Magyar Nemzet, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-02 / 153. szám
Kedd, 196 8. július * Moszkvában, Londonban, Washingtonban aláírták az atomsorompó-szerződést Hazánk nevében Péter János írta alá az egyezményt Moszkvából jelenti a TASZSZ. Moszkvában megkezdődött a nukleáris fegyverek továbbterjedését megakadályozó szerződés aláírása. Országa nevében elsőként Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter látta el kézjegyével a szerződést. Az ünnepélyes aláíráson megjelent Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Hétfőn a moszkvai Kremlben aláírta az atomsorompószerződést Péter János magyar, Iván Basev bolgár, Jiri Hájek csehszlovák külügyminiszter, Jozef Winiewicz lengyel ideiglenes külügyminiszter, Csimiddorzs mongol külügyminiszter-helyettes, Otto Winter, az NDK, és Manescu, Románia külügyminisztere. Rajtuk kívül a szerződést kézjegyével látta el Frank Aiken ír miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, Thompson, az Egyesült Államok, és Sir Jeffrey Harrison, Nagy-Britannia moszkvai nagykövete is. A szerződést aláírta Ausztria, Finnország, Tunézia, Szenegál, Dánia, Izland, Görögország, Laosz, Libanon, Nepál, Ceylon, Irak, Nigéria, Norvégia, Csád, Szomáli és az EAK nagykövete, Szíria, Afganisztán, Ghána, Marokkó és Ciprus ideiglenes ügyvivője. A szerződést hétfőn 311 állam képviselői írták alá. Az egyezmény szövege A TASZSZ az atomsorompóegyezményt ismertetve rámutat: a szerződésben részt vevő valamenynyi nukleáris fegyverrel rendelkező állam kötelezettséget vállal, hogy senkinek sem ad át nukleáris fegyvert vagy más nukleáris robbanó szerkezetet, továbbá nem adja át azok ellenőrzését sem közvetlenül, sem közvetve. Éppen így nem szabad segíteni, buzdítani és ösztönözni egyetlen nukleáris fegyverrel nem rendelkező államot sem nukleáris fegyverek előállítására, vagy valamely más módon történő megszerzésére, továbbá az azok fölötti ellenőrzés megszerzésére. A szerződésben részt vevő és nukleáris fegyverrel nem rendelkező minden állam kötelesettséget vállal arra nézve, hogy nem fogad el senkitől nukleáris fegyvert vagy egyéb nukleáris robbanó szerkezeteket, továbbá az azok fölötti ellenőrzést sem közvetlenül, sem közvetve kötelezettséget vállal, hogy nem gyárt és semmilyen más módon nem szerez nukleáris fegyvert, és nem törekszik segítséget kapni, s nem fogad el semmiféle segítséget az ilyen fegyverek előállításához. A szerződésben részt vevő és nukleáris fegyverrel nem rendelkező minden ország köteles szavatosságot vállalni kizárólag a jelen szerződéssel összhangban elfogadott kötelezettségei teljesítésének ellenőrzése céljából, hogy megakadályozzák a békés célokat szolgáló nukleáris energia átirányítást nukleris fegyver vagy egyéb nukleris robbanószerkezetek előállítására. A szerződés minden részvevőjének elidegeníthetetlen jogi, hogy fejlessze a békés célokat szolgáló nukleáris energia kutatását, termelését és felhasználását. A szerződés minden részvevőjének kötelessége, hogy ajóakarat szellemében már a közeljövőben tárgyalásokat folytasson a nukleáris fegyverkezési hajsza beszüntetését célzó hatékony intézkedésekről és a nukleáris leszerelésről, továbbá a szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzéssel megvalósítandó általános és teljes leszerelésről. A jelen szerződés egyetlen tétele sem érinti az államok bármely csoportjának azt a jogát, hogy regionális szerződéseket kössön területeik teljes atomfegyver-mentesítésének biztosítása céljából. A szerződés bármely részvevője javasolhat módosításokat az egyezményben. Ezek után, amennyiben ezt a szerződéshez csatlakozottak egyharmada, vagy annál nagyobb része kéri, a letéteményes kormányok összehívják az értekezletet, s meghívja a szerződés valamenynyi részvevőjét a módosító javaslat megvitatására. Bármely módosítást az összes részvevők többségének jóvá kell hagynia. Az atomsorompó-szerződés hatályba lépése után öt évvel Genfben összeül a szerződés aláíróinak értekezlete, annak megvizsgálására, miként válik be a szerződés, hogy bizonyságot nyerjenek afelől: hogyan valósulnak meg a szerződés bevezetőjében és cikkelyeiben rögzített célok. A szerződés aláíróinak többsége minden újabb öt év elteltével kérheti a további értekezletek összehívását. A szerződést az aláíró államoknak ratifikálniuk kell. A ratifikációs okmányokat és a csatlakozásról szóló dokumentumokat a Szovjetunió, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányának kell átadni, amely kormányokat a szerződés letéteményes joggal ruház fel. A szerződés akkor lép életbe, ha azt ratifikálta a Szovjetunió, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormánya, valamint legalább további 40 állam, s letétbe helyezték a ratifikációs okmányokat. A szerződést az összes államok aláírhatják. Bármely állam, amely nem írta alá a hatályba lépés előtt, csatlakozhat hozzá bármikor később is. Állami szuverenitásának érvényesítéseként minden részvevőnek joga van ahhoz, hogy kilépjen a szerződésből, ha úgy találja, hogy a szerződés tartalmával kapcsolatos kivételes körülmények veszélyeztetik országa legmagasabb érdekeit. A kilépésről három hónappal korábban tájékoztatni kell a szerződés valamennyi aláíróját és az ENSZ Biztonsági Tanácsát. Huszonöt évvel a szerződés hatályba lépése után konferenciát hívnak össze annak eldöntésére, vajon érvényben maradjon-e meghatározatlan időre a szerződés, vagy annak hatályát meghatározott időpontig hosszabbítsák meg. A jelen szerződés, amelynek orosz, angol, francia, spanyol és kínai nyelvű szövege egyformán autentikus, az arra kijelölt kormányok levéltárába kerül megőrzésre. Koszigin beszéde Az atomsorompó-egyezmény moszkvai aláírásánál jelen levő Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök kormánya nevében fontos leszerelési javaslatokat terjesztett elő. A Szovjetunió miniszterelnöke a következő beszédet mondta: Engedjék meg, hogy a szovjet kormány nevében a legnagyobb megelégedésünket fejezzem ki azzal kapcsolatban, hogy ma elkezdődött a nukleáris fegyverek továbbterjedését megakadályozó szerződésnek, e fontos, az ENSZ-tagállamok nagy többsége által jóváhagyott nemzetközi dokumentumnak az aláírása. Az atomsorompó-szerződés megkötése a hatalmas siker a béke javára. A Szovjetunió a nukleáris fegyver megjelenésének pillanatától kezdve, szilárdan és következetesen síkraszállt azért, hogy megszabadítsa az emberiséget a nukleáris veszélytől. E szerződés fontos lépés az ide vezető úton, minthogy gátat vet a nukleáris fegyver további elterjedésének, s ezzel csökkenti a nukleáris háború kitörésének veszélyét Fontos kiegészítése a szerződésnek az a határozat, amelyet a Biztonsági Tanács a napokban fogadott el a szerződés aláíró nem nukleáris hatalmak biztonságának szavatolásáról. A szovjet kormány fontos jelentőséget tulajdonít az atomsorompó-egyemény tételeinek, amelyek a részvevőket arra kötelezik, hogy a jóakarat szellemében tárgyalásokat folytassanak a nukleáris fegyverkezési hajsza csökkentését és a nukleáris leszerelést célzó hatékony intézkedésekről. Ezért a szovjet kormány döntést hozott és az összes kormányokhoz felhívást intézett a fegyverkezési hajsza beszüntetését és a leszerelést célzó egyes halaszthatatlan intézkedésekről. Ezek között van a nukleáris fegyver alkalmazásának betiltása, a nukleáris fegyver gyártásának megszüntetése, tartalékainak csökkentése és felszámolása, a stratégiai fegyverek célbajuttatását szolgáló eszközök korlátozása és azt követően a csökkentése, valamint más intézkedések. E felhívásnak a szovjet kormány rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít, minthogy annak célja a béke erősítése. Engedjék meg kifejezésre juttatni reményemet, hogy felhívásunkat a szükséges figyelemmel fogják megvizsgálni a világ országainak kormányai, s hogy e felhívás a sokoldalú és konstruktív vita tárgyává lesz a tizennyolc hatalmi leszerelési bizottságban, amely a közeljövőben felújítja munkáját. kézi értekezlet összehívásáról az atomfegyverek alkalmazásának eltiltását kimondó szerződéstervezet aláírásának céljából. A szovjet kormány, amely el akarja hárítani az atomháború veszélyét, „minden atomhatalomnak javasolja, hogy haladéktalanul kezdjenek tárgyalást az atomfegyverek gyártásának megszüntetéséről, az atomfegyverkészletek megsemmisítéséről, az atomfegyverek teljes betiltásáról, megfelelő nemzetközi ellenőrzés mellett. A szovjet kormány kifejezi készségét ilyen tanácskozások elkezdésére, minden nagyhatalommal, bármikor”. A szovjet kormány hangoztatja, hogy kész véleménycserét folytatni az érdekelt államokkal az atomfegyverek célbajuttatására szolgáló stratégiai eszközök kölcsönös korlátozásáról és ezt követő csökkentésére. Ez — mutat rá az emlékirat — olyan intézkedés lenne, amely elősegítené az atomháború veszélyének elhárítását. Wilson méltató szavai Londonból jelenti az MTI. A londoni Lancaster Houseban hétfőn 11 órakor Michael Stewart brit külügyminiszter, Mihail Szmirnovszkij szovjet és David Bruce amerikai nagykövet, majd húsz ország miszszióvezetője, köztük Varsányi György magyar ideiglenes ügyvivő írta alá az atomsorompószerződést. Az ünnepélyes aláírás után Harold Wilson, brit miniszterelnök mondott beszédet. Történelmi ténynek nevezte a szerződést, amely a fegyverkezés ellenőrzésében és a leszerelésben mindeddig a legfontosabb intézkedés. A továbbiakban Wilson rámutatott, hogy e szerződés nem csupán két vagy három ország érdeme, hanem azért jött létre, mert tükrözi és szentesíti az emberiség egyetemes vágyát a békére és biztonságra. Johnson: rákés a korlátozás Washingtonból jelenti az MTI. Hétfőn Washingtonban és Moszkvában hivatalosan bejelentették: megegyezés jött létre a Szovjetunió és az Egyesült Államok között arról, hogy tárgyalásokat kezdenek a rakétafegyverkezési verseny korlátozásáról. A washingtoni Fehér Házban maga Johnson elnök közölte a hírt az atomsorompó-szerződés aláírására összegyűlt diplomaták jelenlétében, ezzel egy időben Moszkvában az elnök bejelentésével azonos szöveggel a TASZSZ hírügynökség számolt be a megállapodásról. Washingtonban, ahol 57 ország képviselői írták alá — köztük Józan Sándor, a Magyar Népköztársaság washingtoni nagykövetségének ideiglenes ügyvivője — hétfőn az atomsorompó-szerződést. Johnson hangoztatta, hogy a megegyezést már 1964. januárja óta tevékenyen kereste. Közölte: „Megegyezés jött létre a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya között arról, hogy a legközelebbi jövőben megbeszéléseket kezdenek, mind a nukleáris fegyverek célbajuttatására szolgáló stratégiai rendszerek, mind pedig a ballisztikus rakéták elleni védelmi rendszerek korlátozásáról és csökkentéséről”. A szovjet kormány emlékirata A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy az atomsorompó-szerződés megkötése után, a közeljövőben megegyezés jöjjön létre e fegyver alkalmazásának betiltásáról. „Egy ilyen szerződés komoly fékező tényező lehetne azok számára, akik az atomfegyverhez vezető útra kívánnak lépni” — hangoztatja a Moszkvában hétfőn közzétett szovjet emlékirat. A szovjet kormány, amely az ENSZ közgyűlése 22. ülésszaka elé terjesztette az atomfegyverek alkalmazásának betiltásáról szóló határozattervezetet, javasolja, hogy elsőrendű kérdésként vitassák azt meg a tizennyolc hatalmi leszerelési bizottságban és folytassanak véleménycserét nemzet Bonn még nem írja alá Bonnból jelenti az MTI. Günter Diehl, a bonni kormány szóvivője hétfőn sajtóértekezleten jelentette be, hogy kormánya egyelőre nem írja alá az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést. A szóvivő hangoztatta: „A Német Szövetségi Köztársaság kormánya üdvözli az atomsorompó célkitűzéseit, hiszen eddig is ellenezte az atomfegyverek elterjedését, az atomkáosz kialakulását. A kormánynak azonban huzamosabb idő kell a szerződés tanulmányozására”. 0IH 7P! Kinevezés—felmentés A Minisztertanács Sulyok Bélát, a pénzügyminiszter első helyettesét — érdemeinek elismerése mellett — tisztségéből felmentette, és nyugállományba helyezte; dr. Kardos Géza pénzügyminiszter-helyettest és Halász János belkereskedelmi miniszterhelyettest tisztségéből felmentette, és tudomásul vette, hogy más munkaterületen dolgoznak tovább. A Minisztertanács dr. Garamvölgyi Károly pénzügyminiszter-helyettest a pénzügyminiszter első helyettesévé, Faluvégi Lajost, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjét és Madarasz Attilát, a Beruházási Bank vezérigazgatójának első helyettesét pénzügyminiszter-helyettesnek kinevezte. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Jankovits Ferencné Irsai Vera, a Fővárosi Zeneiskola Szervezet központja igazgatója részére nyugállományba vonulása alkalmából a fővárosi zeneoktatás megszervezése és fejlesztése terén kifejtett tevékenysége elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes adta át. A magyar-olasz gépipari munkacsoport ülése A magyar és az olasz kormány megállapodása alapján vegyesbizottság működik, amely létrehozta a két ország gépipari munkacsoportját. E munkacsoport a napokban tartotta első ülését Budapesten. Arról tárgyalt, hogy milyen módon lehet kiépíteni a magyar és az olasz szerszámgépipar, a híradástechnika, a villamos- és elektronikusipar és a kohászat kooperációját. A munkacsoport jegyzőkönyvét Boros Mihály, a Kohó- és Gépipari Minisztérium főosztályvezető-helyettese és Crescenzo Békés, az olasz iparés kereskedelemügyi minisztérium főosztályvezetője írta alá. Venezuelai gazdasági küldöttség Budapesten Dr. Raul Ness külügyminiszter-helyettes vezetésével, a Külkereskedelmi Minisztérium meghívására, 20 tagú venezuelai gazdasági küldöttség érkezett Budapestre, a két ország közötti tárgyalásokra. A delegációban részt vesz dr. Alfredo Lafée, a venezuelai kamarák egyesületének elnöke, dr. Antonio Diaz, a venezuelai exportőrök egyesületének elnöke is. A delegáció több vezető személyiségét hétfőn fogadta dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes. Országszerte aratják a búzát Dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes hétfőn sajtótájékoztatón mondotta el, hogy a kalászos gabonák országosan megértek az aratásra, s most már a búzát is mindenütt aratják. 3,6 millió hold kalászos gabonából kétmillió hold a búza, jórészt szovjet származású Bezosztáta és hazai fertődi fajta. A táblákon 10 600 kombájn dolgozik. Egyébként vasárnap is országszerte arattak, vas megyétől Szabolcsig. Kiosztották a nemzetközi fizikai diákolimpia díjait A nemzetközi bíráló bizottság odaítélte a nyolc ország legjobb 33 középiskolás fizikus versenyzője részvételével hazánkban lezajlott második nemzetközi fizikai diákolimpia díjait és jutalmait. Az első helyezet lengyel és csehszlovák versenyzők után második díjat nyert a magyar Takács László, harmadik díjat kapott két bolgár versenyző, valamint Mihály László. A díjakat és a jutalmakat június 30-án, vasárnap este, a Művelődésügyi Minisztérium képviselője nyújtotta át a versenyzőknek. Bugár Jánosné vezetésével békedelegáció utazott Japánba Bugár Jánosnénak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárhelyettesének, az Országos Béketanács elnöksége tagjának vezetésével a japán békebizottság meghívására, békedelegáció utazott hétfőn Japánba. A küldöttséget Baróti József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Harmati Sándor és dr. Réczei László, az Országos Béketanács alelnökei, valamint az Országos Béketanács és a Külügyminisztérium vezetői búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren. Erdei Ferenc vezetésével népfrontküldöttség utazott Csehszlovákiába A csehszlovák nemzeti front meghívására Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának vezetésével népfrontküldöttség utazott Csehszlovákiába. A küldöttséget hétfő reggel a Nyugati pályaudvaron Szabó Pál Kossuth-díjas író, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, Barati József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, valamint a népfront és a Külügyminisztérium vezető munkatársai búcsúztatták. A búcsúztatáson megjelent Ladislav Vince, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Indiai parlamenti küldöttség érkezett Budapestre A magyar országgyűlés meghívására hétfőn Budapestre érkezett az indiai parlament küldöttsége. A delegáció vezetője dr. N. Sandzsiva Reddi, az indiai parlament alsóházának elnöke. A küldöttség tagjai: B. Andzsanappa, H. N. Mukerdzsi, Rabi Raj, S. Szupakar, D. Thengari és S. Bhadra Jadzsi képviselő, valamint B. N. Banerdzsi, a parlament felsőházának titkára. A vendégek fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Vass Istvánné és Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnökei, továbbá a parlament több tisztségviselője és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt J. C. Kakor, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. — Jószolgálati látogatásra érkeztünk Magyarországra — mondta a repülőtéren adott nyilatkozatában dr. N. Sandzsiva Reddi, a küldöttség vezetője. — Baráti országnak tekintjük az önök hazáját, s látogatásunkkal is szélesíteni, szorosabbra fűzni kívánjuk az országaink közötti baráti szálakat. Eddigi kapcsolataink is gyümölcsözően alakultak, s reméljük, hogy együttműködésünk a jövőben még inkább szélesedik. Hétfőn az Országház delegációs termében Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke és dr. N. Sandzsiva Reddi, az indiai parlament alsóházának elnöke vezetésével megkezdődtek a magyar—indiai hivatalos tárgyalások — az első ilyen jellegű megbeszéléssorozat — a két ország parlamentjének küldöttsége között. Hétfő délután az indiai parlamenti delegáció a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Vietnam békéjéért új akció indult a genfi egyezmények aláírásának évfordulóján A magyar békemozgalom is csatlakozik a Béke Világtanács elnökségének felhívásához és új akcióval emlékezik meg az Indokínával kapcsolatos genfi egyezmények aláírásának évfordulójáról. A népfrontbizottságok — a társadalmi és tömegszervezetek képviselőinek bevonásával — arra törekednek, hogy mozgósító erejű, még határozottabb állásfoglalásra ösztönző programot tárjanak a városok és falvak lakói elé. Az évfordulót megelőző héten Budapesten és vidéken egyaránt gyűlések és más megmozdulások százain méltatják az 1954-ben aláírt egyezmény jelentőségét és megbélyegzik az Egyesült Államok politikáját, amely megakadályozta a szabad, független és egységes Vietnam megteremtését. A Béke-világtanács elnökségének ajánlása nyomán a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni terrorbombázások azonnali és feltétel nélküli megszüntetése lesz az első számú követelés. Békemozgalmunk aktivistái széles körben ismertetik majd a jelenlegi vietnami helyzetet, a hazafiak katonai és diplomáciai akcióinak eredményeit és várható hatását. Számos városban és községben újabb kiállítások nyílnak a vietnami nép életének, az imperialista agresszorok pusztításainak dokumentumaiból. Ezzel egyidejűleg tovább gyarapodnak a háború okozta károk enyhítését, a vietnami nép megsegítését szolgáló kezdeményezések. Több mint háromszázezren strandoltak vasárnap Budapesten és a Balatonon A vasárnap reggeli szellős, napsütéses idő szinte elfeledtette a strandok híveivel a szombati borús, esővel fenyegető égboltot, a budapesti strandokat, a fürdőigazgatóság hétfői mérlege szerint, 70 ezer fürdőző kereste fel. A legnagyobb forgalom a Dagályfürdőben és a Palatinus-strandon volt, de tízezres vendéglétszámot jelentett a Rómaipart, Csillaghegy, a Gellért hullám, a Széchenyi fürdő is. A Balatont 250 ezres vendégsereg kereste fel. Siófokon már délelőtt 11 órakor nem kaphattak kabinjegyet a fürdőzők, még szerencse, hogy a déli parton valamennyi szabad strand szép és tágas. A 7-es utat gépkocsis közlekedési rendőrjárőrök ellenőrizték, gyors irányítókészséggel segítették lebonyolítani az óriási autós és motoros forgalmat. A „sárga angyalok’’, a Magyar Autóklub ügyeletesei is sok helyütt nyújtottak segítséget a gépkocsizóknak. Elemében volt a vendéglátóhálózat: mozgó árusok is látogatták a strandokat, bár e helyütt meg kell jegyeznünk, hogy néhány helyen a vendégek örömébe ürömcseppek is kerültek. Szigligeten például, panaszolták a vonaton hazatérő utasok, alig juthattak élelemhez. A falu közepén egyetlen földművesszövetkezeti vendéglőben főznek, s a badacsonytomaji fmsz, a környék vendéglátó gazdája még mindig csak annál az ígéreténél tart, hogy megnyitja a part közelében új vendéglőjét és borozóját. (sz. j.)