Magyar Nemzet, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-01 / 101. szám

. A­meri­kai provokáció a koreai demilitarizált övezet mentén A KCNA hírügynökség je­lentése szerint az amerikai ka­tonák hétfőn több száz gép­pisztolylövést adtak le a de­militarizált övezet keleti ré­szén a KNDK állásaira, majd egy teljes felfegyverzett sza­kaszt küldtek a front keleti szakaszán a KNDK területére. A koreai néphadsereg erőtel­jes csapást mért az ellenségre és meghiúsították a provoká­torok behatolási kísérletét. A dél-koreai hadsereg szöuli jelentése azt állította, hogy hétfőn a demilitarizált öveze­ten keresztül északról kétszáz géppisztolylövést adtak le egy héttagú dél-koreai őrjáratra, amely a demilitarizált övezet déli részén rutin úton volt. A dél-koreai katonák viszonoz­ták a tüzet. EAK-jegyzék a Biztonsági Tanácsnak Az Al Ahram jelentése sze­rint az EAK kormánya jegy­zéket nyújtott át a Biztonsági Tanácsnak, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy Izrael akciói következtében mind feszültebbé válik a hely­zet Közel-Keleten. A jegyzék felsorolja a leg­utóbbi agressziós cselekmé­nyeket, amelyeket Jordánia és Egyiptom ellen követett el. Utal arra, hogy az izraeli had­erő akadályozta meg a Szuezi­­csatorna megtisztítását a hajó­roncsoktól, Izrael akadályozza meg Jarm­mng küldetésének vég­rehajtását és most legutóbb is szembehelyezkedett a Bizton­sági Tanáccsal, amikor nem teljesítette a novemberi hatá­rozatot és nem hajlandó le­mondani a május 2-ra terve­zett jeruzsálemi katonai dísz-­­ szemléről. Angol fotyoschillin­i Jor­l­niának­ ? Husszein váratlanul Angliába érkezett Sugár András, az MTI lon­doni tudósítója jelenti: Husz­­szein jordániai király hétfőn este sajátkezűleg a londoni re­pülőtérre vezetett egy Cara­­velle típusú repülőgépet A király tíznapos magánjellegű látogatásra az angol fővárosba érkezett Látogatása nemcsak a brit külügyminisztériumot hanem Jordánia londoni nagy­­követségét is meglepte, hiszen a királynak — programja sze­rint — ezen a héten Líbiába kellett volna utaznia Úgy tudják, hogy az udvar hivatalosan gyógykezeléssel indokolja a király látogatását (állítólag gyomorbántalmai vannak), de megfigyelők biz­tosra veszik, hogy Husszein találkozni fog Michael Stewart külügyminiszterrel, sőt esetleg Wilson miniszterelnökkel is. Valószínű, hogy meg akarja győzni az angol kormánykö­röket a Jordánia melletti ha­tározott kiállás szükségességé­ről. Az utóbbi időben az angol közvéleményben érezhető han­gulati eltolódás állott be Iz­rael magatartásával szemben. Husszein meg akarja értetni az angol vezetőkkel, hogy or­szága csaknem teljesen védte­lenül áll szemben Izraellel, ha Anglia nem hajlandó nagyobb mennyiségű korszerű fegyvert, elsősorban Himfer-mintájú va­dászbombázókat szállítani Jor­dániának. » Arab javaslat az ENSZ teheráni konferenciáján Teheránból jelenti a TASZSZ. Az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó teheráni értekezle­te 46 szavazattal 32 tartózko­dás mellett kedden jóváhagy­ta a főbizottságnak azt a ja­vaslatát, amely szerint az ér­tekezlet elé új napirendi pont kerül .Az emberi jogok tisz­telete és megvalósulása a megszállt területeken« cím­mel. Az izraeli képviselő tar­tózkodott a szavazástól. A javaslatot a főbizottság ülésén Jordánia, az EAK és Szíria képviselői nyújtották be. ..Demokratikus akció” Új mozgalom Hamburgban a neonácizmus ellen A Pravda a baden-wttpftembergi választásokról Hamburgban hétfőn az új­nácizmus elleni küzdelemre "demokratikus akció" néven új mozgalmat indítottak el. Szervezői egy sajtóértekezle­ten tiltakoztak a neonáci Nem­zeti Demokrata Pártnak a baden-württembergi választá­sokon elért eredményei miatt. A bonni Bundestag kedden egésznapos rendkívüli ülést tartott a húsvéti diáktünteté­sek megvitatására. A kor­mány jelentését Benda bel­ügyminiszter terjesztette elő. Beszédének legnagyobb részé­ben azzal foglalkozott, hogyan kellene a rendőri intézkedé­seket koordinálni, a Szocia­lista Német Diákszövetséget az állambiztonsági szervek ál­tal jobban megfigyeltetni és elszigetelni. Megállapította, hogy az SDS betiltására meg­lenne a törvényes alap, még­is ellene van a betiltásnak, bel- és külpolitikai okokból. Kiesinger kancellár hétfőin a CDU parlamenti csoportja előtt a baden-württembergi választáokról nyilatkozva han­goztatta, hogy a CDU számára az NPD a fő ellenség, amelyet az 1969. évi választásokig "el kell tiporni". Willy Brandt nyugatnémet külügyminiszter tunéziai láto­­gatásáról hazaérve, hétfőn rendkívüli megbeszélést hívott össze az NDK-nak azokkal az intézkedéseivel kapcsolatban,­ amelyekkel korlátozta nyugat­német politikusok utazásait Nyugat-Berlin és az NSZK te­rületei között. A megbeszélés után nyilatkozatot adtak ki, amely szerint Bonn tájékoztat­ni kívánja a berlini közleke­dés korlátozásából eredő ve­szélyekről mindazokat a kor­mányokat, amelyekkel diplo­máciai kapcsolatot tart fenn. A kedden megjelent moszk­vai lapok behatóan kommen­tálják a baden-württembergi választások eredményét. A Pravda rámutat­ ,ezek újból megmutatták, hogy a neofa­siszta veszély növekedése az NSZK-ban és a­­nagykoalíció­­kormányának revansista, mili­tarista irányvonala egyazon lánc összefüggő szemei. A továbbiakban a Pravda cikke leszögezi: az NSZK-ban lejátszódó események nyoma­tékosan megerősítik annak a különös figyelemnek megala­pozottságát, amellyel a drezdai találkozóm a szocialista orszá­gok párt- és kormányvezetői fordultak a nyugatnémet mili­tarista és neonáci tevékenység növekedése felé. A külpolitika hírei O (Ankara, UPI) A török fővárosban hétfőn 55-en sebe­sültek meg az amerikaiak viet­nami háborúja ellen tüntető diákok, jobboldali ellentünte­tők és a rendőrség összecsa­pásai során. A rendőrség 70 diákot vett őrizetbe. O (New York, UPI) A New York-i rendőrség kedden haj­nalban az egyetemi hatóságok kérésére behatolt a Columbia egyetem területére, hogy meg­kezdje az ott egy hete ülő­sztrájkot folytató 500-nál több egyetemi hallgató eltávolítá­sát.­­ (Prága, CTK) Szombaton életbe lépett a csehszlovák— román megállapodás, amelyet a két ország viszonylatában a vízumkényszer megszüntetésé­ről 1968. január 26-án kötöttek Prágában.­­­ (March, UPI) Eisenhower volt amerikai elnököt hétfőn éjszaka helikopteren a légi­erők marchi támaszpontjának a kórházába szállították, mi­után mellkasi bántalmakról panaszkodott. Eisenhower, akinek korábban két súlyos szívrohama volt, hétfőn dél­után hosszú ideig golfozott és ezután lett rosszul. Ma$ar N««t A Pravda vezércikke május 1-től Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Pravda keddi számának ve­zércikke »A béke és a szocia­lizmus zászlaja alatt» címmel megállapítja: "Május 1-ét, e ragyogó tavaszi ünnepet a vi­lág a szocializmus újabb ki­emelkedő győzelmeinek, a vi­lágot átfogó kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító harc növekvő si­kereinek jegyében köszönti. Gyarapodnak a nemzetközi munkásosztály sorai, a forra­dalmi és haladó erők, amelyek­­ síkraszállnak az imperializmus ellen, a békéért, a demokrá­ciáért és a szocializmusért. Az idei május 1-én minden ország­­munkásosztálya állást foglal az imperializmus határozott megfékezése mellett, kifejezés­re juttatja szolidaritását Viet­nam népének hősi harcával.­ A vezércikk hangsúlyozza, hogy a május 1-ét megelőző napokban Franciaországban,­­ Olaszországban, Nyugat-Né-­ metországban, Ausztriában és­­ más országokban, sohasem lá-­ tott nagyarányú megnyilatko-­ zások voltak a béke megvédé-­ séért, a militarizmus és a neo-­ fasizmus veszélye ellen, Euró-­ pa és az egész világ biztonság­á gának megszilárdításáért. A Pravda végül leszögezi:­­ ] "A nemzetközi kardin­anista­­ mozgalom fejlődése annak a­ harcnak jegyében folyik, s amelynek célja a mozgalom egységének és összeforrottsá­­gának megszilárdítása a mar­xizmus—leninizmus és a pro­letár nemzetköziség alapján. A Szovjetunió Kommunista Párt­ját az az elhatározás hatja át, hogy a testvérpártokkal együtt­­ elősegíti az év végére Moszk­vába összehívott nemzetközi­­ kommunista tanácskozás sike­rét. Tizennégy év óta Hószor Újra hagyományos felvonulás Párizsban Párizsból jelenti az MTI. Tizennégy év óta először újra a hagyományos felvonulással ünneplik meg a francia dolgo­zók május 1-ét A hatóságok némi habozás után végül is engedélyezték azt a tüntető felvonulást, amelyet a CGT hirdetett meg május 1-nek délutánjára a République tér­től a Bastille térig terjedő út-­­vonalon. Bár a CGT felhívá­­­sához ezúttal a többi szakszer-­ vezeti központ nem csatlako-­­zott, a fővárosi és a környéki­ üzemekből azonban mégis igen sok dolgozó részvételét várják. Hasonló tüntető felvonulások lesznek a legtöbb vidéki nagy francia városban. Tito visszaérkezett Be­lg­rád­ba Kocsis Tamás, az MTI belg­rádi tudósítója jelenti: Joszip Broz Tito jugoszláv államfő, a JKSZ Központi Bizottságá­nak elnöke kedd délben Moszkvából repülőgépen visz­­szaérkezett Belgrádba idei második 25 napig tartó kül­földi körútjáról. Tito egy-egy hetes állami látogatást tett Ja­pánban és Iránban, párt, és ál­lami küldöttség élén egy hetet töltött a Mongol Népköztársa­ságban, s végül Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtit­kárának meghívására két na­pig Moszkvában tartózkodott, ahol a szovjet vezetőkkel ba­ráti véleménycserét folytatott a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom és a világ­­politika több időszerű kérdé­séről, valamint a Jugoszlávia és a Szovjetunió közötti kap­csolatok fejlesztéséről. Tito utazását egészében igen hasznosnak minősítette, s han­goztatta: "­Mindenütt meleg fogadtatásban részesültünk és­­ baráti, szívélyes megbeszélést folytattunk. Látogatásainkkal­­ tehát elégedettek vagyunk*. Az eredeti programon túl­­­­menő moszkvai szovjet—ju­­­­goszláv megbeszéléssel kap­­­­csolatban — amit Brezsnyev Tito részére Ulan Bátorban | kézbesített üzenete készített­e elő . Belgrádban hangsú­lyozzák, hogy az az SZKP fő­titkárának meghívására tör­tént, a meghívás elsősorban a JKSZ elnökének szólt és a két­ párt közötti kapcsolatok erő­­­sítését, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom egyes problémáinak megvita­tását célozta. A szovjet fővá­rosban az SZKP és a JKSZ különféle időszerű kérdések­ről kialakult álláspontjainak széles körű áttekintését végez­ték el. A Jugoszlávia és a Szovjet­unió közötti kétoldalú kapcso­latokról a moszkvai tárgyalá­sok fényében Belgrádban megállapítják, hogy a gazda­sági és általános együttműkö­dés mind szélesebb körű és mindkét ország kész a kapcso­latok szorosabbra fűzésére. A jugoszláv fővárosban igen je­lentősnek tekintik, hogy a szovjet—jugoszláv megbeszé­lések a legmagasabb szinten folytak le és azokon szovjet részről Brezsnyeven kívül Podgornij, Koszigin, Voronov, Gromiko és mások is részt vettek. A román kormányküldöttség finnországi látogatásának egyik mozzanata Moszkvából jelenti a TASZSZ. A TASZSZ szovjet hírügynök­ség részleteket idézett a Par­­van Sanomat című lapnak, a Finn Szociáldemokrata Mun­kás- és Kisparaszt Szövetség lapjának a napokban megje­lent cikkéből, amely a nemré­giben Ion Gheorghe Maurer kormányfő vezetésével Finn­országban járt román kor­mányküldöttség látogatásának egyik mozzanatára hívta fel a figyelmet. A helsinki lapban "Román virágok" címmel megjelent cikkből a TASZSZ az alábbi részleteket idézte: "■Magasrangú román állam­férfiak nemrég Finnországban tett hivatalos látogatása ide­jén páratlan esemény történt Ilyesmi más hasonló látogatá­sok idején még nem fordult elő. A látogatás alatt a finn vendéglátók tapintatosan hall­gattak erről az esetről, egyes skandináv politikai megfigye­lők azonban csodálkozásukat fejezték ki a románok lépése fölött. Arról van szó ugyanis, hogy a román küldöttség felke­reste Karl Gustav Manner­­heim marsall sírját, aki 1918- bam, a polgárháború idején a fehér csapatok főparancsnoka, a Szovjetunió ellen viselt finn háborúk katonai-politikai ve­zetője volt. Amennyire isme­retes, most történt meg elő­ször, hogy egy szocialista or­szág küldöttsége tisztelettel adózott a fehér tábornok em­lékének.­ »A külpolitikában, valamin­­t az ideológiai harcban igyekez- enek felhasználni minden lehe­tő eszközt — folytatja a lap. — Mégis, ha a románok mé­lyebben fontolóra vették volna azt a tényt, hogy Mannerheim a második világháború alatt ugyanolyan szövetségese volt Hitlernek, mint Ion Antonescu román diktátor, aki szövetség­re lépett Németországgal és 1940 novemberében megnyi­totta országa határait a német csapatok előtt, akkor valószí­nűleg nem helyeztek volna koszorút Mannerheim sírjára. Közvetve ugyanis ez a lépés azt jelenti, hogy tiszteletüket nyilvánították Antonescu iránt is.x­O (Montevideo, Reuter) Az uruguayi pesót 25 százalékkal devalválták. Az utóbbi öt hó­napban immár másodszor de­valválták az uruguayi valutát. Messi? N­ it él túl­ a nicaraguai nyugatnémet ügyvivőt Managuából jelenti az AFP. Ernest Neumann nicaraguai nyugatnémet ügyvivőt szom­baton lakásán halva találták. Kezében revolvert szoronga­tott, fején három lőtt seb volt. A látszat öngyilkosságra mutatott, de a vizsgálat meg­állapította, hogy a diplomatát meggyilkolták. A golyóütötte három seb közül ugyanis csak az egyik környékén állapítot­tak meg lőpornyomokat, ami arra mutatott, hogy két gyil­kos lövést nagyobb távolság­ról adtak le. A nyomozás a gyilkos személyének felderíté­sére megindult. .Szerda, 1968. május 1- Az algíri merénylet Országjárásra indul május elsején Rumedien algériai elnök külföldi újságírók tár­saságában, hogy képet adjon a világnak népszerűségéről és rendszerének stabilitásáról. A körút gondolata azután szüle­tett, hogy a múlt hét csütör­­ö­tökjén merényletet kíséreltek­­ meg az államfő ellen. Bumedien a kormány ülé­sén elnökölt a Földközi-tenger partjára néző impozáns épü­letben, majd az Afrika téren, az egykori nevezetes Fórumon beszállt BMW kocsijába. Ezt az autót félhivatalos útjaira használja, ha elnöki minőségé- I ben utazik Citroen DS-en leng I az állami zászló, ugyanolyan I kocsin, amilyennel de Gaulle I francia elnök jár. A lamkás I domboldalon lefelé gördült a I BMW, amikor egy kisfiú sza­ I­­adt felé. Rumedien utasította I gépkocsivezetőjét, hogy álljon I meg: a fiú ekkor egy levelet I adott át neki. Az elnök föl i­s szólította kíséretét, hogy a I gyereket vigyék rezidenciája- I ra, ott majd beszél vele. Ek- I kor lépett elő a biztonsági I szolgálat egyenruháját viselő I két fiatalember és géppisz- I tolyából tüzet nyitott az autó- I ra. A sofőr rögtön gázt adott, I s ennek köszönhető, hogy Bu- I­medien az üvegszilánkoktól a felső ajkán csupán egészen­­ könnyű sérülést szenvedett, a gépkocsivezetőnek viszont vál­lába fúródott egy golyó. Az ő sebesülése sem súlyos. A biz­tonsági kíséret nyomban vi­szonozta a tüzet és le is lőtte a két merénylőt. Cinkosaik­nak azonban sikerült megfu­­tamodniuk, egyesek szerint a hegyoldalra menekültek és ott tűntek el, mások úgy látták, a város belsejében tűntek el a kavargásban. Miután a tettestársak egér­­utat nyertek, a nyomozás­­ máig is kutatja, milyen cso­­­­port szervezhette a merény­­­­letet. Algériában ugyanis több­­ ellenzéki tömörülés működik I illegálisan. A merénylet kiter- I velőiként leginkább két szer­­­­vezkedést gyanúsítanak: Ta- I har Zbiri volt ezredes egysé- I gél, amelyet ugyan a múlt­­ esztendő végén szétvertek lá- I­zadási kísérlete idején, de ve- s zetőinek sikerült a hegyekbe I szökniük, és a külföldön élő I Belkaszem Krim csoportját, I amely előre jelezte terror- I akcióit. Egyébként a merény- I­let meglepetésnek számított I Algériában, mert ebben az I országban a fegyvert alig I használják személyes politi- I­kai viták eszközéül. (Khemisti I egykori külügyminisztert gyil­­l­kolták meg 1963-ban, tavaly pedig Khidert likvidálták po­litikai ellenfelei Spanyolor­szágban.) A merénylők kilé­tének megállapítása mégsem azért bonyolult, mert Algériá­ban szokatlan a módszer, ha­nem mert az ország politikai helyzete hord magában komp­likációkat. Az algériai politikai vezetés Zbiri tavalyi lázadásának föl­számolása után megszilárdult, az irányító gárda annyi vi­szontagság után kivívta ho­mogenitását. Megszűnt az a kettősség, amely addig oly­annyira jellemezte a hatalmi szerveket. A Zbiri-lázadás is tulajdonképpen e kettősség megszüntetésére irányult, csakhogy a zendülők likvidá­lására vezetett. A Forradalmi Tanácson és a kormányon be­lül az úgynevezett keleti cso­port és az uzsdai csoport állt szemben egymással. A keleti csoport azokat az egykori sza­badságharcosokat tömörítette, akik az országon belül harcol­tak a francia gyarmatosítók ellen, az uzsdaiak viszont Ma­rokkóból tértek vissza a fel­szabadítás győzelme után, és kormányzati pozíciók meg­szerzésére törtek. Erre az 1965-ös júniusi fordulatot kö­vetően volt alkalmuk. A két csoport ellentéte lé­nyeges volt a társadalom átalakításának kérdéseiben. A keletiek a baloldali irány­zatot képviselték, a szocializ­mus felé haladás intenzívebb módszereit kérték­­számon. Az uzsdaiak ellenben az újonnan kialakult bürokratikus bur­zsoáziára és a meggazdago­dott kereskedő rétegre tá­maszkodtak, szinte észrevétle­nül szorították háttérbe a szocialista jellegű vívmányo­kat. Ennek a bürokratikus burzsoáziának látható vezető­je Kaid A­hmed, aki a Zbiri­­féle zendülés idején a vezető párt, az FLN főtitkári tiszt­jét szerezte meg magának. Henri Alley, a legendás algé­riai kommunista, aki a júniu­si fordulat idején a megtorlá­sok elől Franciaországba me­nekült, a Démocratie Nou­­velle-nek, az FKP folyóiratá­nak márciusi számában azt írta Kaid Ahmedről, hogy mintegy 3000 hektár földje van és gazdag nyájában 6000 juhot nevelnek. Ez teszi ért­hetővé, hogy az uzsdai cso­port, miután lényegében föl­számolta az iparban a mun­kásönigazgatást, most a me­zőgazdaságban hasonló célra tör. Azzal érvel, hogy az egy­kori harcosok földet követel­nek és meg is kezdték a "mudzsahidinok" között az önigazgatási birtokok fölpar­cellázását. E közben pedig a kapitalista nagybirtokosok la­tifundiumait érintetlenül hagyják. Az 1966 nyarán köz­zétett hivatalos birtokstatiszti­ka szerint a mintegy 100 000 törpebirtokos átlagban 0,351 hektár földdel rendelkezik, a 340 000 kisbirtokos átlagban 3,95 hektár földdel, míg a 8500 nagybirtokos átlagban 198,70 hektár földdel. A polarizációs folyamat azóta továbbfejlő­dött a nagybirtok javára. A keleti csoport az irányzat visszafordítását követelte a szocialista tendenciák ismételt előtérbe állításával, de az uzs­­daiak makacs ellenállásába üt­között. Zbiriék baloldali jel­szavakkal léptek föl, de bizal­matlanok voltak a tömegek iránt és politikai céljaik eléré­sére kalandor módszerekhez folyamodtak: katonai zendü­lést szerveztek. Ezt is kétbal­kezesen, mire a lázadás kez­dete elérkezett, kétszáz vezető tisztjüket letartóztatták, a csa­patok zömét pedig a csendőr­ség szinte bezárta a lakta­nyákba. Zbiriéknek törvény­szerűen bukniuk kellett, mert akciójukat senki sem támo­gatta. Belkaszem Krim kül­földről irányított összeesküvé­se pedig bevallott céljaiban is jobboldali, a tömegekben nem­hogy visszhangot, de kifeje­zett ellenszenvet kelt. Zbiriék félreállításáig Bu­medien elnök a Forradal­mi Tanács és a kormány élén döntőbíróként lépett föl, egyensúlyozni igyekezett a ke­leti csoport és az uzsdaiak kö­zött. Erre a döntőbírói szerep­re a zendülés leverése után már nem volt többé szükség, hiszen a hatalmi szervek — mint már szó volt róla — el­érték homogenitásukat. A ve­zető pozíciók jobbára az uzs­daiak kezében vannak, amit megerősít Kaid Ahmed főtit­kári funkciója az FLN élén. Azért kell hangsúlyozni, hogy jobbára az uzsdaiak uralják az irányító posztokat, mert Rumedien elnök a legfonto­sabb katonai körzetek élére régi forradalmárokat nevezett ki és ilyen módon változatla­nul egyensúlyi helyzetre tö­rekszik a társadalmi fejlődé­sért vívott harcban. Az a tény viszont, hogy a katonai körze­tek élén forradalmárok állnak, változatlanul nyitva hagyja a lehetőséget: közülük kiválik megint valaki és élére áll a szocialista jellegű követelések­nek. Rumedien személyes helyze­tét mindez alapvetően nem érinti. Az elnök vitathatatla­nul népszerű a tömegek kö­rében, sőt az ellene megkísé­relt merénylet növelte még az iránta megmutatkozó rokon­­szenvet. Bizonyították ezt azok a tüntetések is, amelyek a merénylet estéjén elítélték a politikai banditizmust és él­tették a gyilkos golyóktól megmenekült államfőt. Bizo­nyos, hogy a ma kezdődő or­szágjáró körút képet adt majd a Bumedient kísérő külföldi újságíróknak az ország hangu­latáról. Az algériai társadalom mélyén rejtőző megoldatlan problémák azonban határozott rendezést sürgetnek, különben újabb nehézségek jelentkez­hetnek a rokonszenvvel kísért országépítés további menetéi­ben. Várkonyi Tibor Tömege­s letartóztatások Spanyolországban Madridból jelenti az AFP. A spanyolországi munkásbi­­zottságok által május 1. alkal­mából meghirdetett harci na­pok előestéjén a spanyol rend­őrség tömeges letartóztatáso­kat hajtott végre. Madridban mintegy 50 munkást és diákot tartóztattak le, a külvárosokban több üzemben tüntettek a le­tartóztatások ellen.

Next