Magyar Nemzet, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-16 / 63. szám

14 Hol a név­jegyünk ? Múlt évben kb. 4,3 millió külföldi kereste fel hazánkat. De ha megkérdeznénk őket, hogy mennyivel tudnak töb­bet rólunk, népünk életéről, történelméről, kultúrájáról, akkor elég siralmas eredményt kapnánk. Pedig egyetlen or­szág számára sem közömbös, hogyan vélekedik róla a világ. Igazi értékeink széles körű be­mutatása, propagálása ezért volna mindannyiunk közös ér­deke. Ezen a téren minden ide­genforgalmi szerv, a közleke­dés, a szálloda- és vendéglátó­­ipar — funkciójából adódóan — komoly és felelősségteljes szerepet játszik (akár akarja, akár nem!). Az átutazó vagy idelátogató vendégekkel első­sorban ők foglalkoznak, így minden tevékenységükkel az országról alkotott nemzetközi véleményt is formálják! Ezt a véleményformáló feladatot felkészülten és tudatosan kel­lene vállalniuk és ellátniuk — ezt kívánja az ország érdeke. A feladat ellátásához szüksé­ges lépéseket akkor is meg kellene tenniük, ha közvetlen anyagi haszonnal nem járnak; valójában ezek — legalább reklám szinten — az egyes vállalatok, intézmények szá­mára közvetlenül is előnyö­sek. Magyarországon nemcsak a biológiai alapfunkciók szint­jén lehet szórakozni. Erre rá­döbbenhet a „kedves vendég”, ha időt és fáradságot nem kí­mélve megpróbál tájékozódni (de ez még „bennszülött” szá­mára sem könnyű feladat). A vendégek zöme azonban elvár annyit, hogy elébetárják a le­hetőségeket, helyébe hozzák az ismertetőket, elintézzék he­lyette (vagy legalább meg­könnyítsék) a szervezési, ad­minisztratív ügyeket. Már a külföldi utazási iro­dákban, az IBUSZ, a MALÉV kirendeltségein ajánlani, áru­sítani kellene idegen nyelvű kiadványainkat, a múzeumok, kiállítások prospektusait. Az ideutazó vendégek jó része vo­naton érkezik és a tranzituta­sok fele (kb. 0,5 millió ember) szinte csak itt érhető el. Miért nem árusítja az Utasellátó a nemzetközi vonalakon idegen nyelvű útikönyveinket? A gépkocsin, autóbuszon érkezők a benzinkutaknál „tankolhas­sanak” ezekből is. Minden jelentősebb szállo­dában lehetne házikönyvtár. Ezekben elsősorban magyar művek különböző nyelvű for­dításai szerepeljenek, továbbá Magyarországról, az adott táj­egységről szóló könyvek és ál­talában magyar vonatkozású kiadványok. Mindezeket a vendégek kölcsönözhessék, ugyanakkor tegyék lehetővé a könyvek megvásárlását is (megfelelő raktárkészletből, amit az Állami Könyvterjesz­tő pl. bizományba kiad a szál­lodáknak). A külföldi lapok mellett az itthon megjelenő idegen nyelvű újságok, folyó­iratok is rendelkezésre állja­nak. A szállodákban klubszobát létesíthetnének, ahol az emlí­tett házikönyvtár mellett pL egy zeneszekrény és egy — fő­ként hazai lemezekből álló — hanglemezgyűjtemény is len­ne, amelyet a vendégek szaba­don használhatnak. A leme­zek megrendelését, ill. megvá­sárlását biztosítani kellene. „Mini-Rózsavölgyi”­ minden szállodában? Igen. És lenne forgalmuk. Az egyes szállodák önálló túraszervezéssel bizto­síthatnák, hogy vendégeik megismerjék az ország termé­szeti és kulturális értékeit. Minden múzeumban lehes­sen találni szakképzett, több nyelven beszélő ügyeletet, akik előzetes bejelentés nél­kül is, bármikor végigkísérik a látogatókat. Diákok, egye­temi hallgatók, nyugdíjasok bevonásával, esetleg a Haza-Örömmel olvastuk a Ma­gyar Nemzetben a Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építési főosztályának tájékoz­tatását, mely szerint mégsem építenek toronyházakat a Sas­hegyre. Hasonló megnyugtató tájékoztatást szeretnénk ol­vasni a Szabadság-hegy lejtő­jével kapcsolatban is, ahová a lapjuk december 18-i számá­ban megjelent „Buda egyik legnagyobb lakótelepe épül a Szabadság-hegy lejtőjén” cí­mű cikkük szerint szintén 10— 12 emeletes magasházakat ter­veznek. Ha lehet is egy fennálló rendelet szerint az övezeti elő­írásoktól eltérő beépítést en­gedélyezni, mégsem célszerű ezzel a lehetőséggel oly túl­zott mértékben élni, hogy az ide előírt 1—2 emeletes épü­letek helyett 10—12 emeletes épületeket engedélyeznek. Ha megnézzük a Szabadság­­hegy szóban forgó lejtőjét, an­nak jellegét, kilátását, min­denki érzi, hogy az idevonat­kozó előírásokban levő két­emeletes korlátozás indokolt, í­ias Népfront támogatása ré­vén megoldható a kérdés. ... folytathatnánk. A meg­valósításhoz viszonylag kevés pénz kell, annál több felelős­ségérzet és „rugalmasság”. Évente 4 millió barátot sze­rezhetünk — csak rajtunk múlik. S. L. és az Budának a szépségét vé­di. Jó lenne, ha az illetékesek — a Sashegyhez hasonlóan — a szabadság-hegyi lejtő kérdé­sével is újra foglalkoznának. Mindenki örül, hogy sok új lakótelep épül és ezeknél ki kell használni a magas házak nyújtotta előnyöket, de csak ott, ahol annak hátrányai ily mértékben nem jelentkeznek. E.­­. Hosszúhajúak... Kis adalék ahhoz a vitához, mely a „hosszúhajúak” körül zajlik. A héten a Lumumba utcá­ban egy személyautó elütött egy fekete macskát. A gázoló hátranézett, szemügyre vette áldozatát, aztán beletaposott a gázba. Nem sokkal a baleset után egy másik személyautó jött arra. Megállt, kiszállt belőle két „hosszúhajú”; a sebesült, átért cicát gyöngéden felemel­ték, betették a kocsiba s fel­tehetően kórházba vitték. A gázoló — jól megnéztem magamnak — nem tartozott a „hosszúhajúak” szektájába. (d. m.) És a szabadság-hegyi magasházak? A börzsönyi hegyi mentők siralmas helyzete Már két éve működik a Bör­zsönyben, Nagy­hideg-hegyen a „Hegyi Mentők” állomása. Ezt a húsz fős csoportot a Magyar Természetbarátok Szövetsége kezdeményezésére, a Magyar Vöröskereszt és a Turistahá­zakat Kezelő Vállalat megbí­zásából Szebényi Géza, az MTSZ Sítúra Bizottság vezető­je hívta életre. Kiképzés után megindult a szolgálat minden szombat és vasárnap a téli idényben. A turistaház bizto­sított egy négyágyas szobát, ahol a jótékonysági alapon összeszedett felszereléssel be­rendezkedtünk. A Budapesti Természetbarátok Szövetsége biztosította a szolgálatosok útiköltségét és étkezését. Az első év már bőven adott munkát, sok esetben kellett segítséget nyújtani. A máso­dik évünk nehezen kezdődött. A Turistaházakat Kezelő Vál­lalat visszavonta a négyágyas szobát és adott egy kicsi he­lyiséget, ahová befért egy emeletes ágy és egy kályha. Így a szolgálatosok száma kényszerűségből két főre csökkent. A BTSZ megszün­tette az útiköltség és étkezés kifizetését. Ennek ellenére, minden szolgálatos a beosztá­sának megfelelően, saját költ­ségére ellátta kötelességét. Ez évben megszaporodtak a balesetek. Decembertől 6 tö­rést, 9 húzódást, rándulást, fi­camot, 10 egyéb sérülést és mintegy harminc esetben gyógyszeres segítségadást rög­zít a mentőnapló. A komo­lyabb sérüléseknél 11 esetben kellett a sérülteket leszállíta­ni Királyrétre, 8 kilométerre, a mentőautóig. A szállítások­nál több ízben nagy segítséget nyújtott a Börzsönyi Erdőgaz­daság királyréti üzemegysége terepjáró kocsijaival. Segített a turistaház néhány alkalom­mal lovasszánkóval is, amely ha áruért ment le, felvette a sérültet. A többi esetekben a szolgálatos két (!) fő volt kénytelen leszállítani a sérül­tet kézi erővel. Hogy hogyan? Például ja­nuár 26-án egy egyetemista fiú a taxi ház közelében síp­csont- és szárkapocstörést szenvedett. Mire a Hegyi Mentőket értesítették, bevit­ték a házba és elsősegélyben részesítették, sötét este lett. A sérültet azonnal szállítani kel­lett, a nappali olvadás után jegesre fagyott úton. Véletle­nül ekkor érkeztek fel turis­ták, akik között volt egypár szolgálaton kívüli hegyi men­tős is. Ezeket szervezték be a szolgálatosok, így egy nyolc­fős csapat elindult lefelé. Vil­lanylámpa világítása mellett, egy kézi hordágyon cipelve a sérültet. Háromszor esett el egy-egy ember a jeges úton a hordágy vitelénél, negyedszer­re eltörött a hordágy is. A sé­rültet továbbszállítani nem tudták, pedig még körülbelül két kilométer volt hátra. Egy fő leszaladt a mentőautóhoz és ők vállalták a kockázatot, hogy feljönnek a jeges kocsi­­úton. Sikerült! Azt hiszem, nem szorul ma­gyarázatra ez a lehetetlen helyzet. A Nagy hideg-hegyet december 10. óta megszakítás nélkül sportolásra alkalmas hó fedi, sok a síelő. A mentő­­szolgálatra fokozottabb mér­tékben szükség van, ezért nem lett volna szabad két főre csökkentetni a létszámot, he­lyiségmegvonás címén. Hord­ágyon kézi erővel nyolc ember megfeszített munkája kell egy sérült leszállításához. Megfe­lelő szállítószán beszerzése esetén is négy fő kell a szál­lításhoz. Végül a döntő prob­léma: hová is tartozzon ez a Hegyi Mentők csapata? A je­lenlegi helyzet szerint nincs gazdánk, szállítófelszerelésünk sincs, anyagi fedezetünk sincs — apróbb felszereléseket saját zsebből is vásárolunk —, csu­pán segítőszándékunk és jót akarásunk van. Havassy László NYERESÉGRÉSZESE­DÉSBŐL VÁSÁROLJON DIÁKÍRÓASZTALT Kis helyet foglal el, a szoba dísze, a Varia bútorhoz is illik Ara: 46­0 ,— Ft KAPHATÓ AZ ALÁBBI ÁPISZ-BOLTOKBAN: V„ Kossuth Lajos utca 2. V., Tanács körút 28. X„ Körösi Csom­a út 8. XXI„ Rákóczi út 118. Vill., József körút 11. Magyar Nemzet Megszüntetett szolgáltatás Évek óta vásárolunk a lakatunk­hoz legközelebb eső és jól ellá­tott Lehel téri piacon. Megelége­déssel tapasztaltuk, hogy a vásá­rolt halat a helyszínen meg lehet tisztíttatni. Ma azt hallottuk, hogy a piacon nem engedélyezik to­vábbra a haltisztítást. Ezt a dön­tést helytelenítem, mert ha ez a háziasszonyoknak segítséget jelen­tő szolgáltatás, akár egészségügyi, akár esztétikai szempontból a mostani helyen nem volt megold­ható, úgy a piac felügyelőségének megfelelő helyről kellene gondos­kodnia, nem pedig a szolgáltatást megszüntetni. Wagner József A NÉKOSZ és társai Aki kívül él a Magyar Nép­­köztársaság területén, sokszor akad a magyar sajtó termé­keiben olyan rövidítésekre, nyelvtanilag betűszavakra, amelyekről nem tudja hogy hová tegye. Például ÉDOSZ- székház, KNEB-jelentés, KPM, MNOT, VBKM és a többi, és a többi. Ilyesmi fordult elő abban az ismertetésben is, amelyet Zay László írt Jancsó Miklós nagy sikerű új filmjé­hez, a Fényes szelekhez, a Magyar Nemzet február 6. számában. A NÉKOSZ-film, NÉ­KOSZ-mozgalom többször is előfordul a recencióban, ám csak így csupaszon. Ha a kri­tikus legalábis egyszer meg­magyarázta volna a betűszó értelmét, a laikus olvasó is okulhatott volna belőle. Ezt a kérdést azért teszem szóvá, mivel újságok és folyó­iratok tele vannak az ilyen, nem általánosan ismert rövi­dítésekkel, s e szóösszevoná­sok a lapok népszerű kereszt­­rejtvényeiben is egyre töme­gesebben jelennek meg. Halász Kálmán (Brassó)* Igaz, számítanunk kell arra, hogy a sokak által ismert rö­vidítések más olvasóinknak rejtélyesek. A megoldást — a fenti sorrendben — legalább most közöljük: Élelmezési Ipari Dolgozók Szakszerveze­te; Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium; Magyar Nők Országos Tanácsa; Villa­mos Berendezés és Készülék Művek; Népi Kollégiumok Or­szágos Szövetsége. Még jobb lenne, persze, ha a rövidítések érthetőek, mi több: értelmesek volnának... (7. 1.) .Vasárnap, 1969. március 18. A tavaszi divat a Váci utcában Március 12. 10 óra 30 perc. Ragyogóan süt a nap, amikor a Váci utcai divatszalonban kigyullad a divatbemutatók „napja”,­ a sok-sok lámpa. Sajtóbemutató van, a Buda­­pest-szalon nézőter­e sem ér­dektelen : színésznők, újság­írók, fényképészek, filmesek és a konkurrens divattervezők vannak itt. Néhány perc és máris megjelenik az első ta­vaszi kosztüm, zöld tweedből, barna antilop övvel, elöl mély szembehajtással bővülő szok­nyával. Őt követik a többiek, az elegáns, ízléses kosztümök. Ökrös Zsuzsa, a tervező jó ízlését dicsérik. "A RAJZON bemutatjuk az arany­­gombos kétsoros kardigán szabású kosztümöt, széles haj­tásokba rakott szoknyával, fe­kete-fehér-szürke csíkos jum­­per-vonalú blúzzal. Rajzunk másik modellje a fehér ala­pon, kék tyúklábmintás bole­­rókosztü­m, fehér paszpallal, fehér blúzzal. A legérdekesebb kos­ztümmod­el­l a piros-feke­­te-fehér kockás szövetből ké­szült, a kabát szélein fekete­fehér horgolt paszpallal — s most jön az újdonság — a kosztüm anyagával azonos színű és mintájú tisztaselyem blúzzal. A Chanel-kosztüm sikere most sem marad el, ezúttal fehér alapon, fekete rendezet­len csíkos anyagból mutatják a kabáton fekete-fehér paszo­mány pánttal. A SÁL a tavaszi-nyári divat­ban főszereplő, Mari mutatta be a tojáshéj színű ujjatlan nyári ruhát, arany-zöld tiszta­selyem sállal a derekán és sálból csavart turbánnal a fején. A sötétkék tavaszi ka­bát élénk dísze a sokszínű csíkos, hosszú tisztaselyem sál. A blúzok szinte kivétel nél­kül sálas nyakmegoldásúak, mint például a szürke-fekete kockás kosztümhöz mutatott rózsaszínű blúz, a Cha­nel­­kosztümhöz tervezett fekete muszlinblúz. A NYÁR! ruhák közül különösen tetszett az égetett sárga vá­szonruha, a derékrésztől az empire vonalig, többsoros azsúrozással díszítve és a fe­hér pike ruha a derékvonalon karika kivágással. Finoman elképzelt nyári estélyi a „Me­linda”, fekete muszlimruha, tölcsérvonalú ujján többsoros fehér virág rátéttel, Ökrös Zsuzsa modeljeinek sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint a konkurrens divattervezők tap­­sos elismerése. (f. b.) ÉSZTTÉ EJTVÉNNI! Az idei esztendő nagy évfordu­lói között március 21-én ünnepli az ország a Magyar Tanácsköz­társaság megalakulásának ötvene­dik évfordulóját. Ebből az alka­lomból idézzük rejtvényünk főso­raiban — vízszintes 1. és 11., va­lamint a függőleges 15. és 52. — Nagy László József A­­hila-díjas költőnk fenti című versének első szakaszát. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: MN, CsS, IL. AH). 15. Sürgönyhi­­­vatal. 16. Világhírű olasz énekes­nő (szoprán), koloratúra szerepek virtuóz előadója (­ Curci). 17. Ál­lam, angolul. 16. A szabadságharc után Párizsba emigrált neves köz­­gazdasági írónk és politikus (Ede). 19 Bántalmazza. 21. Folya­matosan jobbá tesz. 23. Valamibe belekapar. 25. A bridzsjátszma egyik műszava. 27. Régi-régi bár­­kás. 28. Szinte a kegyetlenségig szigorú. 30. Község a ráckevei já­rásban. 32. A szótőhöz járulnak. 34. Mélyedés a talajban. 36. Az epilepszia rossz magyar elnevezé­se. 36. Híres francia filmszínész (Jean). 40. József Attila-díjas írónk (Sándor). 41. Sorozat, lati­nul. 43. Növényi részek. 46. Rá­helyez. 47. A mozdony egyik igé­je. 49 Valamely kérdéssel kapcso­latban a helyeslés sürgetése (nem úgy van?). 51. Író, hírlapíró, a HÉT novellistája (Károly). 53. Ösz­­szeteremt. 55. Ételtekercs. 57. Csa­pat, együttes, angolul (team). 58. Sz­ó Ö6GZ étét­el­ek első tagjában ala­ki, vagy rendeltetési hasonlóságot jelöl. 60. Nem 60k. 62 Megköny­­nyez. 64. Bogár. 66. KMA. 67. Ház­táji kisgazdaság. 69. Olasz szárma­zású amerikai tenorista (Mario). 71. Az elektromos áramforrás ne­gatív sarka. 73. Erkölcs, erkölcsi szabály, ld. szóval. 75. Előjelző (nem a meteorológia!) 77. Ha­zánkban nagyon ritka, ezért kár­tevése ellenére is védett menyét­­féle ragadozó. 79. Férfinév. 61. Az illegális kommunista ifjúsági moz­galom egyik vezetője volt (Gyu­la) 83. Kristályos, szemcsés szer­kezetű, szürkés színű, mélységi kőzet. 85. Táplálkozom. 87. Fejecs­ke. 69. Diákétkező. 91. Nagyobb énekegyüttes. 92. Ráfordítom a kulcsot. 94. Színmű. 96. Éleszt (pél­dául tüzet). 97. Ész van a fejében. 99. Valamely szervezet, üzem mun­katársai aktív részéből egy. 101. Megszabadítja magát (valakitől). 103. Rántás nélkül babfőzelék. 105. Ugyanaz, mint az 56. sor. 106. Kiválasztott rész. 107. Túlnyomóan a Bácskában, Baranyában és a hajdani Szlavóniában élő kisebb délszláv népcsoport. 108. Latin anya. 109 Gorkij személyneve. FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: AV, TG, DS, EH, TP, CR, RT, ZT). 1. Szónoki hévvel teli emelkedett­ség. 2. RU. 3. Vasút, angolul. 4. Olyan fa, melyben odú, és olyan fog, amelyben üreg van. 5. Éle­tünk jelen szakasza (két szó). 6. Arab állam névbetűi. 7. A halo­géncsoportba tartozó kémiai elem. (Gyakori „lelőhelye” a budapesti vízvezeték). 8. Álomba ringat. 9. Erős kiáltozással ijesztget. 10. Az SZTK elődje. 11. Aranyból, ezüst­ből ékszereket készítő iparos. 12. Hollandia egyik legrégibb és leg­szebb városa a Rajna egyik del­taága mellett. Híres vaj- és sajt­piac. 13. Szovjetunió egyik folyó­ja. 14. Idegcsillapító. 20. Teljesen céltalanul ír. 22. A mérleget mér­legelésre alkalmassá teszi. 24. Ge­nerátor, a turbina forgó része. 26. Zúzáit. 29. Ókori görög népcsoport. Társadalmi szervezetüket S­párta története tükrözi legjobban. 31. Ré­gi fényi­tőeszköz. 33. Kályhamár­ka. 35. Versesen­g­ők. 37. Francia zeneszerző (Maurice). Zenekari műveket, kamarazenét, zongora­műveket, operákat írt. 39. Lakást tart fenn. 42. Piroshéjú hollandiai sajtfajta. 44. Nagyon kifáradt. 46. A sertésnek a gerinc melletti ér­tékes húsa. 48. Szá­z méter, egy kilométer 50. Több részre dara­bolja. 54. Folyóvizecske. 56. Ezért, emiatt, németül. 59. Költői hegy­csúcsok. 61. Alkohol. 63. Bányász­­község a dorogi járásban. 65. Rá­­komlel. 68. A szájüreg folytatása. 70. Fonal, cérna, névelővel. 77. Pest megyei járási székhely. 74. Ausztria egyik városába­ való. 76. Aki másnak vermet ás (nem az is­mert közmondás). 76. Létrehoz. 80. Állati. 82. Régifajta naptár, amely bizonyos jövend­ölésieket, álomfej­téseket is tartalmazott. 84. Isme­rem, hallottam róla. 86. Tompa, elnyúló hang. 88. Fejfedő. 90. Esik. 93. Kérdés-feleleteket tartalmazó könyv. 95. Abu­, az első arab ka­lifa. Mohamed veje és egyik első híve. 98. Kemény gyümölcs. 100. A tetejébe-e? 102. Német betű. 104. Rövidítés a régi kereskedelmi cég­táblákon. Beküldendő a vízszintes 1. és 11., valamint a függőleges 15. és 52. sorok megfejtése. Határidő: már­cius 27. Valló Emil* Március 2-i számunk kereszt­­rejtvényének megfejtése: Szivem szava a zene volt / a csillagfény, s a telehold, / hangszerek és a ma­gyar szó zenéje / babonázta sze­mem az égre. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek. Budapestiek: Bakurecz Józsefné, Földy Mária, Hájas Anna, Hargi­­tay Józsefné, Huber Mihályné, Ko­vács Józsefné, Papp Octávné, Vig József, Vízvári Pál, Vértes Jenőné. Vidékiek: Csabai Rózsa, Szolnok, Csuhas Istvánná, Tiszaszentimre, Kassay Ödönné. Sopron, Gyük István, Májos, Molnár József Áb­rahámhegy, Kerényi Sándor, Mis­kolc, Puchinger Sándorné, Pápa, Ötvös Ferenc, Körösladány, Velkey Irén, Szolnok, Vicznán Pál, Békés­csaba. A nyerteseknek a lottószelvénye­ket postán elküldjük. TAVASZI DAL EsILOPPVERSENY vasárnap fél 1 órakor PEST MEGYEI HANDICAP

Next