Magyar Nemzet, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-01 / 282. szám

Vasárnap, 1968. december 1 A TÍZ NAGY A jövő évben kezdődő nagy beruházások érdekes részletei A gazdasági növekedés üte­mét és fő irányait, a terme­lés technikájának fejlődését döntő mértékben a beruházá­sok szabják meg, amelyek át­alakítják a népgazdaság szer­kezetét, kedvezőbb termelési feltételeket teremtenek, elő­mozdítják az életszínvonal emelését. A beruházások erő­forrásainak helyes, célszerű elosztása — allokációja — az eszközök hatékonyabb felhasz­nálása a beruházás-politika sarkalatos elve és az új gaz­dasági mechanizmus fő fel­adata. „Gumi-beruházások A népgazdaság fejlesztésére a mostani tervidőszakban 250—260 milliárd forintot for­dítunk és a hatékonyabb be­ruházás előfeltétele a megala­pozott, jól szervezett előké­szítő, kooperáló munka, a lé­tesítmények gazdaságos, költ­ségelőirányzatot túl nem lépő és határidőre történő megva­lósítása. Bár a jó példák szá­ma egyre gyarapodik, mind több beruházás készül el ide­jére és a megállapított össze­gért, sajnos, több még az olyan beruházás, amelynek át­adására újabb időpontokat tűznek ki. Ezekre mondják mérnökök, munkások, gumi­beruházás, nyújtják a határ­időket, mint a gumit. A parla­ment legutóbbi ülésszakán az áthúzódó­ átmenő objektumok­­ról bőven esett szó a kormány beszámolójában is. Általában nagy figyelem kí­séri a jövő évi nagy beruhá­zásokat, amelyekről érdekes adatokat sikerült szereznünk az Országos Tervhivatalban. A Gazdasági Bizottság a kö­zeli napokban hozott döntést az 1969-ben induló nagy be­ruházásokról, amelyekről min­denki megállapíthatja: híven szolgálják a nép érdekeit, a gyakorlatban bevált gazdaság­­politikai célkitűzéseket — rö­viden: jó helyre kerülnek a milliók és milliárdok. ’ '■ Több óra) A „Barátság II." feliratot több dosszién megtalálhatjuk a különböző hivatalokban, fő­hatóságoknál. Ez a dosszié is érdekes adatokat tartalmaz egyik nagy, beruházásunkról. Mind több olajat igénylünk legnagyobb kereskedelmi part­nerünktől, a Szovjetuniótól és a különböző megállapodások­ban rögzítették erre vonatko­zó kívánságunkat. A csehszlo­vákiai Tupa községnél leágazó magyar szárnyvezeték, amely Drégelypalánknál lép hazánk területére és Százhalombattára továbbítja a szovjet import­olajat, már eléri teljesítőképes­sége felső határát. Ezért dön­töttek a második olajvezeték építéséről. A Barátság II. olaj­vezeték a szovjet határtól közvetlenül ágazik le és továb­bítja­ az energiahordozót a feldolgozó bázisig. Munkács, Kisvárda, Polgár, Heves, Százhalombatta a kitűzött nyomvonal. A vezetékrendszer teljes ki­építése után évente 10 millió tonna olajat szállít. A teljes vezetékrendszer építése a ne­gyedik ötéves tervben fejező­dik be. Még egy érdekes adatot je­gyeztem fel: 1980-ig Tiszapal­­konya körzetében egy új kő­olajfeldolgozó létesítésére ke­rül sor. A több olaj az energiahor­dozók arányában bekövetkező strukturális változásokat ked­vezően érinti, a szén, az olaj­jal és a földgázzal szemben, tervszerűen veszít jelentősé­géből az energiamérlegben. Tévé és energia Hazánkban is kézenfekvő a mind több villamosenergia­igény. Ha ezt a témát a la­kosság szemszögéből vizsgálom, egy érdekes példát említhetek. A villamos háztartási gépek sora, de különösen a tévé, sok villamos energiát igényel. Ha egy-egy vonzóbb tévé­műsort sugároznak és úgyszólván va­lamennyi tévé-vevőt bekap­csolnak, akkor egy nagy hő­erőmű — 200 megawatt telje­sítményű energiatermelő bá­zis — már nem is lesz ele­gendő a tévé­készülékek mű­ködtetéséhez. De nem csupán a tévék, ha­nem a sokfajta új termelőbe­rendezés, a vasútvillamosítás igénye is állandóan emelke­dik. Ezért vették tervbe a százhalombattai Dunamenti Hőerőmű bővítését 800 mega­wattal. A beruházás 1969-ben kezdődik és 1973-ban fejező­dik be. A hőerőmű kazánjait a szomszédos Dunai Kőolaj­ipari Vállalattól kikerülő kő­­olajtermékkel, úgynevezett gudronnal táplálják majd. Kevesebb korom, fost Az illetékesek „asztalán” szerepel és a megoldásig ott is marad, Budapest levegő­szennyezettségének nagy gond­ja. A szmog, a fojtó nagyvá­rosi szennyezett levegő elleni „hadjáratban” fontos szerepe lesz a Kőbányai Fűtőerőmű jövő évben induló bővítésé­nek. Az adatok szerint 20—25 ezer lakás fűtési gondját old­ják meg és természetesen a melegvíz-szolgáltatást is az új bővítéssel fedezik. A József Attila lakótelep, a kőbányai új városközpont új lakásain kívül a Kőbányai Gyógyszer­­árugyár, a Ganz-MÁVAG, az Országos Gumiipari Vállalat kap forró vizet, gőzt, villamos energiát a fűtőközpontból a 300 millió forintos bővítés révén. Két vállalat: a tiszaszeder­­kényi Tiszai Vegyi Kombinát és a Péti Nitrogénművek ver­senyez az új nitrogén-műtrá­gyagyár beruházásáért. Van egy harmadik alternatíva is: valahol Délkelet-Magyarorszá­­gon épüljön az új bázis, de ellene szól a nagyobb be­ruházási összeg és egyéb kö­rülmény. Egy már bizonyos, évente 890 000 tonna kettős műtrágyát és 308 ezer tonna mész ammon salétromot kell előállítania az új gyárnak. Az építést 4 év alatt be kell fejez­ni. A beruházási összeg 4 mil­liárd forint. Hol szeretik jobban a sört Végleg eldőlt, hogy nem valahol a Dél-Alföldön, hanem Borsod megyében épül meg az új sörgyár. Bár az alföldiek ütötték a vasat, sok fórumot végigkilincseltek azzal az „érvvel”: nagyon szeretik azon a környéken a sört, tehát ott épüljön az új sörgyár — hajótörést szenvedett az el­gondolás. A közgazdászok szá­mításai, az iparpolitikai meg­gondolások döntöttek Borsod mellett. Hernádnémeti—Bocs a kijelölt telephely, itt épül a gyár, amely elkészülése után évente 1 millió hektoliter sört készít, ezenkívül 1200 vagon malátát. A szabolcsi alma és egyéb áru exportcsomagolására Nyír­egyházán hullámdoboz- és zsákgyár létesül. Az ipar szük­ségleteit is részben innen lát­ják majd el csomagolóeszkö­zökkel. Okos telepítés ez is. Papír és műszál Ugyancsak a növekvő kar­tonszükséglet kielégítésére ru­háznak be a budafoki papír­gyárban mintegy félmilliár­­dot. Az adatok szerint évente 5,5 millió dollár nyugati im­portot tudunk megtakarítani a kartongépsor felállításával. A berendezést a Lengyel Nép­­köztársaság szállítja. A műszál térhódítása to­vább tart világszerte. Nyerges­újfalun, a Magyar Viscosa Gyárban a danilonüzem új testvért kap. A polyakrilnitril műszálüzem évente 4600 tonna szintetikus szálat állít elő. A telepítés a legkézenfekvőbb kiváló műszaki gárda van Nyergesújfalun. Szövet, fonal, kötszövött és egyéb cikkekben láthatjuk majd az új üzem műszálait. A győri Pamutszö­vő- és Műbőrgyár újabb 1 mil­liárd forintot kap beruházás­ra. Évente 12 millió négyzet­­méter műbőr kerül ki az új üzemből. A lakás — ha több is épül évente az előző esztendőnél — országosan kevés. A házgyári bázis újabb egységgel bővül a szegedi házgyár révén. A szov­jet berendezések évente 2500 lakáshoz szükséges elemet gyártanak. Három kívánság A tíz nagy beruházással kapcsolatban három kívánsá­got szeretnék tolmácsolni a lé­tesítmények szereplőinek. Ha már ilyen nagy összegeket ál­doz népünk a tíz nagy létesít­ményre, jó lenne, ha vala­mennyi a kitűzött időre, a megállapított összeget túl nem lépve, maximálisan üzemképe­sen kezdje meg működését. A partnerek úgy vegyenek részt az összjátékban, hogy ne ke­rüljön sor utólagos mentegető­zésekre, a saját hiba elkendő­zésére, mások befeketítésére, bizonyítványmagyarázatra. Vig István Magyar Nemzet További bővítés a Dunai Kőolajipari Vállalatnál A százhalombattai kőolajfi­nomító bővítése a közfigyelem előterében van. Eredetileg 1969-re kellett volna elkészül­ni a hárommillió tonnás üzem­óriásnak, de a munkálatok tempójának gyorsulásával már ez év elején befejezték az eredetileg előirányzott tervet. Időközben a Minisztertanács döntése alapján a százhalom­battai mű további 3 millió tonna kapacitással bővül, és így nemcsak a Barátság kő­­olajvezetéken hazánkba érke­ző kőolajat, hanem a Szeged ■környéki olajmedencéből cső­vezetéken ideszállított nyers­olajat is feldolgozza majd. Nagyobb figyelmet kell fordítani a magyar—csehszlovák ipari kooperáció fejlesztésére A Magyar Nemzet röviden hírt adott a jövő évi magyar —csehszlovák árucsere-forgal­mi megállapodásról, amelyet magyar részről Tordai Jenő, csehszlovák részről Frantisek Mares külkereskedelmi mi­niszterhelyettes írt alá Buda­pesten. Munkatársunk a cseh­szlovák nagykövetség kereske­delmi­­ kirendeltségén, Jozef Buzek kereskedelmi tanácsos­sal és helyettesével, Ladislav Boksa attaséval beszélgetett a megállapodás néhány részleté­ről. A bevezetőben elmondották, hogy a cserélendő termékek jól szolgálják a két népgazda­ság szükségleteinek kielégíté­sét, így például jelentős mér­tékben emelkednek a beruhá­zásokkal kapcsolatos gépszál­lítások. Az 1968. évi forgalom­hoz képest a jövő évben 12— 13 százalékos forgalomemelke­déssel lehet számolni. A személyautók iránt érdek­lődők bizonyára kedvezően fogadják azt a hírt, hogy a Skoda 1000 MB típusú autók a jövő évben is szerepelnek a szállítási listán. Sőt, ez év vé­géig még több száz Skoda ér­kezik. A MOTOKOV prágai külkereskedelmi vállalat útján a mezőgazdaságban kitűnően bevált Zetor Superekből a jö­vő évben 700 darab érkezik és kb. másfélszáz darab az új traktortípusokból, néhány pél­dány a 75 lóerős új konstruk­cióból is. A Jawa klasszikus és speciális motorkerékpárból az előző esztendei mennyiségnél többet rendelt a kereskedelem. A szállítások lebonyolításában eredményesen közreműködő Skoda 706 és Tatra 138 típusú gépkocsikból, ezek speciális tí­pusaiból: locsoló, szemétszállí­tó, vontató stb. ugyancsak na­gyobb mennyiséget veszünk át. Az Agrostroj Jicin gyár cukorrépabetakarító gépei iránt továbbra is nagy az ér­deklődés a mezőgazdasági nagyüzemekből. Ez a gép is szerepel a szállítási listán. A Strojimport prágai külke­reskedelmi vállalat szállítási programjában szerepelnek a szerszámgépek, továbbá új megmunkálógépek. Ezek közé tartozik a szovjet FIAT-prog­ram számára készülő kilin­csek, vasalások megmunkáló berendezései. A diósdi csap­ágy­gyár is kap csehszlovák berendezést. A Technoexport a kőbányai sörgyárnak komp­lett malátakészítő gépsort szállít. A Skodaexport 675 tonnás kazánok szállítására tett ajánlatot a százhalombat­tai üzemnek. A csehszlovák külkereske­delem az idei évnél nagyobb mennyiségben rendelt Orion és Videoton tévéket, háztartá­si villamosberendezéseket. A Strojimport a Csepeli Szer­számgépgyár nyugati licence alapján gyártott menetköszö­rűgépét rendelte meg. Beszélgetésünk alkalmával a csehszlovák külkereskedelmi vezetők ismételten felvetették: nagyobb gondot kellene fordí­tani magyar és csehszlovák részről is a kooperációs kap­csolatok bővítésére. Példaként említették a budapesti cseh­szlovák bútorkiállítást, amely alkalmat adott a gyártóknak és a kereskedőknek mindkét oldalon a kapcsolatok fejlesz­tésére. A csehszlovák külke­reskedelmi vállalatok és ipari vállalatok vezetői mind gyak­rabban járnak hazánkban az együttműködés fejlesztésére. A liseni ZKL traktorgyárból a napokban három vezető ta­nácskozott a Vörös Csillag Traktorgyár vezetőivel, a po­zsonyi TESLA gyárból a ke­reskedelmi vezérigazgató-he­lyettes és két vezető mérnök Székesfehérvárott, a Videoton vezetőivel folytatott eszmecse­rét a szakosításról és a koope­ráció bővítéséről. Van lehető­ség a közúti járműiparban is az együttműködés megterem­tésére és remélhető, hogy a magyar—szovjet gépkocsigyár­tási kooperáció után hasonló magyar—csehszlovák együtt­működésre kerül sor. Értékes műkincsek a jubiláns aukción Nagyszabású művészeti auk­cióval ünnepli fennállásának 20. évfordulóját a Bizományi Áruház Vállalat. Ez alkalom­mal nemcsak festmények, ha­nem szőnyegek, porcelánok, antik bútorok, keleti tárgyak, ezüstök is gazdagítják az auk­ció anyagát, amelynek kikiál­tási összértéke 2,7 millió fo­rint. Az árverésre 875 mű­tárgy kerül, de ennek négy­szeresét ajánlották fel, és gondos válogatás után alakult ki a jubileumi aukciónak ez a kerete. A gazdag anyagra való te­kintettel tágasabb helyiséget kellett keresni a műtárgyak bemutatására. Ezért a koráb­biaktól eltérően a mostani nagy aukció a Csörsz utcai művelődési ház termeiben ke­rül lebonyolításra. Itt nyitotta meg szombaton délelőtt Szente Imre, a BÁV igazgatója a sajtó képviselői és a meghí­vott vendégek jelenlétében a kiállítást, amely december 8-ig marad nyitva. Ezt köve­tően december 9-től 13-ig, öt napon át tartják szakosítva a műtárgyak árverezését. A gyűjtők bizonyára sok örömet találnak majd az aukcióra felvett antik búto­rokban, amelyek között szere­pel egy XVIII. századbeli in­tarziadíszítésű olasz írószek­rény, ennek kikiáltási ára 50 000 forint. Nagyon sok vé­dett műtárgy: bútor, szőnyeg, festmény, porcelán szerepel az anyagban. Egész sor olyan an­tik bútor látható, amelyeknek kikiáltási ára 15—25 000 forint között váltakozik. Több mint száz antik porcelán kerül ka­lapács alá. Szépek az ezüst tárgyak, közöttük egy barokk ezüstkanna, amelynek kikiál­tási ára 6500 és egy pompás nyeregóra, amelynek indulá­si ára 8500 forint. Értékes da­rab a lábakon álló hatszög­letű asztali óra és két, kül­földi eredetű ötágú kandellá­ber. Rendkívül gazdag az aukció festménykollekciója, kereken 300 műalkotás várja új tulaj­donosát. Legmagasabbra érté­kelték id. Markó Károly Tivo­li vidéke című alkotását, ez 35 000 forinttal indul az ár­verésen. Munkácsy Mihály Alvó gyermek című műreme­ke — egyébként mindkettő vé­dett alkotás — 30 000 forinttal kerül kikiáltásra. Korabeli hí­res magyar és külföldi mes­terek művein kívül igen sok mai festő képét is árverezik. December 10: megemlékezések az em­beri jogo­t napjáról A Magyar ENSZ Társaság elnöksége és intéző bizottsága együttes ülést tartott szomba­ton a Hazafias Népfront or­szágos tanácsának székházá­ban, és Komját Irén főtitkár előterjesztése alapján megtár­gyalta és jóváhagyta a jövő évi munkáról szóló beszá­molót Az ülésen bejelentették, hogy december 10-én, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának székházában, a Magyar ENSZ Társaság és a Magyar Jogász Szövetség kö­zös rendezésében emlékeznek meg az emberi jogok napjá­ról. Az ülésen Komját Irén ja­vaslatára a Magyar ENSZ Társaság intéző bizottságába kooptálták Báthy Lászlót, a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem docensét, Bokorné dr. Szegő Hannát, az Állam és Jogtudományi In­tézet tudományos főmunka­társát, dr. Haraszti György egyetemi tanárt, Hagelmayer Istvánt, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanárát és Si­mai Mihály kandidátust, a Közgazdaságtudományi Egye­tem docensét. A Szonda—6 felvételei a Holdról A Szonda—6 szovjet auto­matikus űrállomás űrrepülése idején kétszer készített felvé­teleket a Holdról. Az első fényképezési idő­szak kezdetén a Szonda—6 körülbelül 11 000 kilométer tá­volságban volt a Hold felszí­­nétől Az egyik felvétel a Hold teljes korongját ábrázol­ja úgy, ahogyan az űrállomás „látta”: a Hold túlsó felének keleti szektorát és látható fele nyugati szektorának egy ré­szét. Készültek felvételek akkor is, amikor a Szonda—6 körül­belül 3300 kilométerre volt a Hold felületétől és 388 000 ki­lométerre a Földtől. E felvéte­leken pontosan látható a Hold túlsó felének keleti szektora. Emellett látható a Föld is, amelynek felülete nagy részét felhők borítják és csak dél­keleti irányban csillan keresz­tül Ausztrália nyugati part­vidékének egy része. A Szonda—6 felvételeket készített a Hold különböző krátereiről és felületének egyéb domborzati alakulatai­ról is. A felvételeket, valamint a Szonda—6 Hold körüli repü­lésének vázlatát a vasárnapi moszkvai lapok közlik. ­ Bikovszkij a Szonda-kísérletekről Valerij Bikovszkij, az ismert szovjet űrhajós nyilatkozott a TASZSZ tudósítójának a Szon­da—5 és a Szonda—6 automa­ta űrállomásokkal végzett kí­­sérletekről Rámutatott annak jelentőségére, hogy a tudósok és a konstruktőrök kidolgoz­ták mind a vízre, mind pedig a szárazföldre való leszállás módozatait. A súlytalanságról szólva kijelentette: az a 119 óra, amelyet az űrben töltött, a súlytalanság állapotát nem tette számára ellenszenvessé, sőt, bizonyos mértékben tet­szett is neki. Az űrben való folyamatos tartózkodás hatás­sal van ugyan, az emberi szer­vezetre, de nem jár következ­ményekkel, a súlytalansággal járó kalciumhiány a földön gyorsan megszűnik. Elmondotta Bikovszkij, hogy az ember részvételével történő űrutazásokat olyan időre ter­vezik, amikor a sugárzás, a nap aktivitása minimális lesz. A sugárzási viszonyok előre­jelzése lehetőséget ad arra, hogy időben védőintézkedése­ket foganatosítsanak. Ezeken speciális, sugárzás elleni véde­kezést és gyógyszeres megelő­zést értenek. A Szovjetunió­ban olyan eszközöket hoztak létre, amelyek megbízhatóan védelmezik az embert a veszé­lyes sugárzással szemben. Bikovszkij végül hangsú­lyozta: még elég sok idő telik el addig a pillanatig, amíg az ember eljut a Holdra és fel­színén megteszi az első lépé­seket. A Föld—Hold—Föld út­vonalat azonban már létrehoz­ták. 3 Új feladatok a 20 éves gépjavító szervezet előtt A mezőgazdasági gépjavító szervezet új feladatairól be­szélt dr. Dimény Imre, mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszter szombaton a MEDOSZ székházában, ahol a szervezet 20 éves fennállása alkalmából ünnepséget tartot­tak. Elmondta, hogy a szövet­kezetek gépesítésében, anyagi­műszaki ellátásában a gépja­vító állomásoknak nagy sze­repük volt, erő- és munkagé­peik mind nagyobb hányadát adták át a közös gazdaságok­nak. A gépjavító hálózat fej­lődésének egyik legfontosabb szakasza tavaly kezdődött meg, amikor is az állomások fokozatosan áttértek a szako­sított, iparszerű javítási rend­szerre. A szervezetnek most fokozottan át kell állnia a nagy sorozatú gazdaságos ter­melésre, ugyanakkor előtérbe kerülnek a termelés belterjes­ségének fokozásával összefüg­gő feladatok. Mindenekelőtt az állattenyésztés színvonalá­nak emeléséhez, a növény- és gyümölcstermesztés komplex gépesítéséhez kell új gépeket, alkatrészeket biztosítaniuk. Vastag ködréteg az ország teteit Szombaton is vastag ködré­teg feküdt az ország felett. Csupán a Szombathely—Sió­fok—Budapest vonaltól észak­ra fekvő terület maradt köd­mentes, de ott is erősen párás volt a levegő. Csapadék leg­feljebb szemerkélő eső, köd­­szitálás, esetleg zúzmarakép­ződés formájában jelentkezett.

Next