már hetek óta egyetlen amerikai konvoj sem merészkedett. A Dong Ha-i tá­maszpont repülőterének kifu­tópályáját a partizánok gyak­ran tartják tűz alatt. Az ame­rikai repülőgépek csak a leg­nagyobb kockázatok árán használhatják, a kifutópályát Az amerikai főparancsnok­ság úgy véli, hogy Dong Ha és a 9-es számú fő útvonal mentén elhelyezkedő amerikai támaszpontok elleni támadás a Khe Sanh ellen indítandó partizán offenzíva előjátéka lehet. Csütörtökön reggel amerikai repülőgépek a Vietnami De­mokratikus Köztársaság több térsége ellen intéztek bomba­támadásokat. Így az ameri­kaiak Hanoitól kilencven kilo­méterre északra egy vasútvo­nalat és Haiphongtól tizenegy kilométerrel északra raktárhe­lyiségeket bombáztak. Jarring beszámolt U Thantnak közel-keleti missziójáról Hírek az arab világból Szerdán visszaérkezett New Yorkba Gumniar Jarring közel­­keleti különmegbízott és rövi­den már tárgyalt is U Thant ENSZ-főtitkárral Jarring a közvetlenül érde­kelt országok, az EAK, Jordá­nia és Izrael ENSZ-küldötté­­vel is tanácskozásokat folytat majd. Az ENSZ-megfigyelők kö­reiben az az általános véle­mény, hogy Gunnar Jarring New Yorkba érkezése új sza­kaszt nyit a közel-keleti prob­léma tartós politikai rendezé­sét célzó diplomáciai erőfeszí­tésekben. Hivatalos forrásból utaltak rá, hogy U Thant kü­­lönmegbízottjának New York-i tartózkodása rövid lesz, a hí­rek szerint vasárnap indul vissza a Közel-Keletre. Washingtonból jelenti az AFP. Az amerikai kormány szerdán megszüntette a szíriai utazásokra vonatkozó megszo­rításokat. Szíria volt az utolsó azon országok sorában, ahová az amerikai utasok a közel­keleti konfliktus óta nem me­hettek. Bejrútból jelenti a MENA. Az Al Fatah arab ellenálló szervezet közleményben jelen­tette be Abdel Fattah Issza Hamud, a Palesztinai Ellenál­lási Szervezet egyik vezetőjé­nek halálát. A kiadott közle­mény szerint az ellenállási ve­zető, aki 31 éves kuvaiti bá­nyamérnök, és a Palesztina­ diákszövetség alelnöke volt, partizánakció közben vesztette életét. Az ammani központi bör­tönben csütörtök reggel kivé­geztek két jordániait, akiket a rendkívüli jordániai hadbíró­ság Izrael javára végzett kém­kedés miatt ítélt halálra. Kairóból jelenti a TASZSZ. Kairóban Juszef El Sze­hat­nak, az Afrikai és Ázsiai Szo­lidaritási Szervezet állandó titkársága főtitkárának elnök­letével megnyílt az ázsiai és afrikai országok írói állandó irodájának negyedik ülés­szaka. Romney visszalépett az elnökválasztási küzdelemtől George Romney, Michigan állam kormányzója, szerdán este váratlanul bejelentette hogy nem kívánja jelöltetni magát az idei elnökválasztáso­kon. Romney, a republikánusok liberális szárnyának egyik ki­emelkedő egyénisége hírek szerint az utolsó pillanatban határozta el a visszavonulást, miután megismerkedett a szá­mára kedvezőtlenül hangzó, legújabb statisztikai jelenté­sekkel. Lemondó nyilatkozatát a New­­ York-i Hilton-szálló­ban, sajtóértekezleten olvasta fel. Kijelentette, hogy képte­len volt a republikánusok kö­rében megszerezni a szükséges támogatást, ezért átadja helyét egy esélyesebb jelöltnek. Hangsúlyozta, támogatni fogja azt a politikust, akit az állami kormányzók hamarosan össze­ülő konferenciája is támogat Romney nem nevezte meg azt a személyt, akinek javára visszalépett, de ismeretes do­log, hogy a michigani kor­mányzót Nelson A. Rockefel­ler New York-i kormányzó "­patronálta­". Rockefeller mind­eddig azt állította, hogy nem kíván indulni az elnökválasz­tásokon. Kérdés, hogy ezek után meggondolja-e magát. A UPI értékelése szerint azon­ban Romney visszalépése most Nixom esélyeit növelte. A grönlandi tragédia tanulsága­i Leállítják a B—52-esek „légi őrjáratát”? Washingtonból jelenti az AFP és a Reuter. Jól érte­sült washingtoni források sze­rint az Egyesült Államok be­szüntette a nukleáris fegyve­rekkel felszerelt B—52-es stra­tégiai bombázók 24 órás légi őrjáratát. Az intézkedés — amelyet egyébként az ameri­kai hadügyminisztérium nem volt hajlandó sem cáfolni, sem megerősíteni — nyilván­való összefüggésben van a kö­zelmúltban történt szerencsét­lenséggel, amikor egy B—52-es négy hidrogénbombával a fe­délzetén a grönlandi partok mentén lezuhant. A rendszeres légi őrjáratokat nyolc évvel ezelőtt kezdték meg. A körülbelül 800 straté­giai bombázó fele továbbra is földi riadókészültségben áll, ami azt jelenti, hogy "ellensé­ges támadás esetén" 15 percen belül levegőbe emelkedhetnek, nukleáris fegyverrel a fedélze­tükön. Magyar felszólalás az UNCTAD-bizottságban Az UNCTAD-nak a külön­böző társadalmi és gazdasági rendszerű országok közötti ke­reskedelem kérdéseivel foglal­kozó bizottsága szerdai ülésén a fejlődő országok delegátusai felszólalásukban kiemelték a szocialista országokkal folyta­tott kereskedelmük hasznossá­gát. Felszólalt hazánk küldötte is. Nigéria képviselője hangoz­tatta, hogy országának a Szov­jetunióval lebonyolított keres­kedelmi forgalma 1961—1966 között több mint kétszeresére nőtt A török küldött elmondotta, hogy Törökország a közel­múltban 200 millió dollár érté­kű szerződést kötött a Szov­jetunióval, ami lehetővé teszi, hogy az országban alumínium­gyárat és vízierőművet építse­nek, kiszélesítsék az olajkuta­tást. Magyarország és Bulgária küldöttei felszólalásaikban ki­jelentették, hogy kormányuk a kereskedelem kibővítését kí­vánja az összes fejlődő orszá­gokkal, hogy ily módon előse­gítse nemzeti fejlődésüket.

Next