Magyar Nemzet, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-12 / 60. szám

Kedd, 1988 már­ciu­s ti.. Magyar Nemzet A Természetvédelmi Hivatal új székházában a szabadság-hegyi Jókai-kertben A télutói hegyoldalban fel­felé haladva, az épülő villákat és a városia­sodó Szabadság-hegyet né­zegetve, az íróra kellett gondol­nunk, aki száz évvel ezelőtt ugyanezt az utat járta. Pest és a svábhegyi Jókai-villa kö­zött a távolság ugyanakkora volt, mint ma a szabadság-he­gyi Költő utcáig, ahol az író emlékét megtartva ú­j villa épült, az Országos Természet­­védelmi Hivatal székháza. A táj azonban megváltozott, utcasorok formálódtak, üzle­tek nyíltak, s düledező épü­letté vágta az idő a hajdani lakot, amelyben Jókai Mór — Laborfalvi Róza gondoskodása mellett — oly sok ábrándját regénybe szőtte. De a késő utókor már csak a rokkant há­zat láthatta, s vitatkozhatott, mi legyen a Jókai-villa sorsa. Füvek és fák védelmére A vitát az a döntés zárta le, amely a villát és a hozzá tar­tozó parkot a Természetvédel­mi Hivatalnak és a hivatalhoz tartozó Madártani Intézetnek ítélte — annyira stílszerűen, hogy az, aki olyan szépen tu­dott írni füvekről és fákról, madarakról és vadakról, maga is egyetértett volna e döntés­sel. Dr. Tildy Zoltán, az Or­szágos Természetvédelmi Hi­vatal elnöke kissé elődjének is tekintheti az írót, aki a ter­mészetvédelemre ma is érvé­nyes megállapítását A szere­lem bolondjaiban papírra is vetette: »Itt nem jár a teljes című közönség, mert ha járna, nem volna itt se gyöngyvirág, se gomba, se madárfészek, se nappali pávaszem pillangó, azt mind letépnék, megennék, ka­litkába tennék, gombostűre szúrnák ...« — írta. A régi Jókai-villát azonban a későbbi tulajdonosok az el­múlt évtizedekben olyannyira összefoldozták, átalakították, hogy azt eredeti formájába visszaállítani — ha lehetett is volna rekonstruálni — nem volt érdemes. Ezért a Termé­szetvédelmi Hivatal megbízta a Középülettervező Vállalatot, hogy a hivatal céljainak meg­felelő, a tájba illő modern épületet tervezzenek. A tervek alapján a 43-as Építőipari Vál­lalat építette fel az új szék­házat A parkban még láthatók az építkezés nyomai, de az egy­emeletes épület fehér homlok­zatával, hatalmas ablakaival, végigfutó nyersfa erkélyével már késő és szép hatást kelt az évszázados fák alatt. A be­járati üvegajtó mellett az új épületbe beépítették a régi Jókai-villa köveit is. Egy szo­bán régi barna ajtó, rajta ma még lakat A Petőfi Irodalmi Múzeum az­­új Jó­kai-villá­ban­, a régi dolgozószoba he­lyén Jókai emlékmúzeumot rendez be. De Jókai emlékét őrzi az egész épület, az elő­csarnokban és a lépcsők men­tén üveg alatt Jókai kézírása, az írónak és feleségének fény­képét, az egyik Jókai kedves tartózkodási helyét, a parkban ma is eredeti állapotában meg­levő présházat ábrázolja. Jókai hagyatéka Dr. Tildy Zoltán, a házi­gazda közvetlenségével mutat­ja meg birodalmukat, de hangjában annyi kegyelet ér­ződik a régi emlékek iránt, hogy hallgatója furcsa kettős­séget érez: látja, tudja, hogy itt­ minden új, és mindezt még­sem érzi másnak, mint Jóka­, hagyatékának. — Azt vettük át — mondja az emlékekkel, romantiká­val megszépített hagyatékot, és mi vállaltuk, hogy ezt meg­őrizzük. Szép munka volt és mindenki segített. A tervezők, az építők néha a lehetetlent is megoldó készségét is csak úgy magyarázhatom, hogy Jókai romantikus szelleme megérintette őket is. Még nem vagyunk készen, a présházat tavasszal kezdjük felújítani, benne gondnoki lakást alakí­tünk ki, de a pince és az épü­let egésze eredeti alakjában megmarad. A parkban a hatalmas fák alatt ma még téli avar és az építkezésből megmaradt ho­mok és kő.­­ Tavaszra megváltozik a kert képe is. Visszaállítjuk eredeti helyére azt a kőfülkét, ahol a költő üldögélt A Ker­tészeti Kutató Intézettől ígé­retet kaptunk: a múzeum se­gítségével — ellenszolgáltatás nélkül — felkutatják, hogy Jókai híres rózsakertjében mi­lyen rózsafajták tenyésztek és annak megfelelően a régi he­lyén új rózsakertet telepítünk. És teszik mindezt annak az írónak kegyeletes emlékére, aki a természetnek olyan nagy barátja és érzékletes leírója volt . Jókai fantasztikus m­eny­­nyiségű növényt és állatot is­mert, s kora tudományos szint­jének megfelelően nagy hoz­záértéssel írt róluk. Néha azért elragadta a fantáziája is, a mi kék színű kis jégmadarunk ne­vét a német Eisvogelből fordí­tották, ami az ónémetben kék madarat is jelentett. Jókai tör­ténetet kerekített a madárhoz és azt írta: megszólalt a jég­madár — jön a tél, meg a hó... Jókai szakismeretének ment­ségére szolgál, hogy az ő ko­rában nemigen forgathattak olyan madártani kézikönyve­ket, amilyen éppen a közeljö­vőben fog megjelenni. Az an­gol összeállítás több mint 500 európai madárfajt ismertet, nagyon szép képekkel, madár­települési térképekkel. Természeti múzeum — Magyarország határvonal Nyugat- és Kelet-Európa ma­dárvilága között, ami egyik vagy másik részen nincs meg, az nálunk még megtalálható. Néhány érdekességünk is van, a széki lile például tipikusan tengerparti madár, ugyanak­kor nálunk bent a szárazföl­dön, a tiszántúli szikes tavak mellett is fellelhető. A madártan tudósai meg is ragadnak minden alkalmat, hogy nálunk, mint egy termé­szetes múzeumban, ezeket a madarakat tanulmányozhas­sák. A Nemzetközi Madárvé­delmi Tanács, amelynek Tildy Zoltán személyében magyar alelnöke van, kérte, hogy a so­ron következő kongresszusát Magyarországon rendezhesse. A májusban sorra kerülő tu­dományos tanácskozáson meg­vitatják a madárvédelem álta­lános problémáit, többek kö­zött a növényvédőszerek hasz­nálatának, a kitömött mada­rakkal való kereskedésnek, a tengerpartok olajszennyeződé­sének kérdéseit.­­ Magyarországon a ter­mészetvédelem részeként kor­mányrendelet védi a madara­kat. Az 1961-es természetvé­delmi rendelet gyakorlati in­tézkedéseket hozott, tiltja a védett madarak kitömését és exportálását. Ennek ellenőrzé­se a Természetvédelmi Hiva­tal feladata. Tudományos ku­tatást és gyűjtést is csak a hi­vatal engedélyével végezhet­nek.­­ Dr. Tildy Zoltánhoz, mint a madarak szenvedélyes megfi­gyelőjéhez és fotósához a ma­dárvilág áll közelebb, a ter­mészetvédelmi hivatal vezető­jének azonban gondja van az erdők, vadak, a földtani kü­lönlegességek, források, pata­kok védelmére is. Újabb nemzeti parkok — Terveink között előkészü­letben van több nemzeti park létesítése. A Balatonnál már a Badacsonyt és a tihanyi félszi­getet védetté nyilvánítottuk. Az Építésügyi Minisztérium megértő áldozatvállalásával Badacsonyban megszüntették a természet képét 50—60 éve romboló kőbányákat, a Tiha­nyi-félszigeten pedig korlátoz­tuk a beépíthető területeket, hogy megmaradjon az erdő, a szabad természet. Nemzeti parkká kívánjuk alakítani a Hortobágy egy részét, s a Duna-kanyart is. Azt szeretnék elérni, hogy maradjanak olyan­­szabadtéri múzeumok«, ahol tudományos kutatást végezhetnek, és a vá­rosi ember is felfrissülést ta­lálhat. — Távlati elgondolásaink egybeesnek az államigazgatás elképzelésével. A hivatal lét­száma azonban viszonylag ki­csi, ha országos programot akarunk megvalósítani, akkor még több segítséget kell kap­nunk a különböző bizottságok­tól, a megyei tanácsoktól és a Hazafias Népfronttól is — azoktól a szervektől és embe­rektől, akik helyzeti előnyük­nél fogva közvetlenebbül hat­hatnak és betarthatják a ren­delkezéseket. Hiszen közös ér­dekünk megvédeni azokat az értékeket, amelyeknek a mo­dern, élet fejlődése mellett mitk. Az elmúlt húsz év alatt a természetvédelem gondolata általánosan tudatossá vált. Ezért kezdünk az előttünk álló munkához is jogos remények­kel. A szabadság-hegyi — mint ahogy a kapuban egy kisfiú kiigazított — volt Jókai-villá­­ban, a Természetvédelmi Hi­vatalban még látható a friss építkezés és költözködés nyo­ma. A tervek azonban e ro­mantikus helyen nagyon is reálisak: folyton változó éle­tünkben megőrizni mindazt a szépséget, amely a természet­ben fellelhető. _ . _... Zsigovits Edit Főbérlők és albérlők A lakosság felözönlése a vi­dékről a legtöbb európai fővárosban túlzsúfoltságot idéz elő. Ebből származik és per­­sze a háború pusztításaiból, az áldatlan lakáshelyzet. Dur­ván számítva körülbelül 150 ezren élnek a fővárosban, akik albérleti szobában, vagy ami még ennél is rosszabb, ágyra­­járóként húzódnak meg ide­gen fedél alatt. Nehéz dolog albérlőnek len­ni! Nagyfokú kiszolgáltatott­ságot jelent Sokhelyütt igen magas lakbéreket fizetnek és számolniuk kell a különféle kötöttségekkel, a főbérlő kí­vánságaival, sőt olykor paran­csaival. Sokan főbérlőjük kí­vánságára nem költözhetnek össze házastársukkal és nem szülhetnek gyereket, ha azt akarják, hogy továbbra is fe­dél legyen a fejük felett. Gyakran a fizetségen felül a főbérlő egyéb,­­természetbeni­­szolgáltatásokat is követel. Ezek a súlyos kötöttségek tíz- és tízezrek életét keserítik meg. A lakáshiány lehetőséget ad lakbéruzsorára. Hiszen óriási a lakáskereslet és ehhez vi­szonyítva annál gyérebb a kí­nálat. Sok olyan főbérlettel rendelkező budapesti lakos van, aki úgyszólván az albér­lőkből vagy ágyrajárókból él. Két, négy-négy, embernek kiadott szoba havi 2000—2500 forintos, lényegében munka nélküli jövedelmet jelent. Persze hamis képet adna, ha minden főbérlőt azzal vádol­nánk, hogy uzsorabéreket szed, de ehelyütt a negatív példákat szeretnék felsorakoz­tatni. Gyakori a munkáért ki­adott helyiség is. Szobát, eset­leg ágyat adnak takarításért, így az albérlőtől öt-hatszáz forintos munka elvégzését kö­vetelik, aki így a rendes mű­szak mellett még egy kemény második műszakot is kénytelen ledolgozni. Jelentkezett a szer­kesztőségben panaszosként olyan huszonkét év­es lány is, aki elmondotta, hogy a főbér­lő belőle akart üzletet csinál­ni. Felajánlotta idősebb­­urak­nak­. Igen érdekes és alaposan dokumentált tanulmányt írt az albérlőkről Czakó Gábor, a Kortárs januári számában. Ő azonban maga is elismeri, hogy elfogult az albérlők ja­vára. Az­­Audiatur et altera pars- elve megköveteli a má­sik fél meghallgatását is. A főbérlők helyzete sem rózsás. Növeli a nehézségeket az is, hogy a lakáskiadók nagyrészt az idősebb korosztályhoz tar­toznak, így gyakran alá van­nak vetve az erőteljesebb, fia­­tal albérlők önkényének. A szerkesztőség látogató kö­zött igen sok a főbérlő is. Úgyszólván mindennaposak a panaszok öreg, meggyötört nyugdíjasok részéről, hogy fél­nek a fiatal, jobb kondícióban levő albérlők erőszakosságától Nemegyszer tettlegességről számolnak be és segítségünket kérik. Általában a főbérlők közös jellemzője, vagy ha úgy tetszik, a közös fájdalma, hogy nem tudnak az albérlőtől sza­badulni. Panaszuknál utalnak arra, hogy bármikor, ha a ható­ságok segítségét kérik, eluta­sítják őket, mondván: -Albér­lőt kitenni nem lehet!- — -Felmondhat neki, sőt esetleg pert is nyerhet vele szemben, de a bíróság végzése alapján sem lehet az albérlőt kilakol­tatni.- Vonatkozik ez arra az esetre is, amikor például az albérlő huzamosabb idő óta nem fizet lakbért, vagy a meg­állapodás szerinti összeget ön­hatalmúlag csökkenti. Persze per útján be lehet hajtani eze­ket az elmaradt összegeket, de az albérlőt kitenni valóban nem lehet. A törvény úgy ren­delkezik, hogy államunkban senki sem kerülhet utcára. A törvény szép és emberséges. De egyes esetekben a humánus törvények is visszájára fordul­hatnak. Amióta a megengedettnél nagyobb lakásban lakó főbér­lők a­­többletszoba­ után lak­bérpótlék fizetésére kötelezet­tek, sokan adták ki szobáju­kat, olyanok, akiknek eddig eszükbe sem jutott. Ez a la­káskiadás kényszerből követ­kezett be, még akkor is, ha így nagyobb jövedelemre tet­tek szert. Ugyanis a beszedett albérleti díjon túl a pótléktól is megszabadultak. Meggyőző­désünk, hogy Budapesten sok nehéz körülmények között élő kisnyugdíjas házaspár — akik lakásuk egyik szobája után lakbérpótlék fizetésére kötele­zettek — segítene most is ma­gán egyik szobájának bérbe­adásával. De fél az albérlők­től, akikről nem tudja, mi­lyenné válnak az együttlakás folyamán. Ezzel szemben jól tudja, hogy szabadulni nem, vagy csak igen nehezen tud tőlük. Amíg a lakásépítési terv gyökeresen meg nem oldja a problémát, más lehetőséggel kellene kísérletezni. Gondolkodni lehetne azon például, hogy gyors megol­dásként nem szolgálná-e job­ban mindkét fél érdekeit, ha az eddigi kötöttségeket leg­alább részben feloldanák. Ha egy-egy albérlőről esetleg per során kiderül, hogy garázda magatartású, hogy főbérlőjé­vel szemben ismételten vét a szocialista együttélés szabályai ellen, ilyen esetben adjon se­gítséget a hatóság a főbérlő­nek. Persze ugyanez fordít­va is áll. Azt a főbérlőt, aki kikapcsolja a villanyt, elzárja a vécét, sújtsák pénzbüntetés­sel a tanácsi szabálysértési osztályok. Meggyőződésünk, hogy ez a megoldás mindkét fél érdekeit jobban szolgálná. A félelemtől megszabadulva sok új albérleti ajánlat jelent­kezne és az albérlők sem érez­nék úgy, hogy itt bármi áron:­­élned, halnod kell­. Lehető­ség nyílnék így a lakáscserére, ez hozzásegítene ahhoz, hogy egymást jobban elviselő em­berek kerüljenek össze, sőt a nagyobb kínálat letörné a ma szabadon burjánzó lakásuzso­rát is. Török Júlia ZONGORASZÁLLÍTÁST SZAKSZERŰ RAKODÁSSAL. AZ EGÉSZ ORSZÁG TERÜLETÉRE FELELŐSSÉGGEL VÁLLALJA A BELKERESKEDELMI SZÁLLÍTÁSI V. 4 ÜZEMEGYSÉGE TELEFON: 220—210, 425—965 Fenyőfőn létesül a Bakony negyedik bauxitbányatelepe Százegynéhány évvel ezelőtt,­ amikor Rómer Flóris, ez a nagy tudósunk a Bakony ter­mészeti szépségeiről először adott híradást A Bakony cí­mű könyvében, és beszámolt az ott élő erdei emberekről, a szén- és mészégető, hamu­­zsírkészítő földművesekről, meg a faragó pásztorokról, akiknek az erdő rengetegje adott szűkös megélhetést, de ha kellett védelmet is — va­jon gondolta volna, hogy egy évszázad múlva a Bakonyban fejlett ipari bázisok létesül­nek. Ismeretlen kincsét, a bauxitot, abban az időben a hegység még konokul magá­ba zárta, mindössze a heren­di porcelánnal találkozott Ró­­mer Flóris, és valamelyes vö­­rösmárvány-bányával Szűcs falu határában. A mai Bakonyt már koránt­sem a csodálatos bükk rengeteg titokzatos világa jellemzi, amelyről Rómer Flóris köny­vében először kaptak érdem­leges híradást a mai termé­szetjárók elődei, hanem azok az új ipari tájak, amelyeket elsősorban a Bakony méhé­nek kincse: a bauxit varázsolt az országnak ebbe a részébe Hazánk legnagyobb ércvagyo­­nát a bauxit adja, amelynek roppant — és még ismeret­len­­— előfordulási helyei ép­pen a Bakonyban vannak. Eddig három nagy bánya­egység — Kincsesbánya, Ha­­limba, Nyírád — hozza fel­színre a Bakony bauxitját. Az ajkai, almásfüzitői és magyar­óvári timföldgyár dolgozza fel a nagy mennyiségű bauxi­tot, s­ már tervezés és kezdés alatt az új, nagy kapacitású ajkai timföldgyár, amelynek építését az évről évre növek­vő timföldigény teszi szüksé­gessé. Már eddig is nagy iparvi­dékeket alakított ki a Ba­konyban a bauxitbányászat és előreláthatóan további iparvi­dékek létesülnek majd a bauxit jóvoltából, hiszen még évekig kutatnak újabb és újabb bauxi­telőfordulások után. Több millió ton­na A Magyar Alumíniumipari Tröszt Pozsonyi úti modern székházában — az alumínium építőipari alkalmazásának egyetlen hatalmas bemutatója ez a nyolcemeletes épület — beszélgettünk az új, tervezett bauxitbánya telepítéséről. A Magas-Bakony északi pere­mén, a néhány száz lelket számláló Fenyőfő község és Bakonyszentlászló térségében létesül majd az új bauxitbá­nyatelep. A balatonalmádi Bauxitkutató Vállalat mély­fúrógépei már évek óta szü­net nélkül dolgoznak Fenyőfő határában. A Magas-Bakonyi Erdőgazdasághoz tartozó feny­vesben, amelyet a múlt szá­zad közepén telepítettek a fu­tóhomokos terület megkötésé­re, a felszínre hozott minták alapján készült földtani tér­képek ma már mindenképpen igazolják, hogy megtalálták a Bakonyban a negyedik jelen­tős bauxit lelőhelyet. A területen kilenc éve fo­lyó­­földtani kutatások jelen­tős mennyiségű — több millió tonna — bauxitvagyon léte­zését tárták fel. A fenyőfői bauxitkincs hazánk egyéb bauxit előfordulásához hason­lóan a triász korú alaphegy­ségre települ és feltehetően felsőkréta korú. Települési vi­szonyait tekintve azonban meglehetősen eltér a koráb­ban megismert előfordulások­tól, és sem telepnek, sem len­csének nem nevezhető. A bauxit ugyanis az alaphegy­ség egyenetlenségeit,­­völgyeit, szakadékait­ töltötte ki, majd ezek a már eredetileg is amorf alakzatok további hegy­ségképző erők hatására elmoz­dultak, áthalmozódtak, geo­metriailag teljesen határozat­lan formát öltöttek. A bau­xit helyenként elvékonyodott másutt hatvan méter vastag­ságra dúsult, és minősége sem egységes. A jelenleg művelt bauxit­­előfordulásokhoz hasonlóan a fenyőfői bauxitvagyon egy részét is­­fogvatartja~ a bauxitbányászok legnagyobb * ellensége, a karsztvíz Mivel a fenyőfői bauxitelőfordulás jelentékeny értéket képvisel a népgazdaság számára, a Ma­gyar Alumíniumipari Tröszt elhatározta egy új bánya léte­sítését, amellyel ez az érték az ország vérkeringésébe len­ne kapcsolható. Az új bányatelep a Bakony egyik legszebb vidékén léte­sül. Közelében a vadregényes, gyönyörű Cuha-völgye, a ha­bosvizű, zúgó Cuha-patakkal Mivel a terület iparilag még teljesen érintetlen, a bauxit­bányászatnak megfelelő lakó­telepről és egyéb kommunális létesítményekről kell majd gondoskodnia. A bányanyitás érdekében eddig számos egyeztetés történt az illetékes szervekkel, így például elké­szült Bakonyszentlászló köz­ség rendezési terve, amely­ben már figyelembe vették a megnyíló bauxitbányára vo­natkozó igényeket és elképze­léseket. A rendezési terv szerint a bányászlakótelep a község egyik legszebb pontján kerül kialakításra, villaszerű csalá­di házakkal, aszfaltozott utak­kal, úgy, hogy a bányatelep kellemes benyomást kelt majd a természeti szépségekben kü­lönösen gazdag vidéken. Környei Elek Az új bányatelep Mélyművelés A kellemetlen települési vi­­szonyok­ miatt a tervezőknek komoly fejtörést okozott olyan tervek elkészítése, amelyek megoldják a bonyolult tekto­nikus viszonyokkal rendelkező bánya feltárását, és a lehető legjobb gazdasági eredményt biztosítják. Több feltárási változat meg­vizsgálása után úgy döntöttek, hogy mélyművelésű bányát létesítenek, melyet lejtős szál­lító aknával és függőleges légaknával nyitnak meg. A bánya vízvédelmét a bauxitbányászatban ma már általánosan alkalmazott aktív vízvédelem útján oldják meg, ami azt jelenti, hogy az alap­hegységben tárolt karsztvíz szintjét tervszerűen lesüllyesz­tik a bányászatra veszélyt nem jelentő mélységig. Erre a cél­ra a légakna legmélyebb szint­jén csapoló vágatokat hajtanak az alaphegységben, amelyek­kel a tervszerűen fakasztott vizet a légaknába épített nagy teljesítményű búvárszivat­­­tyúkkal emelik a külszínre. Az Alumíniumipari Tervező Vállalatnál jelenleg a terve­zők a választott megoldás pon­tos kidolgozásán dolgoznak. A bauxitbányászat felkészül arra, hogy a magyar—szovjet timföld—alumínium egyez­mény alapján jelentkező tim­földigény kielégítésére a bá­nyanyitás mielőbb megtörtén­hessék. Az elképzelések sze­rint a hetvenes évek elején kezdik meg a bányászati fel­tárásokat FIGYELEM! PVC (neovinil) PADLÓ­BURKOLÓT teljes színskálában és minden mennyiségben RAKTÁRRÓL AZONNAL KISZOLGÁLUNK Nagyobb tételek vásárlása esetén árengedményt adunk Forgalomba hozzá.: VEGYIPARI TERMELŐESZKÖZ KERESKEDELMI VÁLLALAT Kozma Ferenc utca 3. Ügyintéző , BOTH ANNAMÁRIA Telefon: 311—369

Next