Magyar Nemzet, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-01 / 50. szám

Sarab«4, 1969. március 1. Az ENSZ és a nők Sajtótájékoztató a Nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottság tevékenységéről A Magyar ENSZ Társaság, a Magyar Nők Országos Taná­csa és a Magyar Újságírók Szövetségének rendezésében Bok­omné dr. Szegő Hanna kan­didátus, a nők helyzetével fog­lalkozó ENSZ-bizottság New Yorkban megtartott 22. ülés­szakának elnöke tájékoztatta a megjelent közéleti személyisé­geket és újságírókat a bizott­ság tevékenységéről. A Nők helyzetével foglalko­zó bizottság ajánlásait és egyezményeit az ENSZ Gazda­sági és Szociális Tanácsának terjesztik elő és ott döntenek afelől, hogy változatlan formá­ban, vagy módosításokkal ke­rüljön az ENSZ közgyűlése elé. Nevezetesebb egyezmé­nyeik a nők politikai jogaival, a férjezett nők állampolgársá­gával és a tartásdíjak kölcsö­nös átutalásával foglalkoztak. Az UNESCO-val együttmű­ködve foglaltak állást atekin­­tetben, hogy a közoktatásban megszüntessék a nők diszkri­minációját, minden iskolai tanintézetben felvételt nyerje­nek és ne tanítsák más terv szerint a lányokat, mint a fiú­kat A Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel együtt kidolgozták az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét alapul vevő egyez­ményt. A bizottság 1966-ban deklarációt készített a nők el­leni hátrányos megkülönbözte­tés valamennyi formájának megszüntetéséről. A deklará­ciót az ENSZ közgyűlése jóvá­hagyta. Kidolgozásában dr. Szegő Hanna is részt vett. Igen fontos volna — hangoz­tatta az előadó —, hogy ebből a deklarációból egyezmény ké­szüljön, ezt azonban akadá­lyozza, hogy míg a gazdasági és kulturális egyenjogúságot az ipari fejlődés sürgetően meg­követeli, addig a családjog te­rületén még nincs ilyen ösz­tönzés. A család hagyományt őrző szerepe miatt — s ez a vallás előírásaira is vonatko­zik — a nő otthoni diszkrimi­nációja egyhamar nem szün­tethető meg. Ma a harmadik világban még sok helyen poli­­gámia biztosítja a nők egzisz­tenciáját. Világszerte a nők társadal­mi helyzetében nagy változá­sok vannak, az összes foglal­koztatottak egyharmada nő. Ezért a mostani ülésszak a nők hagyományos jogain kívül a szociális, gazdasági és kul­turális jogaival is foglalkozott igen konkrétan, statisztikai do­kumentáció alapján. Nagy ér­deklődéssel fogadták a magyar küldöttség beszámolóját a gyerekgondozási segélyről, amelyet dr. Gyarmati Ferenc adott elő. Úgy értékelték, hogy ez az első sikeres kísérlet a vi­lágon, amely lehetővé teszi, hogy a nő összeegyeztesse ket­tős szerepét. Hasonló intézke­dés csak Franciaországban és Ausztriában van. Franciaor­szágban ha a családban csak egy kereső van, akkor családi pótlékot fizetnek, Ausztriában pedig a kereső nő a szülés után egy bizonyos ideig mun­kanélküli segéllyel gyermeke mellett maradhat. A francia megoldás hátránya, hogy ha a nő munkát vállal, a családi pótléktól elesik, és mindkét esetben hiányzik az, amit a mi gyermekgondozási segélyünk biztosít, a munkaviszony fo­lyamatossága. A bizottság igen fontosnak találta, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő asszonyok, ha a munkahelyükre visszatérnek, ugyanazt a beosztást és jöve­delmet kapják, mint szülésük előtt. A Nők helyzetével foglalko­zó bizottság megváltozott ösz­­szetételének, a harmadik világ és a szocialista országok kép­viselői jelenlétének köszönhe­tő, hogy elfogadták a jövő évi ülésszak napirendjeként a kö­vetkező témát: a külföldi mo­nopóliumok hatása a gyarma­tokon a családok és a nők helyzetére. Ennek egyebek kö­zött az a jelentősége, hogy elő­ször veszik tudomásul a nők­nek nemcsak országuk belpo­litikája, hanem külpolitikája alakításába is beleszólásuk van. A következő ülésszakon a családtervezéssel is kíván fog­lalkozni a bizottság. Magyarország részvétele eb­ben a bizottságban elősegíti tá­jékozódásunkat és hozzájárul ahhoz, hogy világszerte megis­merjék a magyar nők ered­ményeit, a családokat védő jogalkotásunkat és szociálpoli­tikánkat. A bizottságban vég­zett munkánk az államközi kapcsolatok fejlődését is szol­gálja ■— állapította meg Bo­­korné, dr. Szegő Hanna. (k.­­-) A lakosság áruellátásáról tárgyalt a SZOT A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken az ÉDOSZ- székházban ülést tartott. Ge­­réb Sándorné, a SZOT titkára, a magyar szakszervezetek nemzetközi tevékenységéről számolt be, majd a KPVDSZ elnökségének jelentését tár­gyalták meg a lakosság áruel­látásáról, az árak és a minő­ség alakulásáról, a szakszerve­zetek ezzel kapcsolatos tevé­kenységéről. A fogyasztói árak alakulása nagymértékben befolyásolja a dolgozók életszínvonalát. A szakszervezetek elsőrendű ér­dekvédelmi feladata őrködni afelett, hogy a párt és a kor­mány életszínvonal politikája az árak és a minőség alakulá­sában is érvényesüljön. A jelentés hangsúlyozza: a dolgozók életszínvonalának fontos tényezője az a követel­mény, hogy keresetükből meg­vásárolhassák a szükséges cik­keket Ennek feltétele a zavar­talan áruellátás, a bérek és az árak megfelelő aránya, a ki­elégítő választék és minőség. A kereskedelem kulturáltsá­­gához hozzátartozik a kínálat színvonala, a kereskedelmi há­lózat helyzete, az értékesítés módszerei, s a kereskedelmi dolgozók magatartása, a bol­tok, a vendéglátóhelyek légkö­re is. A fogyasztók érdekeinek vé­delme a kereskedelemben is napirendre került. A társadal­mi kapcsolatok, a szakszerve­zetek, illetve az ipar és a ke­reskedelem jobb együttműkö­dése révén még többet lehet tenni az ügyért. A kereskedel­mi dolgozók magatartását el­sősorban a szakszervezeti ne­velőmunkával kell alakítani, de az anyagi érdekeltséggel is ösztönözni kell a dolgozókat a lakosság igényeinek mind jobb kielégítésére. A szakszerveze­tek fontos feladata a kereske­delmi dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek javítása, ez egyben a fogyasztók érdeke is. A KPVDSZ szükségesnek tartja, hogy a SZOT és a szak­­szervezetek ellenőrizzék a fon­tosabb árucikkek fogyasztói árának alakulását, különös te­kintettel az alacsony keresetű rétegek szükségleteinek kielé­gítésére. Szurdi István belkereskedel­mi miniszter hozzászólásában elmondotta, a kereskedelmi vállalatok 1968-ban általában kielégítették a lakosság igé­nyeit. Bebizonyosodott, és az új gazdaságirányítási rendszer erősségét jelzi, hogy sikerült kötelező tervutasítás nélkül, a fogyasztási cikkek központi el­osztása nélkül kereskedni. Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára, a tanács legutóbbi ülé­se óta végzett munkáról szá­mol be. Magyar Nemzet Fogadás az NDK-nagykövetségen Gerhard Spakowska alezre­des, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagy­­követségének katonai és lég­ügyi attaséja pénteken este fogadást adott a nagykövetsé­gen a nemzeti néphadsereg fennállásának 13. évfordulója alkalmából. A fogadáson meg­jelent Csémi Károly altábor­nagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, a néphadsereg vezérkari főnöke, Borbándi János, az MSZMP Központi­­Bizottságának osztályvezetője, Papp Árpád, a Munkásőrség országos parancsnoka, Molnár György, a KISZ központi bi­zottságának titkára, Jakus Je­nő, a Külügyminisztérium cso­portfőnöke. Dr. Herbert Plaschke nagy­követtel az élen részt vettek a fogadáson az NDK nagykövet­ségének diplomatái, jelen volt a Budapesten akkreditált dip­lomáciai képviseletek több más vezetője, számos katonai és légügyi attaséja. Megjelent I. V. Tutarinov vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnok­ságának magyarországi képvi­selője, és B. P. Ivanov altá­bornagy, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet csapatok parancsnokságának képviselője. Tanácskozás a szövetkezetek belső ellenőrzésének megjavításáról A közös gazdaságok belső ellenőrzésének fejlesztéséről tárgyalta­k pénteken délelőtt a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa elnökségének ülé­sén. A tanácskozáson, amelyen dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, dr. K. Nagy Sándor, a TÓT főtitkára és Szabó István tsz-elnök, a TO­T elnöke is fel­szólalt, hangsúlyozták, hogy a termelőszövetkezetek belső el­lenőrzésének a jelenleginél hatékonyabban kell szolgálnia a gazdaságok érdekeit. Az el­nökség ezért szükségesnek tartja, hogy maguk a közös gazdaságok az önigazgatás szerves részeként emeljék az ellenőrzések színvonalát, sze­repét a szövetkezetek további erősítése, megszilárdítása munkájában. A helyileg mű­ködő ellenőrző bizottságoknak tervszerűbbé és szakszerűbbé kell tenniük tevékenységüket. Ennek segítésére a TDT el­nöksége több javaslatot dolgo­zott ki. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Csépai Károly­­nak, az orvostudományok kandidátusának, a munkaké­pesség csökkenést véleménye­ző orvosi bizottság főorvosá­nak, Étterei Sándor MÁV mű­szaki főfelügyelőnek, a MÁV dombóvári vontatási főnökség vezetőjének, Greschl Jenő MÁV-főtanácsosnak, a MÁV anyaggazdálkodási és ellátási igazgatóság osztályvezetőjé­nek, dr. Országh Lászlónak, a debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem bölcsészettu­dományi kara egyetemi taná­rának és Turnai Lajos MÁV- igazgatónak, a Vasúti Tudo­mányos Kutató Intézet tudo­mányos osztályvezetőjének eredményes munkásságuk elismeréséül nyugalomba vo­nulásuk alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata ki­tüntetést adományozta. A ki­tüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtot­ta át. Jelen volt Cseterki La­jos, az Elnöki Tanács titkára. A magánlakás-építést befolyásoló főbb tényezőket vizsgálja a KNEB A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság pénteki ülésén megtárgyalta és elfogadta a magánlakás-építést befolyáso­ló főbb tényezők vizsgálatának programját. A vizsgálat kiter­jed a tanácsszervekre, az OTP-re, a TÜZÉP-telepekre, a tervezőkre és a lakáskivitele­ző vállalatokra. A népi ellen­őrök fölkeresik az építkezőket is és meghallgatják vélemé­nyüket arról, hogy az eddigi intézkedések milyen segítsé­get jelentenek a magánerőből történő lakásépítkezésekhez, a koncentrált, gazdaságos és korszerű építési követelmé­nyek megvalósításához. A vizsgálat a családiház építke­zésekre és a társasház építke­zésekre egyaránt kiterjed. Megvizsgálja a népi ellenőr­zés az építőipari szerelvény­gyártás és felhasználás helyze­tét is. Ismeretes, hogy az épít­kezések kivitelezését évek óta nehezíti a különböző berende­zések, csövek, felszerelések hiánya. A KNEB a gyártó és a felhasználó vállalatoknál, szövetkezeteknél, valamint a kereskedelemben vizsgálja meg ennek okait és az ellátás javításának lehetőségeit.4 . Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést­ tar­tott. Megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége között kötött kulturá­lis és tudományos együttmű­ködési egyezményt. Törvényerejű rendeletével a Felsőfokú Híradás- és Műszer­ipari Technikum, valamint a Felsőfokú Villamosgépipari Technikum egyesítésével lét­rehozta a művelődésügyi mi­niszter felügyelete alatt álló Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolát. Elhatározta megyei (főváro­si) bírósági és járásbírósági (városi, városi kerületi bíró­sági) népi ülnökök 1969. má­jus 16 és június 30 közötti választását. Megtárgyalta és elfogadta az igazságügyminiszter jelenté­sét a kegyelmi ügyek intézé­sének 1968. évi tapasztalatai­ról. Végül a szarvasi járáshoz tartozó örménykút község te­rületén Kardos néven új köz­ség szervezését határozta el, kooperációt, közös művészeti fesztiválok, továbbá találkozók szervezését, amelyeken idő­szerű elméleti, művészeti problémákat vitatnak meg. Különös gondot fordítanak műfordítók képzésére és to­vábbképzésére. Az egyezmény nagy jelentő­séget tulajdonít a szocialista országok közötti többoldalú kulturális és tudományos együttműködés további töké­letesítésének. A népi ülnökök választása Az 1966-ban megválasztott bírósági népi ülnökök megbí­zatása az idén lejár. A népi ülnököket üzemek, vállalatok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, társa­dalmi szervek és intézmények dolgozói, valamint a lakókö­zösségek jelölik és az illeté­kes tanácsok választják meg. A magyar—szovjet kulturális és tudományos együttműködési egyezmény Az 1968 novemberében alá­írt magyar—szovjet kulturális és tudományos együttműködé­si egyezmény alapvető voná­sa, hogy a kulturális és tudo­mányos cserék mellett a közös munkára — együttes kutatá­sokra, alkotásokra — helyezi a hangsúlyt. Ennek megfele­lően mindkét fél széles körűen fejleszti a kooperációt és a szakosítást, támogatja közös kutatóintézetek és tudomá­nyos laboratóriumok felállí­tását, kutató-, tervező- és szerkesztőkollektívák létreho­zását, a közös és kölcsönös publikációs tevékenységet. A szakemberek megkülönbözte­tett figyelmet fordítanak a társadalomtudományok ered­ményeinek az ideológiai harc­ban való közös felhasználásá­ra. Külön fejezet foglalkozik a kölcsönös szakemberképzéssel, az oktatási együttműködéssel. Ennek keretében a két fél elő­segíti a felsőoktatási intézmé­nyek és az egyes tanszékek közötti közvetlen kapcsolatok kibővítését, az oktató-nevelő és kutatótevékenység össze­hangolását. Támogatják okta­tók, nyelv- és irodalomtaná­rok, lektorok közreműködését és munkavállalását egymás országában. Az eddiginél szé­lesebb keretek között teszik lehetővé egyetemi hallgatók és aspiránsok képzését egymás egyetemein és főiskoláin. A szerződő felek elősegítik a közös művészeti és közmű­velődési alkotó tevékenység valamennyi hasznos formáját, művek közös kiadását, közös szerzői kollektívák létrehozá­sát, a gyártási és szolgáltatási Meghalt Naményi Géza A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatala, a kormány titkársá­ga, az MSZMP országházi bi­zottsága és a Magyar Újság­­írók Országos Szövetsége mély megrendüléssel közli, hogy Naményi Géza, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője február 28-án, élete 53. évében hosz­­szú szenvedés után elhunyt Temetése március 4-én, ked­den, 13 órakor lesz a Farkas­réti temetőben, a fővárosi ta­nács által adományozott dísz­sírhelyen. Naményi Gézát a Minisztertanács saját halott­jának tekinti.* Naményi Géza Miskolcon született. A gimnáziumi érettségi után szülővárosában jegyezte el magát az újság­írással. A F­elsőmagyarországi Reggeli Hírlap szerkesztősé­gében kezdte el pályafutását, majd később letette a tollat és szakmát tanult. A felsza­badulás után elektromérnöki diplomát szerzett, közben is­mét írni kezdett Miskolcról Budapestre került, az Esti Budapesthez, majd az ellen­forradalom után részt vett a kormány Tájékoztatási Hiva­talának megszervezésében, en­nek lett az osztályvezetője, majd a vezetője. Halálával nagy veszteség érte a magyar sajtót, amely­nek minden munkása ismer­te, becsülte Naményi Gézát. Halk szavú, szolgálatkész ba­rát volt, mindenkin igyekezett segíteni, aki hozzá fordult. Élete utolsó pillanatáig az új­ságírás érdekében fáradozott és mély embersége, a betű és az igazság iránti szeretete, amely ugyanazon forrásból táplálkozott, maradandó emlé­ket állítanak munkás életének. Tanácskozás a népfrontban a Nemzeti Panteonról Érdekes javaslatok a panteon felépítésének elkezdésére A Hazafias Népfront Belg­­rád rakparti klubjában a nép­front mellett működő Nemze­ti Panteon akcióbizottság tagjai megvitatták a Kerepesi temető rendezésének és az ott létesítendő nemzeti sírkert megépítésének időszerű fel­adatait Dr. Éliás Lajos, az akcióbi­zottság vezetője ismertette, hogy a Hazafias Népfront és a vele együttműködő testüle­tek, intézmények mit tettek együtt a panteon megvalósí­tásáért, illetve a sírkert létre­hozásának előkészítéseként je­lenleg milyen munkák foly­nak a temetőben. Elmondta, hogy a budapesti, pártbizott­ság, a VIII. kerületi pártbi­zottság és a KISZ budapesti bizottsága képviselői tárgya­lásokat folytatnak az általá­nos rendezést megelőző föld­munkák elkezdéséről. Az akcióbizottság tagjai a panteon felépítésének mi­előbbi megkezdésére tettek ja­vaslatokat. Indítványozták, hogy az akcióbizottság hozzon létre egy külön pénzügyi bi­zottságot, amely a lehetőségek felkutatásával és kiaknázásá­val megteremtené a munkák elkezdésének feltételét. Töb­ben szóvá tették, hogy a Pos­ta bélyegsorozatot bocsáthatna ki a Nemzeti Panteon javá­ra. A Fővárosi Kertészeti Vál­lalat, a Magyarok Világszö­vetsége és több­ más intéz­mény jelenlevő képviselői ugyancsak felajánlották hiva­tali, részben pedig társadalmi segítségüket, illetve — a be­ruházási program jóváhagyása esetén — jelentős anyagi tá­mogatásukat is. A tanácskozás részvevői vé­gül ismételten hangsúlyozták: a Nemzeti Panteon megépí­tése nem lehet csupán a fővá­rosi tanács feladata, mert ez a legteljesebb mértékben az or­szág, a nemzet ügye. Ezért a panteon megvalósításának munkájában az egész társa­dalomnak össze kell fognia. Balaton-parti közületek és villatulajdonosok FIGYELEM! A SIÓFOKI BÚTORBOLTBAN 20—30 SZÁZALÉKOS ENGEDMÉNNYEL VÁSÁROLHAT A megvásárolt bútorokat díjmentesen házhoz szál­lítjuk, üdülőjét beren­dezzük. Most vásároljon! A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola A Kandó Kálmán Villamos­ipari Műszaki Főiskola gyen­ge- és erősáramú karokra ta­gozódik, híradásipari, műszer­ipari, alkatrészgyártó, villa­mosgép- és készülékgyártó és automatika szakon képez üzemmérnököket. A főiskola nappali tagoza­tán a képzési idő három év. A főiskolára való jelentkezés és felvétel rendje azonos a mű­szaki felsőoktatási intézmé­nyek jelentkezési és felvételi rendjével. Magyar és francia vállalatok együttműködése A Külkereskedelmi Minisz­térium, a Kohó- és Gépipari Minisztérium illetékes főosz­tályainak szervezésében ápri­lisban magyar ipari vezetők­ből, szakemberekből álló kül­döttség látogat Franciaország­ba, hogy elősegítse a múlt év végén megkötött magyar— francia kormányközi gazdasá­gi és ipari együttműködési meg­állapodás végrehajtását. E meg­állapodást a két ország kormá­nyának megbízottai a tavaly megalakult magyar—francia gazdasági és ipari együttmű­ködési vegyes bizottság első ülésén írták alá. A vegyes bi­zottság létrehozásában Fock Jenő, a Minisztertanács elnö­ke a múlt év tavaszán Fran­ciaországban tett látogatása­kor állapodott meg a francia miniszterelnökkel. A vegyes bizottság magyar tagozatának ülésén bejelentet­ték: az együttműködésben ér­dekelt magyar és francia ipar­ágak, gyárak képviselői egy­­egy témakör szakembereiből munkacsoportokat hoznak lét­re, hogy tanulmányozzák a francia és a magyar vállala­tok együttműködésére vonat­kozó javaslatait. A munka­­csoportok tavasszal tartják el­ső üléseiket. MINDEN MŰVÉSZETI ÁG KEDVELŐJÉNEK AJÁNLJUK HELIKON LEGÚJABB SZÁMÁT Tanulmányok és doku­mentumok az irodalom, a színház, a képzőművé­szetek, a film és a zene kapcsolatairól Lukács György, N. Hartmann, Nemeskürthy István stb. írásaival Ára: 20.— FI AKADÉMIA] kiadó Budapest -------------------------------- -

Next