Magyar Nemzet, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-01 / 50. szám
Sarab«4, 1969. március 1. Az ENSZ és a nők Sajtótájékoztató a Nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottság tevékenységéről A Magyar ENSZ Társaság, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Magyar Újságírók Szövetségének rendezésében Bokomné dr. Szegő Hanna kandidátus, a nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottság New Yorkban megtartott 22. ülésszakának elnöke tájékoztatta a megjelent közéleti személyiségeket és újságírókat a bizottság tevékenységéről. A Nők helyzetével foglalkozó bizottság ajánlásait és egyezményeit az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának terjesztik elő és ott döntenek afelől, hogy változatlan formában, vagy módosításokkal kerüljön az ENSZ közgyűlése elé. Nevezetesebb egyezményeik a nők politikai jogaival, a férjezett nők állampolgárságával és a tartásdíjak kölcsönös átutalásával foglalkoztak. Az UNESCO-val együttműködve foglaltak állást atekintetben, hogy a közoktatásban megszüntessék a nők diszkriminációját, minden iskolai tanintézetben felvételt nyerjenek és ne tanítsák más terv szerint a lányokat, mint a fiúkat A Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel együtt kidolgozták az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét alapul vevő egyezményt. A bizottság 1966-ban deklarációt készített a nők elleni hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetéséről. A deklarációt az ENSZ közgyűlése jóváhagyta. Kidolgozásában dr. Szegő Hanna is részt vett. Igen fontos volna — hangoztatta az előadó —, hogy ebből a deklarációból egyezmény készüljön, ezt azonban akadályozza, hogy míg a gazdasági és kulturális egyenjogúságot az ipari fejlődés sürgetően megköveteli, addig a családjog területén még nincs ilyen ösztönzés. A család hagyományt őrző szerepe miatt — s ez a vallás előírásaira is vonatkozik — a nő otthoni diszkriminációja egyhamar nem szüntethető meg. Ma a harmadik világban még sok helyen poligámia biztosítja a nők egzisztenciáját. Világszerte a nők társadalmi helyzetében nagy változások vannak, az összes foglalkoztatottak egyharmada nő. Ezért a mostani ülésszak a nők hagyományos jogain kívül a szociális, gazdasági és kulturális jogaival is foglalkozott igen konkrétan, statisztikai dokumentáció alapján. Nagy érdeklődéssel fogadták a magyar küldöttség beszámolóját a gyerekgondozási segélyről, amelyet dr. Gyarmati Ferenc adott elő. Úgy értékelték, hogy ez az első sikeres kísérlet a világon, amely lehetővé teszi, hogy a nő összeegyeztesse kettős szerepét. Hasonló intézkedés csak Franciaországban és Ausztriában van. Franciaországban ha a családban csak egy kereső van, akkor családi pótlékot fizetnek, Ausztriában pedig a kereső nő a szülés után egy bizonyos ideig munkanélküli segéllyel gyermeke mellett maradhat. A francia megoldás hátránya, hogy ha a nő munkát vállal, a családi pótléktól elesik, és mindkét esetben hiányzik az, amit a mi gyermekgondozási segélyünk biztosít, a munkaviszony folyamatossága. A bizottság igen fontosnak találta, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő asszonyok, ha a munkahelyükre visszatérnek, ugyanazt a beosztást és jövedelmet kapják, mint szülésük előtt. A Nők helyzetével foglalkozó bizottság megváltozott öszszetételének, a harmadik világ és a szocialista országok képviselői jelenlétének köszönhető, hogy elfogadták a jövő évi ülésszak napirendjeként a következő témát: a külföldi monopóliumok hatása a gyarmatokon a családok és a nők helyzetére. Ennek egyebek között az a jelentősége, hogy először veszik tudomásul a nőknek nemcsak országuk belpolitikája, hanem külpolitikája alakításába is beleszólásuk van. A következő ülésszakon a családtervezéssel is kíván foglalkozni a bizottság. Magyarország részvétele ebben a bizottságban elősegíti tájékozódásunkat és hozzájárul ahhoz, hogy világszerte megismerjék a magyar nők eredményeit, a családokat védő jogalkotásunkat és szociálpolitikánkat. A bizottságban végzett munkánk az államközi kapcsolatok fejlődését is szolgálja ■— állapította meg Bokorné, dr. Szegő Hanna. (k.-) A lakosság áruellátásáról tárgyalt a SZOT A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken az ÉDOSZ- székházban ülést tartott. Geréb Sándorné, a SZOT titkára, a magyar szakszervezetek nemzetközi tevékenységéről számolt be, majd a KPVDSZ elnökségének jelentését tárgyalták meg a lakosság áruellátásáról, az árak és a minőség alakulásáról, a szakszervezetek ezzel kapcsolatos tevékenységéről. A fogyasztói árak alakulása nagymértékben befolyásolja a dolgozók életszínvonalát. A szakszervezetek elsőrendű érdekvédelmi feladata őrködni afelett, hogy a párt és a kormány életszínvonal politikája az árak és a minőség alakulásában is érvényesüljön. A jelentés hangsúlyozza: a dolgozók életszínvonalának fontos tényezője az a követelmény, hogy keresetükből megvásárolhassák a szükséges cikkeket Ennek feltétele a zavartalan áruellátás, a bérek és az árak megfelelő aránya, a kielégítő választék és minőség. A kereskedelem kulturáltságához hozzátartozik a kínálat színvonala, a kereskedelmi hálózat helyzete, az értékesítés módszerei, s a kereskedelmi dolgozók magatartása, a boltok, a vendéglátóhelyek légköre is. A fogyasztók érdekeinek védelme a kereskedelemben is napirendre került. A társadalmi kapcsolatok, a szakszervezetek, illetve az ipar és a kereskedelem jobb együttműködése révén még többet lehet tenni az ügyért. A kereskedelmi dolgozók magatartását elsősorban a szakszervezeti nevelőmunkával kell alakítani, de az anyagi érdekeltséggel is ösztönözni kell a dolgozókat a lakosság igényeinek mind jobb kielégítésére. A szakszervezetek fontos feladata a kereskedelmi dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása, ez egyben a fogyasztók érdeke is. A KPVDSZ szükségesnek tartja, hogy a SZOT és a szakszervezetek ellenőrizzék a fontosabb árucikkek fogyasztói árának alakulását, különös tekintettel az alacsony keresetű rétegek szükségleteinek kielégítésére. Szurdi István belkereskedelmi miniszter hozzászólásában elmondotta, a kereskedelmi vállalatok 1968-ban általában kielégítették a lakosság igényeit. Bebizonyosodott, és az új gazdaságirányítási rendszer erősségét jelzi, hogy sikerült kötelező tervutasítás nélkül, a fogyasztási cikkek központi elosztása nélkül kereskedni. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a tanács legutóbbi ülése óta végzett munkáról számol be. Magyar Nemzet Fogadás az NDK-nagykövetségen Gerhard Spakowska alezredes, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja pénteken este fogadást adott a nagykövetségen a nemzeti néphadsereg fennállásának 13. évfordulója alkalmából. A fogadáson megjelent Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, a néphadsereg vezérkari főnöke, Borbándi János, az MSZMP KözpontiBizottságának osztályvezetője, Papp Árpád, a Munkásőrség országos parancsnoka, Molnár György, a KISZ központi bizottságának titkára, Jakus Jenő, a Külügyminisztérium csoportfőnöke. Dr. Herbert Plaschke nagykövettel az élen részt vettek a fogadáson az NDK nagykövetségének diplomatái, jelen volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több más vezetője, számos katonai és légügyi attaséja. Megjelent I. V. Tutarinov vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokságának magyarországi képviselője, és B. P. Ivanov altábornagy, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok parancsnokságának képviselője. Tanácskozás a szövetkezetek belső ellenőrzésének megjavításáról A közös gazdaságok belső ellenőrzésének fejlesztéséről tárgyaltak pénteken délelőtt a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének ülésén. A tanácskozáson, amelyen dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, dr. K. Nagy Sándor, a TÓT főtitkára és Szabó István tsz-elnök, a TOT elnöke is felszólalt, hangsúlyozták, hogy a termelőszövetkezetek belső ellenőrzésének a jelenleginél hatékonyabban kell szolgálnia a gazdaságok érdekeit. Az elnökség ezért szükségesnek tartja, hogy maguk a közös gazdaságok az önigazgatás szerves részeként emeljék az ellenőrzések színvonalát, szerepét a szövetkezetek további erősítése, megszilárdítása munkájában. A helyileg működő ellenőrző bizottságoknak tervszerűbbé és szakszerűbbé kell tenniük tevékenységüket. Ennek segítésére a TDT elnöksége több javaslatot dolgozott ki. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Csépai Károlynak, az orvostudományok kandidátusának, a munkaképesség csökkenést véleményező orvosi bizottság főorvosának, Étterei Sándor MÁV műszaki főfelügyelőnek, a MÁV dombóvári vontatási főnökség vezetőjének, Greschl Jenő MÁV-főtanácsosnak, a MÁV anyaggazdálkodási és ellátási igazgatóság osztályvezetőjének, dr. Országh Lászlónak, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészettudományi kara egyetemi tanárának és Turnai Lajos MÁV- igazgatónak, a Vasúti Tudományos Kutató Intézet tudományos osztályvezetőjének eredményes munkásságuk elismeréséül nyugalomba vonulásuk alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. A magánlakás-építést befolyásoló főbb tényezőket vizsgálja a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén megtárgyalta és elfogadta a magánlakás-építést befolyásoló főbb tényezők vizsgálatának programját. A vizsgálat kiterjed a tanácsszervekre, az OTP-re, a TÜZÉP-telepekre, a tervezőkre és a lakáskivitelező vállalatokra. A népi ellenőrök fölkeresik az építkezőket is és meghallgatják véleményüket arról, hogy az eddigi intézkedések milyen segítséget jelentenek a magánerőből történő lakásépítkezésekhez, a koncentrált, gazdaságos és korszerű építési követelmények megvalósításához. A vizsgálat a családiház építkezésekre és a társasház építkezésekre egyaránt kiterjed. Megvizsgálja a népi ellenőrzés az építőipari szerelvénygyártás és felhasználás helyzetét is. Ismeretes, hogy az építkezések kivitelezését évek óta nehezíti a különböző berendezések, csövek, felszerelések hiánya. A KNEB a gyártó és a felhasználó vállalatoknál, szövetkezeteknél, valamint a kereskedelemben vizsgálja meg ennek okait és az ellátás javításának lehetőségeit.4 . Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között kötött kulturális és tudományos együttműködési egyezményt. Törvényerejű rendeletével a Felsőfokú Híradás- és Műszeripari Technikum, valamint a Felsőfokú Villamosgépipari Technikum egyesítésével létrehozta a művelődésügyi miniszter felügyelete alatt álló Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolát. Elhatározta megyei (fővárosi) bírósági és járásbírósági (városi, városi kerületi bírósági) népi ülnökök 1969. május 16 és június 30 közötti választását. Megtárgyalta és elfogadta az igazságügyminiszter jelentését a kegyelmi ügyek intézésének 1968. évi tapasztalatairól. Végül a szarvasi járáshoz tartozó örménykút község területén Kardos néven új község szervezését határozta el, kooperációt, közös művészeti fesztiválok, továbbá találkozók szervezését, amelyeken időszerű elméleti, művészeti problémákat vitatnak meg. Különös gondot fordítanak műfordítók képzésére és továbbképzésére. Az egyezmény nagy jelentőséget tulajdonít a szocialista országok közötti többoldalú kulturális és tudományos együttműködés további tökéletesítésének. A népi ülnökök választása Az 1966-ban megválasztott bírósági népi ülnökök megbízatása az idén lejár. A népi ülnököket üzemek, vállalatok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, társadalmi szervek és intézmények dolgozói, valamint a lakóközösségek jelölik és az illetékes tanácsok választják meg. A magyar—szovjet kulturális és tudományos együttműködési egyezmény Az 1968 novemberében aláírt magyar—szovjet kulturális és tudományos együttműködési egyezmény alapvető vonása, hogy a kulturális és tudományos cserék mellett a közös munkára — együttes kutatásokra, alkotásokra — helyezi a hangsúlyt. Ennek megfelelően mindkét fél széles körűen fejleszti a kooperációt és a szakosítást, támogatja közös kutatóintézetek és tudományos laboratóriumok felállítását, kutató-, tervező- és szerkesztőkollektívák létrehozását, a közös és kölcsönös publikációs tevékenységet. A szakemberek megkülönböztetett figyelmet fordítanak a társadalomtudományok eredményeinek az ideológiai harcban való közös felhasználására. Külön fejezet foglalkozik a kölcsönös szakemberképzéssel, az oktatási együttműködéssel. Ennek keretében a két fél elősegíti a felsőoktatási intézmények és az egyes tanszékek közötti közvetlen kapcsolatok kibővítését, az oktató-nevelő és kutatótevékenység összehangolását. Támogatják oktatók, nyelv- és irodalomtanárok, lektorok közreműködését és munkavállalását egymás országában. Az eddiginél szélesebb keretek között teszik lehetővé egyetemi hallgatók és aspiránsok képzését egymás egyetemein és főiskoláin. A szerződő felek elősegítik a közös művészeti és közművelődési alkotó tevékenység valamennyi hasznos formáját, művek közös kiadását, közös szerzői kollektívák létrehozását, a gyártási és szolgáltatási Meghalt Naményi Géza A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, a kormány titkársága, az MSZMP országházi bizottsága és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége mély megrendüléssel közli, hogy Naményi Géza, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője február 28-án, élete 53. évében hoszszú szenvedés után elhunyt Temetése március 4-én, kedden, 13 órakor lesz a Farkasréti temetőben, a fővárosi tanács által adományozott díszsírhelyen. Naményi Gézát a Minisztertanács saját halottjának tekinti.* Naményi Géza Miskolcon született. A gimnáziumi érettségi után szülővárosában jegyezte el magát az újságírással. A Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap szerkesztőségében kezdte el pályafutását, majd később letette a tollat és szakmát tanult. A felszabadulás után elektromérnöki diplomát szerzett, közben ismét írni kezdett Miskolcról Budapestre került, az Esti Budapesthez, majd az ellenforradalom után részt vett a kormány Tájékoztatási Hivatalának megszervezésében, ennek lett az osztályvezetője, majd a vezetője. Halálával nagy veszteség érte a magyar sajtót, amelynek minden munkása ismerte, becsülte Naményi Gézát. Halk szavú, szolgálatkész barát volt, mindenkin igyekezett segíteni, aki hozzá fordult. Élete utolsó pillanatáig az újságírás érdekében fáradozott és mély embersége, a betű és az igazság iránti szeretete, amely ugyanazon forrásból táplálkozott, maradandó emléket állítanak munkás életének. Tanácskozás a népfrontban a Nemzeti Panteonról Érdekes javaslatok a panteon felépítésének elkezdésére A Hazafias Népfront Belgrád rakparti klubjában a népfront mellett működő Nemzeti Panteon akcióbizottság tagjai megvitatták a Kerepesi temető rendezésének és az ott létesítendő nemzeti sírkert megépítésének időszerű feladatait Dr. Éliás Lajos, az akcióbizottság vezetője ismertette, hogy a Hazafias Népfront és a vele együttműködő testületek, intézmények mit tettek együtt a panteon megvalósításáért, illetve a sírkert létrehozásának előkészítéseként jelenleg milyen munkák folynak a temetőben. Elmondta, hogy a budapesti, pártbizottság, a VIII. kerületi pártbizottság és a KISZ budapesti bizottsága képviselői tárgyalásokat folytatnak az általános rendezést megelőző földmunkák elkezdéséről. Az akcióbizottság tagjai a panteon felépítésének mielőbbi megkezdésére tettek javaslatokat. Indítványozták, hogy az akcióbizottság hozzon létre egy külön pénzügyi bizottságot, amely a lehetőségek felkutatásával és kiaknázásával megteremtené a munkák elkezdésének feltételét. Többen szóvá tették, hogy a Posta bélyegsorozatot bocsáthatna ki a Nemzeti Panteon javára. A Fővárosi Kertészeti Vállalat, a Magyarok Világszövetsége és több más intézmény jelenlevő képviselői ugyancsak felajánlották hivatali, részben pedig társadalmi segítségüket, illetve — a beruházási program jóváhagyása esetén — jelentős anyagi támogatásukat is. A tanácskozás részvevői végül ismételten hangsúlyozták: a Nemzeti Panteon megépítése nem lehet csupán a fővárosi tanács feladata, mert ez a legteljesebb mértékben az ország, a nemzet ügye. Ezért a panteon megvalósításának munkájában az egész társadalomnak össze kell fognia. Balaton-parti közületek és villatulajdonosok FIGYELEM! A SIÓFOKI BÚTORBOLTBAN 20—30 SZÁZALÉKOS ENGEDMÉNNYEL VÁSÁROLHAT A megvásárolt bútorokat díjmentesen házhoz szállítjuk, üdülőjét berendezzük. Most vásároljon! A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola gyenge- és erősáramú karokra tagozódik, híradásipari, műszeripari, alkatrészgyártó, villamosgép- és készülékgyártó és automatika szakon képez üzemmérnököket. A főiskola nappali tagozatán a képzési idő három év. A főiskolára való jelentkezés és felvétel rendje azonos a műszaki felsőoktatási intézmények jelentkezési és felvételi rendjével. Magyar és francia vállalatok együttműködése A Külkereskedelmi Minisztérium, a Kohó- és Gépipari Minisztérium illetékes főosztályainak szervezésében áprilisban magyar ipari vezetőkből, szakemberekből álló küldöttség látogat Franciaországba, hogy elősegítse a múlt év végén megkötött magyar— francia kormányközi gazdasági és ipari együttműködési megállapodás végrehajtását. E megállapodást a két ország kormányának megbízottai a tavaly megalakult magyar—francia gazdasági és ipari együttműködési vegyes bizottság első ülésén írták alá. A vegyes bizottság létrehozásában Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke a múlt év tavaszán Franciaországban tett látogatásakor állapodott meg a francia miniszterelnökkel. A vegyes bizottság magyar tagozatának ülésén bejelentették: az együttműködésben érdekelt magyar és francia iparágak, gyárak képviselői egyegy témakör szakembereiből munkacsoportokat hoznak létre, hogy tanulmányozzák a francia és a magyar vállalatok együttműködésére vonatkozó javaslatait. A munkacsoportok tavasszal tartják első üléseiket. MINDEN MŰVÉSZETI ÁG KEDVELŐJÉNEK AJÁNLJUK HELIKON LEGÚJABB SZÁMÁT Tanulmányok és dokumentumok az irodalom, a színház, a képzőművészetek, a film és a zene kapcsolatairól Lukács György, N. Hartmann, Nemeskürthy István stb. írásaival Ára: 20.— FI AKADÉMIA] kiadó Budapest -------------------------------- -