Magyar Nemzet, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-12 / 60. szám
Kedd, 1988 március ti.. Magyar Nemzet A Természetvédelmi Hivatal új székházában a szabadság-hegyi Jókai-kertben A télutói hegyoldalban felfelé haladva, az épülő villákat és a városiasodó Szabadság-hegyet nézegetve, az íróra kellett gondolnunk, aki száz évvel ezelőtt ugyanezt az utat járta. Pest és a svábhegyi Jókai-villa között a távolság ugyanakkora volt, mint ma a szabadság-hegyi Költő utcáig, ahol az író emlékét megtartva új villa épült, az Országos Természetvédelmi Hivatal székháza. A táj azonban megváltozott, utcasorok formálódtak, üzletek nyíltak, s düledező épületté vágta az idő a hajdani lakot, amelyben Jókai Mór — Laborfalvi Róza gondoskodása mellett — oly sok ábrándját regénybe szőtte. De a késő utókor már csak a rokkant házat láthatta, s vitatkozhatott, mi legyen a Jókai-villa sorsa. Füvek és fák védelmére A vitát az a döntés zárta le, amely a villát és a hozzá tartozó parkot a Természetvédelmi Hivatalnak és a hivatalhoz tartozó Madártani Intézetnek ítélte — annyira stílszerűen, hogy az, aki olyan szépen tudott írni füvekről és fákról, madarakról és vadakról, maga is egyetértett volna e döntéssel. Dr. Tildy Zoltán, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke kissé elődjének is tekintheti az írót, aki a természetvédelemre ma is érvényes megállapítását A szerelem bolondjaiban papírra is vetette: »Itt nem jár a teljes című közönség, mert ha járna, nem volna itt se gyöngyvirág, se gomba, se madárfészek, se nappali pávaszem pillangó, azt mind letépnék, megennék, kalitkába tennék, gombostűre szúrnák ...« — írta. A régi Jókai-villát azonban a későbbi tulajdonosok az elmúlt évtizedekben olyannyira összefoldozták, átalakították, hogy azt eredeti formájába visszaállítani — ha lehetett is volna rekonstruálni — nem volt érdemes. Ezért a Természetvédelmi Hivatal megbízta a Középülettervező Vállalatot, hogy a hivatal céljainak megfelelő, a tájba illő modern épületet tervezzenek. A tervek alapján a 43-as Építőipari Vállalat építette fel az új székházat A parkban még láthatók az építkezés nyomai, de az egyemeletes épület fehér homlokzatával, hatalmas ablakaival, végigfutó nyersfa erkélyével már késő és szép hatást kelt az évszázados fák alatt. A bejárati üvegajtó mellett az új épületbe beépítették a régi Jókai-villa köveit is. Egy szobán régi barna ajtó, rajta ma még lakat A Petőfi Irodalmi Múzeum azúj Jókai-villában, a régi dolgozószoba helyén Jókai emlékmúzeumot rendez be. De Jókai emlékét őrzi az egész épület, az előcsarnokban és a lépcsők mentén üveg alatt Jókai kézírása, az írónak és feleségének fényképét, az egyik Jókai kedves tartózkodási helyét, a parkban ma is eredeti állapotában meglevő présházat ábrázolja. Jókai hagyatéka Dr. Tildy Zoltán, a házigazda közvetlenségével mutatja meg birodalmukat, de hangjában annyi kegyelet érződik a régi emlékek iránt, hogy hallgatója furcsa kettősséget érez: látja, tudja, hogy itt minden új, és mindezt mégsem érzi másnak, mint Jóka, hagyatékának. — Azt vettük át — mondja az emlékekkel, romantikával megszépített hagyatékot, és mi vállaltuk, hogy ezt megőrizzük. Szép munka volt és mindenki segített. A tervezők, az építők néha a lehetetlent is megoldó készségét is csak úgy magyarázhatom, hogy Jókai romantikus szelleme megérintette őket is. Még nem vagyunk készen, a présházat tavasszal kezdjük felújítani, benne gondnoki lakást alakítünk ki, de a pince és az épület egésze eredeti alakjában megmarad. A parkban a hatalmas fák alatt ma még téli avar és az építkezésből megmaradt homok és kő. Tavaszra megváltozik a kert képe is. Visszaállítjuk eredeti helyére azt a kőfülkét, ahol a költő üldögélt A Kertészeti Kutató Intézettől ígéretet kaptunk: a múzeum segítségével — ellenszolgáltatás nélkül — felkutatják, hogy Jókai híres rózsakertjében milyen rózsafajták tenyésztek és annak megfelelően a régi helyén új rózsakertet telepítünk. És teszik mindezt annak az írónak kegyeletes emlékére, aki a természetnek olyan nagy barátja és érzékletes leírója volt . Jókai fantasztikus menynyiségű növényt és állatot ismert, s kora tudományos szintjének megfelelően nagy hozzáértéssel írt róluk. Néha azért elragadta a fantáziája is, a mi kék színű kis jégmadarunk nevét a német Eisvogelből fordították, ami az ónémetben kék madarat is jelentett. Jókai történetet kerekített a madárhoz és azt írta: megszólalt a jégmadár — jön a tél, meg a hó... Jókai szakismeretének mentségére szolgál, hogy az ő korában nemigen forgathattak olyan madártani kézikönyveket, amilyen éppen a közeljövőben fog megjelenni. Az angol összeállítás több mint 500 európai madárfajt ismertet, nagyon szép képekkel, madártelepülési térképekkel. Természeti múzeum — Magyarország határvonal Nyugat- és Kelet-Európa madárvilága között, ami egyik vagy másik részen nincs meg, az nálunk még megtalálható. Néhány érdekességünk is van, a széki lile például tipikusan tengerparti madár, ugyanakkor nálunk bent a szárazföldön, a tiszántúli szikes tavak mellett is fellelhető. A madártan tudósai meg is ragadnak minden alkalmat, hogy nálunk, mint egy természetes múzeumban, ezeket a madarakat tanulmányozhassák. A Nemzetközi Madárvédelmi Tanács, amelynek Tildy Zoltán személyében magyar alelnöke van, kérte, hogy a soron következő kongresszusát Magyarországon rendezhesse. A májusban sorra kerülő tudományos tanácskozáson megvitatják a madárvédelem általános problémáit, többek között a növényvédőszerek használatának, a kitömött madarakkal való kereskedésnek, a tengerpartok olajszennyeződésének kérdéseit. Magyarországon a természetvédelem részeként kormányrendelet védi a madarakat. Az 1961-es természetvédelmi rendelet gyakorlati intézkedéseket hozott, tiltja a védett madarak kitömését és exportálását. Ennek ellenőrzése a Természetvédelmi Hivatal feladata. Tudományos kutatást és gyűjtést is csak a hivatal engedélyével végezhetnek. Dr. Tildy Zoltánhoz, mint a madarak szenvedélyes megfigyelőjéhez és fotósához a madárvilág áll közelebb, a természetvédelmi hivatal vezetőjének azonban gondja van az erdők, vadak, a földtani különlegességek, források, patakok védelmére is. Újabb nemzeti parkok — Terveink között előkészületben van több nemzeti park létesítése. A Balatonnál már a Badacsonyt és a tihanyi félszigetet védetté nyilvánítottuk. Az Építésügyi Minisztérium megértő áldozatvállalásával Badacsonyban megszüntették a természet képét 50—60 éve romboló kőbányákat, a Tihanyi-félszigeten pedig korlátoztuk a beépíthető területeket, hogy megmaradjon az erdő, a szabad természet. Nemzeti parkká kívánjuk alakítani a Hortobágy egy részét, s a Duna-kanyart is. Azt szeretnék elérni, hogy maradjanak olyanszabadtéri múzeumok«, ahol tudományos kutatást végezhetnek, és a városi ember is felfrissülést találhat. — Távlati elgondolásaink egybeesnek az államigazgatás elképzelésével. A hivatal létszáma azonban viszonylag kicsi, ha országos programot akarunk megvalósítani, akkor még több segítséget kell kapnunk a különböző bizottságoktól, a megyei tanácsoktól és a Hazafias Népfronttól is — azoktól a szervektől és emberektől, akik helyzeti előnyüknél fogva közvetlenebbül hathatnak és betarthatják a rendelkezéseket. Hiszen közös érdekünk megvédeni azokat az értékeket, amelyeknek a modern, élet fejlődése mellett mitk. Az elmúlt húsz év alatt a természetvédelem gondolata általánosan tudatossá vált. Ezért kezdünk az előttünk álló munkához is jogos reményekkel. A szabadság-hegyi — mint ahogy a kapuban egy kisfiú kiigazított — volt Jókai-villában, a Természetvédelmi Hivatalban még látható a friss építkezés és költözködés nyoma. A tervek azonban e romantikus helyen nagyon is reálisak: folyton változó életünkben megőrizni mindazt a szépséget, amely a természetben fellelhető. _ . _... Zsigovits Edit Főbérlők és albérlők A lakosság felözönlése a vidékről a legtöbb európai fővárosban túlzsúfoltságot idéz elő. Ebből származik és persze a háború pusztításaiból, az áldatlan lakáshelyzet. Durván számítva körülbelül 150 ezren élnek a fővárosban, akik albérleti szobában, vagy ami még ennél is rosszabb, ágyrajáróként húzódnak meg idegen fedél alatt. Nehéz dolog albérlőnek lenni! Nagyfokú kiszolgáltatottságot jelent Sokhelyütt igen magas lakbéreket fizetnek és számolniuk kell a különféle kötöttségekkel, a főbérlő kívánságaival, sőt olykor parancsaival. Sokan főbérlőjük kívánságára nem költözhetnek össze házastársukkal és nem szülhetnek gyereket, ha azt akarják, hogy továbbra is fedél legyen a fejük felett. Gyakran a fizetségen felül a főbérlő egyéb,természetbeniszolgáltatásokat is követel. Ezek a súlyos kötöttségek tíz- és tízezrek életét keserítik meg. A lakáshiány lehetőséget ad lakbéruzsorára. Hiszen óriási a lakáskereslet és ehhez viszonyítva annál gyérebb a kínálat. Sok olyan főbérlettel rendelkező budapesti lakos van, aki úgyszólván az albérlőkből vagy ágyrajárókból él. Két, négy-négy, embernek kiadott szoba havi 2000—2500 forintos, lényegében munka nélküli jövedelmet jelent. Persze hamis képet adna, ha minden főbérlőt azzal vádolnánk, hogy uzsorabéreket szed, de ehelyütt a negatív példákat szeretnék felsorakoztatni. Gyakori a munkáért kiadott helyiség is. Szobát, esetleg ágyat adnak takarításért, így az albérlőtől öt-hatszáz forintos munka elvégzését követelik, aki így a rendes műszak mellett még egy kemény második műszakot is kénytelen ledolgozni. Jelentkezett a szerkesztőségben panaszosként olyan huszonkét éves lány is, aki elmondotta, hogy a főbérlő belőle akart üzletet csinálni. Felajánlotta idősebburaknak. Igen érdekes és alaposan dokumentált tanulmányt írt az albérlőkről Czakó Gábor, a Kortárs januári számában. Ő azonban maga is elismeri, hogy elfogult az albérlők javára. AzAudiatur et altera pars- elve megköveteli a másik fél meghallgatását is. A főbérlők helyzete sem rózsás. Növeli a nehézségeket az is, hogy a lakáskiadók nagyrészt az idősebb korosztályhoz tartoznak, így gyakran alá vannak vetve az erőteljesebb, fiatal albérlők önkényének. A szerkesztőség látogató között igen sok a főbérlő is. Úgyszólván mindennaposak a panaszok öreg, meggyötört nyugdíjasok részéről, hogy félnek a fiatal, jobb kondícióban levő albérlők erőszakosságától Nemegyszer tettlegességről számolnak be és segítségünket kérik. Általában a főbérlők közös jellemzője, vagy ha úgy tetszik, a közös fájdalma, hogy nem tudnak az albérlőtől szabadulni. Panaszuknál utalnak arra, hogy bármikor, ha a hatóságok segítségét kérik, elutasítják őket, mondván: -Albérlőt kitenni nem lehet!- — -Felmondhat neki, sőt esetleg pert is nyerhet vele szemben, de a bíróság végzése alapján sem lehet az albérlőt kilakoltatni.- Vonatkozik ez arra az esetre is, amikor például az albérlő huzamosabb idő óta nem fizet lakbért, vagy a megállapodás szerinti összeget önhatalmúlag csökkenti. Persze per útján be lehet hajtani ezeket az elmaradt összegeket, de az albérlőt kitenni valóban nem lehet. A törvény úgy rendelkezik, hogy államunkban senki sem kerülhet utcára. A törvény szép és emberséges. De egyes esetekben a humánus törvények is visszájára fordulhatnak. Amióta a megengedettnél nagyobb lakásban lakó főbérlők atöbbletszoba után lakbérpótlék fizetésére kötelezettek, sokan adták ki szobájukat, olyanok, akiknek eddig eszükbe sem jutott. Ez a lakáskiadás kényszerből következett be, még akkor is, ha így nagyobb jövedelemre tettek szert. Ugyanis a beszedett albérleti díjon túl a pótléktól is megszabadultak. Meggyőződésünk, hogy Budapesten sok nehéz körülmények között élő kisnyugdíjas házaspár — akik lakásuk egyik szobája után lakbérpótlék fizetésére kötelezettek — segítene most is magán egyik szobájának bérbeadásával. De fél az albérlőktől, akikről nem tudja, milyenné válnak az együttlakás folyamán. Ezzel szemben jól tudja, hogy szabadulni nem, vagy csak igen nehezen tud tőlük. Amíg a lakásépítési terv gyökeresen meg nem oldja a problémát, más lehetőséggel kellene kísérletezni. Gondolkodni lehetne azon például, hogy gyors megoldásként nem szolgálná-e jobban mindkét fél érdekeit, ha az eddigi kötöttségeket legalább részben feloldanák. Ha egy-egy albérlőről esetleg per során kiderül, hogy garázda magatartású, hogy főbérlőjével szemben ismételten vét a szocialista együttélés szabályai ellen, ilyen esetben adjon segítséget a hatóság a főbérlőnek. Persze ugyanez fordítva is áll. Azt a főbérlőt, aki kikapcsolja a villanyt, elzárja a vécét, sújtsák pénzbüntetéssel a tanácsi szabálysértési osztályok. Meggyőződésünk, hogy ez a megoldás mindkét fél érdekeit jobban szolgálná. A félelemtől megszabadulva sok új albérleti ajánlat jelentkezne és az albérlők sem éreznék úgy, hogy itt bármi áron:élned, halnod kell. Lehetőség nyílnék így a lakáscserére, ez hozzásegítene ahhoz, hogy egymást jobban elviselő emberek kerüljenek össze, sőt a nagyobb kínálat letörné a ma szabadon burjánzó lakásuzsorát is. Török Júlia ZONGORASZÁLLÍTÁST SZAKSZERŰ RAKODÁSSAL. AZ EGÉSZ ORSZÁG TERÜLETÉRE FELELŐSSÉGGEL VÁLLALJA A BELKERESKEDELMI SZÁLLÍTÁSI V. 4 ÜZEMEGYSÉGE TELEFON: 220—210, 425—965 Fenyőfőn létesül a Bakony negyedik bauxitbányatelepe Százegynéhány évvel ezelőtt, amikor Rómer Flóris, ez a nagy tudósunk a Bakony természeti szépségeiről először adott híradást A Bakony című könyvében, és beszámolt az ott élő erdei emberekről, a szén- és mészégető, hamuzsírkészítő földművesekről, meg a faragó pásztorokról, akiknek az erdő rengetegje adott szűkös megélhetést, de ha kellett védelmet is — vajon gondolta volna, hogy egy évszázad múlva a Bakonyban fejlett ipari bázisok létesülnek. Ismeretlen kincsét, a bauxitot, abban az időben a hegység még konokul magába zárta, mindössze a herendi porcelánnal találkozott Rómer Flóris, és valamelyes vörösmárvány-bányával Szűcs falu határában. A mai Bakonyt már korántsem a csodálatos bükk rengeteg titokzatos világa jellemzi, amelyről Rómer Flóris könyvében először kaptak érdemleges híradást a mai természetjárók elődei, hanem azok az új ipari tájak, amelyeket elsősorban a Bakony méhének kincse: a bauxit varázsolt az országnak ebbe a részébe Hazánk legnagyobb ércvagyonát a bauxit adja, amelynek roppant — és még ismeretlen— előfordulási helyei éppen a Bakonyban vannak. Eddig három nagy bányaegység — Kincsesbánya, Halimba, Nyírád — hozza felszínre a Bakony bauxitját. Az ajkai, almásfüzitői és magyaróvári timföldgyár dolgozza fel a nagy mennyiségű bauxitot, s már tervezés és kezdés alatt az új, nagy kapacitású ajkai timföldgyár, amelynek építését az évről évre növekvő timföldigény teszi szükségessé. Már eddig is nagy iparvidékeket alakított ki a Bakonyban a bauxitbányászat és előreláthatóan további iparvidékek létesülnek majd a bauxit jóvoltából, hiszen még évekig kutatnak újabb és újabb bauxitelőfordulások után. Több millió tonna A Magyar Alumíniumipari Tröszt Pozsonyi úti modern székházában — az alumínium építőipari alkalmazásának egyetlen hatalmas bemutatója ez a nyolcemeletes épület — beszélgettünk az új, tervezett bauxitbánya telepítéséről. A Magas-Bakony északi peremén, a néhány száz lelket számláló Fenyőfő község és Bakonyszentlászló térségében létesül majd az új bauxitbányatelep. A balatonalmádi Bauxitkutató Vállalat mélyfúrógépei már évek óta szünet nélkül dolgoznak Fenyőfő határában. A Magas-Bakonyi Erdőgazdasághoz tartozó fenyvesben, amelyet a múlt század közepén telepítettek a futóhomokos terület megkötésére, a felszínre hozott minták alapján készült földtani térképek ma már mindenképpen igazolják, hogy megtalálták a Bakonyban a negyedik jelentős bauxit lelőhelyet. A területen kilenc éve folyóföldtani kutatások jelentős mennyiségű — több millió tonna — bauxitvagyon létezését tárták fel. A fenyőfői bauxitkincs hazánk egyéb bauxit előfordulásához hasonlóan a triász korú alaphegységre települ és feltehetően felsőkréta korú. Települési viszonyait tekintve azonban meglehetősen eltér a korábban megismert előfordulásoktól, és sem telepnek, sem lencsének nem nevezhető. A bauxit ugyanis az alaphegység egyenetlenségeit,völgyeit, szakadékait töltötte ki, majd ezek a már eredetileg is amorf alakzatok további hegységképző erők hatására elmozdultak, áthalmozódtak, geometriailag teljesen határozatlan formát öltöttek. A bauxit helyenként elvékonyodott másutt hatvan méter vastagságra dúsult, és minősége sem egységes. A jelenleg művelt bauxitelőfordulásokhoz hasonlóan a fenyőfői bauxitvagyon egy részét isfogvatartja~ a bauxitbányászok legnagyobb * ellensége, a karsztvíz Mivel a fenyőfői bauxitelőfordulás jelentékeny értéket képvisel a népgazdaság számára, a Magyar Alumíniumipari Tröszt elhatározta egy új bánya létesítését, amellyel ez az érték az ország vérkeringésébe lenne kapcsolható. Az új bányatelep a Bakony egyik legszebb vidékén létesül. Közelében a vadregényes, gyönyörű Cuha-völgye, a habosvizű, zúgó Cuha-patakkal Mivel a terület iparilag még teljesen érintetlen, a bauxitbányászatnak megfelelő lakótelepről és egyéb kommunális létesítményekről kell majd gondoskodnia. A bányanyitás érdekében eddig számos egyeztetés történt az illetékes szervekkel, így például elkészült Bakonyszentlászló község rendezési terve, amelyben már figyelembe vették a megnyíló bauxitbányára vonatkozó igényeket és elképzeléseket. A rendezési terv szerint a bányászlakótelep a község egyik legszebb pontján kerül kialakításra, villaszerű családi házakkal, aszfaltozott utakkal, úgy, hogy a bányatelep kellemes benyomást kelt majd a természeti szépségekben különösen gazdag vidéken. Környei Elek Az új bányatelep Mélyművelés A kellemetlen települési viszonyok miatt a tervezőknek komoly fejtörést okozott olyan tervek elkészítése, amelyek megoldják a bonyolult tektonikus viszonyokkal rendelkező bánya feltárását, és a lehető legjobb gazdasági eredményt biztosítják. Több feltárási változat megvizsgálása után úgy döntöttek, hogy mélyművelésű bányát létesítenek, melyet lejtős szállító aknával és függőleges légaknával nyitnak meg. A bánya vízvédelmét a bauxitbányászatban ma már általánosan alkalmazott aktív vízvédelem útján oldják meg, ami azt jelenti, hogy az alaphegységben tárolt karsztvíz szintjét tervszerűen lesüllyesztik a bányászatra veszélyt nem jelentő mélységig. Erre a célra a légakna legmélyebb szintjén csapoló vágatokat hajtanak az alaphegységben, amelyekkel a tervszerűen fakasztott vizet a légaknába épített nagy teljesítményű búvárszivattyúkkal emelik a külszínre. Az Alumíniumipari Tervező Vállalatnál jelenleg a tervezők a választott megoldás pontos kidolgozásán dolgoznak. A bauxitbányászat felkészül arra, hogy a magyar—szovjet timföld—alumínium egyezmény alapján jelentkező timföldigény kielégítésére a bányanyitás mielőbb megtörténhessék. Az elképzelések szerint a hetvenes évek elején kezdik meg a bányászati feltárásokat FIGYELEM! PVC (neovinil) PADLÓBURKOLÓT teljes színskálában és minden mennyiségben RAKTÁRRÓL AZONNAL KISZOLGÁLUNK Nagyobb tételek vásárlása esetén árengedményt adunk Forgalomba hozzá.: VEGYIPARI TERMELŐESZKÖZ KERESKEDELMI VÁLLALAT Kozma Ferenc utca 3. Ügyintéző , BOTH ANNAMÁRIA Telefon: 311—369