Magyar Nemzet, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-31 / 306. szám
14 Tolnai várak Tolna megye szűkölködik vonzó idegenforgalmi úticélokban. Sajnos, a meglevő kevés érték föltárására és értékesítésére sem fordítanak túlságosan nagy gondot. A Sió mellett fekvő Ozora pedig ma is megéri az odautazással járó fáradalmakat. Várkastélyát a kalandos életű Filippo Scolari (Pipo Spano) — egyesek szerint firenzei condottiere, mások szerint ottani kereskedő építtette a XV. század elején. A Magyarországon Ozorai Pipo nevet nyert Scolari, Zsigmond királlyal került hazánkba, és itt temesi főispánná, híres törökverő hadvezérré lett. Szobra ott látható a szegedi Panteonban. Ozora birtokába házassága révén jutott. A kortársak véleménye szerint csodálatos renaissance várkastélyt emeltetett Ozorán magának. Eredeti falai néhány méter magasságban még ma is állnak. Az ozorai Kálvária-dombon pogány földvár maradványai láthatók. De Ozora 1848-as emlékekkel is rendelkezik. Petőfi mint vándorszínész fordult meg a faluban (emléktáblája a kultúrház falán). A Perczel és Görgey vezette kis honvédsereg 1848. október 6-án az ozorai völgyben csalta csapdába és kényszerítette fegyverletételre a Roth és Philippovich tábornokok vezetése alatt álló 10 000 főnyi osztrák—horvát hadat. Az ozorai fiatalok évente történelmi játékok rendezésével elevenítik föl a dicső fegyvertény emlékét. Ozorában sok „idegenforgalmi fantázia” rejlik. A szőlőtermelés hagyományait is érdemes lenne fölújítani. Sajnos, a várkastélyban évek óta tsz-magtár van. Ozorának nincs jó útja. Pedig mindössze pár kilométeres földutat kellene csupán kikövezni ahhoz, hogy Simontornyával közvetlen kapcsolatba kerülhessen. Ma megközelítése csak Pincehelyről lehetséges. A közeli Simontornya ugyancsak a Sió mellett fekszik. A község közepén emelkedő várat Simon országbíró építette a XIII. század második felében. Később a Laczkffyak, Ozorai Pipó, majd a Garaiak kezére került. Pusztulását szintén csak úgy tudta elkerülni, hogy „némely falai és tornyai magtárul szolgáltak”. A látványos műemléket — a „Panoráma” útikalauz megfelelő kötete szerint — 1955- ben helyreállították. Ez tévedés, mert csak most folyik a helyreállítás, az idegenforgalmi használatbavétel pedig egyelőre még csak a jövő tervei közé tartozik. A község házai elhanyagoltak, útjai rosszak, az egész település gondozatlan. Egyetlen cukrászdájába nyáron bevágódik az országút pora. Az egyetlen kisvendéglő falai másfél méter magasan vizesek és penészesek. A Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatalnak kellene tenni valamit Simontornya érdekében, hiszen műemlék várromja — helyreállítás után — országos hírnévre tarthat majd igényt Simontornyáról már kitűnő autóúton (61-es) juthatunk el a közeli csinos és tiszta Cecére (Csók István emlékmúzeum és takaros, kertes kisvendéglő), onnan pedig — termékeny dinnyeföldeken keresztül — Dunaföldvárra. A római kori emlékekkel is rendelkező Dunaföldváron Vak Béla király 1131-ben alapított bencés apátságot, amely később erődül is szolgált. A ma is álló, ún. „török torony” a XV. század folyamán épült 1705-ben Vak Bottyán kurucai az erősséget elfoglalták, azóta romlik és omlik. Az öreg lakótorony mindenesetre mai állapotában is igen látványos, különösen a Duna partjáról, ahol 28 C°-os langyos vizű strandfürdő is csalogatja a turistákat. A három tolnai „szomszédvár” idegenforgalmi értékesítésének főként a Balaton déli partján üdülők programjainak kibővítése szempontjából lenne jelentősége. De az IBUSZ—Tours bekapcsolhatná őket az egész éves belső turistaforgalomba is, egy Budapest—Rácalmás—Dunaújváros—Dunaföldvár—Cece—Simontornya-Ozora_Cece—Sárkeresztúr-Székesfehérvár-Budapest egész napos autóbusztúra keretében. Adódnék azonban más megoldás is. Tamásiban — tudtommal — nemsokára megépül a környék első téli-nyári turing-hotelje. A szép fekvésű Tamási, amely maga is rendelkezik némely látnivalókkal (Kálvária kápolna 1542-ből, Esterházy-vadászkastély 1775-ből stb.), idővel Észak-Tolna idegenforgalmi központjává lenne kifejleszthető. Hiszen Tamásiból az említetteken kívül a festői Regöly műemlékei és meleg vizű fürdője is kényelmesen elérhető. Kis országunknak sok az ismeretlen és kihasználatlan lehetősége a külső és belső vendégforgalom föllendítésére. Jó lenne, ha az illetékes szervek fontolóra vennék e lehetőségeket. Dr. Tarnóczi Lóránt Gázpanaszosok ámokfutása A Magyar Nemzet ezt írja a „Tanmese a gázról” c. riportjában: „Azoktól az emberektől, akiknek a panaszait a nyilvánosság elé tártuk, már megkaptuk a nem minket illető köszönő leveleket: ügyük elintézést nyert, ámokfutásuk egy csapásra véget ért”. Mivel lapjuk hasábjain nem először találkozom az „ámokfutás” szónak számomra teljesen értelmetlen alkalmazásával, legyen szabad idéznem az Új Magyar Lexikont, szíves figyelmükbe: „Ámokfutás (maláji düh, dühöngő): a pillanatnyi elenezavar egyik fajtája főleg a malájoknál, hasisélvezet, epilepszia, skizofrénia válthatja ki. Akit a dühroham elkap, vad futásban minden útjába kerülőt leszúr.” Kiegészítésül idézem még a Pallas Lexikonból (1893) a következőket: „Ámok, maláji nyelven mengamok, tudniillik vak dühvel támadó és ölő. Az indiai archipelagus lakóinál, ha féltékenység, harag vagy más erős indulat vesz rajtuk erőt, gyakran fordul elő, mégpedig sajátságos, gyilkolási vágygyal párosuló, a beszámíthatóságot kizáró elmezavar formájában. A maláji nyelvben ez állapotot ,mata glop’-nak,elhomályosult szem’-nak nevezik. Akit ez a düh elfog, az kirántja tőrét, vad futásnak ered és mindenkit szúr, vág, akit útjában ér. Az ámokokat nem védi a törvény s mindenki minden felelősség nélkül megölheti őket.” Bár a Magyar Nemzetből tudom, hogy Budapesten sok a gázpanasz, még sohasem hallottam, hogy a gázszolgáltatás zavarai miatt feldúlt emberek késsel a kezükben szaladgálnának Budapest utcáin. Kőszegi Imre Új mechanizmust a Gellért pezsgőfürdőbe Mindenütt forr, pezseg az új, a gyárakban, a vállalatoknál, csak ott, ahol még nevénél fogva is indokolt lenne — a Pezsgőben — marad minden a régiben. Ha a Fürdőigazgatóság a karácsonyi szünetben szemrevételezné a terepet, majálist látna a Nagyréten, csak épp a tér és a levegő hiányzik. Ifjak és még ifjabbak töltik itt napjaikat, étellel, itallal jól ellátva estig, egy részük a vízben tombol, mialatt a másik részük eszik, iszik, szemetel és zsugázik és a földszinttől az emeletig a pocsolyákban hever napestig. Gyógyfürdőzni kívánó felnőtt benéz és megváltott jegyét hátrahagyva elmenekül. Szeretném a moszkvai példát ajánlani. 1. Jegyet csak 2 óra időtartamra lehet váltani. 2. Gumisapka a férfiaknak is kötelező. Az ő hajuk is zsíros. 3. Meleg zuhany alatt, szappanos, szivacsos előfürdő kötelező. (Ellenőrzik.) 4. A 2 órás jegy ára átszámítva kb. 6 forint. Aki tényleg úszni jön ide, annak a másfél óra bőven elég. Evés, ivás, kártyázás, tombolás nem gyógyfürdőbe való. A többi fürdőben nem tudom, mi a helyzet, de ebben a kicsi gyógymedencében okvetlenül előnyös lenne ezt az új évben bevezetni. Egy őstörzsvendég Mit ér ha magyar? A Magyar Nemzet november 29-i számában Mihályi Antal kérdezi, „miért szégyeljük és miért titkoljuk, hogy magyar szakemberek is alkottak valamit” a gépkocsik fejlődésének során. Többek között megemlíti az aradi gyártmányú „Magosix” kocsit is. Ezt a felsorolást szeretném néhány adattal kiegészíteni, illetve helyesbíteni. A „Magosix” kocsik nem Aradon készültek. Aradon készültek azonban 1912-ben a Magyar Automobilgyár R. T. Arad „Marta” gyártmányú autóbuszai és teherautói. Előbbiek az első világháború kitöréséig az aradi lóvasút helyett bonyolították le a városi forgalmat. Az Arad Városi Autóbusz Vállalat színes, emeletes kocsijai az akkori időkben újszerű és pompás alkotmányok voltak. Míg az a tény, hogy a budapesti földalatti első ilyen volt a kontinensen, eléggé közismert, arra ma már kevesen emlékeznek, hogy valószínűleg ugyancsak a kontinensen elsőként az aradi utcákon jelentek meg az autóbuszok. Ez elsősorban a gyár igazgató-főmérnökének, Szathmáry Károlynak köszönhető, aki az amerikai Ford-gyárban végzett tanulmányokat, és ha nem fejezi be életét oly tragikusan, fiatal korában (egyike volt hazánk első halálos gépkocsiáldozatainak), még bizonyára sokat hallatott volna magáról. Az ugyancsak Aradon gyártott „Marta” tehergépkocsik nemcsak az első világháborút szolgálták végig, de még a húszas években is megtalálhatók voltak a forgalomban. A világháború után Mátyásföldön, a repülőtér szomszédságában volt a Magyar Automobil- és Gépgyár, itt készültek a négyhengeres „MAG”, „Magomobil” márkájú kocsik — a régi „szürketaxik” — majd később a hathengeres „MagosixekA Magyar Posta üzemében álltak a Csonkafélén kívül „Fejes” márkájú kisebb, de négykerekű gépkocsik is. Jó minőségű autóbuszok és teherautók készültek később a húszas évek vége felé a győri „Rába” műveknél is. Ebből a korántsem teljes, rövid ismertetésből is kitűnik, hogy valóban nincs mit szégyenkeznünk. Korszerű Ikarus és Csepel gépkocsijaink elődei a maguk idején ugyanúgy megállták a helyüket, mint ezek, és kár volna, ha az újabb nemzedékek előtt a gépkocsi hőskorának magyar vonatkozásai a feledés homályába merülnének. Dr. Ferenczy Dénes Budapest Ma©ar Nemzet Adják ki újra a népszerű könyveket ! A Magyar Nemzetben kritika jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadó Arcok és vallomások című kitűnő sorozatának új kötetéről és ennek kapcsán a sorozat kitűnő Móricz-, Áprily- és Tamási-kötetéről is szó esett. De sajnos, ezek a kötetek már régen nem kaphatók! Pedig tanárokat, diákokat, olvasókat, egyaránt érdekelné. Már megjelenésük percében „könyvritkaságok” voltak, akárcsak a cikkben nem említett József Attil- és Babitskötet. Azt hiszem, helyes lenne újra kiadni ezeket a népszerű köteteket, mégpedig nagyobb példányban. Beregi Vilma Korbácsolás Vas megyében A korbácsolás (más néven suprálás) még ma is élő népszokás Vas megyében. December 23-ához, aprószentek napjához, az úgynevezett egészségvarázsoló naphoz kötődik. A korbácsoláshoz szükséges korbácsot rendszerint nyolc szál nyers fűzfavesszőből fonják és ezzel ütögetik meg azt, akinek a jó kívánságot szánják. Ősi hiedelem szerint a vesszővel történő megverés, illetve megverettetés termékenységet, egészséget hoz. A néphit szerint, akit aprószentek napján nem korbácsolnak meg, a jövő évben nem lesz egészséges. A Vas megyei fiúgyerekek e decemberi nap kora reggelén, a korbácsot télikabátjuk alá rejtve, indulnak korbácsolni. A suhintgatások közben hagyományos szövegeket adnak elő. Például: „Friss, egészséges legyen az új esztendőben. Keléses ne legyen. Jól dolgozó, szófogadó legyen. Utcáról küldik, kert alul menjen. Kert alul küldik, utcáról menjen. Vízért küldik, borért menjen. Borért küldik, vízért menjen.” A suprálót pár forinttal megjutalmazzák. Dr. Domonkos János tanár Szombathely * „Újra csak a Remete-szurdok” A cikkben foglaltakat a helyszínen felülvizsgáltuk és a területet, mivel keresett kirándulóhely, turisztikailag vonzónak találjuk. Ahhoz, hogy turisztikai jellegét a Remete-szurdok völgye továbbra is fenntartsa, feltétlen komoly anyagi befektetést igényel, úgy a rendezése, mint a fejlesztése. Sajnos, hivatalunknak a jelzett terület rendezésére és továbbfejlesztésére anyagi fedezet nem áll rendelkezésre. Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal .Keid, 1968. december 31. Szépség 1969 Holnaptól kezdve a kedves olvasónő szebb, s persze fiatalabb is lesz, legalábbis, ha a divatra figyel. A divat 1969-re mind az új modellekkel, mind a frizurákkal fiatalságot, fiatalosságot ígér. Szilveszterkor és a közelgő farsangon az estélyies frizura a legérdekesebb. Konty és lökni, copf s hullámos haj egyaránt divatos. Rajzunk öt estélyi, illetve alkalmi FRIZURÁT mutat be. A rajzok sorrendjében mondjuk el a „tartalmat”. Az első fej (fenn a bal sarokban): fiatal lány hoszszú haja simán hátrafésülve, a tarkón gyönggyel hímzett selyemszalaggal copfosan öszszefogva. A frizura érdekessége a fül alá fésült tincs. A második fej szinte minden korosztálynak alkalmas esti frizura, féloldalt elválasztva, kétoldalt lágy hullámban az arcba fésülve. A díszes ékszercsat, a jobb oldalon összefogja a hajat Romantikus konty a neve a harmadik modellnek. A kontyot póthajból fésülik, kalácsfonással. A valódi és a póthajat nagy bársonymosni fogja össze. A HAJPÁNT régi divat. A 30 as években tűnt fel. A modern frizurán most ismét megjelenik, ám a helyét megváltoztatta: a homlok közepén helyezkedik el. (Negyedik fej.) Az új hajpánt ragyog a strassztól, a gyöngytől — vagy teljesem sima, ötödik fejünk ismét romantikus hajviseletet mutat. A póthajból fésült loknikat, a fejtetőn kissé hátracsúsztatva erősítik a valódi hajhoz. Ehhez a frizurához jól illik a divatos, hosszú fülbevaló. A FIATALOS kikészítés mellőzi az áru festését Az arcbőr színéhez illő alapozó, kevés púder s a szem kihangsúlyozása a divat A száj rúzs már nem olyan halvány, mint eddig. Jó mulatást és boldog új esztendőt a kedves olvasónak! ( K) KERESZTREJTVÉNY ÉV VÉGI TŰNŐDÉS Befejeződik az óév és kezdődik az eredmények és hiányosságok számbavételének rövid, de jelentős időszaka, hogyan sikerült teljesíteni a terveket. Év végi tűnődésünk némi kis közgazdasági kajánsággal párosulva, éppen a tervteljesítéssel kapcsolatos. Vízszintes 1. és függőleges 10. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: Al, EN, BE, JV, MH, ÁS). 16. „Ekés” piroshéjú sajtfajta. 17. Alaszkai folyó. 18. Belső emberi, állati szerv. 19. Tréfás, néha gúnyos, rendszerint refrénes kabarédal. 20. Női név. 21. Városon kívüli terület. 22. Igen értékes, fehér színű gyapjút termelő juhfajta. 23. Csík. 25. Mű, némi költői zamattal. 26. Maga után húz. 27. — és rendek. 1848-ig a magyar országgyűlés tagjai. 28. Olasz nagyváros. 29. Költő, történetíró (Benedek), a klasszikus ódaköltészetnek Berzsenyi előtti legnagyobb magyar mestere. 31. Magával ragad. 32. Spanyol pénzegység. 33. Ujjainak mozgásával készít valamit (pl. cigarettát). 34. Kelta eredetű nép Skóciában. 36. Fedél. 37. Athéni államférfi volt. 39. Trója más neve. 40. Bizonytalan személy. 41. Maga előtt nyom. 43. A Schelde baloldali mellékfolyója. 44. A sérült bőrfelületet borítja. 45. Német férfinév. 46. Francia drámaíró (Jean), a francia klaszszicizmus egyik legnagyobb tragédiaköltője. 47. A pártélet normájának jelzője. 48. Módszeres program. 49. Csacsi a párizsi aszfalton. 50. Aluminiumföld. 52. IPO. 53. A maláj férfiak híres ruhadarabja. 54. Idegen női név. 55. Francia zeneszerző (Maurice), a csillogó zenekari művek virtuóz mestere. 57. Orvostanhallgatónő. 58. Táncjáték 59. Természeti tünemények a téli Balatonon. 60. Borjelző. 61. soron következő. 04. Ruházati kellék. 65. Kis testű, mozgékony madár. 66. Bonyolult összetételű nitrogén tartalmú anyag, többek között a rovarok külső, kemény részének az alapanyaga. 67. Óriáskígyó. 68. A legfrisebb. 70. Erő, latinul. 71. Felemelt tétekben folytatandó ellenjáték bejelentése a kártyában. 72. Idős. 73. Becézett női név. 74. Nagyon éber, mindent észrevevő szem. 75. A kiselejtezett, ócska holmik helye. 76. Folyó a Szovjetunióban. Mocsaras deltával ömlik az Azovi-tengerbe. 77. Bátorság. FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: AI, N, NY, Nü, VA, NG, NN, LÁ, KL, Mö). 2. Zenei és énekversenyek céljaira szolgáló épület neve a régi Görögországban. A 18. és 19. században számos európai színház kapta ezt a nevet. 3. Fonál, németül. 4. Sumac művésznő, a dél-amerikai énekművészet csillaga. 5. A vérplazmától csak kisebb fehérjetartalmában különböző folyadék. 6. A hét törpe egyike. 7. Mezőgazdasági eszközök. 8. Lokomotív, röviden. 9. Lakásjelző. 10.asszonyok, régi temetési kellék. 11. Jugoszláv női név. 12. Fiatal szarvasmarha. 1s. Latin szem. névmás. 14. Egyik minisztériumunk névbetűi. 15. Trópusi kapaszkodó növény, névelővel. 19. Az 1918. évi polgári demokratikus forradalom vezető politikusa. 21. őserdő. 22 Becézett férfinév. 23. Tisztítószer. 24. Nagyobb település. 27. Ritka férfinév. 28. Olaszországi városka Dél-Tirolban. Üdülőhely. 29. Flamand festő (Comelis de), a Szépművészeti Múzeumban egy befejezetlen Családi képe és egy neki tulajdonítható Női képmása van. 30. Borókapálinka. 31. Francia folyó. 32. Tengeri rókák. 33. Olyan beszéd, amelyet rendszerint nagyobb közönséghez intéznek. 35. Költőjelző. 36. Bacilus. 38. Jellegzetes hidrotermális ásvány. Fontos ipari alapanyag. 41. Becézett női név. 42. Egy másik becézett női nevünk. 44. Kossuthdíjas Írónk. 46. Versenytárs. 47. Európa legnagyobb tava a Szovjetunióban. 48. A kártyában ideiglenesen félretett lapok. 50. Az iskolai munka ideje. 51. valami nagyszerű. 53. Egyik irányba sem. 54. Becézett női név. 55. Fogoly. 56. Szabad, mentes, németül. 57. Hegyi, bányai, a bányaműveléssel kapcsolatos. 58. Magyar vitéz, aki után Bizánc kapuját fel kellett újítani. 60. Ligeti szórakoztató eszköz. 61. Rózsa- és szőlőskertjeiről híres dél-iráni város, Háfiz szülővárosa. 62. Az elektromágnes táviró feltalálója. 63. Fiatal hajtás. 65. Lábrész. 66. Nagy Japán kikötőváros Honshu szigetén. 67. Svájci város. 69. A szolgaság jelképe. 71. Az évek sora. 72. Császári és királyi. 73. Becézett angol férfinév. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 16. sorok megfejtése. Határidő: január 9. Valló Emil* December 15-i számunk keresztrejtvényének megfejtése: Most már igazán megértem, hogy — Finnországnak manapság — miért nincsenek kiváló futói. Közöljük kedves rejtvényfejtőinkkel, hogy Januártól kezdve az eddigi 100 helyett 200 lottószelvényt sorsolunk ki hetente a rejtvények helyes megfejtői között. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek. Budapestiek: Fontó pálné, dr. Gaudy Lászlóné, Greguss Imre, Huber Mihályné, Kőhegyi Jánosné, Kulcsár István, Nagy György, dr. Nemes Rudolfné, Ürge Éva, Sehumy Hermina. Vidékiek: Antal Imre, Ábrahámhegy, dr. Babos Lászlóné. Szigetvár, Fábián Anna, Pápa, Hathy Klára, Gyula, Katona Imre. Mezőtúr, Müller Tivadarné, Győr, Skultéthy Gyuláné, ózd. Szőke Márta. Debrecen, Juhász Sándor, Szeged. Vincze Lajosné, Parád. A nyerteseknek a lottószelvényeket postán elküldjük.