Magyar Nemzet, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-12 / 35. szám
Seerda, 1969. február 1.- ÖTVEN ÉVE TÖRTÉNT Egy gyorsíró feljegyzései 1919 sorsdöntő napjai A Kossuth Könyvkiadónál .►Egy gyorsíró feljegyzései” címmel rövidesen megjelenik Bihari Mihály veterán újságíró, gyorsíró könyve. A szerző mint a fél évszázaddal ezelőtti események krónikása pillant vissza a Magyar Tanácsköztársaság dicső korszakára. Könyvéből közlünk néhány részletet. A tanácskormány megalakulása nagy változást jelentett a „Népszava” szerkesztőségének életében. Kun Béla gyakran kereste fel vezércikkeivel a lapot. Nagy jelentőséget tulajdonított a sajtónak, amit az isbizonyít, hogy az újságírók a legmagasabb, a népbiztosoknak kijáró fizetést (több mint havi háromezer koronát) kaptak. Mindannyian egyforma fizetésben részesültünk. Akkor még nálunk is, akárcsak a Szovjetunióban, az „egyenlősdi” járta. Munkaköröm megváltozott. Telefon-gyorsírói tevékenységem jóformán megszűnt, hiszen a proletárdiktatúra idején a napilapok közötti versenynek nem volt már jelentősége, nem sürgetett a napi anyagnak telefonon történő felvétele. A külpolitikai rovathoz helyeztek, amelynek Schöner Dezső volt a gazdája. Kis részfeladattal bíztak meg. Akkoriban ülésezett a párizsi békekonferencia. A Magyar Távirati Iroda híreiből kellett naponta körülbelül egyhasábnyi anyagot összeállítanom a párizsi békekonferenciáról. Nem volt nehéz munka, csak a hírek közötti összekötő szöveget kellett megírnom. Minden ilyen összefoglalásnak naponta visszatérő rezüméje volt, hogy hiába határoznak bármit is a nyugati hatalmak Párizsban, a végső szót a nemzetközi proletariátus mondja ki a biztosan elkövetkező vitágforradalom nyomán. A szakma felvirágzik A szerkesztőségi elfoglaltságon kívül sok társadalmi munkát vállaltam. A gyorsírással kapcsolatos problémák mandig nagyon foglalkoztattak, és a proletárdiktatúrában elérkezettnek láttam az időt régebbi elgondolásaim megvalósítására. A legfontosabb probléma gyorsírási téren az egységes magyar gyorsírás megalkotása volt. A fiatal gyorsíró pedagógusok már régóta szükségét érezték annak, hogy az akkor érvényben volt három gyorsírási rendszer — Gabelsberger— Markovits-, Stolze—Fenyvesy- és a Nagy Sándor-féle — helyett egységes gyorsírási rendszert teremtsenek. Az oktatás érdeke is megkövetelte, hogy az iskolákban csak egyfajta gyorsírási rendszert tanítsanak. Néhány szocialista barátommal már a Károlyi-kormány idején arra törekedtem, hogy létrehozzuk a szocialista gyorsíróik szervezetét. A Tanácsköztársaság kikiáltása a helyzet elé állított minket: Úgy véltük, céljainkat jobbá tudjuk elérni, ha szakszervezetbe tömörülünk. Április elsején tartotta alakuló ülését a Magyarországi Gyorsírók Szakszervezete. (Ilyen szervezet sem volt azóta.) Vezetőjévé engem választottak meg. A tizenegy tagú intéző bizottságban helyet foglalt Kelen Jolán (Kelem József népbiztos felesége), dr. Szőke Sándor ismert baloldali ügyvéd, aki a Galileikor perében az egyik védői tisztet töltötte be. Radikális módon láttunk hozzá a gyorsírási problémák megoldásához. Az Országos Gyorsíró Tanácsot, amely útjában állott mindenfajta reformtörekvésnek, feloszlattuk, és a Magyarországi Gyorsírók Szakszervezete lett a gyorsírási ügyek felső fóruma. A Közoktatásügyi Népbiztosságnál előadói státust szerveztünk, ezt dr. Szőke Sándor, a Munkás- és Katonatanácsok kibővített gyorsirodájának vezetője töltötte be, később nagy elfoglaltsága miatt ezzel a tisztséggel is engem bíztak meg. Az 1919-es év a magyar gyorsírás reformkorszaka volt. Az egységes magyar gyorsírást a Pedagógiai Reformbizottság gyorsírási albizottsága — a gyorsírószakszervezet hathatós közreműködése mellett — két hónap alatt megalkotta. A Közoktatásügyi Népbiztosság gondoskodott a tankönyv megírásáról és a pedagógusoknak az egységes gyorsírásra való átképzéséről. A legjobb fiatal gyorsírókkal bővítették ki a Munkás- és Katonatanácsok Gyorsirodájává vált parlamenti gyorsirodát. A beszédíró gyorsírók képzését „mestergyorsírói” vizsgákkal biztosították. Ekkor alakult meg a Tudományos Magyar Gyorsíró Egyesület is, amelynek elnökévé dr. Fabro Henriket, a gyorsírás magas fokának megalkotóját választották meg. A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvvezetője Április közepe táján kaptam azt a megbízást, hogy a Forradalmi Kormányzótanács ülésein mint jegyzőkönyvvezető szerepeljek. Eredetileg Révész Mihály volt a népbiztosok tanácsának jegyzőkönyvvezetője, ő azonban nagyarányú újságírói elfoglaltsága miatt lemondott erről a megbízatásról. Révész a Kormányzótanács üléseiről rövid jegyzőkönyvet készített a hivatalos használatra. Ezekben csak szűkszavúan ismertette az üléseken előterjesztett ügyeket és a Kormányzótanács határozatait. A részletes gyorsírási jegyzeteket Révész nem diktálta le gépírásba — erre akkor nem volt idő —, eltette, hogy azokat majd később felhasználhassák. Amikor én vettem át tőle a jegyzőkönyvvezetést, Révész Mihály engem is kioktatott erre a módszerre. Megbízásom után rögtön telefont szereltek fel szüleim lakásán, hogy bármikor telefonon el tudjanak érni. (Akkor ez nagy dolog volt, Budapest lakosságához mérten aránylag kevés ember rendelkezett telefonnal) A Sándor-palotában A Kormányzótanács üléseit a Várban, a régi miniszterelnöki palota — a Sándor-palota — évszázados falai között tartotta, ott, ahol az előző kormányok minisztertanácsai is üléseztek. A palota első emeleti, a Dunára néző nagy sarokterme volt az ülések színhelye. Üvegajtók vezettek ki az óriási erkélyre, amely a terem mellett végighúzódott. Innen gyönyörű kilátás nyílt a a fővárosra. E tágas helyiség közepén hatalmas, téglalap alakú asztal állt, körülötte harmincan is elfértek. A fő helyen, a díszes támlájú széken, amely a mindenkori miniszterelnök helye volt, most Garbai Sándor, a Kormányzótanács elnöke ült, tőle jobbra és balra a népbiztosok foglaltak helyet. A forradalmi időszak alatt ebben a teremben csupán annyi változás történt, hogy lekerültek a falakról Magyarország egykori miniszterelnökeinek, így Bánffy Dezsőnek, Széll Kálmánnak, Khuen-Héderváry Károlyinak, Tisza Istvánnak és a többi díszmagyarba öltözött miniszterelnöknek olajjal festett arcképei. A hiányzó portrék a falon poros, szürke foltot hagytak. Bihari Mihály (Folytatjuk) ÚJDONSÁGOK! A MAGYAR LÍRA REMEKEI Qualiton hanglemezen BERZSENYI DÁNIEL Bor»« — Ondalgroween - A kocelita tél • Búcsúzat Kemenesaljatok — A nimrokláw — Uveltőridék barátnémhoz Csernya Mariann, Mendarot» Latulo, Sinkovtte tere, Jancsó Adrienné, Kohut Magda, Gábor Miklós VAJDA JÁNOS Az üstökös — Sirámok — A valu erdőben — Nádas tavon — Húsz év múlva — Utolsó dal Ginához — Credo Kohut Mazda, Csernus Mariann, Horváth Ferenc, Bitskey Tibor, Gábor Miklós, Sinkovits Imre GÁBOR ANDOR Kályha mellett — Az én hazam — Pillantás előre — Proletárnak rossz napokra — Jelentkező — Májút Kohut Magda, Horváth Ferrénc, Mensaro? Láezsló, Berek Kati, Sinkovits Imre, Gáti Josef ADY ENDRE Szeretném, ha verebesek — Ifejja nan we avaron — Egyedül a tengerrel — Előőrs ajtó szép üzenet — Harc a Nagyúrral — A Sión hegy alatt — Torony as éjszakában Sínkvits Imre, Bessenyei Ferenc, Gábor Miklós, Bitskey Tibor, Kohut Magda, Horváth Ferenc VAS ISTVÁN óda a tegnapi ascsenyőkhez — Vt. Apott Gáti József, Brensáres Lásd. Magyar Nemzet Tanulmánykötet a forradalomról A Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentőségével foglalkozó tanulmánykötet jelenik meg hamarosan az Akadémiai Kiadónál. Az első részben közük Paca Zsigmond Pál tanulmányát a Szovjetunió történelmi szerepéről, Leninről szól Andics Erzsébet és Balogh Sándor tanulmánya a kötet második részében. A harmadik rész témája: a forradalom magyarországi hatása. Német nyelven jelenik meg a többi között Trencsényi- Waldapfel Imre Homérosztól Vergiliusig című könyve, Gegesi-Kiss Pál és Liebermann Lucy Személyiségzavarok a gyermekkorban című munkája, valamint Rényi Alfréd műve, a Levelek a valószínűségről. A gazdasági mechanizmus reformjáról, Friss István szerkesztésében, angol nyelven adnak ki kötetet. Olasz nyelven jelenik meg, Kardos Tibor szerkesztésében az 1967-ben Budapesten tartott nemzetközi italianista kongresszus anyaga. Kétezer szaktanácsadó segíti a mezőgazdasági termelést Kilencvenhárom szaktanácsadó szerv mintegy 2000 üzemszervezési, növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési szakembere segítette az elmúlt évben hazánkban a mezőgazdasági termelést — közölték a szaktanácsadók és a termelőszövetkezeti vezetők pénteken Veszprémben megrendezett tanácskozásán. Ezerhétszázhuszonkét egyetemi végzettségű, 150 tudományos fokozattal rendelkező szakember, továbbá csaknem 100 egyetemi tanár kapcsolódott be e fontos munkába. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének ez az új formája ma már behálózza az ország egész területét. A szaktanácsadók munkáját még sajnos, azok a közös gazdaságok veszik legkevésbé igénybe amelyek a legjobban rászorulnának, mivel a szakmai segítséget meg kell fizetni és erre csak a már" eleve megalapozott gazdaságoknak van meg az anyagi lehetőségük. Pörkölt-konvoj Kecskemétről Münchenbe Tizenöt esztendővel ezelőtt alakult meg a Földművesszövekezeti Országos Kivitelező és Tervező Vállalat. Első feladata nagyon szerény volt, egy régi falusi boltot kellett újjávarázsolnia. Meglevő falusi üzlethelyiségek, kisebb italboltok tucatjaira várt akkoriban a korszerűsítés. Sok faluban ezek voltak az első építkezések. — Ma már évente körülbelül 600 millió forint értékben építkeznek az országban a mi terveink alapján — mondja Békés László, a vállalat igazgatója. — Új üzleteket, áruházakat, italboltokat, presszókat, csárdákat, hoteleket tervezünk elsősorban. Újabban a beruházások lebonyolítását is vállaljuk, a hatósági engedélyek megszerzésétől az épület műszaki átadásáig minden munkát. Ahhoz, hogy lassan megváltozott a falu képe, hozzátartozik ennek a vállalatnak 15 éves munkája is. Alig van már nagyobb helység az országban, ahol ne épült vagy ne bővült volna az üzlethálózat, ahol nem avattak az utóbbi esztendőkben új üzletet, áruházat, cukrászdát vagy csárdát. Új színfoltok ezek a létesítmények az utak mentén is. A Szövetkezeti Tervező Vállalat építette fel a Sió-csárdát Szekszárdon, a Cápát a balatoni úton, a Mókust, a füredi Halászcsárdát.• Mi terveztük a Halászbástyán is a háromszintes vendéglátóipari egységet, amelyet májusban nyitnak majd meg. A bástya északi tornyát alakítottuk át, a felső szinten preszszót rendeznek majd be, a középszinten vendéglőt, s az alsó folyosókon pedig borozót nyitnak. Tízmillió forint beruházással épült meg, és Budapest egyik reprezentatív helyisége lesz. — A csárdák, hotelek, üzletek és presszók mellett tervezünk újabban hűtőtárolókat is — tájékoztat az igazgató. — Eddig 8400 vagon befogadóképességű hűtőtároló épült a mi terveink alapján. A legnagyobb Nyíregyházán. Különösen jelentősek a MÉK gyümölcsfeldolgozó telepein létesített hűtőházak és manipulációs termek. Az új gazdasági mechanizmus ke két esztendeje felpezsdítette a szövetkezetek vállalkozó kedvét. Ennek az eredménye a Kecskeméten létesült ételgyár is. Az itt készülő magyaros ételeket, közöttük a paprikás pörköltet mélyhűtik, majd kamionokon szállítják Nyugat-Németországba. Kecskeméttől Münchenig utazik a fagyasztott pörkölt konvojban, s igen nagy kereslet mutatkozik iránta. Ma már annyira összeszokott a mi tervezőgárdánk (összesen 320 fő, ebből 150 a mérnök és technikus), hogy nagyobb feladatokra is vállalkozik. Szőlőfeldolgozó, bortároló, állattartó épületeket is tervezünk és külföldről is kapunk megrendeléseket. Csehszlovákiának hűtőházakat építünk, de kapcsolatunk van a Szovjetunióval is. Újabban közvetlen kapcsolatot létesített a vállalat hazai megrendelőivel is, 16 megyében tart fenn kirendeltségeket. Az itt dolgozó szakemberek szolgáltatásokat is vállalnak és hasznos tanácsokat adnak a hozzájuk forduló falusi szövetkezeteknek. (I) 5 Iflapáma a csehszlovák—szovjet lignzoen A VILATI szakemberei elkészültek a munka első részével Magyar szakemberek, tervezték a Kijev és Pozsony között épült, szovjet energiát szállító földgázvezeték automatikus mérőállomásait és a rendszer működését ellenőrző diszpécserközpontot. A földgázvezeték Ungvár környékén lépi át a szovjet határt. Kassán keresztül, Szlovákia déli részén vezet Pozsonyig. A csomópontokban és azokon a helyeken, ahol a vezeték elágazik, összesen tizennyolc mérőállomást szerelnek fel, többségében magyar műszerekkel. Az állomások egy része kezelőszemélyzet nélkül, csak az automatikus műszerek segítségével működik. Befejeződött a munka első része, Vágsellyéig megépült az új szakasz. Az új vezeték itt csatlakozik a régi csehszlovák országos hálózathoz, amely Pozsonyon át Brno és Prága felé továbbítja az energiát. Tizenhárom mérőállomás már működik. Az üzembehelyezési próbákon a magyar műszerek kifogástalanul regisztrálták az adatokat. Jelenleg a telemechanikus rendszer üzembe helyezésén, a pozsonyi diszpécserközpont és az egyes állomások összehangolásán dolgoznak. A diszpécserközpont Az automatikus rendszer tervezését, a helyszíni munkálatok irányítását, művezetését, valamint az üzemibe helyezést és a kezelőszemélyzet betanítását fővállalkozásban a Villamos Automatikai Intézet végezte. Az itthoniak mellett ez az első ilyen nagyszabású külföldi vállalkozásuk. A munka értéke mintegy 40 millió forint. Horváth Bélával, az intézet főosztályvezetőjével beszélgetünk erről a munkáról. * — 1966-ban kötött külkereskedelmi szerződést a Metrimpex a csehszlovák Kovo-céggel — mondja. — A vezetékrendszer mentén épülő mérőállomások felszerelését és a rendszer ,„szívét” jelentő diszpécserközpontot rendelték meg Magyarországtól.- Amikor elkezdtük a földgáz automatika rendszer tervezését, még nem rendelkeztünk megfelelő teljes magyar műszerállománnyal. A berendezések egy kisebb részét angol importból szereztük be. A szerződéskötéssel egyidőben társvállalkozónk, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára megkezdte az automatikus távközlőrendszer tervezését és gyártását. A több mint 1000 kilométer hosszú vonal mentén a Telemautrendszer teremti meg a kapcsolatot az egyes állomások és a pozsonyi diszpécserközpont között. A telemechanikus rendszer tervezésével és gyártásával másfél év alatt készültek el. A megbízhatóság és pontosság itt létkérdés. Egyetlen apró hibának is beláthatatlan következményei lehetnek. A csőrendszeren átáramló gáz mennyiségét, nyomását, a fajsúlyt, nedvességtartalmat és a hőfokot külön műszerek mérik. Az üzembiztosság érdekében a diszpécser ezekre úgynevezett alapértékeket állapít meg. A központban az ügyletes diszpécser a szükségnek megfelelően intézkedik, ha jelzést kap. Irányítás 600 kilométerről — A mérési adatok közlése az állomásokról automatikusan, a kívánt ciklusoknak megfelelően történhet vagy a diszpécser meghívására akár huzamosabb ideig is a felszólított állomás szolgáltatja az adatokat. A központ telefonon egyenként is hívhatja az egyes állomásokat és ugyanakkor automatikus vezérlési utasításokat is kiadhat. Szabályozhatja például a gáz áramlását, akár 600 kilométer távolságból működésbe hozhat egy szelepet. A diszpécserközpontot úgy terveztük meg, hogy a későbbiekben további állomások is bekapcsolhatók legyenek a központba és a kapott adatokat számítógépbe táplálva, lehetőség nyíljon az optimális értékelésre, az ingadozáshoz alkalmazkodó azonnali szabályozásra. A gyors és pontos munka, a fejlődés igényeit is figyelembe vevő, előrelátó tervezés kivívta a csehszlovák rendelő elismerését. Az elmúlt évben szerződést kötöttek Ausztriával a szovjet földgáz egy részének továbbítására. Felmerült az az elképzelés, hogy az osztrák leágazáshoz szükséges mérőállomás felszerelését a magyar szakemberekre bízzák. Újabb megbízás — Ehhez természetesen az is szükséges, hogy a még hátralevő állomásokat, amelyeket komplett szereléssel vállaltunk el, kifogástalanul, megrendelőnk teljes megelégedésére adjuk át. Minden reményünk megvan erre. A közös munkában barátot, jó segítőtársat találtunk egymásban. Csehszlovákia most készül fel intenzívebben a földgáz felhasználására. A gázprogram nálunk egy-két esztendővel korábban indult meg, tapasztalatainkat szívesen felhasználják. — A gáztüzelésű kazánokra való áttéréshez — a tát-érai szállodák fűtését 1971-ig gázzal akarják megoldani —, tőlünk kértek készülékeket és berendezéseket, ezeket már meg is rendelték magyar vállalatoknál. Tárgyalunk a Kassai Kelet-Szlovákiai Vasmű energiahordozó diszpécserközpontjának tervezéséről és valószínűleg nálunk rendelik meg a morva világító gázrendszerének diszpécserközpontját is. Új vonása ezeknek a munkáknak, hogy a tervezéstől kezdve a gyártáson és a szállításon át egészen a helyszíni szerelésig mindent mi végeznénk. A VILATI szakembereinek munkájára a Szovjetunióban is felfigyeltek. Ajánlatot kértek egy mérőállomás felszerelésére. Sárvári Márta