Magyar Nemzet, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-12 / 35. szám

Seerda, 1969. február 1.- ÖTVEN ÉVE TÖRTÉNT Egy gyorsíró feljegyzései 1919 sorsdöntő napjai A Kossuth Könyvkiadónál .►Egy gyorsíró feljegyzései” cím­mel rövidesen megjelenik Bihari Mihály veterán újságíró, gyors­író könyve. A szerző mint a fél évszázaddal ezelőtti események krónikása pillant vissza a Ma­gyar Tanácsköztársaság dicső korszakára. Könyvéből közlünk néhány részletet. A tanácskormány megalaku­lása nagy változást jelen­tett a „Népszava” szerkesztő­ségének életében. Kun Béla gyakran kereste fel vezércikkeivel a lapot. Nagy jelentőséget tulajdonított a sajtónak, amit az is­­bizo­nyít, hogy az újságírók a leg­magasabb, a népbiztosoknak kijáró fizetést (több mint havi háromezer koronát) kaptak. Mindannyian egyforma fizetés­ben részesültünk. Akkor még nálunk is, akárcsak a Szov­jetunióban, az „egyenlősdi” járta. Munkaköröm megváltozott. Telefon-gyorsírói tevékenysé­gem jóformán megszűnt, hi­szen a proletárdiktatúra­­ ide­jén a napilapok közötti ver­senynek nem volt már jelen­tősége, nem sürgetett a napi anyagnak telefonon történő felvétele. A külpolitikai rovat­hoz helyeztek, amelynek Schö­­ner Dezső volt a gazdája. Kis részfeladattal bíztak meg. Ak­koriban ülésezett a párizsi bé­kekonferencia. A Magyar Táv­irati Iroda híreiből kellett na­ponta körülbelül egyhasábnyi anyagot összeállítanom a pári­zsi békekonferenciáról. Nem volt nehéz munka, csak a hí­rek közötti összekötő szöveget kellett megírnom. Minden ilyen összefoglalásnak napon­ta visszatérő rezüméje volt, hogy hiába határoznak bármit is a nyugati hatalmak Párizs­ban, a végső szót a nemzetkö­zi proletariátus mondja ki a biztosan elkövetkező vitágfor­­radalom nyomán. A szakma felvirágzik A szerkesztőségi elfoglaltsá­gon kívül sok társadalmi mun­kát vállaltam. A gyorsírással kapcsolatos problémák mandig nagyon foglalkoztattak, és a proletárdiktatúrában elérke­zettnek láttam az időt régebbi elgondolásaim megvalósításá­ra. A legfontosabb probléma gyorsírási téren az egységes magyar gyorsírás megalkotása volt. A fiatal gyorsíró pedagó­gusok már régóta szükségét érezték annak, hogy az ak­kor érvényben volt három gyorsírá­si rendszer — Gabelsberger— Markovits-, Stolze—Fe­nyvesy- és a Nagy Sándor-féle — he­lyett egységes gyorsírási rend­szert teremtsenek. Az oktatás érdeke is megkövetelte, hogy az iskolákban csak egyfajta gyorsírási rendszert tanítsa­nak. Néhány szocialista bará­tommal már a Károlyi-kor­mány idején arra törekedtem, hogy létrehozzuk a szocialista gyorsíróik szervezetét. A Ta­nácsköztársaság kikiáltása a­ helyzet elé állított minket­­: Úgy véltük, céljainkat jobbá tudjuk elérni, ha szakszerve­zetbe tömörülünk. Április el­sején tartotta alakuló ülését a Magyarországi Gyorsírók Szakszervezete. (Ilyen szerve­zet sem volt azóta.) Vezetőjévé engem választottak meg. A ti­zenegy tagú intéző bizottság­ban helyet foglalt Kelen Jolán (Kelem József népbiztos fele­sége), dr. Szőke Sándor ismert baloldali ügyvéd, aki a Galilei­kor perében az egyik védői tisztet töltötte be. Radikális módon láttunk hozzá a gyors­­írási problémák megoldásához. Az Országos Gyorsíró Taná­csot, amely útjában állott mindenfajta reformtörekvés­nek, feloszlattuk, és a Magyar­­országi Gyorsírók Szakszerve­zete lett a gyorsírási ügyek felső fóruma. A Közoktatás­­ügyi Népbizt­osságnál előadói státust szerveztünk, ezt dr. Szőke Sándor, a Munkás- és Katonatanácsok kibővített gyorsirodájának vezetője töl­tötte be, később nagy elfog­laltsága miatt ezzel a tisztség­gel is engem bíztak meg. Az 1919-es év a­ magyar gyorsírás reformkorszaka volt. Az egységes magyar gyorsírást a Pedagógiai Reformbizottság gyorsírási albizottsága — a gyorsírószakszervezet hathatós közreműködése mellett — két hónap alatt megalkotta. A Közoktatásügyi Népbiztosság gondoskodott a tankönyv megírásáról és a pedagógusok­nak az egységes gyorsírásra való átképzéséről. A legjobb fiatal gyorsírókkal bővítették ki a Munkás- és Katonataná­csok Gyorsirodájává vált parlamenti gyorsirodát. A be­szédíró gyorsírók képzését „mestergyorsírói” vizsgákkal biztosították. Ekkor alakult meg a Tudományos Magyar Gyorsíró Egyesület is, amely­nek elnökévé dr. Fabro Henri­ket, a gyorsírás magas foká­nak megalkotóját választották meg. A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvvezetője Április közepe táján kaptam azt a megbízást, hogy a Forra­dalmi Kormányzótanács ülé­sein mint jegyzőkönyvvezető szerepeljek. Eredetileg Révész Mihály volt a népbiztosok ta­nácsának jegyzőkönyvvezetője, ő azonban nagyarányú újság­írói elfoglaltsága miatt lemon­dott erről a megbízatásról. Ré­vész a Kormányzótanács ülé­seiről rövid jegyzőkönyvet ké­szített a hivatalos használat­ra. Ezekben csak szűkszavúan ismertette az üléseken előter­jesztett ügyeket és a Kormány­zótanács határozatait. A rész­letes gyorsírási jegyzeteket Révész nem diktálta le gép­írásba — erre akkor nem volt idő —, eltette, hogy azokat majd később felhasználhassák. Amikor én vettem át tőle a jegyzőkönyvvezetést, Révész Mihály engem is kioktatott er­re a módszerre. Megbízásom után rögtön te­lefont szereltek fel szüleim la­kásán, hogy bármikor telefo­non el tudjanak érni. (Akkor ez nagy dolog volt, Budapest lakosságához mérten aránylag kevés ember rendelkezett te­lefonnal) A Sándor-palotában A Kormányzótanács üléseit a Várban, a régi miniszterel­nöki palota — a Sándor-palo­ta — évszázados falai között tartotta, ott, ahol az előző kor­mányok minisztertanácsai is üléseztek. A palota első eme­leti, a Dunára néző nagy sa­rokterme volt az ülések szín­helye. Üvegajtók vezettek ki az óriási erkélyre, amely a te­rem mellett végighúzódott. Innen gyönyörű kilátás nyílt a a fővárosra. E tágas helyiség közepén hatalmas, téglalap alakú asztal állt, körülötte harmincan is elfértek. A fő he­lyen, a díszes támlájú széken, amely a mindenkori miniszter­­elnök helye volt, most Garbai Sándor, a Kormányzótanács elnöke ült, tőle jobbra és bal­ra a népbiztosok foglaltak he­lyet. A forradalmi időszak alatt ebben a teremben csupán annyi változás történt, hogy lekerültek a falakról Magyar­­ország egykori miniszterelnö­keinek, így Bánffy Dezsőnek, Széll Kálmánnak, Khuen-Hé­­derváry Károlyinak, Tisza Ist­vánnak és a többi díszmagyar­ba öltözött miniszterelnöknek olajjal festett arcképei. A hiányzó portrék a falon poros, szürke foltot hagytak. Bihari Mihály (Folytatjuk) ÚJDONSÁGOK! A MAGYAR LÍRA REMEKEI Qualiton hanglemezen BERZSENYI DÁNIEL Bor»« — Ond­algroween - A kocelita tél • Búcsúzat Kemenesaljatok —­ A nimrokláw — Uveltőridék barátnémhoz Csernya Mariann, Mendarot» Latulo, Sinkovtte tere, Jancsó Adrienné, Kohut Magda, Gábor Miklós VAJDA JÁNOS Az üstökös — Sirámok —­ A valu­ erdőben — Nádas tavon — Húsz év múlva — Utolsó dal Ginához — Credo Kohut Mazda, Csernus Mariann, Horváth Ferenc, Bitskey Tibor, Gábor Miklós, Sinkovits Imre GÁBOR ANDOR Kályha mellett — Az én hazam — Pillantás előre — Proletárnak rossz napokra — Jelentkező — Májút Kohut Magda, Horváth Ferrénc, Mensaro? Láezsló, Berek Kati, Sinkovits Imre, Gáti Josef ADY ENDRE Szeretném, ha vereb­esek — Ifejja nan we avaron — Egyedül a tengerrel — Előőrs aj­tó szép üzenet — Harc a Nagyúrral — A Sión hegy alatt — Torony as éjszakában Sínk­vits Imre, Bessenyei Ferenc, Gábor Miklós, Bitskey Tibor, Kohut Magda, Horváth Ferenc VAS ISTVÁN óda a tegnapi ascsenyőkhez — Vt. Apott Gáti József, Brensáres Lásd. Magyar Nemzet Tanulmánykötet a forradalomról A Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi je­lentőségével foglalkozó tanul­mánykötet jelenik meg hama­rosan az Akadémiai Kiadónál. Az első részben közük Paca Zsigmond Pál tanulmányát a Szovjetunió történelmi szere­péről, Leninről szól Andics Erzsébet és Balogh Sándor ta­nulmánya a kötet második ré­szében. A harmadik rész té­mája: a forradalom magyaror­szági hatása. Német nyelven jelenik meg a többi között Trencsényi- Waldapfel Imre Homérosztól Vergiliusig című könyve, Gegesi-Kiss Pál és Lieber­­mann Lucy Személyiségzava­rok a gyermekkorban című munkája, valamint Rényi Alf­réd műve, a Levelek a való­színűségről. A gazdasági me­chanizmus reformjáról, Friss István szerkesztésében, angol nyelven adnak ki kötetet. Olasz nyelven jelenik meg, Kardos Tibor szerkesztésében az 1967-ben Budapesten tar­tott nemzetközi italianista kongresszus anyaga. Kétezer szaktanácsadó segíti a mezőgazdasági termelést Kilencvenhárom szaktanács­­adó szerv mintegy 2000 üzem­­szervezési, növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési szakembere segítette az elmúlt évben hazánkban a mezőgaz­dasági termelést — közölték a szaktanácsadók és a termelő­szövetkezeti vezetők pénteken Veszprémben megrendezett ta­nácskozásán. Ezerhétszázhu­­szonkét egyetemi végzettségű, 150 tudományos fokozattal rendelkező szakember, továb­bá csaknem 100 egyetemi ta­nár kapcsolódott be e fontos munkába. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének ez az új formája ma már behálózza az ország egész területét. A szaktanácsadók munkáját még sajnos, azok a közös gazdasá­gok veszik legkevésbé igénybe amelyek a legjobban rászorul­nának, mivel a szakmai segít­séget meg kell fizetni és erre csak a már" eleve megalapo­zott gazdaságoknak van meg az anyagi lehetőségük. Pörkölt-konvoj Kecskemétről Münchenbe Tizenöt esztendővel ezelőtt alakult meg a Földművesszö­­vekezeti Országos Kivitelező és Tervező Vállalat. Első fel­adata nagyon szerény volt, egy régi falusi boltot kellett újjá­varázsolnia. Meglevő falusi üz­lethelyiségek, kisebb italboltok tucatjaira várt akkoriban a korszerűsítés. Sok faluban ezek voltak az első építkezé­sek. — Ma már évente körülbe­lül 600 millió forint értékben építkeznek az országban a mi terveink alapján — mondja Békés László, a vállalat igaz­gatója. — Új üzleteket, áruhá­zakat, italboltokat, presszókat, csárdákat, hoteleket tervezünk elsősorban. Újabban a beruhá­zások lebonyolítását is vállal­juk, a hatósági engedélyek megszerzésétől az épület mű­szaki átadásáig minden mun­kát. Ahhoz, hogy lassan megvál­tozott a falu képe, hozzátar­tozik ennek a vállalatnak 15 éves munkája is. Alig van már nagyobb helység az or­szágban, ahol ne épült vagy ne bővült volna az üzlethálózat, ahol nem avattak az utóbbi esztendőkben új üzletet, áru­házat, cukrászdát vagy csár­dát. Új színfoltok ezek a léte­sítmények az utak mentén is. A Szövetkezeti Tervező Válla­lat építette fel a Sió-csárdát Szekszárdon, a Cápát a bala­toni úton, a Mókust, a füredi Halászcsárdát.­­• Mi terveztük a Halász­­bástyán is a háromszintes ven­déglátóipari egységet, amelyet májusban nyitnak majd meg. A bástya északi tornyát alakí­tottuk át, a felső szinten presz­­szót rendeznek majd be, a kö­zépszinten vendéglőt, s az alsó folyosókon pedig borozót nyit­nak. Tízmillió forint beruhá­zással épült meg, és Budapest egyik reprezentatív helyisége lesz. — A csárdák, hotelek, üzle­tek és presszók mellett terve­zünk újabban hűtőtárolókat is — tájékoztat az igazgató. — Eddig 8400 vagon befogadó­­képességű hűtőtároló épült a mi terveink alapján. A legna­gyobb Nyíregyházán. Különö­sen jelentősek a MÉK gyü­mölcsfeldolgozó telepein léte­sített hűtőházak és manipulá­ciós termek. Az új gazdasági mechaniz­mus k­e két esztendeje felpezsdí­tette­ a szövetkezetek vállalko­zó kedvét. Ennek az eredmé­nye a Kecskeméten létesült ételgyár is. Az itt készülő ma­gyaros ételeket, közöttük a paprikás pörköltet mélyhűtik, majd kamionokon szállítják Nyugat-Németországba. Kecs­keméttől Münchenig utazik a fagyasztott pörkölt konvojban, s igen nagy kereslet mutatko­zik iránta.­­ Ma már annyira össze­szokott a mi tervezőgárdánk (összesen 320 fő, ebből 150 a mérnök és technikus), hogy nagyobb feladatokra is vállal­kozik. Szőlőfeldolgozó, bortá­roló, állattartó épületeket is tervezünk és külföldről is ka­punk megrendeléseket. Cseh­szlovákiának hűtőházakat épí­tünk, de kapcsolatunk van a Szovjetunióval is. Újabban közvetlen kapcso­latot létesített a vállalat hazai megrendelőivel is, 16 megyé­ben tart fenn kirendeltsége­ket. Az itt dolgozó szakembe­rek szolgáltatásokat is vállal­nak és hasznos tanácsokat ad­nak a hozzájuk forduló falusi szövetkezeteknek. (I) 5 Iflap­áma a csehszlovák—szovjet lignzo­en A VILATI szakemberei elkészültek a munka első részével Magyar szakemberek, ter­vezték a Kijev és Pozsony között épült, szovjet energiát szállító földgázvezeték auto­matikus mérőállomásait és a rendszer működését ellenőr­ző diszpécserközpontot. A földgázvezeték Ungvár kör­nyékén lépi át a szovjet ha­tárt. Kassán keresztül, Szlo­vákia déli részén vezet Po­­zsonyig. A csomópontokban és azokon a helyeken, ahol a vezeték elágazik, összesen ti­zennyolc mérőállomást sze­relnek fel, többségében ma­gyar műszerekkel. Az állo­mások egy része kezelősze­mélyzet nélkül, csak az auto­matikus műszerek segítségével működik. Befejeződött a munka első része, Vágsellyéig megépült az új szakasz. Az új vezeték itt csatlakozik a régi cseh­szlovák országos hálózathoz, amely Pozsonyon át Brno és Prága felé továbbítja az ener­giát. Tizenhárom mérőállomás már működik. Az üzembe­­helyezési próbákon a magyar műszerek kifogástalanul re­gisztrálták az adatokat. Je­lenleg a telemechanikus rend­szer üzembe helyezésén, a pozsonyi diszpécserközpont és az egyes állomások össze­hangolásán dolgoznak. A diszpécserközpont Az automatikus rendszer tervezését, a helyszíni munká­latok irányítását, művezeté­sét, valamint az üzemibe he­lyezést és a kezelőszemélyzet betanítását fővállalkozásban a Villamos Automatikai Inté­zet végezte. Az itthoniak mellett ez az első ilyen nagy­szabású külföldi vállalkozá­suk. A munka értéke mintegy 40 millió forint. Horváth Bé­lával, az intézet főosztályve­zetőjével beszélgetünk erről a munkáról. * — 1966-ban kötött külkeres­kedelmi szerződést a Metrim­­pex a csehszlovák Kovo-cég­gel — mondja. — A vezeték­­rendszer mentén épülő mérő­állomások felszerelését és a rendszer ,„szívét” jelentő diszpécserközpontot rendelték meg Magyarországtól.­­- Amikor elkezdtük a földgáz automatika rendszer tervezését, még nem rendel­keztünk megfelelő teljes ma­gyar műszerállománnyal. A berendezések egy kisebb ré­szét angol importból szerez­tük be. A szerződéskötéssel egyidőben társvállalkozónk,­ a Mechanikai Mérőműszerek Gyára megkezdte az automa­tikus távközlőrendszer terve­zését és gyártását. A több mint 1000 kilométer hosszú vonal mentén a Telemaut­­rendszer teremti meg a kap­csolatot az egyes állomások és a pozsonyi diszpécserköz­pont között. A telemechanikus rendszer tervezésével és gyártásával másfél év alatt készültek el. A megbízhatóság és pontosság itt létkérdés. Egyetlen apró hibának is beláthatatlan kö­vetkezményei lehetnek.­­ A csőrendszeren átáram­­ló gáz mennyiségét, nyomá­sát, a fajsúlyt, nedvességtar­talmat és a hőfokot külön műszerek mérik. Az üzembiz­tosság érdekében a diszpécser ezekre úgynevezett alapérté­keket állapít meg. A központ­ban az ügyletes diszpécser a szükségnek megfelelően intéz­kedik, ha jelzést kap. Irányítás 600 kilométerről — A mérési adatok közlése az állomásokról automat­iku­san, a kívánt ciklusoknak megfelelően történhet vagy a diszpécser meghívására akár huzamosabb ideig is a felszó­lított állomás szolgáltatja az adatokat. A központ telefo­non egyenként is hívhatja az egyes állomásokat és ugyan­akkor automatikus vezérlési utasításokat is kiadhat. Sza­bályozhatja például a gáz áramlását, akár 600 kilométer távolságból működésbe hozhat egy szelepet. A diszpécserköz­­pontot úgy terveztük meg, hogy a későbbiekben további állomások is bekapcsolhatók legyenek a központba és a kapott adatokat számítógépbe táplálva, lehetőség nyíljon az optimális értékelésre, az inga­dozáshoz alkalmazkodó azon­nali szabályozásra. A gyors és pontos munka, a fejlődés igényeit is figye­lembe vevő, előrelátó terve­zés kivívta a csehszlovák ren­delő elismerését. Az elmúlt évben szerződést kötöttek Ausztriával a szovjet földgáz egy részének továbbítására. Felmerült az az elképzelés, hogy az osztrák leágazáshoz szükséges mérőállomás fel­szerelését a magyar szakem­berekre bízzák. Újabb megbízás — Ehhez természetesen az is szükséges, hogy a még hát­ralevő állomásokat, amelye­ket komplett szereléssel vál­laltunk el, kifogástalanul, megrendelőnk teljes megelé­gedésére adjuk át. Minden reményünk megvan erre. A közös munkában barátot, jó segítőtársat találtunk egymás­ban. Csehszlovákia most ké­szül fel intenzívebben a föld­gáz felhasználására. A gáz­program nálunk egy-két esz­tendővel korábban indult meg, tapasztalatainkat szíve­sen felhasználják. — A gáztüzelésű kazánok­ra való áttéréshez — a tát-é­rai szállodák fűtését 1971-ig gázzal akarják megoldani —, tőlünk kértek készülékeket és berendezéseket, ezeket már meg is rendelték magyar vál­lalatoknál. Tárgyalunk a Kas­sai Kelet-Szlovákiai Vasmű energiahordozó diszpécserköz­pontjának tervezéséről és va­lószínűleg nálunk rendelik meg a morva világító gáz­­rendszerének diszpécserköz­pontját is. Új vonása ezeknek a munkáknak, hogy a terve­zéstől kezdve a gyártáson és a szállításon át egészen a helyszíni szerelésig mindent mi végeznénk. A VILATI szakembereinek munkájára a Szovjetunióban is felfigyeltek. Ajánlatot kér­tek egy mérőállomás felsze­relésére. Sárvári Márta

Next